Magyar Nemzet, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

Kedd, 1971. Január 2 6.1 Nyitott kérdések Bonnban és Düsseldorfban Rendkívül mozgalmas hét kezdődött a bonni politikai életben; Brandt kancellár hétfőn Párizsba utazott, hogy Pompidou elnökkel és Cha­­ban-Delmas miniszterelnök­kel konzultáljon; hétfőn kez­dődött Düsseldorfban az el­lenzéki Keresztény Demokra­ta Unió programalkotó kong­resszusa. Ma, 26-án Egon Bahr kancellári államtitkár Berlinben tárgyal Michael Kohl miniszterelnökségi ál­lamtitkárral a két német állam kapcsolatainak részle­ges rendezéséről. Január 28-án és 29-én rendezik a nagy vitát a parlamentben a kancellárnak az ország la­kosságához intézett üzeneté­ről. Ezt újabb vita követi a koalíciós kormány külpoliti­kájáról, amely átnyúlik a jö­vő hétbe, amikor (február 5 és 7 között) a költségvetés kerül második olvasásra a törvényhozás elé. A kormány határidő naplójában aligha akad szabad óra. Brandt látogatását Párizs­ban rutin jellegűnek lehetne tekinteni, ha nem olyan idő­pontban kerülne rá sor, ami­kor mozgásban van az egész nemzetközi élet és fontos el­határozások születhetnek az elkövetkező időkben. Az 1963-as francia—nyugatnémet szerződés értelmében, amelyet de Gaulle kötött Adenauer­­ral, a francia elnök és a bon­ni kancellár évente két alka­lommal konzultációs tárgya­lásokat folytat. Ezekről gyak­ran még közös közleményt sem adnak ki. Most azonban nem közömbös az álláspon­tok egyeztetése. Bonn nem tud ugyan hatni Párizs közel­­keleti politikájára, de Pompi­dou álláspontja fontos lehet az európai biztonsági érte­kezlettel és a Nyugat-Berlin­­ről folyó négyhatalmi tárgya­lásokkal, valamint a Közös Piac újabb válságával kapcso­latban. A legnagyobb dilemma ugyanis az, hogy a bonni szo­ciáldemokrata, szabaddemok­rata kormány olyan nemzet­közi szerződéseket kötött és megállapodásokat vállalt ti­zenöthónapos hivatalba lépése óta, amelyeket nem tud, vagy taktikai okokból egye­lőre nem akar törvényerőre emeltetni, vagyis ratifikál­­tatni. Az atomsorompó-szerző­­déshez való csatlakozás, a szovjet—nyugatnémet megál­lapodás az erőszakról való le­mondásról és a lengyel— nyugatnémet egyezmény egye­lőre csupán kézjeggyel ellá­tott szöveg, amely bizonyít­hatja a bonni kormány jó szándékát, a hajlamot a rea­litások felismerésére, a törek­vést a gazdasági és politikai kapcsolatok rendezésére a szocialista országokkal, de mindez a nemzetközi jog ér­telmében mit sem ér, amíg e szerződéseket a bonni parla­ment — illetve a szerződő or­szágok parlamentje — jóvá nem hagyja, és törvénybe nem iktatja. Bonn a nyugat-berlini kér­dés „rendezéséhez” kötötte a ratifikálást. Ez a kérdés nem a nyugatnémet kormány ille­tékességi, hanem a négy ha­talom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország hatáskörébe tartozik. Az NSZK ezáltal a maga kezét is megkötötte, sőt kellemetlen helyzetbe hozta a „frontvárosért” fele­lős országokat. Amennyiben ugyanis nem bocsátja ratifi­kálásra a szerződéseket, amíg nincs rendezve a külön poli­tikai egységet képező Nyu­­gat-Berlin státusa, a négy nagyhatalom egyike vagy má­sika is megkötheti magát, mondván, hogy mi a garancia Nyugat-Berlin után a ratifi­kálásra? A Brandt—Scheel­­kormány hat szavazattöbbsége