Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

Péntek, 1970. szeptember 18. Polarizáció Chilében A spanyol gyarmatosítók uralma ellen indított győzel­mes felkelés 160. évforduló­ját, és az 1811. szeptember 18-án kihirdetett első alkot­mányról történő megemléke­zést Chilében most rendkívül kiélezett belpolitikai harc közepette ünnepüki meg. Az ez év végén lelépő Frei keresz­ténydemokrata elnök hatéves kormányzásának talán a mai és a szombati napja lesz a legnehezebb. A hírügynöksé­gek egybehangzó jelentése szerint a chilei jobboldal az ünnepnap hangulatát — és a mindenkori elnök hagyomá­nyos megjelenését a santiagói katedrálsban — kívánja ki­használni nyílt provokációra. Az Inter Press Service tudósí­tója úgy értesült, hogy a szeptember 4-i választáson alulmaradt Alessandri hívei az ünnepségeken tüntetést akarnak szervezni a baloldali Népi Egység jelöltje, Allende ellen. Követelni fogják, hogy Frei „őrizze meg a demokrá­ciát és akadályozza meg a marxisták hatalomra kerülé­sét”. „A demokrácia védelme” nem véletlenül szerepel a chi­lei jobboldal fő jelszavai kö­zött és az sem meglepő, hogy most a provokációs nyomás elsősorban a keresztényde­mokraták felé irányul. A szeptember elején tartott el­nökválasztáson ugyanis a baloldali pártok egységjelöltje, a szocialista Salvador Allende szerezte meg a legtöbb szavazatot. Minthogy azonban nem ka­pott abszolút többséget, a két­száz tagú kongresszusnak kell majd döntenie október 24-én Allende és a másodiknak be­érkező jobboldali Alessandri között. Az erőviszonyok egy­értelműen a baloldali pártok sikerét vetítik előre, ugyanis 80 képviselőjükkel és szená­torukkal szemben az alessand­­rista mozgalom csak 45 man­dátummal rendelkezik. A végső döntés így a keresztény­­demokrata párt magatartásá­tól függ. A közelmúltban már több alkalommal is foglalkoztunk a Népi Egység választási sike­rének jelentőségével. A latin­amerikai kontinensen az el­múlt húsz évben első ízben kerültek a baloldali pártok demokratikus úton a kor­mányzás reális közelségébe. Nem véletlenül éppen abban az országban, amely alkotmá­nyos hagyományaival vezető helyen áll Latin-Amerikában. Chile nemcsak azzal büszkél­­kedhetik, hogy már a múlt század első felében jól mű­ködött a parlamenti demok­ratizmus intézménye, hanem az állandóan forrongó Latin- Amerikában az egyetlen or­szág, ahol a világgazdasági válság óta az alkotmányos mechanizmus nem szenvedett csorbát. A negyvenes évek óta egyértelműen kirajzolódó bal- és jobboldal harca formailag mindig az urnáknál dőlt el. És a dél-amerikai demokrá­ciák között — ahová Chile mellett csak Venezuelát, Uru­guayt és Kolumbiát sorol­hatjuk — szintén kivételes szerepet töltött be, amennyiben a vá­lasztási harc nem személyek, hanem valóban politikai és ideológiai kérdések körül for­gott A hagyományos chilei poli­tikai erőknek a csoportosu­lása a jelenlegi választáson is egyértelmű volt. Egyrészről áll a jobboldali Nacionalista Párt másrészről pedig a szocialis­­tákból, radikálisokból, kom­munistákból és még néhány kisebb pártból alakított Népi Egység. A mérleg két serpe­nyője között pedig „egyen­súlyként” funkcionál a chilei belpolitikai életben viszony­lag új erőként jelentkező ke­reszténydemokrata párt. Ami­kor hat évvel ezelőtt Eduar­­do Frei szokatlan nagy több­séggel nyert a népfrontjelölt Allende előtt, sikerét éppen a jobb- és baloldal közötti harcnak köszönhette. A „las­sú reformok” jelszava ugyan nem felelhetett meg a konzer­vatív erőknek, mégis inkább választották ezt a megoldást, — még a földreformtól tartó földbirtokosok is Freire adták szavazatukat —, nehogy a baloldal kerüljön kormányra A szocialista Allendével szem­ben kialakult, bár hivatalo­san nem deklarált választási szövetséget