Magyar Nemzet, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

6 Kajak-kenu VB Wichmann Tamás aranyérmet nyert Egy ezüst- és két bronzérem szombaton Kozák Mihály, az M­TI mun­katársa jelenti Koppenhágá­ból. Kellemetlen meglepetés­sel kezdődtek a kajak-kenu világbajnokság középfutamai. A tapasztalt Cseh­ Hazsik ka­jak kettes az 500 m-es ver­senyben nem került döntőbe. A holland, az osztrák, a svéd és az NDK egység mögött csak ötödikként evezett célba. — Sorozatosan balszeren­csénk van — nyilatkozták a magyarok. — Néhány éve a VB-n jó pozícióban eltört a lapátunk, tavaly betegség miatt nem indulhattunk, most pedig gyomorrontás miatt mindketten nagyon legyengül­tünk. — Nemcsak balszerencséről van szó — mondotta Cseh Lajos, a Kajak-Kenu Szövet­ség főtitkára. — Hazsikék ott­hon vitathatatlanul a legjob­bak az 500 m-es távon és ez­zel meg is elégszenek. Keve­sebbet edzenek, mint a töb­biek és emiatt a nagy világ­­versenyeken nem tudnak pro­dukálni. A kajak egyesek 500 m-es középfutama viszont örömet szerzett a magyaroknak. Az újonc Svidró József erős el­lenfelekkel szemben kivívta helyét a döntőben. A Bagsvaerd-tavon délután kezdődtek meg a kajak-kenu világbajnokság döntői. Szom­baton nyolc számban avattak bajnokot. Először a hosszú távú versenyekre került sor. A kajak kettesek 10 000 m-es versenyében a féltáv után a szovjet, a magyar és a román hajó elhúzott. Az utolsó 1000 m-en a szovjet egység (Kastenko—Kononov) erősített, de mögöttük Szőllösi és Nagy Vilmos biztosan tart­va 2. helyét, ezüstérmet nyert. A kajak egyesek 10 000 m-es futamában nagyhírű verseny­zők indultak. Rajthoz állt az olimpiai és világbajnok dán Hansen, az Európa-bajnoki cí­met védő szovjet Carjev és ott volt a mezőnyben a fiatal Völgyi. Hansen a táv legna­gyobb részében vezetett, a hajrában azonban Carjev el­lenállhatatlanul jött fel és megszerezte a világbajnoki cí­met. Hansen mögött Völgyi bravúros teljesítménnyel a 3. helyen ért célba, tehát a ma­gyarok ezüstérme mellé egy bronz is került. A kenu egyesek 10 000 m-es bajnokságán a tavalyi Euró­­pa-bajnokság győztese, a ma­gyar Wichmann Tamás volt az első számú esélyes. A szak­emberek szerint akár előre ki lehetett volna adni neki az aranyérmet. Wichmann ma­gabiztosan is kezdett, vezetett, 4000 m-nél azonban hirtelen lelassult a hajója és elhúzott mellette a román és a szov­jet egység is. Vagy 60—80 m-es hátrányba került a há­romszoros Európa-bajnok ma­gyar kenus. Utólag kiderült, hogy szúrást kapott és hat ki­lométernél már a verseny fel­adásának gondolatával foglal­kozott. Mégis erőt vett ma­gán, követte vetélytársait, majd az utolsó 1000 m-en a kenuversenyeken szinte pél­dátlan hajrát vágott ki. Elő­ször megelőzte szovjet, majd román ellenfelét is és pár száz méterrel a cél előtt már két hajóhosszal vezetett. A román Butelchin még pró­bálta behozni hátrányát, de Wichmann újított és fölénye­sen győzött. Világbajnok lett! A kajak egyesek 500 m-es döntőjében az újonc 20 esz­tendős Svidró József becsü­lettel tartotta magát, verseny­ben volt az első helyért, de a hajrában kissé visszaesett. Győzött a szovjet Tyiscsenko, Svidró a 4. helyen végzett. A