Magyar Nemzet, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

14 48-as honvéd gyermekei Párizsban Érdeklődéssel szoktam ol­vasni a 48-as honvédek ma is élő gyermekeiről közölt tu­dósításokat, amelyeket ma­gam is kiegészítek a követ­kező adatokkal. Még mint párizsi magyar lelkipásztor érintkezésbe ke­rültem három testvérrel, La­katos Attilával, Károllyal és Máriával, aik büszkén han­goztatták, hogy édesatyjuk, Lakatos Mátyás, 48-as honvéd volt. Legutóbb tüzetesen utá­najártam az ügynek és tudo­másomra jutott, hogy mind a három testvér még ma is él. Lakatos Attila (szül. 1891. Eger) és Lakatos Károly (szül. 1893. Eger) Párizs egyik külvárosában, a Szajna-szige­­ten levő Issy-les-Moulineaux­­ban, és özv. Pruzsinszky L­ászlóné, szül. Lakatos Mária (Szül. 1896. Eger) Jeumontban, Mord megyében lakik. Megír­ták, hogy édesatyjuk 1830. áp­rilis 3-án Egerben született, valóban részt vett a szabad­ságharcban és magas korára született mind a három gyer­meke. Eger városában min­denki ismerte a szabadság ősz bajnokát, és tisztelet övezte őt 1911-ben bekövetkezett halá­láig. Xihl Antal tb. pápai káplán, volt párizsi magyar lelkipásztor, plébános, Baranyaszentgyörgy „Edzés Szarvason” címmel glossza jelent meg a Magyar Nemzet július 24-i számában. Mindnyájan örülünk, ha az újságírók gombostűre tűzik életünk fonákságait és szóvá tesznek olyan dolgokat, ame­lyekre kár pénzt kiadnunk. Az említett cikk viszont csu­pán egy MTI híradás kapcsán szól a tánc egyik ágáról. Ezt a fórumot szeretnénk felhasz­nálni, hogy szót ejtsünk arról, milyen táncágat segít — az Országos Társastánc Bizottság javaslatára­ — Szarvas vá­rosa? 1970 júliusában egy hétig a táncpedagógusoknak, egy hétig pedig a versenytánc legmaga­sabb osztályaiba került cseh­szlovák, jugoszláv, lengyel, magyar, NDK-beli és szovjet pároknak tartott továbbképző edzőtábort a többszörös NDK- bajnok és nemzetközi diplo­más drezdai Gráf házaspár, valamint a többszörös Európa­­bajnok és az 1970. évi hiva­tásos táncpedagógus világbaj­nokság harmadik helyezettje, az osztrák Fischer házaspár. A fentiek két dolgot mon­danak: 1. a versenytánc vala­milyen sportszerű forma, 2. nemzetközi téren magas szín­vonalon van. Tehát nem va­lami hazai, vagy éppen „szarvasi” találmány. A versenytánc, ez a művé­szi sportág, illetve sport­szerű művészet az első vi­lágháború után született Euró­pában. Az 1920-as években ugyanis egyre nagyobb mér­tékben áramlott — főleg az amerikai filmek és szórakoz­tatóipar révén — mindaz az ízléstelen és extrém divattánc, mely elöntötte a táncos szó­rakozóhelyeket. A mozgás kul­túrájáról már nem is lehetett beszélni. 1929-ben angliai, 1930-ban nemzetközi konfe­rencia fogadta el azokat az esztétikai és stílus alapelve­ket, amelyekkel a maradandó értéket jelentő társastáncokat ápolni kívánták. Ezen a kon­ferencián a résztvevőknek csak egyharmada volt tánc­szakember, kétharmadát az egyes országok nevelésügyi minisztériumainak és az eszté­tikai-etikai kérdésekkel fog­lalkozó társadalmi szerveze­teinek a küldöttei tették ki. A terjesztésre javasolt táncok és stílus terjesztését a sport­szerű formában, nemzeti és nemzetközi bajnokságokon lát­ták biztosítottnak. A második világháború után a verseny­tánc egyre több országban