Magyar Nemzet, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
% Ifjabb Bahr Kohl találkozó Bonnból jelenti az MTI. A bonni kormány tájékoztatási hivatala szerdán bejelentette, hogy pénteken, január 15-én folytatódik az NDK és az NSZK hivatalos eszmecseréje Az erről szóló kommüniké így hangzik: .Pénteken, január 15-én a harmadik megbeszélésre kerül sor Bonnban, Egon Bahr kancellári hivatali államtitkár és dr. Michael Kohl NDK minisztertanácsi államtitkár között az 1970. október 29-én az NSZK és az NDK kormánya között létrejött megállapodás keretében.” Lengyel-osztrák külügyminiszteri megbeszélés Varsóból jelenti az MTI. Szerdán délután megkezdődtek Stefan Jedrychowski lengyel és Rudolf Kirchschlager osztrák külügyminiszter hivatalos tárgyalásai. Az osztrák külügyminiszter szerdán délelőtt érkezett a lengyel fővárosba. Tárgyalásainak napirendjén a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és az időszerű nemzetközi kérdések szerepelnek. Különös figyelmet fordítanak az európai biztonság és az összeurópai konferencia előkészületeinek témakörére. Kirchschlager interjút adott a Kurier Polski című varsói lapnak. A lengyel lap munkatársa kérdést intézett Kirchschlagerhez az európai biztonsági értekezlettel kapcsolatos osztrák álláspontot illetően. „Mi kezdettől fogva pozitív magatartást foglaltunk el ez iránt az eszme iránt és a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy létrejöjjön ez az értekezlet. Mi realisták vagyunk és gondolunk ez ügy továbbfejlesztésére is” — mondotta. Moro bukaresti tárgyalásai Bukarestből jelenti az MTI. Ion Gheorghe Maurer, román miniszterelnök szerdán délben Bukarestben, a Minisztertanács épületében fogadta Aldo Moro olasz külügyminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Bukarestben. Maurer és Moro szívélyes beszélgetést folytatott és mindketten elégedetten nyugtázták a román—olasz kapcsolatok kedvező fejlődését. Moro tárgyalásokat folytatott Corneliu Manescu román külügyminiszterrel is. Schröder Moszkvába látogatóit Moszkvából jelenti a TASZSZ Szerdán Moszkvába érkezett Gerhard Schröder, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a kereszténydemokrata unió elnökhelyettese. Schröder az Interparlamentáris Unió szovjet csoportjának vendégeként egy hetet tölt a Szovjetunióban, úgy tervezi, hogy Leningrádba is ellátogat. A DPA jelentése megállapítja, hogy a szovjet—nyugatnémet szerződés aláírása óta Schröder az első ellenzéki politikus, aki a Szovjetunióba látogat. Bonnban arra számítanak, hogy Schrödert fogadni fogja Gromiko szovjet külügyminiszter is. Javult az energetikai helyzet Csehszlovákiában Prágából jelenti az MTI. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a csehszlovákiai energiaszolgáltatásban beállott súlyos helyzet jelentősen javult. A széntermelésben az év eleje óta fennálló hiányt 58 000 tonnára sikerült csökkenteni a bányászok áldozatos munkájának eredményeképpen. A gázművek jelenleg már bizonyos mennyiségű tartalékokat tudtak kialakítani, s a hálózati nyomás valamelyest emelkedett A takarékossági intézkedések azonban továbbra is érvényesek. Az országos energetikai főfelügyelőség felszólította , vezérigazgatóságaikat,, hogy szigorúan járjanak el a fogyasztói figyelmet megsértő vállalatokkal szemben. Állítólagos összeesküvőket tartóztattak le az Egyesült Államokban .4. vádlottak a vietnami háború ellen hazadó katolikus szervezet tagjai Köves Tibor, az MTI washingtoni tudósítója jelenti: Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának, Kissingernek elrablására szervezett öszszeesküvés vádjával állítottak szerdán délelőtt bíróság elé három katolikus papot, egy apácát és a háborúellenes mozgalom két másik tagját. A vádirat szerint a vietnami háború ellen küzdő katolikus szervezetek aktivistái arra készültek, hogy februárban, George Washington születésének évfordulóján felrobbantják öt washingtoni kormányépület fűtőberendezését, majd a következő napon elrabolják dr. Henry Kissingert, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadóját, s mindaddig fogva