a parlamentben ? Összefügg sok tekintetben mindezzel a keresztényde­mokraták programalkotó kon­ferenciája, amely választ ad­hat arra, hogy milyen ellen­zékkel kell a Brandt—Scheel­­kormánynak a jövőben szá­molnia. Személyi kérdések itt most nem dőlnek el, erre ki­lenc hónap múlva kerül sor­ a hamburgi kongresszuson, de a kialakítandó program kö­vetkeztetni enged az erőviszo­nyokra. A kormány egyik nagy erőssége eddig az­ ellen­zék szétforgácsoltsága volt A CDU mind ez ideig nem tudta megemészteni, hogy húszéves uralkodás után­­­I­­érült a hatalomból, átfogó program és vezető egyéniség nélkül politikája a tagadásban me­rült ki. Az utóbbi időben megindult azonban bizonyos új orientálódás a CDU-n be­lül is. Külpolitikailag figyel­met keltett Gerhard Schröder volt belügy-, külügy- és had­ügyminiszter látogatása a szovjet fővárosban. (Előző ősszel Budapesten is folytatott tájékozódó jellegű megbeszé­léseket.) Schröder a bonni parlament külügyi bizottságá­nak az elnöke jelenleg­ nem tartozott azok közé, akik a kormány úgynevezett „keleti politikáját” eleve elvetették, sőt e politika gondolata az ő külügyminisztersége idején merült fel először Bonnban. Moszkvában most fontos tár­gyalásokat folytathatott, hi­szen Szemjonov külügymi­niszterhelyettes, Gromiko kül­ügyminiszter, sőt Koszigin miniszterelnök is fogadta. Schrödert követően egy má­sik ellenzéki politikus, Rainer Barrel, a CDU—CSU parla­menti szankciójának elnöke látogatott egy másik szocia­lista ország fővárosába, Varsó­ba. Háromnapos ott-tartózko­­dása nem volt olyan látvá­nyos, mint Schröderé, de ő ugyanazon ellenzék másik platformjáról ítéli meg a kor­mány „keleti politikáját”. Bar­tel látószöge majdnem azonos Franz Josef Strausséval, a CSU elnökével, szövetségben is vannak a hatalomért folyó harcban, de míg Strauss meg­engedheti magának, hogy ne lépjen — legalábbis eleddig — szocialista ország földjére, Barzel taktikai okból vállalta a varsói utat. A munkameg­osztás nyilvánvaló: Strauss lenne a nagydobos, Barzel pe­dig a karmester egy esetleges CDU—CSU-kormányban. A hatalomátvételnek azon­ban egyelőre még a remény­sége is távoli. A harc most a programért folyik az ellenzék köreiben és valószínűleg kilenc hónap múlva is csupán arról lesz szó, hogy ki a párt új el­nöke, s az ő személyében kit jelöljenek kancellárként az 1973-as választásokon. (Elég nagy földrengésnek kellene ugyanis bekövetkeznie, hogy a jelenlegi kormány megbuk­jék, noha helyzete egyáltalán nem könnyű.) Kurt Georg Kiesinger, a jelenlegi pártel­nök, volt kancellár, még min­dig magát tekinti Adenauer legméltóbb örökösének, s nem valószínű, hogy egykönnyen megválik pozíciójától, és illú­zióitól. A nevezetteken kívül — akik jelöltek vagy önjelöl­tek lehetnek —, új irányzat is feltörőben van a keresztény­demokraták soraiban: a re­formpolitika hívei. Vezetőjük Helmut Kohl, a rajna-vidék— pfalzi tartomány miniszterel­nöke Mainzból. Ő és a köréje csoportosuló harminc—negy­venévesek nem kül-, hanem belpolitikai téren kívánják megvívni a harcot a maguk pártján belül, és természete­sen a kormánnyal szemben. Programjukban, amit most Düsseldorfban előterjesztenek, a társadalmi reformok kérdé­sei szerepelnek az első helyen, a „tőke és a munka” egyenér­tékű