Magyar Nemzet, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

Csütörtök, 1991. január 14. S • F­O­R­T Svédország vagy Magyarország? Ma Európa liga-mérkőzés asztaliteniszben Két veretlen csapat méri össze erejét ma este, Falken­­bergben az asztaliteniszezők Európa-ligájában: a svéd együttesnek az eddig nagysze­rűen szereplő magyar váloga­tott lesz az ellenfele. Az esélyeket illetően meg­oszlanak a vélemények. A své­dek élvezik a hazai környezet előnyét, emellett ragyogó ké­pességű játékosokkal rendel­keznek. Alser Európa-bajnok, de Bengston is a világranglista élcsoportjában foglal helyet. Csak Lena Andresson, az együttes női tagja nem dicse­kedhet még nagy nemzetközi sikerekkel. (Johansson hát­sérülés miatt nem játszik.) A magyarok mellett szól az eddigi kitűnő sorozat: 7:0 a szovjet és osztrák, 6:1 az NSZK és az angol válogatott ellen. A svédek eddig két mér­kőzést játszottak le: 5:2-re nyertek a csehszlovákok, s 6:1-re a nyugatnémetek ellen. Az Európa-liga keretében eddig kétszer találkozott a svéd és a magyar együttes: először 5:2-re nyertek a své­dek, tavaly 4:3 lett a magya­rok javára — az északiak tar­talékgárdája ellen. A magyaroknál a megszo­kott négyes — Klampár, Jó­nyer, Kisházi és Magos — sze­repel. A válogatott jelenleg 3 ponttal áll a táblázat élén, s ezen kívül csak egy mérkőzés van hátra: április 21-én Buda­pesten Csehszlovákia ellen. Vívásban egymást követik a versenyek Gábor és Gyuricza új szerepkörben Még csak néhány napja, hogy a Játékcsarnokban meg­rendezett párbajtőr tájékoztató versennyel elkezdődött a vívók ez évi versenysorozata, s máris egymást követik az események. A hét végén a kardozók, majd a férfi tőrözők lépnek pástra tájékoztató jellegű versenyen, utána pedig külföldi vendég­­szereplés következik. Január 23—24-én Milánóban a hagyo­mányos Sprenfico párbajtőr emlékversenyre, egy nappal később Vercelliben ugyaneb­ben a fegyvernemben csapat­találkozóra kerül sor. A ma­gyar színeket Fenyvesi dr., Kulcsár, Nemere, Schmitt, Erdős S., Osztrics, B. Nagy és Muskovszki képviseli. A hónap utolsó két napján Párizs fogadja a világ legjobb férfi tőrözőit: a hagyományos Martini-kupa versenyen a Kamuti fivérek, Szabó, Gyar­mati, Czakkel és Szakács in­dul. Ennek a két tornának ma­gyar szempontból más érde­kessége is lesz: Olaszországban Gábor Tamás, Franciaország­ban Gyuricza József egykori világbajnokok mutatkoznak be új szerepkörben: vezetőként és versenybíróként működnek a viadalon. " A labdarúgás világából Botrány a mexikói pályákon Alg múlt fél éve, hogy be­fejeződött a mexikói labdarú­gó-világbajnokság, s egyre több helyről érkezik a hír: el­kezdték az 1974. évi VB-csa­­pat felkészítését. A Mexikói Labdarúgó Szövetség is össze­állította 19 tagú keretét, amelyben eg­ytlen 24 évnél idősebb játékos sem szerepel Javier de la Torre edző min­den hónapban több napon ke­resztül dolgozik majd a válo­gatott együttessel. Érkeztek Mexikó labdarúgó­­pályáiról riasztóbb hírek is Egy Pueblában lejátszott mér­kőzésen (a DPA jelentése sze­rint a Huracan csapata egy Ferencváros nevet viselő együttes ellen lépett pályára, a játékosok összeverekedtek egymással. A „vitába” bele­avatkozott a közönség is. Jorge Sanchez Diaz, a Ferencváros játékosa olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy kórházba szállítás közben meghalt. A rendőrség őrizetbe vette a Huracan edzőjét, s több nézőt is letartóztatott. Hasonlóan botrányos jelene­tek játszódtak le a bajnoksá­gért folyó Atalente-Universi­­dad mérkőzésen: a rendőrség vetett véget a játékosok vere­kedésének. A mérkőzés félbe szakadt, egy játékost eszmé­letlen állapotban vittek el a mentők.