Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
Csütörtök, 1970. szeptember 17.. Ahol a magyar alumíniumipar fejlesztésének tervei készülnek Látogatás az Alumíniumipari Tervező Vállalatnál A negyedik ötéves terv irányelvei előírják alumíniumiparunk további jelentős fejlesztését. Ez, a viszonylag fiatal iparág elsősorban a hazai bauxitkincsre támaszkodik, és míg a felszabadulás előtt termelése nem volt számottevő, az elmúlt huszonöt év alatt igen nagy mértékben fejlődött. Az 1945. évi, alig 4000 tonna timföldtermeléssel szemben, 1970-ben már megközelíti a 450 000 tonnát és az 1945. évi, alig 2400 tonnás kohóalumínium előállításával szemben, 1970-ben körülbelül 65 000 tonna fémet szolgáltat a népgazdaságnak. Világviszonylatban is számottevő A negyedik ötéves terv időszakában ez a fejlődési ütem töretlen; a magyar— szovjet timföld—alumíniumegyezmény keretében a tervidőszak végére Magyarország világviszonylatban is számottevő alumíniumiparral fog rendelkezni, és az egy főre jutó alumínium-felhasználás vonatkozásában is eléri, vagy megközelíti a fejlett európai tőkés országok színvonalát. Mindehhez természetesen nagy beruházásokra és a műszaki színvonal állandó fejlesztésére van szükség. A meglevő létetesítmények (bauxitbányák, timföldgyárak, alumíniumkohók, félgyártmánygyártó üzemek) állandó korszerűsítése mellett új, a kényes igényeket is kielégítő üzemek épülnek. A hazai alumíniumipar nagyarányú fejlesztésében nem kis szerepet vállalt a Magyar Alumíniumipari Tröszt keretében működő generáltervező, az Alumíniumipari Tervező ■Vállalat, amelyet ALUTERV néven ismernek. Budapesten, a Pozsonyi úton épült meg néhány évvel ezelőtt a magyar alumíniumipar székháza. Itt működik az Alumíniumipari Tervező Vállalat. Itt beszélgettünk Bokor András igazgatóhelyettessel arról a szerteágazó munkáról, amelyet a vállalat jelenlegi szervezetében tizenöt éve folytat. A több mint ötszáz dolgozója közül kétszáz mérnököt és száznál több tervező technikust, számos közgazdászt foglalkoztat a vállalat. A vállalat szervezeti felépítése igazodik az iparág vertikális felépítéséhez, tervező irodáit annak megfelelően alakította ki, és ezeken belül foglalkoztatja a szakma legjobb ismerőit. Együttesen igen értékes és nagy szellemi kapacitást jelent a vállalat a hazai alumíniumipar számára. A bányatervezéssel foglalkozó iroda gyakorlatilag minden új bauxitbánya koncepcionális kialakításában és tervezésében közreműködött és ennek kapcsán számos, a hazai bauxitbányászat különleges igényeinek kielégítéséhez szükséges műszaki fejlesztési feladatot oldott meg, így többek között az erősen vízveszélyes bauxit-előfordulásokra, úgynevezett aktív vízvédelmi rendszert dolgozott ki, elkészítette a nagy átmérőjű aknafúrás terveit és megoldotta az egymáshoz viszonylag közel eső bányák szállítási koncentrációjának problémáját. Jelenleg négy nagyobb bányanyitás tervein dolgozik, ezek közül külön említésre méltó az úgynevezett Hadimba 111. bánya. A timföldgyár-tervezési iroda is nagy munkában van. Ez évben teljesen befejezi az Ajkán felépülő, első lépcsőjében 240 000 tonna kapacitású timföldgyár tervezését. Ez a timföldgyár a legkorszerűbbek közé tartozik. A Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztésében vezető szerep jutott az ALUTERV- nek. Ez