Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

Szombat, 1978. szeptember 26.. A magyar—szovjet glotziai kapcsolatok újrafelvételének 25. évfordulója Külügyminiszteri díszebéd Budapesten és Moszkvában A magyar—szovjet diplo­máciai kapcsolatok újrafel­vé­telének 25. évfordulója alkal­mából Péter János külügymi­niszter ebédet adott, amelyen részt vett A. M. Szor­okin kö­vettanácsos, a budapesti szov­jet nagykövetség ideiglenes ügyvivője, a nagykövetség számos diplomatája, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Nyikolaj R­ogyionov, a Szovjetunió külügyminiszter­helyettese a magyar—szovjet diplomáciai kapcsolatok fel­újításának 25. évfordulója al­kalmából pénteken ebédet adott A szívélyes és baráti légkörben lezajlott díszebé­den, amelyen részt vettek a szovjet külügyminisztérium, az SZKP Központi Bizottsá­gának, valamint a moszkvai magyar nagykövetségnek a ve­zető munkatársai, Rapai Gyu­la nagykövet és Nyikolaj Ro­­gyionov mondott pohárkö­szöntőt Méltatták a negyed­századdal ezelőtti esemény je­lentőségét. A Pravda pénteki száma cikket szentel a magyar— szovjet diplomáciai kapcsola­tok újrafelvétele negyedszáza­dos jubileumának. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság testvéri szö­vetsége, szoros együttműködé­se — hangsúlyozza cikkében Vlagyimir Geraszimov — megfelel a két nép közös ér­dekeinek, hozzájárul gyorsabb előrehaladásunkhoz. Az eltelt negyedszázad so­rán gyökeresen megváltozott a szocialista Magyarország ar­culata. Az MSZMP vezetésé­vel az ország dolgozói lerak­ták a szocialista társadalom alapjait és betetőzik a szo­cializmus építését. A mun­kásosztály forradalmi pártja, az MSZMP tevékenységét a marxizmus-leninizmus alko­tó eszméinek alapjára épti­ti. A magyar kommunisták felhasz­nálták és felhasználják az SZKP és az egész kommunis­ta mozgalom gazdag tapaszta­latait, s maguk is nem kevés­sel járultak hozzá a testvér­pártok közös kollektív tapasz­talatainak kincsestárához. A szocialista építés előrevi­­telét és alapvető feladatainak megoldását, a függetlenség és biztonság megvédelmezését Magyarország összekapcsolja a Varsói Szerződés és a KGST összes tagországainak közös erőfeszítéseivel és érdekeivel. A testvérországok sorában ha­ladva Magyarország a társa­dalmi, gazdasági, tudományos­műszaki és kulturális, fejlődés minden lehetőségét kiaknáz­za.­­ A szovjet—magyar árucse­re-forgalom 1945 augusztusá­tól, a két ország közötti első kereskedelmi megállapodás megkötésétől több mint har­mincszorosára nőtt. Különle­ges jelentőségű, hogy a szov­jet—magyar gazdasági kap­csolatokban meghonosodnak a műszaki haladást közvetlenül előmozdító együttműködési és a kölcsönösen előnyös szocia­lista, integrációs formák. Az elmúlt negyedszázad so­rán — húzza alá a cikk — mérhetetlenül megnőtt a Ma­gyar Népköztársaság tekinté­lye a nemzetközi küzdőtéren. Budapesten hangzott el a Var­sói Szerződés országainak fel­hívása az összeurópai bizton­sági és együttműködési ta­nácskozás összehívására. A Magyar Népköztársaság az utóbbi években nemegyszer lépett fel kezdeményezően a Duna- menti országok, békés együttélése légkörének megte­remtését illetően. A Szovjet­unióval és a szocialista közös­ség más országaival együtt a népi Magyarország állhata­tosan törekszik a nemzetközi helyzetnek a béke javára tör­ténő minőségi megváltoztatá­sára. Erőfeszítéseit egyesítve más, szocialista országokéival, Magyarország határozottan fellép az amerikai imperialis­ta körök agressziós politiká­jával, valamint a minden