Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
ÁvM 80 fillérMagyar Nuzír A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Szombat 1970. szeptember 19 XXVI. évfolyam, 220. szám Színház és ifjúság Az országos népművelési konferenciára készített tanulmányok egyike megvizsgálta a kultúra különböző ágait abból a szempontból, hogy 1960-hoz mérten mely terület iránt növekedett, csökkent erőteljesebben, illetve stagnál az érdeklődés. Ez utóbbi, stagnáló kategóriába sorolta a tanulmány a színházakat, mivel 1960-hoz viszonyítva nem növekedett, sőt, csökkent valamit az előadások száma, és kevesebb volt a néző is 1969-ben, mint 1960-ban. A statisztika azonban, amelynek alapján e tanulmány készült, csak az átlagról beszélt. Arról nem szólhat külön, hogy az előadásokon belül hogyan tolódott el az arány — néhány színházban különösképpen örvendetesen — az ifjúsági előadások felé. Mert, íme, a Művelődésügyi Minisztérium kiadásában a népművelésről megjelenő Statisztikai Tájékoztató, 1969. évi kötete azt bizonyítja, hogy abban a naptári évben 2798 gyermek- és ifjúsági előadást rendeztek, csaknem 1 millió 200 ezer néző számára. 1968-hoz képest több mint 5 százalékkal növekedett ezeknek az előadásoknak a száma. A minisztériumi kiadványnak ez az adata természetesen országos helyzetképről számol be, és nem tüntetheti fel az összesítésben, hogy melyik előadás jelent igazi értéket és melyik tárgy tucatárut. Erről bővebbet tudhatunk meg, ha az évkönyv egy másik fejezetében lapozgatunk, ahol a kimutatás gondosan részletezi, hogy az egyes színházak miből és hányszor rendeztek ifjúsági előadást. Ha végigböngésszük ezt a tekintélyes listát, lehetetlen nem a büszkeség érzésével gondolni arra, hogy alapjában véve gazdag a mi színházi kultúránk, és hogy ebből a gazdagságból azoknak is jut, akik a jövő felnőtt színházlátogatói lesznek. Az ország vezető színházában, a Nemzetiben, az 1969-es évben két-két Shakespeare- és Madáchdrámát láthattak egyebek között a fiatalok, a Nemzeti Kamaraszínházában megnézhették például Moliere Fösvényét. De említhetjük a Madách Színházat is, ahol Gorkij Éjjeli menedékhelyét tizenötször játszották el az ifjúságnak, szólhatunk a Tháliáról, ahol Móricz klasszikus drámája, a Légy jó mindhalálig ugyancsak tizenötször szerepelt ezeknek a külön előadásoknak a műsorán. (A csak gyermekeknek játszó Bartók Gyermekszínházról ezúttal nem beszélünk, noha ez a két színház csaknem hatszázezer ifjú nézőnek mutatja be műsorait.) Feltűnő azonban, hogy 1969- ben a Vígben mindössze három ifjúsági előadás volt — egy évvel ezelőtt még tíz—, és nem tartott külön előadást az ifjúság számára a József Attila Színház sem. E két színház azzal vigasztalhatja magát, hogy ők elsősorban a felnőtt előadásokra szerveznek fiatalokat, méghozzá nem is kis számban, de amennyi előnye van egy esti előadásnak az ifjúság számára, legalább ugyanannyi a hátránya is. Tudjuk: egyik-másik színházunk a közelmúltban rossz tapasztalatokat szerzett az ifjúság magatartásáról, ez azonban nem lehet még ok arra, hogy lemondjunk az esztétikai nevelésnek arról a lehetőségéről, amit a színház jelenthet például egy egész iskola növendékei számára. Az ifjúsági előadás persze önmagában csak formatartalommá, nevelőerővé a műsor által válik. Mint láttuk, a pesti színházak egy része — és mindenekelőtt ide tartozik a maga évi hatvankét ifjúsági előadásával a két pesti operaház is — méltó tartalmat ad a formának, a művelődéspolitikai céloknak. Hasonló törekvéseket fedezhetünk föl vidéken is, azzal arányban, ahogyan művészeti színvonalban, választékban, az eredeti bemutatók számát tekintve is gazdagodnak ezek a színházak. A példa kedvéért említjük meg, hogy a debreceni Csokonai Színház Shakespeare Lear királyát, a Miskolci Nemzeti Színház