szerepe a termelésben és az osztozkodásban, a telekspe­kuláció megszüntetése, a mun­kavállalók részvétele az üze­mek irányításában. A keresz­ténydemokrata reformisták programja körülbelül megfelel a szociáldemokraták törekvé­seinek. A kérdések egyelőre nyitva maradnak, Brandt párizsi lá­togatása, a CDU konferenciája és a parlamenti vita után is. A Brandt-kormány pozitívum­ként könyvelheti el, hogy ed­dig minden parlamenti sza­vazáson megőrizte többségét, soha nem fenyegette veszély kormányzását, akkor sem, amikor az FDP három képvi­selőjét átcsalogatták a CDU— CSU padsoraiba. Mi több: fö­lösleges tehertételtől szabadult meg távozásukkal. Az elmúlt korszak a kezdeményezések időszaka volt, most elkövetke­zett a realizálások ideje, hi­szen a politikában ugyanúgy, mint az élet más terén, a kez­deményezésből mindössze az marad meg, ami valósággá vá­lik. Vámos Imre Mapi Nemzet Szovjet idegenforgalmi kormányküldöttség érkezett hazánkba A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió idegenforgalmi egyezményének megkötésére S. S. Kikitinnel, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett mű­ködő Idegenforgalmi Főigaz­gatóság vezetőjével az élen hétfőn idegenforgalmi kor­mányküldöttség érkezett ha­zánkba. A szovjet delegáció magyarországi tartózkodása során több idegenforgalmi lé­tesítményt is megtekint. Budapestre érkezett a lengyel statisztikai hivatal elnöke Hétfőn reggel Budapestre érkezett Wincenty Kawalec, a lengyel központi statisztikai hivatal elnöke, aki a KSH ve­zetőivel áttekinti a két hiva­tal együttműködésének tapasz­talatait. A tárgyalásokon elő­készítik a magyar és a lengyel statisztikai hivatal 1971. évi közös munkatervét is. Eötvös József emlékülés az Akadémián A Magyar Tudományos Aka­démia, a Művelődésügyi Mi­nisztérium, a Hazafias Nép­front, a Pedagógusok Szakszer­vezete, a Magyar Pedagógiai Társaság és az ercsi tanács február 2-án délelőtt fél 11 órakor emlékülést rendez az Akadémia dísztermében. Eöt­vös József címmel Sőtér István akadémikus tart előadást. Az emlékülés korreferensei Szabó Imre akadémikus, Köte Sán­dor, a neveléstudományok kandidátusa és Szabad György, a történettudományok dokto­ra. Az emlékünnepség február 3-án délelőtt 10 órakor folyta­tódik Ercsiben: megkoszorúz­zák a nagy gondolkodó sírját, majd ünnepélyes keretek kö­zött megnyitják az Eötvös Jó­zsef emlékszobát. Ez alka­lomból Péter Ernő, a Pedagó­gusok Szakszervezetének főtit­kára mond ünnepi beszédet. Délután két órakor az Eötvös József nevét viselő oktatási in­tézmények képviselői tartanak tapasztalatcserét. Tanácskozás az országgyűlés következő ülésszakának előkészítéséről Kállai Gyula elnökletével hétfőn a Parlament Gobelin­­termében értekezletet tartot­tak az országgyűlés tisztségvi­selői, állandó bizottságainak elnökei, illetve a képviselő­­csoportok vezetői. A tanács­kozáson — amelyen megje­lent Vass Istvánné és dr. B­eresztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnöke, valamint dr. Papp Lajos, a Miniszter­­tanács Tanácsi Hivatalának elnöke — dr. Korom Mihály igazságügyminiszter tartott tájékoztatót a tanácstörvény tervezetéről. A törvényjavaslat — mon­dotta egyebek közt — új módon határozza meg a ta­nácsok jellegét, fokozott hang­súlyt