Magyar Nemzet, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

Vasárnap, 1970. november 1.. El­utazott Caglayangil török külü­gyminiszter Fock Jenőt és Péter Jánost meghívták Törökországba Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügy­minisztere, aki Péter János külügyminiszter meghívásá­ra hivatalos látogatást tett Magyarországon, szombat délben elutazott Budapest­ről. Szombat reggel Caglayangil a Hotel Intercontinentálban sajtóértekezletet tartott, ame­lyen részt vett Péter János is. A török külügyminiszter hangsúlyozta: Azt tapasztal­tuk, hogy a magyar nép mind az ipar, mind a mezőgazdaság és általában a gazdálkodás te­­rén rendkívül szép sikereket ért el. Különösen nagyra érté­keljük kulturális eredményei­ket, a kulturális és történelmi műemlékek helyreállítását és védelmét. A magyar vezetőkkel folyta­tott tárgyalásairól kijelentette, hogy azokat a kölcsönös meg­értés, a nyílt és őszinte légkör jellemezte. „Megállapítottuk, hogy számos kérdésben azonos, vagy egymáshoz közel álló a nézetünk, s azon fáradoztunk, hogy közelebb hozzuk állás­pontjainkat olyan kérdések­ben, amelyekben még bizonyos eltérések mutatkoznak” — hangoztatta Caglayangil. — „Ami a kétoldalú kapcsola­tainkat illeti, a legjelentősebb eredménynek azt tartom, hogy mindkét fél fejleszteni kívánja a kölcsönös együttműködést gazdasági, ipari és kulturális téren, s erre számos lehetőség kínálkozik.” A továbbiakban az európai biztonság kérdésével foglalko­zott. Hangoztatta, hogy a Tö­rök Köztársaság is pártolja a konferencia gondolatát. „De nem bízhatjuk a véletlenre e fontos tanácskozás eredményé­nek kimenetelét. Célunk, hogy az utóbbi időben ez irányban tett lépések, elért eredmények tartósak legyenek, s hozzájá­ruljanak az európai kontinens békéjének biztosításához. He­lyesnek tartanám, hogy a föld­részünk biztonságával össze­függő kérdéseket konferenciá­kon vagy konferencia-soroza­ton vitassuk meg. Meggyőződé­sem, hogy ezen közösen kell munkálkodnunk. Azok a fejle­mények, amelyekre az utóbbi időben Európában sor került, biztatók és bátorítást jelente­nek a konferencia megvalósí­tására” — jelentette ki a török külügyminiszter. Szót kért Péter János is, aki — hágai látogatására utalva — ismétlődő különleges esemény­nek minősítette, hogy közös sajtóértekezletet tart egy NA­­TO-állam és a Varsói Szerző­dés egyik országának külügy­minisztere. Ezután megállapí­totta: mind a magyar, mind a török kormány őszintén és tu­datosan arra törekszik, hogy közös múltbeli kapcsolataikat. Mariu Ntíiuzet Észak-vietnami területeket bombáztak az amerikaiak A VDK erélyes tiltakozó nyilatkozata A külpolitikai helyzet AZ AMERIKAI LÉGIERŐ BOMBATÁMADÁSAIT a VDK ellen, az AFP a Pentagonból szerzett értesülés alapján, a leg­hevesebbnek minősíti a legutóbbi hét hónap alatt, de úgy véli, hogy nincs szó az 1968 novemberben felfüggesztett bomba­támadások általános felújításáról. A VDK Hanoiban és Párizs­ban kiadott hivatalos nyilatkozatait tudósításainkban ismer­tetjük. A párizsi VDK-küldöttség egyik szóvivője szombaton megjegyezte, hogy a bombázás „súlyosan érinti a párizsi tár­gyalásokat”. Laird amerikai hadügyminiszter „korlátozott idő­tartamú protektív támadásnak” minősítette a bombázógépek akcióját; a „protektív reagálás” elmélete a VDK felett felde­rítő repüléseket végrehajtó amerikai gépek védelmére hivat­kozik. Saigoni amerikai szóvivő szerint a szombati akciók korlátozott méretűek voltak és „katonai célpontok” ellen irá­nyultak. A pekingi Zsenmin Zsipao szombaton vezércikkben foglalkozott a november 13-án a VDK felett lelőtt amerikai felderítőgép ügyével és elítéli Laird­ama magyarázatát, hogy az ilyen repülések a Dél-Vietnamban harcoló amerikai kato­nák életét védik. Laird csak azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok továbbra is kitart agressziós háborúja mellett — han­goztatja a vezércikk. A fentiekhez logikailag kapcsolódik az amerikai kormány egymilliárd dolláros katonai pótsegélykérelme a kongresszus­tól. Erről a Pravda kommentátora megállapítja, hogy