hó­dított magának híveket és kért helyet a sportok és a tánc­művészet területén. De növe­kedett a versenyeken bemu­tatásra kerülő táncok száma és technikai, művészi színvo­nala is. Jelenleg a táncokat két kategóriában bírálják el. A „standard táncok” közé tar­tozik a bécsi keringő, az én­Édesapám, Egressy Ákos 1948—49-ben mint honvédtiszt a 9. huszárezredben volt fő­hadnagy, majd a Nemzeti Színház tagja. Meghalt 1914- ben, 84 éves korában. Utol­só élő gyermeke (83 éves), én vagyok, özv. Herczenik Józsefné, sz. Egressy Katalin, Egressy Gábor színművész unokája * Május 6-i számunkban ad­tunk hírt arról, hogy Hierl Homloki Márton 48-as hon­véd hadnagy utolsó gyer­meke, özv. Friedrich Jó­zsefné, született Hierl Hom­loki Anna elhunyt. A ha­lálhír közlője, Dara János ka­posvári olvasónk ezzel kap­csolatban valószínűnek tartot­ta, hogy 48-as szabadsághar­cosnak már nincs élő gyerme­ke. A közzétett levélre eddig huszonketten jelentkeztek, va­lamennyien 48-as honvéd élő gyermekei. Sőt, mint kide­rült, nemcsak gyermeke, ha­nem özvegye is él 48-as hon­védnek, a 96 éves özv. Tu­­czentaker Lajosné, született Kántor Franciska személyé­ben. Valamennyien hajlott korúak, s amikor most még egyszer örömmel számolunk be életbenlétükről, kívánunk mindannyiuknak jó egészsé­get, még sok békés, nyugalmas napot­­gól keringő, a slaw-fox, a quick-step és a tangó, a „latin­amerikai” táncok közé a rum­ba, a samba, a chacha és a paso doble. Hazánkban mind­ezt a csárdás versenyformá­ja, a hivatásosoknál még a jive egészíti ezt ki. Egy-egy táncosnak tehát tíz külön­böző stílusú táncban kell mű­vészi fokot elérnie ahhoz, hogy nemzetközi versenyen indulhasson. Ezt a táncklubokban folyó rendszeres, módszeres és több éven át tartó táncos képzés­sel sajátíthatják el a verseny­zők. A helyes tartás, a zené­vel való kapcsolat, a stílus­érzék, a jó előadói készség az, amelyekre épül a biztos tech­nikai tudás. Mindezek a nem­zetközi szabályok szerint fel­épített, s ugyanakkor a pár egyéniségéhez igazodó koreog­ráfiákban jutnak kifejezésre. A táncversenyeken a bírók — a jégtánchoz hasonlóan — mind a „tartalmat”, vagyis a koreográfiát, mind a „kivitelt”, vagyis a technikát és az elő­adásmódot pontozzák. Egy­­egy táncverseny a tudatos fi­zikai fegyelem és az egyéni­ség sajátos kifejezésformája, a harmónia és a fantázia öt­vöződése. Amikor tíz évvel ezelőtt a magyar táncpedagógusok a KISZ és a népművelési szer­vek támogatásával a verseny­táncot hazánkban bevezették, ezt elsősorban azért tették,­ ­­ hogy a magyar fiatalokat olyan nemzetközi vérkeringés­be kapcsolják be, mely egy­úttal életkori sajátosságaikkal és érdeklődésükkel is talál­kozik. Ugyanakkor a népmű­velő és pedagógus a sokszor elfajult ízlésmegnyilvánulá­sokkal szemben nem a tiltás, hanem a pozitív példa segít­ségével tud küzdeni. Jelenleg közel száz olyan társastánc klub működik a művelődési házakban, ahol a fiatalok a versenytáncot művelik. Ezek a hazai társastánc kultúra­szisai, a versenytáncosok a tö megízlés pozitív befolyáso­­lói. A kulturált mozgáshoz szokott fiatalok ugyanis nem­csak a versenytáncokat, de a legújabb divattáncokat is nagy technikai ügyességgel, ötletes improvizációval, de ugyanak­kor ízlésesen járják, s ezzel esztétikai példaképek