Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
4 A HÉT FILMJEI Trilógia Magyar ismeretterjesztő film Drámai elbeszélések képekben — ez a görög vázafestők művészete. Nem a „termékeny pillanatot” ragadták meg és ábrázolták, hanem a termékeny pillanatokat, s a pillanatképek sora az események sorozatát érzékeltette. Röviden azt, amit Homérosz beszél el eposzaiban. Többszörösen is érthető, hogy ez arra csábította Bodrossy Félix filmrendezőt: a görög mitológia drámai eseményeit filmesítse meg, Homérosz verssorait idézve, s megmozgatva a vázaképeket. A módszer egy gyermekjátékra emlékeztet. Hosszú papírszeletet hajtottunk ketté, s az egymás fölé simuló papírszeletekre egy mozgás két fázisát rajzoltuk, például egy madarat föl-, illetve lehajló szárnyakkal. Ha a felső papírt ceruzára pöndörítettük, és a ceruzát ide-oda mozgattuk, a madár repülni, szárnyaival csapdosni látszott. Ehhez hasonlítható a vázák ábrázolásmódja. Bodrossy Félix módszere azonban csak részben, az árnyfilmekéhez hasonlítható, és a rajz-, meg tt bábfilm mozgáselemeit egyesítő módszert dolgozott ki és alkalmaz a Trilógiában. Feltételezhető, hogy a film minden képe szorosabb vagy lazább származéka fennmaradt vázaképeknek. A mozgatás, a megelevenítés annál természetesebb, minél közelebb áll az eredeti művészet epikus-drámai megoldásaihoz, vagyis minél kevésbé válik folyamatossá a cselekmény; az utóbbi ugyan megkönnyíti a tekintet munkáját, kevésbé fárasztja a szemet, mint a vibráló, ugráló képsorok, de a csomópontok helyett a folyamatot kifejező, megelevenítő módszer már vitathatóan eltávolodik az eredeti vázaművészettől. A csaknem egyórás időtartamú hármasfilm a görög eposzok szövegének erőteljes összevonását, , kivonatolását tette szükségessé. Nemes szándékú „zanzásítás” ez, főként iskolai illusztrációnak, vagy ismeretterjesztő előadások bevezetéséül kínálkozik. Mivel az eposzok eredeti szövege hangzik fel a filmen Lukács Margit és Sinkovits Imre hangján, a kivonat nemcsak a cselekmény fő vonulatait érzékelteti, hanem ízelítőt ad a művek sok más szépségéből is. A háromrészes film minden fejezetét — a Hellas istenei, a Trójai háború és az Odüszszeusz című részeket — rövid, tartalmas ismeretterjesztő előadások vezetik be. Trencsényi Waldapfel Imre akadémikus, dr. Szilágyi János György muzeológus, és Devecseri Gábor — Hellas ősi kultúrájának szellemes-szerelmes költője és tudója — találó szavakkal segíti a film ismeretterjesztő hatását. Boszorkányper Szomorú szójátékkal azt is mondhatnánk, hogy ennek a filmnek a forgatókönyvét a halál írta. Václav Kaplicky, akinek regényéből Otakár Várra a Boszorkányper című filmet írta és rendezte, az 1678 és 1685 között Morvaországban lefolytatott boszorkánypörök iratai alapján dolgozott és a könyvben dokumentum-hitelességgel idéz is olykor a periratokból. Hogyan vett rá csellel, fondorlattal, hazugsággal egy inkvizítor ártatlan embereket arra, hogy saját magukra és másokra valljanak, hogyan szította föl a félelem és a gyűlölet légkörét, erről szól a film. Csak a halott válaszolhat Ha ugyanabban a házban két lakásban — s ezek közül az egyik bérlőjét meggyilkolták! — a könyvespolcon megtalálható Balzac regénye, az Elveszett illúziók, gyanakodni kezd a nyomozó, és természetesen a történet végére, tömérdek izgalmas és naiv fordulat után, bebizonyosodik, hogy gyanakvása alapos volt. Ez a lengyel krimi egyébként előregyártott elemekből készült, közepes színvonalon. _______________ Z. L. / FEKETE SZAKÁLL SZELLEME Főszereplő: PETER USTINOV Gyártó és forgalmazó: WALT DISNEY .BEMUTATÓ: SZEPTEMBER 