női kajak egyesek 500 m-es bajnokságát a szovjet Pinyajeva nagy fölénnyel nyerte. Pfeffer Anna kis csa­lódást keltett, tavaly 3.. volt, most 4. lett. A kajak kettősök 500 m-es­­bajnokságának a Cseh—Hazsik kettős kiesése miatt, nem volt magyar részvevője. Svéd győzelem született. A kenu kettesek 10 000 m-es futamában a román és a szovjet egység vívott nagy harcot. Győzött Románia, a tavalyi Európa-bajnok Cser­­hat Hingi kettős csak a 4. helyre került. A kajak négyesek 1000 m-es versenyében a Szovjetunió szerzett világbajnoki címet. A magyar egység (Giczi, Szabó, Várhelyi, Tímár) kellemes meglepetésként bronzérmet nyert . Az első napi mérleg: 1 arany-, 1 ezüst- és 2 bronz­érem. Ma szaporítani lehet az érmek számát. Vasárnapi SPORTMŰSOR Atlétika: Balaton-bajnokság, Keszthely, 7.30 ó. Evezés: Magyar bajnokság, Rác­keve, 8.30 és 15 ó. Kerékpár: Hosszú távú országúti bajnokság, pátyi országút, 8 ó. Kézilabda: Nemzetközi torna Győrött (8.30 ó) és Újszegeden (8 ó). Kosárlabda: Magyarország—Ku­ba (női), Sportcsarnok, 18.30 ó. Labdarúgás: MTK—VSS Kosice (csehszlovák), Hungária út, 17 ó. Rába ETO—FTC Eisenstadt (oszt­rák), Győr, 17 ó. Motor: A salakpálya-bajnokság utolsó fordulója, Szeged, 10 ó. ökölvívás: Az országos torna döntői, Szeged, 10 ó. Sportlövészet: Dr. Lumnitzer Sándor koronglövő emlékverseny, Margitsziget északi csúcs, 8 ó. Vízilabda: OB I: Szolnok—Bp­. Honvéd, Szolnok, 17 ó. BVSC—V. Izzó, Szőnyi út, 17 ó. OSC—FTC, Bp. Spartacus—V. Dózsa és Va­sas—Eger mérkőzések a Sport­uszodában, 15 órától. öttusa VB Kétszáznyolcvan pontos előny a szovjet csapattal szemben Morvay Tihamér, az MTI munkatársa jelenti Waren­­dorfból. Szombat reggel, kissé fülledt időben délelőtt 9-kor kezdődött az öttusa világbaj­nokság. A lovasversenyt mint­egy háromezren nézték végig. Elsőként az amerikai Richards indult, és jó lovaglással 1005 pontot ért el. Egész a nyolca­dikként rajtolt Kelemenig sen­ki sem múlta felül Richards teljesítményét.. Kelemen jó lo­vat kapott, kiválóan is lova­golt, a 2:10 p-es szintidőn be­lül ért célba és bár két aka­dályt vett, 1075 pontot kapott. A brazil Fukuhara 0 ponttal végzett, valósággal „átrendez­te” a pályát. Sorra verte az akadályokat, beesett a vizes­árokba és minden hibát bemu­tatott, amit csak el lehet kö­vetni. A délelőtti műsor leg­jobb idejét az angol Fox érte el és 1085 ponttal az élre ke­rült. A szovjet Onyiscsenko, a lovaglás tavalyi budapesti győztese, 1015 ponttal végzett. Bakó Pál Kelemenhez hason­lóan kiváló teljesítménnyel 1040 ponttal biztosította helyét az élcsoportban. Délelőtt került sor a szovjet Saparniszra is, aki 955 pontot teljesített. Saparnisz és Onyis­csenko tehát gyengébben lo­vagolt, mint Budapesten, és két-két lovas versenye után a magyar együttes 145 pontos előnyhöz jutott a szovjet öttu­sázókkal szemben. A délutáni műsorban került sor az ötszörös világbajnok Balczó Andrásra, aki a fia­talok jó szereplése érdekében vállalta, hogy harmadikként indul, tehát a délelőtti ver­senytől fáradt lovon verse­nyez. A sorsolással nem volt Balczónak különösebb szeren­cséje, de ő sem lovagolt ki­fogástalanul és végül csak 940 pontot teljesített. A