Magyar Nemzet, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-21 / 247. szám
TRÜKKÖS FIÚK Meglepetések a mozinálHátsó kukat Orvosnő ismerősöm vásárolt egy tárgyat. Gondolta, elszállítja a Wartburgjával. A tárgy súlya és méretei azonban ezt nem tették lehetővé. Amikor a pénztárnál sorakozott, az üzlet egyik alkalmazottja odajött hozzá. — Tehertaxira van szüksége? — Igen. Telefonálhatok innen? — Sajnos, nem. De kiengedem a hátsó kijáraton és ott van egy utcai automata. Az orvosnő fizetett, az előzékeny alkalmazott kíséretében a hátsó kijáraton távozott, de telefonautomatát nem látott. Egy teherautót viszont igen, s előtte egy jól megtermett, sőt jól informált embert. Az megszólította. — Úgyis szállítunk, majd hazavisszük. Útba esik. Útba esik? Hát ezt honnan tudta? Hiszen az orvosnő a címét nem mondta meg. A Szabadság-hegyen lakik. Azon is csodálkozott, hogy a teherautó még felerészt sem volt megpakolva. — Mennyibe kerül? — Majd megegyezünk. A jól informált elvette tőle a számlát és egy másik emberrel már hozta is a tárgyat. — Adjon neki húsz forintot — utasította az orvosnőt. (Mármint a másik embernek.) ő adott. Azután odaállt a Wartburgjával, megmondta a címét és elindult a teherautó után. Bosszankodott, hogy kötélnek állt, egyrészt, mert nem szereti a kétes megállapodásokat, másrészt, mert feltételezte, hogy több helyen vesztegelnek útközben, s neki meg kell várnia, míg lerakják a különböző darabokat. Ám nem így történt. Egyenesen a Szabadság-hegyre mentek. — Mivel tartozom? — kérdezte. — Két pirossal. — Nem lesz ez egy kicsit sok? — Az idő pénz. Arra nem gondolt, hogy ezalatt négy fuvart is elintézhettünk volna? Az idő pénz — ismerte el az orvosnő, és átnyújtotta a kétszáz forintot, egy olyan munkáért, amelyet megfizetett munkaidőben végeztek vállalati teherautóval és üzemanyaggal. A FÜRGE TETŐFEDŐ A külterületi kis házban a szél lefújta a palát a tetőről. Az első emeleten lakó házaspár rettegve az őszi esőtől s a beázástól, azonnal jelezte a házkezelőségnek. Felírták a panaszt, és megmondták, hogy melyik napon küldenek ki egy embert. Aznap az asszony szabadsága terhére otthon maradt. Az ember délfelé meg is érkezett, de nem tetőfedő volt, hanem ellenőrfése. Azt nézte meg, hogy a bejelentés megfelel-e a valóságnak. Miután megfelelt, azt ígérte, hogy a „szakember" másnap kijön. A következő fordulat nem meglepő: nem jött ki. Holott férj és feleség között parázs vita zajlott le, hogy ki kéredzkedjen el a főnökétől. Végül úgy döntöttek, hogy ismét az asszony várja a tetőjavítót, mert a férj maradt otthon két alkalommal is, amikor a tüzelőt hozták. Egyszer hiába várta. Mint elmondtam az asszony már évi szabadsága két napját pocsékolta el. Másnap, amikor a házaspár éppen munkába készült, megjelent egy ember. Unottan közölte, hogy ő a tetőfedő, de se pala, se szerszám nem volt nála. Akkor miért jött? Megnézni a tetőt, hogy tudja, hány palára van szükség, azután bemegy a műhelybe és ha nem adnak más munkát, még ma visszajön. A férj mérgelődött, tetőnézőben már járt kinn valaki. Az asszonynak nagyszerű ötlete támadt. Szó nélkül átnyújtott az embernek harminc forintot, és megkérte: mindenképpen náluk kezdje a napját! Az ember nem volt hálátlan. Sarkon fordult, hogy máris indul a paláért és a szerszámokért. — Ha siet, akkor is egy órába telik, amíg visszaér — sóhajtott fel az asszony. — Ha egyáltalán visszajön — szólt korholóan a férj, aki nem kedvelte a megvesztegetést. Most váratlan fordulat jön. Még a vita ki sem bontakozott, hogy aznap ki megy dolgozni, és ki telefonál a főnökének — szabadságom terhére ... és utoljára történt... —, még két perc sem telt el és megjelent az ember a palával és a szerszámokkal. Micsoda fürgeség! A magyarázat: nem a műhelyből, hanem a kert elől, a taligájáról hozta be az anyagot, mint ezt a távozó férj később megállapította. — Csak siessen a munkával! — fohászkodott az asszony. — A motor is fürgébb, ha jó az üzemanyag — így az ember. Az asszony már a pénztárcájához nyúlt, de a férj leintette, s hozott egy fél vizespohár pálinkát. .A tetőfedő felhajtotta és indult fel a padlásra. — Leszédül a tetőről! — I sopánkodott az asszony. — Te csak ne féltsd! — – mondta a bölcs férfiú és rohant dolgozni. Az asszony állt a padlásfeljáratnál és fülelt: az ember, mint a harkály kopácsolt, és mint a pacsirta, da- I lelt a háztetőn. Egy órába sem tellett és kész volt. Minden jó, ha jó a vége. I A tetőfedő nem esett le és a lakás nem ázott be. CSERÉBERE FOGADOM A következő eset szomo I júbb, mert nyugdíjasokat húztak csőbe! S bizony, két pirosnál is többet fizettek. Egy családi ház idős tulajdonosához beállított egy szerelő hivatalos minőségben és elmondta, hogy a vízhálózatban zavar következett be, ennek pedig az lehet az oka, hogy a kert alatt húzódó cső megrepedt. Megnézte és diadalmasan jelentette, hogy feltevése beigazolódott. A sérült csőrészt újjal pótolta, egy rézcsapot kicserélt és benyújtotta a számlát. Az idős ember azonnal fizetett. Másnap elpanaszolta szomszédjának — aki szintén nyugállományban van —, hogy milyen „elemi csapás” érte. A szomszéd az eset hallatán nagyon felizgult. Mert, hogy a szerelő nála is járt, ugyanazt a diagnózist állapította meg és ugyanazt a munkálatot végezte el ugyanannyi pénzért. Itt nincs azonban vége a történetnek. Mindkét szomszéd felfedezte a régi rézcsapját — a másik kertjében. Arra gyanakodnak, hogy a két beiktatott cső sem új, kettejüket cserélte el a trükkös fiú. LEHET-E VÉDEKEZNI? Az orvosnő esete. Mint látják, ő engem kötelezett titoktartásra, még a tárgyat, amit vásárolt sem nevezhettem nevén. Érvei: szaküzletben vette, s így hamar végére lehetne járni az ügynek ... Egyébként nem hiszi, hogy a végére járnának, ha pontos adatokkal szolgálna is... Ö nem szeret ilyen dolgokba keveredni... Az is lehet, hogy az alkalmazott, aki kivezette a hátsó kijáraton, jót akart Az viszont bizonyos, hogy aki elszállította a tárgyat, az erős ember ... ő pedig egyedül lakik és ki hallja meg, ha kiabál stb., stb. A palaügy. Itt sem árulhatom el, hogy hol történt. Az asszony ismeri a házkezelőségi kirendeltség vezetőjét. Nagyon rendes ember. Készséges is. Sok gonddal küzd. Nekik a házkezelőségre máskor is szükségük lesz. És olcsón megúszták. Harminc forint és egy kis pálinka. Hogy két nappal rövidebb lett a szabadsága, azt az aszszony nem adta hozzá. A csőcsere. A nyugdíjasok pontos adatokkal szolgáltak. Panaszukat illetékes helyre továbbítottam. Illetékes helyek időnként azt válaszolják, hogy kivizsgálták az ügyet és a panaszosnak nincs igaza. Időnként azt felelik, hogy utánanéztek, de az az ember, akit bepanaszoltak, jól dolgozik és soha ilyen vád még nem érte. Következtetés: ha eddig nem érte, a mostani is alaptalan. Az is megtörtént, hogy illetékes helyek figyelmeztették trükkös dolgozóikat. Ezúttal azt remélem, hogy eljárnak ellene és a nyugdíjasok visszakapják pénzüket. A trükkös fiúk nem tartoznak a Kék Fény hatáskörébe. Nem bűnözők, hanem dolgozók. Lehet védekezni ellenük. Egy olvasónk például nagyobb tétel csempét akart vásárolni. Az eladó kertelés nélkül kétszáz* forintot kért azért hogy ..beszerezze”. Mire olvasónk egyetlen darab csempét vett, leszámláztatta és az ügyet bejelentette. Lehet védekezni és kell! A trükkök szaporodnak és nekünk ..ki kell termelnünk" ai ellenállást velük szemben. Különben nagyon ráfizetünk. K. J. HIBÁTLAN ÉS MÉGIS OLCSÓBB! SELYEMVÁSÁR Nylon Lavabl, sima. 140 cm széles 60,— Ft helyett 34,— Ft Nylon szélén. 