ren­dű és rangú revansista törek­vések ellen. A magyar kommunisták — emeli ki a Pravda cikke — igazi forradalmárokként ki­tartóan és következetesen sík­raszállnak­ a nemzetközi kom­munista mozgalom egységéért és összefogásáért. Konkrét hozzájárulásuk ehhez a nagy­fontosságú munkához komoly súllyal esik latba és általá­nosan elismert. A Szovjetszkaja Rosszija az évfordulóra írt cikkében meg­állapítja: ..Magyarország együttműködése a Szovjet­unióval és más testvéri orszá­gokkal fontos szerepet töltött be az ország alapvető társa­dalmi-gazdasági átalakításá­nak megvalósításában, előse­gítette a kiemelkedő sikerek létrejöttét a politikai-gazda­sági és kulturális élet min­den területén­. Magyar Nemzet Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt a Szudáni Demokratikus Köz­társaságban, a Tanzániai Egye­sült Köztársaságban és az Egyesült Arab Köztársaságban ez év­­ augusztus 21 és szep­tember 1 között tett hivatalos baráti látogatásának eredmé­nyeiről és tapasztalatairól. Az Elnöki Tanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosí­totta a mezőgazdasági ter­melőszövet­kezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíj­­biztosításáról szóló, 1966. évi 30. sz. törvényerejű rendeletét. A szakszövetkezetek tagjainak nyugdíjbiztosítása Az Elnöki Tanács törvény­­erejű rendeletének felhatal­mazása alapján a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány rendelete 1971. január 1-től minden szakszövetkezeti tagra kiterjeszti a mezőgazda­­sági termelőszövetkezeti tagok­ra vonatkozó nyugdíjrendszer hatályát, természetesen figye­lembe véve azokat az eltérő sajátosságokat, amelyek a ter­melőszövetkezetek és a szak­­szövetkezetek között fennáll­nak. A nyugdíjbiztosításba be­vont szakszövetkezeti tagok öregségi és rokkantsági nyug­díjra, üzemi baleset esetén baleseti kártalanításra, hozzá­tartozóik pedig özvegyi nyug­díjra, szülői nyugdíjra,­­vala­mint árvaellátásra szerezhet­nek jogosultságot. Az ellátásra jogosultsághoz szükséges nyugdíjevek számát a nyugdíjjogszabályok a ter­melőszövetkezeti tagokéval azonos mértékben határozzák meg. Azok a szakszövetkezeti tagok, akik idős koruk, vagy munkaképtelenségük miatt a nyugdíjhoz szükséges nyugdíj­­éveket már nem tudják meg­szerezni, a jogszabályban meg­határozott feltételek megléte esetén öregségi, munkaképte­lenségi járadékot, özvegyeik pedig özvegyi járadékot kap­hatnak. A szakszövetkezetek tagjaik nyugellátásának fedezetére 1­970. január 1-től társadalom-, biztosítási járulékot, a szak­szövetkezeti tagok pedig 1971. január 1-től progresszív nyug­díjjárulékot fizetnek. A ren­delkezések bevezetésével mint­egy 79 ezer fővel nő azok szá­ma, akikről öregségük, illetve roka­ntságuk esetén kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás keretében történik gondosko­dás. Átadta megbízólevelét az Indiai Köztársaság új magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke pénteken fogadta Cho­­nira Beik­appa Muth­amma nagykövetnőt, az Indiai Köz­társaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Pesti Endre vezér­őrnagy és Forró József, a Kül­ügyminisztérium protokollosz­­tályának­­megbízott vezetője. C. B. Muthamma megbízó­­levelének átadásakor beszédé­ben egyebek közt elmondotta: — Megtiszteltetés és kitün­tetés számomra, hogy India nagyköveteként e szép és ba­ráti országba nevezlek ki. Két­szeres öröm számomra, hogy Giri elnök és­ felesége magyar­­országi látogatásának küszö­bén érkeztem Magyarországra és kezdem meg tevékenysége­met. Ez a látogatás újabb meg­nyilvánulása annak a szoros barátságnak, amely összeköti országainkat. — Indiában nagy figyelem­mel kísértük az országaink kö­zötti kapcsolatoknak az utób­bi években bekövetkezett fej­lődését. Meg vagyunk győződ­ve, hogy az elkövetkező évek még több lehetőséget nyújta­nak a kölcsönös együttműkö­désre minden területen.