most az alessand­­risták nem újították meg. Ebben szerepet játszhatott az a tény, hogy Jorge Alessand­ri, aki 1958-tól már volt el­nök, most ismét indulhatott a választáson. Ugyanakkor a kereszténydemokraták jelöltje Radomiro Törnie lett, akit a balszárny vezetőjeként is­mernek. Végül pedig befolyá­solta az elnökválasztás körüli erőviszonyokat az, hogy Frei hatéves kormányzása nem váltotta be a reményeket: a gazdasági fejlődés üteme meg­torpant, nem sikerült lassí­tani az inflációt, és minden­nek következtében romlott a politikai légkör — holott ko­rábban erre nem volt példa —, egyre több szó esett a la­tin-amerikai típusú katonai puccs lehetőségéről is. A választási eredmények igazolták a feltételezéseket. A kereszténydemokraták jelöltje, Törnie alulmaradt Allendével és Alessandrival szemben. A kongresszusi erőviszonyok, valamint az a hagyomány, hogy a képviselők és a szená­torok eddig mindig a legtöbb szavazatot kapott jelöltet vá­lasztották elnöknek, nyílt el­lentámadásra késztették az alessandristákat. Az alapvető manőver a kezdetben említett jelszóra épül: ha Allendét vá­lasztaná meg a kongresszus, akkor Chilében „marxista for­dulat” lesz és ezzel — sze­rintük — lezárul a „demok­ratikus hagyományok” korsza­ka. Alessandri attól sem riadt vissza, hogy „kompromisszu­mot” ajánljon a keresztényde­mokratáknak, amenyiben őt választanák meg, lemondana és ezzel megnyílna az út egy újabb választásra, illetve ke­reszténydemokrata kormány­zásra. Ezek a próbálkozások eddig kudarcot vallottak. Nemcsak Törnie, hanem a párt elnöke, Benjámin Prado ismé­telten leszögezte, hogy a ke­reszténydemokraták semmi­képpen sem szavaznak Ales­­sandrira. A jobboldali nyomás azonban nem maradt teljesen hatástalan, lassú polarizáció jegyei figyelhetők meg a ke­reszténydemokrata párt sorai­ban. Burkoltan olyan kijelen­tések hangzanak el, hogy a baloldali kormány, és így Al­lende esetleg nem tudná fel­tartóztatni a gyors és radiká­lis fordulatot követelő erőket. A néhány szélsőséges, és fel­tételezhetően a jobboldaltól befolyásolt véleménnyel szem­ben egyelőre túlsúlyban van­nak azok az erők, amelyek a Népi Egység és a keresztény­­demokraták közötti megegye­zés hívei. A jobboldali manőverek kö­zött kell említeni végül még egy tényezőt, amelynek hatása esetleg nem a kongresszusi döntés idején, hanem a ké­sőbbiekben befolyásolhatja a balodali kormány helyzetét. A szeptemberi választások eredményét követően pánik tört ki a chi­lei nagytőke köreiben. Allende a Buenos Aires-i Clarin című lapnak adott nyilatkozatában ezzel kapcsolatban a követke­zőt nyilatkozta: Elismerem, hogy van egy kis csoport, amelynek oka van riadalomra. Programunkban világosan megtalálhatók az államosítás keretei, így a kizsákmányoló nagy külföldi társaságok, to­vábbá a legfontosabb kiter­melő és elosztó monopóliumok, valamint a nagy bankok és biztosító társaságok tulajdonát kívánjuk a chilei lakosság ér­dekében nacionalizálni. A kon­zervatív nagyburzsoázia min­denesetre már most kezdi tő­kéjét külföldre menekíteni, s ott akarja bevárni az októberi végleges döntést. A jobboldal taktikája ezúttal is világos: amennyiben Allende győz és nem tudja megakadályozni a tőke „elvándorlását”, akkor a baloldali kormány rendkívül válságos gazdasági helyzettel találhatja magát szembe. Eb­ben az esetben az az alterna­tíva marad csak, hogy vagy lemond programjáról, vagy a fokozatosan megvalósítható ál­lamosítás helyett radikális for­dulatra szánja el magát. E kérdésekre a választ bizonyá­ra megkapjuk október 24-én, a döntés napján. Lovas Gyula Magyar Nemzet ­ Fehér Lajos a Somogy megyei szövetkezeti kommunista aktívaülésen Az MSZMP Somogy megyei bizottsága rendezésében csü­törtökön szövetkezeti kommu­nista