szovjet Bjelovnak még rosz­­szabbul ment és 795 pontos eredményével erősen vissza­vetette csapatát. A legjobb teljesítményt a világbajnok­ságon újonc brazil Barrosso nyújtotta, 1100 ponttal vég­zett. A lovaglás végeredménye: 1. Barrosso (brazil) 1100 p, 2. Fox (angol) 1085 p, 3. Kele­men 1075 p, 4. Beck (Egye­sült Államok) 1055 p, 5. Bake 1040 p, 6. Müller (Svájc) 1040 p. Onyiscsenko 1015, Sa­parnisz 955, Balczó 940 (22. helyezés), Bjelov 795 pontot teljesített. Csapatversenyben: 1. Ma­gyarország 3055 p, 2. Anglia 2980 p, 3. Svédország 2960 p... 8. Szovjetunió 2765 p. A csapatversenyben tehát nagyszerű, 280 pontos előnyre tett szert a magyar váloga­tott, a nagy vetélytárs szovjet csapattal szemben. Az egyé­ni viadalon Balczónak vi­szont nem könnyű a hely­zete, mert Onyiscsenko 75 ponttal vezet előtte. Négy versenynap azonban még hátra van. Ma a vívás következik és Balczó,­­ ha három győzelemmel többet arat, mint Onyiscsenko , be is hozhatja hátrányát. A lo­vaglással még semmi nem dőlt el. Kétségkívül kedvező helyzetbe került a magyar válogatott és lehetősége nyí­lik arra, hogy visszahódítsa a világbajnoki címet a szov­jet együttestől. Onyiscsenko Budapesten is vezetett a lo­vaglás után, sőt még a futás előtt is tekintélyes előnye volt Balczóval szemben, végül mégiscsak második lett. Az első napi eredmények alap­ján tehát kedvezően lehet megítélni a magyarok esé­lyeit. SPORTNAPLÓ A Vasas labdarúgó-szakosztálya csütörtökön ,fél 6-kor a Váci úti hajógyárban szurkolói ankétot rendez. Előadó: Machos Ferenc. Kilencven csapat nevezett a labdarúgó EVK-ra, de csupán 64 együttes vehet részt a tornán. Magyarországról a Ferencváros és a Pécs jelentkezett. A mezőny ki­alakítása kedden és szerdán tör­ténik meg. Szilvás­ Miklós, birkózó olim­piai bajnok síremlékének felépí­tésére ajánlotta fel a Ferencváros és a­­BVSC labdarúgó-csapata a szerdai barátságos mérkőzés be­vételét. Reggeltől estig labdarúgás lesz kedden Tatabányán. Először La­kat Károly tart mintaedzést a Magyarországon tartózkodó olasz és japán szakemberek számára, majd kora délután a tatabányai öregfiúk az újságíró válogatottal mérkőznek, végül a város NB I-es csapata a japán utánpótlás válo­gatottal játszik. Az IBUSZ sportirodája a labda­rúgó-bajnokság rajtja alkalmából augusztus 9-én különautóbuszokat indít a Tatabánya—FTC mérkő­zésre. A részvételi díj 60 forint. El lehet utazni Oslóba, a magyar válogatott Európa-bajnoki mérkő­zésére. A hatnapos út díja repü­lőgépen 6900 forint. A Vasas—II. Dózsa szerdai MNK-elődöntőre nem érvényesek a Vasas, illetve az Ü. Dózsa ál­tal kiadott pályabelépők. A Rapid labdarúgócsapata Bécs­­ben 4:0 arányban győzött Sevilla együttesével szemben. St. Étienne­­ben a holland Eb-győztes Feije­­noord csak 0:0-ás döntetlent ért el. Karin Illyen 63,66 m-re javította az NDK női diszkoszvető rekord­ját. Eredményével az idei világ­­ranglista élén áll. Kleiberné 60 m-rel jelenleg a 6. a sorrendben. A Szpartak Moszkva jégkorong­csapata már nemzetközi mérkő­zést vívott. Az NSZK-ban 6:0 arányban győzött a bajnok EV­ Landshut ellen. Vasárnapi galoppversenyek Jelöltjeink: I. Gerda Tatárka — Ubul — Príma. H. Eliz — Suhanó — Fló­rián — Bihar. ül. Niagara — Ka­­csinó — Ilosva — Livorno. IV. Pe­gazus — Saraboló — Furnér — Madison. V. Avance — Kofaasz­­szony — Csárdáskirálynő — Im­munis. VI. Imre fiú — Let’s kiss — Friderika — Artemis. VII. Sze­vasz Vera — Banderillo — Chaj — Tanti. VI. Bandung — Szak­társ — Virágzó — Demimonde. IX. Doromboló — Ilyesmi — Bri­­gadéros — Fenegyerek. X. Légi papnő — Pisze — Rakamaz — Bazalt. Fél 2 órakor kezdik a versenye­ket. SZERÉNY IGÉNYEKKEL A cím nem íjászatra, gyep­labdára, tájékozódási futásra, hanem sajnálatos módon a leg­népszerűbb, legelterjedtebb sportunkra, a labdarúgásra vo­natkozik. A futballügyek tár­gyalásához az apropót a hét végén kezdődő 1970—71. évi bajnokság adja, az igények fel­­srófolása ellen pedig sok min­den szól. Szerény igényekkel várhat­juk a bajnokságot elsősorban azért, mert a tévé segítségével láthattuk, hol tart ma a világ labdarúgása. A VB megítélése nem egy­öntetű. Jó néhány olyan szak­emberünk van, aki a brazilok, az olaszok, a nyugatnémetek játéka láttán sem lett nyugta­lan, hanem magabiztosan mon­dotta, hogy hasonló valamit mi is tudunk. Improvizációs kész­ség, ötlet például sehol nincs annyi, mint a magyar futball­ban. Utalva a londoni VB-re, jó néhányan megjegyezték, hogy „a brazilok nem lettek volna olyan nagyok Mexikó­ban, ha mi is ott vagyunk .. A futball nem mérhető szá­mokkal. A mexikói olimpia idején a mi futóink aligha mondhatták, hogy „adtunk vol­na Reinóéknak, ha kinn va­gyunk a versenyen”. A labda­rúgó mérkőzést azonban min­denki úgy nézi, ahogyan akar­ja. Még most is fel lehet idéz­ni hibák tucatjait, amelyeket például a brazilok követtek el a VB döntőjén. „A mi játéko­saink nem rúgnák sorozatosan az égbe a szabadrúgásokat...” A futballnak egyetlen mér­céje van: az egymás elleni já­ték.. Nekünk nem volt alkal­munk találkozni a VB-n a vi­lág élvonalával, de mégis so­kan — és érzésem szerint a közvélemény nagyobb része — úgy vélik, hogy a magyar lab­darúgás ma nem eléggé ver­senyképes a nemzetközi pia­con. És még a hírünk a világ­ban, szívesen látnak magyar csapatokat külföldön, olasz, ja­pán edzők jönnek hozzánk ta­nulmányútra — egy szóval úgy gondolják csaknem mindenütt, hogy csupán átmeneti vissza­esésről van szó. Remélhetőleg valóban átme­neti állapotban van a labdarú­gásunk és újra felfelé ívelés következik. De ha behunyjuk a szemünket és úgy képzeljük, hogy a Marseille után bekövet­kezett javulással már elértük a célunkat, akkor nemcsak át­meneti lesz a visszaesés. Ma még csak kezdetről, jó indulásról beszélhetünk. A ta­vaszi évadnak volt sok pozitív jellemvonása, szerdán pedig öröm volt végignézni az V. Dó­zsa—MTK kupamérkőzést — de ez a fejlődés csak viszony­lagos. A múlt év őszéhez ké­pest valóban felmérhető az elő­rehaladás, de ettől még nem leszünk sem világ-, sem Euró­­pa-bajnokok. Azok a csehszlovákok, akik Marseille-ben ráébresztettek bennünket a lemaradásra, sú­lyos kudarcot vallottak Mexi­kóban. A svédek, akik ellen idei legjobb játékával sem tu­dott nyerni a magyar csapat, sehol sem­ voltak a VB-n. Nagy erőtartalékai vannak a magyar labdarúgásnak. Ha­gyományokban gazdag a mi