Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

4 A HÉT FILMJEI Trilógia Magyar ismeretterjesztő film Drámai elbeszélések képek­ben — ez a görög vázafestők művészete. Nem a „termékeny pillanatot” ragadták meg és ábrázolták, hanem a termé­keny pillanatokat, s a pilla­natképek sora az események sorozatát érzékeltette. Rövi­den azt, amit Homérosz be­szél el eposzaiban. Többszörö­sen is érthető, hogy ez arra csábította Bodrossy Félix filmrendezőt: a görög mito­lógia drámai eseményeit fil­­mesítse meg, Homérosz vers­sorait idézve, s megmozgatva a vázaképeket. A módszer egy gyermek­játékra emlékeztet. Hosszú papírszeletet hajtottunk ketté, s az egymás fölé simuló pa­­pírszeletekre egy mozgás két fázisát rajzoltuk, például egy madarat föl-, illetve lehajló szárnyakkal. Ha a felső pa­pírt ceruzára pöndörítettük, és a ceruzát ide-oda mozgat­tuk, a madár repülni, szár­nyaival csapdosni látszott. Ehhez hasonlítható a vázák ábrázolásmódja. Bodrossy Félix módszere azonban csak részben,­­ az árnyfilmekéhez hasonlítható, és a rajz-, meg tt bábfilm mozgáselemeit egyesítő módszert dolgozott ki és alkalmaz a Trilógiában. Feltételezhető, hogy a film minden képe szorosabb vagy lazább származéka fennma­radt vázaképeknek. A mozga­tás, a megelevenítés annál természetesebb, minél köze­lebb áll az eredeti művészet epikus-drámai megoldásaihoz, vagyis minél kevésbé válik folyamatossá a cselekmény; az utóbbi ugyan megkönnyíti a tekintet munkáját, kevésbé fárasztja a szemet, mint a vibráló, ugráló képsorok, de a csomópontok helyett a fo­lyamatot kifejező, megeleve­nítő módszer már vitathatóan eltávolodik az eredeti váza­művészettől. A csaknem egyórás idő­tartamú hármasfilm a görög eposzok szövegének erőteljes összevonását, , kivonatolását tette szükségessé. Nemes szán­dékú „zanzásítás” ez, főként iskolai illusztrációnak, vagy ismeretterjesztő előadások be­vezetéséül kínálkozik. Mivel az eposzok eredeti szövege hangzik fel a filmen Lukács Margit és Sinkovits Imre hangján, a kivonat nemcsak a cselekmény fő vonulatait érzékelteti, hanem ízelítőt ad a művek sok más szépségé­ből is. A háromrészes film minden fejezetét — a Hellas istenei, a Trójai háború és az Odüsz­­szeusz című részeket — rö­vid, tartalmas ismeretter­jesztő előadások vezetik be. Trencsényi Waldapfel Imre akadémikus, dr. Szilágyi Já­nos György muzeológus, és Devecseri Gábor — Hellas ősi kultúrájának szellemes-sze­relmes költője és tudója — találó szavakkal segíti a film ismeretterjesztő hatását. Boszorkányper Szomorú szójátékkal azt is mondhatnánk, hogy ennek a filmnek a forgatókönyvét a halál írta. Václav Kaplicky, akinek regényéből Otakár Várra a Boszorkányper című filmet írta és rendezte, az 1678 és 1685 között Morva­országban lefolytatott boszor­kány­pörök iratai alapján dol­gozott és a könyvben doku­mentum-hitelességgel idéz is olykor a periratokból. Hogyan vett rá csellel, fondorlattal, hazugsággal egy inkvizítor ártatlan embereket arra, hogy saját magukra és másokra valljanak, hogyan szította föl a félelem és a gyűlölet lég­körét, erről szól a film. Csak a halott válaszolhat Ha ugyanabban a házban két lakásban — s ezek közül az egyik bérlőjét meggyilkol­ták! — a könyvespolcon meg­található Balzac regénye, az Elveszett illúziók, gyanakodni kezd a nyomozó, és termé­szetesen a történet végére, tömérdek izgalmas és naiv fordulat után, bebizonyosodik, hogy gyanakvása alapos volt. Ez a lengyel krimi egyébként előregyártott elemekből ké­szült, közepes színvonalon. _______________ Z. L. / FEKETE SZAKÁLL SZELLEME Főszereplő: PETER USTINOV Gyártó és forgalmazó: WALT DISNEY .BEMUTATÓ: SZEPTEMBER 17 