Magyar Nemzet, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
14 48-as honvéd gyermekei Párizsban Érdeklődéssel szoktam olvasni a 48-as honvédek ma is élő gyermekeiről közölt tudósításokat, amelyeket magam is kiegészítek a következő adatokkal. Még mint párizsi magyar lelkipásztor érintkezésbe kerültem három testvérrel, Lakatos Attilával, Károllyal és Máriával, aik büszkén hangoztatták, hogy édesatyjuk, Lakatos Mátyás, 48-as honvéd volt. Legutóbb tüzetesen utánajártam az ügynek és tudomásomra jutott, hogy mind a három testvér még ma is él. Lakatos Attila (szül. 1891. Eger) és Lakatos Károly (szül. 1893. Eger) Párizs egyik külvárosában, a Szajna-szigeten levő Issy-les-Moulineauxban, és özv. Pruzsinszky Lászlóné, szül. Lakatos Mária (Szül. 1896. Eger) Jeumontban, Mord megyében lakik. Megírták, hogy édesatyjuk 1830. április 3-án Egerben született, valóban részt vett a szabadságharcban és magas korára született mind a három gyermeke. Eger városában mindenki ismerte a szabadság ősz bajnokát, és tisztelet övezte őt 1911-ben bekövetkezett haláláig. Xihl Antal tb. pápai káplán, volt párizsi magyar lelkipásztor, plébános, Baranyaszentgyörgy „Edzés Szarvason” címmel glossza jelent meg a Magyar Nemzet július 24-i számában. Mindnyájan örülünk, ha az újságírók gombostűre tűzik életünk fonákságait és szóvá tesznek olyan dolgokat, amelyekre kár pénzt kiadnunk. Az említett cikk viszont csupán egy MTI híradás kapcsán szól a tánc egyik ágáról. Ezt a fórumot szeretnénk felhasználni, hogy szót ejtsünk arról, milyen táncágat segít — az Országos Társastánc Bizottság javaslatára — Szarvas városa? 1970 júliusában egy hétig a táncpedagógusoknak, egy hétig pedig a versenytánc legmagasabb osztályaiba került csehszlovák, jugoszláv, lengyel, magyar, NDK-beli és szovjet pároknak tartott továbbképző edzőtábort a többszörös NDK- bajnok és nemzetközi diplomás drezdai Gráf házaspár, valamint a többszörös Európabajnok és az 1970. évi hivatásos táncpedagógus világbajnokság harmadik helyezettje, az osztrák Fischer házaspár. A fentiek két dolgot mondanak: 1. a versenytánc valamilyen sportszerű forma, 2. nemzetközi téren magas színvonalon van. Tehát nem valami hazai, vagy éppen „szarvasi” találmány. A versenytánc, ez a művészi sportág, illetve sportszerű művészet az első világháború után született Európában. Az 1920-as években ugyanis egyre nagyobb mértékben áramlott — főleg az amerikai filmek és szórakoztatóipar révén — mindaz az ízléstelen és extrém divattánc, mely elöntötte a táncos szórakozóhelyeket. A mozgás kultúrájáról már nem is lehetett beszélni. 1929-ben angliai, 1930-ban nemzetközi konferencia fogadta el azokat az esztétikai és stílus alapelveket, amelyekkel a maradandó értéket jelentő társastáncokat ápolni kívánták. Ezen a konferencián a résztvevőknek csak egyharmada volt táncszakember, kétharmadát az egyes országok nevelésügyi minisztériumainak és az esztétikai-etikai kérdésekkel foglalkozó társadalmi szervezeteinek a küldöttei tették ki. A terjesztésre javasolt táncok és stílus terjesztését a sportszerű formában, nemzeti és nemzetközi bajnokságokon látták biztosítottnak. A második világháború után a versenytánc egyre több országban