Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
Ára: 80 fillérMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Csütörtök 1970. szeptember 17 XXVI. évfolyam, 218. szám Sokoldalú együttműködés Nagy horderejű megállapodásról adott hírt a Magyar Nemzet szerdai száma. A szovjet fővárosban befejeződtek az 1971—1975-ös időszakra vonatkozó magyar— szovjet népgazdasági tervegyeztetési tárgyalások és az erről szóló jegyzőkönyvet Párai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke és Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, a szovjet Állami Tervbizottság elnöke írta alá. Mi a jelentősége a moszkvai tanácskozásoknak ? Számvetésre készül az ország, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusára, amely felméri a jövő feladatait, a lehetőségeket, számba veszi az ország erejét annak érdekében, hogy a következő öt esztendőben a szocializmus teljes felépítésében előbbre jussunk, tízmillió-háromszázezer magyar jóléte tovább emelkedjék. A párt X. kongresszusának irányelveiben szerepel a haza felvirágoztatásáról egy fontos megállapítás: a szocializmus továbbfejlődésének útja egyben azt is szolgálja, hogy hazánk a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorából minél előbb az iparilag fejlett országok közé emelkedjék. Dolgozó népünkben — a kommunisták és a pártonkívüliek széles táborában is — nagy a várakozás, érdeklődés, a negyedik ötéves terv iránt. Általánosan tárgyalják a kongresszusi irányelveket és a pezsgő vitákban itt-ott felcsendülnek a kérdések: elég erőnk lesz-e az életszínvonal-politika maradéktalan megvalósításához, felépül-e vajon a négyszázezer lakás, lesz-e elég bátor az új hajlékokba, a szociális és kulturális feladatokat el tudjuk-e végezni? Van buzgóság népünkben, a kongresszusi munkaverseny sok példáját idézhetnénk. Van hit, bizalom a párt és a kormány iránt; mindannyian látjuk, a bevált úton haladunk, gazdaságpolitikánk töretlen. Van erőnk is, de ezt megsokszorozza a jövőben, az ország fejlődését még dinamikusabbá teszi, a következő öt esztendő munkájának szilárd bázisául szolgál a Moszkvában most aláírt magyar— szovjet megállapodás. A szovjet miniszterelnökhelyettes, Nyikolaj Bajbakov, a jegyzőkönyv aláírása alkalmával, egyebek között, hangsúlyozta: „A szocialista országokkal való együttműködés kérdéseinek mi különös jelentőséget tulajdonítunk és irányadónak tekintve pártunk határozatait, azt a jövőben is fejleszteni és mélyíteni fogjuk.” A szovjet államférfi mindjárt példákat is említett a kapcsolatok kiterjesztésére: megállapodást írtak alá a karton, az aszbeszt, a foszfortartalmú nyersanyagok és műtrágyák gyártásának fejlesztésében megvalósuló együttműködésről, valamint a tíz évre szóló olefin-kémiai kooperációról. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok eddigi negyedszázados története után most az együttműködésben újabb fejezet kezdődik, új alapanyagok, berendezések kerülnek fel a szovjet áruszállítási listára. A szovjet azbesztimporttal az eternit tetőfedő- és nyomócsőgyártást tudjuk fejleszteni, a behozott szovjet kartonlemezekkel a csomagolási feladatokat oldjuk meg. Az eddig csupán vegyészek körében ismert olefin fogalom bevonul a mindennapi szóhasználatba, hiszen a vegyipar új ágát teremtjük meg. Új téma a magyar—szovjet együttműködésben az elektronikus számítástechnikai eszközök egységes rendszerének létrehozása. Világosan kitűnnek a magyar—szovjet megállapodás adataiból, hogy a hazai ipart és mezőgazdaságot a szovjet alapanyaglelőhelyek, gyárak ellátják nyersanyaggal, géppel, berendezéssel és ezek ellenében könnyűipari, élelmiszeripari, mezőgazdasági, gyógyszeripari, gépipari termékeket szállítunk és növekvő mértékben Ikarus autóbuszokat. Jelentősen fejlődik majd az együttműködés a gépiparban, elsősorban annak leghaladottabb ágaiban és ez a kölcsönösen előnyös együttműködés mind nagyobb mértékben alapul a termelési■ kooperáció és a szakosítás további elmélyítésén, a műszaki haladás meggyorsításán. A