Magyar Nemzet, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-17 / 64. szám
s A Magyar Nemzet 1971. február 28-i számában a Népes Családok sorozat „Két ember áldozata” című cikkében foglalkozott Bencsik Gyuláék ügyével. A két szoba komfortos lakásban lakó 11 gyermekes család nagyobb lakáshoz juttatásával a magunk részéről is messzemenően egyetértünk. Mostani lakásukat 1963- ban utalta ki részükre a kerületi lakásosztályunk, azonban időközben a család létszáma megnövekedett. Bencsikék végtelenül becsületes, rendes emberek. Szerénységükre jellemző, hogy a nagyobb lakás érdekében sem tettek különösebb lépéseket, holott erre minden jogalapjuk megvan. A kerületi tanács végrehajtó bizottsága lakásosztályunk előterjesztése alapján soron kívül foglalkozott a Bencsik család lakáshelyzetével és határozatot hozott egy 2+2X félszobás, új, modern lakás kiutalására. Mindenkor nagy érdeklődéssel kísérjük figyelemmel Kristóf elvtárs cikkeit, melyben a budapesti nagy családokhelyzetével foglalkozik és a jövőben sem vesszük rossz néven, ha figyelmünket olyan családokra is felhívja, akiknek helyzetéről mi közvetlenül nem tudunk. Budapest Főváros IX. ker. Tanácsának Végrehajtó Bizottsága, Ács István vb-elnökhelyettes . 4- * Új lakást kapott egy sokgyermekes család Zsirai Miklós emléke A Magyar Nemzet március 7-i, vasárnapi számában olvastam Ruffy Péter fenti című, igen szép jellemzését. Tanítványa voltam Zsirazi Miklósnak az egyetemen 1931- től 1935-ig. A legelső előadásával menthetetlenül odaláncolt a magyar és a finnugor nyelvészethez. Az alapvizsgán (1933. április), amikor a finn nyelvre került sor, megkérdezte tőlem: „Nos, kolléga úr, melyik hagyományos olvasmányt tudja fordítani?” (Kéthárom elbeszélés forgott nemzedékeken át közkézen, s minden vizsgázó ezekből készült. Tíz oldalt kellett fordítani, a szöveget mindenki maga választotta.) Ezt válaszoltam kissé merészen: Bármilyen finn nyelvű újságot, vagy szépirodalmi prózát megértek. Meglepődött. Kezembe adta az Uuusi Soumi egyik számát. Olvastam, fordítottam. Utána Aho egyik novellája következett. Ez is ment. Vizsga végeztével ezt a kérdést intézte hozzáírt: Miért tanult meg finnül, talán ki akar utazni Finnországba? Bizonytalan hangon mondtam, hogy szeretném a nyarat ott tölteni, ha addig összespórolok annyi pénzt. Két nap múlva hívatott, és közölte, hogy Németh Gyula dékántól szerzett számomra 200 pengőt, az egyetem ennyivel járul hozzá a tervezett nyári utazáshoz. Két teljes hónapot (július, augusztus) tölthettem Finnországban, s ezalatt elég eredményesen gyarapítottam finn nyelvtudásomat. Később is állandó kapcsolatban álltam vele. Voltam néhányszor a lakásán, könyveket kölcsönzött nekem, dedikált példányt ajándékozott saját műveiből. “Doktori értekezésemet az ő irányításával készítettem el ott voltam a temetésén. Nyelvészeti képzettségemet, tudásomat nagyrészt neki köszönhetem. A vasárnapi cikk nyomán elgondolkoztam. Vajon hűtlenül sáfárkodtam-e a ismeretekkel, s vajon elfelejtettem volna őt magát. Úgy gondolom, hogy nem. Nem tudnám megmondani, hányszor hasznosítottam az általa elsajátított nyelvtudást. De a neve, a személye sem szorult háttérbe nálam. A Magyar Nemzetőrben megjelent cikkemben is megemlékeztem színes előadásairól, s befejezéshez közeledő kandidátusi értekezésemben is írok róla. A Magyar Nemzetben megjelent írás nyelvművelő cikk volt a javából. Effélét kellene többet is írnia, ilyen érdekes nyelvművelő cikkeket, s aztán, ha összegyűlik, egy külön kötetben kiadni. Várjuk a többit! Dr. Szepesy Gyula Brunswick vagy Brunszvik ? A Magyar Nemzet az utóbbi hetekben több alkalommal is leírta Brunszvik Teréz, illetve a Brunszvik család nevét. Olvasóink közül néhányan megkérdezték levélben: miért