* A Venezuelai Labdarúgó Szövetség nagyszabású jubi­leumi torna megrendezésére készül a nyáron. A tervek sze­rint a tornára brazil, magyar, olasz és spanyol együtteseket hívnak meg. A kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották Mar del Plató­ban az Argentína­-Franciaor­szág mérkőzést, amelyet szer­dára virradóra kellett volna lejátszani.­­ . Érdekes küzdelmek a szovjet műkorcsolyázó-bajnokságon Rigában megkezdődtek a szov­jet műkorcsolyázó- és jégtánc­bajnokság küzdelmei. A verseny igen rangos: világ­- és Európa­­bajnokságok, olimpiák győztesei és helyezettjei versengenek a baj­noki címért. Az első napon a pá­ros és a férfi egyes kötelező gya­korlatait bonyolították le. Az első meglepetés a Csernyaje­­va, Blagov újoncpáros szereplése: a 15 éves Irina és 16 éves Vaszilij az előírtak után a harmadik he­lyet foglalja el — nem kisebb nagyságok előtt, mint a Protapo­­pov-házaspár és a Karelin, Prosz­­kurin kettős. (A 4. helyen álló Protapopovék egyébként három súlyos hibát vétettek gyakorlatuk­ban.) Az élen a Rodnyina, Ulanov pár áll a Szmirnova, Szurajkin kettős előtt. A férfaknál az első három he­lyen Csetveruhin, Kovaljev és Vol­­kov várja a szabadon választott versenyt. Magyar Nemzet Új gyorskorcsolyázó csúcs Szerdán este a városligeti 400 m-es műjégpályán megkezdőd , az MJSZ kétnapos gyor­skorcso­­lyázó-versenye. Az első nap leg­jobb teljesítményét Tölgyesi Já­nos, a BSE versenyzője érte el: az 500 m-es távon 41,8 mp-re javította az országos belföldi csúcsot. Párizs és Lausanne között A Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság három alelnöke — az ír Lord Killanin, a holland Jonkheer Herman van Karde­­beek és a francia Jean de Beaumont — befejezte párizsi tanácskozásait, és újabb meg­beszélésekre Lausannne-ba uta­zott. A nyilatkozatok szerint a párizsi megbeszélésen meg­egyeztek abban, hogy a spor­tolók számára szükséges a munkaidő-kedvezmények meg­adása. A NOB ugyan elvileg szemben áll a csökkentett munkaidőre adott fizetésjutta­tással, mert ezt az olimpiai amatőrizmus szabálysértésének tekinti, de még az olimpiai szabályok is lehetővé teszik, hogy az egyes országok olim­piai bizottságai anyagi jutta­tást folyósítsanak a sportolók költségeinek fedezésére. Mint Beaumont hangsúlyozta: a NOB újabb erőfeszítéseket tesz, hogy megoldja ezeket a problémákat, s kidolgozza az olimpiai program esetleges módosítását. A párizsi és lausanne-i tárgyalások után a három alelnök összegezi jelen­tését s azt a márciusi ülésen a NOB végrehajtó bizottsága elé terjeszti. SPORTÍV A PSO A jégkorong-bajnokságért: FTC —BKV Előre 12:3 (3:0, 7:2, 2:1). Kisstadion: I. Dózsa—Volán 4:2 (2:1, 1:0, 1:1). Meglepetésre a Vo­lán igen jól játszott a bajnokcsa­pat ellen. Beverwijkben, a hagyományos nemzetközi sakkversenyen a nagy­mesterek csoportjában Lengyel döntetlent ért el a jugoszláv Iv­­kov ellen. A mesterek csoportjá­ban Adorján és Forintos is győze­lemmel kezdett: az amerikai Den­­ker, illetve a jugoszláv Danov volt az ellenfelük. A háromsánc nemzetközi síugró­versenyen — Spindlerov Mlynben — a csehszlovák olimpiai bajnok Raska nyerte az összetettet honfi­társa, Gegül és a­­svájci Schmid előtt. Zámbór a 24­., Molnár a 28., Gellér a 30. helyen végzett. Tíz­ország több mint száz ver­senyzője indul a Leningrádban sorra kerülő „Kargolovszkij játé­kok”­ sífutó-, ugró- és biatlon­versenyén. Varsó felszabadulásának negyed­­százados évfordulója tiszteletére két jelentős nemzetközi sportese­ményt rendeznek a lengyel fővá­rosban. Január 15—21 között Belg­­rád, Bukarest, Moszkva, Szófia, Prága, Bécs, Budapest és Varsó kosárlabda-válogatottja mérkőzik egymással, . 15—17 között a férfi tőrözők összecsapásán a lengyel vívók mellett osztrák, bolgár, NDK-beli, román, szovjet és cseh­szlovák versenyzők lépnek pástra. A szovjet teniszezők továbbra is ragyogóan szerepelnek Ausztráliá­ban. A férfi egyes 3. fordulójában Metreveli legyőzte az ausztrál Ko­sét, női egyesben Morozova az ugyancsak ausztrál Harris ellen nyert jó játékkal. A gyorskorcsolyázó Európa-baj­­nokságot január 23—24-én Hollan­­diában rendezik. Eredetileg úgy volt, hogy Ivánkai és Martos György képviseli Magyarországot, az innsbrucki és inzelli eredmé­nyek alapján Ivánkai kiküldetésé­től azonban valószínűleg eltekin­tenek. Az AS Roma labdarúgó csapatá­nál forró lett a talaj Helenio Her­­rera edző talpa alatt. A gyenge szereplésért őt hibáztatják és egyes bennfentesek úgy tudják, hogy a brazil Vinicio d a Botafo­­go, majd a Napoli volt csatára — váltja fel Herrerát. élmény: kikapcsolódás: SZÓRAKOZÁS! FUNNY GIRL Színes, kétrészes panoráma-szélesvásznú amerikai filmmusical A CORVIN MOZIBAN! Főszerepben: az Oscar-díjas BARBRA STREISAND és OMAR SHARIF Egy házasság története . Harminckilenc éves va­gyok, egy nagyvállalat „me­nedzsere”. Szeretem­­ a mun­kámat, talán túlságosan is sok helyet foglal el az éle­temben. Kolléganőim azt mondják, befutottam és csak azért nem irigyelnek, mert sajnálhatnak, hiszen még fia­talon egyedül maradtam, férj nélkül, gyerekkel. Pedig, ha meggondolom,­ úgy látszott, ritkán teremtődik két ember egymásnak annyira, mint mi ketten. És mégis, kezdettől fogva tehetetlenek voltunk a bekövetkező eseményekkel szemben. — Mindig szükségem volt erőre. Anyám cselédlány volt, apám meghalt. Az élet korán megkeményített, nem is volt nehéz dolga. Itt, a nagyválla­latnál sokat elértem. Munka­­módszeremet nemzetközileg átvették. Ha feladatot kapok, nem érzem, hogy ez köteles­ség, és bármilyen kis munkát szívesen elvégzek. Főnököm jó barátom volt. Később gya­nakvó lett, be akarta bizo­nyítani, nálam sokkal többet ér. Olyan munkákkal bízott meg, amelyek gátoltak igazi feladataim elvégzésében. Tu­dom, mit akarok, de néha úgy érzem, kollégáim ezt valami­képpen helytelennek tekin­tik. Vagy talán csak képze­lődöm? És az sem igaz, amit a házasságomról tudok? — Sok évvel ezelőtt, síelés közben eltört a bokám. A körzeti orvos, Kovács doktor, hiszen mindegy, hogyan hív­ják, mindennap eljött. Azt beszélték róla, tehetséges or­vos, nagyvilági életet él. Egy­szer, amikor megint eljött, el­beszélgettünk. Nem tudom, miért érzett bizalmat irán­tam, magáról kezdett beszélni. Elmondta, munkásszülők gye­reke, éveken át házitanító