Magyar Nemzet, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

­ Magyar Nemzet is A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • A vásárló érdekében A hangulatos kiskocsmák­nak éppúgy vannak hívei, mint az­­előkelő, tágas, zenés éttermeknek. Sokan a kis iparcikk-szaküzleteket előnyben részesítik az áru­házaknál, mások viszont ép­pen az áruházakat keresik fel szívesebben. Az emberek egy része vásárlásait a lakó­helyéhez legközelebb eső boltokban igyekszik besze­rezni, sokan viszont fáradsá­got nem sajnálva, a belváro­si üzletnegyedben, a keres­kedelmi központokban vásá­rolják meg a szükséges ter­mékeket, főleg a tartós fo­gyasztási cikkeket. Mind több híve van az önkiszolgá­ló formának, de szép szám­mal vannak még azok is, akik a régi kiszolgálás mel­lett törnek lándzsát. Az ilyen jellegű tapaszta­latok, vásárlói szokások­­gyakran szolgálnak érvként azokban a vitákban, ame­lyek célja, hogy eldöntsék, milyen irányú legyen ha­zánkban az üzlethálózat fej­lesztése. Abban már nincs vita, hogy az üzlethálózat szélesítését, korszerűsítését jelentősen meg kell gyorsí­tani. A délutáni csúcsforga­lomban némelyik üzletben a zsúfoltság, a tolongás már­­már elviselhetetlen. Figyel­meztető a következő szám is: a jelenlegi ötéves terv vé­gére a kiskereskedelmi áru­forgalom a számítások sze­rint 38—40­ százalékkal nő. Az évente mintegy nyolc százalékkal emelkedő áru­­mennyiséget el kell juttatni a fogyasztóhoz, méghozzá kulturált körülmények kö­zött és a legrövidebb úton. A viták a hogyanról fel­fellángolnak, de a fő célok­ban és eszközökben lassan már közös nevezőre jutnak a szakemberek. Amíg koráb­ban így vetődött fel, áruház vagy szaküzlet, most már a többség azt vallja: ez is, az is. Szükség van nagy áruhá­zakra, ahol a lakosság min­dent beszerezhet és szükség van a szaküzletek jól felépí­tett hálózatára, amelyek egy-egy cikken belül a vá­laszték szélesebb skáláját nyújtják, speciális igények kielégítésére is képesek. A közlekedés javulásával, az autósforgalom emelkedésé­vel várhatóan jelentősen fo­kozódik a nagyobb vidéki városok kereskedelmével, árukínálatával szemben tá­masztott igény. Ezért a ter­vekben tíz nagyáruház léte­sítése szerepel vidéken, így Miskolcon, Pécsett, Debre­cenben, Győrött, Nyíregyhá­zán, Székesfehérvárott, Ka­posvárott, Szolnokon, Kecs­keméten, Egerben építenek áruházat. Ezenkívül a ki­sebb és közepes nagyságú áruházakból még mintegy húsz-huszonötöt létesítenek vidéken. Új áruházak, boltok nyitá­sa, építése azonban a fővá­rosban sem kevésbé indo­kolt, mint vidéken. Már jó­váhagyott program: a fővá­ros központjában felépítik a budapesti nagyáruházat és a Váci utca környékének re­konstrukciója során bővítik a belvárosi üzletnegyedet. A szakemberek reális célkitű­zésnek tartják, hogy a jelen­legi ötéves terv alatt a köz­lekedési csomópontokban 8 —■10 ABC-áruház létesüljön. Budapesten új áruházak, üzletek telepítése, különösen nagy körültekintést igények Már most figyelembe kell venni például, hogy a ter­vezett metróvonalak üzem­be állítása után hogyan vál­tozik meg az utasforgalom. Fel kell használni az új la­kótelepeken kialakított üz­lethálózat tapasztalatait is: bizonyos iparcikkek megvá­sárlásánál, egyes szolgálta­tások igénybevételénél pél­dául a lakótelepiek előnyben részesítik a belvárosi üzlet­negyedet. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a Bel­város befogadóképessége is véges, több kisebb vásárló­centrumot kell kialakítani a jó közlekedéssel rendelkező kerületekben. Az élelmiszer-kínálat és -választék is egyre jobban bővül az életszínvonal emel­kedése nyomán. Ez a tény, valamint a kereskedelem gazdaságossági szempontjai a nagyobb élelmiszerüzle­tek, áruházak kialakítására ösztönöznek, a mellékutcák helyett a főútvonalakon, a nagyobb vevőáramlásban igyekeznek a boltokat elhe­lyezni. Egyre erőteljesebben érvényesül nálunk is az a világtendencia, hogy a lakó­hely és az üzletek között nő a távolság. Alapos elemzést kíván azonban minden üz­lettelepítés esetében, hogy ez a távolságkülönbség ne le­gyen olyan nagy mértékű, hogy az élelmiszeráruházak, bevásárló központok által nyílí­tott előnyök már nem kárpótolják a vásárlót a gyaloglásért. A fogyasztási struktúrá­ban bekövetkező változás igényli, hogy több bútoráru­ház épüljön, több autósza­lon, barkácsbolt. A vendég­látóiparnak tovább kell szé­lesíteni az önkiszolgáló ét­termek hálózatát. Ki kell majd fejleszteni a csomag­küldő módszert, a bizomá­nyosi kereskedelmet, a moz­góárusítást és az­ elárusító­automatákat is lényegesen szélesebb körben kell alkal­mazni. A bútorárusítás jelenlegi helyzete is szemléltetően mutatja, milyen sok még a tennivaló. A hazai bútorüz­letekben például átlagosan öt garnitúra bemutatására van lehetőség. Ennélfogva az egy időben kapható teljes kereskedelmi áruválaszték megismertetésére a jelenlegi üzlethálózatunk alkalmatlan, a bútorboltok — amint ezt a vásárlók gyakran megál­lapítják — inkább hasonlí­tanak raktárhoz, mint üz­lethez. A tervek pedig 1975- re a bútorforgalom 50—55 százalékos növekedésével számolnak. Ha felépülnek az új üzle­tek, áruházak, akkor még mindig csak a feladat egyik része nyert megoldást. A több üzlethez több raktár is kell, több hűtőház, több szállítóeszköz és több szerviz. Ez nem a kiskereskedelem feladata ugyan, hanem a nagykereskedelemé és az iparé, a vásárlót azonban kevésbé érdekli, hol történt mulasztás, ha nem kapja meg a kívánt cikket, nem ta­lál kielégítő választékot az üzletben, ha tolongania kell a pultok előtt. A feladat összetett, sok­oldalú együttműködést kí­ván. A kereskedelem csak úgy tudja a lakosság növek­vő igényeit kielégíteni, ha az áru útjának különböző állo­másain is megtörténik a szükséges fejlesztés. ________ Keserű Ernő Moszkva—Párizs—Berlin Magas szintű tanácskozások Európáról Ugandában a hadsereg vette át a hatalmat számolt be, hogy a déli órák­ban is folyt a lövöldözés, de az Obotéhoz hű erők ellenállása gyengült. A külpolitikai helyzet AZ EURÓPAI KÉRDÉSEK, a magas szintű találkozók sze­repelnek a hét eleji hírkrónika vezető helyén, s a nemzet­közi eseményekhez tartozik, hogy hétfőn váratlan katonai puccs történt Ugandában. A brit Nemzetközösség singapore-i csúcsértekezletéről haza induló Obote elnököt fosztotta meg hatalmától a hadsereg. A kampalai rádió szerint a katona­tisztek azzal indokolták a hatalomátvételt, hogy a hadsereg nem ért egyet a kormány politikájával. A két német állam kapcsolata, az NSZK keleti politikája és érthetően, ezzel szoros összefüggésben az európai bizton­ság hétfőn több fővárosban is a tanácskozások központi témája volt. Miközben Brandt nyugatnémet kancellár Párizsban megkezdte konzultációit Pompidou elnökkel, Düsseldorfban a CDU programalkotó kongresszusán Kiesinger pártelnök éle­sen támadta a bonni kormány külpolitikai irányvonalát. Ez az éles hangú nyilatkozat semmiképpen sem könnyíti meg az NSZK—NDK párbeszédet, amely kedden folytatódik Ber­linben. Az MTI tudósítójának jelentése szerint a két ország államtitkárainak, Kohlnak és Bahrnak ezúttal már negye­dik tanácskozásán előreláthatólag a tranzitforgalom kérdésé­ről tárgyalnak. Az NDK álláspontja szerint a két ország köl­csönös tranzitforgalmáról kötendő szerződés elősegítené a nyugat-berlini kérdés kielégítő rendezését is. Ugyanakkor Bonn továbbra is úgy véli, hogy az NSZK csak a négy nagyhatalom elvi megállapodása keretében tárgyalhat ilyen szerződésről. A­ Pompidou—Brandt eszmecserén — és erre következtetni lehet a nyugatnémet delegáció összetételéből is — különös súllyal szerepelnek a Közös Piac fejlesztésére vonatkozó ter­vek." A két ország elképzeléseiben eltérés mutatkozik. A nyu­gatnémetek olyan nemzetek feletti gazdasági intézmény létre­hozását szeretnék, amely azonnal hozzákezdhetne a tagorszá­gok gazdaságpolitikájának