Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
Ismét szól a csengő Ma reggel korábban ébrednek a gyerekek: hosszú, és remélhetőleg mindenki számára kellemes pihenő után ismét megkezdődik a tanév. Megszólalnak a csengők az iskolákban, az igazgatók pedig a hagyományoknak megfelelően elmondják a pedagógusok, a szülők és a diákok előtt, hogy milyen feladatok várnak reájuk. Vadonatúj feladatokról szerencsére nem kell szólniuk az igazgatóknak. Azért írjuk, hogy szerencsére, mert a zökkenőmentes, zavartalan pedagógiai munkát sok egyéb között éppen az biztosítja, hogy a tennivalók évek óta lényegében változatlanok. Nem kell tehát különleges újdonságon törnie a fejét sem az igazgatónak, sem a pedagógusnak, ha azt akarja, hogy iskolája eredményeket érjen el az oktatásban és a nevelés különféle területein. Az iskolareform alapelveinek nyomán éppen az állandóság — bizonyos ■ korrekciókkal együtt természetesen — és a folyamat biztosítása a legfontosabb napjaink pedagógiai tevékenységében. Ha a különféle állandó feladatok között mégis rangsorolni akarunk, akkor a jelenlegi helyzetben az egyik legfőbb gond az általános iskola megerősítése, minden szempontból. Azért is fontos ez, mert jó színvonalú, biztos alapokat nyújtó általános iskola nélkül nincs sem jó középiskola, sem megfelelő szakmunkásképzés, másrészt pedig a fizikai dolgozók gyermekeinek támogatása is elsősorban az általános iskolában kezdődhet el. És még csak nem is közvetlenül ezeknek a munkás- és parasztgyerekeknek a segítésével, hanem azzal, hogy minden iskolában igyekszünk egyenlő feltételeket teremteni. Mert továbbtanulásnak, jó pályaválasztásnak, az ifjúsági politika megnyugtató végrehajtásának is ez a kezdete és a bázisa. Nincs ez ellentétben sem a sokféle hasznos pedagógiai kísérlettel a különböző iskolatípusokban, sem a speciális képességeket kibontakoztató gimnáziumi törekvésekkel. Sőt, minden kísérletnek éppen az lehetne az alapja, hogy az általános iskola nagyjából azonos színvonalon készítse elő diákjait a középiskolai tanulmányokra és a munkára is. A korszerű pedagógiai munkálatok sorában — bármily tiszteletre méltóak legyenek is ezek — a legfontosabbnak azt kell tartanunk, hogy az általános iskola nagyon szilárd, erőteljes alapokat biztosítson minden gyermek számára. Joggal állapította meg az MSZMP Központi Bizottságának az ifjúságpolitikával foglalkozó ülésén Aczél György, a KB titkára, hogy a gyorsan változó ismeretek helyett „az alapokat kellene jobban megtanítani, és felkészíteni az ifjúságot arra, hogy a tudomány új eredményeit, a munkájukhoz szükséges ismereteket be tudják fogadni”. Ezekre az alapokra azután — ide értve a megfelelő számolási készséget, a szó- és írásbeli kifejezés biztonságát, az ismereteknek valamilyen szilárd rendben való elhelyezését stb. — megnyugtatóan épülhet a középiskola, a szakmunkásképző intézmény, az ipari és a mezőgazdasági üzem is. Mindez azonban — újból hangsúlyozzuk — a fokozatosan egységesedő és a feltételeit tekintve teljesen általánossá váló általános iskola nélkül nehezen képzelhető el. Éppen ezért örvendetes, hogy ez a kérdés két fontos pártdokumentumban is napirendre került. Az MSZMP Központi Bizottságának a IV. ötéves terv irányelveiről szóló határozatában ezt olvashatjuk: „Az oktatás fejlesztésében az eddigieknél jobban előtérbe kell állítani az általános iskolai képzés színvonalának emelését, az iskolák közötti színvonalkülönbség csökkentését.” A X. pártkongresszus irányelveiben még határozottabban fogalmazódik meg ez a feladat: „A következő években a közoktatás jelentős fejlesztésére kell törekednünk. Az azonos típusú iskolák között fokozatosan szűnjenek meg a ma még jelentős színvonalbeli különbségek.” A pártnak mindkét határozata elsősorban a jövőre, az elkövetkező évekre vonatkozik. Kár lenne azonban, ha már most, ebben az új tanévben is megfeledkeznénk azokról a lehetőségekről, amelyeknek segítségével a színvonalbeli különbségek fokozatosan csökkenthetők. A sok lehetőség közül