90 cm széles * 38,— Ft helyett 27.— Ft Taffet, sima. 90 cm széles 52,— Ft helyett 22,— Ft az óalkalmi.ARUK HÁZA BOLTJAIBAN: VIH„ József krt. 36. Il„ Mártírok útja 31. VII., Majakovszkij utca 49. XX., Körösi Csoma utca 9. V., Kálvin tér 3. V. Tanács krt. 10. Madar Nemzet Rákosszentmihály hagyományai Kerületünk — a XVI. kerület — nem bővelkedik történelmi emlékekben. Itt „csak” a rákosi országgyűléseknek van híre, azok is Kisfaludy Károly verséből ismertek. Most, hogy lezajlottak a kerületek közötti vetélkedők, ráeszméltünk, mennyire fontos nemzeti érdek a múlt kutatása és közkinccsé tétele. A rákosszentmihályi Festetich-kastély elhanyagolt környezetében érdekes épületmaradványra akadtunk. Feltevésünk szerint a Mátyás király pesti kertjében levő kastély alapjai ezek. Kerületünk régi lapjának, az 1901-ben megjelent Rákos Vidékének 3. számában olvashatunk erről a kertről és épületről Schroall Lajos tollából. „Jankovics szerint ez a kert Pesten, a mai Kossuth Lajos utcában (régi Szt. Péter u.), Hunfalvy Rupp és Rómer szerint a Ferencrendi kolostornál (Egyetemi könyvtár és bástya közt). Salamon szerint: Pesttől egy római mérföldnyire volt (ezt Bonfini is állítja), Istvánffy Miklós szerint Pesttől egy ágyúlövésnyire lehetett. Istvánffy szerint: „...a királyok díszes mulatókertje egyszersmind vadas kert volt, miután kőfal vette körül és jóval kívül feküdt a belvároson. A pesti határban kellett egy nagyobb területnek lenni, mely a város hatósága alól kivéve, a korona tulajdona volt. Ez a királyi birtok Salamon szerint »res nullius« Rákoson lehetett. Itt tartották az országgyűléseket is, s miután ezeket egy-két nap alatt nem fejezték be, a király a gyűlésekről napról napra nem térhetett vissza székhelyére, Rákoson tartott udvart és az országos ügyeket innen intézte..” Ha edzettebb első királyaink meg is vonták sátorban magukat, a későbbi elpuhultabbak egy királyi lak építéséről gondoskodtak, ahol az országgyűlés tartama alatt kipihenték magukat. A Rákos patak melléke alkalmas volt erre és ezt a területet ligetté alakították át, kőfallal vevén körül. Ki alapította ezt a kertet? Talán Mátyás. De díszessé biztosan ő tette. A Rákost egy országút szeli át, melyet hajdan Hatvani úr- I szágútnak neveztek. Ma Kere- Ipesi út. Ez út mellett találjuk I meg Mátyás király kertjét.. A I Hatvani út a király kertjén I nem vezethetett át, így vagy a I bal vagy a jobb oldalán lehe- I tett.” A Rákos Vidéke 1901. 5. szá- imából: „Ez a föld, melyen átmentek, I "•királyföld**. Főútvonalon fe- Iküdt, nem mint Salamon írja I vadászat, hanem országos érdek és kényelem játszott közre.” „A vonal a szentmihályi határdombtól a külső Kerepesi út végpontjáig 252 öl. Bonfini a kert kezdetét a várostól egy római mérföldnek levőnek állítja ... A keresztezésnél lehetett a kapu bejárata, szemben a hajdani Hatvani kapuval. A kert hossza a bejárástól a cinkotai határig 3490 öl.” A régi határvonal az Eötvös-szobortól egyenes irányban a szentmihályi, pesti és cinkotai, vagyis a hármas határravész és megadja a király kertjének határát ezen az oldalon. Mindezeket az idézeteket azért szedtem össze, hogy feltevésünket igazoljuk. Mert szép, szép a római emlékek maradványainak megbecsülése, de nem szabad elfelejteni Vörösmarty szavait: „... emlékek nélkül a nemzetnek híre csak árnyék ...” És volna mit felkutatni. Talán akadna egy lelkes régész, aki Mátyás korával foglalkozik és mint szakember kezébe veszi a kutatás folytatását. Lakos Lajosné tanár, Rákosszentmihály 1970. szeptember 18-án lapjukban megjelent fenti című cikkel kapcsolatban közöljük: Pénztárosaink figyelemmel kísérik a rendszeresen több jegyet vásárló vendégeket. Amennyiben ez feltűnő módon, szinte állandó jelleggel történik, úgy felhívják arra az üzemvezető figyelmét. Az üzemvezető a pénztáros által megjelölt személy esetleges jegyeladását figyelemmel kíséri és ha jegyüzérkedést tapasztal, a rendőrség bevonásával azt megszünteti. A pénztárosok munkáját az üzemvezetők rendszeresen ellenőrzik, az elszámolásnál az esetlegesen mutatkozó pénztártöbbleteket a vállalat központi pénztárába befizettetik. A vállalat ellenőrzési osztálya a filmszínházakban — üzemeltetés közben is — pénztárrovancsot szokott tartani. A filmszínházak pénztárablakainál az ülésrend és a helyár tábla feltűnő módon ki van helyezve, a kedves vendégek a jegyváltáskor ellenőrizhetik a kiadott jegy árát.. Budapesti Fővárosi Tanács Mozgóképüzemi Vállalat, Pákozdi Imréné dr. Igazgató Korán leáll a Libegd I Magam kétszer kipróbáltam I már a Libegőt. Csak gratulálha- I tok hozzá ! Október 8-án, csütörtökön, ra- I gyogó napsütés volt, majdnem I nyár. Kedves vendégem érkezett. Programot készítettünk, úgy tud- I tam, 17 óráig jár a Libegő, föl- I megyünk a János-hegyre, onnan I le az Úttörő állomáshoz és kis- I vasúttal a Hűvösvölgybe. 16.15 óra I tájban értünk ki. Az 58-as villa - I moson majdnem telt ház. Hideg I zuhany: 16 óráig adnak csak ki I jegyet. . . Keresem a helyi ve- szetőt. Kérem, vidéki vendégem I van. Csinos, kedves, fiatal hölgy I fogad, ki is megy érdeklődni. I Sajnos — szól a válasz —, már I az utolsó kocsik jönnek le. Csak I lódottan állunk a villamosmegál- I lóban. Egymás után érkeznek a I kocsik, mindegyikben emberek, I kíváncsian nézik a Libegőt, az- I után hosszú orral, mérgelődve in- Idulunk vissza, mindenki úgy tud- I ta, délután 5-ig jár. Közben fi- Igyelem, már több mint negyed 1 óra eltelt, még mindig járnak a I libegők. Sőt, jönnek lefelé fentről I az utasok. Nyugodtan felmehet- I tünk volna, hiszen mi még csak I nem is akartunk visszajönni re- I túrral. I Javaslom, hogy az üzemzárás I előtti félórában azok számára, I akik nem rétért kérnek, adják ki a hegyet. Ők ugyanakkor ér- I nek föl, mint az utolsó vissza- I térők. Csikós Ferenc Csepel A Gorsium Park terve határozottabb körvonalai bontakoznak ki előttünk. Az eddigi kutatási eredmények alapján két négyzetkilométer nagyságú területen feküdt az egykori város. Megközelítően pontos felmérés szerint mindannak a felbecsülhetetlen régészeti értéknek, amit itt a fölerejt, eddig 5 százaléka van felszínen. Ha a jelenlegi ütemben folynak az ásatások, még két évszázad kell azok teljes befeje- zéséhez. Ez az idő bőven elég lenne arra is, hogy nemzedékek munkájának eredményeképpen létrehozzuk ezen a helyen a Gorsium Parkot, mely egy a várost körülhatároló és elsőként kialakítandó erdősávból, valamint az azon belül fokozatosan kiépítendő stílszerű parkterületből állna. Ehhez kapcsolódna a térség erre legalkalmasabb helyén egy sajátos pannóniai botanikus kert. A Gorsium Park terve az eddig felkeresett erdészek, botanikusok, közigazgatási és más szakemberek körében osztatlan érdeklődést és támogató helyeslést váltott ki. Az eredeti, ez év nyarán felvázolt elképzelést, melynek minden részletére nem térünk ki, azóta újabb kitűnő