évben fejezik be teljes egészében az évi 60 000 tonna kapacitású szélesszalaghengermű tervezési munkáit, és már jelenleg foglalkoznak a további hengerműi és présműi bővítés tervezésével. Szellemi export — A Magyar Alumíniumipari Tröszt fejlesztési igényeinek kielégítésén túlmenően — mondta beszélgetésünk során Bokor András igazgatóhelyettes — nagy volumenű szellemi exportmunkákat is vállaltunk. A fejlett hazai alumíniumipari és tervezési munkáink jó minősége megteremtette a lehetőségét annak, hogy szakembereink tudását és képzettségét külföldön is sikerrel hasznosítsuk. A vállalat mérnökeinek tervei szerint épül Indiában egy évi 200 000 tonna kapacitású timföldgyár és folynak az előkészítő munkái egy további új, 100 000 tonnás timföldgyárnak, valamint egy 50 000 tonnás alumíniumkohónak. Ez évben kötöttünk szerződést Romániával egy évenkénti 250 000 tonna kapacitású timföldgyár megtervezésére és gépi berendezéseinek részbeni leszállítására. Az exporttervezési és fővállalkozási tevékenységünk más országokra is kiterjed, így többek között az NDK-ban és az NSZK-ban is értékesítjük szaktudásunkat. Exporttevékenységünket a Chemokomplex-szel kötött társasági szerződés keretében bonyolítjuk le. Alumínium szerkezetű épületek — Az említetteken túlmenően — folytatta a beszélgetést az igazgatóhelyettes — az ALUTERV fennállása óta aktívan kezdeményez és tevékenykedik az alumínium felhasználásának minél szélesebb körű elterjesztése érdekében. Ezeknek a feladatoknak az ellátására külön tervezői és fővállalkozói részleget szerveztünk. Ennek a részlegnek a nevéhez fűződik számos, már régebben megvalósult és úttörő jellegűnek minősíthető alumíniumszerkezetű ipari és építészeti létesítmény. Különösen nagy az érdeklődés a mezőgazdasági nagyüzemek részéről az alumíniumszerkezetű épületek iránt. Az ALUTERV ezen a téren végzett munkáit jól reprezentálják azok a megvalósult vagy megvalósulás alatt álló létesítmények, amelyeknek egy-egy szekciói az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon láthatók. Az ALUTERV mezőgazdasági épületeinek sikerét jellemzi, hogy a kiállított és teljesen újszerű feszített alumíniumszerkezet, amely igen sok mezőgazdasági célra felhasználható, továbbá az íves elemekkel határolt sertéstartó épület a vásár aranyérmét nyerte el. A többi kiállított szerkezetet is ezüst-, illetve bronzéremmel jutalmazták. Mindezek bizonyítják, hogy az ALUTERV úttörő tevékenysége ezen a területen is eredményesnek tekinthető. A mezőgazdasági létesítmények közül kiemelkedik a Tolna megyei Szakály-Regöly termelőszövetkezetek számára saját terveink és fővállalkozásunkban épülő komplex sertéstelep. Ez az 5000 négyzetméter alapterületű acélvázas alumíniumszerkezetű sertéstelep évi 5300 sertés hizlalására lesz alkalmas és a fiaztató 360 koca befogadását teszi lehetővé. A körülbelül huszonötmillió forint költséggel épülő sertéstelepet a közeljövőben részleges üzembe tudjuk helyezni. Az előre gyártott alumíniumszerkezetek felhasználásával épülő sertéstelep szerelése, összeállítása rendkívül egyszerű eszközökkel és gyorsan végezhető, nagyobb építési kapacitás igénybevétele nélkül. Rövidesen megkezdik a Hortobágyi Állami Gazdaság területén egy 1900 férőhelyes juhhodály építését, amelynél szintén korszerű alumíniumszerkezetet