csupán egyetlen példát említünk ezúttal. Ma már kétségtelen tény, vitatkozni is alig lehet rajta, hogy az Iskolatelevízió műsorai erőteljes kapcsolatot, hidat teremthetnek a jól ellátott városi és a kevésbé fölszerelt falusi iskolák között. Ezt ismerte föl az a mozgalom is, amelynek útján televíziós készülékhez jutott az országnak szinte valamennyi általános iskolája. Mégis, a tapasztalatok szerint az iskolatelevíziót éppen azok a kis falusi iskolák nem használják föl eléggé munkájukban, amelyeknek erre a segítségre a legnagyobb szükségük volna. A társadalmat sikerült fellelkesíteni ebben a kérdésben, hiba lenne tehát, ha egy jó és valódi népmozgalom nyomában kiaknázatlanul maradnának a várható eredmények. Ma reggel megszólal tehát a csengő sok ezer falusi és városi iskolában. A tanév kezdetét hirdeti a hangja, az új tanévét, amely egyformán megtisztelő feladatokat ró pedagógusra és szülőre, társadalmi munkásra és diákra. Munkára hív a tanév, egy szilárd ismeretekkel rendelkező, szocialista hittel, gondolkodással áthatott, előre tekintő modern ifjúság fölnevelése érdekében. Gábor István Losonczi Pál nyilatkozata a magyar—egyiptomi kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdésekről A külpolitikai helyzet A NEMZETKÖZI HÍRKRÓNIKA vezető helyére hétfőn egy szokatlan, esetleg további diplomáciai bonyodalommal fenyegető esemény került. Indonézia hágai nagykövetségének elfoglalása néhány szeparatista, Hollandiában tanuló diák által azért foglalhatott el jelentős helyet a hírügynökségi jelentésekben, mert közben a nemzetközi élet egyéb területein nem történt komoly fejlemény. A közel-keleti béketárgyalások Tel Aviv magatartása miatt, úgy tűnik, újabb halasztást szenvednek. Agnew, amerikai alelnök ázsiai körútja gyakorlatilag befejeződött. A világszerte nagy érdeklődéssel várt Afrikai Egységszervezet kormányfőinek értekezlete pedig csak ma kezdődik. Ami pedig a legfontosabb magyar vonatkozású eseményt illeti: Losonczi Pál, BAK-beli látogatásán, vasárnap Alexandriában tartózkodott, ahonnan hétfőn utazott vissza Kairóba. Djakartában érthető zavart keltettek a hágai hírek. A Hollandiában tartózkodó szeparatista csoport ugyanis egy nappal Suharto hivatalos látogatása előtt hajtotta végre az akciót. A helyi hatóságok mindent megtettek a nagykövetség visszafoglalásáért, még Piet de Jong miniszterelnök és Luns külügyminiszter is a helyszínen kísérelte meg rábeszélni a fiatalokat az épület elhagyására. A huszonöt éve független Indonézia történetében most kerülne sor először arra, hogy az elnök az egykori gyarmatosító országba, Hollandiába látogat. Az már bizonyos — amint hivatalosan ezt Djakartában bejelentették—, hogy Suharto egy nappal elhalasztotta az indulást. A dél-malukui szeparatisták ezzel az akcióval akarták arra kényszeríteni az indonéz elnököt, hogy tanácskozzék Manusama mérnökkel, a csoport vezetőjével. A nyugati hírügynökségek a hágai eseményekkel kapcsolatban emlékeztetnek arra is, hogy a dél-malukui szeparatisták tavaly már meghiúsították Suharto akkor tervezett hollandiai látogatását, mivel Ceram szigetén összeesküvést szőttek. Az izraeli kormány vasárnapi tanácskozása nem tudta elsimítani Golda Meir miniszterelnök-asszony és Dajan hadügyminiszter közötti nézeteltéréseket. Dajan ugyanis „keményebb politikát” követel a kormánytól a tűzszüneti megállapodások egyiptomi részről történt állítólagos megsértése miatt. A hadügyminiszter a béketárgyalások előfeltételeként emlegeti az ügy „tisztázását”, míg Golda Meir a CBS televíziónak adott nyilatkozatában azt a véleményét hangoztatta, hogy a Tel Aviv-i vádak „tisztázását” Izrael nem tekinti előfeltételnek az ENSZ-beli tanácskozások megkezdésénél. Az izraeli kormány ma újabb ülést tart, a DPA tudósítója szerint azonban ma még ha győzedelmeskedne is a megbeszélésen Meir álláspontja, Tekoah, Izrael ENSZ-megbízottja legfeljebb a hét végén tér vissza New Yorkba. Az Egyesült Államok most feltételezhetően egyértelmű álláspontra kényszerült — véli az AFP