ötletekkel gazdagodott. A terv részletes kidolgozása az eddigi és várható kiegészítő javaslatok gondos figyelembevételével október 21-én kezdődik egy gorsiumi terepszemlével és egy székesfehérvári tanácskozással, melynek résztvevői a tájékozódó megbeszéléseink során felkeresett szakemberek lesznek. Napjainkban — éppen e lap hasábjain is — sok jó, hozzáértő szó esik fáink, erdeink védelméről. Bízunk benne hogy a Gorsium Park még csak fejekben meglevő terve természeti értékeinkhez hasonlóan méltó felkarolásra talál. Kovács János Székesfehérvár István király Múzeum A Fejér megyei Tác község határában, a Sárvíz két oldalán 12 év óta a hazai archeológia egyik legérdekesebb római kori ásatása folyik. A több mint száz éve Rómer Flóris által először ismertetett régészeti lelőhelyen dr. Fitz Jenő és munkatársai közel másfél évtizede dolgoznak. Munkájuk nyomán Pannónia második legnagyobb városának, Gorsiumnak, mind MIKRÓ- ÉS NORMÁL LEMEZEKHEZ, MINDEN EDDIG IMPORTÁLT CSEHSZLOVÁK GYÁRTMÁNYÚ LEMEZJÁTSZÓHOZ ZAFÍR lemezjátszóTM KAPHATÓ A SZAKÜZLETEKBEN és Áruházakban Kiskereskedelmi vevőit várja a RAVILL KERESKEDELMI VÁLLALAT HÍRADÁSTECHNIKAI ALKATRÉSZ OSZTÁLY Budapest, IX., Üllői út 51. TELEFON: 331—188. Szerda, 1910- október 21. Meghiúsult segítség Tizenkét éves kisfiam megdöbbenve nézte a tévében a tiszai árvízről közölt riportokat és a társadalmi összefogás sok példáján felbuzdulva összeállított egy csomagot. A címet térképen kereste ki és a csomagba írt egy szép levelet az ottani tanító néninek. A csomag, nem tudom hol hevert négy hónapon keresztül, de tegnap visszahozta a posta, és még nem elég a gyerek csalódása, hogy a segíteni akarásnak ilyen vége van, a postás 16 forint kézbesítési díjat is kért. Nem engedtem átvenni. Az első szállítási díj is az ő zsebpénzéből került ki. A postás közölte: ha nem vesszük át, majd a posta mint kézbesítetlen, raktáron levő csomagot elárverezi. I Gondolom, nem a legjobb el- I intézési mód ez. Elemi csapás. Társadalmi össze- I fogás. Egy gyerek lelkesedik. Se- Igíteni akar. Zsebpénzéből áldoz. I Csalódik. Megbüntetik. Helyes ez így? Makai István Budapest, IX., Mester u. 11. Olcsó belépői a nyugdíjasoknak. Még két évvel ezelőtt március I ban írtam a Népstadion illetékeseinek és kérdeztem, hogy mién I nem biztosítanak kedvezményes I jegyet, a nyugdíjasok számára. I Akkor azt a választ kaptam, hogy I a nyugdíjasok belépőjegyeinek I átrendezése még nem történt meg, de remélhetőleg rövidesen dönt az MTI. Az eredményt a napilapok sportrovata közli majd. Azóta is várok erre a közle- I ményre. Csepelen, a Fáy utcában, s aztán a M£VAG- és a Kistext- I pályán árusítanak olcsóbb jegyet a nyugdíjasoknak. A Népstadion- I ban nem! Csekő Sándor (Bp . IV., Mártírok útja 10.) GELKA Keszthelyen és Győrött Camping táskarádiómat szep- Itember 28-án javításra vittem I Keszthelyen a GELKA szervizhez. I Közölték velem, hogy a munka- I díj és a beépítendő anyag 450,1 Ft lesz. Alkatrészeket Pestről kell I hozatniuk. Kértem, hogy azért ia- t vitsák meg. Közben a szervizre több panaszt hallva meggondol- I tam és másnap reggel kértem, I hogy adják vissza a rádiómat. Azt I mondták, hogy várni kell, mert I éppen munkában van. Összera-t kattam és elhoztam. Beadtam a I GELKA győri szervizébe, ahol 5 I nap múlva 23.— Ft beépített anyag I és ,56.— Ft munkadíj, tehát össze- I sen 79.— Ft-ért megjavított készüi- I léket üzemképes állapotban átvet- I tem. I Köszönöm a győri GELKA-nak I becsületes munkáját. A keszthe- I lyi GELKA szerviz eljárását pedig az illetékesek figyelmébe ajánlom. I H, 8., Keszthely