volta­képpen az indokínai intervenció további kiterjesztésének jele. Az amerikai szenátusban is többen, így Fulbright és Church arra emlékeztetett, hogy az effajta katonai segélyek útján került az Egyesült Államok a vietnami kalandba. Az Egyesült Államok ázsiai politikájának egyik vezérelve az ENSZ kínai vitájában évről évre tanúsított úgynevezett „kizáró politikája”, amely a New York Times megállapítása szerint a pénteki szavazáskor kudarcot vallott. A lap rámutat arra, hogy Nixonnak és elődeinek a KNK jogainak helyreállí­tására már korábban ki kellett volna dolgozniuk valami olyan megoldást, hogy Tajvan is az ENSZ tagja maradjon. A pénteki szavazás tanúsága szerint ma már nagyon nehéz ilyen meg­oldást elképzelni — véli a lap. A fordulatnak számító szava­zási eredményről sorra nyilatkoztak nyugati diplomáciai veze­tők is. Most amerikai ENSZ-küldött elismerte, hogy a szavazás új helyzetet eredményezett és ezért kormánya konzultációkat folytat szövetségeseivel a következményekről. A kanadai kül­ügyminiszter kilátásba helyezte, hogy országa jövőre esetleg elutasítja a kétharmados többség szükségességére vonatkozó indítványt. A brit ENSZ-küldött, aki először szavazott a KNK jogainak helyreállítására, úgy vélte, hogy „hamarosan eljön az idő, amikor a Kínai Népköztársaság elfoglalja az őt megillető helyet” az ENSZ épületében. A közel-keleti válság megoldására hozott egyhangú bizton­sági tanácsi határozat éppen ma hároméves, s a megegyezés lehetőségét a legtöbb megfigyelő továbbra is szkeptikusan ítéli meg. Kairóban az EAK hivatalos szóvivője kedvezőtlen előjelnek tekintette, hogy Jarring egyelőre visszatér moszkvai állomáshelyére, és a felelősséget az amerikai—izraeli politi­kára hárította. Az EAK ennek ellenére sem adja fel a reményt a tárgyalások felújítására; az Al Gumhurija szerint széles körű kairói diplomáciai kampány kezdődik az ENSZ-közgyű­­lési határozat alapján­­, hogy a Biztonsági Tanács vizsgálja meg újra a közel-keleti helyzetet, U Thant és Jarring közgyű­lési határozatban előírt jelentéstétele alapján. Biztató világpolitikai eseményt szolgáltatott kontinensünk a lengyel—nyugatnémet szerződés pénteki publikálásával, amelyet az európai és a nemzetközi közvélemény egyaránt elégedetten üdvözölt. Örömének adott kifejezést U Thant, az ENSZ főtitkára, üdvözlő nyilatkozatot adott ki a Német Kom­munista Párt. Most az NSZK-n a sor, hogy megvalósítsa a len­gyel-nyugatnémet szerződés betű szerinti tartalmát és szelle­mét, ami megköveteli a jobboldali erők elleni harcot és a revansista uszítás megakadályozását — írja a Neues Deutsch­­land. azok tapasztalatait felhasznál­va a mai nemzetközi és társa­dalmi viszonyoknak megfelelő módon ápolják barátságukat, szélesítsék a feszültség enyhí­tését célzó nemzetközi együtt­működésüket A török külügyminiszter és a kíséretében levő személyiségek búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Péter Já­nos, Marjai József és Hollai Imre külügyminiszter-helyet­tesek, Zágor György, hazánk ankarai nagykövete, valamint a Külügyminisztérium több más vezető beosztású munka­társa. Ott volt Ismail Soysal, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. Közös közlemény Péter János meghívására Ih­­san Sabri Caglayangil 1970. november 17—21. között hiva­talos látogatást tett Magyar­­országon. Fogadta őt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke. Az őszinteség, a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkö­rében lefolyt tárgyalások so­rán a két miniszter eszmecse­rét folytatott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és áttekintette a számos területen kielégítően fejlődő török—ma­gyar kapcsolatokat A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere során a felek kifejezték szilárd el­határozásukat, hogy továbbra is megtesznek minden tőlük telhetőt a béke erősítéséért, az államok közötti együttműkö­dés fejlesztéséért, a nemzet­közi érintkezés általánosan el­fogadott elveinek tiszteletben tartása alapján. A felek meg­erősítették az ENSZ megszi­lárdítására