a saját körükben. Nem véletlen, hogy a KISZ ifjúsági klubjai egyre több klubestre és bemutatóra hívják meg őket. A hazai ízlésnevelésen kí­vül az utóbbi években egyre több nemzetközi versenyre is meghívást kapnak a legjob­bak. Részt veszünk az Európa- és világbajnokságon is. Ezen az első 10—15 pár rendszerint 8—10 éve táncol magas osz­tályban és a legtöbbjük át­lépi a 30. életévét, mire do­bogóközelbe jut. Nemzetközi szaktekintélyek figyeltek fel arra, hogy a mi 25—26 éves éltáncosaink már nemcsak megelőznek nagynevű nemzeti bajnokokat, hanem például a közép-európai bajnokságon az első öt pár közé, a döntőbe kerültek! S ha a kereskedelem, a gaz­dasági élet, a művészet és a sport területén egyaránt arra törekszünk, hogy képességeink maximumával a nemzetközi élvonalba jussunk, miért ne tegyük ezt abban az ágban, amelyre nemcsak esélyünk van, de a fiatalok igényével, érdeklődésével és nemes ver­sengésvágyával is találko­zunk? S mindez társul a sport és művészet nemzetközileg is érthető nyelvével, mely a né­pek közeledését, barátságát is erősíti. Azt kérjük a sajtótól és fő­leg a televíziótól, hogy a tö­megízlést ilyen mértékben egészségesen befolyásoló tánc­ágat, mint a versenytánc, se­gítse, hogy a fiatalok minél szélesebb rétege megismerje és kedvet kapjon, hogy ezt maga is művelje. Elsősorban a nemzetközi színvonalról is átfogó képet adó rendezvé­nyekről lenne kívánatos írni és tévé­közvetítést adni, ahol az Európa- és világbajnokság legjobbjai vesznek részt, mint például a szombathelyi Sa­­varia, a székesfehérvári Alba Regia versenyek és a szarvasi nemzetközi edzőtábor, így azt is elérnénk, hogy a magyar élversenyzőkről nemcsak kül­földön írnának és közölnék eredményeiket, hanem saját hazájukban is. Dr. Kaposi Edit, a Népművelési Intézet munkatársa Hozzászólás az­­Edzés Szarvason'’ című cikkhez Gyógyszertári „hiánycikk’ Örömmel olvastam, hogy a pénzügyi szervek egy leg­újabb rendelkezése lehetővé tette, hogy a gyógyszeripar­ban megszűnjenek a hiánycik­kek. Ez annál is jobb hír, mert a betegeket rendkívül ingerültté tette, ha rendszere­sen szedett gyógyszerükhöz akárcsak két-három napig, nem juthattak hozzá. Leg­utóbb például a pipolphen-t néhány napig hiába kerestük a gyógyszertárakban és bár ez nem életmentő gyógyszer, bosszankodtak, akik rendsze­resen szedik. De a bosszúság elkerülhető lett volna, ha a gyógyszertárakban olyan fel­világosítást kapnak, hogy pil­lanatnyilag nincs raktáron a gyógyszer, de néhány nap múlva rendelkeznek vele. Ehelyett azonban — legalább­is abban a 3—4 gyógyszertár­ban, ahol kerestem! — azt felelték, „hiánycikk, nem tud­juk, miért és nem tudjuk, mi­kor lesz újra.” Az ilyen tá­jékoztatás talán még bosszan­tóbb, mint az átmeneti hiány. Hazatérve, felhívtam a gyógyszertári központot, ahol megnyugtattak, hogy néhány napos zavarról van szó, a hét végére minden gyógyszertár­ban lesz pipoiphen. Vajon, ha ezt telefonon egy egysze­rű érdeklődőnek elmondták, éppen a gyógyszertári dolgo­zók ne tudták volna, mi a helyzetü­k. 1. Gondozzák Kazinczy sírját Július 12-i számukban megjelent olvasólevélre közlöm, hogy Ka­zinczy sírján a vaskorlátot meg­javították. Megjegyzem, hogy a vaskorlát javítása a levélíró itt­­jártakor már folyamatban volt. Ami