Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

Csütörtök, 1970. szeptember 17.. Ahol a magyar alumíniumipar fejlesztésének tervei készülnek Látogatás az Alumíniumipari Tervező Vállalatnál A negyedik ötéves terv irányelvei előírják alumínium­iparunk további jelentős fej­lesztését. Ez, a viszonylag fia­tal iparág elsősorban a hazai bauxitkincsre támaszkodik, és míg a felszabadulás előtt ter­melése nem volt számottevő, az elmúlt huszonöt év alatt igen nagy mértékben fejlődött. Az 1945. évi, alig 4000 tonna timföldtermeléssel szemben, 1970-ben már megközelíti a 450 000 tonnát és az 1945. évi, alig 2400 tonnás kohóalumí­nium előállításával szemben, 1970-ben körülbelül 65 000 tonna fémet szolgáltat a nép­gazdaságnak. Világviszonylatban is számottevő A negyedik ötéves terv idő­szakában ez a fejlődési ütem töretlen; a magyar— szovjet timföld—alumínium­egyezmény keretében a terv­időszak végére Magyarország világviszonylatban is számot­tevő alumíniumiparral fog rendelkezni, és az egy főre jutó alumínium-felhasználás vonatkozásában is eléri, vagy megközelíti a fejlett európai tőkés országok színvonalát. Mindehhez természetesen nagy beruházásokra és a műszaki színvonal állandó fejlesztésére van szükség. A meglevő léte­­tesítmények­­ (bauxitbányák, timföldgyárak, alumíniumko­hók, félgyártmánygyártó üze­mek) állandó korszerűsítése mellett új, a kényes igényeket is kielégítő üzemek épülnek. A hazai alumíniumipar nagy­arányú fejlesztésében nem kis szerepet vállalt a Magyar Alumíniumipari Tröszt kere­tében működő generáltervező, az Alumíniumipari Tervező ■Vállalat, amelyet ALUTERV néven ismernek. Budapesten, a Pozsonyi úton épült meg néhány évvel ez­előtt a magyar alumíniumipar székháza. Itt működik az Alu­míniumipari Tervező Vállalat. Itt beszélgettünk Bokor And­rás igazgatóhelyettessel arról a szerteágazó munkáról, ame­lyet a vállalat jelenlegi szer­vezetében tizenöt éve folytat. A több mint ötszáz dolgozója közül kétszáz mérnököt és száznál több tervező techni­kust, számos közgazdászt fog­lalkoztat a vállalat. A vállalat szervezeti felépí­tése igazodik az iparág verti­kális felépítéséhez, tervező irodáit annak megfelelően alakította ki, és ezeken belül foglalkoztatja a szakma leg­jobb ismerőit. Együttesen igen értékes és nagy szellemi ka­pacitást jelent a vállalat a hazai alumíniumipar számára. A bányatervezéssel foglalko­zó iroda gyakorlatilag minden új bauxitbánya koncepcionális kialakításában és tervezésé­ben közreműködött és ennek kapcsán számos, a hazai bau­xitbányászat különleges igé­nyeinek kielégítéséhez szüksé­ges műszaki fejlesztési felada­tot oldott meg, így többek kö­zött az erősen vízveszélyes bauxit-előfordulásokra, úgy­nevezett aktív vízvédelmi rendszert dolgozott ki, elké­szítette a nagy átmérőjű akna­­fúrás terveit és megoldotta az egymáshoz viszonylag közel eső bányák szállítási koncent­rációjának problémáját. Je­lenleg négy nagyobb bánya­nyitás tervein dolgozik, ezek közül külön említésre méltó az úgynevezett Hadimba 111. bánya. A timföldgyár-tervezési iro­da is nagy munkában van. Ez évben teljesen befejezi az Ajkán felépülő, első lépcsőjé­ben 240 000 tonna kapacitású timföldgyár tervezését. Ez a timföldgyár a legkorszerűb­bek közé tartozik. A Székesfehérvári Könnyű­fémmű fejlesztésében vezető szerep jutott az ALUTERV- nek. Ez évben fejezik be