Magyar Nemzet, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
ira: 1,20 forintMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA ▼ asárkai 1970. november 22 XXVI. évfolyam, 274. szám A pártkongresszusra írta: Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára A pártkongresszus az egész nép ügye. A kommunisták tanácskoznak ugyan, de a párt legfelsőbb vezető szerve határozatai hatásukban egész fejlődésünket megszabják. Ezért a kongresszusra való felkészülés sem volt belső pártügy. Azzal, hogy ez év augusztusában, három hónappal a kongresszus előtt, az MSZMP Központi Bizottsága közzétette a kongreszszusi irányelveket és a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a Magyar Nők Országos Tanácsát, a KISZ Központi Bizottságát és a Tudományos Akadémia Elnökségét felkérte az irányelvek megvitatására és a vitában kialakuló vélemények eljuttatására a Központi Bizottsághoz — maga a párt fejezte ki, hogy széles körű közvéleményre akar építeni, így akarja a kongresszust előkészíteni. A véleményadásra felkért szervek átfogják különböző vonatkozásban az ország egész lakosságát. A Hazafias Népfront a párttagok és pártonkívüliek szövetségét jelenti. Ebből a Szakszervezetek Országos Tanácsa felöleli a munkások és alkalmazottak hatalmas táborát, az Országos Szövetkezeti Tanács a szocialista csoporttulajdon kereteiben dolgozókat. A nők, a fiatalok és a tudományos dolgozók más-más csoportosításban szinte egész népünket jelentik. Nemcsak a felkért vezető testületek, hanem ezen szervezetek és mozgalmak kisebb egységei, részei is beható vitában értékelték az irányelvek helyzetfelmérését és a levont következtetéseket, a kitűzött célokat. A sajtó, a rádió és a televízió hírt adott a pártszervezetekben és a pártonkívüliek gyűlésein lefolyt vitákról, és az ötletek, gondolatok, vélemények mint egy nagy folyam egyesülnek a kongresszus sodrásában. Azért váltott ki a kongresszusra való felkészülés ilyen nagy érdeklődést, mert társadalmunk, életünk minden nagy kérdése benne van az irányelvekben. Nemcsak gazdasági helyzetképünk és fejlődési utunk, hanem társadalmunk szerkezetváltozásának kérdései, társadalmunk mozgásának problémái is. Nemcsak belső nemzeti létünk izgató kérdései, hanem nemzetközi kapcsolataink fejlődése is. Kulturális előrehaladásunk tényei és tervei éppúgy, mint népünk életszínvonala fejlődésének helyzete és jövője. Ki-ki aszerint foglalkozott közéletünknek egyik vagy másik területével, hogy véleménye szerint mi a legfontosabb ebből a nagy egészből. De nemcsak az irányelvekben felsorakoztatott kérdések széles színskálája, hanem a párt iránti bizalom is mozgatta a vitát. Népünk azt tapasztalja, hogy érdemes a párt nagy elhatározásai előtt a vitában részt venni, mert az vélemények lelkiismeretes megfontolásra kerülnek, a közös gondolkozás nem hiábavaló. A széles közvélemény meghallgatása következik a párt szövetségi politikájából, abból az alapelvből, hogy a párttagoknak és pártonkívülieknek együtt, közös erőfeszítéssel lehet felépíteni a szocializmust, következik abból a politikából, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek, kisiparosok, kiskereskedők, az egész dolgozó nép minél szélesebb körű egyetértése mellett lehet biztonságosan előrehaladni. Teljesen világos, hogy jobban magáénak érzi a nép azt a döntést, amelynek formálásában hallathatta a szavát. A határozatok végrehajtásánálpedig nem közömbös, hogy a határozatot mennyire érzi magáénak az, aki végrehajtja. Nem titkolják az irányelvek, hogy olyan mértékben léphetünk előre, amilyen mértékben javítjuk a termelést. Ez a legszélesebb körű közérdek tehát. De csak a legszélesebb egyetértéssel valósítható meg. A negyedik ötéves terv olyan ütemű előrelépést