Magyar Nemzet, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

Péntek, 1971. január 1., Az eddigi úton Az új év küszöbén a jókí­vánságok mellé felsorakozik néhány kérdés is: mit hoz az új esztendő, merre tart nép­gazdaságunk, a sok fáradozás meghozza-e majd eredményeit, hogyan dolgozzunk a sikerek érdekében? „A munka felét elvégezte, aki megkezdte.” Szocialista brigádvezetők klub­napján Horatiusnak ezt a mondását a gyár egyik tapasz­talt mérnöke idézte, annak kapcsán, hogy alaposan, több­oldalúan megvitatták a válla­lat 1971. évi tervét és most nekigyürkőznek az új felada­toknak. — Lehet, hogy a ró­mai költő megállapításával esetleg valaki nem ért egyet, én mégis helyesnek, igaznak tartom, mert a mi gyárunk is már korábban hozzáfogott az 1971-es feladataihoz — fűzte hozzá az idézethez a mérnök. Majd sorolni kezdte azokat a reális eredményeket, amelye­ket nemrég a kongresszusi versenyben, az 1970-es felada­tok korábbi befejezésével, az év végéig elért túlteljesítések­kel megalapozták és elkezdhe­tik az új népgazdasági terv első éves szakaszát. Sok gyárban, telephelyen, üzemrészlegben jegyeztem fel ilyen eredményeket. A Láng Gépgyárban nem üres ígéret volt, hogy a Gagarin Hőerő­mű óriás turbináját a meg­adott időpontra elkészítik; a Csepeli Szerszámgépgyárban terven felül készítettek több nagy pontosságú megmunkáló­gépet; az Északi Járóműjaví­tóban a kiszabottnál több Die­sel-mozdony nagyjavítását vé­gezték el terven felül a szo­cialista brigádok; az Építőgép­gyártó Vállalat soproni telepé­nek dolgozói a 25 millió forin­tos éves árbevételi tervüket, vállalásaikkal, becsületes munkájukkal, másfél millióval megnövelték. Jobb szervezés, magasabb színvonalú vezetés és ellenőr­zés, folyamatos anyagellátás az alapja ezeknek az eredmé­nyeknek, köztük a termelé­kenység javulásának, túl azon a törekvésen, hogy több ered­ménye legyen a közös erőfe­szítéseknek, és természetesen magasabb összeget mutasson a fizetési lista. Még egy fontos szempontot említünk, amely­ről a parlament legutóbbi ta­nácskozásán is többször hivat­koztak. Javult a gazdálkodás abban a vonatkozásban is, hogy a gyárak, vállalatok, te­lephelyek nem raktárra ter­melnek, hanem szükségletre, és a gépet, berendezést, építő­ipari eszközt a rendelők azon­nal viszik és üzembe helye­zik, hogy minél előbb hasznot hajtson. A gazdasági reform, amelyet három évvel ezelőtt vezettünk be, mind gyorsabb cselekvésre készteti a gazdasági és műsza­ki vezetőket, és ez a sebesség­­változás, felgyorsulás jó a ter­melővállalatnak, a népgazda­ságnak, a dolgozóknak. Csak bátran kapcsolni to­vább, a még nagyobb sebes­ségre — erre biztatnak min­den vezetőt a megoldásra váró feladatok: hatékonyabban gaz­dálkodni, javítani a munka termelékenységét, növelni a dolgozók szakmai tudását, csökkenteni a munkaerőmoz­gás egészségtelen megnyilvá­nulásait, megszilárdítani a munkafegyelmet, megvalósíta­ni a vállalati belső mechaniz­must. Ezeknek a teendőknek a maradéktalan ellátásával még magasabb színvonalon tudjuk a tervgazdálkodást előmozdí­tani, sikerre vinni. Mindennapi beszélgetéseink­ben gyakran említjük az egyensúly kifejezést, amely a legkülönbözőbb területeken óhajként, követelményként, bírálatként jelentkezik. A sok­­gyermekes családok, a kiske­resetűek és a nyugdíjasok igényt tartanak az olcsó és standard minőségű cikkekre. Ezek időnként eltűnnek a bol­tokból. A minisztériumok és irányító hatóságok feladata, hogy az olcsó árufajtákat a gyárak folyamatosan állítsák elő és eljusson az áruházakba, a falusi népboltokba. Gondos­kodni kell a kereslet és a kí­nálat egyensúlyáról, a lakossá­gi igények zavartalan kielé­gítéséről. Évek óta rendezetlen a me­zőgazdasági munkagépek al­katrészeinek gyártása, után­pótlása. Komárom megye egyik országgyűlési képviselő­je panaszolta legutóbb a par­lamentben: „Anyagi vesztesé­geket, bosszúságokat