használnak. Jól bevált a Debreceni Állami Gazdaság részére felépült 450 vagon gyümölcs tárolására alkalmas hűtőtároló épület, amely teljesen alumíniumból készült. A mezőgazdasági létesítményeken kívül a sportlétesítményeknél is igyekszünk minél szélesebb körben alumíniumot felhasználni. Már elkészültek az új Császár-uszoda kiviteli tervei. Az új fedett versenyuszoda tetejét mozgatható alumíniumszerkezetből képeztük ki és így lehetővé válik, hogy nyári időszakban, néhány perc alatt, a tető elmozgatásával, a fedett uszoda részben nyitott legyen. — A viszonylag nem nagy létszámú vállalat — fejezte be a beszélgetést az igazgatóhelyettes — ez évben körülbelül 70—75 millió forint termelési értéket produkál, amelynek több mint fele az exporttervezés és fővállalkozás árbevételéből származik. A kongreszszusi munkaversenyben vállaltuk, hogy az ez évre előirányzott tervünket lényegesen túlteljesítjük és a többlettermelés 75 százalékát munkatermelékenység fokozásával érjük el. Az Alumíniumipari Tervező Vállalat, melynek létesítését tizenöt évvel ezelőtt alumíniumiparunk nagyarányú fejlesztése tette indokolttá, műszaki eredményeivel minden bizonnyal a negyedik ötéves tervben is kivívja nemcsak a hazai, hanem a külföldi alumíniumipar szakembereinek elismerését is. Környei Elek 1970. IV. NEGYEDÉVÉRE ÉS 1971. I. FÉLÉVÉRE MÉG VÁLLALJA ACÉLSZERKEZETI SZÍNEK, RAKTÁRAK KÉSZÍTÉSÉT hidegen hengerelt acélszerkezetből, hullámpalafedéssel, 12 méter szélességben, 3 és 6 méter magassággal — esetleg könnyűszerkezetű fal- és mennyezeti panellel is — az ORSZÁGOS SZAKIPARI VÁLLALAT Budapest, V., Báthory utca 12. Telefon: 110—511. ÜGYINTÉZŐ: KELEMEN Magyar Nemzet A hérom Kerekes Szüretre készülnek már az aranyló homokon, a Duna— Tisza közén. Szeptemberi nap érleli a tőkéken a fürtöket. Most íze van a levegőnek, az ősznek meg sok színes, tarka fénye. Az egyik ilyen az a házsor, amerre járunk a délutánban, Kecskemét határában. Új házak, egyikben-másikban már laknak, de némelyikre csak most kerül fel a tető. Napfényes ablakok, gondozott kertek, teraszok, ízléses rácsos kapuk. Ez az új élet itt. Jó lenne benyitni az egyikbe, leülni a teraszra, beszívni a friss mész és forgács illatát és elbeszélgetni. Múltról, jelenről és jövőről. — Kié ez a ház? — Kerekes Antal bácsié! — — mondja egygyerek, aki mezítláb fut és kapkodja a lábát, mert forró a homok. Hangjára kinyílik az ajtó, kitekint egy ember, barna arcú, idősebb, bajszos ember. Ritkán lehet mostanában ilyen szép bajuszt látni. Id. Kerekes Antal, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz tagja, brigádvezetője. Ülünk a teraszon. Zsongító messzeségben van a múlt. — Édesapám meghalt már! Így mondja, ö-vel, kecskemétiesen ejtve a szavakat. „Bérös volt!” Imrének hívták, Szentlőrincen szolgált egy gazdánál. Amikor aztán megnősült, tanyás kertésznek ment. Az olyan kommendós szolgálat volt, kint élt a tanyán, dolgozta a gazda földjeit, nevelte az állatokat. — Egyszer aztán híre járt, hogy Szarkásnál osztják a homokot. Milyen izgalom fogta el a családot, apámat, a gyerekeket. Mert gyerek az volt, 14 gyereket szült édesanyám, tízet felnevelt közülük. De a cselédség nem jövedelmezett annyit, hogy minden éhes szájnak jusson falat. Szétszéledtünk mi korán, ki erre, ki arra. Amikor apám megkapta a négy hold