irányuló őszinte törekvésüket. Kiemelték az atomsorompó-egyezmény nagy jelentőségét, mint olyan lépést, amely a nukleáris fegyverek korlátozásához vezet. Tovább­ra is támogatják azokat a tö­rekvéseket, melyek útját kí­vánják állni a tengerek és az óceánok mélyén tömegpusztító fegyverek elhelyezésének és meg akarják tiltani a biológiai és vegyi fegyverek létrehozá­sát, gyártását, felhalmozását és alkalmazását. A miniszterek behatóan ta­nulmányozták az európai kér­déseket. Kiemelték az európai biztonság és együttműködés problémái megoldásának szük­ségességét. Megelégedéssel fo­gadták a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság között aláírt, valamint a Len­­gyel Népköztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság által parafált szerződéseket, mint fontos lépéseket az euró­pai enyhülés útján. Meggyőző­désük, hogy e szerződések, va­lamint a folyamatban levő egyéb tárgyalások pozitív eredményei, továbbá az érde­kelt államok közötti érintke­zések, konzultációk és tárgya­lások jelentős mértékben hoz­zájárulnak a feszültség csök­kentéséhez, Európa biztonsá­gához és az együttműködés kérdéseivel foglalkozó konfe­rencia, illetőleg ilyen értekez­letsorozat öszehívásához. En­nek sikere jelentősen elősegí­tené a meglévő problémák megoldását. A miniszterek megvizsgálták a különböző nemzetközi konf­liktusokat is. Kifejezték aggo­dalmukat a közel-keleti hely­zet miatt. Szükségesnek ítélik meg a tűzszüneti megállapodás meghosszabbítását, valamint azt, hogy Jarring nagykövet folytassa közvetítő tevékeny­ségét. Az ugyancsak aggasztó dél­kelet-ázsiai helyzet kapcsán hangsúlyozták szilárd meg­győződésüket, hogy e konflik­tust az 1954. évi genfi szerző­dések alapján, békésen és tár­gyalások útján kell megolda­ni. Caglayangil tájékoztatta a magyar külügyminisztert a legutóbbi ciprusi fejlemények­ről és megismételte Törökor­szág őszinte kívánságát, hogy a konfliktusra békés megoldást találjanak a sziget függetlensé­ge alapján. A két külügymi­niszter kifejezte reményét, hogy a ciprusi török és görög közösségek képviselői között folyó előzetes megbeszélések utat nyitnak az összes érdekelt felek közötti egyeztetett és tár­gyalásos megoldás előtt A kétoldalú kapcsolatok vizsgálata során a két minisz­ter utalt e kapcsolatok törté­nelmi alapjaira. Örömmel ál­lapították meg, hogy az utóbbi években különösen a kereske­delmi, a gazdasági és a kul­turális területen eredményeket értek el. őszinte szándékuk, hogy további erőfeszítéseket tesznek a két fél számára köl­csönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére. Egyetértettek abban, hogy megerősítik gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolataikat. Ta­nulmányozzák a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének új lehetőségeit, hogy ösztönözzék az ipari együttműködés külön­böző formái, ezen belül közös vállalkozások létrejöttét. A felek erőfeszítéseket tesz­nek a kulturális kapcsolatok fejlesztésére. Ennek keretében különösen a két nép közös múltjával kapcsolatos tudomá­nyos kutatásokban fokozzák az együttműködést. A miniszterek nagy megelé­gedéssel nyilatkoztak a látoga­tás eredményeiről; török kül­ügyminiszter első ízben látoga­tott a Magyar Népköztársaság­­ba. A látogatás a két ország közötti baráti kapcsolatok fej­lesztésének új, fontos szakasza. Törökország külügyminisztere a maga és küldöttsége nevé­ben őszinte köszönetét fejezte ki a meleg fogadtatásért és a szívélyes vendéglátásért, amelyben magyarországi tar­tózkodásuk során részesültek. Süleyman Demirel minisz­terelnök nevében a Török Köz­társaság külügyminisztere hi­vatalos törökországi látogatás­ra hívta meg Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét. Cag­layangil ugyancsak meghívta Törökországba Péter Jánost. A meghívásokat örömmel elfo­gadták. Időpontjukat a későb­biekben diplomáciai úton álla­pítják meg. VDK külügyminisztériumának nyilatkozatát, amely „határo­zottan és hivatalosan tiltako­zik az amerikaiak agresszív akciói ellen és követeli, hogy az Egyesült Államok azonnal állítsa