Magyar Nemzet, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

Csütörtök, 1371. január 14., Viták, felmérések az agrárértelmiség tevékenységéről, a falusi lakosság foglalkoztatottságáról A népfront mezőgazdasági bizottságának ez évi munkaterve A Hazaias Népfront mező­gazdasági bizottságának el­nöksége szerdán ülést tartott és megvitatta a bizottság 1971. évi munkatervét. Bencsik Ist­ván, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa főtitkárának megnyitója után dr. Fábián László, a bizottság titkára adott áttekintést az eddig végzett munkáról és vázolta az idei célkitűzéseket. A népfront mezőgazdasági bizottsága az elmúlt két és fél év alatt megtalálta azokat a módszereket és formákat, ame­lyek keretében társadalmi úton hatékonyan tudja segí­teni a mezőgazdasági célok valóra váltását, a falusi la­kosság gondjainak a megoldá­sát. Az olyan anyagok, útmu­tatók például, mint amilye­nek a földtörvény és a ter­melőszövetkezeti demokrácia helyzetéről rendezett viták so­rán születtek, hasznos segítői lettek a népfrontbizottságok­nak és más társadalmi szer­vezeteknek. Jó visszhangja volt a munkás-paraszt szövet­ség időszerű kérdéseiről ren­dezett tanácskozásnak és a bi­zottság nagy ösztönzést adott rendezvényeivel a kertbarát mozgalomnak is, amit jelez, hogy az elmúlt év őszén meg­alakult a Kertbarátok Orszá­gos Társadalmi Szövetsége. A falusi egészségügy és lakás­­kultúra című téma is külön­böző kezdeményezések elindí­tója volt, hatására például je­lenleg a Bács megyei Csát­­alja és a Pest megyei Gyál községekről egészségügyi ta­­nulmányterv készül. A bizottság idei munkater­vében szereplő egyik nagyobb rendezvény a mezőgazdasági dolgozók szabad idejének cél­szerű, kulturált felhasználási­val foglalkozik majd, a téma előadója Molnár János lesz. A kertbarát mozgalom jelentősé­gét és a vele kapcsolatos nép­frontfeladatokat dr. Molnár Frigyes vitaindítója alapján tárgyalják meg. Dr. Soós Gá­bor a mezőgazdaságban dol­gozók foglalkoztatásáról, dr. Márton János pedig az agrár­értelmiség társadalmi, politi­kai tevékenységéről rendezen­dő tanácskozásnak lesz az elő­adója. A mezőgazdasági bizottság ezenkívül az idén kerekasztal­­beszélgetést szervez az Egri Tanárképző Főiskolán az álta­lános iskolai mezőgazdasági oktatás kérdéseiről. „Szemben az olvasóval”, jelszó alatt több termelőszövetkezetben tájéko­zódnak a mezőgazdasági szak­­irodalom olvasottságáról, a ve­le szemben támasztott igé­nyekről. Megrendezik az ag­rárszakember klubok vezetői­nek országos tanácskozását, elemzik, hogy Csongrád me­gyében mit tesz a mezőgazda­­sági bizottság a szakismeretek terjesztéséért, tapasztalatcseré­ket, új tartalmú munkás-pa­raszt találkozásokat szervez­nek. A bizottság a jobb együttműködés érdekében ba­ráti beszélgetésen látja majd vendégül néhány napilap és hetilap szerkesztőit, munka­társait, többek között a Sza­bad Föld munkatársait is. A munkaterv fölötti vitában számos kiegészítő indítvány hangzott el Javasolták pél­dául, hogy a különböző ta­nácskozásokra a megyei mező­­gazdasági bizottságok elnökei közül is hívjanak meg rendsze­resen néhányat, a klubvezetők tanácskozásán vegyenek részt az ifjúsági agrárklubok veze­tői is, az agrárértelmiség hely­zetével kapcsolatos felmérés­nél pedig támaszkodjanak a megyék ilyen irányú viz­­ála­­taira, illetve az Agrártudomá­nyi Egyesületre. Többen