17 SZÍNES, SZINKRONIZáLT AMERIKAI KALANDFILM Október 5—10: Pécsi filmszemle Nyolc magyar filmet mutatnak be a VI. Pécsi Magyar Játékfilmszemlén, hogy a zsűri kiválassza közülük a szemle fődíjára érdemes művet. Október 5 és 10 között rendezik meg a hazai fesztivált, amelyről szerdán tájékoztatták az újságírókat a Magyar Sajtó Házában. A nyolc versenyfilm a következő: Szemüvegesek, Arc, Ítélet, Isten hozta, őrnagy úr, Utazás a koponyám körül, Virágvasárnap, Imposztorok és Szemtől szembe. A szokáshoz híven bemutatnak Pécsett olyan új magyar filmeket is, amelyeket a mozik csak később tűznek műsorukra: Szabó István Szerelmesfilmjét, Makk Károly Szerelem, Bacsó Péter Kitörés, Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok című filmjét, valamint Esztergályos Károly Pillangó, és Szinetár Miklós Igéző című tévéfilmjét. A szemlén megrendezik a kritikusok és művészek vitáját, a magyar filmművészet jelenlegi problémáiról, a filmklubok vezetőinek értekezletét, valamint a Balázs Bélastúdió tízéves jubileuma alkalmából egy nyilvános eszmecserét a stúdió fiatal tagjainak új műveiről. Kiadják Pécsett az idén is a közönség díját, valamint díjazzák a legjobb operatőrt, filmírót, zeneszerzőt, és színészeket is. Szokás szerint Baranya megye több helységében és pécsi üzemekben is rendeznek műsorokat, vitákat. A szemle tartama alatt a Hanglemezgyártó Vállalat hanglemeznapokat — bemutatókat, műsorokat — rendez Pécsett. Magyar Nemzet k.Ülföldi művészek A BUDAPESTI ZENEI HETEKEN A Budapesti Zenei Hetek idei hangversenyein a nemzetközi élet sok kitűnő művésze vendégszerepel. Az ünnepélyes megnyitó koncertet szeptember 25-én az Erkel Színházban Lorin Maazel, a világhírű amerikai karmester vezényli, közreműködik Fischer Annie. Lórin Maazel még egy hangversenyt ad szeptember 29-én az Erkel Színházban. A koncert szólistája Israela Margalit zongoraművésznő lesz. Több külföldi együttest is hallhat a budapesti közönség a zenei heteken. A London Symphony Orchestra szeptember 27-én a Zeneakadémián, másnap pedig az Erkel Színházban lép fel, mindkét esten André Previn vezényel. Az első hangverseny szólistája Msztyiszlav Rosztropovics, a világhírű szovjet gordonkaművész lesz. A másik együttes a Toho Gakuen String Orchestra, a tokiói zeneművészeti főiskolán működő világhírű japán zenekar, amely október 11-én mutatkozik be a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Ugyancsak a Budapesti Zenei Hetekre érkezik hazánkba a bukaresti George Enescu Szimfonikus Zenekar, amelyet október 27-én Mircea Basarab vezényel a Zeneakadémián. A műsorban Alban Berg hegedűversenyét Mihai Constantinescu szólaltatja meg. A román vendégek második koncertjén, október 29-én — ugyancsak a Zeneakadémián — Mircea Christescu vezényli az együttest, közreműködik Radu Lupu román zongoraművész. Hangversenyt adnak a Szlovák Filharmonikusok is október 28-án a Zeneakadémián Ladislav Slovak vezényletével és Ferdinand Kiinda orgonaművész közreműködésével. A vendégegyüttesek sorában különleges hely illeti meg a Szvesnyikov kórust, amely két alkalommal, október 25-én és 30-án lép fel a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Az első esten önálló hangversenyt adnak, a másodikon pedig az Álami Hangversenyzenekar koncertjén működnek közre. A vendégkarmesterek között lesz Arvid Janszonsz, a kitűnő szovjet dirigens, a Leningrádi Filharmonikusok vezetője, aki a MÁV Szimfonikusokat október 16-i és az Állami Hangversenyzenekar október 20-i hangversenyét vezényli. Mindkét estet a Zeneakadémián rendezik meg. A második koncerten Prokofjev