SZÍNES, SZINKRONIZáLT AMERIKAI KALANDFILM Október 5—10: Pécsi filmszemle Nyolc magyar filmet mutat­nak be a VI. Pécsi Magyar Játékfilmszemlén, hogy a zsű­ri kiválassza közülük a szem­le fődíjára érdemes művet. Október 5 és 10 között ren­dezik meg a hazai fesztivált, amelyről szerdán tájékoztat­ták az újságírókat a Magyar Sajtó Házában. A nyolc ver­senyfilm a következő: Szem­üvegesek, Arc, Ítélet, Isten hozta, őrnagy úr, Utazás a ko­ponyám körül, Virágvasárnap, Imposztorok és Szemtől szem­be. A szokáshoz híven bemu­tatnak Pécsett olyan új ma­gyar filmeket is, amelyeket a mozik csak később tűznek műsorukra: Szabó István Sze­­relmesfilmjét, Makk Károly Szerelem, Bacsó Péter Kitö­rés, Mészáros Márta Szép lá­nyok, ne sírjatok című film­jét, valamint Esztergályos Ká­roly Pillangó, és Szinetár Mik­lós Igéző című tévéfilmjét. A szemlén megrendezik a kritikusok és művészek vitá­ját, a magyar filmművészet jelenlegi problémáiról, a film­klubok vezetőinek értekezle­tét, valamint a Balázs Béla­­stúdió tízéves jubileuma alkal­mából egy nyilvános eszmecse­rét a stúdió fiatal tagjainak új műveiről. Kiadják Pécsett az idén is a közönség díját, valamint dí­jazzák a legjobb operatőrt, filmírót, zeneszerzőt, és színé­szeket is. Szokás szerint Baranya me­gye több helységében és pécsi üzemekben is rendeznek mű­sorokat, vitákat. A szemle tar­tama alatt a Hanglemezgyártó Vállalat hanglemeznapokat — bemutatókat, műsorokat — rendez Pécsett. Magyar Nemzet k.­Ü­lföldi m­űvészek A BUDAPESTI ZENEI HETEKEN A Budapesti Zenei Hetek idei hangversenyein a nemzet­közi élet sok kitűnő művésze vendégszerepel. Az ünnepélyes megnyitó koncertet szeptem­ber 25-én az Erkel Színház­ban Lorin Maazel, a világhírű amerikai karmester vezényli, közreműködik Fischer Annie. Lórin Maazel még egy hang­versenyt ad szeptember 29-én az Erkel Színházban. A kon­cert szólistája Israela Marga­­lit zongoraművésznő lesz. Több külföldi együttest is hallhat a budapesti közönség a zenei heteken. A London Symphony Orchestra szeptem­ber 27-én a Zeneakadémián, másnap pedig az Erkel Szín­házban lép fel, mindkét esten André Previn vezényel. Az első hangverseny szólistája Msztyiszlav Rosztropovics, a világhírű szovjet gordonka­­művész lesz. A másik együttes a Toho Gakuen String Or­chestra, a tokiói zeneművé­szeti főiskolán működő vi­lághírű japán zenekar, amely október 11-én mutatkozik be a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Ugyancsak a Budapesti Ze­nei Hetekre érkezik hazánkba a bukaresti George Enescu Szimfonikus Zenekar, amelyet október 27-én Mircea Basarab vezényel a Zeneakadémián. A műsorban Alban Berg hege­dűversenyét Mihai Constanti­­nescu szólaltatja meg. A ro­mán vendégek második kon­certjén, október 29-én — ugyancsak a Zeneakadémián — Mircea Christescu vezényli az együttest, közreműködik Radu Lupu román zongora­­művész. Hangversenyt adnak a Szlovák Filharmonikusok is október 28-án a Zeneakadé­mián Ladislav Slovak vezény­letével és Ferdinand Kiinda orgonaművész közreműködé­sével. A vendégegyüttesek sorá­ban különleges hely illeti meg a Szvesnyikov kórust, amely két alkalommal, október 25-én és 30-án lép fel a Zenemű­vészeti Főiskola nagytermé­ben. Az első esten önálló hangversenyt adnak, a máso­dikon pedig az Álami Hang­versenyzenekar koncertjén működnek közre. A vendégkarmesterek között lesz Arvid Janszonsz, a ki­tűnő szovjet dirigens, a Le­­ningrádi Filharmonikusok ve­zetője, aki a MÁV Szimfoni­kusokat október 16-i és az Állami Hangversenyzenekar október 20-i hangversenyét vezényli. Mindkét estet a Ze­neakadémián rendezik meg. A második koncerten Prokof­­jev III. zongoraversenyét Ja­­kov Zak, a