Magyar Nemzet, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

•* Bejrútból jelenti az MTI: Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és az általa vezetett magyar jószolgálati küldöttség csütörtökön megbeszéléseket folytatott Bejrútban Khalil Abu Hamasz libanoni külügyminiszterrel, valamint Mohamad Sabra politikai és gazdasági főigazgatóval a két ország kapcsolatainak erősítéséről. A megbeszéléseken részt vett Havasi Béla, hazánk bejrúti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is, aki este fogadást adott a küldöttség tiszteletére. A küldöttség pénteken este továbbutazott Bagdadba, ahol ötnapos látogatása idején megbeszéléseket folytat az illetékes iraki vezetőkkel a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről. Bagdadba utazott a magyar jószolgálati küldöttség Hussarabb időn át tartó tátgyalnak Január 26-án találkozik ismét a két német államtitkár Bonnból jelenti az MTI. Péntek délelőtt megkezdődött a bonni kancellári hivatalban az NDK és az NSZK delegációjának eszmecseréje. A Michael Kohl minisztertanácsi államtitkár vezette NDK-küldöttség kevéssel 11 óra előtt érkezett meg gépkocsikon Bonnba. A kancellári hivatal előtt várakozó újságírók kérdései elől Kohl államtitkár azzal tért ki, hogy a megállapodás értelmében az eszmecsere bizalmas. Az eszmecsere Kohl és Bahr négyszemközti beszélgetésével kezdődött. Pénteken, kora délután, három és háromnegyed órás eszmecsere után véget ért a Kohl és Bahr államtitkár vezette NDK és NSZK delegációk bonni találkozója. A tanácskozás befejezése után kiadott kommüniké csupán azt közli, hogy a két küldöttség január 26-án ismét találkozik, ezúttal Berlinben. Egon Bahr bonni államtitkár a találkozó után az újságíróknak kijelentette, hogy reméli: a január 26-iki berlini találkozó után Kohl államtitkár később ismét Bonnba látogat el. Bahr ezzel közvetett módon arra célzott, hogy a két német állam tárgyalásait hoszszabb időn át folytatni fogják. Waltr Scheel sajtóértekezlete A bonni kormány eddigi külpolitikáját folytatja Polgár Dénes, az MTI bonni tudósítója jelenti Walter Scheel bonni külügyminiszter pénteken sajtókonferenciát tartott Mainzban, ahol a Szabad Demokrata Párt országos elnökségének ülésén vett részt. A külügyminiszter azt mondotta, a bonni kormány tavaly úgy folytatta keleti politikáját, hogy azzal az ellenzék is egyetérthet. Figyelemre méltó — fűzte hozzá —, hogy a CDU—CSU nem kötelezte el magát negatív irányban a moszkvai és a varsói szerződés kérdésében. Az a körülmény, hogy az ellenzék a szerződéseket egyfajta összefüggésben látja, érthető. „Ezzel a célkitűzéssel én is egyetértek” — hangoztatta. Scheel szerint a kormány 1971-ben kitartóan folytatja eddigi külpolitikáját. Ez az év megmutatja majd, van-e esélye a sikernek. Az NDK-val folyó eszmecseréről szólva Scheel aláhúzta: sohasem gondolta, hogy ez könnyű lesz. Huszonöt év mulasztásait nem lehet néhány hónap alatt behozni — mondotta. Valentyin Falint, a Szovjetunió leendő bonni nagykövetét a külügyminiszter a Szovjetunió egyik kiemelkedő diplomatájának nevezte. Rio de Janeiróban nyugtalanok Még nem engedték szabadon a svájci nagykövetet Rio de Janeiróból jelenti az AP és a Reuter. Hivatalos brazil körök pénteken nyugtalanságukat fejezték ki amiatt, hogy elrablói még mindig nem engedték szabadon Giovanni Bucher svájci nagykövetet. A Bucher nagykövet szabadon bocsátása fejében elengedett hetven politikai fogoly immár 24 órája megérkezett Santiago de Chilébe, azonban Bucher fogvatartói még semmi jelét sem adták annak, mikor szándékoznak elengedni a nagykövetet. Rio de Janeiro valamennyi kerületét egyébként nagy rendőri erők ellenőrzik, URH- gépkocsik cirkálnak a város utcáin. Megbízható forrásokból származó értesülések szerint a biztonsági