hódított magának híveket és kért helyet a sportok és a táncművészet területén. De növekedett a versenyeken bemutatásra kerülő táncok száma és technikai, művészi színvonala is. Jelenleg a táncokat két kategóriában bírálják el. A „standard táncok” közé tartozik a bécsi keringő, az énÉdesapám, Egressy Ákos 1948—49-ben mint honvédtiszt a 9. huszárezredben volt főhadnagy, majd a Nemzeti Színház tagja. Meghalt 1914- ben, 84 éves korában. Utolsó élő gyermeke (83 éves), én vagyok, özv. Herczenik Józsefné, sz. Egressy Katalin, Egressy Gábor színművész unokája * Május 6-i számunkban adtunk hírt arról, hogy Hierl Homloki Márton 48-as honvéd hadnagy utolsó gyermeke, özv. Friedrich Józsefné, született Hierl Homloki Anna elhunyt. A halálhír közlője, Dara János kaposvári olvasónk ezzel kapcsolatban valószínűnek tartotta, hogy 48-as szabadságharcosnak már nincs élő gyermeke. A közzétett levélre eddig huszonketten jelentkeztek, valamennyien 48-as honvéd élő gyermekei. Sőt, mint kiderült, nemcsak gyermeke, hanem özvegye is él 48-as honvédnek, a 96 éves özv. Tuczentaker Lajosné, született Kántor Franciska személyében. Valamennyien hajlott korúak, s amikor most még egyszer örömmel számolunk be életbenlétükről, kívánunk mindannyiuknak jó egészséget, még sok békés, nyugalmas napotgól keringő, a slaw-fox, a quick-step és a tangó, a „latinamerikai” táncok közé a rumba, a samba, a chacha és a paso doble. Hazánkban mindezt a csárdás versenyformája, a hivatásosoknál még a jive egészíti ezt ki. Egy-egy táncosnak tehát tíz különböző stílusú táncban kell művészi fokot elérnie ahhoz, hogy nemzetközi versenyen indulhasson. Ezt a táncklubokban folyó rendszeres, módszeres és több éven át tartó táncos képzéssel sajátíthatják el a versenyzők. A helyes tartás, a zenével való kapcsolat, a stílusérzék, a jó előadói készség az, amelyekre épül a biztos technikai tudás. Mindezek a nemzetközi szabályok szerint felépített, s ugyanakkor a pár egyéniségéhez igazodó koreográfiákban jutnak kifejezésre. A táncversenyeken a bírók — a jégtánchoz hasonlóan — mind a „tartalmat”, vagyis a koreográfiát, mind a „kivitelt”, vagyis a technikát és az előadásmódot pontozzák. Egyegy táncverseny a tudatos fizikai fegyelem és az egyéniség sajátos kifejezésformája, a harmónia és a fantázia ötvöződése. Amikor tíz évvel ezelőtt a magyar táncpedagógusok a KISZ és a népművelési szervek támogatásával a versenytáncot hazánkban bevezették, ezt elsősorban azért tették, hogy a magyar fiatalokat olyan nemzetközi vérkeringésbe kapcsolják be, mely egyúttal életkori sajátosságaikkal és érdeklődésükkel is találkozik. Ugyanakkor a népművelő és pedagógus a sokszor elfajult ízlésmegnyilvánulásokkal szemben nem a tiltás, hanem a pozitív példa segítségével tud küzdeni. Jelenleg közel száz olyan társastánc klub működik a művelődési házakban, ahol a fiatalok a versenytáncot művelik. Ezek a hazai társastánc kultúraszisai, a versenytáncosok a tö megízlés pozitív befolyásolói. A kulturált mozgáshoz szokott fiatalok ugyanis nemcsak a versenytáncokat, de a legújabb divattáncokat is nagy technikai ügyességgel, ötletes improvizációval, de ugyanakkor ízlésesen járják, s ezzel esztétikai példaképek a saját