Magyar Nemzet, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-19 / 220. szám

ÁvM 80 fillérMagyar N­uzír A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Szombat 1970. szeptember 19 XXVI. évfolyam, 220. szám Színház és ifjúság Az országos népművelési konferenciára készített ta­nulmányok egyike megvizs­gálta a kultúra különböző ágait abból a szempontból, hogy 1960-hoz mérten mely terület iránt növekedett, csökkent erőteljesebben, il­letve stagnál az érdeklődés. Ez utóbbi, stagnáló kategó­riába sorolta a tanulmány a színházakat, mivel 1960-hoz viszonyítva nem növekedett, sőt, csökkent valamit az elő­adások száma, és kevesebb volt a néző is 1969-ben, mint 1960-ban. A statisztika azon­ban, amelynek alapján e ta­nulmány készült, csak az át­lagról beszélt. Arról nem szólhat külön, hogy az elő­adásokon belül hogyan to­lódott el az arány — néhány színházban különösképpen örvendetesen — az ifjúsági előadások felé. Mert, íme, a Művelődésügyi Miniszté­rium kiadásában a népmű­velésről megjelenő Statiszti­kai Tájékoztató, 1969. évi kötete azt bizonyítja, hogy abban a naptári év­ben 2798 gyermek- és ifjú­sági előadást rendeztek, csaknem 1 millió 200 ezer néző számára. 1968-hoz ké­pest több mint 5 százalék­kal növekedett ezeknek az előadásoknak a száma. A minisztériumi kiad­ványnak ez az adata termé­szetesen országos helyzet­képről számol be, és nem tüntetheti fel az összesítés­ben, hogy melyik előadás jelent igazi értéket és me­lyik tárgy tucatárut. Erről bővebbet­ tudhatunk meg,­ ha az évkönyv egy másik fejezetében lapozgatunk, ahol a kimutatás gondosan részletezi, hogy az egyes színházak miből és hányszor rendeztek ifjúsági előadást. Ha végigböngésszük ezt a tekintélyes listát, lehetetlen nem a büszkeség érzésével gondolni arra, hogy alap­jában véve gazdag a mi színházi kultúránk, és hogy ebből a gazdagságból azok­nak is jut, akik a jövő fel­nőtt színházlátogatói lesz­nek. Az ország vezető szín­házában, a Nemzetiben, az 1969-es évben két-két Shakespeare- és Madách­­drámát láthattak egyebek között a fiatalok, a Nemze­ti Kamaraszínházában meg­nézhették például Moliere Fösvényét. De említhetjük a Madách Színházat is, ahol Gorkij Éjjeli menedékhe­lyét tizenötször játszották el az ifjúságnak, szólhatunk a Tháliáról, ahol Móricz klasszikus drámája, a Légy jó mindhalálig ugyancsak ti­zenötször szerepelt ezeknek a külön előadásoknak a műsorán. (A csak gyerme­keknek játszó Bartók Gyer­mekszínházról ezúttal nem beszélünk, noha ez a két színház csaknem hatszáz­ezer ifjú nézőnek mu­tatja be műsorait.) Fel­tűnő azonban, hogy 1969- ben a Vígben mindössze há­rom ifjúsági előadás volt — egy évvel ezelőtt még tíz—, és nem tartott külön elő­adást az ifjúság számára a József Attila Színház sem. E két színház azzal vigasztal­hatja magát, hogy ők első­sorban a felnőtt előadások­ra szerveznek fiatalokat, méghozzá nem is kis szám­ban, de amennyi előnye van egy esti előadásnak az if­júság számára, legalább ugyanannyi a hátránya is. Tudjuk: egyik-másik szín­házunk a közelmúltban rossz tapasztalatokat szer­zett az ifjúság magatartásá­ról, ez azonban nem lehet még ok arra, hogy lemond­junk az esztétikai nevelés­nek arról a lehetőségéről, amit a színház jelenthet például egy egész iskola nö­vendékei számára. Az ifjúsági előadás per­sze önmagában csak forma­­tartalommá, nevelőerővé a műsor által válik. Mint lát­tuk, a pesti színházak egy része — és mindenekelőtt ide tartozik a maga évi hat­vankét ifjúsági előadásával a két pesti operaház is — méltó tartalmat ad a for­mának, a művelődéspoliti­kai céloknak. Hasonló tö­rekvéseket fedezhetünk föl vidéken is, azzal arányban, ahogyan művészeti színvo­nalban, választékban, az eredeti bemutatók számát tekintve is gazdagodnak ezek a színházak. A példa kedvéért említjük meg, hogy a debreceni Csokonai Szín­ház Shakespeare Lear ki­rályát, a Miskolci Nemzeti Színház a Stendhal-regény­­ből