­­ Tudjuk, hogy Magyaror­szág csakúgy, mint India, szi­lárd meggyőződéssel dolgozik a népek közötti békéért és ba­rátságért. Örömmel csatlako­zunk az önök erőfeszítéseihez, hogy ezeket a közös célokat fokozódó mértékben elérjük. Örömmel és optimizmussal kezdem meg működésemet. Losonczi Pál a nagykövetnő beszédére válaszolva a többi között hangsúlyozta: — A Magyar Népköztársa­ság kormánya és­­ népe mély rokonszenvvel és együttérzés­sel kíséri India népének és kormányának erőfeszítéseit, amelyek nagy és szép országuk felvirágoztatására irányulnak. Egyetértek önnel abban, hogy a Magyar Népköztársaság és India politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai az utób­bi időben népeink javára ör­vendetesen fejlődnek. Kapcso­latainkat elmélyítette a köz­vetlen érintkezés, a két ország vezetőinek kölcsönös találko­zása. Éppen ezért várakozással tekintünk Gizi elnök úr közeli magyarországi látogatása elé, örülünk, hogy hazánkban üd­vözölhetjük. A megbízólevél átadása után a nagykövetnő bemutatta Lo­sonczi Pálnak a kíséretében megjelent P. E. Peachey nagy­követségi első titkárt, V. Patel nagykövetségi másodtitkárt és P. Bhaduri nagykövetségi at­tasét Az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a nagykövetnővel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Komócsin Zoltán és a Ceyloni Kommunista Párt elnökének megbeszélése Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken találkozott dr. S. A. Wickremasinghe-vel, a Cey­loni Kommunista Párt cipő­kével. A szívélyes légkörben lefolyt találkozón kölcsönö­sen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, véle­ménycserét folytattak a kom­munista és munkásmozgalom, valamint az imperializmus elleni küzdelem előtérben álló problémáiról. A találkozó so­rán ismételten megnyilvánult a két testvérpártnak a mar­xizmus—leninizmus, a prole­tárinternacionalizmus elvein alapuló nézetazonossága Az automatikus rendszerek megbízhatóságát igazolta a Luna-16 útja Magyar államférfiak üdvözlő távirata Pénteken, a moszkvai lapok ünnepi külsővel jelentek meg: nagy, piros betűs szalagcímek hirdetik a szovjet űrprogram világraszóló diadalát. Vala­mennyi lap felidézi a Luna—16 földre való visszatérésének iz­galmas pillanatait. Az érdek­lődés természetesen most már a várható új szenzáció felé irányul. Nemcsak a tudomá­nyos közvélemény, hanem a laikusok tábora is rendkívül kíváncsi arra, milyen új tudo­mányos meglepetésekkel szol­gálnak a holdbéli ‘Termé­kenység tengerének vidékéről érkezett talajminták, amelyek a Szovjet Tudományos Akadé­mia tulajdonába jutottak. A tudományos elemzés ered­ményei magától értetődően csak később kerülnek nyilvá­nosságra, de a szovjet tudósok máris rámutatnak két fontos szempontra: 1. az a tény, hogy a Luna—16 Hold­ talajmintái az Apollo—11 Holdra szállásá­nak színterétől 1000 kilométer távolságból és az Apollo—12 Holdat érésétől 2000 kilomé­ternyi messzeségből származ­nak, lehetővé teszi a Holdat alkotó anyagok átfogóbb jel­legű tanulmányozását; 2. a Hold-kőzetek révén jelentősen kibővíthetjük a Hold keletke­zéséről és anyagának szerke­zetéről eddig kialakított isme­reteinket. A moszkvai lapok a leg­újabb