III. zongoraversenyét Jakov Zak, a kitűnő szovjet zongoraművész adja elő, aki előzőleg, október 17-én, önálló zongoraestet is ad. A zenei hetek másik vendégdirigense Doráti Antal, a külföldön élő magyar származású karmester a Budapesti Zenei Hetek november 2-i Erkel Színház-i zárókoncertjét dirigálja. Anda Géza, az ugyancsak magyar származású és külföldön élő zongoraművész két zenekari esten lép fel: október 5-én a Zeneakadémián és másnap az Erkel Színházban. Még egy külföldi zongoraművészt hallhatunk a közeli hetekben, Arturo Benedetti Michelangelit, akinek szólóestje október 23-án lesz a Zeneakadémián. Az Erkel Színházban az olasz művész október 26-án zenekari esten lép fel. Vendégünk lesz az ősszel Nicanor Zabaleta spanyol hárfaművész is. Szólóestjére október 21-én kerül sor a Zeneakadémián, másnap pedig — ugyancsak a Zeneakadémián — Zenekari esten lép fel, amikor Händel hárfaversenyét adja elő. NAPLÓ Szeptember 17 A baráti szocialista országok négy, Budapesten működő kulturális intézete, a Bolgár Kultúra, a Csehszlovák Kultúra, a Lengyel Kultúra és az NDK Kulturális Központja a Hazafias Népfront VI. kerületi bizottságával közösen barátsági estet rendez szeptember 18-án, péntek este 7 órakor a népfront VI., Népköztársaság útja 94. szám alatti helyiségében. Az estet, amelyen külföldi művészek adnak zenei műsort, Pethő Tibor országgyűlési képviselő, a Magyar Nemzet szerkesztő bizottságának tagja nyitja meg. Legalább hárommillió éves állatcsontokat találtak a Természettudományi Múzeum kutatói és a nekik segédkező középiskolás diákok Tornaszentandrás környékén. A többi között csigák, cickányok, vakondok, hörcsögök, denevérek maradványaira leltek és egy igen kicsi rágcsálóéra is, amelyből később a pockok fejlődtek ki.A A szovjet kultúra napjai keretében október 24 és november 3 között a Pesti Színház bemutatja Juliu Edlisz észt drámaíró Hol van a testvéred Ábel című darabját. A József Attila Színház az ünnepi héten Mihail Satrov Merénylet című színművét tűzi műsorára. Ősbemutató az Operaház idei tervében Nyolcvanhetedik évadját megkezdte az Operaház. Szerdán társulati ülésen köszöntötték az újonnan szerződött művészeket, közöttük Berczelly István, Lehoczky Éva, Vadas Kiss László és Szegleth Ferenc magánénekest, Csengery Adrienné, Forgács Júlia, Kováts Kolos, Ötvös Csaba, Németh József és Róka István ösztöndíjasokat, Nagy Ferencet, az Erkel Színház karigazgatóját és Angyal Mária segédrendezőt. Három és fél évi munka és körülbelül harmincmillió forintos felújítás eredményeként szerda délután Hantos A magyar operák hete keretében szeptember 26-án a színház felújítja Bartók három színpadi művét. Szerepel az évad tervében Ránki György Az ember tragédiája című operájának ősbemutatója. Felújítják Richard Strauss Rózsalovagját, a Wagner-tetralógiából a Siegfriedet. Az Erkel Színházban Johann Strauss A cigánybáró, Puccini A pillangókisasszony és Gianni Scicci című művét és bemutatják Donizetti operáját, a Csengőt. Sir Frederick Asthon betanításában és koreográfiájával bemutatják A rosszul őrzött lány című klaszszikus balettet. Az Operaház balettegyüttese decemberben Bukarestbe, operatársulata a tavasszal az NSZK-ba utazik vendégszereplésre. A moszkvai Nagyszínház és a budapesti Operaház cserevendégjátékot tervez 1971 szeptemberében. Az új évadban is világhírű külföldi vendégművészeket hív meg az Operaház. Pénteken nyílik meg az újjáépített Vidám Színpad János, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese átadta Róna Tibor igazgatónak az átépített Vidám Színpadot. Az ünnepségen megjelent