Magyar Nemzet, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
Madar Nemzet Csiltörzsik 1971. február 25 XXVII. évfolyam, 47. szám A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA . 67 kilogramm A tavasz már kopogtat, a hótakaró fehérje teljesen eltűnt, s a földeken a vetések zöldje az uralkodó szín. Ez az üdezöld harsogás, ami a jól telelt, izmosodó gabonák jellemzője, ígéret a jövőre. Sok hasonló ígérettel találkozunk a negyedik ötéves terv indulásának első évében a mezőgazdaság területén. Ezek az ígéretek arról tanúskodnak, hogy tovább javul a lakosság ellátása, s évről évre több élelmiszer kerül majd a kamrákba és a dolgozók asztalára. A feladat, hogy a mezőgazdaság termelését — az előző öt évhez viszonyítva — 15—16 százalékkal, az élelmiszeriparét 26 százalékkal, az erdőgazdálkodásét 15 százalékkal emeljük. Ehhez szükség van a mezőgazdasági területek gazdaságosabb hasznosítására, termelésszerkezetek megváltoztatására, új struktúrák és kultúrák kialakítására, a gépesítés fokozására, új technológiák bevezetésére, és sorolni lehetne tovább a cél eléréséhez szükséges feladatokat. A mezőgazdaság előtt álló program egyik legfontosabb pontja az állattenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztését irányozza elő. Az állattenyésztés mezőgazdaságon belüli aránya 1975 végére 43 százalékra nő, ami szükségessé teszi a termelés szerkezetének bizonyos fokú módosítását. A számítások szerint az egy főre jutó húsfogyasztás a következő öt év során 14 százalékkal nő és 1975-ben eléri a 67 kilogrammot. Ilyen nagyarányú feladat megvalósítása csak akkor sikerülhet, ha a természeti adottságokon túlmenően anyagi bázis is biztosítja a fejlesztést. A negyedik ötéves tervben az állattenyésztés fejlesztésére csaknem 24 milliárd forintot fordítanak, ami a harmadik ötéves tervhez viszonyítva 44 százalékos növekedést jelent. Az első helyen természetesen a sertéstenyésztés fejlesztése szerepel — mi magyarok sertéshúsevők vagyunk —, meg kell oldani a húsprogramot, amit magunk elé tűztünk, hogy a lakosság minden igényét kielégíthessük, ezen túlmenően pedig az exportot is teljesíteni, sőt növelni tudjuk. A sertéstenyésztés fejlesztésére 11 milliárd forint áll rendelkezésre, ugyanakkor a szarvasmarha-ágazat erősítésére 10 milliárd forintot fordítunk. Említésre méltó a baromfitenyésztés fejlesztése is, itt elsősorban a megfelelő áruszerkezet biztosítása a feladat. Növelni kell a nehéz testű baromfi arányát és ugyanakkor mindent meg kell tenni az önköltség csökkentéséért. Eddig az akadályozta hústermelésünk nagyobb arányú fejlesztését, hogy az országban sok helyen a termelőszövetkezetek kisüzemi módon, a hagyományos módszerekkel nevelték az állatállományt. Ismeretes mindenki előtt a szerfás mozgalom, ami a termelőszövetkezetek megalakulásakor rendkívül fontos volt a közös állatállomány megtartása érdekében. Mondhatnánk, sokszor ettől függött a termelőszövetkezetekben a gazdasági alap lerakása, a mozgalom fennmaradása, meggyökerezése. Az összeterelt állatállományt át kellett teleltetni, s ehhez sok közös, nagy istállóra volt szükség. Olcsó istállókra, Szerdából épült állattartási telepekre. Ma már ezeket az istállókat felválthatják a korszerű épületek, a szakosított tehenészeti, növendék- és hízómarhatelepek és a legkorszerűbb sertéshizlaldák, amelyek lehetővé teszik az iparszerű sertéstartást és a nagyobb arányú hústermelést. Az új telepek, a különböző tartási eljárások, a gépesített állatnevelés és -hizlalás alapjainak lerakását máris megkezdték az ország egyes, jól gazdálkodó, újat kereső termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban. Környén szakosított, tömbösített szarvasmarhatelep létesült, a Lajta-hansági Állami Gazdaságban pedig kötött tartású telep. A szövetkezetek közül is említésre méltó Mélykút, ahol felépült az ország első tömbösített sertésnevelője, s Nádudvar, ahol szakosított sertéstelepet építettek. De sorolni lehetne tucatszám azokat a