tervez a termelésben (30—32%), amely a jelenlegi alapokon a dolgozók jó munkájával és jó vezetéssel megvalósítható. De csak úgy, ha sokan tartják érdemesnek mindezért az egyéni erőfeszítést. Az agyak és az izmok mozgatását. Ezért a szocialista demokrácia fejlesztésével az egész ország egyetért, és már az irányelvek vitája is sok gondolatot, jó ötletet hozott felszínre Bizonyos, hogy ha az országgyűlés tevékenysége bővül, a miniszteri felelősség nő, a tanácsok önállóbbak lesznek, az államigazgatás szakszerűbb, gyorsabb lesz és az üzemi demokrácia is erősödik, akkor egyre inkább megmozdul az egyéni kezdeményező kedv is. A szocialista demokrácia fejlődésében alapvető, hogy az emberek mind több felelősséget érezzenek a közért, legyen ez az üzem, a falu, a város, a megye vagy az ország. A közéleti felelősség növelésében nagy jelentősége van azoknak a fórumoknak, ahol a közélet folyik, köztük a népfrontbizottságoknak és a lakosság minden rétegét mozgósító népfrontakcióknak. Az irányelvek hangsúlyozzák is a népfrontmozgalom közéleti felelősségét. Éppen a közösség ügyeivel való törődés, a közéletben vállalt feladat kíméli meg az embereket attól, hogy olyan hibába essenek, amilyeneket az irányelv-viták, párttagok és pártonkívüliek vitafórumain egyaránt és egyértelműen ostoroztak. Ilyenek: az áldozatvállalás hiánya, a laza munkaerkölcs, a harácsolás, az önzés. És ami ezeknek az ikertestvére, a bizalommal való visszaélés, a bírálat elfojtása, a dolgozók véleményének lebecsülése. A tiszta társadalmi erkölcs, a társadalom érzékenysége az önző eltévelyedésekre, igen fontos feltétele annak, hogy az irányelvekben körvonalazott fejlődés megvalósuljon. A vitában nagy erővel mutatkozott meg népünk érzékenysége ezekre a kérdésekre, és ez jelentős biztosíték arra, hogy valóban előrelépjünk. Az irányelvek vitája, az ország felkészülése a kongresszusra, mutatja a párt vezető szerepének tényleges elismerését. Népünk a maga sorsán tapasztalja, hogy a munkásosztály pártja jól vezeti az országot. Mikor megérett a helyzet a mezőgazdaság szocialista útján haladásra, akkor nagy anyagi és szellemi erőket erre mozgósított. Mikor népgazdaságunk fejlődése és helyzete a továbblépés érdekében változást kívánt a gazdasági módszerekben, akkor a gazdasági mechanizmus megváltozását irányította. És körültekintően, átgondoltan, eredményesen irányította. Az eredmények igazolták a vezetést, és szerezték meg 1956 után a pártnak az igazi tekintélyt. Igen nagy feladata lesz a kongresszusnak a bőven buzgó források, a bővizű patakok, a vélemények átadásának egy hatalmas folyamba egyesítése. A rendszerezés és a jövőt alakító határozatok formálása nagy kollektív alkotóerőt kíván. Biztosak vagyunk benne, hogy a magyar kommunisták legfelső vezető testületének holnap összeülő tanácskozása ezt az alkotó, jövőbe mutató munkát eredményesen fogja elvégezni. Holnap kezdődik az MSZMP X. kongresszusa Érkeznek a külföldi delegációk November 23-án, hétfőn délután 2 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A párt legfőbb testületének tanácskozásán körülbelül 650 000 kommunista képviseletében mintegy 650 küldött vesz részt. A kongresszus feladata, hogy értékelje az 1966-ban megtartott IX. pártkongreszszus óta végzett munkát, számot adjon az elért fejlődésről, s a küldöttek véleményét, javaslatait figyelembe véve, kijelölje az elkövetkező időszak feladatait, útmutatást adjon azok végrehajtásához. Ennek alapján a Központi Bizottság — korábbi határozatának megfelelően — a következő napirendet javasolja majd a kongresszusnak: a) a Központi Bizottság beszámolója; b) javaslat a szervezeti szabályzat módosítására; c) a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése; d) a fellebbviteli