tel­jes egészében az évi 60 000 tonna kapacitású szélesszalag­­hengermű tervezési munkáit, és már jelenleg foglalkoznak a további hengerműi és prés­műi bővítés tervezésével. Szellemi export — A Magyar Alumínium­­ipari Tröszt fejlesztési igé­nyeinek kielégítésén túlme­nően — mondta beszélgeté­sünk során Bokor András igazgatóhelyettes — nagy vo­lumenű szellemi exportmun­kákat is vállaltunk. A fejlett hazai alumíniumipari és ter­vezési munkáink jó minősége megteremtette a lehetőségét annak, hogy szakembereink tudását és képzettségét kül­földön is sikerrel hasznosít­suk. A vállalat mérnökeinek tervei szerint épül Indiában egy évi 200 000 tonna kapaci­tású timföldgyár és folynak az előkészítő munkái egy to­vábbi új, 100 000 tonnás tim­földgyárnak, valamint egy 50 000 tonnás alumíniumkohó­nak. Ez évben kötöttünk szer­ződést Romániával egy éven­kénti 250 000 tonna kapacitású timföldgyár megtervezésére és gépi berendezéseinek részbeni leszállítására. Az exportterve­zési és fővállalkozási tevé­kenységünk más országokra is kiterjed, így többek között az NDK-ban és az NSZK-ban is értékesítjük szaktudásun­kat. Exporttevékenységünket a Chemokomplex-szel kötött társasági szerződés keretében bonyolítjuk le. Alumínium szerkezetű épületek — Az említetteken túlme­nően — folytatta a beszélge­tést az igazgatóhelyettes — az ALUTERV fennállása óta ak­tívan kezdeményez és tevé­kenykedik az alumínium fel­­használásának minél széle­sebb körű elterjesztése érde­kében. Ezeknek a feladatok­nak az ellátására külön terve­zői és fővállalkozói részleget szerveztünk. Ennek a részleg­nek a nevéhez fűződik számos, már régebben megvalósult és úttörő jellegűnek minősíthető alumíniumszerkezetű ipari és építészeti létesítmény. Külö­nösen nagy az érdeklődés a mezőgazdasági nagyüzemek részéről az alumíniumszerke­zetű épületek iránt. Az ALU­TERV ezen a téren végzett munkáit jól reprezentálják azok a megvalósult vagy meg­valósulás alatt álló létesítmé­nyek, amelyeknek egy-egy szekciói az Országos Mező­gazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon láthatók. Az ALU­TERV mezőgazdasági épüle­teinek sikerét jellemzi, hogy a kiállított és teljesen újszerű feszített alumíniumszerkezet, amely igen sok mezőgazdasági célra felhasználható, továbbá az íves elemekkel határolt sertéstartó épület a vásár aranyérmét nyerte el. A többi kiállított szerkezetet is ezüst-, illetve bronzéremmel jutal­mazták. Mindezek bizonyítják, hogy az ALUTERV úttörő te­vékenysége ezen a területen is eredményesnek tekinthető. A mezőgazdasági létesítmények közül kiemelkedik a Tolna megyei Szakály-Regöly ter­melőszövetkezetek számára sa­ját terveink és fővállalkozá­sunkban épülő komplex ser­téstelep. Ez az 5000 négyzet­­méter alapterületű acélvázas alumíniumszerkezetű sertéste­lep évi 5300 sertés hizlalására lesz alkalmas és a fiaztató 360 koca befogadását teszi lehető­vé. A körülbelül huszonöt­­millió forint költséggel épülő sertéstelepet a közeljövőben részleges üzembe tudjuk he­lyezni. Az előre gyártott alu­míniumszerkezetek felhaszná­lásával épülő sertéstelep sze­relése, összeállítása rendkívül egyszerű eszközökkel és gyor­san végezhető, nagyobb építési kapacitás igénybevétele nél­kül. Rövidesen megkezdik a Hortobágyi Állami Gazdaság területén egy 1900 férőhelyes juhhodály építését, amelynél szintén korszerű alumínium­szerkezetet használnak. Jól be­vált a Debreceni Állami Gaz­daság részére felépült 450 va­gon gyümölcs tárolására alkal­mas hűtőtároló épület, amely teljesen alumíniumból készült.