írjuk a Brunszvik család nevét „fonetikusan”, hiszen amikor Beethoven levelezett a Brunszvik család tagjaival, mindig Brunswick nak írta a családi nevet, mint ahogy a család tagjai is így írták akkoriban nevüket Ebben a kérdésben, vagyis, hogy a család nevét Brunszviknak és nem Brunswicknak írták, elsősorban néhai dr. Czeke Marianne-ra, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársára kell hivatkoznunk, akinek szerkesztésében és bevezető tanulmányával jelentek meg 1938-ban a Magyar Történelmi Társulat kiadásában („Magyarország újabbkori történetének forrásai” sorozatban) Brunszvik Teréz grófnő naplói és feljegyzései címen Brunszvik Teréz kétfajta hátrahagyott feljegyzései: naplói (Diarum, Journal, Tagebuch) és önéletrajzszerű emlékiratai (Memoirejai). Czeke Marianne, aki ebben a témakörben több éves tudományos kutatómunkát folytatott, a család nevét következetesen Brunszviknak és nem, Brunswicknak írta. Könyvének azonban már az első oldalán hosszabb lábjegyzetben szükségesnek tartotta kifejteni: miért írja a család nevét így? Idézzük sorait: „Az ortográfiára nézve el kellett térnem az általánosan, különösen a Beethoven-életrajzokban külföldön és itthon egyaránt használt írásmódtól, mely a Braunschweig név angol, illetve francia alakját adja: Brunswick-etc. A genealógiai könyvekben sem egységes az írásmód, s a család levéltárában, mely 1722- től 1783-ig terjedően tartalmaz iratokat, a név Brunczvik vagy Brunszvik alakban fordul elő. Maga Brunszvik Teréz hol Brunszvikot,hol Brunsvikot ír, csak külföldi tartózkodása alatt használja a Brunswick alakot, nyilván, mert ott így ismerték általánosan a nevet. Brunszvik Teréz fivére, Ferenc gróf szintén a Brunszvik névaláírást használta — amint az iskolás könyveiből látható —, valamint az utolsó Brunszvik gróf, Géza gyermekkori iskolafüzetein (ld. Fővárosi Pedagógiai Könyvtárban) is ebben az alakban szerepel a név. A névre vonatkozólag ld. még: Kemény Ferenc „Töredékek egy Brunszvik tanulmányból” 1. Melyik a helyes családnév? cím alatt, amelyben egy Brunszvik Teréz által írt és aláírt levelet közöl facsimilében, a „Kisdednevelés” 1928 ünnepi számában, mely a Brunszvik helyesírást igazolja.” A családról szóló hazai könyvekben, tanulmányokban, cikkekben már hosszú évtizedek óta a „Brunszvik” forma a használatos. Amikor 1928- ban a magyar , kisdedóvás megalapításának századik év-,fordulóját ünnepelték országszerte, általában a Brunszvik nevet ebben a formában írták. Kemény Ferenc egyébként a „Kisdednevelés” 1928. évi júliusi számában megjelent tanulmányát a zürichi Pestalozzi Studien szerkesztőségének megbízásából írta Brunszvik Terézről. A lapban fakszimilében közölt levelet Brunszvik Teréz Rumy Károly György esztergomi tanárnak irta 1832- ben. (környei) Csekkszámlák kamata T. I. olvasónk panaszolta, hogy az OTP csekkszámlája után nem térít kamatot. Az OTP válasza: „A pénzforgalmi csekkszámlák valóban nem kamatoznak, azonban, ha a csekkszámlát három hónapra lekötik, a betét, után 3 százalékos kamatot térítenek Mód van arra, hogy egyéves tartós lekötés mellett évi 5 százalékos betétkönyvben helyezhesse el járandóságát, és ha a betétkönyvet letétbe helyezi, az arra átutalt összegeket a fiók — a könyvtulajdonos személyes közreműködése nélkül — bevezeti a betétkönyvébe. Természetesen ezért kölségeket számítanak fel. A tartósan lekötött betét esetében minden tételnek egy évig kell feküdnie ahhoz, hogy a betevő az 5 százalékos kamatot megkapja, mert ellenkező esetben a vonatkozó rendelet alapján egyáltalán nem térítenek kamatot.” Országos Takarékpénztár, Betétosztály Köszönet az előzékenységért Héra gázégőmnek az állítógombja eltörött. Ezt az alkatrészt üzletben kapni nem lehet, ezért levélben kértem a