tudósítója — azt követően, hogy Nasszer elnök kategorikusan cáfolta az izraeli vádakat. A Fehér Ház bejelentése szerint Nixon ma megbeszélést tart tanácsadóival a közel-keleti helyzetről. Az Afrikai Egységszervezet kormányfői értekezletére egymás után érkeznek az afrikai országok vezetői. Elutazott Jugoszláviából V Thant ENSZ-főtitkár is, aki Róma érintésével érkezik a tanácskozás megnyitójára. Az ülés legfontosabb témái közismertek , így a dél-afrikai fajgyűlölő politika, Portugália gyarmatainak kérdése és az afrikai országok együttműködésének erősítése. Most fejeződött be az AESZ miniszteri értekezlete, amelyen kidolgozták az államfők elé kerülő határozott tervezeteket. Hasznos és gyümölcsöző megbeszélések Az Elnöki Tanács elnökének nyilatkozata a kairói rádiónak Az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az Egyesült Arab Köztársaságban hivatalos látogatáson tartózkodó Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke vasárnap Mohamed Bakr Ahmed talajjavításügyi miniszter kíséretében vidéki körútra indult. Felkereste Tahrir — magyarul: felszabadulás — tartományt, a sivatagról áldozatos emberi munkával visszaszerzett vidéket. Az Egyesült Arab Köztársaságnak ezen a vidékén 1953 óta 350 ezer hektárnyi földet tettek termővé a Nílusból leágaztatott csatornák révén. Délután az Elnöki Tanács elnöke és kísérete a nagy földközi-tengeri kikötővárosba, Alexandriába érkezett. A magyar vendégek városnéző körutat tettek. Este Ahmed Kamel, Alexandria kormányzója vacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete az éjszakát Alexandriában töltötte, délelőtt pedig látogatást tett a város közelében fekvő textilgyárban. Losonczi Pál hétfőn nyilatkozatot adott a kairói rádiónak. Értékelte az EAK népének küzdelmét az imperializmus és a cionizmus ellen, rámutatott, hogy a Magyar Népköztársaság szolidáris az Egyesült Arab Köztársasággal a közel-keleti probléma politikai rendezése érdekében kifejtett erőfeszítése során, foglalkozott a térségben kialakult válságnak a világbékére gyakorolt hatásával és szólt az európai biztonság biztosítására irányuló lépésekről. Az EAK és a Magyar Népköztársaság közötti kapcsolatok az élet minden területén örvendetesen fejlődnek — hangsúlyozta Losonczi Pál, hozzáfűzve, hogy a két ország közötti kapcsolatok szilárd alapja a közös célban és a közös harcban rejlik. A közelkeleti helyzetről szólva rámutatott, hogy az imperialista békebontók elleni harc fő terheit a Közel-Keleten az Egyesült Arab Köztársaság népe és kormánya viseli. Nagyra érte keljük az EAK következetes harcát, amely jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a Közel- Keleten létrejöjjenek a béke, a biztonság és a társadalmi haladás alapvető feltételei — hangsúlyozta. — A világ békéjének biztosításáért harcoló erők számára elengedhetetlen követelmény az 1967. évi agresszió minden következményének politikai úton történő felszámolása. Népünk és kormányunk ezért támogatja a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatát — mutatott rá, hozzáfűzve, hogy a Magyar Népköztársaság maradéktalanul szolidáris az Egyesült Arab Köztársaság kormányának e határozat töretlen végrehajtására irányuló elhatározásával. Három esztendő eltelte után — mutatott rá Losonczi Pál — továbbra is súlyos a közel-keleti válság, de a jelenlegi tűzszünet érvénybe léptetésével és a Jarring-misszió felújításával most kimozdulhat a holtpontról a politikai rendezés irányába. Meggyőződésünk — jegyezte meg —, hogy az EAK kormányának ezzel kapcsolatos diplomáciai lépései teljes összhangban vannak a térség és a világ valamennyi békeszerető emberének érdekeivel... A továbbiakban az Elnöki Tanács elnöke rámutatott: az EAK nem áll egyedül abban a harcban, amelyet népe és kormánya vív az imperializmus ellen; maga mellett tudhatja a szocialista országokat és a világ minden antiimperialista erejét — hangsúlyozta Losonczi Pál. Látogatásunk során a magunk részéről ezt az összefogást kívántuk demonstrálni — mondotta. Az európai