futballunk, tehetségesek a já­tékosok, ha akarnak, tudnak produkálni az edzők, önmagá­ban azonban ez nem elegendő Tenni is kell valamit — mégpedig nem keveset. Tavasszal megindult az erje­dés — de sok mindentől függ, hogy a mustból savanyú vinkó, vagy nemes bor lesz-e. A holtidényben egész sereg éljátékosunk nyilatkozott meg. Volt mindegyik véleményben önkritika, de általában az tük­röződik a mi klasszis-futballis­táink gondolatvilágában, hogy lényegében elegendő, amit ők tesznek és a magyar játék, az ötlet, a szellemesség még min­dig ellensúlyozni tudja más or­szágok labdarúgó erényeit. Még Páncsics is bevallotta, hogy a svédek elleni mérkő­zés második félidejében fá­radtsága miatt esett vissza. Tehát, ha az a játékos, aki be­csülettel edz, sportszerűen él, s ráadásul minden adottsága megvan ahhoz, hogy világ­­klasszissá váljon, nem bírja a nagyobb igénybevételt, akkor hogyan lehet ezt várni azoktól, akik hozzá képest csak ímmel­­ámmal edzenek, s fizikai-pszi­chikai adottságaik, képességeik sem állnak olyan magas fokon, mint az övé. Az egyik válogatott csatár , aki teljesen kimerülté vált a svédek elleni mérkőzés máso­dik félidejére, azt nyilatkozta, hogy ő tudja, mit kellene ten­ni, de... A „de” szócska mögött ren­geteg minden van. „Én hajt­sak, ha a többi nem teszi?!" ... „Nekem itthon ennyi is elég, így is válogatott vagyok”... „A mi csapatunk akkor is jobb, ha nem köpjük ki a tüdőn­ket” ... Ijesztő, sokszor riasztó ez a magabiztosság, amely sajnos, éppen akkor szűnik meg, ami­kor pályára kell lépni. Pedig magabiztosságra — egészséges önbizalomra — éppen a játék­ban lenne szükség. Két meccs vagy két bajnokság között mit sem érnek a bátor szavak. Kevésbé szerény igényekkel néznék a bajnokság elé, ha nem hallottam, vagy nem ol­vastam volna ezeket a nyilat­kozatokat. De ha az éljátéko­­sok elégedettek önmagukkal (és tele vannak panasszal, hogy eddigi érdemeikért nem hono­rálják őket kellően), akkor miért reméljem, hogy ősszel többet, jobbat akarnak nyúj­tani, mint eddig?! S ha edzőink úgy látják, hogy a magyar fut­ball ma is egyenrangú a világ legjobbjaival, akkor miért gon­doljam, hogy a trénerek többet követelnek most, mint eddig. Hiszen minden úgy van jól, ahogyan most történik. • Szombaton és vasárnap kez­dődik a bajnokság. Magyar csapatok jászanak magyar csa­patok ellen. A mérkőzésekből sok mindent meg lehet ítélni, de az igazi mércét nem ideha­za, hanem az NSZK-ban és Norvégiában állítják fel szá­munkra. A nyugatnémetek harmadikak lettek a VB-n — egyáltalán nem érdemtelenül. Ha ellenük is csillog majd az ötlet, az improvizációs készség, akkor én leszek a legboldo­gabb, hogy ezeket a sorokat visszavonhatom. S ha az NSZK-t követően, Norvégiá­ban az EB-selejtezőn imponáló biztonsággal győz a magyar együttes, akkor szerencsére in­dokolatlan a pesszimizmusom. Addig azonban szerény igé­nyekkel várom az őszi szezont és szívből fogok örülni min­den kis előrelépésnek. Mert abban ugyanis biztos vagyok, hogy akárcsak tavasszal, most ősszel is lesz valami javulás — ha nem is annyi, amennyiről a labdarúgást szerető mind­annyian álmodozunk. " Zsolt Róbert Magyar Nemzet S­PORT .Vasárnap, 