Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

Ismét szól a csengő Ma reggel korábban éb­rednek a gyerekek: hosszú, és remélhetőleg mindenki számára kellemes pihenő után ismét megkezdődik a tanév. Megszólalnak a csen­gők az iskolákban, az igaz­gatók pedig a hagyomá­nyoknak megfelelően el­mondják a pedagógusok, a szülők és a diákok előtt, hogy milyen feladatok vár­nak reájuk. Vadonatúj feladatokról szerencsére nem kell szól­niuk az igazgatóknak. Azért írjuk, hogy szerencsére, mert a zökkenőmentes, za­vartalan pedagógiai munkát sok egyéb között éppen az biztosítja, hogy a tennivalók évek óta lényegében válto­zatlanok. Nem kell tehát különleges újdonságon tör­nie a fejét sem az igazgató­nak, sem a pedagógusnak, ha azt akarja, hogy iskolá­ja eredményeket érjen el az oktatásban és a nevelés kü­lönféle területein. Az isko­lareform alapelveinek nyo­mán éppen az állandóság — bizonyos ■ korrekciókkal együtt természetesen — és a folyamat biztosítása a leg­fontosabb napjaink pedagó­giai tevékenységében. Ha a különféle állandó feladatok között mégis rang­sorolni akarunk, akkor a je­lenlegi helyzetben az egyik legfőbb gond az általános iskola megerősítése, minden szempontból. Azért is fontos ez, mert jó színvonalú, biz­tos alapokat nyújtó általá­nos iskola nélkül nincs sem jó középiskola, sem megfe­lelő szakmunkásképzés, másrészt pedig a fizikai dol­gozók gyermekeinek támo­gatása is elsősorban az ál­talános iskolában kezdődhet el. És még csak nem is köz­vetlenül ezeknek a munkás- és parasztgyerekeknek a se­gítésével, hanem azzal, hogy minden iskolában igyek­szünk egyenlő feltételeket teremteni. Mert továbbta­nulásnak, jó pályaválasztás­nak, az ifjúsági politika megnyugtató végrehajtásá­nak is ez a kezdete és a bá­zisa. Nincs ez ellentétben sem a sokféle hasznos pe­dagógiai kísérlettel a külön­böző iskolatípusokban, sem a speciális képességeket ki­bontakoztató gimnáziumi tö­rekvésekkel. Sőt, minden kí­sérletnek éppen az lehetne az alapja, hogy az általános iskola nagyjából azonos színvonalon készítse elő diákjait a középiskolai ta­nulmányokra és a munkára is. A korszerű pedagógiai munkálatok sorában — bár­mily tiszteletre méltóak le­gyenek is ezek — a legfon­tosabbnak azt kell tarta­nunk, hogy az általános is­kola nagyon szilárd, erőtel­jes alapokat biztosítson minden gyermek számára. Joggal állapította meg az MSZMP Központi Bizottsá­gának az ifjúságpolitikával foglalkozó ülésén Aczél György, a KB titkára, hogy a gyorsan változó ismeretek helyett „az alapokat kellene jobban megtanítani, és fel­készíteni az ifjúságot arra, hogy a tudomány új ered­ményeit, a munkájukhoz szükséges ismereteket be tudják fogadni”. Ezekre az alapokra azután — ide ért­ve a megfelelő számolási készséget, a szó- és írásbe­li kifejezés biztonságát, az ismereteknek valamilyen szilárd rendben való elhe­lyezését stb. — megnyugta­tóan épülhet a középiskola, a szakmunkásképző intéz­mény, az ipari és a mező­­gazdasági üzem is. Mindez azonban — újból hangsúlyozzuk — a fokoza­tosan egységesedő és a fel­tételeit tekintve teljesen ál­talánossá váló általános is­kola nélkül nehezen képzel­hető el. Éppen ezért örven­detes, hogy ez a kérdés két fontos pártdokumentumban is napirendre került. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának a IV. ötéves terv irányelveiről szóló határoza­tában ezt olvashatjuk: „Az oktatás fejlesztésében az ed­digieknél jobban előtérbe kell állítani az általános is­kolai képzés színvonalának emelését, az iskolák közötti színvonalkülönbség csök­kentését.” A X. pártkong­resszus irányelveiben még határozottabban fogalmazó­dik meg ez a feladat: „A kö­vetkező években a közokta­tás jelentős fejlesztésére kell törekednünk. Az azo­nos típusú iskolák között fo­kozatosan szűnjenek meg a ma még jelentős színvonal­beli különbségek.” A pártnak mindkét hatá­rozata elsősorban a jövőre, az elkövetkező évekre vo­natkozik. Kár lenne azon­ban, ha már most, ebben az új tanévben is megfeled­keznénk azokról a lehetősé­gekről, amelyeknek segítsé­gével a színvonalbeli kü­lönbségek fokozatosan csök­kenthetők. A sok lehetőség közül csupán egyetlen pél­dát említünk ezúttal. Ma már kétségtelen tény, vitat­kozni is alig lehet rajta, hogy az Iskolatelevízió mű­sorai erőteljes kapcsolatot, hidat teremthetnek a jól el­látott városi és a kevésbé fölszerelt falusi iskolák kö­zött. Ezt ismerte föl az a mozgalom is, amelynek út­ján televíziós készülékhez jutott az országnak szinte valamennyi általános isko­lája. Mégis, a tapasztalatok szerint az iskolatelevíziót éppen azok a kis falusi is­kolák nem használják föl eléggé munkájukban, ame­lyeknek erre a segítségre a legnagyobb szükségük vol­na. A társadalmat sikerült fellelkesíteni ebben a kér­désben, hiba lenne tehát, ha egy jó és valódi népmozga­lom nyomában kiaknázatla­nul maradnának a várható eredmények. Ma reggel megszólal te­hát a csengő sok ezer falusi és városi iskolában. A tan­év kezdetét hirdeti a hang­ja, az új tanévét, amely egy­formán megtisztelő feladato­kat ró pedagógusra és szülő­re, társadalmi munkásra és diákra. Munkára hív a tan­év, egy szilárd ismeretekkel rendelkező, szocialista hit­tel, gondolkodással áthatott, előre tekintő modern ifjú­ság fölnevelése érdekében. Gábor István Losonczi Pál nyilatkozata a magyar—egyiptomi kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdésekről A külpolitikai helyzet A NEMZETKÖZI HÍRKRÓNIKA vezető helyére hétfőn egy szokatlan, esetleg további diplomáciai bonyodalommal fenye­gető esemény került. Indonézia hágai nagykövetségének elfog­lalása néhány szeparatista, Hollandiában tanuló diák által azért foglalhatott el jelentős helyet a hírügynökségi jelenté­sekben, mert közben a nemzetközi élet egyéb területein nem történt komoly fejlemény. A közel-keleti béketárgyalások Tel Aviv magatartása miatt, úgy tűnik, újabb halasztást szenved­nek. Agnew, amerikai alelnök ázsiai körútja gyakorlatilag be­fejeződött. A világszerte nagy érdeklődéssel várt Afrikai Egy­ségszervezet kormányfőinek értekezlete pedig csak ma kezdő­dik. Ami pedig a legfontosabb magyar vonatkozású eseményt illeti: Losonczi Pál, BAK-beli látogatásán, vasárnap Alexand­riában tartózkodott, ahonnan hétfőn utazott vissza Kairóba. Djakartában érthető zavart keltettek a hágai hírek. A Hol­landiában tartózkodó szeparatista csoport ugyanis egy nappal Suharto hivatalos látogatása előtt hajtotta végre az akciót. A helyi hatóságok mindent megtettek a nagykövetség vissza­foglalásáért, még Piet de Jong miniszterelnök és Luns