körükben. Nem véletlen, hogy a KISZ ifjúsági klubjai egyre több klubestre és bemutatóra hívják meg őket. A hazai ízlésnevelésen kívül az utóbbi években egyre több nemzetközi versenyre is meghívást kapnak a legjobbak. Részt veszünk az Európa- és világbajnokságon is. Ezen az első 10—15 pár rendszerint 8—10 éve táncol magas osztályban és a legtöbbjük átlépi a 30. életévét, mire dobogóközelbe jut. Nemzetközi szaktekintélyek figyeltek fel arra, hogy a mi 25—26 éves éltáncosaink már nemcsak megelőznek nagynevű nemzeti bajnokokat, hanem például a közép-európai bajnokságon az első öt pár közé, a döntőbe kerültek! S ha a kereskedelem, a gazdasági élet, a művészet és a sport területén egyaránt arra törekszünk, hogy képességeink maximumával a nemzetközi élvonalba jussunk, miért ne tegyük ezt abban az ágban, amelyre nemcsak esélyünk van, de a fiatalok igényével, érdeklődésével és nemes versengésvágyával is találkozunk? S mindez társul a sport és művészet nemzetközileg is érthető nyelvével, mely a népek közeledését, barátságát is erősíti. Azt kérjük a sajtótól és főleg a televíziótól, hogy a tömegízlést ilyen mértékben egészségesen befolyásoló táncágat, mint a versenytánc, segítse, hogy a fiatalok minél szélesebb rétege megismerje és kedvet kapjon, hogy ezt maga is művelje. Elsősorban a nemzetközi színvonalról is átfogó képet adó rendezvényekről lenne kívánatos írni és tévéközvetítést adni, ahol az Európa- és világbajnokság legjobbjai vesznek részt, mint például a szombathelyi Savaria, a székesfehérvári Alba Regia versenyek és a szarvasi nemzetközi edzőtábor, így azt is elérnénk, hogy a magyar élversenyzőkről nemcsak külföldön írnának és közölnék eredményeiket, hanem saját hazájukban is. Dr. Kaposi Edit, a Népművelési Intézet munkatársa Hozzászólás azEdzés Szarvason'’ című cikkhez Gyógyszertári „hiánycikk’ Örömmel olvastam, hogy a pénzügyi szervek egy legújabb rendelkezése lehetővé tette, hogy a gyógyszeriparban megszűnjenek a hiánycikkek. Ez annál is jobb hír, mert a betegeket rendkívül ingerültté tette, ha rendszeresen szedett gyógyszerükhöz akárcsak két-három napig, nem juthattak hozzá. Legutóbb például a pipolphen-t néhány napig hiába kerestük a gyógyszertárakban és bár ez nem életmentő gyógyszer, bosszankodtak, akik rendszeresen szedik. De a bosszúság elkerülhető lett volna, ha a gyógyszertárakban olyan felvilágosítást kapnak, hogy pillanatnyilag nincs raktáron a gyógyszer, de néhány nap múlva rendelkeznek vele. Ehelyett azonban — legalábbis abban a 3—4 gyógyszertárban, ahol kerestem! — azt felelték, „hiánycikk, nem tudjuk, miért és nem tudjuk, mikor lesz újra.” Az ilyen tájékoztatás talán még bosszantóbb, mint az átmeneti hiány. Hazatérve, felhívtam a gyógyszertári központot, ahol megnyugtattak, hogy néhány napos zavarról van szó, a hét végére minden gyógyszertárban lesz pipoiphen. Vajon, ha ezt telefonon egy egyszerű érdeklődőnek elmondták, éppen a gyógyszertári dolgozók ne tudták volna, mi a helyzetük. 