dramatizált Vörös és fe­ketét, a kecskeméti Katona József Színház Brecht Kau­kázusi krétakörét, a veszp­rémi Petőfi Színház Németh László Apáczai című drámá­ját játszotta, többek között, ifjúsági előadásokon. Játszott egyebeket is, a minden vidéki színházon járványszerűen átfutó, ke­véssé fajsúlyos, mai zenés darabokat, régi, poros ope­retteket is; ezek ugyancsak szerepelnek — nem is cse­kély mértékben — a vidéki ifjúsági előadások műsorán. Tudjuk, itt nagyon sok gaz­dasági, műsorpolitikai és egyéb megfontolás játszik szerepet, és bizonyára an­nak is lehet vonzereje, hogy egy ifjúsági bérletciklusban helyet kap néhány könnyű, szórakoztató darab. Ez azon­ban gyakran megtévesztő: az ifjúsági előadásokra az iskola üti rá képletesen és a valóságban is pecsétjét, te­hát pedagógiai jóváhagyás­sal kerül színre a szervezett ifjúsági nézősereg előtt a Csárdáskirálynő és az Éjfé­li randevú. A rendszeres és tekintélyes állami támoga­tás mellett azonban külön dotációt biztosítanak arra, hogy az Isten véled, édes Piroskám még külön dél­után is színpadot kapjon. A pedagógusok és a szülők bi­zonyára sok jó ötletet ad­hatnának arra, hogy milyen fontosabb célokra fordítsa inkább államunk, a tanács, ezt a pénzt. Szemforgatók volnánk, ha önmagában helyteleníte­nénk, hogy az ifjúság meg­néz egy-egy operettet. Te­gye csak, ha szüleinek pén­ze, neki kedve van reá. De, hogy az esztétikai nevelés­nek fontos részét alkotó if­júsági előadás műsorán gyönge operett szerepeljen, ez nem lehet áhított cél. Hadd reméljük azonban: a párt ifjúságpolitikai határo­zatából következően vala­mennyi színházunk na­gyobb gondot fordít majd arra, hogy melyik előadás­ra hívja meg az ifjúságot. Gábor István Közlemény a magyar és a csehszlovák külügyminiszter megbeszéléséről Az ERIC, Líbia és Szudán elnöke a jordániai harcok beszüntetését sürgeti A külpolitikai helyzet­ ­ A MAGYAR éS A CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER megbeszéléseiről közleményt adtak ki, amely megállapítja, hogy a tárgyalások során Péter János és Jan Marko részlete­sen áttekintette a két testvéri ország kapcsolatait és véleményt cserélt a nemzetközi helyzet legfontosabb, időszerű kérdései­ről. A két szomszédos ország külügyminisztere megelégedéssel konstatálta, hogy Magyarország és Csehszlovákia kapcsolatai a szocialista internacionalizmus elvei alapján eredményesen fejlődnek. Megvizsgálva az európai helyzetet, mind a ketten igen jelentős lépésnek minősítették az európai biztonság szem­pontjából a szovjet—nyugatnémet szerződést, amely további utat nyithat az európai kérdések megoldása előtt. A két kül­ügyminiszter állást foglalt a közel-keleti válság politikai ren­dezése mellett és elítélte az Egyesült Államok agresszióját az indokínai népek ellen. Jan Marko pénteken befejezte négyna­pos magyarországi látogatását és elutazott Budapestről.­­ A JORDÁNIAI POLGÁRHÁBORÚRÓL szóló hírek és­­­ kommentárok úgyszólván minden más eseményt háttérbe szorítanak a nemzetközi sajtóban. A legfrissebb jelentések sze­rint Jordániában meglehetősen áttekinthetetlen a helyzet. A hírügynökségek kizárólag a szemben álló felek, a jordániai kormány és a palesztinai ellenállási szervezetek rádióadásaira vannak utalva, mert Ammant úgyszólván teljesen elzárták a külvilágtól. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy folytatódnak a harcok, amelyek az első napon becslések szerint már több száz ember életét oltották ki. Ezzel egyidőben az arab országok diplomatái­­ a MENA kairói jelentése szerint csúcstalálkozó előkészítésen fáradoz­nak. Ezzel áll összefüggésben Nasszer egyiptomi, Nimeri szu­­dáni és Kadhafi líbiai elnök csütörtöki üzenete is Husszein jordániai királyhoz és Arafathoz, a palesztinai ellenállók veze­tőjéhez. Az Al Ahram pénteki számában ismerteti az üzenet lényegét, majd kommentárjában leszögezi, hogy a jordániai fegyveres erők és a gerillák összecsapásának nem lenne