Magyar Nemzet, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-21 / 247. szám

T­RÜKKÖS FIÚK Meglepetések a mozinálHátsó ku­kat Orvosnő ismerősöm vásárolt egy tárgyat. Gondolta, elszál­lítja a Wartburgjával. A tárgy súlya és méretei azonban ezt nem tették lehetővé. Amikor a pénztárnál sorakozott, az üzlet egyik alkalmazottja oda­jött hozzá. — Tehertaxira van szüksé­ge? — Igen. Telefonálhatok in­nen? — Sajnos, nem. De kien­gedem a hátsó kijáraton és ott van egy utcai automata. Az orvosnő fizetett, az elő­zékeny alkalmazott kíséreté­ben a hátsó kijáraton távo­zott, de telefonautomatát nem látott. Egy teherautót viszont igen, s előtte egy jól meg­termett, sőt jól informált em­bert. Az megszólította. — Úgyis szállítunk, majd hazavisszük. Útba esik. Útba esik? Hát ezt honnan tudta? Hiszen az orvosnő a címét nem mondta meg. A Szabadság-hegyen lakik. Azon is csodálkozott, hogy a te­herautó még felerészt sem volt megpakolva. — Mennyibe kerül? — Majd megegyezünk. A jól informált elvette tőle a számlát és egy másik em­berrel már hozta is a tárgyat. — Adjon neki húsz forintot — utasította az orvosnőt. (Mármint a másik embernek.) ő adott. Azután odaállt a Wartburgjával,­ megmondta a címét és elindult a teherautó után. Bosszankodott, hogy kö­télnek állt, egyrészt, mert nem szereti a kétes megálla­podásokat, másrészt, mert fel­tételezte, hogy több helyen vesztegelnek útközben, s neki meg kell várnia, míg lerakják a különböző darabokat. Ám nem így történt. Egyenesen a Szabadság-hegyre mentek. — Mivel tartozom? — kér­dezte. — Két pirossal. — Nem lesz ez egy kicsit sok? — Az idő pénz. Arra nem gondolt, hogy ezalatt négy fu­vart is elintézhettünk volna? Az idő pénz — ismerte el az orvosnő, és átnyújtotta a kétszáz forintot, egy olyan munkáért, amelyet megfize­tett munkaidőben végeztek vállalati teherautóval és üzemanyaggal. A FÜRGE TETŐFEDŐ A külterületi kis házban a szél lefújta a palát a tető­ről. Az első emeleten lakó házaspár rettegve az őszi eső­től s a beázástól, azonnal je­lezte a házkezelőségnek. Fel­írták a panaszt, és megmond­ták, hogy melyik napon kül­denek ki egy embert. Aznap az asszony szabadsága terhére otthon maradt. Az ember dél­­felé meg is érkezett, de nem tetőfedő volt, hanem ellen­őrfése. Azt nézte meg, hogy a bejelentés megfelel-e a va­lóságnak. Miután megfelelt, azt ígérte, hogy a „szakem­ber" másnap kijön. A követ­kező fordulat nem meglepő: nem jött ki. Holott férj és feleség között parázs vita zaj­lott le, hogy ki kéredzkedjen el a főnökétől. Végül úgy dön­töttek, hogy ismét az asszony várja a tetőjavítót, mert a férj maradt otthon két alka­lommal is, amikor a tüzelőt hozták. Egyszer hiába várta. Mint elmondtam az asszony már évi szabadsága két nap­ját pocsékolta el. Másnap, amikor a házaspár éppen munkába készült, megjelent egy ember. Unottan közölte, hogy ő a tetőfedő, de se pala, se szerszám nem volt nála. Akkor miért jött? Megnézni a tetőt, hogy tudja, hány pa­lára van szükség, azután be­megy a műhelybe és ha nem adnak más munkát, még ma