Sarlós István, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. A Siklós Mária építészmérnök tervei alapján restaurált és kibővített Révay utcai épületben az első vendégek szerdán és csütörtökön az építők és a tervezők lesznek. A színház két zárt körű előadást rendez számukra az És mi lesz holnap? című politikai kabaréból. A nyilvánosság számára pénteken nyílik meg a színházépület, ugyancsak ezzel a kabaréval. • Az első bemutatót november 6-án tartja a társulat: Fényes Szabolcs—Bencsik Imre—Romhányi József: Egy fiúnak négy mamája című három felvonásos zenés vígjátékát adják elő. Csütörtök, 1970. szeptember 17. A vadnyitás előtt a győri, kecskeméti és békéscsabai szinhásban A győri Kisfaludy Színház munkájáról, terveiről Váradi György igazgató nyilatkozott: „ Öt évvel ezelőtt éppen a Magyar Nemzetben jelent meg egy cikk, mely szerint Győr város fennállásának 700. évfordulójára új színházat kap, és már 1969-ben ott tarthatunk előadást. Ezzel szemben még ma is a régi, egykor kultúrháznak épült, teljesen elavult helyiségben működünk, ráadásul ennek fejlesztésére sem kapunk támogatást azon a címen, hogy majd felépül az új színház. Erre azonban a közeljövőben semmi kilátás sincs. Mindez rákényszerít bennünket arra, hogy színvonalas és gazdag műsorral, előadásokkal hódítsuk, illetve tartsuk meg közönségünket. Munkánk eddigi eredményességét bizonyítja, hogy Kecskemét után nálunk a legkisebb az egy nézőre eső állami támogatás és ugyanakkor mégis megyénkben minden 1000 lakos közül 450 színházba járó. A következő évadban a nehéz körülmények ellenére is folytatni szeretnénk a közönség részéről eddig is elismerésben részesült munkánkat. » — Nyitódarabunk Szophoklész Oidipusz királya, amelyet egy előadásban a múlt évad végén a fertőrákosi barlangszínházban is bemutattunk. Előtte eljátsszuk Devecseri Gábor Előjátékát, amely azoknak a nézőknek a tájékoztatását szolgálja, akik nehezen igazodnak el a görög mitológiában. Az előadás rendezője Szilágyi Albert, főszereplője Koltai János. További prózai bemutatóink: Móricz Zsigmond Úri muri, T. Rattigan Az alvó herceg, Dosztojevszkij Egy kamasz naplójából, Gosztonyi János A porond, Racine Berenice, Szigligeti Liliomfi és Shakespeare Szentivánéji álom című műve. Zenés bemutatóink között Lehár Vándordiákja, Kálmán Csárdáskirálynője, Scserbacsov Dohányon vett kapitánya, Nádas—Szenes. Ellopták a vőlegényem és Dévai A potyautas című játéka szerepel. Racine-bemutatónk külön érdekessége, hogy díszleteinek tervezésére Victor Vasarelyt kértük fel, aki beleegyezően válaszolt meghívásunkra. Az előadást vendégként Egri István rendezi. — A közönség különböző rétegeinek igényeit kívánjuk kielégíteni azzal, hogy továbbra is működtetjük eddig sikeresnek bizonyult Mikroszínpadunkat, ahol a következő évadban három bemutatót tartunk. Moliére képzelt betegével egy műsorban kerül színre Small Az ezredes özvegye című színdarabja, majd Rózewicz Az én lányom és Bernard Koks Petermann álma című műve következik. Új tagjaink: Tornyai Magda és Csizmadia László Szegedről, Balassa Gábor Kecskemétről, Vennes Emmy és Újlaki Dénes Veszprémből, Barsy Géza, a Déryné Színházból, Korompay Vali Békéscsabáról, valamint Ritzsits Anna. * A kecskeméti Katona József Színházban Radó Vilmos igazgató és Turián György főrendező adott tájékoztatást a most induló évadról. — Színházunk munkáját továbbra is rendkívül nehezíti a sok (170) tájelőadás. Emellett a megyei tanács sem támogat már bennünket olyan intenzíven, mint korábban és így alacsony állami támogatást előirányzó költségvetésünk komoly