Magyar Nemzet, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

*­•­ Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Tanács és népfront a holnapért Egy érdekes felmérésből idézem: a sokéves gyakor­lat, az egyre szélesebb látó­kör megnövelte a tanácsta­gok kezdeményező készsé­gét. Átlagosan minden har­madik tanácstag él interpel­­lációs jogával és a tanács­ülések minden második na­pirendi pontjához kapcsoló­dik egy-egy interpelláció. A tanácsok különböző bizott­ságaiban a múlt évben 25 ezer témát vizsgáltak meg és 30 ezer javaslatot terjesz­tettek a feladatok jobb meg­oldására a tanács, illetve a végrehajtó bizottság elé. És ezt már én teszem hozzá: a tanácstagok kezdeményezé­seiben nagy szerepet játszik az egyre jobb kapcsolat a lakosság széles rétegeivel, az a szoros, egyre inkább szinkronba kerülő együtt­­működés, amely a népfront­­mozgalmat és a tanácsokat összefűzi. Kedvező folyamatnak, sokéves együttes munkának most megérő gyümölcse az a kijelentés is, amely az egyik népfronti tanács­on­kéten hangzott el egy ta­nácselnök szájából: a nép­front nélkül mi már akár hozzá sem fogunk semmi­hez, a kettőnk összefogása, közös cselekvése nélkül el sem képzelhető megyénkben eredményes munka. Nem kell azonban orszá­gos vagy megyei példák tö­megét felsorakoztatnunk, elég csupán a legutóbbi idők fővárosi eseményeit fel­idézni, máris a közös ak­ciók hosszú, tervszerű, im­már rendszeressé váló jelen­ségeit regisztrálhatjuk. A napokban tárgyalta meg a fővárosi tanács a negyedik ötéves terv budapesti irány­elveit és azok gyakorlati megvalósítását, amelyet — először a tervezés történeté­ben — a Hazafias Népfront szervezetein végigfutó, ala­pos, színvonalas ankétok egész sora előzött meg. Sok minden kiderült ezeken az ankétokon és most elsősor­ban nem a közvetlen témá­hoz kapcsolódó észrevéte­lekre, ötletekre célzok, ha­nem azokra a ma már vi­tathatatlan tényekre, ame­lyek világos összegezést kaptak — önálló napirendi pontként — a fővárosi ta­nács ülésén is, a Hazafias Népfront budapesti elnök­sége tolmácsolásában. Csak­nem minden vitán pozitívan értékelték, hogy a tanács vezetői, a szakemberek még a döntés előtt kikérték a la­kosság véleményét és hogy ezt a kialakult jó kapcsola­tot el kell mélyíteni, az együttműködés formáit to­vább kell bővíteni. A népfront és a tanácsok jó együttműködése fontos­ságára ma már a tanácsi ve­zetők és szakemberek nem­csak felfigyeltek, de éppen részükről, ezek továbbfej­lesztésére is számos kezde­ményezés született. Találóan jegyezte meg egy, ugyan­csak közös értekezleten a Hazafias Népfront egyik megyei vezetője: két kézzel lehet csak jól tapsolni — a tanács és a népfront szoros kapcsolata ma már elen­gedhetetlen követelmény. Ezt a követelményt szolgál­ják a­ jólan gyakoribbá és általánosabbá váló munka­tervi egyeztetések, tapasz­talatcserék, a bizottsági munkákba, munkaközössé­gekbe való beválasztások, a népfrontnak mint a lakos­ság széles rétegei képvise­lőjének meghallgatása az élet legkülönbözőbb terüle­tein jelentkező gondok meg­oldásánál. A párt kongresszusi irányelvei mind a tanácsok, mind a népfront szerepét félre nem érthetően körvo­nalazzák és fontosságukat is érzékeltetik. A tanácsok ré­szei a demokratikus centra­lizmus elvei alapján műkö­dő államszervezetnek. Mun­kájukat oly módon