ad népképviseleti, ön­­kormányzati, államigazgatási funkciójuknak. A hamarosan az országgyűlés plénuma elé kerülő törvényjavaslat növeli a tanácsok szerepét a helyi államigazgatási munkában, a lakosság ellátásában; szélesíti a választók állandó, tevékeny közreműködését a tanácsi fel­adatok meghatározásában, végrehajtásában és ellenőr­zésében; fokozza a tanácsok önállóságát, felelősségét és ezzel egyidejűleg erősíti a központi állami irányítás ha­tékonyságát. A referátumot követő vitá­ban kifejtette véleményét dr. Ortutay Gyula, Gálla Ernő, Sándor József, S. Hegedűs László, Gazsó Sándor, dr. Varga Péter, Varga Gáborné, Illés Dezső, dr. Pesta László, dr. Orbán László, Papp La­jos, dr. Bognár József, Jed­­licska Gyula és Bencsik Ist­ván országgyűlési képviselő. Végezetül Kállai Gyula tá­jékoztatta a tanácskozás rész­vevőit az országgyűlés követ­kező — s ebben a ciklusban utolsó — ülésszakának teen­dőiről. Az országgyűlés el­nöke összegezte a testület el­múlt évi munkájának főbb tapasztalatait is. Megkezdődött a visszaszámolás Január 31-én rajtol az Apollo—14 Az amerikai Apollo—14 űr­hajó január 31-én tervezett rajtját megelőző visszaszámo­­lás hétfőn délután az előzetes terveknek megfelelő időpont­ban kezdődött meg a floridai űrrepülőtéren. Az űrhajózási hivatal, a Nasa szóvivője közölte, hogy először a rakéta egyes foko­zataiban és a holdkompon el­helyezett elektronikus beren­­dezéseket vizsgálták meg. Be­iktattak a programba öt „munkaszünetet”, hogy az esetleges késéseket ekkor, a „dologtalanságra” szánt idő alatt hozzák be. Az Apollo—14 január 31-én rajtol. Február 4-én: a „Kitty Hawk” elnevezésű űrhajó , rá­áll a Hold körüli pályára. Feb­ruár 5-én: leválik az „Anta­­res” nevű holdkomp, fedélze­tén Sheparddal és Mitchell-lel. Kétórás holdséta következik, miközben Roosa a parancsno­ki kabinnal a Hold körül ha­lad. Az Apollo—14 február 7-én­ visszaindul a F­öldre és feb­ruár 9-én érkezik a Csendes­óceánra. Magyar—szovjet belkereskedelmi választékcsere-megállapodás Hétfőn a Belkereskedelmi Minisztériumban, dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszterhelyettes és Sz. Szemi­­csev, a Szovjetunió kereske­delmi miniszterének helyette­se aláírta az 1971. évi magyar —szovjet belkereskedelmi vá­­lasztékcsere-megállapodás jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen volt Szurdi István bel­kereskedelmi miniszter. A jegyzőkönyv erre az évre 20 millió rubel értékű árucse­rét irányoz elő, a múlt évinél mintegy 25 százalékkal többet. Megállapodtak egyúttal köz­vetlen árucserében az ukrán, a lett és az észt szovjet köztár­saságokkal is. A szerződés sze­rint ebben az évben az aláíró felektől mintegy 600 millió fo­rint értékű árut importálunk, többek között 230 000 köbmé­ter építő- és gömbfát, 300 000 tonna cementet, egymillió pár kapron harisnyát, 81 000 ke­rékpárt, 5000 Riga—4 mope­det, ezer tonna fagyasztott ha­lat, továbbá halkonzerveket, karórákat, fotó- és optikai cikkeket, tranzisztoros rádió­kat és egyéb, számunkra fon­tos cikkeket. Ellentételként közszükségleti cikkeket, kon­fekcióárukat, bőrdíszműárut, hálózsákokat, kereskedelmi be­rendezéseket, italárukat stb. szállítunk. Sz. Szemicsev miniszterhe­lyettest, K. Todeszon észt és V. Pravede