volt, hogy elvégezhesse az egyetemet. Próbáltam meg­győzni, sportoljon, milyen nagyszerű érzés szabad leve­gőn lenni, ez sokkal szebb, mint lokálokba járni, füstös, áporodott levegőt szívni és inni. Kinevetett. Egyszer me­gint jött, és azt mondta, ér­dekes, éjjel lokálban voltam és a maga szemével láttam a helyiséget. Kopott, ápolatlan volt, a cigarettáktól kiégett a kárpit. Hazamentem. — Megünnepeltük, amikor levették a gipszet. Így kezdő­dött. Nagy szerelem lett be­lőle. Az is összekötött ben­nünket, hogy egyformán ala­csony sorból indultunk. Be­csületes, őszinte embernek éreztem. Segíteni akartam ne­ki, azt gondoltam, éjszakai kiruccanásait sikkből csinál­ja, mert végre olyan embe­rek közé tartozik, akiknél diákkorában házitanítósko­­dott, s akiknek életmódja ak­koriban elérhetetlennek tűnt számára.­­ Mint orvost rendkívüli­nek tartották, diagnózisában még soha nem tévedett. Világ­hírű lehetne, ha magánéleté­vel nem rontja el az egész életét. Évek múlva bevallot­ta, azért szeretett belém, mert nem tudtam, milyen egy szórakozóhely. Kirándultam, síeltem, az volt a szórakozá­som. A ruhatáram rakott­szoknyából és fehér blúzból állt. Februárban törtem el a bokám, szeptemberben a fe­lesége lettem. 27 éves volt és egyszer azt mondta, élet­unt volt egészen addig, amíg feleségül nem vett. Amikor ledoktorált, az éjszakai élet­be vetette magát. Régi tanít­ványa, egy bártulajdonos fia bevezette őt a „társaságba”. — Ahogy most visszagondo­lok erre az időre, sok apróság eszembe jut, akkoriban mo­solyogtam rajtuk, pedig ezek is figyelmeztető jelek voltak. Egy időben a SZOT-nál dol­goztam. Férjem gyakran dic­csekedett vele, hogy gyakran állami gépkocsi jön értem. Naivitás volt, az ő köreiben ezt nem tartották túlságosan figyelemreméltónak. Mulat­tam gyerekes feltűnési vá­gyán. Szeretett szépen öltöz­ködni, minden ruhadarabját ott csináltatta, ahol a legtöb­bet kértek érte. — Szépen kezdődött a há­zasságunk, legalábbis úgy hi­szem. Még a Közértbe is együtt mentünk. Hamar ter­hes lettem. Segített mosni, ta­karítani, rendes, figyelmes volt. Akkor kezdődött minden baj, amikor az egyik kollé­gája meghívott bennünket házibulira. Férjem örült, mert ez azt jelentette, befogadják a társaságukba. Gyakran pa­naszkodott, hogy hiába jó or­vos, a munkásember fiát „ezek” mégiscsak lenézik, akármennyire megváltozott is a világ. — Azon az estén összeszo­­rult a szívem. A férjem ezen az estén másvalaki volt, mint akinek addig ismertem. Min­denáron magára akarta vonni a figyelmet, trágárkodott, le­itta magát, minden nőnek ud­varolt, ott, énelőttem. Ugyan­így viselkedett azután az én ismerőseim, főnököm, kollé­gáim között is. Egy részük el­maradt. Színházba, operába nem jártunk, mert ha el­mentünk, unatkozott. Megszá­molta, mikor hányan vannak a színpadon. Éttermekbe jár­tunk, sokat ivott, hogy jó ked­ve legyen. Egyik nap nem jött haza a kórházból.