következő öt évben a Szovjetunióból Magyarországra előirányzott villamosenergia-, tüzelő- és anyagszállítások jelentős mértékben mozdítják elő a kongresszusi irányelvekben szereplő célkitűzések megvalósítását, az energiastruktúra további javítását; szélesítik a feldolgozóbázist, lehetővé teszik számos új szintetikus anyag és termék gyártásának bevezetését. A dinamikus fejlődés a magyar—szovjet árucsereforgalomban tovább tart, mert az előző öt esztendőhöz képest, 1971—1975 között, több mint ötven százalékkal emelkedik. Az összeg meghaladja majd a kilencmilliárd rubelt. Növekszenek a közszükségleti cikkek kölcsönös szállításai is. Van a megállapodásnak egy olyan fejezete, amely a távolabbi jövőt bontakoztatja ki: ez a szocialista gazdasági integráció. Ezzel kapcsolatban Párdi Imre, egyebek között, megállapította: „Ezeknek a kormányszintű egyezményeknek a megkötésével jelentős lépéseket teszünk az országaink közötti gazdasági integráció kibontakoztatása irányába, a KGST 23. és 24. ülésszakán elfogadott határozatok szellemében.” A gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, elválaszthatatlan alkotórésze a nemzetközi együttműködés új típusának, a szocialista gazdasági integrációnak. Víg István Ostromállapot Jordániában Katonai kormányzók a tartományok élén A külpolitikai helyzet A JORDÁNIAI VÁLSÁG ismételt kiéleződésével az ananani hírek kerültek a nemzetközi krónika középpontjába. A palesztin ellenállók és a kormányhatóságok ellentéte robbanásig feszült helyzetet teremtett, s a szinte pillanatról pillanatra változó körülmények között nehéz megjósolni, hogy a fejlemények hová vezetnek. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy Husszein király szeretné „az erős kéz politikáját” alkalmazni a gerillákkal szemben, akik elvetik a közel-keleti válság politikai rendezését. Rifai miniszterelnök annak idején abban a reményben vette át a kormányfői tisztséget, hogy sikerül megegyezni a partizánokkal, s Ammanban azért láttak erre némi esélyt, mert a volt kormányfőnek kapcsolatai voltak a gerillákkal. A jelek szerint az újonnan megalakult katonai kormánynak nincs szándékában az egyezkedés útjait keresni, a másik oldal pedig erre harckészültséggel válaszolt. Arafat, az összes palesztin ellenálló csapat vezetője azt mondotta, hogy a kommandók „elszántan védik magukat”, de még ebben a mondatban hozzáfűzte, hogy meg akarják dönteni a katonai uralmat. Jordániában Husszein ostromállapotot hirdetett ki. Ilyen körülmények között nem sok bizakodással tekinthetünk a három hónapon belül immár negyedszer megkötött egyezmény elé, amelyben az ellenállók és a jordán hatóságok a harcok beszüntetésére tettek ígéretet. Ami a közel-keleti helyzet egyéb vonatkozásait illeti, Riad egyiptomi külügyminiszter ismét azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „képtelen betölteni az igazságos közvetítő szerepét, s máris visszatért Izrael politikai, katonai és gazdasági támogatásához”. Golda Meir izraeli miniszterelnök Washingtonba indulása előtt — az MTI kairói tudósítójának jelentése szerint — két feltételt szabott a Jarring-misszió felújításához: egyfelől követelte, vonják vissza a Szuezi-csatornától az állítólagosan oda telepített egyiptomi rakétákat, másfelől kössenek egy új, határidő nélküli tűzszüneti megállapodást. A New York Times értesülése szerint Izrael megsértette a fegyvernyugvási megállapodást, mert izraeli repülőgépek többször „mélyen berepültek a tűzszüneti övezet egyiptomi oldala fölé”. A Pravda a nemzetközi helyzetről közölt elemzésében támadta Washington „militarista köreit, amelyek mindenképpen pártfogolják Tel Avivot”. Moszkvai TASZSZ-jelentés szerint Tolsztyikov személyében kinevezték a Szovjetunió új pekingi nagykövetét. A szocialista országok diplomáciájához tartozik, hogy Budapesten folytatódtak a magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások. Ugyancsak magyar vonatkozású esemény, hogy Bonnban parafálták a hosszú lejáratú, öt évre szóló magyar—nyugatnémet