visszajön. A férj mérgelődött, tetőnézőben már járt kinn va­laki. Az asszonynak nagysze­rű ötlete támadt. Szó nélkül átnyújtott az embernek har­minc forintot, és megkérte: mindenképpen náluk kezdje a napját! Az ember nem volt hálátlan. Sarkon fordult, hogy máris indul a paláért és a szerszámokért. — Ha siet, akkor is egy órába telik, amíg visszaér — sóhajtott fel az asszony. — Ha egyáltalán visszajön — szólt korholóan a férj, aki nem kedvelte a megvesztege­tést. Most váratlan fordulat jön. Még a vita ki sem bontako­zott, hogy aznap ki megy dolgozni, és ki telefonál a fő­nökének — szabadságom ter­hére ... és utoljára történt... —, még két perc sem telt el és megjelent az ember a pa­lával és a szerszámokkal. Mi­csoda fürgeség! A magyará­zat: nem a műhelyből, hanem a kert elől, a taligájáról hoz­ta be az anyagot, mint ezt a távozó férj később megálla­pította. — Csak siessen a munkával! — fohászkodott az asszony. — A motor is fürgébb, ha jó az üzemanyag — így az ember. Az asszony már a pénztár­cájához nyúlt, de a férj lein­tette, s hozott egy fél vizes­pohár pálinkát. .A tetőfedő felhajtotta és indult fel a padlásra. — Leszédül a tetőről! — I sopánkodott az asszony. — Te csak ne féltsd! — – mondta a bölcs férfiú és ro­hant dolgozni. Az asszony állt a padlás­­feljáratnál és fülelt: az em­ber, mint a harkály kopá­­csolt, és mint a pacsirta, da- I lelt a háztetőn. Egy órába se­m tellett és kész volt. Minden jó, ha jó a vége. I A tetőfedő nem esett le és a lakás nem ázott be. CSERÉBERE FOGADOM A következő eset szomo­ I júbb, mert nyugdíjasokat húztak csőbe! S bizony, két pirosnál is többet fizettek. Egy családi ház idős tulaj­donosához beállított egy sze­relő hivatalos minőségben és elmondta, hogy a vízhálózat­ban zavar következett be, en­nek pedig az lehet az oka, hogy a kert alatt húzódó cső megrepedt. Megnézte és dia­dalmasan jelentette, hogy fel­tevése beigazolódott. A sérült csőrészt újjal pótolta, egy réz­csapot kicserélt és benyúj­totta a számlát. Az idős em­ber azonnal fizetett. Másnap elpanaszolta szomszédjának — aki szintén nyugállományban van —, hogy milyen „elemi csapás” érte. A szomszéd az eset hallatán nagyon feliz­gult. Mert, hogy a szerelő nála is járt, ugyanazt a diag­nózist állapította meg és ugyanazt a munkálatot vé­gezte el ugyanannyi pénzért. Itt nincs azonban vége a tör­ténetnek. Mindkét szomszéd felfedezte a régi rézcsapját — a másik kertjében. Arra gya­nakodnak, hogy a két beikta­tott cső sem új, kettejüket cserélte el a trükkös fiú. LEHET-E VÉDEKEZNI? Az orvosnő esete. Mint lát­ják, ő engem kötelezett titok­tartásra, még a tárgyat, amit vásárolt sem nevezhettem ne­vén. Érvei: szaküzletben vet­te, s így hamar végére lehet­ne járni az ügynek ... Egyéb­ként nem hiszi, hogy a végé­re járnának, ha pontos ada­tokkal szolgálna is... Ö nem szeret ilyen dolgokba keve­redni... Az is lehet, hogy az alkalmazott, aki kivezette a hátsó kijáraton, jót akart Az viszont bizonyos, hogy aki elszállította a tárgyat, az erős ember ... ő pedig egyedül la­kik