tartanák, amíg a kormány nem teljesíti követeléseiket. Kedden éjjel John Mitchell igazságügy-miniszter jelentette be a vádirat kiadását és az állítólagos összeesküvés öt részvevőjének letartóztatását. A hatodik vádlott, Philip Berrigan tiszteletes, akit az „öszszeesküvés” vezetésével vádolnak, testvérével, Daniel Berrigan lelkésszel együtt már tavaly nyár óta a Connecticut állambeli Vanbury börtön lakója. Azért ítélték el őket, mert 1968 májusában a vietnami háború elleni tiltakozásként megsemmisítették a katonai behívólistákat egy nyilvántartó alközpontban. Az összeesküvési vádirat kiadatására viharos előzmények után került sor. Edgar Hoover, az FBI igazgatója ugyanis tavaly novemberben egy kongresszusi albizottság előtt kijelentette, hogy Philip Berrigan atya, testvéröccsének közreműködésével, börtönből szervezett és irányított egy összeesküvést, amely — Hoover állítása szerint — egy magas rangú kormánytisztviselő elrablására irányult. Hoover szerint ,siker esetén az összeesküvők váltságdíjként azt követelték volna, hogy az Egyesült Államok szüntesse be a bombázást Délkelet- Ázsiában és bocsássa szabadon a politikai foglyokat”. Hoover vádaskodását követően a Berrigan-fivérek a börtönből nyilatkozatot adtak ki, amelyben követelték, hogy az FBI igazgatója indíttasson bírósági eljárást ellenük, vagy pedig vonja vissza nyilvánosan állításait. Hoovert, Mitchell igazságügy-minisztert, sőt Nixon elnököt is éles támadások érték a sajtóban a „tárgyalás nélküli ítélethirdetés” miatt. Joseph Wenderoth katolikus lelkész kijelentette, hogy Hoover az „összeesküvési mesét” az FBI 15 millió dolláros póthitel-igényének megszavaztatása céljából találta fel a kongresszusi albizottságnak. Wenderoth tiszteletest most szintén letartóztatták, mint az „összeesküvés egyik részvevőjét”. Latin-Amerika közelről Chile útja Az Andok csúcsai megtörik az argentin síkságot. Meredeken emelkednek ki az addig egyhangúnak tűnő tájból. Néhány perccel azután, hogy megpillantottuk a fenséges hegyormokat, már le is széltünk Santiago repülőterén, amelyet a „tapasztalt világutazók” méltán neveznek a földkerekség egyik legszebb légikikötőjének felejthetetlen panorámája miatt. Képletesen szólva, napjainkban, legalább akkora a politikai különbség a két szomszédos ország: Chile és Argentína között, mint a hófedte, szikrázóan fehér Andok és a zöldessárga zóna természeti adottságaiban jelentkező örök eltérés. Rövid, néhány órás repülés után egészen más világba érkezünk. Hónapok óta a „chilei kísérlet”, az ország életében minden területen bekövetkezett változások állnak elsősorban Latin-Amerika népei érdeklődésének előterében. A népi egység kormányának, dr. Salvador Allende elnöknek társadalomátformáló, az új élet lehetőségeinek alapjait lerakó tevékenységére ugyanakkor, érthetően, „odafigyel” az egész nemzetközi közvélemény. A chilei fordulat — mint erről annyi baráti beszélgetésen és a látottak alapján közvetlen benyomásokat szerezhettem — azért annyira értékes, mert a népi egység győzelme hosszú, következetes, elvhű politikai harc eredménye. Az egységkormányban részt vevő hat párt — közöttük mindenekelőtt az elnök szocialista pártja és a tömegek nagyszerű küzdelmét vezető Chilei Kommunista Párt — valóban maga mögött érezheti a társadalom minden becsületes szándékú, haladni kívánó, az eddigi kirívó igazságtalanságokat mielőbb felszámolni akaró osztályát és rétegét. S ez olyan erő, amivel barátnak és ellenségnek egyaránt számolnia kell Chile máris megindult dinamikus fejlődése láttán. A program határozott, egyenes vonalú megvalósításától függ nem csupán a jelenlegi népi egységkormány helyzete, hanem Chile jövője. Dr. Allende — Latin-Amerika perspektívái szempontjából példaadó módon — a polgári demokrácia parlamentáris játékszabályainak szigorú tiszteletben tartásával, az alkotmány keretei között foglalhatta el a köztársasági elnöki széket, s további munkáját még olyan erők is támogatják, amelyek egyébként, a „hagyományos ■ besorolást” tekintve aligha nyújtanak segédkezet a nagyszabású reformok végrehajtásához. Chile