bizottság jelentése; e) a párt vezető szerveinek megválasztása. A hat napra tervezett kongresszuson — amely nemcsak a párttagság, hanem egész népünk érdeklődésére is számot tartó esemény — a küldötteken kívül igen sok meghívott is részt vesz. Ott lesznek e forradalmi munkás-paraszt, kormány tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői; meghívták a tanácskozásra a magyar munkásmozgalom számos régi harcosát, a tudományos és művészeti élet ismert képviselőit, a szocialista építőmunka élenjáróit, közöttük szocialista brigádvezetőket, termelőszövetkezeti elnököket, kiváló értelmiségi dolgozókat. Részt vesznek a kongresszuson a megyék, járások, városok, községek szakmai és mozgalmi munkában példamutató dolgozói, kommunistái, s a kongresszus vendégeinek sorában helyet foglalnak majd az ország, a nép ügyéért a kommunistákkal együtt munkálkodó pártonkívüliek képviselői, neves közéleti személyiségek. A kialakult hagyományokhoz híven, számos testvérpárt vezetői, küldöttei is részt vesznek a tanácskozáson. A tanácskozásról a közvélemény, az ország népe naponta részletesen tájékozódhat a sajtó, a rádió és a televízió útján. A televízió hétfőn, rendkívüli adásnapon jelentkezik: délután 2 órakor kapcsolják a kongresszusi üléstermet, helyszíni közvetítést adnak a megnyitóról, valamint az MSZMP Központi Bizottságának a beszámolójáról. Keddtől szombatig minden este 19.50 órai kezdettel „A kongresszusról jelentjük’’ címmel külön műsort sugároz a televízió. Pénteken este ismét a helyszínről tudósít majd bővebben a tévé, szombaton pedig összefoglalja a tanácskozás záróeseményeit. A rádió politikai adásaiban szintén folyamatosan hírt ad majd a kongresszus eseményeiről. Hétfőn 13.55 órakor, majd 14.55 órától egyenes adásban közvetíti a megnyitót, illetve a Központi Bizottság beszámolóját. A déli krónika naponta terjedelmes helyszíni beszámolót ad a kongresszus délelőtti eseményeiről, az esti krónika pedig összefoglalja az egész napi tanácskozást, s hangképekben tudósít az egyes felszólalásokról. A hazai hírközlő szerveken kívül a külföldi sajtó is élénk figyelmet szentel az MSZMP X. kongresszusának. A hírügynökségek munkatársain kívül számos külföldi újságíró ad majd rendszeresen tudósítást — a kongresszusi sajtóiroda útján — a magyar kommunisták tanácskozásáról . Szombaton újabb külföldi küldöttségek érkeztek Budapestre a kongresszusra. Megérkezett a Vietnami Dolgozók Pártjának küldöttsége Hoang Van Hoannak, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével. A küldöttség tagjai: Nguyen Tho Chan, a Központi Bizottság póttagja, Hoang Luong, a VDK budapesti nagykövete, aki itt csatlakozik a delegációhoz. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Csémi Károly, a Központi Bizottság tagja, és Jakus Jenő, hazánk VDK-ba akkreditált nagykövete fogadta. Max Reimann, a Központi Bizottság első titkára vezetésével megérkezett Németország Kommunista Pártjának küldöttsége. Budapestre érkezett a Norvég Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Leif Hammerstad, a titkárság tagja vezet, a delegáció tagja. Birger Bakken, a Központi Bizottság tagja. A Svédország Baloldali Pártja — kommunisták — küldöttségét Gunver Ryding, a Politikai Bizottság tagja vezeti. A delegáció tagjai: Erik Berg, a Központi Bizottság tagja, Gustaf Andersson, az östergöttemsi területi pártbizottság elnöke. A Dán Kommunista Párt küldöttségének vezetője Iván Hansen, a Politikai Bizottság tagja, a delegáció tagja. Bent Gammelgaard, a Központi Bizottság póttagja. A Finn Kommunista Párt küldöttségét Taisto Sinisalo alelnök vezeti, tagja: Erkki Kauppila, a Központi Bizottság titkárságának politikai munkatársa. A Luxemburgi Kommunista Párt küldöttségét Dominique