összehangolásához. Párizs ellenzi az ilyen terveket, mert véleménye szerint ez a nemzeti szuvere­nitás feladását eredményezné. Pompidou elnök a múlt héten fejtette ki a nyugat-európai konföderáció fokozatos létrehozá­sának tervét, amelyet­ az NSZK sajtója úgy értékelt, mivít a „post gaulle-izmus” megerősödését. Várhatóan Párizsban, a francia—nyugatnémet találkozón is foglalkoznak az európai biztonság kérdésével, amely Kirch­­schlager osztrák külügyminiszter hétfőn megkezdett moszk­vai hivatalos látogatásának legfontosabb témája a két or­szág közötti kapcsolatok mellett. A szovjet főváros ezzel egyidejűleg még egy magas szintű küldöttséget fogadott: nem hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba utazott Gustáv Husák, Lubomir Strougál és Vasil Bilak. Ami a világ más térségeit illeti, elsősorban kell említeni, hogy kedden hajnaltól életbe lépett a DNFF négynapos hold­újévi tűzszünete Dél-Vietnamban. A hírügynökségek ezzel egyidejűleg beszámolnak arról, hogy továbbra is igen súlyos a helyzet a kambodzsai fővárosban, hétfőn hajnalban a sza­badságharcosok ismét támadást indítottak a Phnom Penh-i repülőtér ellen. Mansfield, az amerikai szenátus demokrata párti csoportjának vezetője kijelentette, hogy a szorongatott helyzetben levő kambodzsai kormánynak nyújtott amerikai légi támogatás ellentétes a kongresszusi határozatok szelle­mével. Az amerikai diákszövetség hétfőn sajtóértekezleten közölte, hogy újabb nagyszabású kampányt kezdeményeznek az indokínai háború befejezésének kikényszerítésére. A közel-keleti rendezést szolgáló Jarring-misszió volt a témája mind az egyiptomi, mind az izraeli kormány vasár­napi ülésének. Új fejleményekről nem érkeztek jelentések. Ugyanakkor a nyugati hírügynökségek szerint a leendő négyes arab államszövetség két tagállamában, Líbiában és Szíriában a közeljövőben elnökválasztásokat tartanak. Obote elnök távollétében katonai puccs Ugandában Kampalából jelenti a Reuter és az UPI: Ágyúdörgés, fegy­verropogás és robbanások zaja törte meg az éjszaka csendjét hétfőre virradóra, Uganda fő­városában, Kampalában. A hadsereg egységei elfoglalták a város stratégiai fontosságú pontjait, körülvették az­ elnöki palotát és adminisztratív épü­leteket. Milton Obote elnök távollé­­tében — aki a Nemzetközös­ség singapore-i csúcsértekez­letén vett részt —, a hadsereg egy része megdöntötte a kor­mányt és az AFP francia hír­­ügynökségnek Nairobiból kel­tezett, az ugandai rádióra hi­vatkozó jelentése szerint Amin tábornok, a hadsereg vezérka­ri főnöke katonai kormányt alakított. . Az új katonai vezetőség el­ső rendelkezése az volt, hogy 6.30 órától napkeltéig kijárási tilalmat vezetett be. A kormányalakításról egye­lőre nem érkeztek részletek. Kampalában a nap folyamán teljes volt a zűrzavar, s reggel a fővárostól 80 kilométernyire fekvő Jinjából katonai egysé­gek indultak meg a kampalai stratégiai pontokat megszálló katonaság ellen. Az entebbei repülőtér bejárata elé a reg­geli órákban páncélos gördült és ágyútornyát a bejárat felé irányítva, tüzet nyitott. Az AP hírügynökség jelentése szerint elfoglalták az Obote-ellenes katonai erők a kampalai pénz­intézeteket és az Owen víát erőművet, amely a fővárost el­látja energiával. Már koráb­ban kezükbe került a rádió is. Az AP hírügynökség arról Közlemény a szovjet—csehszlovák tárgyalásokról Moszkvából jelenti a TASZSZ. Az SZKP Központi Bizottsá­gának és a szovjet kormány­nak a meghívására hétfőn ba­ráti látogatásra Moszkvába érkezett Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Lubomir Strougál, a CSKP Központi Bizottságá­nak elnökségi tagja, a kor­mány elnöke és Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára. A csehszlovák vezetőket Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Konsztantyin Katu­sin és más személyiségek fo­gadták a repülőtéren. Ezt követően Moszkvában tárgyalások voltak Brezsnyev, Koszigin és Katusev, illetve