homokot a Szarkásban, kivonult a család. Vályogot vetettünk, építkezni kezdtünk. Egy szoba konyhás házat épített az apám. Micsoda öröm volt, s milyen büszkék voltunk mi gyerekek is. Házunk van! Kis viskó igaz, de azért fedele volt. És a miénk volt. Hát ez a múlt. Egy letűnt generáció múltja. Múlt, amit folytatni kellett a következő generációnak is. Hogy folytatta ezt a béresember gyereke a homokon? — Mi maradt édesapánk után tízünknek? A puszta semmi — emlékezik vissza a múltra Kerekes Antal, miközben végigsimít szépen pedrett bajuszán. Csend van egy ideig körülöttünk, a kertben tompa puffanással leesik egy alma a homokba. A múlt itt jár a kertek alatt, a házak mögött. Mert nagyon újak még ezek a házak. — Én is csak bérös ember lehettem, mi más? A két kezem volt, ez a két kezem — mutatja dolgos, barna kezét Kerekes Antal, aki már túllépte a hatvanat, de még friss erőben végzi a munkát a termelőszövetkezetben. — Béres, napszámos, aztán kubikos lettem. Előbb cselédnek szegődtem el, nyáron a szabadban, télen a jászol alatt aludtam. Ez volt a gyermekszobám. Hajnalban felkeltem már, krumplit főztem a marháknak, aztán elláttam a disznókat. Később otthagytam a cselédséget. Letettem, mint a rossz gúnyát. Elmentem napszámosnak, majd kubikosként dolgoztam a Kis-Dunán, Kelenföldön, Mélykúton, Jánoshalmán. Aztán jött a katonaság, többször is behívtak, 44-ben is, de fogságba estem. Szovjet fogságba. Akkor nyílt ki az én szemem. A háború után megváltozott az életem. Az ország életével együtt változott meg milliók élete. Figyelem, ahogy beszél, magabiztosan, szabatosan. Ez volt az a régi béresgyerek? A napszámos, a kubikos? Az ország gazdája most. Hallotta egyszer, beszélték akkoriban, hogy megszűnik a mezsgye. Elballagott Urrétre, s negyedmagával megalakította az első termelőszövetkezetet, ezen a homokos vidéken. A Béke Termelőszövetkezet még ma is virágzik. A környék figyelte, s egyre többen kopogtattak be az ajtaján. S ő mindenkinek kitárta az ajtót, mert az elnöknek előrelátónak kell lennie. Micsoda hősköltemény! Hajnalban kelni, iga után nézni, megművelni a közös földet, élni, gyökeret ereszteni, országot építeni. Egy új országot. Sikerült. Valaki azt mondta, hogy: „Anti bácsi a téeszgazda!” Így nevezte ezt a bajuszos brigádvezetőt, aki otthagyta később az elnökséget és a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-be jött dolgozni. A kisujjában van ennek a volt cselédnek, béresnek a közös gazdaság minden tudománya, szervező, vezető, ha kell, két kézzel dolgozó. — Hát felépítettük előbb a szövetkezetét, rendbe jött az ország is, most meg magamnak építek egy kis házat. Négy szobás ez a „kis” ház, ami most épül. Majdnem kész már, rövidesen bepucolják, a negyedik szobát is parkettázzák. — Aztán ide költözik a fiam is, az Anti, a két gyerekkel. Mert vele építjük, közösen, ide jár minden szombaton meg vasárnap. — Mi lett a fiából? — A Helvéciai Állami Gazdaság igazgatóhelyettese az Anti. A harmadik generáció: ifj. Kerekes Antal 36 éves mérnök, állami gazdasági igazgatóhelyettes. Cigányosan barna arcú, de haja már fehéren erezett. Kivillannak fehér fogai, az egészség, az erő mintaképe lehetne. — Apám azt mondta: „Neked Anti fiam, tanulnod kell, mert te mindent megkapsz már.” Így kerültem a gimnázium elvégzése után