kitűnő szovjet zongoraművész adja elő, aki előzőleg, október 17-én, ön­álló zongoraestet is ad. A ze­nei hetek másik vendégdiri­gense Doráti Antal, a kül­földön élő magyar szárma­zású karmester a Budapesti Zenei Hetek november 2-i Erkel Színház-i zárókoncert­jét dirigálja. Anda Géza, az ugyancsak magyar származású és külföl­dön élő zongoraművész két zenekari esten lép fel: októ­ber 5-én a Zeneakadémián és másnap az Erkel Színházban. Még egy külföldi zongoramű­vészt hallhatunk a közeli he­tekben, Arturo Benedetti Mi­­chelangelit, akinek szólóestje október 23-án lesz a Zene­­akadémián. Az Erkel Színház­ban az olasz művész október 26-án zenekari esten lép fel. Vendégünk lesz az ősszel Ni­­canor Zabaleta spanyol hárfa­művész is. Szólóestjére októ­ber 21-én kerül sor a Zene­­akadémián, másnap pedig — ugyancsak a Zeneakadémián — Zenekari esten lép fel, ami­kor Händel hárfaversenyét adja elő. NAPLÓ Szeptember 17 A baráti szocialista orszá­gok négy, Budapesten működő kulturális intézete, a Bolgár Kultúra, a Csehszlovák Kul­túra, a Lengyel Kultúra és az NDK Kulturális Központja a Hazafias Népfront VI. kerületi bizottságával közösen barát­sági estet rendez szeptember 18-án, péntek este 7 órakor a népfront VI., Népköztársaság útja 94. szám alatti helyiségé­ben. Az estet, amelyen kül­földi művészek adnak zenei műsort, Pethő Tibor ország­­gyűlési képviselő, a Magyar Nemzet szerkesztő bizottságá­nak tagja nyitja meg. Legalább hárommillió éves állatcsontokat találtak a Ter­mészettudományi Múzeum ku­tatói és a nekik segédkező középiskolás diákok Torna­­szentandrás környékén. A többi között csigák, cickányok, vakondok, hörcsögök, denevé­rek maradványaira leltek és egy igen kicsi rágcsálóéra is, amelyből később a pockok fejlődtek ki.A A szovjet kultúra napjai keretében október 24 és no­vember 3 között a Pesti Szín­ház bemutatja Juliu Edlisz észt drámaíró Hol van a test­véred Ábel című darabját. A József Attila Színház az ün­nepi héten Mihail Satrov Merénylet című színművét tű­zi műsorára. Ősbemutató az Operaház idei tervében Nyolcvanhetedik évadját megkezdte az Operaház. Szer­dán társulati ülésen köszön­tötték az újonnan szerződött művészeket, közöttük Ber­­czelly István, Lehoczky Éva, Vadas Kiss László és Szegleth Ferenc magánénekest, Csen­­gery Adrienné, Forgács Júlia, Kováts Kolos, Ötvös Csaba, Németh József és Róka István ösztöndíjasokat, Nagy Feren­cet, az Erkel Színház kar­­igazgatóját és Angyal Mária segédrendezőt. Három és fél évi munka és körülbelül harmincmillió fo­rintos felújítás eredménye­ként szerda délután Hantos A magyar operák hete ke­retében szeptember 26-án a színház felújítja Bartók há­rom színpadi művét. Szerepel az évad tervében Ránki György Az ember tragédiája című operájának ősbemutató­ja. Felújítják Richard Strauss Rózsalovagját, a Wagner-tet­ralógiából a Siegfriedet. Az Erkel Színházban Johann Strauss A cigánybáró, Puccini A pillangókisasszony és Gian­­ni Scicci című művét és bemutatják Donizetti operáját, a Csengőt. Sir Frederick Asthon betanításában és ko­reográfiájával bemutatják A rosszul őrzött lány című klasz­­szikus balettet. Az Operaház balettegyüttese decemberben Bukarestbe, ope­ratársulata a tavasszal az NSZK-ba utazik vendégsze­replésre. A moszkvai Nagy­színház és a budapesti Opera­ház cserevendégjátékot tervez 1971 szeptemberében. Az új évadban is világhírű külföldi vendégművészeket hív meg az Operaház. Pénteken nyílik meg az újjáépített Vidám Színpad János, a fővárosi tanács vég­rehajtó bizottságának elnök­­helyettese átadta Róna Tibor igazgatónak az átépített Vidám Színpadot. Az ünnepségen megjelent Sarlós István, a