lett kereskedelmi minisztert hétfőn fogadta Apró Antal, a Minisztertanács el­nökhelyettese. a nevelési, családellátási gond­jairól, társadalmi és családi életben elfoglalt szerepükről, a körükben és érdekükben végzett népfrontmunka ered­ményeiről és hiányosságairól is tájékozódik majd. Ezeken kívül a nőbizottság — az ország valamennyi me­gyéjét bekapcsolva — Debre­cenben, Székesfehérvárott, Kecskeméten és Pécsett ren­dez ankétot a falusi szolgál­tatások helyzetéről, a nők közéleti tevékenységéről, a nőpolitikáról a népfrontban, végül a nők és a család problémaköréről. Egy vidéki városban találkozót rendez­nek olyan asszonyokkal, akik a közeljövőben mennek nyug­díjba és így tájékozódnak arról, mit vár ez a fontos ré­teg a társadalomtól a nyu­godt, tevékeny öregkor előké­szítése érdekében. Felmérés készül a háztartásban élő nők és a napközi otthonok helyzetéről Ülést tartott a Hazafias Népfront Nőbizottsága Hétfőn ülést tartott a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának Nőbizottsága. Az ülés napirendjének keretében a mozgalom előtt álló felada­tokat, az MSZMP Központi Bizottsága nőpolitikai hatá­rozatának végrehajtását és a nőbizottság 1971. évi munka­tervét vitatták meg. A múlt év tavasza óta a népfrontelnökségek mellett összesen 1880 nőbizottságot hoztak létre az ország külön­böző megyéiben. A nőbizott­ságok létszáma községekben, városokban 15—30 fő, néhol 50—60, a megyékben pedig 30—50 fő között mozog. A szervezeti átalakítás — a nők, a nőmozgalom aktivis­tái, de a népfrontvezetők ré­széről felmerülő aggályok el­lenére — a vártnál is ered­ményesebben sikerült. Min­denütt megindult a tervszerű munka és mind a községi, városi, mind pedig a megyei szinten számolnak már min­den területen a nők bekap­csolódásával és ezáltal a nép­frontmunka még nagyobb ki­­szélesedésével és elmélyülé­sével. Az országos tanács főbi­zottsága elkészítette 1971. évi munkatervét, amely számos érdekes és fontos probléma tanulmányozását tűzi napi­rendre. Ezek sorában feladat­ként jelölték meg a napközi otthonok helyzetének alapos és sokoldalú elemzését. A vizsgálódás célja, tájékozódni a 6—14 éves gyermekek nap­közi otthoni ellátása, a nap­közik iránti igények, az el­helyezési, illetve felvételi le­hetőségek, a foglalkozások tartalma és a napközi fej­lesztésének állami és társa­dalmi lehetőségei felől. Ugyancsak úttörő jellegű és kevéssé ismert terület a ház­tartásban élő nők helyzete, életkörülményei, a munkaké­pes nők gazdasági, szociális, kulturális igényei és azok ki­elégítésének lehetőségei. Az erről készítendő felmérés eze­ken kívül a nők gyermek­ Kora tavaszi víkendezés Budapesten és az országban Házakat rongált meg a belvíz Hódmezővásárhelyen és Szeged környékén Szokatlan helyzetet terem­tett az olvadós, napsütéses időjárás a most lepergett hét végén. A néphagyományhoz fűződő „Pál-fordulás” ezúttal nagyot fordított a tél kere­kén azzal, hogy a kemény fagynak már napok óta sehol nyoma sincs, s a hegyekben is annyira olvad a hó, hogy már a Kékestetőről is csak 39 centiméter vastagságú, nedves, kásás, sportolásra tel­jesen alkalmatlan hórétegről küldött hírt meteorológusaink­nak a mátrai megfigyelőjük. Rajkai Ödön, a Meteoroló­gia Intézet tudományos fő­munkatársa hétfő