Vrbany, a párt elnöke vezeti. A Görög Kommunista Párt háromtagú küldöttséggel képviselteti magát, amelyet Kasztasz Kolijannisz, a Központi Bizottság első titkára vezet. A delegációk fogadásánál a Ferihegyi repülőtéren jelen voltak: Benke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Jakab Sándor, a Központi Bizottság osztályvezetője, Molnár Frigyes, K. Nagy Sándor, a Központi Bizottság tagjai, Kimmel Emil, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja. Kongresszusi munkaverseny Hatvan csuklós busz határidő előtt a fővárosnak A kongresszusi munkaverseny újabb eredményeivel köszöntik az üzemek dolgozói az MSZMP hétfőn összeülő X. kongresszusát. Az Ikarus a BKV-nak szánt 200 személyes csuklósokat, összesen hatvanat, határidő előtt átadta a Budapesti Közlekedési Vállalatnak. A Ganz-MÁVAG és a Ganz Villamossági Művek november 20-ig 13 csuklós villamost adott át a BKV-nak abból a 15-ből, amelynek határideje december 31-e lett volna. Az Északi Járműjavítóban elkészítették annak a vezérlő kocsinak az első példányát, amelyről a tolatóvonat másik végére kapcsolt villamos mozdony berendezései irányíthatók. A vezérlő kocsi elkészítésével egyidőben az egyik V 43-as típusú villamos mozdonyt is távvezérlésűvé alakították át, így rövidesen elindulhat az első olyan szerelvény, amelyet, bár csak egy mozdonya van, mindkét végéről irányítani lehet. A vasút további korszerűsítését segítve ugyancsak a kongresszusi versenyben a Ganz-MÁVAG és a Ganz Villamossági Művek megkezdte a hazánkban eddig legnagyobb 2700 lóerős Diesel-villamosmozdony gyártását. Az új mozdony 120— 140 kilométeres sebességet is elérhet óránként és kétszer akkora szerelvények vontatására is alkalmas, mint a korábban készült legnagyobb teljesítményű mozdonyok. A vasasszakszervezetet egész sor vállalat arról tájékoztatta, hogy jobb munkaszervezéssel, a munkakörülmények javításával igyekeznek növelni a termelékenységet és a munkaerőhiányt fokozott gépesítéssel pótolják. A Hajtómű- és Felvonógyárban most már számos olyan cikket is maguk gyártanak, amelyet azelőtt más vállalattól rendeltek, s rendszerint csak késve kaptak meg. Az akadozó kooperáció megszüntetésével tervszerűbbé, egyben gazdaságosabbá is vált a munkájuk, s az „önellátással” eddig 600 000 forintot takarítottak meg Ez az összeg az év végéig előreláthatólag az egymillió forintot is eléri. A vállalat másik részlegében öntvénymegmunkáló sort létesítettek, amely a termelékenységet nagymértékben növelte, eddig 33 000 munkaóra megtakarítást eredményezett a vállalatnál. A Kismotor- és Gépgyárban az év első felében még a nagyarányú munkaerővándorlás okozott gondot. A kompresszorokat gyártó részleg miatt elmaradt terve teljesítésében. A munkaerőhelyzet stabilizálására tett intézkedések eredménnyel jártak: felére csökkent a kilépők száma, elkészült az első félévből elmaradt 1129 kompresszor és 2750 nyomásszabályozó. Az árvíz sújtotta területek részére hatvan motort gyártottak terven felül. A vidéki nagyvállalatok közül a vasasszakszervezetben különösen a Magyar Vagon- és Gépgyár eredményét emelik ki: a kongreszszusi versenyben ötvenmillió forinttal csökkentették az önköltséget. Az Ózdi Kohászati Üzemekben 17 000 tonna nyersvasat, több mint 18 000 tonna martinacélt és 5300 tonna hengerelt acélt gyártottak a kongresszusi versenyben terven felül, a vállalati nyereséget pedig a felajánlott 18 millió forint helyett 70 millió forinttal növelték. A borsodi szénbányák száz szocialista brigádja jelentette szombaton: teljesítette a X. kongresszus tiszteletére tett felajánlását, befejezte éves tervét. A széntermelésben különösen jó eredményt értek el a sajószentpéteri terv záró gépesített frontfejtésén dolgozó szocialista brigádok.