és ki hallja meg, ha kiabál stb., stb. A palaügy. Itt sem árulha­tom el, hogy hol történt. Az asszony ismeri a házkezelősé­­gi kirendeltség vezetőjét. Na­gyon rendes ember. Készséges is. Sok gonddal küzd. Nekik a házkezelőségre máskor is szükségük lesz. És olcsón megúszták. Harminc forint és egy kis pálinka. Hogy két nappal rövidebb lett a szabadsága, azt az asz­­szony nem adta hozzá. A csőcsere. A nyugdíjasok pontos adatokkal szolgáltak. Panaszukat illetékes helyre továbbítottam. Illetékes he­lyek időnként azt válaszolják, hogy kivizsgálták az ügyet és a panaszosnak nincs igaza. Időnként azt felelik, hogy utánanéztek, de az az ember, akit bepanaszoltak, jól dolgo­zik és soha ilyen vád még nem érte. Következtetés: ha eddig nem érte, a mostani is alaptalan. Az is megtörtént, hogy illetékes helyek figyel­meztették trükkös dolgozóikat. Ezúttal azt remélem, hogy eljárnak ellene és a nyugdí­jasok visszakapják pénzüket. A trükkös fiúk nem tartoz­nak a Kék Fény hatáskörébe. Nem bűnözők, hanem dolgo­zók. Lehet védekezni ellenük. Egy olvasónk például nagyobb tétel csempét akart vásárol­ni. Az eladó kertelés nélkül kétszáz* forintot kért azért hogy ..beszerezze”. Mire olva­sónk egyetlen darab csempét vett, leszámláztatta és az ügyet bejelentette. Lehet védekezni és kell! A trükkök szaporodnak és ne­künk ..ki kell termelnünk" ai ellenállást velük szemben. Kü­lönben nagyon ráfizetünk. K. J. HIBÁTLAN ÉS MÉGIS OLCSÓBB! S­ELYEMVÁSÁR Nylon Lavabl, sima. 140 cm széles 60,— Ft helyett 34,— Ft Nylon szélén. 90 cm széles * 38,— Ft helyett 27.— Ft Taffet, sima. 90 cm széles 52,— Ft helyett 22,— Ft az óalkalmi.­ARUK HÁZA BOLTJAIBAN: VIH„ József krt. 36. Il„ Mártírok út­ja 31. VII., Majakovszkij utca 49. XX., Körösi Csom­a utca 9. V., Kálvin tér 3. V. Tanács krt. 10. Madar Nem­­zet Rákosszentmihály hagyományai Kerületünk — a XVI. kerü­let — nem bővelkedik törté­nelmi emlékekben. Itt „csak” a rákosi országgyűléseknek van híre, azok is Kisfaludy Károly verséből ismertek. Most, hogy lezajlottak a kerü­letek közötti vetélkedők, rá­eszméltünk, mennyire fontos nemzeti érdek a múlt kutatása és közkinccsé tétele. A rákosszentmihályi Feste­­tich-kastély elhanyagolt kör­nyezetében érdekes épületma­radványra akadtunk. Feltevé­sünk szerint a Mátyás király pesti kertjében levő kastély alapjai ezek. Kerületünk régi lapjának, az 1901-ben megje­lent Rákos Vidékének 3. szá­mában olvashatunk erről a kertről és épületről Schroall Lajos tollából. „Jankovics szerint ez a kert Pesten, a mai Kossuth Lajos utcában (régi Szt. Péter u.), Hunfalvy Rupp és Rómer sze­rint a Ferencrendi kolostornál (Egyetemi könyvtár és bástya közt). Salamon szerint: Pesttől egy római mérföldnyire volt (ezt Bonfini is állítja), Ist­­vánffy Miklós szerint Pesttől egy ágyúlövésnyire lehetett. Istvánffy szerint: „...a ki­rályok díszes mulatókertje egyszersmind vadas kert volt, miután kőfal vette körül és jóval kívül feküdt a belváro­son. A pesti határban kellett egy nagyobb területnek lenni, mely a város hatósága alól