biztonság megteremtésének problémájáról szólva Losonczi Pál megjegyezte: itt állnak szemben egymással közvetlenül a szocializmus és az imperializmus fő erői. A harmadik világháború veszélyének elhárításához tehát elengedhetetlenül szükséges, hogy megteremtsék az európai biztonság rendszerét — jelentette ki, hozzáfűzve, hogy ez jótékony hatást gyakorolna az egész nemzetközi helyzetre. A biztonsági konferencia feltételei adottak, Európa-szerte kedvező visszhangra talált a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata az értekezlet megtartására. Kedvező hatást gyakorolt erre a folyamatra a közelmúltban Moszkvában aláírt szovjet— nyugatnémet szerződés — állapította meg Losonczi Pál. Az európai béke és biztonság megteremtéséért folytatott harcunkban érezzük az antiimperialista erők, így az EAK népének és kormányának szolidaritását és támogatását — jelentette ki. Befejezésül köszönetet mondott Nasszer elnöknek és az EAK kormányának, valamint népének a rövid látogatás alatt tanúsított baráti vendégszeretetért. „Megcsodáltuk szép országuk nevezetességeit, az alkotó munka nagyszerű eredményeit, hasznos és gyümölcsöző megbeszéléseket folytattunk és felejthetetlen élményekkel térünk vissza hazánkba” — jelentette ki Losonczi Pál a kairói rádiónak adott hétfői nyilatkozatában. * 4* a' | j||| ®1p| J|| la /®Ji| jfj 111 5lllllfllÉ | Ém JÉl lÉl Éji 1970. szeptember 180 fillér V M BB WfÉ^i | H gj | B | 88 | XXVI. évfolyam, A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA « Tekoah egyelőre Tel Avivban marad Ismét halasztást szenved a Jarring-misszió Összetűzések a jordániai hadsereg és a gerillák között Nyugati hírügynökségek jelentik, hogy az izraeli kabinet vasárnapi ülésén meghallgatta Abba Eban külügyminiszter és Tekoah ENSZ-küldött beszámolóját, majd két döntést hozott: ma ismét öszszeül a kormány, hogy Tekoah részvételével „folytassa a helyzet megvizsgálását”. Ennek megfelelően Tekoah hétfőre tervezett, New Yorkba történő visszautazását elhalasztják. Megfigyelők szerint mindkét döntés arra utal, hogy a kormány tagjai nem tudtak megegyezni, milyen utasításokat adjanak Tekoahnak a Jarring vezette közvetett béketárgyalásokon. Az ENSZ-küldött visszautazásának elhalasztása a tárgyalások elhalasztását is jelenti: megfigyelők szerint Tekoah csak a hét végén tér vissza állomáshelyére. Nézeteltérések az izraeli kormányban Az izraeli kormány újabb lépése gyakorlatilag stagnálásra készteti a Gunnar Jarring vezette New York-i arab—izraeli tárgyalásokat — írja a DPA hírügynökség Jeruzsálemből. A kormányon belül igen súlyos nézeteltérések támadtak a „tűzszünet megsértésének” ügyében. Korábban is voltak hasonló jelzések, de vasárnapra világossá vált, hogy Dajan hadügyminiszter a tűzszünet állítólagos megsértésének „tisztázását” a Jarring-misszió folytatása előfeltételének tekinti. Golda Meir miniszterelnöknek és a kormány több tagjának az a véleménye, hogy az ügyet ugyan tisztázni kell, de ez ne legyen előfeltétele a további tárgyalásoknak. Izrael vasárnap ismét — immár hetedszer — tiltakozójegyzéket juttatott el az ENSZ közel-keleti megfigyelő erőihez, amelyben azzal vádolja az EAK-ot, hogy „súlyosan megsérti” a tűzszüneti megállapodást, mivel légvédelmi rakétaállásokat épít a Szuezicsatorna partjától 30 km-re eső övezeten belül. A Maariv című izraeli lap értesülése szerint Golda Meir miniszterelnök hamarosan újabb üzenetet küld Nixon amerikai elnöknek. Az üzenet ösztönzője állítólag Dajan tábornok, hadügyminiszter, aki azt akarja Washington értésére adni, hogy amennyiben — úgymond — Amerikának nem sikerül biztosítani a tűzszünet tiszteletben tartását, Izrael maga veszi kezébe az ügyek irányítását. Egy másik izraeli lap, a Jediot Aharonot szerint Golda Meir elhalasztja Amerikába tervezett látogatását. Nasszer beszéde Nasszer egyiptomi elnök a Béke-világtanács Kairóban tartózkodó küldöttsége előtt kategorikusan cáfolta azokat az izraeli állításokat, amelyek szerint az EAK légvédelmi rakéta állásokat építene ki a