kell fej­leszteni, hogy egyidejűleg erősödjék államigazgatási, népképviseleti, önkormány­zati funkciójuk, jellegük. Növelni kell a tanácsok ön­állóságát és felelősségét a hatósági jogkörben, a gaz­dasági, kulturális és szociá­lis munkában. Hatáskörük­be kell utalni azokat a fel­adatokat, amelyek megva­lósítása a terület lakosságát érinti és amelyeket célsze­rűen, gazdaságosan és a je­lenleginél jobban a tanácsi szervek oldhatnak meg. Az államélet, a szocialista demokrácia fejlődése, a vá­lasztási rendszer fejlesztése új lehetőségeket teremt a dolgozók tömeges részvéte­lére a közügyek intézésé­ben, a nép ellenőrzési tevé­kenységének fejlesztésére. Mindez a­­társadalmi szer­vezetek — különösen a nép­front­­ munkájának széle­sebb kibontakoztatását segíti elő. A tanácsnak szüksége van a népfront mozgalmi kereteire, a népfront tulaj­donképpen a tanácsok tö­megmozgalmi bázisa. A tár­sadalmi szervezetek, mint a közvélemény hordozói, a Ha­zafias Népfront keretében egyre hatékonyabb fórum­hoz jutnak és ezáltal a nép­frontmozgalom valóban az egész nép politikai fórumá­vá válhat. Ez erősítést ad a politikai döntésekhez, szoro­sabbra fűzi a községekhez, városokhoz, az országhoz fűződő kötelékeket és a hely­zet reálisabb felmérésére ad lehetőséget. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy bizonyos tevé­kenységet a közösség nevé­ben, vagy a közösséggel együtt valósítunk meg. Az az elv, hogy a döntések azon a szinten születnek meg, ahol a tények és körülmé­nyek ismerete a legmegala­­pozottabb, még sokrétűbbé és közvetlenebbé teszik a népképviseleti szervek és a lakosság kapcsolatát. Éppen ezért a népfrontnak és a ta­nácsnak is együttesen kell elősegítenie a lakosság kez­deményezéseit a küszöbön­­álló minőségi változások kö­rébe tartozó tervek közös előmozdítására. A minden állampolgárra kiterjedő tár­sadalmi cselekvés és a tár­sadalmi tudat formálódása, a mind egységesebb szemlé­let kialakulása olyan érző közösséget teremt, amely legfőbb záloga elképzelé­seink, terveink mind mara­déktalanabb valóra váltásá­nak és a nemzeti egység ki­­bontakoztatásának. Kamué Titi: Gromiko Londonban A közel-keleti helyzet az ENSZ-közgyűlés előtt A külpolitikai helyzet A VILÁGPOLITIKA legfontosabb kérdéseihez kapcsolódnak a hét eleji élénk diplomáciai megbeszélések. Az ENSZ-ben a közgyűlés közel-keleti vitájának megnyitása előtt Gromiko szovjet külügyminiszter Mahmud Riaddal tanácskozott. Golda Areir izraeli miniszterelnök, miután részt vett Nixon Washing­tonban rendezett fogadásán, tárgyalt Hailé Szelasszié etióp uralkodóval. U Thant ENSZ-főtitkárral és Gumiár Jár­ring kü­­lönmegbízottal folytattak megbeszélést a New Yorkban tar­tózkodó egyiptomi diplomaták. A közgyűlés közel-keleti vitája előtt az ENSZ székhelyén — nyugati hírügynökségi jelentések szerint — biztosra vették, hogy Riad külügyminiszter felszóla­lásában továbbra is a közel-keleti válság békés megoldását támogatja. Kairóban Favzi miniszterelnök fogadta a Szovjetunió kairói nagykövetét. Az EAK fővárosának katonai forrásai szerint Egyiptom fegyveres ereje a közelmúltban nagyot fejlődött és ha újra összecsapásra kerülne sor, abból „felszabadító háború” lenne. Kairóban továbbra is hangsúlyozzák — mint a hírügy­nökségek jelentették —, hogy a tűzszünetet csak úgy lehet meghosszabbítani, ha