­­ A mezőgazdasági létesít­ményeken kívül a sportlétesít­ményeknél is igyekszünk mi­nél szélesebb körben alumí­niumot felhasználni. Már el­készültek az új Császár-uszo­da kiviteli tervei. Az új fedett versenyuszoda tetejét mozgat­ható alumíniumszerkezetből képeztük ki és így lehetővé válik, hogy nyári időszakban, néhány perc alatt, a tető el­­mozgatásával, a fedett uszoda részben nyitott legyen. — A viszonylag nem nagy létszámú vállalat — fejezte be a beszélgetést az igazgatóhe­lyettes — ez évben körülbelül 70—75 millió forint termelési értéket produkál, amelynek több mint fele az exportterve­zés és fővállalkozás árbevéte­léből származik. A kongresz­­szusi munkaversenyben vál­laltuk, hogy az ez évre elő­irányzott tervünket lényege­sen túlteljesítjük és a többlet­­termelés 75 százalékát munka­termelékenység fokozásával érjük el. Az Alumíniumipari Tervező Vállalat, melynek létesítését tizenöt évvel ezelőtt alumí­niumiparunk nagyarányú fej­lesztése tette indokolttá, mű­szaki eredményeivel minden bizonnyal a negyedik ötéves tervben is kivívja nemcsak a hazai, hanem a külföldi alu­míniumipar szakembereinek elismerését is. Környei Elek 1970. IV. NEGYEDÉVÉRE ÉS 1971. I. FÉLÉVÉRE MÉG VÁLLALJA ACÉLSZERKEZETI SZÍNEK, RAKTÁRAK KÉSZÍTÉSÉT hidegen hengerelt acélszerkezetből, hullámpalafedéssel, 12 méter szélességben, 3 és 6 méter magassággal — esetleg könnyűszerkezetű fal- és mennyezeti panellel is — az ORSZÁGOS SZAKIPARI VÁLLALAT Budapest, V., Báthory utca 12. Telefon: 110—511. ÜGYINTÉZŐ: KELEMEN Magyar Nemzet A hé­rom Kerekes Szüretre készülnek már az aranyló homokon, a Duna— Tisza közén. Szeptemberi nap érleli a tőkéken a fürtöket. Most íze van a levegőnek, az ősznek meg sok színes, tarka fénye. Az egyik ilyen az a házsor, amerre járunk a dél­utánban, Kecskemét határá­ban. Új házak, egyikben-má­­sikban már laknak, de né­melyikre csak most kerül fel a tető. Napfényes ablakok, gondozott kertek, teraszok, íz­léses rácsos kapuk. Ez az új élet itt. Jó lenne benyitni az egyik­be, leülni a teraszra, beszív­ni a friss mész és forgács illa­tát és elbeszélgetni. Múltról, jelenről és jövőről. — Kié ez a ház? — Kerekes Antal bácsié! — — mondja egy­­gyerek, aki mezítláb fut és kapkodja a lábát, mert forró a homok. Hangjára kinyílik az ajtó, ki­tekint egy ember, barna arcú, idősebb, bajszos ember. Rit­kán lehet mostanában ilyen szép bajuszt látni. Id. Kere­kes Antal, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz tagja, brigád­vezetője. Ülünk a teraszon. Zsongító messzeségben van a múlt.­ ­ — Édesapám meghalt már! Így mondja, ö-vel, kecske­métiesen ejtve a szavakat. „Bérös volt!” Imrének hívták, Szentlőrincen szolgált egy gazdánál. Amikor aztán meg­nősült, tanyás kertésznek ment. Az olyan kommend­ós szolgálat volt, kint élt a ta­nyán, dolgozta a gazda föld­jeit, nevelte az állatokat. — Egyszer aztán híre járt, hogy Szarkásnál osztják a homokot. Milyen izgalom fog­ta el a családot, apámat, a gyerekeket. Mert gyerek az volt, 14 gyereket szült édes­anyám, tízet felnevelt közü­lük. De a cselédség nem jöve­delmezett annyit, hogy min­den éhes szájnak jusson fa­lat. Szétszéledtünk mi korán, ki erre, ki arra. Amikor apám megkapta a négy hold homo­kot a Szarkásban, kivonult a család. Vályogot vetettünk, építkezni kezdtünk. Egy szoba konyhás házat épített az apám. Micsoda öröm volt, s milyen büszkék voltunk mi gyerekek is. Házunk van! Kis viskó igaz, de azért fedele volt. És a miénk volt. Hát ez a múlt. Egy letűnt generáció múltja. Múlt, amit folytatni kellett a következő generációnak is. Hogy folytatta ezt a béres­ember gyereke a homokon?