a forradalmi változások, a döntő átalakulások korszakát éli. Bármerre is menjünk, bárkivel is találkozzunk, bárhol is hallgassuk a nagygyűlések szónokait, mindenütt ugyanazt az őszinte, bizakodással teli hangulatot tapasztalhatjuk. Államférfiak, pártpolitikusok, professzorok, gazdasági szakértők, munkások, parasztok, diákok és egyszerű háziasszonyok már a megismerkedés első pillanataiban félreérthetetlenül kifejezésre juttatják, milyen odaadással — s ha kell önfeláldozással, még az életük árán is — készek megvédeni a fordulat óta elért vívmányokat, biztosítva a további előrehaladás feltételeit. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a chileiek most valamiféle „diadalmas mámorban” töltik napjaikat és illúziókat kergetnek. Erről szó sincs. Mindennek éppen az ellenkezője igaz: világosan és reálisan látják lehetőségeiket, a feltornyosuló nehézségeket, tisztában vannak a munka bonyolultságával, az ellenfelek és kifejezett ellenségek alig leplezett készülődéseivel. Optimizmusuk viszont abból fakad, hogy a legpontosabban eleve kiszámíthatják, milyen erőkre támaszkodhatnak, ha egyszer mégis sor kerülne a békés átmenet helyett a tényleges erőpróbára. Dr. Allende minden erőfeszítése arra irányul, hogy a népi egység pártjainak aktív közreműködésével, a képviselőikből alakított reprezentatív kormány segítségével oly módon vezesse át sok megpróbáltatáson átment népét a nemrégen még teljes „virágjában” levő monopolista uralomból, az oligarchia szorításából a szocialista építés időszakába, hogy minél kevesebb megrázkódtatással, az életszínvonal szüntelen emelésével, a reformok gyakorlati végrehajtásával a „chilei példa” vonzó legyen mindazoknak, akik a maguk sajátos körülményei közepette hasonlóképpen síkraszállnak a külföldi kizsákmányolás és beavatkozás megszüntetéséért, a hazai tőkés járom széttöréséért. Az elnök számos nyilatkozatában nyomatékosan kijelentette: nem óhajt senkinek „modellt” adni, nem szeretne egyetlen latin-amerikai államot sem befolyásolni, miként lépjen a történelem követelményeként parancsoló sürgősséggel jelentkező új útra. Célja és fő törekvése: Chile problémáinak megoldása. Természetszerűleg a minden tekintetben sorsfordulót jelentő változások sikereiből erőt meríthetnek mindazok, akik hasonló elképzelések gyakorlati átültetésén fáradoznak. Az erőviszonyok kétségtelenül kedveznek a haladó, baloldali kormány elgondolásainak. Chilében már régen megértek a történelmi feltételek az átalakulásra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy már az előző Frei-kormány hozzákezdett néhány reformhoz, a kereszténydemokrata balszárny pedig kifejezetten helyesli — parlamenti szavazataival támogatta — Allende győzelemre juttatását és programja megvalósítását. Igen sokat tett, rendkívül rövid — mindössze alig több, mint kéthónapos működése alatt — az új kormány gazdasági és politikai téren egyaránt. A tömegek kétségtelenül sürgetik a gyors ütemű változásokat, a népi egység nem várhat, ugyanakkor figyelembe kell vennie a reális adottságokat is a konkrét lépések meghatározásakor. A nagy amerikai rézbányák és a magánbankok államosításával a választási program néhány, legfontosabb ígérete nyert beteljesülést (illetve, a pontosság kedvéért, a magánbankok reformjához is szükséges a parlamenti hozzájárulás és a jobboldali reakciós körök nyomására, a kereszténydemokrata párton belül érezhető ellenállás kezd kibontakozni). Lendületesen halad a Frei idejében oly vontatott és csak látszatintézkedéseket kimutató földreform lebonyolítása. Ezen a téren szintén kiderült: sok vidéken a nagybirtokosok nem hajlandók egykönnyen és simán megválni vagyonuktól. A földbirtokosok fegyveres osztagokba szervezkedtek és komoly összecsapásokra került sor. Január elsejétől kezdve a földművelésügyi miniszter leköltözött vezekara élén vidékre és a helyszínen irányítja a reform végrehajtását. Allende két hónapot ugyancsak vidéken tölt, a nagy kikötő- és iparvárosba, Valparaísóba tette át az elnöki rezidenciát. Nyilvánvalóan még több miniszter is követi majd a