külügy­miniszter is a helyszínen kísérelte meg rábeszélni a fiatalokat az épület elhagyására. A huszonöt éve független Indonézia történetében most kerülne sor először arra, hogy az elnök az egykori gyarmatosító országba, Hollandiába látogat. Az már bizonyos — amint hivatalosan ezt Djakartában bejelentették—, hogy Suharto egy nappal elhalasztotta az indulást. A dél-malukui szeparatisták ezzel az akcióval akarták arra kényszeríteni az indonéz elnököt, hogy tanácskozzék Manu­­sama mérnökkel, a csoport vezetőjével. A nyugati hírügynök­ségek a hágai eseményekkel kapcsolatban emlékeztetnek arra is, hogy a dél-malukui szeparatisták tavaly már meghiúsítot­ták Suharto akkor tervezett hollandiai látogatását, mivel Ceram szigetén összeesküvést szőttek. Az izraeli kormány vasárnapi tanácskozása nem tudta el­simítani Golda Meir miniszterelnök-asszony és Dajan hadügy­miniszter közötti nézeteltéréseket. Dajan ugyanis „keményebb politikát” követel a kormánytól a tűzszüneti megállapodások egyiptomi részről történt állítólagos megsértése miatt. A had­ügyminiszter a béketárgyalások előfeltételeként emlegeti az ügy „tisztázását”, míg Golda Meir a CBS­ televíziónak adott nyilatkozatában azt a véleményét hangoztatta, hogy a Tel Aviv-i vádak „tisztázását” Izrael nem tekinti előfeltételnek az ENSZ-beli tanácskozások megkezdésénél. Az izraeli kormány ma újabb ülést tart, a DPA tudósítója szerint azonban ma­ még ha győzedelmeskedne is a megbeszélésen Meir álláspontja, Tekoah, Izrael ENSZ-megbízottja legfeljebb a hét végén tér vissza New Yorkba. Az Egyesült Államok most feltételezhetően egyértelmű álláspontra kényszerült — véli az AFP tudósítója — azt köve­tően, hogy Nasszer elnök kategorikusan cáfolta az izraeli váda­kat. A Fehér Ház bejelentése szerint Nixon ma megbeszélést tart tanácsadóival a közel-keleti helyzetről. Az Afrikai Egységszervezet kormányfői értekezletére egymás után érkeznek az afrikai országok vezetői. Elutazott Jugoszlá­viából V Thant ENSZ-főtitkár is, aki Róma érintésével érkezik a tanácskozás megnyitójára. Az ülés­ legfontosabb témái köz­ismertek , így a dél-afrikai fajgyűlölő politika, Portugália gyarmatainak kérdése és az afrikai országok együttműködésé­nek erősítése. Most fejeződött be az AESZ miniszteri értekez­lete, amelyen kidolgozták az államfők elé kerülő határozott tervezeteket. Hasznos és gyümölcsöző megbeszélések Az Elnöki Tanács elnökének nyilatkozata a kairói rádiónak Az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az Egyesült Arab Köz­társaságban hivatalos látoga­táson tartózkodó Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke va­sárnap Mohamed Bakr Ahmed talajjavításügyi miniszter kí­séretében vidéki körútra in­dult. Felkereste Tahrir — ma­gyarul: felszabadulás — tarto­mányt, a sivatagról áldozatos emberi munkával visszaszer­zett vidéket. Az Egyesült Arab Köztársaságnak ezen a vidé­kén 1953 óta 350 ezer hektár­nyi földet tettek termővé a Ní­lusból leágaztatott csatornák révén. Délután az Elnöki Ta­nács elnöke és kísérete a nagy földközi-tengeri kikötőváros­ba, Alexandriába érkezett. A magyar vendégek városnéző körutat tettek. Este Ahmed Kamel, Ale­xandria kormányzója vacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete az éjszakát Alexand­riában