erők, Bucher szabadon bocsátását követően, azonnal „átfésülő hadműveletet” végeznek az emberrablók kézrekerítésére. Az AP svájci kormányforrásra hivatkozva jelentette, a svájci hatóságok aggódnak amiatt, hogy a brazil kormány túlméretezi a rendőri mozgósítást, s Bucher nagykövet szabadon bocsátása emiatt várat magára. Megfigyelők úgy vélik, hogy Svájc Rio de Janeiró-i nagykövetét a gerillák mindaddig nem engedik szabadon, amíg meg nem győződtek arról, hogy ők maguk biztonságban vannak. Anglia történelmében először 230 000 postás sztrájkra készül Londonból jelenti a Reuter, a UPI és az AFP. A brit postások szakszervezetének vezetősége pénteken — Anglia történelmében először — általános sztrájkra szólította fel az igazgatása alá tartozó mintegy 230 000 dolgozót. A postai dolgozók munkabeszüntetése január 20-ától kezdődően szinte teljesen megbénítja majd a levél- és távíróösszeköttetést a szigetország és a külvilág között. A sztrájkot egyébként azért határozták el, mert a munkáltatók elutasították a szakszervezet tizenöt százalékos béremelési követelését. A szakszervezet vezetőségének határozata értelmében a sztrájk időtartama alatt csak a rendkívül sürgős táviratokat kézbesítik, és telefonvonalat csak a rendőrség, a mentők és a tűzoltóság részére biztosítanak. Vádat emeltek New Yorkban cionista vezetők ellen Washingtonból jelenti a Reuter és a UPI. A Zsidó Védelmi Liga elnevezésű cionista szervezet két tagja és egyik társuk ellen, pénteken vádiratot adott ki a New York-i nagy esküdtszék — közölte John Mitchell, az Egyesült Államok igazságügyminisztere. A vádirat szerint a három személy 1970 júliusában megszegte a fegyverviselési jogot szabályozó amerikai törvényeket. Mindhárman fiktív neveket használtak, hogy egy New York-i nagykereskedőnél lőfegyvereket szerezhessenek be. A három vádlott: Sándor Sternberg és David Sommer, a Zsidó Védelmi Liga országos vezetőségének tagjai, valamint Aaron Blumenthal, aki jelenleg nem tagja ugyan a ligának, de szoros kapcsolatban áll a szervezet tagjaival. A Zsidó Védelmi Liga vezető szerepet játszott az Egyesült Államokban nemrég lezajlott szovjetellenes tüntetésekben. Ma©ar Nemzet Új elnököt választott a lengyel Szaktanács Varsóból jelenti az MTI. Pénteken délután plenáris ülést tartott a Lengyel Szakszervezeti Szövetség központi tanácsa. Az ülés elfogadta Ignacy Loga-Sowinskinak, a tanács elnökének lemondását és megválasztotta a Lengyel Szakszervezeti Szövetség központi tanácsának elnökévé Wladyslaw Kruczeket, a LEMP PB tagját, a rzeszowi vajdasági pártbizottság eddigi első titkárát. Építően bíráló szellem az SZKP területi pártértekezletein Moszkvából jelenti az MTI. Újabb szakaszába érkezett az SZKP XXIV. kongresszusának előkészítése. Megkezdődtek országszerte a területi pártkonferenciák. A Pravda részletes beszámolót közölt az andizsáni,a horezmi, az adzsariai és a déloszeti területi pártértekezletekről. Mint az SZKP lapja rámutat: a viták középpontjában a kongresszusi előkészületeit, az idei népgazdasági terv teljesítésének feladatai, a gazdasági és kulturális építés partirányítása további megjavításának, valamint a dolgozók kommunista nevelésének tennivalói állnak. A szovjet sajtó vezető lapja külön aláhúzza, hogy a pártkonferenciákon tárgyszerű, építően bíráló szellem érvényesül. A küldöttek különleges figyelmet fordítanak a termelés hatékonyságának növelésére, s ennek kapcsán kritikusan rámutatnak arra, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, még óriási feltáratlan és kihasználatlan tartalékok vannak. Washington akadályozza a helsinki diplomáciai konzultációba! A finn kormányfő nyilatkozata Helsinkiből jelenti a TASZSZ. " Az európai béke megőrzése az elmúlt esztendő nemzetközi életének egyik legfontosabb momentuma, amelyet