azt a panaszt illeti, hogy a Kazinczy-pár sírját nem gon­dozzák kegyelettel, ez valóban így volt, mert a parkgondozó nem látta el rendesen munkáját, ezért a munkáltató Herman Ottó Mú­zeum igazgatója fel is mondott neki. Ma a Kazinczy-síremlék és környéke már méltóképpen rende­zett. Zelm­a Miklósné, a Kazinczy Múzeum gondnoka „A férfi rózsaolajjal” Lapunk f. évi július 24-i számá­ban megjelent fenti című közle­ményünkkel kapcsolatban a Ma­gyar Hajó- és Darugyár vezér­igazgatója annak közlését kéri, hogy Percsy Miklós, a vállalat volt alkalmazottja a vállalat meg­bízásából külföldi kiküldetésben sohasem volt, gyártmányainak kül­földön történő értékesítésével nem foglalkozott, a terhére rótt bűn­­cselekményeket nem vállalati te­vékenysége során követte el Ma©ar Nemzet A BKV válaszol Hivatkozással a lapjukban megjelent „A János-kórház dolgozóinak kérése” és a „Miért van autóbuszmenet­rend, ha a kocsik nem asze­rint közlekednek?” című ol­vasólevelekre válaszolva az alábbiakat közöljük. Járműveink meghatározott menetrend szerint közleked­nek. Attól azonban dolgo­zóinknak szükség esetén — forgalmi akadály, kocsi meg­hibásodás, nagyobb utazási igény jelentkezésénél stb. — nemcsak el lehet, hanem el is kell térni. A menetrendtől eltérő indítások esetében is igyekszünk azonban az egyen­letes közlekedést biztosítani. A 37 E—37/M autóbuszvi­szonylatok kifogásolt rend­­szertelen közlekedése a jár­művek meghibásodásából ered. Ugyanis a kiesett kocsik pót­lására — tartalék hiányában — nem minden esetben van lehetőség. Ennek ellenére me­netirányítóink figyelmét fel­hívtuk, hogy a 37-es jelzésű autóbuszjáratok menetrend szerinti közlekedését maximá­lisan biztosítsák, amit foko­zottabban ellenőrizni fogunk. A János-kórház dolgozóinak kérésére vonatkozóan pedig közöljük, hogy a forgalomirá­nyító fényjelző készülékek el­helyezése a Fővárosi Tanács V. B. közlekedési főigazgatósá­gának hatáskörébe tartozik. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a kérdéses csomópont a ne­gyedik ötéves tervben átépí­tésre kerül. Ennek keretében a kért forgalomirányító fény­jelző készülék is elhelyezést nyer. Budapesti Közlekedési Vállalat Gyene László forgalmi igazgatóhelyettes Vasárnap, 1970. augusztus 2. Szeszélyes nyári divat a Balatonnál Az idei nyáron az időjárás is, a divat is elég szeszélyes. A hideg, a meleg, a szél, az eső, a mini, a midi, a maxi furcsa kavargásban váltogat­ják egymást. Tihanyban hiába vártuk a nyári divat szabad­téri „élő” bemutatóját. A hű­vös, esős napokon a PANTALLÓ, meg a kötött holmi jár­ta. A pantallót több változat­ban láttuk. A legjobban tet­szett a fekete jersey pantalló, fekete alapon piros rózsás bé­csi kasmírból készült, kissé hosszított vonalú, klasszikus szabású kosztümkabáttal. (Bal oldali rajz.) De tetszett a mo­gyorószínű egyenes vonalú pantalló is rózsaszín-sárga koc­kás, sanzsán selyem férfiing­gel. Az együtteshez jól illett a csavartmintás, kézzel kötött, térdig érő fehér kabát. Szín­összeállításában is mutatós a fekete pantalló piros selyem­ballon, aranygombos kabáttal. A napsütéses napokon is a nadrág volt a sztár. Feltűnt a fekete alapon fehér csíkos, kissé trapéz vonalú vászon­­n­adrág, fehér alapon fekete­csíkos ujjatlan, midi hosszú­ságú