ala­pos elemzését igényelték an­nak, hogy a vidéki általános iskolákban használt tanköny­vek mennyire segítik a mező­­gazdaság megszerettetését a fiatalokkal. Felvetették: az idén is célszerűnek látszik, hogy a bizottság vitái alapján összeállított útmutató doku­mentumok a Magyar Mező­­gazdaság szaklap melléklete­ként megjelenjenek. Bencsik István a vita ösz­­szefoglalásakor kitért arra: a mezőgazdasági bizottság mun­katerve azt tükrözi, hogy nem kívánnak termelési, szűk szak­mai kérdésekkel foglalkozni — ami helyes —, hanem olyan agrárpolitikai témákkal, ame­lyek megvalósításához nélkü­lözhetetlen a társadalmi össze­fogás és ellenőrzés, a kezde­ményezések felkarolása A jö­vőben még nagyobb figyelem­mel lesznek arra, hogy a bi­zottság által kidolgozott jó ja­vaslatok, elképzelések meg is valósuljanak és megfelelő in­tézkedések kövessék azokat. A „vándormadarak" alkonya Kötelező munkaerő-közvetítés a fővárosban Az elmúlt esztendőkben Bu­dapesten fokozottan felgyor­sult és indokolatlan méretűvé vált a munkaerő-vándorlás. Az üzemek, vállalatok dolgo­zóinak 30—40 százaléka a törzsgárdatagsághoz szükséges időt — 3—5 esztendőt — egyetlen munkahelyen sem éri el. A munkahelycserék egy része szükséges, a népgazda­ság számára is kívánatos, túl­nyomó többsége viszont indo­kolatlan, feltétlenül káros, fe­gyelemrontó. Sajnos, a mun­kaerőhiány kedvez a vándor­lóknak, igazságtalan előnyöket teremt számukra. A január 1-től érvényben levő kötelező munkaerő-közvetítésről alko­tott tanácsi rendelet célja, hogy mérsékelje ezt az indo­kolatlanul nagy vándorlást, biztosítsa a termelés bővítésé­hez szükséges munkáskezeket a krónikus munkaerőhiánnyal küzdő iparágakban, biztosítsa a kereskedelem és a szolgál­tatás fejlesztésével összefüggő munkaerő-szükségletet. A rendelet kötelezően előír­ja a munkaerő-közvetítést azok számára, akik előző mun­kahelyüket jogellenesen —­­kilépett” munkakönyvi be­jegyzéssel — hagyják el, aki­ket előző munkahelyükről fe­gyelmi úton bocsátottak el, s akik a munkára jelentkezést megelőző egy esztendőn belül két vagy több alkalommal változtattak munkahelyet. Nem vonatkozik a felsorolt kritériumok egyike sem azok­ra, akik az építőipar, az épí­­­tőanyagipar, valamint a tex­tilipar területén kívánnak el­helyezkedni. Ugyancsak kivé­telek a közüzemek: az Elekt­romos Művek, a Gázművek, a Vízművek, a Csatornázási Mű­vek, a Távfűtő Művek, a Te­metkezési Vállalat, a Kémény­seprő Vállalat, a Köztisztasági Hivatal, a Fürdőigazgatóság, a Budapesti Közlekedési Válla­lat, a Földalatti Vasút, a ke­rületi ingatlankezelő vállala­tok, illetve a Budapesti Posta­­igazgatóság. A rendelet betartását szigo­rúan ellenőrzik, a munkaköz­vetítési előírások megszegését komoly anyagi szankciókkal sújtják. A rendelet önmagá­ban természetesen nem oldja meg Budapest munkaerőgond­jait, jó eszköze lehet viszont az indokolatlan mérvű ván­dorlás mérséklésének. Megszűnt az elvándorlás Vas megyéből A régi vasi népi foglalkozá­sok reneszánszukat élik. Iker­­várott, a háziipari szövetkezet 200 éves helyi hagyományo­kat ápolva milliós tételekben állít elő fűzvesszőből fonott termékeket. Magyarszombat­­fán, az ősi fazekas faluban az ősrégi anyagból immár gyár termeli a kerámiatárgyakat. Ezenkívül több téesz is foglal­kozik cserépgyártással. Ják, műemlék templomán kívül a gelencsérek munkájáról is