­ ­ — Mi maradt édesapánk után tízünknek? A puszta semmi — emlékezik vissza a múltra Kerekes Antal, miköz­ben végigsimít szépen ped­­rett bajuszán. Csend van egy ideig körü­löttünk, a kertben tompa puf­fanással leesik egy alma a homokba. A múlt itt jár a kertek alatt, a házak mögött. Mert nagyon újak még ezek a házak. — Én is csak bérös ember lehettem, mi más? A két ke­zem volt, ez a két kezem — mutatja dolgos, barna ke­zét Kerekes Antal, aki már túllépte a hatvanat, de még friss erőben végzi a munkát a termelőszövetkezetben. — Béres, napszámos, aztán ku­bikos lettem. Előbb cselédnek szegődtem el, nyáron a sza­badban, télen a jászol alatt aludtam. Ez volt a gyermek­szobám. Hajnalban felkeltem már, krumplit főztem a mar­háknak, aztán elláttam a disz­nókat. Később otthagytam a cselédséget. Letettem, mint a rossz gúnyát. Elmentem nap­számosnak, majd kubikos­ként dolgoztam a Kis-Dunán, Kelenföldön, Mélykúton, Já­noshalmán. Aztán jött a ka­tonaság, többször is behívtak, 44-ben is, de fogságba estem. Szovjet fogságba. Akkor nyílt ki az én szemem. A háború után megváltozott az életem. Az ország életével együtt változott meg milliók élete. Figyelem, ahogy beszél, ma­gabiztosan, szabatosan. Ez volt az a régi béresgyerek? A napszámos, a kubikos? Az or­szág gazdája most. Hallotta egyszer, beszélték akkoriban, hogy megszűnik a mezsgye. Elballagott Urrétre, s negyedmagával megalakította az első termelőszövetkezetet, ezen a homokos vidéken. A Béke Termelőszövetkezet még ma is virágzik. A környék fi­gyelte, s egyre többen kopog­tattak be az ajtaján. S ő min­denkinek kitárta az ajtót, mert az elnöknek előrelátónak kell lennie. Micsoda hősköltemény! Haj­nalban kelni, iga után nézni, megművelni a közös földet, élni, gyökeret ereszteni, or­szágot építeni. Egy új orszá­got. Sikerült. Valaki azt mondta, hogy: „Anti bácsi a téesz­­gazda!” Így nevezte ezt a bajuszos brigádvezetőt, aki otthagyta később az elnöksé­get és a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-be jött dolgozni. A kisujjában van ennek a volt cselédnek, béresnek a kö­zös gazdaság minden tudomá­nya, szervező, vezető, ha kell, két kézzel dolgozó. — Hát felépítettük előbb a szövetkezetét, rendbe jött az ország is, most meg magam­nak építek egy kis házat. Négy szobás ez a „kis” ház, ami most épül. Majdnem kész már, rövidesen bepucolják, a negyedik szobát is parkettáz­­zák. — Aztán ide költözik a fiam is, az Anti, a két gye­rekkel. Mert vele építjük, kö­zösen, ide jár minden szom­baton meg vasárnap. — Mi lett a fiából? — A Helvéciai Állami Gaz­daság igazgatóhelyettese az Anti.