aktívaülést tartottak Kaposvárott. Az aktívaülésen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnök­­helyettese, valamint a mező­­gazdasági termelőszövetkeze­tek, ipari és fogyasztási szö­vetkezetek mintegy félezer képviselője. Bogó László, a megyei pártbizottság titkára tartott vitaindító előadást A szövetkezeti mozgalom fejlesz­tése és a kommunisták tevé­kenysége a szövetkezetekben címmel. A vitában felszólalt fehér Lajos. A kommunista aktívaülés után Fehér Lajos a megyei vezetők társaságában a bala­­tonszabadi November 7 Ter­melőszövetkezetet látogatta meg. ____________________ Az NDK kulturálisügyi miniszterének látogatásai Klaus Gysit, a Német De­mokratikus Köztársaság ha­zánkban tartózkodó kulturá­­lisügyi miniszterét csütörtökön fogadta dr. Ajtór Miklós, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, valamint Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A szí­vélyes, baráti légkörben lezaj­lott találkozón dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhe­lyettes is részt vett. ABC-áruház körgyűrű létesül a fővárosban Tanácskozás a kereskedelmi ellátás helyzetéről Csütörtökön értekezletre ül­tek össze a Belkereskedelmi Minisztérium vezető munka­társai, a megyei tanácsok ke­reskedelmi osztályvezetői, a kiskereskedelmi vállalatok igazgatói, az élelmiszeripari üzemek képviselői, hogy meg­tárgyalják az élelmiszer- és a vegyicikk kereskedelem el­látásának helyzetét. Sághy Vilmos dr., a belkereskedelmi miniszter első helyettese elnö­költ a tanácskozáson, amely­nek Molnár Károly főosztály­­vezető volt az előadója. Ez a két ágazat bonyolítja le a belkereskedelem bolti forgalmának 46 százalékát, összegszerűen 46 milliárd fo­rint értéket. Megállapítható, hogy mind az élelmiszer-, mind a vegyicikk kereskede­lemben a lakosság ellátása általában megfelelő, a kínálat ezekből az árukból javul, a választék bővül és egyre ru­galmasabb kapcsolatok ala­kulnak ki az ipar és a keres­kedelem között. Akadnak ugyan még nehézségek, nem sikerült még teljesen felszá­molni a hiánycikkeket és je­lentkeznek bajok a szállítás körül is. Hibáztatható, hogy az újonnan forgalomba kerülő cikkeknek alig van propagan­dájuk, sokszor még a válla­latok sem ismerik. Ez év első felében az élel­miszer-kereskedelem bolti forgalma 6,5, a háztartási és a vegyi áruké 20 százalékkal emelkedett. Nőtt a jobb mi­nőségű és szebben csomagolt áruk aránya. A jó ellátás elő­feltételei a következő időszak­ra is fennállnak. A kereslet kielégítésének termelési és im­port feltételei a tavalyinál kedvezőbbek. A kereskedelem igyekszik a nagykereskedelmi vállalatok­kal és a termelőüzemekkel hosszú távra szóló szállítási szerződéseket kötni. Rendezni kívánják az áruszállítások üte­mét, bővíteni kell az ABC- áruházak profiljához tartozó cikkek körét. Meg kell szigo­rítani az áru minőségi átvé­telét. Nem helyeselhető né­hány nagykereskedelmi válla­latnak az a gyakorlata, hogy bizonyos hiánycikkeket saját területük ellátásának rovásá­ra, más megyékben értékesí­tenek. Jelentős tény, hogy az élelmiszer- és vegyicikk ke­reskedelem mind nagyobb arányban eszközöl közvetlen beszerzéseket a termelőüze­meknél. Az élelmiszer kiske­reskedelmi vállalatok közvet­lenül vásárolnak a téeszektől, az állami gazdaságoktól kon­­zerveket, savanyúságot, gyü­mölcsöt, baromfit, tojást. A Közért-vállalatok ez év első felében háromszor annyi bur­gonyát, hagymát, zöldséget szereztek be közvetlenül a ter­melőktől, mint tavaly. A kereskedelem árulistája évről évre növekszik. Ma az élelmiszerüzletek fő árucso­portját 3000, a vegyicikkáru­­kat pedig 7000 cikk képviseli. A meglevő nagy áruválaszté­kot csak megfelelő nagyságú boltokban lehet kellő módon a fogyasztónak vásárlásra fel­kínálni. Ezért a negyedik