1970. augusztus 2. Hamis hangok Folyamőr utca 6. Óbudán található ez az egyemeletes régi épület. Szanálni fogják, mint sok más óbudai társát De még nem az idén. Akkor miért kell most kiköltöz­niük a lakóknak? A szűk udvaron ugyanakkor malte­­ros ládák. Emberek nyü­zsögnek, kalapácsolnak. Mindent elborít a mész, a lépcsőkorláton vastagon áll. A lakók már egy hónapja behordják a lakásba, utána takarítanak. Július elején kapta meg a lakóbizottsági elnök az ér­tesítést, hogy augusztus 31-ig mindenkinek ki kell költöznie. És ekkor jött a MEZŐBER. Máthé Konstantin építés­­vezető és a vállalat főköny­velője szerint jogosan reno­válják az épületet, írást mutatnak a FŐBER-től, de abban semmi utalás nincs a munka kezdésének időpont­jára. — Miért hozzák rendbe az épületet, ha úgyis szanálni fogják? — A MEZŐBER irodái a Mezőgazdasági Kiállítás fő­bejáratánál voltak — mond­ja a főkönyvelő. — Innen azonban mennünk kellett, július 8-án költöztünk né­hány házzal odébb, a MEGÉV-hez. Addig kaptuk meg ezt az épületet, amíg a Budafoki úti irodaház fel nem épül. 1971. december 31-én el kell hagynunk ezt is. Vagyis: a lakóknak azért kell elköltözniük, mert egy vállalatnak szüksége van a házra. Másfél év múlva sza­nálják az épületet, megéri ez a költségeket? — A lakók többek között azt mondják, hogy akkor akarták áttörni az egyik konyha falát, amikor a még bennlakó család éppen ebé­delt . Valóban lebontottunk két falat, de csak amikor már elköltöztek. Ahogy fo­kozatosan ürülnek a laká­sok, úgy rendezkedünk mi is. Különben menjünk, néz­ze meg. Megnéztük. De nem volt ráírva a falakra, hogy mi­kor akarták áttörni. Tény az, hogy a konyha falát bon­tották le. Ezek után elmentünk a FŐBER-hez (Fővárosi Építő­ipari Beruházási Vállalat), ahol Tóth Márton, a szaná­lási osztály vezetője, ezt a felvilágosítást adta: — A MEZÖBER-nek augusztus 31-ig nem volt joga a ház­ban rendezkedni. Azonnal értesítem a vállalatot. A MEZÖBER szólama te­hát hamisan hangzik. Ez az indokolatlan buzgalom ren­geteg bosszúságot, kétségbe­esést okozott a házukat nem szívesen elhagyó lakóknál, akik közül hat család még mindig nem kapta meg a hi­vatalos értesítést az új la­kásról. De ez már a III. ke­rületi Tanácsra tartozik. t. j. SZÍNHÁZAK HETI MŰSORA Körszínház: V: Elveszett Para­dicsom (fél 8). Margitszigeti Színpad: V, Jövő V: A mosoly országa (8) (esőnap: 4 és 11) — Szó: Aida (8) (eső­nap : 10). Városmajori Színpad: V: Char­ley nénje (8) (esőnap: 3). Budai Parkszínpad: V, K, Sze, Cs, P, Szó, Jövő V: Super Show Bukarest, 1970 (a bukaresti Revü­­színház vendégjátéka) (8) (eső­nap : 3, 10). Károlyi-kert: H. Sze: Állami Hangversenyzenekar (vez. Rober­­to Renzi) (H. B. sor. 3.; Sze: C. sor. 1.) (8) (esőnap: 4, 6). KIÁLLÍTÁSOK MAGYAR NEMZETI MÚZEUM: Magyarország története a hon­foglalás koráig. — Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig. — A barokktól a sze­cesszióig. (Nyitva: hétfő kivéte­lével 10—18 óráig.) MAGYAR NEMZETI GALÉRIA: Magyar festészet és szobrászat a XIX. és a XX. században. — Ge­­ra Gyula emlékkiállítása. SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM: Gö­rög-római kiállítás. — Egyip­tomi