problémákat okoz számunkra. Ugyanakkor nehéz vidékre színészt szerződtetni, műszakiakban, kartagokban és zenészekben is nagy a hiány. Ilyen körülmények között hiába akarunk olyan különös keveréket nyújtani műsorunkban és előadásainkban, amely minden közönségréteg igényét kielégíti, ebből többnyire csak a keveréket sikerül megvalósítani. A nagy színházi hagyományokkal rendelkező Kecskemétnek hathatósabb támogatásra lenne szüksége. — Minden erőn'-'-^1 azon vagyunk, hogy el'’ ő’. közönség minél kevesebbet vegyen észre, és minél jobb művészi produkciókat lásson színházunkban. Az évadot Németh László 1941 óta nem játszott Cseresnyés című drámájával kezdjük, majd a prózai műsorban még a következő műveket mutatjuk be: T. Williams Huszonhét fuvar gyapot és Peter Shaffer Játék a sötétben című vígjátékát egy műsorban, G. Hauptmann Henschel fuvarosát, Dosztojevszkij—Radzinszkij Bűn és bűnhődését, Raffai Sarolta új drámáját, az Utolsó tétet, Szakonyi Károly Adáshibáját. Zenés bemutatóink: Lehár Cigányszerelem, Miljutyin Nyugtalan boldogság, Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettje és a következő zenés játékok: Eisemann—Szilágyi: Én és a kisöcsém, Fényes—Mészöly—Seribe: Sakkmatt, Vujicsics—Kardos—Iszajev—Galics: Négyen pizsamában. Új tagjaink: Jablonkay Mária, Falvai Klára, Koós Olga, Varga Mária, Orbán Tibor, Ács Gyula és Hetényi Pál színészek, valamint Németh László karmester és Poós Éva jelmeztervező. * A békéscsabai Jókai Színházban Miszlay István igazgató örömmel számol be arról, hogy a megyei és városi tanács a színház újjáépítése után is milyen tevékenyen támogatja az intézmény működését. — Jelentékenyen emelték állami támogatásunkat, ami lehetővé tette a színészek és a többi színházi dolgozók fizetésének javítását, színészlakásokat, új autóbuszt kaptunk, és ettől az évadtól kezdve lehetővé válik a színházunkon belül a gyermekszínház működtetése is. A jó munkafeltételek között igyekszünk a tőlünk telhető maximumot nyújtani a város és a megye közönségének. Stúdiónkat is tovább fejlesztjük: tavasszal újra megrendezzük a kamara- és stúdiószínházak fesztiválját, ezúttal már külföldi részvevőkkel is. Mi magunk is megyünk jövő májusban külföldre. — Az évadot Miller Salemi boszorkányok című művével nyitjuk, majd bemutatjuk Szakonyi Adáshibáját, Shakespeare II. Richardját és Száraz György A tudás fája című szatíráját, Aurél Baranga A kerge birka című vígjátékát, Jean Kerr Mary, Maryjét, Lope de Vega Dacból terem a szerelem című színművét. Operetettet az eddigi hagyományoknak megfelelően nem játszunk, annál inkább zenés játékokat: Wilde—Petrovics Hazudj igazat, Dóczy—Fényes A csók, Poppelawelt—Nádas A kedves betörő, Dávid—Dénes Albérlő a fürdőkádban, Csiky—Máder A nagymama, és Armont—Vandenberke— Eged Fiúk, lányok, kutyák című művei szerepelnek műsorunkon. A stúdióban Edvts Hol van testvéred, Ábel? és Sara Az őrült című művet egy estén mutatjuk be a szovjet dráma hetének alkalmából. Ugyanitt tervezzük még Kocsis Tamás Martinovics című színművét és Rideg Gábor dokumentumdrámáját. A gyulai várszínházban folytatjuk a történelmi drámák bemutatóinak sorát; a jövő évi műsorról még nem döntöttünk, de a következő művek egyikét visszük színre: Koós Károly: Az országépítő, Móricz Zsigmond: A vadkan, Vörösmarty: Bujdosók, Fényes Samu: Féja Kurucz Dávid. Új tagjaink: Agárdy Ilona, Demeter Hedvig, Dobos Ildikó, Györgyfalvay Péter, Körtvélyessy Zsolt, Lengyel János, Simon György színészek és Balogh Géza rendező.—a a-— Kiváló minőségű irodai ÍRÓASZTAL termelő üzemtől raktárról kapható Telefon: 279-263