szövetkezeteket, ahol már eddig is milliókat áldoztak a korszerűsítésre, a termelés növelésére, amit több új magyar szabadalom és újítás is elősegít. (Automata etetők, trágyakezelés.) Mindezek a már eredményesen működő, valóban iparszerű állattartási telepek biztosítékot nyújtanak arra, hogy a fejlesztés jó irányba haladjon, s a mezőgazdaság rendelkezésére álló anyagi eszközök (amiből a termelőszövetkezetek részesedése 76 százalék), lehetővé tegyék az eddig ráfizetéssel üzemelő, korszerűtlen állattartási telepek, hizlaldák és ideiglenes sertésnevelők felszámolását. A beruházásnak ez a koncentrációja azonban nemcsak épületek korszerű tervezésében, könnyűszerkezetes és paneles megvalósításában jut kifejezésre. Több gondot kell fordítani a jövőben a takarmányozásra is, vagy jobban mondva, át kell alakítani takarmányozási rendszerünket. S ez nem csupán több keverőüzem létesítését teszi szükségessé. Nem szabad elhanyagolni a hagyományos tartási módszereket sem ez esetben, a legelőt például, hogy csak a legfontosabbat említsük. Legelőink még most is olyanok, mint száz esztendővel ezelőtt voltak. A jövőben növelni kell a termelést ezeken a legelőkön, s ezt lehetővé teszi majd a jobb műtrágya-felhasználás. A negyedik ötéves terv végére ez évi 120 kilogrammról 220 kilogrammra nő. Ha ehhez még hozzávesszük az öntözés bővítésének lehetőségét és a takarmánybetakarítás gépesítésének fokozását — ami új, korszerű gépek beszerzésével szintén lehetővé válik — akkor nem lehet kétséges egy pillanatra sem, hogy az ígéret, amit a tervprogram elénk rajzolt, reális és megvalósítása tovább növeli majd népünk életszínvonalát a húsellátás frontján is. Élés Sándor Közös közlemény a magyar—csehszlovák tárgyalásokról A külpolitikai helyzet | 1 A SZOCIALISTA ORSZÁGOK együttműködésének jelent*-•tős eseménye volt Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök magyarországi látogatása. A nagy fontosságú tárgyalásokon Fock Jenő miniszterelnök és a csehszlovák kormányfő tájékoztatta egymást országaik belső helyzetéről. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés szellemében értékelték a két ország kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és vázolták azok további elmélyítésének lehetőségeit. A magyar és a csehszlovák kormányfő megelégedéssel állapította meg — miként a közös közlemény hangsúlyozza —, hogy a két szocialista ország széles körű kapcsolatai szilárd bázist képeznek az együttműködés bővítésére és még hatékonyabb kimélyítésére minden területen. Nemzetközi kérdések is szerepeltek a tárgyalásokon. E tekintetben a hangsúly az európai béke és biztonság megvalósításán volt. A nemzetközi helyzet megítélésében is azonos álláspontot foglalt el a két kormány küldöttsége. A magyar diplomácia eseményeihez tartozik Péter János dániai látogatása. Külügyminiszterünk szerdán aláírta az első magyar—dán államközi kulturális egyezményt. Megbeszélést folytatott Poul Hartling dán külügyminiszterrel a két ország kapcsolatairól, valamint az európai biztonság megvalósításának kérdéseiről. A magyar külügyminiszter ezt követően előadást tartott a dán külpolitikai társaságban a szocialista országok álláspontjáról, az európai biztonság kérdéséről. AZ RAK diplomáciai rugalmasságát szinte az egész nemzetközi sajtó az első oldalakon értékeli, miután nyilvánosságra került az izraeli kormány vasárnapi közleménye. Kairó az ENSZ rendelkezésére bocsátotta ama hivatalos nyilatkozat szöveget, amelyben Egyiptom a Jamao-javaslatok kategorikus elutasításaként fogta fel Tel Aviv állásfoglalását. Riad miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter ezzel kapcsolatban — a nyugati hírügynökségek jelentése szerint — üzenetet intézett a négy nagyhatalom külügyminiszteréhez. Tájékozott források szerint — mint az Al Ahram írja — a Biztonsági Tanács valószínűleg napirendre tűzi és megvitatja a közel-keleti válság kérdését. ENSZ-diplomáciai körökben azt remélik, hogy a dialógus folytatódik és az izraeli kormány közleménye nem tekinthető végleges és utolsó állásfoglalásnak. Közlemény Strougal magyarországi látogatásáról Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének meghívására 1971. február 22—24. között dr. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnöke hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Magyarországi tartózkodása során dr. Lubomir Strougal kormányelnököt fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A látogatás alatt a két kormányelnök megbeszéléseket folytatott, amelyeken magyar részről Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete, dr. Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Perczel László, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, csehszlovák részről Karol Kurka, a külügyminiszter első helyettese, Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, Karol Ujházy, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Bratislav Vlk, a miniszterelnökség külügyi főosztályának és protokoll osztályának vezetője, és dr. Jan Kolar, a miniszterelnöki kabinet munkatársa vett részt. Országaink kapcsolatainak jelentősége A tárgyalásokon a kormányelnökök tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között 1968. június 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés szellemében értékelték a két ország kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és vázolták azok további elmélyítésének lehetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két szocialista ország széles körű kapcsolatai szilárd bázist képeznek az együttműködés bővítésére és hatékonyabbá tételére számos területen. Magasra értékelték a népgazdasági tervek egyeztetése, a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény előkészítése, valamint a magyar— csehszlovák gazdasági együttműködési vegyes bizottság tevékenysége terén elért pozitív eredményeket. A felek egybehangzóan kifejezték, hogy érdekeltek az ipari és a mezőgazdasági kooperáció, a szakosítás, valamint a műszaki-tudományos együttműködés további fejlesztésében. Hangsúlyozták a turistaforgalom bővítésének jelentőségét a két ország népeinek kölcsönös megismerésében és barátságának elmélyítésében. A Varsói Szerződés erősítése A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya különleges fontosságot tulajdonít a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal való barátság elmélyítésének és az együttműködés szakadatlan fejlesztésének. Készek aktívan közreműködni a Varsói Szerződés további erősítése, a szocialista gazdasági integráció megvalósítása, a KGST munkájának fejlesztése, a szocialista országok közötti gazdagi kapcsolatok hatékonysága nak állandó növelése érdekében. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycserében a kormányelnökök nagy figyelmet szenteltek az európai béke és biztonság kérdéseinek. Egyetértően megállapították, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi országainak, a béke híveinek állhatatos törekvései eredményeként az európai biztonsági értekezlet összehívásának gondolata szilárdan teret nyert kontinensünk népeinek tudatában és egyes nyugati hatalmak kormányainak obstrukciós tervékenysége ellenére mind nagyobb támogatásra talál. "A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a Varsói Szerződés országai külügyminisztereinek legutóbbi bukaresti találkozója szellemében kész szélesíteni a kontaktusokat a többi európai ország kormányaival, azzal a célal, hogy hozzájáruljon a kedvező európai politikai atmoszféra kialakításához, valamint a biztonsági értekezlet gyakorlati előkészítéséhez. A kormányelnökök méltatták a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság által aláírt egyezményeket, mint olyan jelentős lépéseket, amelyek hozzájárulnak az európai feszültség enyhítéséhez, az európai országok békés együttműködésének fejlődéséhez. Sajnálatosnak tartják, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban és azon kívül is vannak olyan erők, amelyek az európai