is­mert volt a környéken. Most a helyi termelőszövetkezet melléküzemága folytatja a ré­gi mesterséget. A demográfusok felmérései szerint megszűnt az elvándor­lás Vas megyéből. A magya­rázat: az elmúlt tíz évben csaknem kétmilliárd forint ipari beruházás valósult meg Vasban. Főleg nagyszámú munkaerőt foglalkoztató köny­­nyűipari üzemek létesültek. A foglalkoztatottak száma több mint megkétszereződött, már eléri a 43 ezret. Masar Nemzet Fock Jenő fogadta Miloslav Hruskovicot Fock Jenő, a kormány elnö­ke szerda délelőtt hivatalában fogadta Miloslav Hruskovicot, a magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizott­ság csehszlovák tagozatának elnökét, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának titkárát, aki kor­mányküldöttség élén az együtt­működési vegyes bizottság VIII. ülésszaka alkalmából tartózkodik hazánkban. A baráti eszmecserén részt vett dr. Ajtai Miklós, a kor­mány elnökhelyettese, az együttműködési vegyes bizott­ság magyar tagozatának elnö­ke, Vince József, hazánk prá­gai és Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagy­követe is. Mély kráterek között halad előre a holdjáró A Lunohod–1 szovjet auto­mata holdjármű magyar idő szerint szerdán hajnali 3 óra 30 percig tartó újabb hatórás útja során 553 métert tett meg. Ezzel a holdfelszín általa „be­járt” szakaszának hossza 2930 méterre nőtt. Kezdetben az önjáró beren­dezés igen sima terepen ha­ladt, majd olyan területre ért, amelyet 3—30 méter átmérőjű kráterek tarkítottak. A Luno­hod ezt a szakaszt is sikeresen küzdötte le. Megállása után telepanoráma felvételeket ké­szített. A fedélzeti berendezé­sek és a tudományos műszerek normálisan működtek. A január 13—15-ig terjedő időszakban tudományos méré­seket végeznek a holdjármű segítségével. Elutazott a VDK kormányküldöttsége Szerda délelőtt elutazott a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttsége, amely a magyar-vietnami gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság első ülésszaka és a két ország közötti segély- és hitelnyújtási megállapodás aláírása alkal­mából tartózkodott hazánkban. A delegációt Le Thanh Nghi, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK miniszterelnök-helyet­tese vezette. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Gyenes András külügyminisz­ter-helyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, Kardos János vezér­őrnagy. Ott volt Hoang Cuong, a VDK budapesti nagykövete és Le Huy Van, a Dél-viet­nami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Varsóba tovább utazó vietnami küldöttség bú­csúztatásánál jelen volt Ta­­deusz Hanuszek, Lengyelor­szág budapesti nagykövete is. Kooperációs tervek tizenegy ágazatban Fejlődnek a magyar—finn gazdasági kapcsolatok A Külkereskedelmi Minisz­tériumban most összesített elő­zetes adatok szerint a magyar —finn áruforgalom értéke ta­valy első ízben haladta meg a 20 millió dollárt. A korábbi években tapasztalt forgalom­­ingadozás után 1969-ben és 1970-ben az áruszállítások fel­lendültek. A magyar vállala­tok tavaly 10 millió dollár ér­tékű árut exportáltak Finnor­szágba és onnan 10,3 millió dollár értékűt vásároltak. Magyarország és Finnország kereskedelmi kapcsolatai nagy múltra tekintenek vissza; az első magyar—finn kereskedel­mi—hajózási szerződést még 1925-ben kötötték, a háború után pedig az 1948-ban alá­írt szerződés jelölte meg a két ország közötti kereskedelem alapelveit. A most érvényben levő, öt évre szóló árucsere­forgalmi megállapodást 1968- ban írták alá Budapesten, s ez a szerződés a korábbinál elő­nyösebb feltételeket teremtett a kölcsönös áruszállításokhoz, a szélesebb körű gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. 