jó példát. Eddig ugyanis az államigazgatás túlságosan centralizált, bürokratikus volta akadályozta az állampolgárok ügyeinek gyors, hatékony, megnyugtató intézését. A közigazgatási reform a közeljövő feladatai közé tartozik éppen a lakosság mindennapi érdekeinek figyelembevételével, a haladás szellemében. Gazdasági téren legdöntőbb teendő az infláció megfékezése. Chile az egész világon a második helyen állt az infláció gyors galoppjában. Az utóbbi két hónapban már mutatkoztak biztató jelenségek, de a szakértők jól tudják: egyik pillanatról a másikra nem lehet megállítani ezt a sok éves egészségtelen folyamatot. A teljes és részleges munkanélküliek háromszázezres serege, érthetően, arra vár, hogy munkát és kenyeret kapjon. A népi egység kormánya mindent elkövet a múlt szomorú örökségének mielőbbi eltüntetésére, éppen az ország legfőbb kincsét jelentő rézbányák államosításával és a magánbankok megfékezésével. Belpolitikai elemzésekben állandóan visszatérő téma volt, milyen eszközöket lehet igénybe venni a tőkés-földesúri ellenállás kiküszöböléséhez. A parlamenti belső erőviszonyok egyelőre még nem biztosítanak automatikus többséget a kormánynak, az elnöknek szüksége van a kereszténydemokrata szavazatok egy részére, mit tehet, ha adott esetben valamelyik döntő reformja nem mehetne keresztül a törvényhozásban? Beszélgető partnereim mindig aláhúzták: az alkotmány keretei között akarnak tovább haladni, nem zárták ki azonban a fegyveres küzdelem lehetőségét sem. Az osztályharc fokozódására már a közeljövőben számítani kell a népi egység programjának fokozatos végrehajtásakor. A második kérdésre válaszolva: a köztársasági elnöknek alkotmányos joga van mind a parlament feloszlatására, mind pedig az egész országot érintő valamely lényeges kérdésben a népszavazás kiírására. Feltehetően, a kormány politikai ellenfelei is ismerik a realitásokat, s eleve le tudják mérni a közhangulat alapján, milyen esélyekkel indulhatnának az Allende köré csoportosult erőkkel szemben. Mindenesetre, ha váratlan fejlemények nem jönnek közbe, április első hetében sor kerül a községtanácsi választásokra, amelyeken valamennyi párt külön indul. A chilei erőviszonyok újabb analizálására ez a nagy fontosságú belpolitikai esemény kiváló alkalmat szolgáltat. Külpolitikai vonatkozásokban néhány konkrét elhatározással bizonyította be a kormány, hogy Chile valóban önálló, új úton jár. Felvette a diplomáciai kapcsolatot Kubával és a népi Kínával. Hasonló lépésre készül az NDK-val. Az Amerikai Egyesült Államokat és latin-amerikai szövetségeseit, minden jel szerint, nagyon aggasztják ezek a kibontakozó tendenciák a „zöld kontinensen”. Nixon elnök legutóbbi nyilatkozatában sem hagyott kétséget aziránt, hogy milyen mértékben foglalkoztatja a chilei fordulat Washingtont. Számos latin-amerikai országban járva, a legkülönbözőbb világnézetű hivatalos és magánszemélyekkel beszélgetve, olyan kép alakult ki bennem, hogy senki sem gondol közvetlen, fegyveres észak-amerikai intervencióra, viszont a gazdasági és politikai nyomás fokozását nem szabad figyelmen kívül hagyni Chile népének történelmi küzdelmét, az út első szakaszát szemlélve, őszintén bízunk abban, hogy a „nagy vállalkozás” — minden nehézség ellenére — meghozza sikereit, s ezzel valóban új helyzetet teremt más, hasonló harcot folytató országok társaságában Latin-Amerikában. Matolcsy Károly Magyar Nemzet. A moszkvai zsinagógák közösségének vezetősége tiltakozott a szovjetellenes provokációk miatt Moszkvából jelenti a TASZSZ. A moszkvai zsinagógák közösségének küldöttsége átnyújtotta tiltakozását az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének azok miatt a szovjetellenes terrorista provokációk miatt, amelyeket a cionisták rendeznek az Egyesült Államokban szolgálatot teljesítő szovjet képviselők ellen. A nyilatkozat, amelyet a közösségi vezetőkkel együtt Lejb Levin ,moszkvai főrabbi írt alá, hangsúlyozza: ,,A provokációkat,,— amelyek ellen, az amerikai hatóságok láthatólag nem foganatosítanak intézkedéseket — elítéli minden becsületes