kiállítás. — Régi Képtár. — Modern külföldi képtár. — Raffaello emlékkiállítás. (Nyit­va : hétfő kivételével 10—18 óráig.) BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚ­ZEUM: Középkori királyi palota a budai Várban. — Fővárosunk ezer éve. — Régészeti ásatások Budapesten. — Az élet megin­dulása a felszabadult Budapes­ten, 1945—1946. (A Budapesti Történeti Múzeum és a Fővá­ros Levéltárának közös rendezé­se.) — Magyar remekművek. (A Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum közös KISCELLI­­ MÚZEUM: A fSVr­ros képzőművészeti gyűjteményének kiállítása. — Pest-Buda művé­szete 1686—1872-ig. — Budapesti nyomdák a XIX. században. (Nyitva: vasárnap, kedd, csü­törtök, 11—18 óráig.) HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MÚZEUM: A múzeum legszebb művészeti kincsei. (Nyitva: hét­fő kivételével 9—17, vasárnap 10 —18 óráig.) KÍNA MÚZEUM: A múzeum leg­szebb művészeti kincsei, II. rész. (Nyitva: hétfő kivételével 9—17, vasárnap 10—18 óráig.) KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM: Vasút­­történeti kiállítás. — Közlekedé­si eszközök fejlődése. — Közle­kedési játékkiállítás. — Száz­éves a Budai Hegypálya. — Az utasellátás 25 éve. (Nyitva: hét­fő és péntek kivételével 10—18 óráig.) IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM: Az Iparművészeti Múzeum 25 éve. — 25 év iparművészeti alkotá­saiból. — Anatóliai szőnyegek. — Magyar és európai csipkeművé­szet. — 10 év új szerzeményei. — Művészi bőrmunkák. — Euró­pai kerámia művészet. — XVIII. századi legyezők. (Nyitva: hét­fő kivételével 10—18 óráig.) NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚ­ZEUM: Magyar bútorművészet a XVIII. században. — XV—XVII. századi európai bútorok. — Bú­torművészet a XIX. században. — Kályha- és kályhacsempe be­mutató. — Porcelán figurák a XVIII. századból. — Gótikus bú­torok. (Nyitva: szerda, szombat, vasárnap, 10—18 óráig.) PETŐFI IRODALMI MÚZEUM: A reformkor és szabadságharc iro­dalma. — Teremteni új nemze­déket — a XIX. század máso­dik felének irodalomtörténete. — József Attila, Radnóti Miklós, Komját Aladár, Móricz Zsig­­mond, Juhász Gyula emlékkiál­lítások. — Rimbaud Magyaror­szágon. — Kassák Lajos kollá­zsainak kiállítása. — Károlyi Mihály emlékszoba. (Nyitva: hétfő kivételével 10—18 óráig.) MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM: Trófea kiállítás. — Lótenyészté­si kiállítás. (Nyitva: hétfő ki­vételével 10—17, vasárnap 10—18 óráig.) SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM: Képek a gyógyítás múltjából. (Nyitva: hétfő kivé­telével 10.30-tól 18 óráig.) SZERB EGYHÁZTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYEK: Szentendre, Engels u. 5. MŰCSARNOK: Magyar építészet 1945—1970. CSÓK ISTVÁN GALÉRIA: Molnár C. Pál festőművész kiállítása. ERNST MÚZEUM: Anatolij Nyi­­kics szovjet festőművész kiállí-KULTURÁLIS KAPCSOLATOK INTÉZETE: Dorothie Field an­gol festőművész. A kiállító termek hétfő kivételé­vel 11—19 óra között látogatha­tók! — Amatőr Filmstúdió alakul a Budapesti Építők Sportklubjában­ Budapest, V., Alpári Gy. u. 22. Te­lefon: 111—434, 120—213. Jelentke­zés: 1970. augusztus 25-ig, Kalmár Lászlónénál.

Next