ki­véve, a korona tulajdona volt. Ez a királyi birtok Salamon szerint »res nullius« Rákoson lehetett. Itt tartották az or­szággyűléseket is, s miután ezeket egy-két nap alatt nem fejezték be, a király a gyűlé­sekről napról napra nem tér­hetett vissza székhelyére, Rá­koson tartott udvart és az or­szágos ügyeket innen intézte..” Ha edzettebb első királyaink meg is vonták sátorban magu­kat, a későbbi elpuhultabbak egy királyi lak építéséről gon­doskodtak, ahol az országgyű­lés tartama alatt kipihenték magukat. A Rákos patak mel­léke alkalmas volt erre és ezt a területet ligetté alakították át, kőfallal vevén körül. Ki alapította ezt a kertet? Talán­­ Mátyás. De díszessé biztosan ő tette. A Rákost egy országút szeli­­ át, melyet hajdan Hatvani úr- I szágútnak neveztek. Ma Kere- I­pesi út. Ez út mellett találjuk I meg Mátyás király kertjét.. A I Hatvani út a király kertjén I nem vezethetett át, így vagy a I bal vagy a jobb oldalán lehe- I tett.” A Rákos Vidéke 1901. 5. szá- i­mából: „Ez a föld, melyen átmentek, I "•királyföld**. Főútvonalon fe- I­küdt, nem mint Salamon írja I vadászat, hanem országos ér­dek és kényelem játszott köz­re.” „A vonal a szentmihályi ha­tárdombtól a külső Kerepesi út végpontjáig 252 öl. Bonfini a kert kezdetét a várostól egy római mérföldnek levőnek ál­lítja ... A keresztezésnél le­hetett a kapu bejárata, szem­ben a hajdani Hatvani kapu­val. A kert hossza a bejárás­tól a cinkotai határig 3490 öl.” A régi határvonal az Eöt­­vös-szobortól egyenes irány­ban a szentmihályi, pesti és cinkotai, vagyis a hármas ha­tárra­­vész és megadja a király kertjének határát ezen az ol­dalon. Mindezeket az idézeteket azért szedtem össze, hogy fel­tevésünket igazoljuk. Mert szép, szép a római emlékek maradványainak megbecsülé­se, de nem szabad elfelejteni Vörösmarty szavait: „... emlé­kek nélkül a nemzetnek híre csak árnyék ...” És volna mit felkutatni. Talán akadna egy lelkes régész, aki Mátyás ko­rával foglalkozik és mint szak­ember kezébe veszi a kutatás folytatását. Lakos Lajosné tanár, Rákosszentmihály 1970. szeptember 18-án lapjuk­ban megjelent fenti című cikkel kapcsolatban közöljük: Pénztárosaink figyelemmel kísé­rik a rendszeresen több jegyet vásárló vendégeket. Amennyiben ez feltűnő módon, szinte állandó jelleggel történik, úgy felhív­ják arra az üzemvezető figyelmét. Az üzemvezető a pénztáros által meg­jelölt személy esetleges jegyeladá­sát figyelemmel kíséri és ha jegy­­üzérkedést tapasztal, a rendőrség bevonásával azt megszünteti. A pénztárosok munkáját az üzemvezetők rendszeresen ellenőr­zik, az elszámolásnál az­ esetle­gesen mutatkozó pénztártöbblete­ket a vállalat központi pénztárá­ba befizettetik. A vállalat ellenőrzési osztálya a filmszínházakban — üzemeltetés közben is — pénztárrovancsot szokott tartani. A filmszínházak pénztárablakainál az ülésrend és a helyár tábla feltűnő módon ki­­ van helyezve, a kedves vendégek­­ a jegyváltáskor ellenőrizhetik a­­ kiadott jegy árát.. Budapesti Fővárosi Tanács Mozgóképüzemi Vállalat, Pákozdi Imréné dr. Igazgató Korán leáll a Libegd I Magam kétszer kipróbáltam I már a Libegőt. Csak gratulálha- I tok hozzá ! Október 8-án, csütörtökön, ra- I gyogó napsütés volt, majdnem I nyár. Kedves vendégem érkezett.