győz­tese és legyőzöttje, viszont az arab népek számára súlyos ka­tasztrófát jelentene a harc folytatása. Mivel közel egyenlő nagyságú erőkről van szó, a harc heves és hosszan tartó lehet, és 20—30 ezer ember életébe is kerülhet. A lap szerint Egyip­tom elvben támogatja azt a szerepet, amelyet a palesztinai gerillák játszanak a közel-keleti válságban, „tekintet nélkül némely szervezetek túlkapásaira”. Ezek a szervezetek késztet­ték arra Nasszer elnököt — írja az Al Ahram —, hogy Kad­hafi líbiai és Nimeri szudáni elnökkel közösen felszólítsa Husszein királyt és Arafatot a konfliktus beszüntetésére. A há­rom arab államfő üzenetében arra mutatott rá, hogy az ellen­ségeskedés ugyanúgy veszélyezteti a palesztinai ellenállási mozgalmat, mint a jordániai kormány ama jogát és köteles­ségét, hogy megvédje népe nemzeti biztonságát. A jordániai eseményekkel egyidőben Golda Meir asszony, izraeli miniszterelnök Washingtonba érkezett, ahol előbb Rogers külügyminiszterrel, majd Nixon elnökkel tárgyalt. Meg­beszéléseinek témája: újabb amerikai katonai segély és egy­­milliárd dolláros hitel Izraelnek. Az izraeli miniszterelnök washingtoni útjával kapcsolatban megjegyzi a Pravda, hogy az Egyesült Államok az izraeli ultrák terjeszkedő törekvéseit serkentve nemcsak a békés rendezésről szóló nyilatkozatairól feledkezik meg, hanem veszedelmesen együttműködik Tel Avival Jarring missziójának szabotálásában. Közlemény Péter János és Jan Marko megbeszéléseiről A csehszlovák külügyminiszter elutazott Budapestről Pénteken közlemény je­lent meg a csehszlovák kül­ügyminiszter magyarországi látogatásáról. A miniszterek megelégedéssel konstatálták a két baráti ország kapcso­latainak fejlődését és véle­ményt cseréltek a nemzet­közi kérdésekről. Jan Mar­ko pénteken­­­ hazautazása előtt­­ nyilatkozott az MTI- nek és a rádió munkatársá­nak. Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására 1970. szeptember 15—18 között láto­gatást tett Magyarországon Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere és felesége. A csehszlovák külügymi­nisztert szívélyes baráti be­szélgetésen fogadta Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, valamint Fock Jenő, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke. A tárgyalások során a kül­ügyminiszterek r­észletesen át­tekintették a két testvéri or­szág kapcsolatait és véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet legfontosabb, időszerű kér­déseiről. A miniszterek megelégedés­sel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság közötti kapcsolatok a szocialista internacionalizmus elvei alapján eredményesen fejlődnek. Ezen elvek szelle­mében alakul a Magyarorszá­gon élő szlovákok és a Cseh­szlovákiában élő magyarok élete, s ez erősíti a két szo­cialista ország barátságát. Mindkét ország érdeke, hogy az élet minden területén fel­tárják a kölcsönösen előnyös együttműködés szélesítésének lehetőségeit. Ezzel egyúttal hozzájáruljanak a szocialista országok egységének szilárdí­tásához.” A felek rendkívül fontos fel­adatnak tekintik a KGST-tag­­országok gazdasági együttmű­ködésének sokoldalú fejleszté­sét. Meggyőződésük, hogy a szocialista nemzetközi munka­­megosztás elmélyítése, a koope­ráció, az integráció és a szoro­sabb koordinálás hozzájárul mind a gazdasági megerősödé­sükhöz, mind politikai egysé­gük megszilárdításához. Európai problémák A két miniszter véleményt cserélt az időszerű európai problémákról. Megelégedéssel állapították meg, hogy az európai biztonsági és együtt­működési konferencia össze­hívásának gondolata szilárd gyökereket vert az európai or­szágokban. A két ország arra törekszik, hogy ezt a konfe­renciát Európa minden nem­zete érdekében, minél előbb hívják össze. Jelenleg a leg­fontosabb feladat gyakorlati­lag hozzákezdeni a konferen­cia előkészítési munkálatai­hoz. Ehhez kedvező feltétele­ket teremtenek a Varsói Szer­ződés tagállamai