a Stendhal-regényből dramatizált Vörös és feketét, a kecskeméti Katona József Színház Brecht Kaukázusi krétakörét, a veszprémi Petőfi Színház Németh László Apáczai című drámáját játszotta, többek között, ifjúsági előadásokon. Játszott egyebeket is, a minden vidéki színházon járványszerűen átfutó, kevéssé fajsúlyos, mai zenés darabokat, régi, poros operetteket is; ezek ugyancsak szerepelnek — nem is csekély mértékben — a vidéki ifjúsági előadások műsorán. Tudjuk, itt nagyon sok gazdasági, műsorpolitikai és egyéb megfontolás játszik szerepet, és bizonyára annak is lehet vonzereje, hogy egy ifjúsági bérletciklusban helyet kap néhány könnyű, szórakoztató darab. Ez azonban gyakran megtévesztő: az ifjúsági előadásokra az iskola üti rá képletesen és a valóságban is pecsétjét, tehát pedagógiai jóváhagyással kerül színre a szervezett ifjúsági nézősereg előtt a Csárdáskirálynő és az Éjféli randevú. A rendszeres és tekintélyes állami támogatás mellett azonban külön dotációt biztosítanak arra, hogy az Isten véled, édes Piroskám még külön délután is színpadot kapjon. A pedagógusok és a szülők bizonyára sok jó ötletet adhatnának arra, hogy milyen fontosabb célokra fordítsa inkább államunk, a tanács, ezt a pénzt. Szemforgatók volnánk, ha önmagában helytelenítenénk, hogy az ifjúság megnéz egy-egy operettet. Tegye csak, ha szüleinek pénze, neki kedve van reá. De, hogy az esztétikai nevelésnek fontos részét alkotó ifjúsági előadás műsorán gyönge operett szerepeljen, ez nem lehet áhított cél. Hadd reméljük azonban: a párt ifjúságpolitikai határozatából következően valamennyi színházunk nagyobb gondot fordít majd arra, hogy melyik előadásra hívja meg az ifjúságot. Gábor István Közlemény a magyar és a csehszlovák külügyminiszter megbeszéléséről Az ERIC, Líbia és Szudán elnöke a jordániai harcok beszüntetését sürgeti A külpolitikai helyzet A MAGYAR éS A CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER megbeszéléseiről közleményt adtak ki, amely megállapítja, hogy a tárgyalások során Péter János és Jan Marko részletesen áttekintette a két testvéri ország kapcsolatait és véleményt cserélt a nemzetközi helyzet legfontosabb, időszerű kérdéseiről. A két szomszédos ország külügyminisztere megelégedéssel konstatálta, hogy Magyarország és Csehszlovákia kapcsolatai a szocialista internacionalizmus elvei alapján eredményesen fejlődnek. Megvizsgálva az európai helyzetet, mind a ketten igen jelentős lépésnek minősítették az európai biztonság szempontjából a szovjet—nyugatnémet szerződést, amely további utat nyithat az európai kérdések megoldása előtt. A két külügyminiszter állást foglalt a közel-keleti válság politikai rendezése mellett és elítélte az Egyesült Államok agresszióját az indokínai népek ellen. Jan Marko pénteken befejezte négynapos magyarországi látogatását és elutazott Budapestről. A JORDÁNIAI POLGÁRHÁBORÚRÓL szóló hírek és kommentárok úgyszólván minden más eseményt háttérbe szorítanak a nemzetközi sajtóban. A legfrissebb jelentések szerint Jordániában meglehetősen áttekinthetetlen a helyzet. A hírügynökségek kizárólag a szemben álló felek, a jordániai kormány és a palesztinai ellenállási szervezetek rádióadásaira vannak utalva, mert Ammant úgyszólván teljesen elzárták a külvilágtól. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy folytatódnak a harcok, amelyek az első napon becslések szerint már több száz ember életét oltották ki. Ezzel egyidőben az arab országok diplomatái a MENA kairói jelentése szerint csúcstalálkozó előkészítésen fáradoznak. Ezzel áll összefüggésben Nasszer egyiptomi, Nimeri szudáni és Kadhafi líbiai elnök csütörtöki üzenete is Husszein jordániai királyhoz és Arafathoz, a palesztinai ellenállók vezetőjéhez. Az Al Ahram pénteki számában ismerteti az üzenet lényegét, majd kommentárjában leszögezi, hogy a jordániai fegyveres erők és a gerillák összecsapásának nem lenne győztese és legyőzöttje, viszont az arab népek számára súlyos katasztrófát jelentene a harc folytatása. Mivel közel egyenlő nagyságú erőkről van szó, a harc heves és hosszan tartó lehet, és 20—30 ezer ember életébe is kerülhet. A lap szerint Egyiptom elvben támogatja azt a szerepet, amelyet a palesztinai gerillák játszanak a közel-keleti válságban, „tekintet nélkül némely szervezetek túlkapásaira”. Ezek a szervezetek késztették arra Nasszer elnököt — írja az Al Ahram —, hogy Kadhafi líbiai és Nimeri szudáni elnökkel közösen felszólítsa Husszein királyt és Arafatot a konfliktus beszüntetésére. A három arab államfő üzenetében arra mutatott rá, hogy az ellenségeskedés ugyanúgy veszélyezteti a palesztinai ellenállási mozgalmat, mint a jordániai kormány ama jogát és kötelességét, hogy megvédje népe nemzeti biztonságát. A jordániai eseményekkel egyidőben Golda Meir asszony, izraeli miniszterelnök Washingtonba érkezett, ahol előbb Rogers külügyminiszterrel, majd Nixon elnökkel tárgyalt. Megbeszéléseinek témája: újabb amerikai katonai segély és egymilliárd dolláros hitel Izraelnek. Az izraeli miniszterelnök washingtoni útjával kapcsolatban megjegyzi a Pravda, hogy az Egyesült Államok az izraeli ultrák terjeszkedő törekvéseit serkentve nemcsak a békés rendezésről szóló nyilatkozatairól feledkezik meg, hanem veszedelmesen együttműködik Tel Avival Jarring missziójának szabotálásában. Közlemény Péter János és Jan Marko megbeszéléseiről A csehszlovák külügyminiszter elutazott Budapestről Pénteken közlemény jelent meg a csehszlovák külügyminiszter magyarországi látogatásáról. A miniszterek megelégedéssel konstatálták a két baráti ország kapcsolatainak fejlődését és véleményt cseréltek a nemzetközi kérdésekről. Jan Marko pénteken hazautazása előtt nyilatkozott az MTI- nek és a rádió munkatársának. Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1970. szeptember 15—18 között látogatást tett Magyarországon Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere és felesége. A csehszlovák külügyminisztert szívélyes baráti beszélgetésen fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, valamint Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A tárgyalások során a külügyminiszterek részletesen áttekintették a két testvéri ország kapcsolatait és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb, időszerű kérdéseiről. A miniszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti kapcsolatok a szocialista internacionalizmus elvei alapján eredményesen fejlődnek. Ezen elvek szellemében alakul a Magyarországon élő szlovákok és a Csehszlovákiában élő magyarok élete, s ez erősíti a két szocialista ország barátságát. Mindkét ország érdeke, hogy az élet minden területén feltárják a kölcsönösen előnyös együttműködés szélesítésének lehetőségeit. Ezzel egyúttal hozzájáruljanak a szocialista országok egységének szilárdításához.” A felek rendkívül fontos feladatnak tekintik a KGST-tagországok gazdasági együttműködésének sokoldalú fejlesztését. Meggyőződésük, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítése, a kooperáció, az integráció és a szorosabb koordinálás hozzájárul mind a gazdasági megerősödésükhöz, mind politikai egységük megszilárdításához. Európai problémák A két miniszter véleményt cserélt az időszerű európai problémákról. Megelégedéssel állapították meg, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívásának gondolata szilárd gyökereket vert az európai országokban. A két ország arra törekszik, hogy ezt a konferenciát Európa minden nemzete érdekében, minél előbb hívják össze. Jelenleg a legfontosabb feladat gyakorlatilag hozzákezdeni a konferencia előkészítési