több országnak a biztonság megszilárdítását célzó tárgyalásai jellemeztek — mondotta Ahti Karjalainen finn miniszterelnök a Soumenmaa című lapnak adott interjújában. Országának külpolitikájáról hangoztatta, hogy a legközelebbi szomszédokkal, a Szovjetunióval és a skandináv országokkal fenntartott kapcsolatok életbevágó jelentőségűek Finnország számára. Interjújának további részében a finn miniszterelnök érintette kormányának nem régen elhangzott javaslatát arról, hogy az érdekelt országok képviselői Helsinkiben tartsanak sokoldalú diplomáciai konzultációkat az összeurópai biztonsági értekezlet előkészítésére A miniszterelnök rámutatott hogy több NATO-ország, s elsősorban az Egyesült Államok nem hajlandó részt venni ezeken a tanácskozásokon. Kivégeztek három Yaoundéból jelenti az AFP Kivégezték a yaoundéi perekben halálra ítélt és elnöki kegyelemben nem részesült vádlottakat — jelentették be pénteken késő délután a kameruni fővárosban. Ernest Ouandiét, a Kameruni Népi Unió vezetőjét, Raphael Fotsingot, Ouandié egyik, összekötőjét és Gabriel' Tabeut, a Szent "Kereszt" Társaság egyik vezetőjét pénteken helyi idő szerint délelőtt 10 órakor lőtték agyon Bafoussam főterén. A három halálraítéltet kameruni vádlottat péntek reggel egy katonai különrepülőgépen szállították át Yaoundéból Bafoussamba, Bamileke kameruni országrész központjába. A január 5-én és 6-án hozott hat halálos ítélet közül Ahidjo elnök csütörtökön hármat életfogytiglani börtönbüntetésre változtatót, hármat pedig — ■a 72 további vádlottügyében hozott - - börtönbefizetésekk"jegyet emberre "jóváhagyott. Mindannyiukat a kormány megdöntésére szőtt államellenes összeesküvésben találták bűnösnek. A rabati rádió szerint Marokkóban antimonarchista összeesküvést lepleztek le Rabatból jelenti a Reuter és az AFP. II. Hasszán rendszerének megdöntésére irányuló államcsínykísérletet lepleztek le és hiúsítottak meg Marokkóban — közölte a rabati rádió és televízió. A puccsot „külföldről készítették elő, országunk érdekeitől idegen belső erők támogatásával” — mondotta a rádió, hozzáfűzve, hogy az ügyben letartóztatott 180 személy már korábban is — 1962—64 között — hasonló összeesküvésben vett részt. A letartóztatottakat hamarosan bíróság elé állítják Marrakechben. A letartóztatottak között több baloldali érzelmű, ismert politikus van, köztük a Népi Erők Nemzeti Szövetségének tagjai. A vád ellenük: az „ország biztonságának veszélyeztetése”. A külpolitika hriái e (Moszkva, TASZSZ) Két amerikai politikust fogadott pénteken Koszigin Muskie szenátort, a Demokrata Párt esélyes elnökjelöltjét, és Harrimant, Washington volt moszkvai nagykövetét, akinek legutóbbi megbízatása Párizsban, a Vietnam-értekezleten az amerikai küldöttség vezetése volt. A szovjet—amerikai viszony néhány időszerű kérdéséről tárgyaltak. 0 (Varsó, MTI) Lengyel kohászok keresték föl Giereket, a LEMP első titkárát és Jaroszewoicz miniszterelnököt Tárgyaltak a dolgozók szociális helyzetének megjavításáról is. (Washington, AP) Vírusos tüdőgyulladás miatt kórházba szállították Johnson volt amerikai elnököt. A kórház közlése szerint Johnson állapota nem ad aggodalomra okot. Algériai—amerikai megállapodás Algírból jelenti a DPA. A Société Nationale de Transport et de Commercialisation des Hydrocarbures (Sonatrac) állami tulajdonban levő algériai olajipari vállalat és a texasi El Paso cég évi 5 milliárd köbméter földgáz szállításáról kötött megállapodást. (Moszkva, Reuter) Schröder, a bonni Bundestag külügyi bizottságának kereszténydemokrata, elnöke csaknem két óra hosszat tárgyalt Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettessel. A tárgyalásokban részt vett Falin, a Szovjetunió leendő bonni nagykövete. (Belgrád, MTI) Brioniban fogadta Tito a lengyel párt küldöttségét. A