folytatódnak a pozitív erőfeszítések a válság megoldásáért. Az ENSZ székhelyéről hétfőn Gromiko Londonba utazott, hogy a brit kormány meghívására három napot Angliában töltsön. A hivatalos látogatásnak Moszkvában nagy jelentősé­get tulajdonítanak. Mint az MTI tudósítója beszámolt róla, a szovjet külpolitika keresi az érintkezési pontokat a brit vonalvezetéssel, noha szovjet részről joggal fölróják London­nak, hogy túlságosan is elkötelezi magát Washington mellett. A szovjet—brit eszmecserék egyik témája bizonyosan a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése lesz; éppen a kö­zelmúltban érkeztek jelentések arról, hogy brit üzleti körök élénk érdeklődést mutatnak a szovjet piac iránt és különösen nagy nyersanyag-lelőhelyek kiaknázásában mutatkozik lehető­ség kooperációra. A brit fővárosban úgy tudják, hogy Közel- Kelet és Indokína kérdését behatóan megvitatják a szovjet— brit tárgyalásokon. Az a tény, hogy angliai látogatására a szovjet külügyminisz­tert Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete is elkíséri, arra mutat, hogy szóba kerülhet a megbeszéléseken Nyugat- Berlin is. Strauss, a CSU vezetője legutóbb azt fejtegette, hogy nemzetközi ellenőrzés alatt álló autópályát és vasútvonalat kell létesíteni Nyugat-Berlin és az NSZK között. A tervet bírálta a Neues Deutschland, az NSZEP központi lapja. Ugyan­ebbe a lapba írt cikket Fischer külügyminiszter-helyettes, aki az NDK párt- és kormányküldöttségének legutóbbi csehszlo­vákiai látogatásával kapcsolatban kiemelte, hogy a két szom­szédos állam együttműködése fejlődik, a mind szorosabbá váló politikai és gazdasági kapcsolatok erősítik a szocialista közös­séget. A Rudé Právo a prágai eszmecserékkel kapcsolatos nyu­gati találgatásokról írt. Nyugati feltételezések szerint az NDK képviselői állítólag azért érkeztek Prágába, hogy „lefékezzék” a csehszlovák—nyugatnémet tárgyalásokat. A Rudé Právo cikkírója szerint viszont a két párt és a két állam vezetői egyetértettek abban, hogy a moszkvai szovjet—nyugatnémet szerződés előmozdítja az NSZK és a szocialista országok kap­csolatainak javítását, és a még meglevő nyílt kérdések rende­zését csehszlovák és NDK viszonylatban is. A jövő héten kezdődik Varsóban a lengyel—nyugatnémet eszmecserék külügyminiszteri szintű szakasza. Az MTI bonni tudósítója szerint a kereszténydemokraták és a keresztény­szocialisták nem küldenek megfigyelőt a megbeszélésekre. A Brandt-kormány ugyanis felajánlotta az ellenzéknek, hogy képviseltesse magát az eszmecserén. Möller nyugatnémet pénzügyminiszter nyitotta meg Luxem­burgban a Közös Piac miniszteri tanácsának kétnapos ülés­szakát. A tárgyalások középpontjában az angol belépés mellett az úgynevezett Werner-terv áll, amely szerint a hetvenes évti­zedben a „hatok” közösségét gazdasági és pénzügyi unióvá kell továbbfej­leszteni. Gromtiko nyilatkozata a londoni repülőtéren Együttműködésre van szükség több probléma megoldásában Gromiko szovjet külügy­miniszter New Yorkból, ahol részt vett az ENSZ-közgyű­­lés jubileumi ülésszakán, Londonba utazott. A brit kormány meghívására há­rom napot tölt Angliában a szovjet diplomácia vezetője. Az MTI moszkvai tudósítója szerint a szovjet fővárosban nagy jelentőséget tulajdoníta­nak Gromiko londoni látoga­tásának s ennek kapcsán em­lékeztetnek