­­ Programot készítettünk, úgy tud- I tam, 17 óráig jár a Libegő, föl- I megyünk a János-hegyre, onnan I le az Úttörő állomáshoz és kis- I vasúttal a Hűvösvölgybe. 16.15 óra I tájban értünk ki. Az 58-as villa - I moson majdnem telt ház. Hideg I zuhany: 16 óráig adnak csak ki I jegyet. . . Keresem a helyi ve- szetőt. Kérem, vidéki vendégem I van. Csinos, kedves, fiatal hölgy I fogad, ki is megy érdeklődni. I Sajnos — szól a válasz —, már I az utolsó kocsik jönnek le. Csak I lódottan állunk a villamosmegál- I lóban. Egymás után érkeznek a I kocsik, mindegyikben emberek, I kíváncsian nézik a Libegőt, az- I után hosszú orral, mérgelődve in- I­dulunk vissza, mindenki úgy tud- I ta, délután 5-ig jár. Közben fi- I­gyelem, már több mint negyed 1 óra eltelt, még mindig járnak a I libegők. Sőt, jönnek lefelé fentről I az utasok. Nyugodtan felmehet- I tünk volna, hiszen mi még csak I nem is akartunk visszajönni re- I túrral. I Javaslom, hogy az üzemzárás I előtti félórában azok számára, I akik nem rétért kérnek, adják­­ ki a hegyet. Ők ugyanakkor ér- I nek föl, mint az utolsó vissza- I térők. Csikós Ferenc Csepel A Gorsium Park terve határozottabb körvonalai bon­takoznak ki előttünk. Az eddigi kutatási eredmé­nyek alapján két négyzet­kilométer nagyságú területen feküdt az egykori város. Megközelítően pontos felmé­rés szerint mindannak a fel­becsülhetetlen régészeti érték­nek, amit itt a föle­­rejt, ed­dig 5 százaléka van felszínen. Ha a jelenlegi ütemben foly­nak az ásatások, még két év­század kell azok teljes befeje-­ zéséhez. Ez az idő bőven elég lenne arra is, hogy nemzedé­kek munkájának eredménye­képpen létrehozzuk ezen a helyen a Gorsium Parkot, mely egy a várost körülhatá­roló és elsőként kialakítandó erdősávból, valamint az azon belül fokozatosan kiépítendő stílszerű parkterületből állna. Ehhez kapcsolódna a térség erre legalkalmasabb helyén egy sajátos pannóniai bota­nikus kert. A Gorsium Park terve az eddig felkeresett erdészek, botanikusok, közigazgatási és más szakemberek körében osztatlan érdeklődést és tá­mogató helyeslést­­ váltott ki. Az eredeti, ez év nyarán fel­vázolt­­ elképzelést, melynek minden részletére nem térünk ki, azóta újabb kitűnő ötle­tekkel gazdagodott. A terv részletes kidolgozása az eddigi és várható kiegészítő javasla­tok gondos figyelembevételé­vel október 21-én kezdődik egy gorsiumi terepszemlével és egy székesfehérvári ta­nácskozással, melynek részt­vevői a tájékozódó megbeszé­léseink során felkeresett szak­emberek lesznek. Napjainkban — éppen e lap hasábjain is — sok jó, hozzá­értő szó esik fáink, erdeink védelméről. Bízunk benne hogy a Gorsium Park még csak fejekben meglevő terve természeti értékeinkhez ha­sonlóan méltó felkarolásra ta­lál. Kovács János Székesfehérvár István király Múzeum­ A Fejér megyei Tác köz­ség határában, a