Gödöllőre, az Agrártudományi Egyetemre. Mielőtt végeztünk, meglátogatott a Kiskunhalasi Állami Gazdaság főmezőgazdásza. Érdeklődött terveim felől, majd felajánlott egy állást. Kétszobás lakással a tárói üzemegység területén. Így kerültem ki a „pusztára” az egyetem után, s nyomban meg is nősültem. A feleségem is dolgozott, én is szépen kerestem, semmi gondunk nem volt, mondhatom. Tíz évig dolgoztam az állami gazdaságban, aztán ide kerültem igazgatóhelyettesnek, Helvéciára. Ennek csak azért örülök, mert hazajöttem tulajdonképpen. Itt éltek őseim is, ezen a homokon, én is itt szeretnék még mélyebb gyökeret ereszteni. Szobája ablakából messzire ellátni. Szőlők száz holdjai, gyümölcsösök erdeje köröskörül. Ez az ő kis birodalma. Hétfőtől péntek estig. Szombaton megy az apjához, segíti felépíteni az új házat, ahol ő is végleges otthonra lel. — Két gyerekem van, Attila 5 esztendős, Antónia 10 éves, most jár a negyedik zenei általánosba. A feleségem dolgozik. Egyelőre a szolgálati lakásban élünk, mindenünk megvan. Televízió, hűtőszekrény, háztartási gépek, bútor, szőnyeg, függöny. Itt lakunk a nagyállomáson túl. Ha ráér, elmehetünk, szétnézünk, megiszunk egy pohárka bort. Halkan suhan a Moszkvics, az igazgatóhelyettes mesterien kezeli a kormányt. A béres unokája. A tsz brigádvezető fia. — Szabad időmben sportolok. Birkóztam is valaha, öcsém, Sándor ismert birkózó az országban. Aztán néha színház, mozi, de legjobban szeretek én otthon, a családom körében. Alig várom már, hogy az új lakásba költözzünk, mert nagyon szeretem az apámat. Illés Sándor SKODA SERVICEÜZEM ÚJ TELEFONSZÁMAI: 837-380, 837-390 Fi Ft II. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT SKODA SERVICEÜZEME Budapest, X., Kerepesi út 85. Októberi kulturális TIT-rendezvények A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat budapesti szervezete művészi élményeket nyújtó sétákat, látogatásokat rendez októberben. Móra Gábor a Víziváros rejtett emlékeit mutatja be az érdeklődőknek. Találkozás október 19- én, szombaton délután 4 órakor a 0 kilométerkőnél. Dr. Wellner István az óbudai római kori emlékeket mutatja meg, illetve ismerteti a programban résztvevőkkel, akikkel október 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor találkozik a III., Meggyfa u. 21. számú ház előtt. A tárlatvezetések október 20- án, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődnek, a Magyar Nemzeti Galériában dr. Bodnár Éva és Theisler György művészettörténészek ismerteti a XIX. és XX. századi festészetet. A Szépművészeti Múzeumban ugyancsak október 20-án, vasárnap reggel 9 órakor Szigethi Ágnes művészettörténész vezeti a látogatókat az „Olasz tájak a Szépművészeti Múzeumban” címmel rendezett kiállításon. 5 A KORSZERŰ, SZÉP, PRAKTIKUS KONYHAEDÉNYBEN ÖRÖM FŐZNI ÉS AZ ÉTEL IS ÍZLETESEBB! Turul gázedény, gazdaságos főzést biztosít, Algoflon edényben zsír nélkül süthet-főzhet, hazai és import zománcedények, és acélperemes tálalóedények, alumíniumedények, hőálló üveg főzőedények, hazai és import! EGÉSZÍTSE KI HÁZTARTÁSÁT KORSZERŰ KONYHAEDÉNNYEL! A FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT KONYHAFELSZERELÉSI SZAKÜZLETEIBŐL! IX., Tolbuhin körút 5. VII., Lenin körút 40. VII., Rákóczi út 24. V., Szent István körút 15. VII., Baross tér 12. V., Bécsi utca 2.