szovjet űrkísérlettel kapcsolatban számos kimagas­ló külföldi tudós nyilatkozatát közlik. Sinicsiro Tomonago Nobel-díjas japán fizikus a Pravdának adott nyilatkozatá­ban kiemeli: a Luna—16 sike­res repülése arról tanúskodik, hogy a Szovjetuniónak mind­azok a technikai eszközök bir­tokában vannak, amelyek le­hetővé teszik, hogy űrberen­dezést irányítson, nagyon pon­tosan a világmindenség legtá­volabbi térségeibe. . . A Luna—16 repülése volt a következő törvényszerű lépés a Holdnak kozmikus automa­ták segítségével történő kuta­tásában —­ írja Alekszandr Gurszejn, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia űrkutatási in­tézetének tudományos munka­társa a Pravdában. A tudós kiemeli, hogy az automatikus űrállomás éjszaka szállt le a Holdra. Ez olyan újdonság, amely a jövőben tovább bőví­ti a hasonló automaták nyúj­totta lehetőségeket — lehető­vé teszi, hogy a jövőben je­lentősen növekedjék az auto­maták munkájának hasznos ideje a Hold felszínén. Gurstejn utal arra, hogy az űrállomás visszatérésekor a Földre nem kellett egyetlen­egy pályamódosítást sem esz­közölni. A földet érésnél is a megadott övezetben szállt le, s ez tette lehetővé, hogy a ku­tatócsoport a felszíntől már 2000 méterre észlelje az űrál­lomást. A felsorolt tények szemléletesen bizonyítják az automatikus rendszerek meg­bízhatóságát, tökéletességét — írja a szovjet tudós. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke a kö­vetkező táviratot intézte L. I. Brezsnyevhez, az SZKP KB A szovjet automatikus űrál­lomás feladatának sikeres be­fejezése alkalmából a Magyar —Szovjet Baráti Társaság or­szágos elnöksége táviratban köszöntötte a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnökségét. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, Ludvik Svoboda cseh­szlovák köztársasági elnök és Strougal csehszlovák minisz­terelnök táviratban üdvözölte Leonyid Brezsnyevet, Alekszej Koszigint és Nyikolaj Podgor­­nijt a szovjet automatikus űr­főtitkárához, N. V. Podgornij­­hoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöké­hez és A. N. Kosziginhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéhez, állomás missziójának sikeres befejezése alkalmából. A lengyel párt- és állami vezetők, Wladyslaw Gomulka, Marian Spychalski és Józef Cyrankiewicz ugyancsak táv­iratban üdvözölték a szovjet vezetőket a Luna—16 automa­tikus űrállomás útjának sike­res befejezése alkalmából. Dr. George Low, az ameri­kai űrkutatási hivatal (NASA) ügyvezető igazgatója meleg hangú táviratban üdvözölte Keldis akadémikust, a Szovjet Tudományos Akadémia elnö­két, és a NASA munkatársai­nak nevében gratulált a Luna —16 visszatéréséhez. Kedves Elvtársak! A világűrkutatás újabb nagy eseménye, a Luna—16 Hold­utazásának befejezése alkalmából szívből köszöntjük önöket és az űrhajó tervezésében, kivitelezésében részt vett tudósokat és munkásokat. Mély meggyőződésünk, hogy az automatikus holdállomás programjának sikeres végrehajtása jelentősen segíti előre a vi­­lágűrkutatást az emberiség egyetemes érdekeinek javára. A Szovjetunió kozmikus tudományos vizsgálatainak újabb kimagasló sikere alkalmából legjobb kívánságainkat küldjük önöknek, a testvéri szovjet népnek, az űrállomás valamennyi alkotójának.