fő­városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke is. A Siklós Mária építészmérnök tervei alapján restaurált és ki­bővített Révay utcai épület­ben az első vendégek szerdán és csütörtökön az építők és a tervezők lesznek. A színház két zárt körű előadást rendez számukra az És mi lesz hol­nap? című politikai kabaréból. A nyilvánosság számára pén­teken nyílik meg a színház­­épület, ugyancsak ezzel a ka­baréval. • Az első bemutatót novem­ber 6-án tartja a társulat: Fényes Szabolcs—Bencsik Im­re—Romhányi József: Egy fiú­nak négy mamája című há­rom felvonásos zenés vígjáté­kát adják elő. Csütörtök, 1970. szeptember 17. A­­ vadnyitás előtt a győri, kecskeméti és békéscsabai szinhásban A győri Kisfaludy Színház munkájáról, terveiről Váradi György igazgató nyilatkozott: „ Öt évvel ezelőtt éppen a Magyar Nemzetben jelent meg egy cikk, mely szerint Győr város fennállásának 700. évfordulójára új színhá­zat kap, és már 1969-ben ott tarthatunk előadást. Ezzel szemben még ma is a régi, egykor kultúrháznak épült, teljesen elavult helyiségben működünk, ráadásul ennek fejlesztésére sem kapunk tá­mogatást azon a címen, hogy majd felépül az új színház. Erre azonban a közeljövőben semmi kilátás sincs. Mindez rákényszerít bennünket arra, hogy színvonalas és gazdag műsorral, előadásokkal hódít­suk, illetve tartsuk meg kö­zönségünket. Munkánk eddigi eredményességét bizonyítja, hogy Kecskemét után nálunk a legkisebb az egy nézőre eső állami támogatás és ugyan­akkor mégis megyénkben minden 1000 lakos közül 450 színházba járó. A következő évadban a nehéz körülmények ellenére is folytatni szeret­nénk a közönség részéről ed­dig is elismerésben részesült munkánkat. » — Nyitódarabunk Szophok­lész Oidipusz királya, amelyet egy előadásban a múlt évad végén a fertőrákosi barlang­színházban is bemutattunk. Előtte eljátsszuk Devecseri Gábor Előjátékát, amely azok­nak a nézőknek a tájékozta­tását szolgálja, akik nehezen igazodnak el a görög mito­lógiában. Az előadás rendező­je Szilágyi Albert, főszerep­lője Koltai János. További prózai bemutatóink: Móricz Zsigmond Úri muri, T. Rat­­tigan Az alvó herceg, Doszto­jevszkij Egy kamasz naplójá­ból, Gosztonyi János A po­rond, Racine Berenice, Szigli­geti Liliomfi és Shakespeare Szentivánéji álom című mű­ve. Zenés bemutatóink között Lehár Vándordiákja, Kálmán Csárdáskirálynője, Scserba­­csov Dohányon vett kapi­tánya, Nádas—Szenes. Ellop­ták a vőlegényem és Dévai A potyautas című játéka szere­pel. Racine-bemutatónk kü­lön érdekessége, hogy dísz­leteinek tervezésére Victor Vasarelyt kértük fel, aki be­­leegyezően válaszolt meghívá­sunkra. Az előadást vendég­ként Egri István rendezi. — A közönség különböző rétegeinek igényeit kívánjuk kielégíteni azzal, hogy tovább­ra is működtetjük eddig si­keresnek bizonyult Mikroszín­­padunkat, ahol a következő évadban három bemutatót tar­tunk. Moliére képzelt betegé­vel egy műsorban kerül szín­re Small Az ezredes özvegye című színdarabja, majd Róze­­wicz Az én lányom és Bernard Koks Petermann álma című műve következik. Új tagjaink: Tornyai Magda és Csizmadia László Szegedről, Balassa Gá­bor Kecskemétről, Vennes Emmy és Újlaki Dénes Veszp­rémből, Barsy Géza, a Déryné Színházból, Korompay Vali Békéscsabáról, valamint Rit­­zsits Anna. * A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban Radó Vilmos igazgató és Turián György fő­rendező adott tájékoztatást a most induló évadról. — Színházunk munkáját to­vábbra is rendkívül nehezíti a sok (170) tájelőadás. Emel­lett a megyei tanács sem tá­mogat már bennünket olyan intenzíven, mint korábban és így alacsony állami támoga­tást előirányzó költségveté­sünk