okoz, amikor pár forintos alkatrész hiánya miatt, hetekig hónapo­kig állnak a drága pénzért vá­sárolt gépek. Amit megtermel­tünk, gyorsan és veszteség­­mentesen szeretnénk betaka­rítani.” Matematikai pontossággal kiszámítható, mennyi ideig tart egy alkatrész, a többi már minisztériumi intézkedés, vál­lalati szervezés, kooperáció, végrehajtás és ellenőrzés dol­ga, hogy az alkatrészfronton rend legyen. A X. pártkongresszuson a Központi Bizottság beszámo­lójában értékelték a minisz­­­­tériumok, irányító hatóságok tevékenységét, amelyet a gaz­daságpolitika és a reform megvalósításában végeztek. A kongresszuson felhívták a fi­gyelmüket az üzemek, vállala­tok fokozottabb ellenőrzésére, vajon az állami rendelkezések alapján és szellemében vég­­zik-e gazdasági munkájukat. „Ha az ellenkezőjét tapasztal­ják — olvashatjuk a Központi Bizottság beszámolójában —, irányító jogkörük alapján in­tézkedjenek; ha személyek a hibásak, vonják felelősségre őket; ha a rendelkezések és felső utasítások hibásak, ak­kor helyesbítsék őket saját ha­táskörükben, késlekedés nél­kül; ha meghaladja hatáskö­rüket, akkor tegyenek jelen­tést a Minisztertanácsnak.” Nagyobb fegyelmet, pontos­ságot, precízebb munkát kí­ván mindenkitől az 1971. évi tervtörvény. A parlement költ­ségvetési vitájában elhangzott olyan megjegyzés: a pénzügy­­miniszter expozéja szigorúbb hangú volt a szokottnál. Vályi Péter pénzügyminiszter vá­laszként ezeket mondotta: „Lehet, hogy szigorúbb volt, de a helyzet is szigorú. Leg­alábbis azt megköveteli, hogy minden pontján a gazdálko­dásnak és a népgazdaságnak, ahol nincsenek rendben a dol­gok, ott ezt a szigorúságot kö­vetkezetesen alkalmazzuk.” Az 1971. évi népgazdasági feladatok népünk felemelkedé­sének ügyét,­­az ország gyara­podását szolgálják. Nehezek és egyben lelkesítőek is a terv­ben szereplő teendők s ha val­­amennyit rendre elvégezzük, a negyedik ötéves terv első éves szakasza jó bázist teremt a következő évek még ered­ményesebb gazdálkodásához, még hamarabb mutatkoznak meg népgazdaságunk felfelé ívelő szakaszának jó jellemzői, eredményei. Vig István Népfrontfogadás a budapesti kulturális központok tiszteletére Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára csütörtökön fogadást adott a baráti országok ha­zánkban működő kulturális in­tézményei vezetőinek tisztele­tére. A Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában megjelent Nino Nikolov, a Bol­gár Kultúra, Jan Gothe, a Csehszlovák Kultúra, dr. Sta­­nislaw A­ Sochacki, a Lengyel Kultúra, Heribert Reisenwe­­ber, az NDK kultúrcentrumá­­nak vezetője, valamint Mátyás László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és Sebestyén Nándorné, az Orszá­gos Béketanács titkára. Bencsik István tájékoztatást adott a népfrontmozgalom te­vékenységéről, s az új eszten­dő tennivalóiról. A fogadáson a Hazafias Népfront főtitkára köszönetet mondott azért az önzetlen segítségért, amivel a Budapesten működő kulturális központok segítették megis­mertetni a magyar néppel a testvéri országok életét, múlt­ját, hagyományait, és az egyes országok szocialista építésének fontos feladatait. , Magyar Nemzet Diplomáciai hírek Losonczi Pál, az Elnö­ki Ta­nács elnöke táviratban üd­vözölte­­Gaafar Mohamed Ni­meri vezérőrnagyot, a forra­dalmi parancsnoki tanács és a minisztertanács elnökét a Szu­­dáni Demokratikus Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmá­ból. Péter János külügymi­niszter táviratban köszöntöt­te Farouk Abu Eisa külügymi­nisztert.* Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejez­te ki jókívánságait Ahmadou Ahidjo köztársasági elnöknek, Kamerun nemzeti ünnepe al­kalmából.* Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejez­te ki jókívánságait Rudolf Gnaeiginek, a Svájci Államszö­vetség új elnökének hivatalba lépése alkalmából. Minisztertanács A könny iitél és elismerését fejezi ki az árvízi helyreállítás minden részvevőjének Határozat: Hejőcsabán új cementmű épül A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszá­molt a KGST végrehajtó bi­zottsága 50. ülésének munká­járól. A tanácskozás részvevői elsősorban az integráció prog­ramjával kapcsolatos okmá­nyok kidolgozásával foglalkoz­tak. A kormány a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter tájékoztató jelentést adott az idei árvíz okozta épületkárok helyreállí­tásának és újjáépítésének helyzetéről. Közvetlenül az ár­­vízvédelmi munkálatok befeje­zése után olyan határozat szü­letett, hogy mindazok, akiknek lakóházát az árvíz lerombolta, még a tél beállta előtt tető alá kerüljenek, az új épületekben pedig legalább két helyiséget lakható állapotban át kell ad­ni. A július elején megkezdő­dött építkezések a felelős ál­lami és társadalmi szervek munkája és a széles körű tár­sadalmi összefogás eredménye­ként a vártnál is jobb ered­ményre vezettek: Szabolcs-Szatmár megyében november 10-ig az előirányzatot túltelje­sítve 4171, december 20-ig pe­dig 4673 lakás készült el. Csongrád, Békés és Szolnok megyében ez év végéig 898 la­kás épült újjá, és befejeződött 1312 lakás helyreállítása. A ki­vitelezési munkákat 29 minisz­tériumi, 7 tanácsi vállalat, szá­mos kisz és kisiparos végezte. Részt vettek az újjáépítésben a magyar néphadsereg, a Bel­ügyminisztérium és a Munkás­őrség alakulatai, a KISZ által szervezett ifjúsági építőtábo­rok lelkes fiataljai és az érin­tett területek lakói. Az újjáépítési munkában el­ismerésre méltó eredményeket értek el a Szabolcs-Szatmár megyei párt-, tanácsi és társa­dalmi szervek, továbbá a ter­vező és építőipari vállalatok, a MÁV és a közúti autóközleke­dés dolgozói. A TÜZÉP, az OTP, valamint az építőanyagipari vállalatok jelentős munkát végeztek az újjáépítés feltételeinek bizto­sításában, a néphadsereg és a belügyi­­szervek tagjai... nagy­tömegű ortúág kirakását segí­tették elő. Ugyancsak jelentős volt az a segítség, amit a Szovjetunió és több más ba­ráti ország nyújtott a helyre­állítási munkákhoz. A kor­mány az építésügyi és város­­fejlesztési miniszternek, mint helyreállítási kormánybiztos­nak zárójelentését jóváhagyó­lag tudomásul vette, egyben köszönetét és elismerését fe­jezte ki a helyreállítási mun­kák valamennyi részvevőjé­nek. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter javaslata alapján a kormány hozzájá­rult, hogy Hejőcsabán új ce­mentmű épüljön. A mintegy 3,5 milliárd forintos beruhá­zást 1971-ben kezdik el, s az előreláthatólag 4 évig tartó építkezések befejeztével a ce­mentellátás legfontosabb prob­lémái megoldódnak. A művelődésügyi miniszter a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bi­zottság VII. üléséről tett je­lentést. A Moszkvában folyta­tott őszinte, baráti légkörű tanácskozásokon a következő napirendi pontok szerepeltek: együttműködés a társadalom­­tudományok területén az egyetemi oktatásban; tapasz­talatcsere a nemzetközi verse­nyeken, fesztiválokon és kép­zőművészeti kiállításokon tör­ténő részvételről; a bizottság eddig hozott határozatai vég­rehajtásának elemzése a szín­ház-, zene- és filmművészet területén, valamint az 1971— 1972. évi munkaterv jóváha­gyása. A kormány a jelentést elfogadta. A Minisztertanács titkársá­gának vezetője jelentést­ ter­jesztett a kormány elé az or­szággyűlés decemberi üléssza­kán elhangzott képviselői ja­vaslatokról. A Minisztertanács felhívta a miniszterek figyel­mét a javaslatok megvizsgálá­sára és megfelelő intézkedések megtételére, majd egyéb ügye­ket tárgyalt. Magyar re­plés­ távirata a kubai vezetőknek Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Fock Jenő, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke a kubai nép nemzeti ünnepe alkalmán Péter János külügyminisz­ter az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte dr. fiául Ron Garcia kubai külügymi­­nisztert. A SZOT, a KISZ, a­­Nőtanács, a Hazafias Népfront­­ból az alábbi táviratot küldte dr. Fidel Castro Ruznak, a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, a kubai forradalmi kor­mány miniszterelnökének és dr. Osvaldo Dorticos Torradó­­nak, a Kubai Köztársaság el­nökének , az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság ugyancsak üdvözlő táviratot küldött a kubai testvérszerve­­zetének. Kedves elvtársak! A kubai nép nagy nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győ­zelmének 12. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró, testvéri üdvözletünket küld­jük önöknek és önökön keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a kubai forradalmi kormánynak, vala­mint a testvéri kubai népnek. A magyar népet őszinte örömmel töltik el a kubai népnek a Kubai Kommunista Párt vezetésével a függetlenség védelmé­ben és a szocializmus építésében elért eredményei. E politikai és gazdasági sikerek tovább erősítik a Kubai Köztársaság nem­zetközi tekintélyét, a szocialista országok testvéri összefogását az imperializmus elleni közös harcban. Ez alkalommal is szoli­daritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk a kubai népet az amerikai imperialisták provokációi elleni állhatatos harcában, hazája szocialista felvirágoztatása érdekében kifejtett önfelál­dozó küzdelmében. Örömünkre szolgál az is, hogy népeink barátsága és sok­oldalú együttműködése a marxizmus-leninizmus elvei alap­ján, a proletár internacionalizmus szellemében eredményesen fejlődik. Meggyőződésünk, hogy kapcsolataink gyümölcsöző továbbfejlesztése hozzájárul a szocialista közösség erejének növeléséhez, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításá­hoz. * Életbe lép a módosított külgazdasági szabályozórendszer 1971. január 1-én életbe lép a továbbfejlesztett köz­­gazdasági szabályozórendszer, amelynek alapelvei a tervtör­vénybe építve szorosan kap­csolódnak az ország gazdaság­­politikai feladataihoz. Az árszabályozás elvei vál­tozatlanok, az árrendszert azonban oly módon fejlesztik tovább, hogy az árak jobban tükrözzék a tényleges társa­dalmi ráfordításokat és a piac értékítéletét. A kívánatos ár­mozgások ellenére sem a ter­melői, sem a fogyasztói árak szintje nem emelkedik lénye­gesen. A fogyasztói árak kö­zötti arányok úgy változnak, hogy az árszínvonal növeke­désének évi átlaga a követke­ző öt évben sem haladja túl az egy-két százalékot. A pénzügyi szabályozás leg­főbb célja, hogy pénzügyi esz­közökkel is a munka haté­konyságának növelésére ösztö­nözzék a vállalatokat. Az adó­­mentességek megszüntetésével jövedelmük fokozására, gazda­ságtalan termékeik gyártásá­nak abbahagyására, jobban fi­zető cikkek gyártásának beve­zetésére sarkallják az üzeme­ket. A létszám- és bérgazdálko­dás szabályozói a munka haté­konyságára, az emberi munka­erővel való fokozott takarékos­ságra ösztönöznek. A vállala­toknak anyagilag is érdekük lesz, hogy a létszám bővítése helyett a meglevő dolgozók bérét emeljék. A következő hetekben, hóna­pokban műszaki konferenciá­kon, termelési tanácskozáso­kon, munkaértekezleteken és egyéb megbeszéléseken ismer­tetik és 1971 június végéig jó­váhagyják a népgazdasági öt­éves terv céljaihoz igazodó vállalati terveket is. A Francia Kommunista Párt főtitkárhelyettese Budapesten Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkárhe­lyettese­ az MSZMP KB meg­hívására baráti látogatásra Bu­dapestre érkezett. Kádár Já­nos, az MSZMP KB első titká­ra csütörtökön fogadta Georges Marchais-t. A két pártvezető, véleménycserét folytatott a két testvérpárt kapcsolatáról, a külpolitika és a­­nemzetközi munkásmozgalom kérdéseiről. A szívélyes, elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára. Január 3. nyereménybetétkönyv­sorsolás Az Országos Takarékpénztár január 3-án délután 5 órai kez­dettel Budapesten, a