kereskedelmi megállapodást. A Rajna-parti fővárosban az európai biztonsági értekezletről tárgyalt hosszasan a finn kormány rendkívüli megbízottja. Az MTI bonni tudósítója szerint Bonnban az a felfogás, hogy az NSZK érdekelt az értekezlet összehívásában, de azt alaposan elő kell készíteni. Brandt kancellár ismét tanácskozott az ellenzéki vezetőkkel, s a megbeszélésen szóba került — nyugatnémet szóhasználattal — „a berlini kérdéskomplexum”. A Reuter értesülése szerint a közelgő négyhatalmi értekezleten feltehetően mind a négy nagyhatalom fokozott erőfeszítéseket tesz a nyugat-berlini kérdések megoldására. Bonnban úgy tudják, hogy a nagykövetek szeptember végén ülnek össze újabb megbeszélésre. Folytatódtak a magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások Az MTI jelenti: Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere — aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban — szerdán megkoszorúzta a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzási ünnepségen magyar részről jelen volt Péter János külügyminiszter, Vince József, hazánk prágai nagykövete, Barity Miklós, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, Perczel László, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka, dr. Katona Géza, a fővárosi tanács főosztályvezetője, csehszlovák részről részt vett Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete, Mecislav Jablonsky, a miniszter titkárságának vezetője, Zdenek Litasky, a külügyminisztérium titkárságának munkatársa, Peter Brudnak, a külügyminisztérium osztályvezető-helyettese, dr. Oldrich Mohelsky nagykövetségi tanácsos és Vladimír Troján magyar előadó, Jan Marko és felesége, valamint a magyar—csehszlovák tárgyalásokon részt vevő csehszlovák küldöttség tagjai — Péter János külügyminiszter, hazánk prágai nagykövete, valamint a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa társaságában — szerdán délelőtt Budapest nevezetességeivel ismerkedtek. Elkísérte őket Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. Ezt követően felkeresték a mezőgazdasági kiállítást, ahol dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Szőke Mátyás, a kiállítás igazgatója üdvözölte a vendégeket. A házigazdák társaságában megtekintették a kiállítás főpavilonját, s ellátogattak a csehszlovák pavilonba is. Itt Andrej Golan köszöntötte a látogatókat. Az ezt követő körséta befejeztével a bemutató tribünjéről megtekintették a felvonultatott nagy teljesítményű, korszerű mezőgazdasági gépeket és a lovas bemutatót. Jan Marko nagy elismeréssel nyilatkozott a kiállításon látottakról az MTI munkatársának. Egyebek között hangsúlyozta, hogy nagyszerűen szemlélteti azokat az eredményeket, amelyeket a magyar mezőgazdaság az eltelt 25 év alatt elért. Dicsérettel szólott a bemutatón látott korszerű mezőgazdasági gépekről, s a lovasbemutatóról, amely — mint mondotta — méltán szerez nemzetközi elismerést a világhírű magyar lótenyésztésnek. Szerdán délután a Külügyminisztériumban folytatódtak a magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások. A Magyar Távirati Iroda tudósítója úgy értesült, hogy a tárgyalások második napján a két külügyminiszter főként a nemzetközi helyzet elemzésével, a Magyar Népköztársaság, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak alakulásával foglalkozott. A világhelyzet általános áttekintése során megelégedéssel állapították meg, hogy a javulás, az enyhülés bizonyos jelei észlelhetők a világban. Ehhez a folyamathoz hozzájárul a Csehszlovákiában sikeresen előrehaladó konszolidáció. A béke, a haladás, a szocializmus szempontjából pozitív nemzetközi tendenciák azonban igen bonyolult körülmények között törnek utat maguknak. A világhelyzet javulása mindenekelőtt a szocialista országok megnövekedett erejének, a fejlődő országok mind következetesebb antiimperialista, antikolonnalista harcának, a békéért harcoló százmillióknak köszönhető. Az imperializmus erői azonban bizonyos tekintetben még agresszívabbá váltak. A két külügyminiszter nagy figyelmet szentelt az európai országok közötti együttműködés kibővítésének, az európai biztonsági konferencia előkészítésének, a nemzetközi szervezetekben, mindenekelőtt az ENSZ-ben folytatott tevékenységnek. Péter János és felesége szerdán este a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában vacsorát adott Jan Marko és felesége tiszteletére. Elutazott az ENSZ-közgyűlésre a magyar küldöttség első csoportja Az ENSZ-közgyűlés 25. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség első csoportja Rácz Pál külügyminiszter-helyettes vezetésével szerdán New Yorkba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Böjti János külügyminiszter-helyettes. A Pravda a magyar—szovjet tervegyeztetési jegyzőkönyvről Moszkvából jelenti az MTI: „Egyesített erőfeszítés" címmel kommentálta a Pravda szerdai száma a magyar— szovjet tervegyeztetési jegyzőkönyv aláírását. Vlagyimir Geraszimov kommentátor rámutat: a szocialista országok népgazdasági terveinek egyeztetése új lehetőségeket tár fel a gazdasági együttműködés ütemének gyorsítására. A népgazdaság alapvető ágazatait felölelő koordináció elősegíti a termelés szakosításának és kooperációjának továbbfejlesztését, az ipari és mezőgazdasági kölcsönös áruszállítások növelését, a tudományos-műszaki kapcsolatok bővítését. A testvérországok — a KGST tagjai — a KGST 23. (rendkívüli) és 24. ülésszakán közösen kidolgozott programot megvalósítva irányt vesznek a szocialista gazdasági integráció folyamatának kibontakoztatásához. A Pravda az 1971/75-re vonatkozó magyar—szovjet tervegyeztetési jegyzőkönyv aláírásában annak tanúbizonyságát látja, hogy az együttesen kitűzött program gyümölcsözően és sikeresen válik valóra. A szovjet sajtó vezető lapja aláhúzza: a barátság és együttműködés előző években lerakott szilárd alapján aláírt jegyzőkönyv minden feltételét megteremti annak, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok formái és módszerei tökéletesedjenek, méretarányai pedig bővüljenek. Ezután a cikkíró a magyar —szovjet együttműködés jelenlegi színvonalára jellemző vonásként emeli ki, hogy az együttműködés munkájában nem csupán a két ország tervező és külkereskedelmi szervei vesznek részt, hanem — gyakorlati ténykedéssel is — az összes ipari minisztériumok. Emlékeztet arra, hogy a tervegyeztetési tárgyalások folyamatában a felek egész sor megállapodást írtak alá, amelyek biztosítják a szakosítást és kooperációt az ipar egyes ágazataiban. Kinevezték a Szovjetunió új pekingi nagykövetét Moszkvából jelenti az MTI. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége Vaszilij Tolsztyikovot nevezte ki a Szovjetunió új pekingi nagykövetévé. Tolsztyikov az SZKP KB és a Legfelső Tar’'-* elnökségének a tagja. A Szovjetunió új pekingi nagykövete 1917-ben született és vasútmérnöki képesítéssel rendelkezik. 1946 és 1962 között fontos párt- és állami tisztségeket töltött be Leningrádban. 1962 óta a leningrádi területi pártbizottság első titkára. Bonnban parafálták az új magyar—nyugatnémet kereskedelmi megállapodást Bonnból jelenti az MTI. A szeptember 8-tól 16-ig Bonnban folytatódott magyar— NSZK gazdasági tárgyalások eredményeként szeptember 16-án a két ország képviselői hosszú lejáratú, öt évre szóló árucsere-forgalmi és gazdasági-műszaki együttműködési megállapodást parafáltak. A megállapodás az eddigieknél szélesebb alapokra helyezi a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat és a kereskedelmi kapcsolatokon túl a gazdasági-műszaki kooperációra is kiterjed. A megállapodás célul tűzi ki az árucsere-forgalom mindkét irányban való évről évre történő bővítését és annak kiegyenlített, harmonikus fejlődését. Ennek keretében előirányozza, hogy az NSZK a magyar árukra még fennálló beviteli korlátozásokat megszünteti. Mindkért fél konkrét intézkedésekkel segíti elő az érdekelt vállalatok és gazdasági intézmények közötti termelésműszaki kooperáció-ügyletek létrejöttét Ennek megfelelően a felek különféle kedvezmén