1. Gondozzák Kazinczy sírját Július 12-i számukban megjelent olvasólevélre közlöm, hogy Kazinczy sírján a vaskorlátot megjavították. Megjegyzem, hogy a vaskorlát javítása a levélíró ittjártakor már folyamatban volt. Ami azt a panaszt illeti, hogy a Kazinczy-pár sírját nem gondozzák kegyelettel, ez valóban így volt, mert a parkgondozó nem látta el rendesen munkáját, ezért a munkáltató Herman Ottó Múzeum igazgatója fel is mondott neki. Ma a Kazinczy-síremlék és környéke már méltóképpen rendezett. Zelma Miklósné, a Kazinczy Múzeum gondnoka „A férfi rózsaolajjal” Lapunk f. évi július 24-i számában megjelent fenti című közleményünkkel kapcsolatban a Magyar Hajó- és Darugyár vezérigazgatója annak közlését kéri, hogy Percsy Miklós, a vállalat volt alkalmazottja a vállalat megbízásából külföldi kiküldetésben sohasem volt, gyártmányainak külföldön történő értékesítésével nem foglalkozott, a terhére rótt bűncselekményeket nem vállalati tevékenysége során követte el Ma©ar Nemzet A BKV válaszol Hivatkozással a lapjukban megjelent „A János-kórház dolgozóinak kérése” és a „Miért van autóbuszmenetrend, ha a kocsik nem aszerint közlekednek?” című olvasólevelekre válaszolva az alábbiakat közöljük. Járműveink meghatározott menetrend szerint közlekednek. Attól azonban dolgozóinknak szükség esetén — forgalmi akadály, kocsi meghibásodás, nagyobb utazási igény jelentkezésénél stb. — nemcsak el lehet, hanem el is kell térni. A menetrendtől eltérő indítások esetében is igyekszünk azonban az egyenletes közlekedést biztosítani. A 37 E—37/M autóbuszviszonylatok kifogásolt rendszertelen közlekedése a járművek meghibásodásából ered. Ugyanis a kiesett kocsik pótlására — tartalék hiányában — nem minden esetben van lehetőség. Ennek ellenére menetirányítóink figyelmét felhívtuk, hogy a 37-es jelzésű autóbuszjáratok menetrend szerinti közlekedését maximálisan biztosítsák, amit fokozottabban ellenőrizni fogunk. A János-kórház dolgozóinak kérésére vonatkozóan pedig közöljük, hogy a forgalomirányító fényjelző készülékek elhelyezése a Fővárosi Tanács V. B. közlekedési főigazgatóságának hatáskörébe tartozik. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a kérdéses csomópont a negyedik ötéves tervben átépítésre kerül. Ennek keretében a kért forgalomirányító fényjelző készülék is elhelyezést nyer. Budapesti Közlekedési Vállalat Gyene László forgalmi igazgatóhelyettes Vasárnap, 1970. augusztus 2. Szeszélyes nyári divat a Balatonnál Az idei nyáron az időjárás is, a divat is elég szeszélyes. A hideg, a meleg, a szél, az eső, a mini, a midi, a maxi furcsa kavargásban váltogatják egymást. Tihanyban hiába vártuk a nyári divat szabadtéri „élő” bemutatóját. A hűvös, esős napokon a PANTALLÓ, meg a kötött holmi járta. A pantallót több változatban láttuk. A legjobban tetszett a fekete jersey pantalló, fekete alapon piros rózsás bécsi kasmírból készült, kissé hosszított vonalú, klasszikus szabású kosztümkabáttal. (Bal oldali rajz.) De tetszett a mogyorószínű egyenes vonalú pantalló is rózsaszín-sárga kockás, sanzsán selyem férfiinggel. Az együtteshez jól illett a csavartmintás, kézzel kötött, térdig érő fehér kabát. Színösszeállításában is mutatós a fekete pantalló piros selyemballon, aranygombos kabáttal. A napsütéses napokon is a nadrág volt a sztár. Feltűnt a fekete alapon fehér csíkos, kissé trapéz vonalú vászonnadrág, fehér alapon feketecsíkos ujjatlan, midi hosszúságú