* MOST JELENT MEG: SZÉNÁSSY BARNA A MAGYARORSZÁGI MATEMATIKA TÖRTÉNETE (A legrégibb időktől a XX. század elejéig) 382 oldal Ára: 72,5 Ft (pSSPI) AKADÉMIAI KIADÓ Budapest Vita a népgazdaság negyedik ötéves tervéről Dr. Bognár József elnökle­tével pénteken délelőtt a Par­lamentben összeült az ország­gyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke és Párai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke is — a kép­viselők megvitatják népgazda­ságunk negyedik ötéves tervé­nek főbb irányelveit. A tervet korábban megtárgyalták az or­szággyűlés más állandó bi­zottságai is, e munkacsopor­tok vezetői sorra beszámoltak bizottságuk észrevételeiről, ál­lásfoglalásáról, javaslatairól. Ünnepségek­, kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából Pénteken délután bensősé­ges ünnepség zajlott le a Hotel Ifjúság különtermében. A fegyveres erők napja alkalmá­ból a fegyveres testületek leg­kiemelkedőbb munkát végző KISZ-vezetőit és aktivistáit jutalmazták kitüntetésekkel. Az ünnepségen jelen volt Papp Dezső, az MSZMP KB alosz­tályvezetője, Kaszás Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes, Németi Jó­zsef belügyminiszter-helyettes, Gáti József ezredes, a Munkás­őrség országos parancsnoká­nak helyettese és dr. Hor­váth István, a KISZ KB első titkára. A fegyveres erők nap­ja alkalmából tiennyolcan KISZ-érdemérmet, huszonket­­ten pedig „A haza szolgála­táért” érdemérem arany, ezüst, illetve bronz fokozatát kapták. A fegyveres erők napja al­kalmából pénteken kiállítás nyílt Zuglóban, a Gorkij mű­velődési házban „25 év a haza szolgálatában” címmel. A ki­állítás megnyitása után a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség budapesti vezetősége a Ma­gyar Néphadsereg Központi Klubja parancsnokságával kö­zösen ünnepi megemlékezést rendezett a fegyveres erők napja tiszteletére. Gyorsított címben folyik a Belvárosban a gáz­fűtési program megvalósítása A levegőtisztaság érdekében a főváros egyes kerületeiben fokozott tempóban folyik a szilárd tüzelőanyagok haszná­latának megszüntetése és he­lyébe elsősorban a gáztüzelés bevezetése. Az V. kerületi ta­nács végrehajtó bizottsága most tartott ülésén foglalko­zott a gázprogram részleteivel és a kivitelezés ütemezésé­vel. A Belvárosban 143 intéz­mény és vállalat rendelkezik központi fűtőberendezéssel, ezek közül 63 szénnel fűtött és csak 12 házban van gáz. E vállalatok közül 1972-ig 52 gáz-, 9 olaj- és 2 koksz­fűtésre tér át. Külön probléma a lakóhá­zak gáztüzelésre történő át­állítása. 549 épület szerepel a­ gázbevezetésre kijelöltek lis­­­táján, ezek közül azonban 214 úgynevezett tilalmi terü­leten van, vagy társasház, ahol igen bonyolult az átsze­relés megszervezése és a költ­ségek biztosítása. Végered­ményben a Belvárosban két éven belül 365 lakóház gáz­fűtését kell megoldani. A ke­rületi IKV szerződést kötött a kivitelező vállalatokkal, amelyek 1971-re a program negyven százalékának, 1972-re pedig a terv 60 száza­lékának végrehajtását ígér­ték. Több helyen olajtüzelé­sű kazánt építenek be és fel­használják majd a lebontásra kerülő házakban felszabaduló kokszkazánokat is, miután a kokszsűtés nem termel füs­töt. Elfogadta a főváros új ötéves tervét a budapesti pártbizottság Csütörtökön és pénteken ki­bővített ülést tartott a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága. Megvi­tatta és elfogadta a fővárosi tanács negyedik ötéves tervé­nek fő célkitűzéseit, amelyeket Sarlós István, a párt végre­hajtó bizottsága tagja, a fővá­rosi tanács vb-elnöke terjesz­tett elő. Ezt követően Németh Ká­rolynak, a budapesti párt­­bizottság első titkárának elő­terjesztése alapján megtár­gyalták a budapesti pártbi­zottság négyéves munkájáról szóló jelentést, továbbá meg­vitatták és elfogadták a fe­gyelmi bizottság jelentését.

Next