1969-ben külön vegyes bi­zottság alakult, amelynek fel­adata, hogy a két kormánynak javaslatokat dolgozzon ki a kooperáció kibontakoztatására, és az esetlegesen felmerülő ne­hézségek elhárítására. A múlt év júliusában tartották Buda­pesten az első vegyes bizott­sági ülést, s ekkor határozták meg a kooperációkhoz legked­vezőbb feltételeket nyújtó gazdasági ágakat és formákat. Tizenegy ágazatban javasoltak együttműködést. A magyar partnerek szerint célszerűnek látszik a kooperáció kialakítá­sa — többek között — kábel­gyártó berendezések, a labora­tóriumi műszerek, a gépjármű­­alkatrészek, a személyfelvonók előállításában és értékesítésé­ben, valamint a híradástechni­kai iparban. A finn partnerek a papírgyártó berendezések, az élelmiszeripari csomagoló­anyagok és más termékek gyártásában ajánlottak koope­rációkat. Jelenleg tíz finn cég ajánlatait tanulmányozzák a kooperációban érdekelt ma­gyar vállalatok. Az utóbbi időben a keres­kedelmi kapcsolatok fejleszté­se érdekében több magyar vállalat új exportcikkekkel je­lentkezett a finn piacon, öt éve két magyar vállalat tart fenn önálló kereskedelmi iro­dát Finnországban, az egyik a Hungarofructé, a másik az Egyesült Izzót képviseli. A közeljövőben kezdi meg mű­ködését stockholmi székhel­lyel a Lignimpex Külkereske­delmi Vállalat skandináv iro­dája, amelynek tevékenységi köre — elsősorban importjel­leggel — Finnországra is ki­terjed. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Lukács Józsefnek, a Világosság című folyóirat fő­­szerkesztőjének eredményes munkája elismeréséül a Mun­ka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A ki­tüntetést dr. Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Móna Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Vb-ülés Napirenden a Belváros rendezése Szerdán tartotta idei első ülését az V. kerületi tanács végrehajtó bizottsága A napi­renden a Belváros 1971. évi rendezési terve szerepelt. Be­jelentették, hogy elkészült a belvárosi rekonstrukciós terü­lethez kapcsolódó üzletsorok beruházási programja, amely­nek megvalósításához várha­tóan jövőre látnak hozzá. A kerület rendezése során több régi, elavult épületet szanál­nak. Jó néhány új, modern irodaház is helyet kap a ke­rületben. A főváros közlekedésében jelentős helyet foglal el a Belváros. A metró építésével kapcsolatban elmondták, hogy az idén a kerületben nagy­arányú földmunkák kezdőd­nek. A metró észak—déli vo­nalának építése során hozzá­látnak a Kálvin téri állomás, s várhatóan még a Felszaba­dulás téri állomás kialakítá­sához. Az alagút építéséhez — a tervek szerint — jövő év második felében látnak hozzá. Ebben az esztendőben jelen­tősen továbbfejlesztik a kerü­let közműhálózatát Az út- és járdaépítési program szerint az idén összesen hét utcában újítják fel a hepehupás, meg­töredezett úttesteket, járdákat. A tanács több millió forintot költ a kerület közvilágításá­nak korszerűsítésére is. Az ülésen bejelentették, hogy tavaszra elkészül a Már­cius 15. téri park rendezése, valamint a Veres