töltötte, délelőtt pedig látogatást tett a város közelé­ben fekvő textilgyárban. Losonczi Pál hétfőn nyilat­kozatot adott a kairói rádió­nak. Értékelte az EAK népé­­­­nek küzdelmét az imperializ­mus és a cionizmus ellen, rá­mutatott, hogy a Magyar Nép­­köztársaság szolidáris az Egye­sült Arab Köztársasággal a kö­zel-keleti probléma politikai rendezése érdekében kifejtett erőfeszítése során, foglalkozott a térségben kialakult válság­nak a világbékére gyakorolt hatásával és szólt az európai biztonság biztosítására irányu­ló lépésekről. Az EAK és a Magyar Nép­­köztársaság közötti kapcsola­tok az élet minden területén örvendetesen fejlődnek — hangsúlyozta Losonczi Pál, hozzáfűzve, hogy a két ország közötti kapcsolatok szilárd alapja a közös célban és a kö­zös harcban rejlik. A közel­­keleti helyzetről szólva rámu­tatott, hogy az imperialista bé­kebontók elleni harc fő ter­heit a Közel-Keleten az Egye­sült Arab Köztársaság népe és­­ kormánya viseli. Nagyra érte­ keljük az EAK következetes harcát, amely jelentősen hoz­zájárul ahhoz, hogy a Közel- Keleten létrejöjjenek a béke, a biztonság és a társadalmi haladás alapvető feltételei — hangsúlyozta. — A világ bé­kéjének biztosításáért harcoló erők számára elengedhetetlen követelmény az 1967. évi ag­resszió minden következmé­nyének politikai úton történő felszámolása. Népünk és kor­mányunk ezért támogatja a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i határozatát — mu­tatott rá, hozzáfűzve, hogy a Magyar Népköztársaság mara­déktalanul szolidáris az Egye­sült Arab Köztársaság kormá­nyának e határozat töretlen végrehajtására irányuló elha­tározásával. Három esztendő eltelte után — mutatott rá Losonczi Pál — továbbra is súlyos a közel-ke­leti válság, de a jelenlegi tűz­szünet érvénybe léptetésével és a Jarring-misszió felújításával most kimozdulhat a holtpont­ról a politikai rendezés irá­nyába. Meggyőződésünk — je­gyezte meg —, hogy az EAK kormányának ezzel kapcsola­tos diplomáciai lépései teljes összhangban vannak a térség és a világ valamennyi békesze­rető emberének érdekeivel... A továbbiakban az Elnöki Ta­nács elnöke rámutatott: az EAK nem áll egyedül abban a harcban, amelyet népe és kormánya vív az imperializ­mus ellen; maga mellett tud­hatja a szocialista országokat és a világ minden antiimpe­­rialista erejét — hangsúlyozta Losonczi Pál. Látogatásunk so­rán a magunk részéről ezt az összefogást kívántuk demonst­rálni — mondotta. Az európai biztonság megte­remtésének problémájáról szólva Losonczi Pál megje­gyezte: itt állnak szemben egymással közvetlenül a szo­cializmus és az imperializmus fő erői. A harmadik világhá­ború veszélyének elhárításá­hoz tehát elengedhetetlenül szükséges, hogy megteremtsék az európai biztonság rendsze­rét — jelentette ki, hozzáfűz­ve, hogy ez jótékony hatást gyakorolna az egész nemzet­közi helyzetre. A biztonsági konferencia feltételei adottak, Európa-szerte kedvező vissz­hangra talált a Varsói Szerző­dés tagállamainak javaslata az értekezlet megtartására. Ked­vező hatást gyakorolt erre a folyamatra a közelmúltban Moszkvában aláírt szovjet— nyugatnémet szerződés — ál­lapította meg Losonczi Pál. Az európai béke és biztonság megteremtéséért folytatott harcunkban érezzük az antiim­­perialista erők, így