mellénnyel. Tetszett a sárga vászon emprimé nadrág is, a saját anyagából készült, ujjatlan, midi mellénynyel. A MIDI hosszúságú ruhák között a legérdekesebb — mert a szoknya már meghosszabbított — a kék-fehér mintás nylonplisszé Chanel kosztüm. A szoknya toldását kétujjnyi széles fehér paszpól takarja. A legelegánsabb volt egy valódi midikosztüm, tojáshéjszínű selyemshantingból, körben rakott szoknyával, klaszszikus szabású kosztümkabáttal. MAXI ruhát összesen hármat láttunk, az első a fekete, kötött, féloldalt gombolt strandszoknya. (Rajzunkon is szerepel.) A szoknya alját narancssárga paszpal díszíti, narancssárga a kis napozó felsőrész is. Plage-öltözék volt a második maxi modell is: a bokáig érő frottír emprimé pongyola. S végezetül a harmadik: nagyestélyi ruha, barna-sárga-rózsaszín elmosódott, modern mintás empriméből, aranyszandállal. A magyar televízió műsorát nézte benne egy hűvös estén a külföldi vendég, aki viselte. A TARTOZÉKOK közül a legdivatosabb a fehér háromszögletű, hosszú rojttal díszített nagykendő, a poncho: kávébarna színű bordáskötésű tetszett, és hidegben, melegben egyaránt a paróka! A fiúsra — de, rövid hajú fiúsra — vágott frizurával, külföldi modell aratta a legnagyobb sikert. (f. b.) SCE IRISZTREJTVE MNIY EGYSOROS KÖLTEMÉNYEK A huszadik századi román lírában jelentős helyet foglal el JÓN PILLÁT, akinek POGÁNY ÁLMOK címen magyarul is megjelent kötetéből idézzük rejtvényünk fősoraiban három hangulatos és szép egysoros versét Weöres Sándor fordításában. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: TR, OB, LY, YO). 1. Jón Pillát egysorosa, címe: Az IDŐ VIRÁGA. 16. Pálmafajta. 18. Tudatunktól függetlenül létező, tudatunkban visszatükröződő objektív valóság. 19. Még, azon felül. 20. Másképpen, azaz: igazi nevén. 21. Zokog (némi falusi zamattal). 22. Becézett női név. 24. Náddal vagy fűzzel befont, nagyobb palack. 26. Fejtartalom. 27. Ádáz, szilaj, dühödt. 28. KDK. 29.hír, rossz, lesújtó hír. 31. A teniszjáték egy játszmája. 33. Folyamatosan, lassú tűzön sütő. 35. Csongrád megyei község. 36. JÓN PILLÁT egysorosa, címe: IFJÚSÁG. 38. Komárom megyei járási székhely. 39. Félhanggal felfelé módosított zenei hang. 41. Nemzeti Torna Egylet. 43. Lakóhelység. 44. Határozószó. 46. Pirulás ikerszava. 47. Angol segédige (arc). 48. Vidéki település. 50. Régi török tiszti rendfokozat. 51. Falánk módon, mohón megeszik. 53. Lopakodik. 54. Lendület. 55. Konyhakerti növény. 57. Közvetlen közelébe helyez (valamit). 58. Indiában és Indonéziában honos papagájfajta. 59. Festő (István), a nagybányai művésztelep egyik alapító és vezető tagja. 60. Kelet országaiban a világi és egyházi hatalmat képviselő mohamedán uralkodók címe. 63. Az állami szervek számvitelének módját tartalmazó kötelező előírás. 64. Jogi vita. 66. Lószín, névelővel. 67. Férje. 68 . A társadalom életének egyik alapegysége. 70. Hangosan kívánja. 71. Fiókos szekrény, sublót. 73. Éneke együttes. 74. Becézett női név. 75. Békés megyei község. 79. Angol hercegi dm. 81. Bőséges mértékben elterjed. 83. Ere, latinul (különösen antik bronz). 85. Orvos, akadémikus (Ferenc), a szabadságharc leverése után teljesen a kertészetnek élt. Ő létesítette Pesten az első kertészeti iskolát. 