delegáció ezt követően visszatért Varsóba. (Washington, Reuter) Tíznapos távollét után Nixon elnök visszatért a washingtoni Fehér Házba. IVein volt összeesküvés ... Karachiból jelenti az AP. Jahja Khan pakisztáni elnök kijelentette, hogy Wosniak lengyel külügyminiszter-helyettes meggyilkolása mögött „semmiféle összeesküvés nem állt”. Az elnök kérdésekre válaszolva elmondotta, áttanulmányozta az ügy kivizsgálásával foglalkozó bizottság jelentését, és úgy találta, hogy„egyéni akcióról volt szó, semmi többről, ami kizárja az összeesküvés lehetőségét”,. Szombat, 1971. január 16. Araiba hitrc mögött van 1971: A „PAPADEMOKRÁCIA” ÉVE „Hosszú még az út a Papademokráciáig.” Ezt a címet adta a londoni konzervatív Economist annak a cikknek, amely Papadopulosz görög miniszterelnök politikai programbeszédét elemezte. Nyíltabban és világosabban kifejezve, a görög junta főnöke azzal kezdte az 1971-es esztendőt, hogy nyíltan megmondotta: semmilyen formában nem enged majd a rezsim szorítása. Mégazokat az időszakonként taktikai okokból beharangozott változtatásokat sem hajtják végre, amelyekkel bizonyos „demokratikus jogok” visszaállításának látszatát akarták kelteni. Már Papadopulosz újévi beszéde előtt világos volt, hogy az önmaga által szabott „demokratizálási menetrendet” a katonai rendszer nem fogja betartani. Hiszen az alkotmány tizedik cikkelyét, amely az önkényes letartóztatások ellen nyújt bizonyos fokú védelmet, már 1970 áprilisában újra hatályossá kellett volna tenni. Szeptemberben lett volna esedékes a katonai különbíróságok megszüntetése. Még az úgynevezett „Institucionális törvényeket” is késve, december 15-e helyett január első hetében hozták nyilvánosságra.Ezek a törvények — pontosabban rendelkezések és utasítások — sem jelentenek lényeges változást. Céljük mindössze az, hogy afféle „végrehajtási utasítást” adjanak a junta által kidolgozott alkotmányhoz és ily módon szolgálják a rezsim megszilárdítását.. Megjelenésük mindössze azt jelenti, hogy a rendszer megállapítja a hatalom korlátait, s, ezzel — csak formailag — bizonyos kereteket szab az önkénynek.). A junta tehát 1970 folyamán megszegte vérszegény demokratizálási ígéreteit is. Papadopulosz legfrissebb beszéde, s amelyet válogatott hallgatóság előtt tartott, s amelyet a rádió és televízió is közvetített, ezen is túlment. Legfontosabb jellemvonása, hogy leszögezte, 1971-ben nem várható Görögországban politikai enyhülés. A junta vezetője brutális nyíltsággal közölte: „A most következő esztendőben nem lesz semmiféle változás.” Ez azt jelenti, hogy a kivételes állapot továbbra is érvényben marad, s ezután is katonai törvényszékek ítélkeznek „az ország biztonságát, veszélyeztető bűncselekmények felett”. A kivételes állapotot és a haditörvényszékek tevékenységét röviddel a Papadopulosz-beszéd előtt „elvi alapra” helyezte Georgalas államtitkár, akit Nyugaton a rezsim „főideológusának” neveznek. Georgalas azt mondotta, hogy Görögországban „a rezsim garantálója továbbra is a hadsereg". Nemcsak a különböző árnyalatú ellenzéki csoportok ellen hirdetett könyörtelen harcot, hanem azt is leszögezte: minden politikust (tehát a polgári politikusokat is) távol kell tartani az államügyektől, aki ,,bármilyen szerepet játszott Görögország politikai életében 1967. április 21-e előtt”. A nyílt katonai diktatúra további fenntartása mellett a Papadopulosz-beszéd második, számos kombinációra alkalmat adó jellemvonása az egyes szám első személy eddig nem tapasztalt keménységű alkalmazása volt. A junta vezetője azt mondotta, hogy majd akkor állítják vissza az alkotmányos rendet, ha „a forradalom teljesítette feladatait”. Azt, hogy ez mikor történik meg , Papadopulosz dönti el: „Én, a nép megbízatásának hordozója, fogom majd eldönteni, hogy ezt