külügymi­nisztereinek legutóbbi buda­pesti tanácskozásáról kiadott memorandumjavaslatai. A két ország kormánya az európai általános légkör javu­lása szempontjából igen je­lentős lépésnek tekinti a Szov­jetunió és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői között aláírt szerződést, melyben az NSZK kormánya elismeri az összes európai ország határai­nak sérthetetlenségét A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság határozottan el­ítéli az USA-nak a vietnami nép, valamint Kambodzsa és Laosz népei ellen irányuló ag­resszív akcióit. A proletár in­ternacionalizmus szellemében továbbra is megadnak minden támogatást a vietnami népnek és Indokína más népeinek igazságos és hősies harcához. A felek nagy nyugtalanság­gal figyelik a közel-keleti helyzet alakulását. A békét és az igazságos rendezést e tér­ségben a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határoza­tának következetes végrehaj­tásával lehet elérni. A felek nagyra becsülik az Egyesült Arab Köztársaságnak más arab országok által is támoga­tott békés kezdeményezését, amely pozitívan befolyásol­­­hatja a válság politikai ren­dezésére irányuló törekvése­­i­két. Ugyanakkor elítélik Izrael folytatódó agresszióját, valamint a nemrég megindult tárgyalások szabotálását. Jan Markónak, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének látogatá­sát, fogadtatását, minden tár­gyalását és megbeszélését a testvéri barátság, a nyíltság és a teljes egyetértés légköre vette körül. Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere csehszlovákiai látogatásra hívta meg Péter Jánost, a Magyar Népköztár­saság külügyminiszterét, aki a meghívást örömmel elfogadta. Jan Marko csehszlovák kül­ügyminiszter pénteken felesé­ge társaságában elutazott Budapestről. A vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Péter János külügymi­niszter és felesége, Vince Jó­zsef, hazánk prágai nagyköve­te és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munka­társa. Ott volt Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia buda­pesti nagykövete és felesége. Gyümölcsöző eszmecsere Jan Marko elutazása előtt a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió munkatársának adott nyilatkozatában a többi között a következőket mon­dotta: — Több megbeszélésem volt a magyar párt és kormány vezetőivel és mindenekelőtt a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterével, Péter János kollégámmal. Elsősorban a két országot érintő kérdésekről folytattunk igen hasznos és gyümölcsöző eszmecserét. Köz­tudott, hogy szomszédok va­gyunk, és hozzátenném, olyan szomszédok, akik elhatároz­ták, hogy országaikban felépí­tik a szocializmust és akik en­nek érdekében nap mint nap céltudatosan cselekszenek. Kö­zösek céljaink s közös törek­vésünk, hogy egymást mind­jobban megértsük. Ez a talál­kozás is ezt a célt szolgálta, ugyanakkor azt is bebizonyí­totta, hogy jó egyetértés van közöttünk. — A magyar főváros a leg­mélyebb benyomást tette rám — folytatta a csehszlovák kül­ügyminiszter. Azzal a meggyő­ződéssel térek haza e tárgya­lásokról, hogy a magyar nép­ben és vezetőiben, Kádár János elvtárs személyében, legjobb barátainkat tisztelhetjük, akik mindenkor készek segíteni, s akik a múltban is tanújelét adták ennek. Meggyőződésem, hogy a magyar—csehszlovák kölcsönös kapcsolatok a jövő­ben tovább fejlődnek. Súlyos harcok Jordániában Am­mán elzárva a külvilágtól A jordániai fővárosban teljes erővel folytatódnak a harcok. A kormány csapatai ismételten megkísérelték a páncélostámadást Amman­­ban, hogy felszámolják a partizánok állásait. Madzsali főparancsnok, egy­ben az ország katonai kor­­mányzója rádióüzenetében is­mételte meg csütörtöki felhí­vását a partizánokhoz, hogy hagyják el a jordániai városo­kat és vonuljanak a tűzszüneti vonal közelébe. Egyúttal beje­lentette, hogy csapatai folytat­ják „a rend és biztonság hely­reállítását” a fővárosban. Fi-

Next