Pálné utcai játszótér. Rendezvénysorozat, új városközpont Győr a 700 éves jubileumra készül Győr az idénn ünnepli "Város­sá nyilvánításának 700. évfor­dulóját A jubileumi ünnep­ségsorozatot a tervek szerint három szakaszban bonyolítják le. A március 28-ig tartó első szakasz kiemelkedő eseménye lesz a január 17-i díszünnep­ség, amelyet Bartók Béla utol­só győri hangversenyének em­lékezetére rendeznek. Ebből az alkalomból dr. Ortutay Gyula akadémikus tart előadást Bar­tók Béla munkásságáról, az utolsó hangverseny színhelyén, a Kisfaludy Színházban pedig emléktáblát lepleznek le. A felső fokú tanítóképző intézet­ben hangversenyre kerül sor, amelyen közreműködik Bar­­tókné Pásztory Ditta és Comen­­soli Mária is. Januárban a győri nyári mű­vésztelep lakóinak alkotásaiból nyílik kiállítás a győri Mű­csarnokban. Máris nagy az ér­deklődés a Kisfaludy Színház februári bemutatója iránt, amikor is Racine háromszáz évvel ezelőtt írt „Berenice” cí­mű drámája kerül színre, Egri István rendezésében. A darab díszleteit a magyar származású Viktor Vasarely tervezi. Már­ciusban a fővárosban rende­zendő „Győri napok” kereté­ben a Kossuth Klubban és a természettudományi stúdióban tudományos ülésszakot és mű­soros estet tartanak. Az ünnepségsorozat második szakasza március 28-án, Győr felszabadulásának évforduló­ján kezdődik ünnepi tanács­üléssel. Itt felolvassák a Győrt várossá nyilvánító, 1271-­ben kelt királyi oklevelet és átad­ják a „Pro urbe” emlékérmet azoknak, akik az elmúlt évek­ben a város kulturális, gazda­sági fejlődése érdekében a leg­többet tették. Ezen a napon várostörténeti kiállítás is nyí­lik a Xantus János Múzeum­ban. Az esti zenei rendezvé­nyen hangzik el első ízben Halmos László zeneszerző „Óda Győrhöz” című oratóriu­ma. Áprilisban, a magyar nyelv hete alkalmából, a nyelvtudo­mányok legjelentősebb hazai művelői üléseznek a győri Technika Házában. A hagyo­mányokhoz híven az idén is Győrött rendezik meg a „Szép magyar beszéd” országos dön­tőjét. Júniusban tartják meg az országos amatőr filmfeszti­vált és a második országos zenei nevelési konferenciát. Júliusban a víziszínpadon és a szabadtéri színpadon külön­féle zenei rendezvényekre ke­rül sor. A harmadik szakasz augusz­tus huszadikán kezdődik, ami­kor felavatják a 700 éves jubi­leum tiszteletére állított em­lékművet és átadják az új vá­rosközpontot. A novemberig tartó ünnep­ségsorozatban Győrött több mint száz rendezvényre kerül sor a gazdag sportműsoron kívül. a H­oldporból atiszeptikum? ötszáz tudós részvételével folytatja munkáját a texasi Houstonban a II. holdkutatási tudományos értekezlet. A keddi napon hangzott el Gerald Taylor amerikai bio­lógus előadása. A tudós az Apollo-űrhajók által hozott holdpor biológiai tulajdonságait elemezte. Taylor szerint a hold­­por felhasználható lehet ar­ra, hogy minden eddiginél na­gyobb hatású antiszeptikumot készítsenek belőle, amely ered­ményes lesz a „legproblemati­kusabb” földi baktériumok el­len is. A holdpor e tulajdon­ságát véletlenül fedezték fel. A tudósok a holdport protein­nel keverték össze, és tíz na­pig „érni” hagyták, azzal a céllal, hogy felélesszék az eset­leg benne található mikroor­ganizmusokat. Ez nem sikerült ugyan, viszont a keveréktől a további kísérletek tanúsága szerint órák alatt elpusztultak a legkülönfélébb baktérium­fajták — mondotta Taylor. Kedden