komoly problémákat okoz számunkra. Ugyana­kkor nehéz vidékre színészt szer­ződtetni, műszakiakban, karta­gokban és zenészekben is nagy a hiány. Ilyen körülmé­nyek között hiába akarunk olyan különös keveréket nyúj­tani műsorunkban és előadá­sainkban, amely minden kö­zönségréteg igényét kielégíti, ebből többnyire csak a keve­réket sikerül megvalósítani. A nagy színházi hagyományok­kal rendelkező Kecskemétnek hathatósabb támogatásra len­ne szüksége. — Minden erőn'-'-^1 azon vagyunk, hogy el'’ ő’. közön­ség minél kevesebbet vegyen észre, és minél jobb művészi produkciókat lásson színhá­zunkban. Az évadot Németh László 1941 óta nem játszott Cseresnyés című drámájával kezdjük, majd a prózai mű­sorban még a következő mű­veket mutatjuk be: T. Wil­liams Huszonhét fuvar gya­pot és Peter Shaffer Játék a sötétben című vígjátékát egy műsorban, G. Hauptmann Henschel fuvarosát, Doszto­jevszkij—Radz­inszkij Bűn és bűnhődését, Raffai Sarolta új drámáját, az Utolsó tétet, Szakonyi Károly Adáshibáját. Zenés bemutatóink: Lehár Cigányszerelem, Miljutyin Nyugtalan boldogság, Ábra­hám Pál Bál a Savoyban cí­mű operettje és a következő zenés játékok: Eisemann—Szi­lágyi: Én és a kisöcsém, Fé­nyes—Mészöly—Seribe: Sakk­matt, Vujicsics—Kardos—Isza­­jev—Galics: Négyen pizsamá­ban. Új tagjaink: Jablonkay Mária, Falvai Klára, Koós Olga, Varga Mária, Orbán Ti­bor, Ács Gyula és Hetényi Pál színészek, valamint Né­meth László karmester és Poós Éva jelmeztervező. * A békéscsabai Jókai Szín­házban Miszlay István igaz­gató örömmel számol be ar­ról, hogy a megyei és városi tanács a színház újjáépítése után is milyen tevékenyen tá­mogatja az intézmény műkö­dését. — Jelentékenyen emelték állami támogatásunkat, ami lehetővé tette a színészek és a többi színházi dolgozók fi­zetésének javítását, színészla­kásokat, új autóbuszt kap­tunk, és ettől az évadtól kezd­ve lehetővé válik a színházun­kon belül a gyermekszínház működtetése is. A jó munka­­feltételek között igyekszünk a tőlünk telhető maximumot nyújtani a város és a megye közönségének. Stúdiónkat is tovább fejlesztjük: tavasszal újra megrendezzük a kamara- és stúdiószínházak fesztivál­ját, ezúttal már külföldi rész­vevőkkel is. Mi magunk is megyünk jövő májusban kül­földre. — Az évadot Miller Salemi boszorkányok című művével nyitjuk, majd bemutatjuk Szakonyi Adáshibáját, Shakes­peare II. Richardját és Száraz György A tudás fája című szatíráját, Aurél Baranga A kerge birka című víg­játékát, Jean Kerr Mary, Maryjét, Lo­­pe de Vega Dacból terem a szerelem című színművét. Operetettet az eddigi hagyo­mányoknak megfelelően nem játszunk, annál inkább zenés játékokat: Wilde—Petrovics Hazudj igazat, Dóczy—Fényes A csók, Poppelawelt—Nádas A kedves betörő, Dávid—Dé­nes Albérlő a fürdőkádban, Csiky—Máder A nagymama, és Armont—Vandenberke— Eged Fiúk, lányok, kutyák című művei szerepelnek mű­sorunkon. A stúdióban Edvts Hol van testvéred, Ábel? és Sara Az őrült című művet egy estén mutatjuk be a szov­jet dráma hetének alkalmá­ból. Ugyanitt tervezzük még Kocsis Tamás Martinovics című színművét és Rideg Gá­bor dokumentumdrámáját. A gyulai várszínházban folytat­juk a történelmi drámák be­mutatóinak sorát; a jövő évi műsorról még nem döntöt­tünk, de a következő művek egyikét visszük színre: Koós Károly: Az országépítő, Mó­ricz Zsigmond: A vadkan, Vörösmarty: Bujdosók, Fényes Samu: Féja Kurucz Dávid. Új tagjaink: Agárdy Ilona, Demeter Hedvig, Dobos Ildi­kó, Györgyfalvay Péter, Kört­­vélyessy Zsolt, Lengyel János, Simon György színészek és Balogh Géza rendező.—a a-— Kiváló minőségű irodai ÍRÓASZTAL termelő üzemtől raktárról kapható Telefon: 279-263

Next