86. Csapadék. 87. Amely személyek. 88. Kanálfajta. 90. Régi enyhébb iskolai fenyítés. 93. Férfinév. 94. Mely helyen? 95. Nagy nyugatnémet képesújság. 96. Idegen tagadás. 97. Puccini TURANDOT c. operájának tenor főszerepe. 98. Neves bécsi operettszerző (Róbert). FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: TA, SZA, OS, VA, FE, SZ, KÉ, SG, NI, FA). 2. Bolt. 3. Kossuthdíjas költő (Zoltán). 4. Téli sporteszköz, régies írásmóddal. 5. ősi vezér. 6. Rövidre nyír. 7. Domborúan vésett ékkő. 8. Mennyei. 9. Feleséget szerez (valakinek). 10. Délutáni tea. 11. Becézett női név. 12. Madár. 13. Német ifjúsági regényíró (Károly). 14. A közúti közlekedés rendjének szabályzata. 15. Az osztrák acélipar központja. 16. JÓN PILLÁT egysorosa, címe: A PÁSZTOR. 17. Petőfi-vers címe. 19. Szabó Pál. 23. Roskatag, ócska. 25.glicerin, rendkívül erős robbanószer. 27. Jól öltözött, takaros. 29. Példamutatóan bátor ember. 30. Gyermekjáték. 32. Két, vagy több hang váltakoztatásából álló zenei ékesítések. 34. Belkereskedelmi miniszterünk volt .(János). 35. Római istennő. 37. Vakbuzgó, türelmetlen ember. 39. Az udvariatlan kitessékelés egyik szava. 40. Ékes város Romániában, az Alföld és Erdély határán. 42. Romániai magyar író (Géza). A felszabadulás utáni írásai MEDVETÁNC (1958) címmel jelentek meg. 44. Ausztriai kisváros, amely egykor a magyarok határvára volt. 45. A pohánka más elnevezése. 47. Nagyobb szabású építkezéseknél elhelyezett test, amely magában foglalja az építkezés főbb körülményeit tartalmazó iratot. 49. Svájci őskanton. 52. Utána kémle. 54. Villamosipari üzemünk röv. neve. 56. Író (Imre). A 47. függ. címmel egyik regénye jelent meg. 57. Mi bajod? 58. Romániai magyar író (János), a két világháború között a romániai magyar irodalmi élet egyik szervezője volt. 61. A legfrissebb. 62. Éppen oda tekinthet. 64. Angol költő (Alexander), az angol felvilágosodás és klasszicizmus kiemelkedő képviselője. 65. Egyes növények jelzője. 68. Újságban megjelent rövidebb írásmű. 69. Világosodik. 72. Gyors égési folyamat. 74. Éjjeli táncos (esetleg műsoros) szórakozóhely. 76. Indián csónak. 77. Letesz. 78. A katonák bére. 80. Hibáztat. 81. Mókus. 82. DYN. 84. Olaszországi folyó. 86. A jelen időszak. 88. Becézett női név. 89. Katonai rendfokozat rövidítése. 91. A legrégibb földművelő eszköz. 92. Latin só. 93. Keresztül-e? Beküldendő a vízszintes 1. és 36., valamint a függőleges 16. számú sorok megfejtése. Határidő: augusztus 12. Valló Emil Július 19-i keresztrejtvényünk megfejtése: Ó, ha szellő volnék, mindig fújnék, / — minden bő kabátba belebújnék, / — nyári éjen, fehér holdsütésben / elcsitulnék jóanyám ölében. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Ambrózy Zoltán, Bencze Józsefné, Csáder Károly, Donaberger Oszkár, Egry Béláné, Fodor Ilona, Földy Mária, Sey- Pacor Zoltánné, Szalay Mihály, özv. Vellay Istvánná. Vidékiek: Dankó Mária, Kállósemjén, Farkas Lajos, Ordacsehi, Fodor Lajosné, Siklós, Horváth Márta, Sárvár, Kassay Ödönné, Sopron, Kedves Ágnes, Szekszárd, Kiss László, Hajdúnánás, Mohácsi Mihály, Győr, Szilágyi Dezső, Pécs, Váry Viktor, Zsira. A nyerteseknek a lottószelvényeket postán küldjük el