mellénnyel. Tetszett a sárga vászon emprimé nad­rág is, a saját anyagából ké­szült, ujjatlan, midi mellény­nyel. A MIDI hosszúságú ruhák között a legérdekesebb — mert a szoknya már meghosszabbított — a kék-fehér mintás nylon­­plisszé Chanel kosztüm. A szoknya toldását kétujjnyi széles fehér paszpól takarja. A legelegánsabb volt egy va­lódi midikosztüm, tojáshéjszí­nű selyemshantingból, kör­ben rakott szoknyával, klasz­­szikus szabású kosztümkabát­tal. MAXI ruhát összesen hármat láttunk, az első a fekete, kö­tött, féloldalt gombolt strand­szoknya. (Rajzunkon is szere­pel.) A szoknya alját narancs­­sárga paszpal díszíti, narancs­­sárga a kis napozó felsőrész is. Plage-öltözék volt a máso­dik maxi modell is: a bokáig érő frottír emprimé pongyola. S végezetül a harmadik: nagy­estélyi ruha, barna-sárga-ró­­zsaszín elmosódott, modern mintás empriméből, arany­szandállal. A magyar televízió műsorát nézte benne egy hű­vös estén a külföldi vendég, aki viselte. A TARTOZÉKOK közül a legdivatosabb a fehér háromszögletű, hosszú rojttal díszített nagykendő, a poncho: kávébarna színű bor­dáskötésű tetszett, és hideg­ben, melegben egyaránt a pa­róka! A fiúsra — de, rövid hajú fiúsra — vágott frizu­rával, külföldi modell aratta a legnagyobb sikert. (f. b.) SCE IRISZTREJTVE MNIY EGYSOROS KÖLTEMÉNYEK A huszadik századi román lírá­ban jelentős helyet foglal el JÓN PILLÁT, akinek POGÁNY ÁL­MOK címen magyarul is megje­lent kötetéből idézzük rejtvé­nyünk fősoraiban három hangu­latos és szép egysoros versét Weöres Sándor fordításában. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: TR, OB, LY, YO). 1. Jón Pillát egysorosa, címe: Az IDŐ VIRÁ­GA. 16. Pálmafajta. 18. Tudatunk­tól függetlenül létező, tudatunk­ban visszatükröződő objektív va­lóság. 19. Még, azon felül. 20. Másképpen, azaz: igazi nevén. 21. Zokog (némi falusi zamattal). 22. Becézett női név. 24. Náddal vagy fűzzel befont, nagyobb palack. 26. Fejtartalom. 27. Ádáz, szilaj, dü­hödt. 28. KDK. 29.­­hír, rossz, le­sújtó hír. 31. A teniszjáték egy játszmája. 33. Folyamatosan, las­sú tűzön sütő. 35. Csongrád me­gyei község. 36. JÓN PILLÁT egy­sorosa, címe: IFJÚSÁG. 38. Ko­márom megyei járási székhely. 39. Félhanggal felfelé módosított ze­nei hang. 41. Nemzeti Torna Egy­let. 43. Lakóhelység. 44. Határo­zószó. 46. Pirulás ikerszava. 47. Angol segédige (arc). 48. Vidéki település. 50. Régi török tiszti rendfokozat. 51. Falánk módon, mohón megeszik. 53. Lopakodik. 54. Lendület. 55. Konyhakerti nö­vény. 57. Közvetlen közelébe he­lyez (valamit). 58. Indiában és Indonéziában honos papagájfajta. 59. Festő (István), a nagybányai művésztelep egyik alapító és ve­zető tagja. 60. Kelet országaiban a világi és egyházi hatalmat kép­viselő mohamedán uralkodók cí­me. 63. Az állami szervek szám­vitelének módját tartalmazó köte­lező előírás. 64. Jogi vita. 66. Ló­szín, névelővel. 67. Férje. 68­ . A társadalom életének egyik alap­egysége. 70. Hangosan kívánja. 71. Fiókos szekrény, sublót. 73. Éneke együttes. 74. Becézett női név. 75. Békés megyei község. 79. Angol hercegi dm. 81. Bőséges mérték­ben elterjed. 83. Ere, latinul (kü­lönösen antik bronz). 85. Orvos, akadémikus (Ferenc), a szabad­ságharc leverése után teljesen a kertészetnek élt. Ő létesítette Pes­ten az első kertészeti iskolát. 