­ ­ A harmadik generáció: ifj. Kerekes Antal 36 éves mér­nök, állami gazdasági igaz­gatóhelyettes. Cigányosan barna arcú, de haja már fe­héren erezett. Kivillannak fe­hér fogai, az egészség, az erő mintaképe lehetne. — Apám azt mondta: „Ne­ked Anti fiam, tanulnod kell, mert te mindent megkapsz már.” Így kerültem a gimná­zium elvégzése után Gödöl­lőre, az Agrártudományi Egyetemre. Mielőtt végeztünk, meglátogatott a Kiskunhalasi Állami Gazdaság főmezőgaz­dásza. Érdeklődött terveim felől, majd felajánlott egy ál­lást. Kétszobás lakással a tá­rói üzemegység területén. Így kerültem ki a „pusztára” az egyetem után, s nyomban meg is nősültem. A feleségem is dolgozott, én is szépen ke­restem, semmi gondunk nem volt, mondhatom. Tíz évig dolgoztam az állami gazda­ságban, aztán ide kerültem igazgatóhelyettesnek, Helvé­ciára. Ennek csak azért örü­lök, mert haza­jöttem tulaj­donképpen. Itt éltek őseim is, ezen a homokon, én is itt sze­retnék még mélyebb gyökeret ereszteni. Szobája ablakából messzire ellátni. Szőlők száz holdjai, gyümölcsösök erdeje körös­körül. Ez az ő kis birodalma. Hétfőtől péntek estig. Szom­baton megy az apjához, segíti felépíteni az új házat, ahol ő is végleges otthonra lel. — Két gyerekem van, At­tila 5 esztendős, Antónia 10 éves, most jár a negyedik ze­nei általánosba. A feleségem dolgozik. Egyelőre a szolgá­lati lakásban élünk, minde­nünk megvan. Televízió, hű­tőszekrény, háztartási gépek, bútor, szőnyeg, függöny. Itt lakunk a nagyállomáson túl. Ha ráér, elmehetünk, szétné­zünk, megiszunk egy pohárka bort. Halkan suhan a Moszkvics, az igazgatóhelyettes mesterien kezeli a kormányt. A béres unokája. A tsz brigádvezető fia. — Szabad időmben sporto­lok. Birkóztam is valaha, öcsém, Sándor ismert birkózó az országban. Aztán néha színház, mozi, de legjobban szeretek én otthon, a csalá­dom körében. Alig várom már, hogy az új lakásba köl­tözzünk, mert nagyon szere­tem az apámat. Illés Sándor SKODA SERVICEÜZEM ÚJ TELEFONSZÁMAI: 837-380, 837-390 Fi Ft­ II. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT SKODA SERVICEÜZEME Budapest, X., Kerepesi út 85. Októberi kulturális TIT-rendezvények A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat budapesti szer­vezete művészi élményeket nyújtó sétákat, látogatásokat rendez októberben. Móra Gá­bor a Víziváros rejtett emlé­keit mutatja be­ az érdeklő­dőknek. Találkozás október 19- én, szombaton délután 4 órakor a 0 kilométerkőnél. Dr. Wellner István az óbudai római kori emlékeket mu­tatja meg, illetve ismerteti a programban résztvevőkkel, akikkel október 20-án, vasár­nap délelőtt 11 órakor talál­kozik a III., Meggyfa u. 21. számú ház előtt. A tárlatvezetések október 20- án, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődnek, a Magyar Nemzeti Galériában dr. Bod­nár Éva és Theisler György művészettörténészek ismerteti a XIX. és XX. századi festé­szetet. A Szépművészeti Múzeum­ban ugyancsak október 20-án, vasárnap reggel 9 órakor Szi­­gethi Ágnes művészettörténész vezeti a látogatókat az „Olasz tájak a Szépművészeti Mú­zeumban”­ címmel rendezett kiállításon. 5 A KORSZERŰ, SZÉP, PRAKTIKUS KONYHAEDÉNYBEN ÖRÖM FŐZNI ÉS AZ ÉTEL IS ÍZLETESEBB! Turul gázedény, gazdaságos főzést biztosít, Algoflon edényben zsír nélkül süthet-főzhet, hazai és import zománcedények, és acélperemes tálalóedények, alumíniumedények, hőálló üveg főzőedények, hazai és import! EGÉSZÍTSE KI HÁZTARTÁSÁT KORSZERŰ KONYHAEDÉNNYEL! A FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT KONYHAFELSZERELÉSI SZAKÜZLETEIBŐL! IX., Tolbuhin körút 5. VII., Lenin körút 40. VII., Rákóczi út 24. V., Szent István körút 15. VII., Baross tér 12. V., Bécsi utca 2.

Next