az Apollo—14 űrha­jósai egyhetes főpróbát kezd­tek, a következő hetet Alan Shepard, Edgard Mitchell és Stuart Rossa szimulátorokban tölti, készülődve az Apollo— 14 űrhajó január 31-i indulá­sára. ­ Mennyi lesz a nyereségrészesedés? Négy tárta prognózisa A vállalatoknál megkezdő­dött a múlt évi eredmények összegezése, készülnek a mér­legbeszámolók, amelyek szá­mot adnak a munka eredmé­nyeiről, a jövedelmekről, s nem utolsósorban az is eldől, hogy mennyi év végi részese­dést oszthatnak a dolgozók­nak. Előreláthatólag március végén, április elején kezdődik meg a részesedés szétosztása, ezekről ma még csak előzetes és becsült adatok állnak ren­delkezésre. Az előrejelzések alapján négy ipari miniszté­riumban adtak tájékoztatót a várható év végi részesedésről. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium vállalatai hatéko­nyabban, jövedelmezőbben gazdálkodtak 1970-ben, mint a korábbi években. A gépipar részesedési alapja mintegy 20, a kohászaté pedig a számítá­sok szerint 10 százalékkal ma­gasabb, mint 1969-ben. Az év­­közbeni nagyobb mérvű bér­emelés az év végi részesedés némi csökkenésével jár, így is azonban a tavalyit erősen megközelítő összeget osztanak ki. A gépiparban körülbelül 10, a kohászatban mintegy 12 napi bérnek megfelelő átlagos év végi részesedéssel lehet számolni. A Könnyűipari Miniszté­riumhoz tartozó vállalatok nyeresége előzetes számítások szerint az 1969. évi visszaesés után 1970-ben csaknem 20 szá­zalékkal nőtt. A siker fő for­rása, hogy a termelést öt szá­zalékkal növelték, mégpedig oly módon, hogy időközben a munkáslétszám egy százalék­kal csökkent, vagyis a terme­lékenység lényegesen javult. Év végi részesedésként átlago­san 18—19 napi bérnek megfe­lelő összeget fizetnek ki, az át­lagot azonban túlhaladja a rö­vidáru-, a nyomda-, a kötszö­­vő- és a ruhaipar. Elmarad viszont az átlagtól a pamut-, a len-, a kenderipar, mert itt — főként munkaerőhiány miatt — a termelés az előző évihez képest csökkent. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumhoz tar­tozó trösztök és vállalatok ár­bevételi előzetes adatok sze­rint mintegy hatmilliárd fo­rinttal haladta túl az 1969. évit. Elsősorban a hús-, a tej-, a baromfi, valamint a gabona­feldolgozóipar értékesített jó­val több árut, mint az előző évben. Mindössze három szak­ma — a konzerv-, a cukor- és a likőripar — árbevétele ma­radt el az előző évitől. Maga a nyereség azonban összessé­gében az előző évihez hasonló, vagy annál valamivel alacso­nyabb. Az év végi nyereségré­szesedés az élelmiszeriparban várhatóan átlagosan néhány nappal kevesebb lesz, mint az előző évben. Ezt a csökkenést az egyéni jövedelmeknél rész­ben pótolta a tavaly végrehaj­tott, az előző évinél nagyobb mértékű bérfejlesztés. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium vállala­tai a termelést — a tervnek megfelelően — hét százalékkal növelték 1970-ben. A nyereség azonban nincs arányban a be­vételek emelkedésével, mert az anyag- és fuvarköltségek növekedése „elvitte” a haszon egy részét A vállalatok a le­hetőségekkel bátran élve, a nyereségrészesedés terhére már évközben növelték a dol­gozók keresetét A bérek év­­közbeni javítása miatt mint­egy tíz százalékkal kevesebb lesz ugyan a felosztható év vé­gi részesedés, a múlt évi ösz­­szes személyi jövedelem nö­vekedése azonban túlhaladja a négy százalékot

Next