86. Csapadék. 87. Amely személyek. 88. Kanálfajta. 90. Régi enyhébb is­kolai fenyítés. 93. Férfinév. 94. Mely helyen? 95. Nagy nyugatné­met képesújság. 96. Idegen taga­dás. 97. Puccini TURANDOT c. operájának tenor főszerepe. 98. Neves bécsi operettszerző (Ró­bert). FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: TA, SZA, OS, VA, FE, SZ, KÉ, SG, NI, FA). 2. Bolt. 3. Kossuth­­díjas költő (Zoltán). 4. Téli sport­eszköz, régies írásmóddal. 5. ősi vezér. 6. Rövidre nyír. 7. Dombo­­rúan vésett ékkő. 8. Mennyei. 9. Feleséget szerez (valakinek). 10. Délutáni tea. 11. Becézett női név. 12. Madár. 13. Német ifjúsági re­gényíró (Károly). 14. A közúti közlekedés rendjének szabályzata. 15. Az osztrák acélipar központja. 16. JÓN PILLÁT egysorosa, címe: A PÁSZTOR. 17. Petőfi-vers címe. 19. Szabó Pál. 23. Roskatag, ócs­ka. 25.­­glicerin, rendkívül erős robbanószer. 27. Jól öltözött, taka­ros. 29. Példamutatóan bátor em­ber. 30. Gyermekjáték. 32. Két, vagy több hang váltakoztatásából álló zenei ékesítések. 34. Belke­reskedelmi miniszterünk volt .(Já­nos). 35. Római istennő. 37. Vak­buzgó, türelmetlen ember. 39. Az udvariatlan kitessékelés egyik sza­va. 40. Ékes város Romániában, az Alföld és Erdély határán. 42. Romániai magyar író (Géza). A felszabadulás utáni írásai MED­VETÁNC (1958) címmel jelentek meg. 44. Ausztriai kisváros, amely egykor a magyarok határvára volt. 45. A pohánka más elneve­zése. 47. Nagyobb szabású épít­kezéseknél elhelyezett test, amely magában foglalja az építkezés főbb körülményeit tartalmazó ira­tot. 49. Svájci őskanton. 52. Utá­na kémle. 54. Villamosipari üze­münk röv. neve. 56. Író (Imre). A 47. függ. címmel egyik regénye jelent meg. 57. Mi bajod? 58. Ro­mániai magyar író (János), a két világháború között a romániai magyar irodalmi élet egyik szer­vezője volt. 61. A legfrissebb. 62. Éppen oda tekinthet. 64. Angol költő (Alexander), az angol fel­világosodás és klasszicizmus ki­emelkedő képviselője. 65. Egyes növények jelzője. 68. Újságban megjelent rövidebb írásmű. 69. Vi­lágosodik. 72. Gyors égési folya­mat. 74. Éjjeli táncos (esetleg műsoros) szórakozóhely. 76. In­dián csónak. 77. Letesz. 78. A ka­tonák bére. 80. Hibáztat. 81. Mó­kus. 82. DYN. 84. Olaszországi fo­lyó. 86. A jelen időszak. 88. Be­cézett női név. 89. Katonai rend­fokozat rövidítése. 91. A legrégibb földművelő eszköz. 92. Latin só. 93. Keresztül-e? Beküldendő a vízszintes 1. és 36., valamint a függőleges 16. számú sorok megfejtése. Határidő: augusztus 12. Valló Emil Július 19-i keresztrejtvényünk megfejtése: Ó, ha szellő volnék, mindig fújnék, / — minden bő kabátba belebújnék, / — nyári éjen, fehér holdsütésben / elcsi­tulnék jóanyám ölében. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Ambrózy Zoltán, Bencze Józsefné, Csáder Károly, Donaberger Oszkár, Egry Béláné, Fodor Ilona, Földy Mária, Sey- Pacor Zoltánné, Szalay Mihály, özv. Vellay Istvánná. Vidékiek: Dankó Mária, Kálló­­semjén, Farkas Lajos, Ordacsehi, Fodor Lajosné, Siklós, Horváth Márta, Sárvár, Kassay Ödönné, Sopron, Kedves Ágnes, Szekszárd, Kiss László, Hajdúnánás, Mohácsi Mihály, Győr, Szilágyi Dezső, Pécs, Váry Viktor, Zsira. A nyerteseknek a lottószelvé­nyeket postán küldjük el

Next