Gázkészülékgyártó Vállalatot. Utánvéttel küldjön egy ilyen gombot. Néhány nap múlva, a késő esti órákban a vállalat egy szerelője személyesen hozta el ezt a filléres alkatrészt azzal, hogy másodszor járt nálunk, de nem találta lakásunkat. Ezért a rugalmas, udvarias kiszolgálásért ezúton mondok köszönetet mind a vállalatnak, mind a dolgozójának. Herke Ferenc, Budapest Hálátlan közönség Ahogyan távolodunk a háborútól, anyagi helyzetünk is örvendetesen javul. Ez a fellendülés az élet minden területén megnyilvánul. Az Operában is... Rendben is lenne ez akkor, ha a közönség (akinek nem inge, ne vegye magára!) viselkedésében is mindig méltó lenne ruházatához. De helyes-e az, hogy alighogy lehúzták a függönyt, sokan csordát megszégyenítő kirohanást produkálnak? Érthető azoknál, akik utolsó buszt, vonatot akarnak elérni, de nem nézhető el a kocsitulajdonosoknak, vagy a taxit megfizetni tudóknak. Munkám megkívánja, hogy gyakran hallgassak hangversenyeket, látogassak színházakat, előadótermeket. A Zeneakadémián a leírt jelenség egészen ritka. Az akadémia közönsége hálásabb, értőbb, ki kell mondanom: kulturáltabb. Legalábbis kultúrája mélyebb. Erre a levélre a Ránky komponálta Ember Tragédiáján tapasztaltak indítottak. Ilyen világszínvonalas remekművet, ennyi művészetet, ennyi átélést hogyan is lehet értékelés, honorálás, visszhang nélkül hagyni! Akármi visz is bennünket egy ilyen előadásra és függetlenül attól, hogy tetszik-e, vagy sem, tartozunk a szerzőnek, a művészeknek, és talán elsősorban önmagunknak, hogy néhány perccel értékeljük teljesítményüket. Dr. Németh Béláné, Budapest Kinek van Beregszászy zongorája? A Magyar Tudományos Akadémia Zenetörténeti Múzeumában Beregszászy Lajos zongorakészítő munkásságával foglalkoznak. A múlt században, élt mester a magyar zongoragyártás kiemelkedő jelentőségű, nemzetközi hírű egyénisége volt. A korabeli nagy európai és világkiállításokon számos érmet, oklevelet, díjat nyert, saját feljegyzései szerint mintegy ezerötszáz zongorát készített. Munkásságának minél teljesebb feltárása érdekében kérjük, hogy akinek Beregszászyzongora, vagy bármilyen Beregszászyra vonatkozó adat, dokumentum van birtokában, szíveskedjék levélben közölni az MTA Zenetörténeti Múzeumával. Címe: Budapest, I., Országház u. 9. MTA Zenetudományi Intézet Sz. Farkas Márta tud. munkatárs Magyarul a technikában Egy ismeretlen gyűjtemény története Szerkesztőségek mindennapjaihoz, szokásos zörejeihez hozzátartozik a telefoncsörgés. Ez a beszélgetés azonban már az első néhány mondat után váratlan felfedezést ígért; egy különleges gyűjteményre hívta fel a figyelmet. — Negyven éve gyűjtöm a magyar technikatörténet adatait; a maguk módján ezek is hungaricáknak tekinthetők. Nem kívánja megnézni? — hangzott a vonal túlsó végéről — Elöljáróban még csak annyit, adatokkal tudom alátámasztani, hogy mi mindenütt részt vettünk a műszaki alapok építésében, a technikai felfedezések létrejöttében. Ezek létezése és bizonyítása egy ország szellemi értékei között épp oly fontosak, mint bármi más, a humán kultúra területéről. Százezer adat kétszobás budai lakásban, a falakat csaknem a mennyezetig elfedő könyvespolcok tövében folytattuk a beszélgetést. Lexikonok, folyóiratok, bibliográfiák, a kirepedésig vaskos dossziék és könyvek, könyvek mindenütt. Sok közöttük az idegen nyelvű, de nincs talán egy sem, amelynek ne lenne magyar vonatkozása. A házigazda — kéri, ne említsem a nevét, mivel nem a személye, hanem a gyűjteménye a fontos — Párizsban végezte el a filozófia szakot. Rövidesen mégis hátat fordított a „tudományok szülőanyjának” és műszaki ismereteit igyekezett mind jobban megalapozni. A harmincas évektől kezdve a hazai technikatörténet, kutatásával foglalkozik. Ez alatt az idő alatt több százezer adatot gyűjtött össze. — Hogyan? — Négy évtized gyakorlatában az ember szert tesz egy olyan speciális tulajdonságra, amelyet leginkább talán a vadászkutyák szimatával lehetne jellemezni. Tudja, hová kell fordulnia, honnan remélhet felhasználható anyagot. Persze, szerencse is kell ehhez, meg némi fantázia és főleg jó segédeszközök, névmutatók, katalógusok. Ismerni kell jó néhány hazai és külföldi könyvtár, levéltár rendszerét és főleg sokat kell levelezni. A „Trafó" története Nagy alakú, néhány lapos nyomtatványt mutat. 