öt­éves terv időszakában nagy ABC-áruházakat, Budapesten ABC körgyűrűt kell létesíteni. Az elmúlt évhez viszonyít­va a tej - és tejtermékek for­galma megkétszereződött. Ta­valy 62, idén 108 ezer tej volt a fejadag, a baromfifor­galom nyolcszorosára, 600 va­gonról 5000 vagonra emelke­dett. Országosan 15 500 bolt értékesíti az élelmiszereket, de ezek egy jó része nincs felszerelve hűtőgépekkel. Ezt minél sürgősebben pótolni kell. Dinamikusan emelkedik a háztartási vegyicikkáruk for­galma is. Az évi növekedés 14—16 százalék. Javult a ha­zai termékek minősége, amely néhány cikkben már eléri a világszínvonalat. Az élelmiszer-készletek ez év első felében az állami kis­kereskedelemben 12,7, a szö­vetkezeti kereskedelemben 14,7 százalékkal haladták meg a múlt év hasonló időszaká­ban raktáron tartott árukész­letet, összegszerűen ez az ál­lami élelmiszer-kereskedelem­ben 112 millió, a szövetkeze­ti kereskedelemben 154 millió forint emelkedést jelent. Az árpolitikát illetően a szakma mind a nagy-, mind a kiske­reskedelemben az árstabilitás­ra törekedett. Vigyázni kell arra, hogy az olcsóbb áruk ne tűnjenek el a kereskede­lemből. Helytelen, hogy az el­múlt hónapokban egyes fo­gyasztási szövetkezetek a gyü­mölcsíz árát a haszonkulcs kétszeresének alkalmazásával emelték, másutt a parkettlakk árát drágították.­­ . Az utolsó szakmai programok a mezőgazdasági kiállításon Csütörtökön tartották az utolsó hivatalos szakmai prog­ramokat, a szőlőtermesztés és feldolgozás bemutatóját a me­zőgazdasági kiállításon. A Coopturist szövetkezeti utazási iroda vezetői a kiáll­­táson részt vevő állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek vezetőivel tartottak megbe­szélést. Az iroda jövőre a ter­vek szerint 30 országba 150 út­vonalon szervez különféle igé­nyeknek megfelelő szakmai utazásokat, tapasztalatcseré­ket. A belföldi tapasztalat­csere-túrákon kívül 12 helyen mintegy 10 000—12 000 szövet­kezeti tag és alkalmazott szer­vezett üdültetését is megoldja a Coopturist. Csütörtökön délelőtt meglá­togatta a vásárt F. D. Kuli­kon, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára, akit dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és dr. Gergely István miniszter­­helyettes, a kiállítás főbizott­ságának elnöke kalauzolt a jubileumi kiállításon. Gazdára talált az Agrotröszt valamennyi gépe Csütörtökön az Agrotröszt bemutatóján az utolsó gépet — egy kis motoros permetezőt ■*— is megvették, s ezzel a vál­lalat kiállításának mintegy 50 millió forint értékű gépe, me­zőgazdasági berendezése, esz­köze mind gazdára talált. Kovács Andor kereskedelmi igazgató elmondotta, hogy óriási mértékben megnőtt a kereslet szinte valamennyi mezőgazdasági gép iránt. Az érdeklődésre jellemző, hogy augusztusban minden eddigi­nél nagyobb, 270 milliós havi forgalmat bonyolítottak le, s nyolc hónap alatt annyi gépet adtak el, mint tavaly egész évben. Várható, hogy a kiállí­tásról mintegy 200 ezer dol­lár és 300 ezer rubel értékű külföldi gépet vásárol az Agrotröszt, s az előjegyzések alapján további megrendelése­ket is ad külföldi partnerei­nek. A Beton- és Vasbetonipari Művek az állattartó épületek, raktárak, magtárak építésére, szerelésére alkalmas vázszer­kezetből mintegy félmillió négyzetmétert tud jövőre gyár­tani. Az Agrotröszttel kötött megállapodás szerint 420 ezer négyzetméter alapterületű épü­lethez elegendő vasbeton váz­­szerkezetet és külön 120 ezer négyzetméternyi nopa panelt szállítanak közösen a mező­­gazdasági nagyüzemeknek. A kiállítás hírei A vásár csütörtöki hivatalos programját dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter fogadása zárta be. A miniszter vendégül lát­ta a kiállítás szervezésében, rendezésében és építésében kiváló munkát végzett