arra, hogy a Heath-kormány beiktatása óta most nyílik alkalom az első magas szintű érintkezésre a két ország között. A londoni repülőtéren Sir Alec Douglas-Home külügymi­niszter fogadta Gromikót, aki öt év óta először tesz hivata­los látogatást Angliában, s kedden két hosszabb megbe­szélést tart angol kollégájával, majd szerdán Heath miniszter­­elnökkel tárgyal. Gromiko külügyminiszter a londoni repülőtéren rövid nyi­latkozatot tett. Kijelentette, reméli, hogy londoni tartózko­dása alatt konstruktív eszme­cserére kerül sor mind a fon­tosabb nemzetközi kérdések­ről, mind pedig az angol— szovjet kétoldalú kapcsolatok­ról. A szovjet kormány meg van győződve arról, hogy a két ország kapcsolatainak fej­lődése és javulása­ egybevág mindkét ország érdekeivel és nem csekély fontosságú ténye­zőt jelent az európai helyzet és a világhelyzet jobbá tétele szempontjából — mondotta. — Sok olyan problém­a van, amelyekben a Szovjetuniónak, Nagy-Britanniának és más ér­dekelt államoknak együtt kell működniük a megegyezés eléré­séért. Ezek között első helyen említhetném az európai biz­tonsággal kapcsolatos kérdése­ket — hangoztatta a szovjet külügyminiszter. A hétfő reggeli londoni la­pok közül a Times és a Finan­cial Times vezércikkben mu­tat rá, hogy a szovjet—angol viszonyban sok javítanivaló y&Hy Msaea-WQ&Oba a-Londosi és Moszkva közötti kapcsola­tok eléggé elhidegültek. A Fi­nancial Times annak a véle­ményének ad kifejezést, hogy mivel a Nixon-Gromiko tár­gyalások a vártnál jóval gyü­mölcsözőbbnek bizonyultak, a londoni megbeszéléseken is haladást lehet elérni a meg-­ vitatásra kerülő kérdésekben. Riad: Egyiptom kész a BT-h­atározatok teljesítésére Elnapolták a vitát Hétfő este az ENSZ-köz­­gyűlés ülésszaka megkezdte a közel-keleti helyzet vitá­ját. A vita első felszólalója az EAK külügyminisztere volt. New Yorkból jelenti a Reu­ter és az AP. Mahmud Riad hangsúlyozta: országának szi­lárd eltökéltsége, hogy egy talpalatnyi területet sem hagy a megszállók kezén. Mivel minden eddigi béke­törekvés eredménytelen ma­radt, az egyiptomi kormány úgy határozott, hogy a kér­dést ismét felveti a világszer­vezet közgyűlése előtt. Izrael továbbra is ragaszko­dik expanziós politikájához, és ehhez továbbra is támogatást kap az Egyesült Államoktól. Tel Aviv a kilencvennapos tűzszüneti megállapodás elfo­gadásának pillanatától kezdve a Jarring-misszió megtorpedó­zására törekedett, hogy állás­pontját igazolja, hazugságok­hoz folyamodott, azt állítva, hogy az EAK megsérti a meg­állapodásokat. Most pedig a Jarring vezette közvetett bé­ketárgyalások felújításáért cse­rében cinikus módon azt köve­teli, hogy Egyiptom mondjon le légvédelmi eszközeiről, hagyja nyitva az ország lég­terét az izraeli gépek számára, hogy azok folytathassák az egyiptomi nép ellen intézett támadásaikat. A Közel-Kelet térsége ismét veszélyes helyzetbe került, s ez a tény tevékenyebb szere­pet követel az Egyesült Nem­zetek Szervezetétől — hangsú­lyozta Riad, rámutatva, hogy az EAK nemegyszer leszögez­te: kész a Biztonsági Tanács ismert határozatainak teljesí­tésére, s ez az álláspontja ma sem változott. Az EAK külügyminiszteré­nek felszólalása után a köz­gyűlés elnapolta közel-keleti vitáját. Kairóban közzétették Moha­med Favzi hadügyminiszter nyilatkozatát, amelyet kevéssel Nasszer