1965-ben adták ki, a transzformátor bibliográfiája. Ötszáz adatot tartalmaz, a források pontos megjelölésével. A bibliográfiát saját kutatásai alapján, vendéglátóm állította össze. — Ha most újból kiadnák, még vagy száz adattal gyarapodnék — mondja. — A transzformátor története világszerte sok kutatót foglalkoztat, Déri—Bláthy—Zipemows- Icy nevét a legnagyobbak között említik. Az elmúlt évben a drezdai műszaki főiskolán tartott német nyelvű, előadást a váltakozó áram diadaláról. Ehhez az előadáshoz 240, elsősorban a magyar és a német közös vonatkozásokat kiemelő bibliográfiai adatot mellékelt, előzőleg harminc helyen kutatott. — Magyar találmányok, technikai és műszaki felfedezések ismertetésekor nem elég csak a hazai irodalomra hivatkozni. Minden állításomat több oldalról, külföldi és itthoni publikációk felsorolásával támasztom alá. Sajnos ma, amikor oly sokat vitatkozunk a korszerű műveltségről, úgy veszem észre, hogy a műszaki kultúrát mostohagyerekként kezelik. Miért? A magyar technikatörténetről írt bibliográfiámat is Drezdában adták ki 1968-ban német nyelven. Itthon, nem akadt rá vállalkozó. A kérdés megválaszolatlanul, visszhangtalanul hal el a rákövetkező szünetben (tartok tőle, hogy nemcsak itt és most), én legalábbis nem tudok rá felelni. Pedig jó lenne, mert az érvek nagyon is nyomósak. Magyar találmány például a pentaprizmás, tükörreflexes fényképezőgép. Dulovits Jenő szerzőségét még a fototechnikában fölülmúlhatatlan japánok is elismerik. És hogy továbbra is ezen a területen maradjunk, az automatikus megvilágításnak, vezérlésnek ugyancsak magyarok az úttörői, a Rissdorfer testvérek. Az 1945-ben elhunyt dr. Riszdorfer Ödönnek erre vonatkozó összes iratait, a találmány fotókópiáit ebben a budai lakásban őrzik. A „magyar" szedés A nyomdaipar történetében szintén találkozhatunk magyarokkal; a Klipgél-féle szedőgép klaviatúrájának rajza és leírása található meg a gyűjteményben, irodalomtörténeti vonatkozása is van a Móricz Miklós-féle magyar szedésnek. Maga a gép a gyomai Knermúzeumban látható, ,de a rávonatkozó írásos anyagot a feltaláló, Móricz Zsigmond bátyja állította össze az archívum részére. És mind között talán a legfontosabb: a fényszedőgép feltalálója, Uher Ödön ma is él. Ebben a parányi múzeumban, amely egyúttal két ember otthona is, háromszáz ma is ismert, nagy tudós és feltaláló munkásságával foglalkoznak. A televízió történetében Okolicsányi Ferenc és Mihályi Dénes voltak úttörők, a mai képcső őse Tihanyi Kálmán fizikus találmánya, a színes televízió létrejöttét Goldmark C. Péter munkássága segítette. Az Egyesült Államokban élő kitűnő szakember nevéhez fűződik még a mikrobarázdás hanglemez feltalálása. A felsorolást lehetne még folytatni. A műszaki, technikai tudományok, gyakorlati felhasználásuk terén szinte mindenütt találkozhatunk magyarokkal. Két név, illetve két találmány érdekessége, illetve aktualitása miatt még ide kívánkozik. Az első fémvázas autót Piltzer György szerkesztette; a közeljövőben 90. születésnapját ünneplő Fonó Albert az atyja a repülést forradalmasító torlósugaras hajtóműnek. Találmánya megelőzte korát, az első világháború idején még nem lehetett megvalósítani. Kihasználatlan kincsesbánya, kihasználatlan gyűjtemény, hisz a megjelen publikációk a tengernyi adatnak csupán a töredékét dolgozzák fel, teszik hozzáférhetővé az érdeklődők, a későbbi kutatók számára. Az adatgyűjtés, rendszerezés mind több időt, egész embert kíván. A végső cél, a feldolgozás pedig a véges erők és a meg nem értés miatt akadozik. A veszteség az országé, az egész társadalomé. Sárvári Márta -tavasz... .9.'