ember... Követeljük, hogy az amerikai hatóságok haladéktalanul vessenek véget a cionisták bűnös tevékenységének.” A nyilatkozatban a moszkvai zsinagógák vezetői hangsúlyozzák: „A zsidó népnek, amely megtalálta boldogulását a Szovjetunióban, a szovjethatalom alatt mind gazdasági, mind kulturális és szellemi téren elérte a fejlődés magas fokát, nincs szüksége a kéretlen prókátorok, a fasiszta módra viselkedő zsidók segítségére.” • CsfitSriSk, WTI. jfeatiar 14. Torres elnök nyilatkozata a bolíviai kormány terveiről La Pezból jelenti a PAP. Juan José Torres tábornok, bolíviai elnök nyilatkozatot adott a PAP lengyel hírügynökség tudósítójának. Torres kijelentette, hogy kormánya hazafias, forradalmi jellegű és Bolívia a harmadik világ részének tekinti magát. A kormány a külpolitika önállósítására, a gazdasági függés megszüntetésére törekszik. Torres utalt arra, hogy kormánya máris reformokat hajtott végre a mezőgazdaságban és rövidesen hozzákezd az államapparátus átszervezéséhez is. Egyidejűleg végre kell hajtanunk — jelentette ki —, a politikai élet és az alkotmány mélyreható reformját is. Torres megállapította, hogy kormánya munkások, a katonák, a parasztok és az értelmiség spontán támogatásával jutott hatalomra. Kifejezte reményét, hogy a hadsereg megérti szerepét és most, a jobboldali csoport felszámolása után, megbízhatóan betölti a szociális átalakulások védőjének feladatát La Pazban tömegfelvonuláson ünnepelték meg a jobboldali puccskísérlet bukását. A tüntetés után a főváros főterén 10 000 ember tartott nagygyűlést, amelyen megjelent Juan José Torres köztársasági elnök is. A felszólalók egymás után jelentették ki, hogy a forradalmi haladás egyetlen lehetősége: a nép felfegyverzése. A külpolitika hírei (Szófia, MTI) A csehszlovák párt- és kormányküldöttség, amely Gustáv Husáknak, a CSKP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hétfő óta tartózkodik hivatalos látogatáson a Bolgár Népköztársaságban, tárgyalásait befejezve szerdán rövid látogatást tett Plovdivban. A csehszlovák delegáció ma utazik vissza Prágába. (Varsó, MTI) A lengyel fővárosba érkezett Kurt Mottick, a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt parlamenti képviselője, a Bundestag külügyi bizottságának alelnöke. Január 19-ére várják a nyugatnémet Vöröskereszt küldöttségének érkezését, hogy az úgynevezett családegyesítési kérdésekről tárgyaljanak. Egy nappal később kezdődik Börzeinek, a CDU—CSU parlamenti frakciója vezetőjének háromnapos lengyelországi látogatása. (Kairó, Reuter) Edmund Muskie amerikai demokrata párti szenátor háromnapos kairói látogatása során eszmecserét folytatott Anvar Szadattal, az EAK elnökével és Riad külügyminiszterrel is. Muskie kairói látogatása előtt Izraelben járt, ma pedig Moszkvába utazik. (Tengan, Reuter) Az amerikai katonaság megkezdte az Okinawán tárolt 13 ezer tonna mérges gáz első rakományának elszállítását (Singapore, AP) Heath brit miniszterelnök Kuala Lumpurból megérkezett Singapore-ba, hogy részt vegyen a brit Nemzetközösség ma megnyíló csúcsértekezletén. A nemzetközösséghez tartozó államokból szerdán szintén megérkezett már több elnök. (Montevideo, Reuter) Szerdán Montevideóba érkezett Oliver Wright brit külügyi államtitkár, hogy az uruguayi kormány tagjaival tanácskozzék a Jackson brit nagykövet elrablása után kialakult helyzetről. Megfigyelők szerint az államtitkár kísérletet tesz arra, hogy Pacheco elnököt álláspontjának megváltoztatására bírja. Ugyanis az uruguayi kormány közölte, hogy nem hajlandó tárgyalni a gerillákkal. (Prága, MTI) A csehszlovák külügyminisztérium sajtóosztálya a szerdai naptól hatálytalanította Alán Levy amerikai tudósító akkreditálását, mert csehszlovák-ellenes tevékenységet folytatott. Alán Levynek családjával együtt 48 órán belül el kell hagynia Csehszlovákia területét . (London, TASZSZ) Szerdán befejezte munkáját a 15 nyugat-európai kommunista párt képviselőinek értekezlete, amelyen megvitatták a kapitalista országok munkásosztálya harcának problémáit a nemzetközi monopóliumok növekedésének viszonyai között