mikor lehet egy biztonságos és megfelelő helyzetben megtenni”. A görög helyzet megfigyelői ebből a hangból mindenekelőtt azt a következtetést vonták le, hogy Papadopulosz személyes helyzete a juntán belül vívott harcban az év utolsó két hónapjában megerősödött. A hatalmi harc részvevői az egyik oldalon Papadopulosz is az őt támogató Pattakosz belügyminiszter , a másik oldalon pedig Makarezosz koordinációs miniszter és követői. A Makarezosz-csoportnak egészen a legutóbbi időkig rendkívül jó kapcsolatai voltak a hadsereg tisztikarában és főképpen a titkosszolgálatban. A junta Makarezosz szárnya a fasizmus korai korszakára emlékeztető radikális demagógiát összekötötte a terror állandósításának programjával és határozottabban utasította el a konzervatív monarchista körök egyezkedési kísérleteit, mint Papadopulosz és köre. A Makarezosz-csoport azért harcolt, hogy az alapvető politikai vitakérdések (a kivételes állapot megszüntetésének időzítése, a száműzött Konstantin környezetével folytatott közvetett tárgyalások) a junta kollektív döntésétől függjenek. A legújabb Papadopulosz-beszédet kísérő kommentárok a beszéd tónusából azt a következtetést vonják le, hogy Makarezoszék némileg visszaszorultak, s hogy az említett kérdésekben Papadopulosz szava lesz a döntő. Összefoglalva: az év első heteiben úgy tűnik, hogy a junta uralmának szorítása egyfelől nem enyhül — másfelől fokozatosan és egyre inkább személyi diktatúrává válik. Természetesen felvetődik a kérdés: milyen okok húzódnak meg a Papadopulosz-beszéd kemény vonala és személyi szilárdságot tükröző kijelentései mögött. Mindenekelőtt abból kell kiindulni, hogy a puccs után közvetlenül a junta számos gazdasági intézkedést tett hatalmi bázisának megszilárdítására. Ilyen volt a paraszti adósságok egy részének elengedése, a hatalomátvételt követő béremelések és mindenekelőtt a hadsereg, valamint az erőszakszervezetek anyagi ellátottságának látványos fokozása. Mindez továbbra is az ez-. redesi rezsim konzerválásának irányába hat. Kétségkívül, írlegkönnyíti'’ ezt a konzervá' lási folyamatot a nyílt ellenzék szétforgácsoltsága. Az ellenzéki,illetve ellenállási erők tevékenységét és tényleges erejét magában Görögországban az elnyomás brutális volta miatt jóformán lehetetlen felmérni. Tény azonban, hogy maga a görög kommunista mozgalom is megosztott és 1970 őszén az Andreasz Papandreu által vezetett polgári centrista pánhellén felszabadítási mozgalom (PAK), valamint a baloldali hazafias front (PAM) emigrációban élő vezetői közötti párizsi tárgyalások mély taktikai-politikai nézeteltéréseket tártak fel. A legnagyobb felelősség azonban — az említett tényezők hatását elismerve is — az amerikai külpolitikát terheli. A puccs után az általános felháborodás viharában az amerikaiak embargó alá vonták a Görögországnak szállítandó nehéz-fegyverzetet. Ennek ellenére, már az embargó időszakában, több tízmillió dollár értékű nehéz-fegyverzetet szállítottak Athénba. Nixon 1970 szeptemberében formailag is megszüntette a gyakorlatban soha be nem tartott embargót. Akkor az amerikai hivatalos indokolás Görögország „stratégiai értékére”, valamint a rezsim liberalizálási ígéreteire támaszkodott. A legutóbbi hetek fejleményei és mindenekelőtt Papadopulosz beszéde arról tanúskodtak, hogy a rendszer urai nem éreznek ilyen kötelezettséget és annak értékelik az amerikai magatartást, ami bátorításnak a junta hatalom szilárdítására és fenntartására. Gömöri Endre 0 (Algír, UPI) Az algériai belügyminisztérium pénteken „ellenforradalmi szervezkedésre” való hivatkozással el rendelte az Algériai Diákok Országos Szövetségének feloszlatását. Az algíri egyetem diákjai már több hete sztrájkolnak amiatt, hogy a hatóságok „titkos szervezkedés” vádjával hat társukat letartóztatták.