Vörös Csillag Traktorgyár művelődé­si házában — XIX. kerület, Marx Károly út 50. szám alatt — rendezi meg a nyeremény­betétkönyvek 1970. negyedik negyedévi sorsolását, valamint az 1970. évi fősorsolást. A hú­záson a december 29-ig váltott ás a sorsolás napján még ér­vényes nyereménybetétköny­­vek vesznek részt. A nyereményeket január 18- tól fizetik ki. 3 Jelentés ez árvízi újjáépítésről A Minisztertanács elé ter­jesztett jelentés részletesen be­számolt a felső-tiszai árvíz sújtotta területen végzett hely­reállítási munkákról. Július első felében kezdődött az újjá­építés, amelyben 29 ÉVM és 7 tanácsi vállalat, s 15 megyéből több mint 100 építőipari szö­vetkezet és több száz kisiparos végezte a szakszerű munkát, segítőként pedig a KISZ-tábo­­rok sok ezer fiatalja és a he­lyi lakosságból toborzott mun­kaerő dolgozott az­ építkezése­ken, s a vasúti rakodópályák mellett. Áldozatos munkát vé­geztek a MÁV, a HM, a BM és a Munkásőrség alakulatai is­ telepeket. A szolgáltatást a vízellátás bővítésével fejlesz­tették. Az év végéig I1 hidro­­glóbus víztornyot állítottak fel, 14 vízműkutat fúrtak, 62 kilo­méter hosszú vízvezetéket épí­tettek és további 10 egyéb kutat létesítettek. Gyors ütem­ben javították ki a fehérgyar­mati téglagyár sérüléseit, s így az üzem már jelentősen segí­tette az újjáépítés anyagellá­tását. Rendbehozták és átad­ták a fehérgyarmati kórházat, s befejezték a megye vala­mennyi kár sújtotta egészség­­ügyi intézményének helyreál­lítását, gondoskodtak a teljes egészségügyi hálózat működé­sének feltételeiről. A Szabolcs megyei párt-, ta­nácsi és társadalmi szervek, a megyei TÜZÉP és OTP, va­lamint a helyi vállalatok és szövetkezetek szinte éjt nap­pallá téve dolgoztak az újjá­építés feltételeinek megterem­téséért. Nemcsak Szabolcs- Szatmárban, hanem az egész országban összefogtak az épí­tőipari üzemek és a szállítási vállalatok dolgozói, s árvízi műszakokkal, szombat-vasár­napi túlmunkával segítették, hogy minden anyag időben el­készüljön és eljusson az ár­és belvíztől sújtott területek­re. Az építők már az újjáépítés első ütemének határidejéig, november 10-ig túlteljesítették az előirányzott feladatot, 4150 helyett 4171 új lakást tettek beköltözhetővé. Az volt ugyan­is a feladat, hogy az épület tető alá­ kerüljön és legalább két helyiség, a konyha, és­ egy lakószoba lakható legyen. Az év végéig 4600 új otthont kel­lett volna felépíteni, de már december 20-ig — beköltöz­hető állapotban — 4673 lakást adtak át. A lakások helyreállításával, újjáépítésével egyidőben 100 kilométernyi úthálózatot hoz­tak rendbe, és 8,6 kilométer hosszú új utat építettek. A vil­lamos energiát szolgáltató há­lózat sérüléseit is eltüntették, s villamosították az új lakó-A munkák dandárja tehát befejeződött, s így most már nincs szükség a helyreállítás központi koordinálására, kor­mánybiztosi irányításra, to­vábbi rendkívüli intézkedések­re. Ezért a hátralévő munká­latok elvégzéséről a többi me­gyéhez hasonlóan Szabolcs- Szatmárban is az általános szabályozás és az 1971. évi népgazdasági terv keretei kö­zött — a fejlesztési feladatok­kal összhangban — kell gon­doskodni, így Szabolcs megyé­ben az október elseje után je­lentkezett építési igények tel­jesítése és a közművesítés miatt nagyobb munkával járó társasházak építése húzódik át 1971-re. Eszerint a megyében 1971-ben további 502 lakás épül újjá és befejezik a már átadott házak utolsó simítá­sait is. Nemcsak Szabolcsban, ha­nem az árvíztől és belvíztől sújtott más megyékben is gyors munkát végeztek 1970- ben. A Tisza, a Maros és a Körösök áradása miatt legin­kább érintett Csongrád, Békés és Szolnok­ megyében az év végéig 898 lakást építettek új­já, és 1312 otthon helyreállí­tását fejezték be. 1971-ben ter­mészetesen folytatják a mun­kálatokat e három megyében, további 1919 új lakást építe­nek és 772 lakást állítanak helyre.

Next