délutáni idő­járási összefoglalójában arról számolt be, hogy „lényegében semmi új mondanivalója nincs a meteorológusnak szombat óta. Akár megismételhetné a szombati prognózist”. S azzal folytatódott a me­teorológiai helyzetkép, hogy a Kárpát-medencében mindenütt enyhe az idő, a hőmérő hi­ganya erősen az olvadáspont fölé ugrott. A déli megyékből tíz fok fölötti hőmérsékletet jelentettek. Egyelőre hasonló, tehát napsütéses, enyhe idő­járásra számíthatunk. Budapest vasárnap szinte egy kora tavaszi vasárnap ké­pét mutatta: nemcsak a szá­razra takarított főútvonalakon sétáltak rengetegen, hanem valósággal ellepték az embe­rek a budai hegyeket. Csak azok csalódtak, akik arra szá­mítottak, hogy a hegyekben sportolhatnak. Ebből nem sok jutott nekik, mert a hóvi­szonyok bizony megromlottak az elmúlt napokban. Most a Libegő javította meg téli re­kordját: majdnem tízezren váltottak rá jegyet, hogy él­vezhessék a friss hegyi leve­gőt, s a tél végi napsütést Sok külföldi turista is megfordult vasárnap a budai hegyekben. A szabadság-hegyi szálló kert­jében végig élvezhették a disz­nótort a vendégek, perzselés­től a feldolgozásig. Telt házat jelentettek a fő­városi szállók is, s a Balaton vidékéről is olyan hírt kap­tunk, hogy a kedvező útviszo­nyokat alaposan kihasználták az­ autós turisták. Siófok és Balatonfüred olyan népes volt ezen a vasárnapon, mint máskor húsvétkor. Pécsi hír­adás mértet­e Mecsekben tel­jesen elolvadt a hó , az er­dei tisztásokon megjelent a táj jellegzetes kora tavaszi növénye, az illatos hunyor, a vízpartokon pedig virágzik a fűz barkája. Mindennél szo­katlanabb, hogy a vadgerlék már rakják tojásaikat, s hét­főn délben sok helyütt kire­pültek a kaptáraikból a mé­hek. A keleti országrészekben a folyók és csatornák mentén mindenütt erőteljesen véde­keznek az áradás és a belvíz­­veszély ellen. Továbbra is vé­delmi készültség van a Takta folyó mentén, és a Bodrog egész szakaszán, mert ezen a folyón is árhullám indult A tiszalöki duzzasztómű zsi­lipjei fél méterrel süllyesz­tették, s ezzel meggyorsították a Tisza menti folyók vizének levonulását. Sokfelé megjelent a belvíz. Hódmezővásárhely külső vá­rosrészeiben régi vályog- és vertfalú épületeket zárt kö­rül a víz, s öt épület meg is rongálódott Ezekből a lakó­kat elköltöztették. Szeged kül­területén három lakóházba nyomult be a víz,­ itt is ki kellett költöztetni a lakókat. Korach Mór köszöntése Nyugalomba vonulása alkal­mából hétfőn a Magyar Tudo­mányos Akadémia Műszaki- Kémiai Kutatóintézetében bensőséges ünnepségen kö­szöntötték dr. Korach Mór akadémikust, az intézet tudo­mányos főtanácsadóját Az ünnepségen az intézet nevében dr. Polinszky Károly, az Aka­démia levelező tagja, az MTA főtitkársága részéről dr. Láng István főtitkárhelyettes, a ké­miai osztály és elnökség nevé­ben dr. Lengyel Béla akadé­mikus, a Budapesti Műszaki Egyetem részéről dr. Szebényi Imre dékánhelyettes, a Veszp­rémi Vegyipari Egyetem meg­bízásából Korcsog András rek­torhelyettes, az MTA szilikát­­kémiai munkabizottsága ne­vében pedig dr. Déri Márta tanszékvezető professzor kö­szöntötte az ünnepeltet, mél­tatta Korach Mór akadémikus elévülhetetlen érdemeit, ame­lyeket a műszaki-kémiai tudo­mányág fejlesztése terén elért

Next