munkálataihoz. Ehhez kedvező feltételeket teremtenek a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek legutóbbi budapesti tanácskozásáról kiadott memorandumjavaslatai. A két ország kormánya az európai általános légkör javulása szempontjából igen jelentős lépésnek tekinti a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői között aláírt szerződést, melyben az NSZK kormánya elismeri az összes európai ország határainak sérthetetlenségét A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság határozottan elítéli az USA-nak a vietnami nép, valamint Kambodzsa és Laosz népei ellen irányuló agresszív akcióit. A proletár internacionalizmus szellemében továbbra is megadnak minden támogatást a vietnami népnek és Indokína más népeinek igazságos és hősies harcához. A felek nagy nyugtalansággal figyelik a közel-keleti helyzet alakulását. A békét és az igazságos rendezést e térségben a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának következetes végrehajtásával lehet elérni. A felek nagyra becsülik az Egyesült Arab Köztársaságnak más arab országok által is támogatott békés kezdeményezését, amely pozitívan befolyásolhatja a válság politikai rendezésére irányuló törekvéseikét. Ugyanakkor elítélik Izrael folytatódó agresszióját, valamint a nemrég megindult tárgyalások szabotálását. Jan Markónak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének látogatását, fogadtatását, minden tárgyalását és megbeszélését a testvéri barátság, a nyíltság és a teljes egyetértés légköre vette körül. Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere csehszlovákiai látogatásra hívta meg Péter Jánost, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét, aki a meghívást örömmel elfogadta. Jan Marko csehszlovák külügyminiszter pénteken felesége társaságában elutazott Budapestről. A vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter és felesége, Vince József, hazánk prágai nagykövete és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete és felesége. Gyümölcsöző eszmecsere Jan Marko elutazása előtt a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió munkatársának adott nyilatkozatában a többi között a következőket mondotta: — Több megbeszélésem volt a magyar párt és kormány vezetőivel és mindenekelőtt a Magyar Népköztársaság külügyminiszterével, Péter János kollégámmal. Elsősorban a két országot érintő kérdésekről folytattunk igen hasznos és gyümölcsöző eszmecserét. Köztudott, hogy szomszédok vagyunk, és hozzátenném, olyan szomszédok, akik elhatározták, hogy országaikban felépítik a szocializmust és akik ennek érdekében nap mint nap céltudatosan cselekszenek. Közösek céljaink s közös törekvésünk, hogy egymást mindjobban megértsük. Ez a találkozás is ezt a célt szolgálta, ugyanakkor azt is bebizonyította, hogy jó egyetértés van közöttünk. — A magyar főváros a legmélyebb benyomást tette rám — folytatta a csehszlovák külügyminiszter. Azzal a meggyőződéssel térek haza e tárgyalásokról, hogy a magyar népben és vezetőiben, Kádár János elvtárs személyében, legjobb barátainkat tisztelhetjük, akik mindenkor készek segíteni, s akik a múltban is tanújelét adták ennek. Meggyőződésem, hogy a magyar—csehszlovák kölcsönös kapcsolatok a jövőben tovább fejlődnek. Súlyos harcok Jordániában Ammán elzárva a külvilágtól A jordániai fővárosban teljes erővel folytatódnak a harcok. A kormány csapatai ismételten megkísérelték a páncélostámadást Ammanban, hogy felszámolják a partizánok állásait. Madzsali főparancsnok, egyben az ország katonai kormányzója rádióüzenetében ismételte meg csütörtöki felhívását a partizánokhoz, hogy hagyják el a jordániai városokat és vonuljanak a tűzszüneti vonal közelébe. Egyúttal bejelentette, hogy csapatai folytatják „a rend és biztonság helyreállítását” a fővárosban. Fi-