Husák, Szrougál és Bilak kö­zött. Mint a tárgyalásokról­­kiadott hivatalos közlemény elmondja, a találkozó során eszmecsere folyt az SZKP és a CSKP, illetve a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti ba­ráti kapcsolatok és testvéri együttműködés továbbfejlesz­tésének és erősítésének kérdé­seiről. A szovjet vezetők ismertet­ték a decemberben véget ért ötéves terv teljesítésének elő­zetes eredményeit, továbbá a népgazdaság fejlesztésének távlatait az új ötéves tervidő­szakban. Különösen nagy fi­gyelmet fordítottak az SZKP XXIV. kongresszusának előké­születeire. A csehszlovák vezetők be­számoltak arról, hogy sikere­sen megvalósul a CSKP irány­vonala, amelynek célja az or­szág helyzetének további po­litikai és gazdasági konszoli­dálása. A nemzetközi problémák megvitatásakor újból leszögez­ték, hogy nagy jelentőségűek az európai béke és biztonság szempontjából a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság által a Német Szövetségi Köz­társasággal megkötött szerző­dések. A felek megerősítették azt az álláspontjukat, hogy a müncheni egyezményt kezdet­től fogva érvénytelennek kell tekinteni, minden következmé­nyével egyetemben. Gustáv Husák, Lubomir Strougál és Vasil Bilak hét­­­­főn hazautazott Moszk­vába érkezett az osztrák külügyminiszter Moszkvából jelenti a TASZSZ. Hétfőn Moszkvába érkezett dr. Rudolf Kirchschlager osztrák külügyminiszter, aki a szovjet kormány meghívására január 25-től 30-ig hivatalos látoga­tást tesz a Szovjetunióban. Az MTI tudósítója utal ar­ra, hogy moszkvai diplomáciai körök véleménye szerint a szovjet—osztrák külügyminisz­­teri tárgyalásokat a munkajel­leg fogja meghatározni, és a megbeszélések középpontjában a kétoldalú kapcsolatok, vala­mint az európai biztonság té­mái állnak majd. Brandt Párizsban Megkezdődtek a francia-nyugatnémet megbeszélések Párizsból jelenti a DPA és az AP. Willy Brandt nyugat­német kancellár kétnapos ta­nácskozásra hétfőn magyar idő szerint, 11.15 órakor meg­érkezett Párizsba, ahol Cha­­ban-Delmas francia miniszter­­elnök fogadta. A kancellár rö­viddel megérkezése után az Elysée-palotába hajtatott, hogy megtartsa első négyszemközti megbeszélését Pompidou fran­cia államelnökkel. Az NSZK és Franciaország 1958-ban kö­tött megállapodást arról, hogy évente kétszer kormányfői, il­letve államfői csúcstalálkozót tartanak. A nyugatnémet küldöttség többi tagja, köztük Brandt kancellár felesége, déli 12 óra­kor érkezett meg Orly repülő­terére. A vendégeket a repülő­téren Schumann külügyminisz­ter és felesége üdvözölték. Schumann és Scheel nyugat­német külügyminiszter ezután mindjárt a francia külügymi­nisztérium épületébe ment, hogy megkezdje első beszélge­tését. Az első, 80 perces Pompi­dous Brandt találkozó csak­nem kizárólag a nyugat-euró­pai gazdasági integráció leg­időszerűbb kérdése, a gazda­sági és pénzügyi unió létre­hozása körül forgott amely­ben az EGK decemberi brüsz­­szeli értekezletén ellentétbe került egymással a nyugatné­met és a francia álláspont. A tanácskozás után mindkét fél jó kezdetről beszélt és a jelek szerint sikerült kikü­szöbölni a Közös Piac tovább­fejlesztésében mutatkozó né­zeteltéréseket. Mint Rüdiger von Wechmar nyugatnémet kormányszóvivő mondotta, a két államférfi egyetértett ab­ban, hogy a gazdasági és pénzügyi egység megteremté­sében pragmatikusan kell el­járni és a kancellár kifejezte azt a reményét, hogy az EGK következő miniszteri tanács­ülésein sikeréül is megfelelő intézkedéseket hozni Brandt ezzel kapcsolatban javasolta, a „hatok” nyavájtsák ki kö­zösen azt a politikai szándé­kukat, hogy a gazdasági és pénzügyi uniót még ebben az évtizedben megvalósítják. Pompidou elfogadta a javas­latot.­­ A szóvivők szerint a néze­tek nagyfokú egyezéséről ta­núskodott a két külügyminisz­ter, Schumann és Scheel első találkozója is. Ezt követően Chaban-Del­­mas miniszterelnök a francia külügyminisztériumban elé-

Next