le kalóztámadásait”. A nyilatkozat emlékeztet a ha­noi kormány álláspontjára, mely szerint az amerikaiak­nak nincs joguk felderítő re­püléseket végrehajtani a VDK területe felett. Ennek ellenére 1970 májusától kezdődően az amerikaiak repülőgépei rend­szeresen megsértették a VDK légiterét. E berepülések so­rán sorozatos támadásokat in­téztek olyan célpontok ellen, mint például Haiphong kikö­tője és a környező tartomá­nyok, súlyos károkat okozva a polgári lakosság vagyoná­ban és nemegyszer ember­életekben is. A VNA hírügynökség a vietnami néphadsereg főpa­rancsnokságának közleményét ismerteti, mely szerint szom­baton a légvédelem hat ame­rikai repülőgépet lőtt le, s ezzel az ország területe felett megsemmisített amerikai re­pülőgépek száma 3370-re emelkedett. Szombaton a VDK partjai elé érkezett a Hancock ame­rikai repülőgép-anyahajó. Egy saigoni haditengerészeti szó­vivő azt állította, hogy a 75 repülőgépet hordozó anyaha­jó odaküldését már egy régeb­bi időpontban rendelték el Szombaton több hullámban támadtak a VDK-ra amerikai bombázók Hanoiból jelenti az MTI. November 21-én a VDK nép­hadseregének főparancsnoksá­ga közleményt adott ki arról a súlyos légi provokációról, amelyet amerikai légi kötelé­kek követtek el szombaton hajnalban. A közlemény sze­rint több amerikai légi köte­lék megsértette a VDK légte­rét, s behatolt Haiphong, Quang Ninh, Ha Tay és Hoa Binh körzetébe. Az amerikai gépek provokációs támadást intéztek több lakott helység ellen és veszteségeket okoztak a polgári lakosságnak. A táma­dás az amerikai pilóták egyik fogolytáborát is érte, s közü­lük többet megsebesített. A vietnami néphadsereg fő­parancsnoksága szigorúan fi­gyelmezteti az amerikai impe­rialistákat — írja a közlemény —, hogy a legsúlyosabb hábo­rús cselekedetet követik el, amely a VDK biztonságát és szuverenitását érinti. A közle­mény végül kilátásba helyezi, hogy a provokációk folytatása esetén a nép és a hadsereg még súlyosabb csapást mér az agresszorra. Hat gépet lelőttek Amerikai repülőgépek a szombat hajnali bombatáma­­dást követően, helyi idő sze­rint reggel 9 és 10 óra között újból támadták a VDK terü­letét — közli a Reuter a hanoi rádió jelentése alapján. A hanoi rádió ismertette az­ Párizsi megnyilatkozások A vietnami helyzet rende­zését célzó párizsi tárgyaláso­kon részt vevő VDK-delegáció különnyilatkozatban ítélte el az amerikai bombázások fel­újítását. A nyilatkozat, amely bejelentette, hogy szombat délután az amerikai bombázó­gépek ismét támadták Quang Binh körzetét, hangsúlyozta, hogy az amerikai akció nyil­vánvalóan súlyosan fogja be­folyásolni a párizsi értekezlet kilátásait. „A bombázások fel­újításának súlyos következ­ményeiért minden felelősséget az Egyesült Államoknak kell viselne” — hangoztatta a VDK delegációjának nyilatkozata. A nyilatkozat a továbbiak­ban rámutat, hogy a bombá­zások és zavarórepülések a VDK területe felett nyilván­való és arcátlan megsértését jelentik a bombázások és más háborús cselekményeik általá­nos és feltétel nélküli beszün­tetésére vállalt amerikai köte­lezettségeknek”. A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány delegá­ciója „példa nélkül álló súlyos bűntettnek” minősítette a VDK elleni amerikai bombá­zások felújítását. A DIFK nyi­latkozata rámutat, hogy a bombázások világosan meg­mutatják: az amerikaiak „korlátozott akció”* — állítja Laird Washingtonból jelenti az MTI. A Pentagon szóvivője szombat hajnalban beismerte, hogy az amerikai légierő egy­ségei Da Nangról kiindulva bombatámadást hajtottak vég­re a VDK ellen. Laird had­ügyminiszter rövid nyilatko­zatban „korlátozott időtarta­múnak” minősítette a VDK bombázásának felújítását, és „védekező reagálásnak” ne­vezte a VDK ellen elkövetett újabb légi agressziót. Mint emlékezetes, az amerikai had­ügyminiszter már a múlt hét végén „megtorlással” fenyege­tőzött, amikor a VDK légvé­delmi erői lelőttek egy mélyen behatoló amerikai felderítő gépet. A Pentagonban szom­baton azt hangoztatták, hogy mindaddig nem nyilatkoznak, amíg „a támadások be