Sárvíz két oldalán 12 év óta a hazai archeológia egyik legérdeke­sebb római kori ásatása fo­lyik. A több mint száz éve Rómer Flóris által először is­mertetett régészeti lelőhelyen dr. Fitz Jenő és munkatársai közel másfél évtizede dol­goznak. Munkájuk nyomán Pannónia második legnagyobb városának, Gorsiumnak, mind MIKRÓ- ÉS NORMÁL LEMEZEKHEZ, MINDEN EDDIG IMPORTÁLT CSEHSZLOVÁK GYÁRTMÁNYÚ LEMEZJÁTSZÓHOZ ZAFÍR lemezjátszóTM KAPHATÓ A SZAKÜZLETEKBEN és Áruházakban Kiskereskedelmi vevőit várja a RAVILL KERESKEDELMI VÁLLALAT HÍRADÁSTECHNIKAI ALKATRÉSZ OSZTÁLY Budapest, IX., Üllői út 51. TELEFON: 331—188. S­z­e­r­d­a, 1910- október 21. Meghiúsult segítség Tizenkét éves kisfiam megdöb­benve nézte a tévében a tiszai árvízről közölt riportokat és a társadalmi összefogás sok példá­ján felbuzdulva összeállított egy csomagot. A címet térképen ke­reste ki és a csomagba írt egy szép levelet az ottani tanító né­­­­ninek. A csomag, nem tudom hol he­vert négy hónapon keresztül, de tegnap visszahozta a posta, és még nem elég a gyerek csaló­dása, hogy a segíteni akarásnak ilyen vége van, a postás 16 fo­rint kézbesítési díjat is kért. Nem engedtem átvenni. Az első szállítási díj is az ő zsebpénzé­ből került ki. A postás közölte: ha nem vesszük át, majd a pos­ta mint kézbesítetlen, raktáron le­vő csomagot elárverezi. I Gondolom, nem a legjobb el- I intézési mód ez. Elemi csapás. Társadalmi össze- I fogás. Egy gyerek lelkesedik. Se- I­gíteni akar. Zsebpénzéből áldoz. I Csalódik. Megbüntetik.­­ Helyes ez így? Ma­kai István Budapest, IX., Mester u. 11. Olcsó belépői a nyugdíjasoknak. Még két évvel ezelőtt március­ I ban írtam a Népstadion illetéke­­­­seinek és kérdeztem, hogy mién I nem biztosítanak kedvezményes I jegyet, a nyugdíjasok számára. I Akkor azt a választ kaptam, hogy I a nyugdíjasok belépőjegyeinek I átrendezése még nem történt­­ meg, de remélhetőleg rövidesen­­ dönt az MTI. Az eredményt a­­ napilapok sportrovata közli majd.­­ Azóta is várok erre a közle- I ményre. Csepelen, a Fáy utcában, s aztán a M£VAG- és a Kistext- I pályán árusítanak olcsóbb jegyet­­ a nyugdíjasoknak. A Népstadion- I ban nem! Csekő Sándor (Bp . IV., Mártírok útja 10.) GELKA Keszthelyen és Győrött Camping táskarádiómat szep- I­tember 28-án javításra vittem I Keszthelyen a GELKA szervizhez. I Közölték velem, hogy a munka- I díj és a beépítendő anyag 450,­­1 Ft lesz. Alkatrészeket Pestről kell I hozatniuk. Kértem, hogy azért ia- t vitsák meg. Közben a szervizre­­ több panaszt hallva meggondol- I tam és másnap reggel kértem, I hogy adják vissza a rádiómat. Azt I mondták, hogy várni kell, mert I éppen munkában van. Összera-­t kattam és elhoztam. Beadtam a I GELKA győri szervizébe, ahol 5 I nap múlva 23.— Ft beépített anyag I és ,56.— Ft munkadíj, tehát össze- I sen 79.— Ft-ért megjavított készüi- I léket üzemképes állapotban átvet- I tem. I Köszönöm a győri GELKA-nak I becsületes munkáját. A keszthe- I lyi GELKA szerviz eljárását pedig az illetékesek figyelmébe ajánlom. I­­ H, 8., Keszthely

Next