- Egész éjjel ültem az ágyon és vártam. Reggel jött haza, az ágyra vetette magát és nem szólt semmit. Később tudtam meg, házibulin volt és mindenfélét hallottam, hogyan szórakoz­tak. Másnap azt mondta, ha­ladni kell a többiekkel. Attól kezdve ő lett az ilyenfajta összejövetelek fő szervezője és nem maradt ki semmiből sem, hogy barátai elismerését kivívja. — Ötévi házasság után el­váltunk. Hányszor próbáltam újrakezdeni mindent! Az volt a legrosszabb, hogy nem tudtam már, mit akarok, vele, vagy nélküle élni, annyiszor mondtam igent és nemet ma­gamban, hogy belefáradtam. — Most, hogy mindennek vége, százszor újraéltem há­zasságunk történetét, és le kellett győznöm valamiféle viszolygást, hogy tisztán, éle­sen lássam magamat is. Most tudom, hogy férjen! viselke­désében mindig is mentséget találtam a magam számára. Micsoda képmutatás! Mekkora tévedés volt az hinni, hogy elfogadja tőlem a segítséget. Hiszen betegesen félt­­ attól, hogy gyengének­ lássák őt. Mindig őrzött­ magában vala­mi szerencsétlen kisebbségi érzést, egészen addig, amíg a legkülönfélébb módon elisme­rést nem aratott. Én úgy si­multam az emberek közé, hogy megőriztem magam,­­ legyőzni, meghódítani való közegben élt. Én tudtam, szá­momra valóságosan mi fontos és mi elhanyagolható. Egyszer kifakadt: „Persze, te vagy a megtestesült tökéletesség! Ke­mény és érzéketlen vagy, mint a kő, könnyű neked.” Akkor már ennél a nagyvállalatnál a menedzseri feladatkört lát­tam el, mint nő, talán első­ként az országban. Nyelveket tanultam, esti iskolába jár­tam, külföldi cégekkel tár­gyaltam kereskedelmi, mű­szaki ügyekben és kutató­munkát végeztem. Házassá­gunk vége felé már minden idegesítette őt, úgy érezhette, ellenség él az otthonában. Minden sikeremben, nyugal­mamban, választásaimban csak azt láthatta, amit ő nem tudott elérni: hiába aratott szakmai­­ sikereket, mégis, mintha lélekvesztőben hányó­dott volna. Ó, ha jobban meg­értettem volna őt és azt, mi­féle segítségre van szüksége! Szenvedtem, de büszke vol­tam saját erőmre. — Most 46 éves. Rosszul néz ki. A fia nem érdekli. Karácsonyra mégis vett neki ajándékokat. Mindenből a leg­olcsóbbat vásárolta. Italra kétezer forint megy el ha­vonta, ezzel dicsekszik az is­merősöknek. — A második felesége a munkáscsaládból való volt Tőle is elvált egy gyermek­gyógyásznő miatt. Az orvosnő férje öngyilkos lett, szerette a feleségét. — Ami ezután történt, jobb nem beszélni róla. Üzent a férjem, fogadjam vissza. Le­robbant volt, egzisztenciája is megtépázódott, szüksége volt rám. Mást szerettem már. De tudtam, ha nemet mondok, ta­lán végzetes lesz számára. Újra kezdődött minden. Soha nem álmodott egzisztenciához jutott. Két év múlva egy nap a fiam azzal jött haza az is­kolából, hogy osztálytársai látták apját a ligetben egy fiatal lánnyal. Ha nem vol­tam itthon, férjem felhozta a lányt. A fiam ettől kezdve egymás után hozta haza az iskolából a rossz osztályzato­kat. Év végén megbukott . Másodszor is elment a férjem. Elvitt egy szobabútort, a takarékbetétkönyvet. 138 ezer forintot tettünk félre. Nyilatkozatot kért tőlem,­­hogy, lemondok a gyerektar­tásról. Beteg lettem, betegsé­gem olyan természetű volt, hogy nem szedhettem nyugtá­tokat. — A legszomorúbb, hogy e négy év alatt szerettem va­lakit. Várt rám. Másfél év múlva megnősült és Singa­­pore-ba utazott. Elvált fér­jem feleségül vett egy tex­tilgyári munkáslányt. Ha az a nő csodálni tudná őt és többnek tartaná önmagánál, a férjem, a férje még megme­nekülhet. Tóth Erzsébet 3 A bunda örök divat! Import műszőrméből készült bundák leszállított áron kaphatók a Centrum Áruházakban 2400,— Ft helyett 1990,— Ft-ért 2600,- Ft helyett 2200,- Ft-ért Amíg a készlet tart!

Next