az EAK népének és kormányának szo­lidaritását és támogatását — jelentette ki. Befejezésül köszönetet mon­dott Nasszer elnöknek és az EAK kormányának, valamint népének a rövid látogatás alatt tanúsított baráti vendég­szeretetért. „Megcsodáltuk szép országuk nevezetességeit, az alkotó munka nagyszerű ered­ményeit, hasznos és gyümöl­csöző megbeszéléseket folytat­tunk és felejthetetlen élmé­nyekkel térünk vissza hazánk­ba” — jelentette ki Losonczi Pál a kairói rádiónak adott hétfői nyilatkozatában. *­­ 4* a­' | j||| ®1p| J|| la /®Ji| jfj 111 5lllllfllÉ | Ém JÉl lÉl Éji 1970. szeptember 1­80 fillér V M BB WfÉ^i | H gj | B | 8­8 | XXVI. évfolyam, A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA « Tekoah egyelőre Tel Avivban marad Ismét halasztást szenved a Jarring-misszió Összetűzések a jordániai hadsereg és a gerillák között Nyugati hírügynökségek je­lentik, hogy az izraeli kabi­net vasárnapi ülésén meghall­gatta Abba Eban külügymi­niszter és Tekoah ENSZ-kül­­dött beszámolóját, majd két döntést hozott: ma ismét ösz­­szeül a kormány, hogy Tekoah részvételével „folytassa a helyzet megvizsgálását”. En­nek megfelelően Tekoah hét­főre tervezett, New Yorkba történő visszautazását elha­lasztják. Megfigyelők szerint mindkét döntés arra utal, hogy a kor­mány tagjai nem tudtak meg­egyezni, milyen utasításokat adjanak Tekoahnak a Jarring vezette közvetett béketárgya­lásokon. Az ENSZ-küldött visszautazásának elhalasztása a tárgyalások elhalasztását is jelenti: megfigyelők szerint Tekoah csak a hét végén tér vissza állomáshelyére. Nézeteltérések az izraeli kormányban Az izraeli kormány újabb lépése gyakorlatilag stagnálás­ra készteti a Gunnar Jarring vezette New York-i arab—iz­raeli tárgyalásokat — írja a DPA hírügynökség Jeruzsá­lemből. A kormányon belül igen súlyos nézeteltérések tá­madtak a „tűzszünet megsér­tésének” ügyében. Korábban is voltak hasonló jelzések, de vasárnapra világossá vált, hogy Dajan hadügyminiszter a tűzszünet állítólagos meg­sértésének „tisztázását” a Jar­­ring-misszió folytatása előfel­tételének tekinti. Golda Meir miniszterelnöknek és a kor­mány több tagjának az a vé­leménye, hogy az ügyet ugyan tisztázni kell, de ez ne legyen előfeltétele a további tárgya­lásoknak. Izrael vasárnap ismét — immár hetedszer — tiltakozó­jegyzéket juttatott el az ENSZ közel-keleti megfigyelő erői­hez, amelyben azzal vádolja az EAK-ot, hogy „súlyosan megsérti” a tűzszüneti meg­állapodást, mivel légvédelmi rakétaállásokat épít a Szuezi­­csatorna partjától 30 km-re eső övezeten belül. A Maariv című izraeli lap értesülése szerint Golda Meir miniszterelnök hamarosan újabb üzenetet küld Nixon amerikai elnöknek. Az üzenet ösztönzője állítólag Dajan tá­bornok, hadügyminiszter, aki azt akarja Washington érté­sére adni, hogy amennyiben — úgymond — Amerikának nem sikerül biztosítani a tűz­szünet tiszteletben tartását, Izrael maga veszi kezébe az ügyek irányítását. Egy másik izraeli lap, a Jediot Aharonot szerint Golda Meir elhalasztja Amerikába tervezett látoga­tását. Nasszer beszéde Nasszer egyiptomi elnök a Béke-világtanács Kairóban tartózkodó küldöttsége előtt kategorikusan cáfolta azokat az izraeli állításokat, amelyek szerint az EAK légvédelmi rakéta áll­ás­okat építene ki a

Next