országok érdekeivel ellentétben — a szerződések ratifikálása ellen lépnek fel. Ezek a törekvések csakis a nemzetközi feszültség fokozásához és az európai országok együttműködésének megzavarásához vezethetnek. A kormányelnökök újra megerősítették, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság azonos nézeteket vall a müncheni egyezmény érvénytelenítésének kérdésében. Reményüknek adtak kifejezést, hogy a Német Szövetségi Köztársaság is realista álláspontot fog elfoglalni és elismeri a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségét. A kormányelnökök elítélték a Német Demokratikus Köztársaság ellen továbbra is folytatódó diszkriminációt az országok közötti kapcsolatok és a nemzetközi szervezetek vonalán. Meggyőződésünk, hogy a Német Demokratikus Köztársa-s Sággal való normális diplomáciai kapcsolatok felvétele azon országok részéről, amelyek ezt még nem tették meg, valamint a Német Demokratikus Köztársaságnak az ENSZ-be való felvétele összhangban állna az országok egyenrangú együttműködése fejlesztésének érdekeivel. Elítéljük az agressziót Az Egyesült Államok indokínai népek elleni agressziójának kiszélesítése tovább élezi a veszélyes délkelet-ázsiai helyzetet. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya határozottan elítéli ezt az agressziót, amely komolyan fenyegeti a világbékét, s a világ közvéleményének jogos tiltakozását váltja ki. A kormányelnökök országaik teljes támogatásáról biztosítják a vietnami nép, a kambodzsai és a laoszi haladó erők igazságos harcát az imperializmus ellen. A kormányelnökök megvitatták a Közel-Keleten kialakult komoly helyzetet. Elítélték az izraeli kormány és a nyugati imperialista körök magatartását, amely a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának szabotálására irányul. Kifejezték eltökéltségüket, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata szellemében továbbra is támogatják az arab népeknek az izraeli agresszió következményei felszámolására irányuló igazságos harcát és a Palesztinai arab népek törvényes jogainak érvényesítését. A kormányelnökök megelégedésüket fejezték ki tárgyalásaik eredményeit, a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti baráti együttműködés további elmélyítésének perspektíváit illetően. A tárgyalások elvtársi légkörben, a kölcsönös megértés szellemében, az összes megtárgyalt kérdésben megnyilvánult nézetazonosság jegyében zajlottak le. Dr. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke csehszlovákiai hivatalos baráti látogatásra szóló meghívást adott át Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének. Fock Jenő a meghívást köszönettel elfogadta. A csehszlovák miniszterelnök sajtóértekezlete (Tudósítónktól) A hazánkban tett látogatása tapasztalatait dr. Lubomir Strougal szerdán sajtókonferencián összegezte. A sajtótájékoztatón dr. Várkonyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke köszöntötte a csehszlovák kormányfőt. Dr. Lubomir Strougal elöljáróban kijelentette: — A csehszlovák—magyar kapcsolatok nagyon barátiak, őszinték, szívélyesek, minden területen intenzív az együttműködésünk. Mi az együttműködést a legszélesebben fogjuk fel, úgy értelmezzük, hogy valamennyi szocialista országnak össze kell fognia erejét az imperializmus elleni harcban, a világbékéért s országaink szocialista fejlesztéséé . — Kádár elvtárssal, Fock elvtárssal és a többi elvtársakkal folytatott megbeszéléseinken részletesen tájékoztattuk magyar barátainkat Csehszlovákia jelenlegi helyzetéről. Országunk fejlődésének legutóbbi szakaszát pozitívan értékeljük. — Az úgynevezett „csehszlovák kérdés" hosszú ideig a világlapok címoldalán szerepelt — mondta. — Ellenségeink éppen ezt használták fel a szocialista tábor elleni támadásaikra. Ma már lekerült a világsajtó első oldalairól, így több lehetőségünk van arra, hogy nyugodt építő munkával foglalkozzunk. — Elmondhatjuk, hogy a csehszlovák nép elkötelezte magát mindamellett, amit Csehszlovákia Kommunista