íkJv. most minden új , a clP°k formái — szine ~ ...és a kirakatok ■ - » ■JkwH KB, náectas 17. Remzettrözi nyelvoktatói konferencia Budapesten Dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára és dr. Telegdi Zsigmond egyetemi tanár, a nyelvészeti tudományok kandidátusa kedd délelőtt a társulat termében tájékoztatta az újságírókat egy közeli tudományos eseményről. Az Élő Nyelvek Oktatói Nemzetközi Szövetsége Budapesten — a Magyar Tudományos Akadémián — tartja április 1-én konferenciáját, illetőleg központi vezetőségi ülését. Az egyhetes nemzetközi tanácskozás iránt nagy az érdeklődés. Másfél százkülföldi és ötszáz magyarországi nyelvtanár, illetőleg alkalmazott nyelvész, pszichológus, pedagógus, nyelvoktatás-elmélettel foglalkozó szakember vesz részt a tudományos eseményen. Milyen legyen a korszerű mezőgazdasági építkezés Bács-Kiskun megyében 28 termelőszövetkezetben épül korszerű tehenészet, 18 gazdaságban pedig iparszerű sertéstelep építése van folyamatban A jövőben még számos modern állattartási épületet hoznak tető alá a közös gazdaságok. Ez adott időszerűséget a Kecskeméten megtartott építési szakmai tanácskozásnak, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, a megyei tanács és a MÉM Tervező Vállalat közösen rendezett kedd délelőtt. A tanácskozás részvevői, agrárszakemberek, tervezők és megyei vezetők, egyetértettel abban, hogy az eddigi gyakorlati tapasztalatok szerint az olcsó könnyűszerkezeti épületek a legcélszerűbbek a mezőgazdasági állattenyésztő telepek kialakítására. Vasaló,sinórral agyonverte 4 éves gyermekét A Pestvidéki Főügyészségen most készült el a vádirat Ürdigi Pál 48 éves szigetszentmiklósi alkalmi munkás ellen, aki olyan súlyosan bántalmazta 4 éves gyermekét, hogy az sérüléseibe belehalt. A gyilkos apa, aki előzetes letartóztatásban van, nem szeretett dolgozni. Sokszor igazolatlanul távol maradt munkahelyéről, italozott, s emiatt állás nélkül maradt. Alkalmi munkákat vállalt, de a keresetét mindig elitta. Részegségében többször is megverte gyermekét, a 4 éves Palikát. A kritikus napon ismét dologtalanul járt-kelt, ivott is, majd amikor hazament, észrevette, hogy fia a kiságy törött léce mellett kimászott fekhelyéről, kinyitotta a szekrényajtót és cukrot evett. Ezen annyira feldühödött, hogy lekapta a falba vert szögről a vasaló zsinórját és a konnektoros végével ütlegelni kezdte a gyereket. A kisfiú jajveszékelve menekült vissza az ágyába. A kiáltozásra és sírásra felébredt a brutális apa felesége, csitítani igyekezett a férjét, s kivette kezéből a villanyzsinórt. Erre Ürögi felkapta a gyereket és teljes erejéből a kiságy sarkába vágta. Palika sírt, jajveszékelt, mire a lelketlen apa gyomorszájon vágta. A gyermek eszméletét vesztette. Hiába locsolták arrcát vízzel, nem , tért magához. Ürögiék szállásadónője, Boros Gáborné Vitte aztán a gyereket a közeli orvoshoz, de az már csak a beállott halált állapíthatta meg. _1-----------------.-------------------***?/*. A DUNA -v. -Y '. INTER-CONTINF.NTAL SZAIXODA $I ÉRTESÍTI KEDVES VENDÉGEIT, HOGY A RÉGI DUNA SZÁLLÓ BOLTÍVES KLIMATIZÁLT PINCEHELYISÉGÉBEN 1971. MÁRCIUS 22-ÉN, 18 ÓRAKOR MEGNYITJA TOKAJ BOROZÓJÁT, mely vasárnap kivételével 17—24 óráig tájjellegű boraival, svéd asztal rendszerű ételkilöllegességeivel — és hangulatos muzsikával várja kedves vendégeit.