dolgo­zókat. A szövetkezeti ipar termé­kei iránt megnyilvánuló ér­deklődésre jellemző, hogy a vásár­nyitástól eddig több mint 100 millió forint áru szállítá­sára kaptak megrendelést a szövetkezetek, s legalább ek­kora értékű az, amelyet a hát­ralevő napokban kötnek meg. A Magyar Édesipar kereske­delmi igazgatója közölte a csütörtök délutáni sajtófoga­dáson, amely a mezőgazdasági kiállítás élelmiszer-pavilonjá­ban zajlott le. A Magyar Édesipar gyárainak évi terme­lési értéke hárommi­lliárd fo­rint és ennek hét százaléka kerül exportra. A demokrati­kus országokon kívül legfőbb vásárlóink Svédország, Norvé­gia, Ausztria, az NSZK, Ang­­lia, USA, Kanada. HETI VERSENYNAPTÁR Szeptember 19. szombat, délután fél 3 órakor tlGETÖVERSENY KRÚDY GYULA EMLÉKVERSENY (AMATŐR VERSENY) Szeptember 20. vasárnap, déli 12 órakor GALOPPVERS­ENY NEMZETKÖZI MEETING Szeptember 23. szerda, délután fél 5 órakor t­GETÖVERSENY HAJÓS ALFRÉD EMLÉKVERSENY (AMATŐR VERSENY) Húszezer új szocialista brigád Mint a SZOT-ban elmondot­ták, számszerűségében és tar­talmában tovább fejlődött, új vonásokkal gazdagodott a szo­­cialista brigádmozgalom. A IX. pártkongresszus óta több mint húszezer új szocialista brigád alakult, s ma már or­szágszerte százezernél is több brigád egy és negyedmillió tagja versenyez a szocialista cím megszerzéséért vagy meg­tartásáért. A mozgalomhoz ed­dig a bérből és fizetésből élő dolgozók egyharmada csatla­kozott, példamutatásuk nagy hatással van további százez­rekre is, akik formailag nem vesznek részt a mozgalomban. A szocialista brigádmozga­lom a következő években to­vább fejlődik, a brigádok eredményeit erkölcsileg is, anyagilag is fokozottan meg­­becsüli a társadalom. 1971. ja­nuár 1-től az eddigi elismeré­seken kívül magas állami ki­tüntetést is kaphatnak az arra legérdemesebb brigádok, a vállalatoknak pedig lehetővé teszik, hogy a jó munkát anyagilag is fokozottan jutal­mazhassák. Ily módon tovább javul a munka tervszerűsége, gyorsuló ütemben nő a válla­lat jövedelme. 3 Hold körüli pályára tért a Luna—16 Állandó rádiókapcsolat A szeptember 12-én felbo­csátott Luna—16 szovjet auto­matikus űrállomás Hold kö­rüli kör alakú pályára tért rá. A Földtől a Holdig vezető útvonalon az űrállomással 26 ízben létesítettek kapcsolatot a pályaelemek mérésére és a műszerek munkájának ellen­őrzésére. Szeptember 13-án módosították az űrállomás pályáját, hogy az a kijelölt ponton lépjen be a Hold tér­ségébe. Szeptember 17-én, úton a Hold felé, az automatikus űr­állomást betájolták a Nap­hoz és a Földhöz viszonyítva. Ezt követően bekapcsolták a hajtóművet, amely biztosította a szükséges fékező impulzust. Ennek eredményeként a Lu­na—16 rátért Hold körüli pá­lyájára, amelynek adatai a következők: a Hold felszínétől mért távolság 110 kilométer; a röppálya a Hold egyen­ítőjének síkjával 70 fokos szöget zár be; keringési idő egy óra öt­venkilenc perc. A távolsági kozmikus össze­köttetés központja állandó kapcsolatot tart fenn a Lu­na—16-tal. Telemetrikus adatok szerint a műszerek rendeltetésszerűen működnek. A koordinációs számítóközpontban végzik a beérkezett adatok feldolgozá­sát. Magyar—szovjet vízügyi tanácskozás Magyar és szovjet vízügyi szakemberek tanácskoztak szerdán és csütörtökön Nyír­egyházán. Szerdán az árvíz sújtotta területen, a Tisza fel­ső szakaszán és a Túr mentén tartottak szemlét. Megvizsgál­ták a folyók műtárgyainak műszaki állapotát, ellenőrizték az árvízvédelmi berendezése­ket. Csütörtökön megbeszélést tartottak. Megállapodtak ab­ban, hogy a jövőben több kö­zös intézkedést tesznek az ár­vizek megelőzésére. Elhatá­rozták, hogy az együttműkö­dés tökéletesítése és a tapasz­talatok kicserélése céljából a közeljövőben újabb tanácsko­zást rendeznek.

Next