halála után mondott el az ASZÚ Központi Bizott­sága előtt — jelenti a Reuter­­hírügynökség. „Favzi kijelen-­ tette, hogy az egyiptomi had­erő a 90 napos tűzszünetet fel­használta a harckészültség fenntartására és felkészült mindenféle hadműveletre. „Az egyiptomi fegyveres erők ké­szek rá, hogy felszabadítsák bitorolt földjüket és felszámol­ják az agresszió maradvá­nyait” — mondotta. Tel-Aviv-i AP- és Reuter-je­­lentés szerint Aharon Jariv vezérőrnagy, az izraeli kato­nai hírszerzés főnöke sajtóér­tekezletet tartott. A kémfőnök azt bizonygatta a nemzetközi sajtó előtt, hogy Egyiptomnak jelenleg 40—50 föld-levegő ra­kétakilövő ütege van a Szue­­zi-csatorna közelében, míg a tűzszünet életbe lépése előtt csupán 16 volt. A tábornok sze­rint ez a védelmi zóna a vilá­gon technikailag a legtökélete­sebb ilyen rendszer és „felül­múlja a Szovjetunió által Vietnamnak szállított hasonló fegyverek hatékonyságát is”. Jariv szerint a rakéták mint­egy 20 kilométer mélységben „veszélyeztetik” a csatorna megszállt, keleti partját is. Mint az AP tudósítója je­­­lenti, Jariv szavaiból kitűnt, hogy az amerikai sajtójelenté­seknek megfelelően Washing­ton valóban nagy mennyiségű harckocsit és löveget szállított Izraelnek. Kairóból jelenti a TASZSZ és a UPI. Vinogradov, a Szov­jetunió kairói nagykövete va­sárnap két vezető egyiptomi politikussal találkozott Először Mahmud Favzi mi­niszterelnök látta vendégül a nagykövetet majd Mohszen Abul Nur, az Arab Szocialista Unió főtitkára találkozott ve­le. Hivatalos források szerint Vinogradov ez alkalommal is­mét biztosította a Szovjetunió támogatásáról az EAK-ot. El­halasztották a Baath­ rendkívüli kongresszusát Damaszkuszból jelenti az AP. Elhalasztották az Arab Újjászületés Szocialista Pártja (Baath) rendkívüli kongresz­­szusának eredetileg hétfőre tervezett megnyitását. A párt nemzeti, illetve regionális ve­zetőségének képviselői kü­lön­­külön folytatják konzultációi­kat. A rendkívüli kongresszus napirendjével kapcsolatos ta­lálgatások közül nem hiányoz­nak azok sem, amelyek a Dzsadid főtitkárhelyettes ve­zette polgári szárny, illetve az Asszad hadügyminiszter irá­nyítása alatt álló katonai cso­port közötti „hatalmi harcot"­ tartják a halasztás okának, utalva az Atasszi állam- és kormányfő, és egyben párt­­főtitkár helyzetével kapcsola­tos múlt heti, egymásnak meg­lehetősen ellentmondó hírekre. A VDK külügyminisztériuma visszautasította a laoszi kormány vád­jait Hanoiból jelenti a VNA. A VDK külügyminisztériumának szóvivője nyilatkozatban uta­sította vissza a vientiane-i kormány rágalmait azzal kap­csolatban, hogy a VDK „ag­ressziót követ el Laoszban Az említett vádak egy 1970. október 20-án közzétett „Fehér Könyvben” kerültek a nyilvá­nosság elé a laoszi fővárosban. A Laoszban kialakult súlyos helyzet az amerikai imperia­listák beavatkozásának és a hosszú­ évek óta­ tartó agresz­sziójának következménye —­ mondotta a VDK külügymi­nisztériumának szóvivője. A VDK külügyminisztériu­ma visszautasítja a vientiane -i kormány vádaskodását, ismé­telten hangsúlyozza, hogy a VDK politikája továbbra is az 1962-es genfi egyezmények szi­gorú tiszteletben tartásán alapszik. A VDK kormánya ugyanakkor határozottan kö­­veteli az amerikaiak laoszi ag­­ressziójának felszámolását, el­­sősorban pedig a laoszi tenár

Next