nem fejeződtek”. Amint a CBS- rádió munkatársa megjegyez­te, ez már önmagában is jelzi a támadás arányait jól tájékozott washingtoni források szerint Nixon elnök személyesen adott felhatalma­zást a támadás végrehajtásá­ra, majd péntek este a fővá­ros közelében levő Camp Da­­vid-i rezidenciájára vonult vissza. Washingtonban emlékeztet­nek arra, hogy legutóbb má­jusban került sor hasonló amerikai akcióra, s ez annak idején időlegesen a párizsi tárgyalások teljes befagyasz­tására vezetett. William Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottsá­gának elnöke a CBS-nek adott szombat reggeli rövid nyilat­kozatában kijelentette: „Erő­sen kétlem, hogy Észak-Viet­­nam bombázása megrövidíti a háborút. Nyilvánvaló, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz. Véleményem szerint ilyesmire hivatkozni éppen olyan feje tetejére állított ér­velés, mint amit a kormány a kambodzsai invázió idején hangoztatott. Vajon miként egyeztethető össze ez az újabb akció csapatainknak Dél-Viet­­namból való kivonásával?” — tette fel a kérdést Fulbright szenátor. Washingtoni megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy Laird hadügyminiszter múlt héten elhangzott nyilatkozata óta az amerikai sajtó képviselői is­mételten feltették a kérdést a kormány szóvivőinek: milyen „hallgatólagos megállapodás­ra” alapozzák az USA-nak azt a „jogát”, hogy felderítő re­püléseket végezzen a VDK te­rülete felett, hiszen Hanoi a leghatározottabban cáfolta ilyen „megállapodás” létezé­sét. 3 Nixon minden békeszólama ellenére az indokínai háború folytatása és kiszélesítése mel­lett vannak. Magyar felszólalás az ENSZ koreai vitájában New Yorkból jelenti az MTI. Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottságában pénte­ken kezdték meg a Koreával kapcsolatos problémák megvi­tatását. A napirenden három javaslat szerepel: az amerikai és más külföldi csapatok kivo­nása; a „Korea egyesítésével és újjáépítésével foglalkozó ENSZ-bizottság” feloszlatása; a bizottság beszámolójának meghallgatása. Malik szovjet ENSZ-képvi­­selő a témával kapcsolatban megállapította: az Egyesült Ál­lamok Dél-Koreában állomá­sozó csapatainak létszámcsök­kentésével kapcsolatos propa­gandakampány csupán azt a célt szolgálja, hogy elvonja a nemzetközi közvélemény fi­gyelmét arról a veszélyről, amelyet Dél-Korea amerikai megszállása hordoz magában. Valójában további intézkedé­sek történnek arra, hogy Dél- Koreát az Egyesült Államok katonai, hadászati felvonuló terepévé változtassák, ami nemcsak a KNDK-t fenyegeti, hanem a térség más szocialista országait is. Hazánk állandó ENSZ-kép­­viselője, Szarka Károly hang­súlyozta, hogy a magyar kül­döttség a Dél-Koreában levő külföldi megszálló erők kivo­nása és az úgynevezett koreai bizottság feloszlatása mellett fog szavazni, s visszautasítja azt az amerikai határozat­­tervezetet, amely a most fenn­álló veszélyes helyzetet állan­dósítani akarja Koreában. A magyar delegátus hangsú­lyozta: miután megakadályoz­ták, hogy a Koreai NDK kép­viselője jelen lehessen a koreai kérdés vitáján, most csak az a fél van jelen a világszervezet­ben, amely a súlyos helyzetért leginkább felelős. Ez a körül­mény nem felel meg az Egye­sült Államok vezetői által han­goztatott „tárgyalási korszak­nak” — mondotta Szarka Ká­roly. Két lománlita miniszter Szíriában megalakult Asszad koalíciós kormánya Hafez Asszad tábornok, Szíria új miniszterelnöke szombaton hajnalban bejelen­tette új koalíciós kormányá­nak megalakítását. A huszon­hat tagú kabinetben tizenhá­rom Baath-párti miniszter foglal helyet, valamint hat „Kairó-párti”, illetve két kom­munista. Asszad a miniszter­­elnökség mellett megtartja a korábbi kormányban is általa betöltött hamytfajitszeiti­ tárcát. Abdel Halim Khaddam miniszterelnök-helyettes egy­ben külügyminiszter is. Az új szíriai kabinet tizen­két minisztere első ízben tag­ja a kománynak. A MENA damaszkuszi tudósítója szerint a kabinet két kommunista tagja Jusszef Fejszal állam­miniszter, illetve Omar Sebai, a távtop­fa ügyfek, mm­iniszter!

Next