Magyar Nemzet, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-07 / 56. szám
14 Csokonai és a nemzeti könyvtár Széchényi Ferenc halálának 150. évfordulója alkalmából többen megemlékeztek nagy művéről, a nemzeti könyvtárról Elmondják a könyvtár felállítás és adományozás eszméjének születését, körülményeit, indítékait, a megvalósítás munkáját. (Többek közt Puruczki Béla a január 12-i számban.) Az irodalom- és a könyvtártörténet szakemberei előtt ma már minden apró vonás, mozzanat tisztázott, feldolgozták az írásos vonatkozásokat, s a magyar kultúrtörténetben méltó helyet biztosítottak a nagy adományozó és mecénás emlékének, életművének. A Magyar Országos Levéltárban őrzött, a kor tudósaival és litterátoraival váltott levelek megmutatják Széchényi sokszínű, a magyar művelődés egészére, felemelésére irányuló érdeklődését, és tevékeny segítségét Batsányi, Verseghy, Csokonai, Révay, Kazinczy, Vályi, Tessedik, Rajnis levelei mutatják, hogy rangos litterátorok fordultak Széchényi Ferenchez. A könyvtár nemzeti használatra adományozása felpezsdítette a magyar művelődés munkásait, Csokonait is, ahol könnyen lángoló természet volt de minden értelmével a magyar nyelv, irodalom és művelődés előrehaladásán, munkálkodott. Csokonai 1802. szeptember 24-én Széchényi Ferencnek írt levelét áthatja a nagyszerű adományozás feletti öröm — ugyanakkor a maga szüksége is indítéka a megírásának. 1802. június 11-én a debreceni tűzvész megemésztette Csokonai házát, nem beszélve a város nagy részéről és a Collégiumról. A csapás leverte, feje felett nem volt födél, fölépítéséhez pedig gyenge egészsége és szűkös anyagi ereje miatt nemigen volt reménye. Poétái munkái elé is akadályok gördültek, leégett professzor Sinai bibliotékája, amelyben gazdag históriai anyagra lelt Csokonai, aki egy „epicum poémát” szándékozott írni Árpádról, a honfoglalásról, a magyarság eredetéről Széchényi Ferencnek írt — 10 oldalas — levelében előadja terveit problémáit A tűzvész után úgy látja, hogy hivatalt kell vállalnia a megélhetés kényszere miatt s poétai tervekről egyelőre le kell mondani. Széchényihez fordul — aki eddig is figyelemmel kísérte munkáit azok kiadását anyagilag támogatta —, hogy hivatalért folyamodjon a biblotékában. Mint mondja, úgy véli, hogy egy poétának ennél alkalmasabb hivatal nem adathatok, ahol együtt találhatja mindazt a forrásmunkát amelyre szüksége van, s ahol feltehetően ideje is marad a költői tervek megvalósítására. Szerény, csak ,,cancellista”-ságot kíván, lakhatást és lehetőséget a munkára. Felajánlja, hogy a nemzeti poézisról ingyen leckéket ad az egyetemi ifjúságnak. A levél hangján, tartalmán érződik a nagy kívánás: megcsillogtatja olvasottságát európai szintű műveltségét, feltárja költői terveit, elmondja anyagi nyomorát. A könyvek nagy szerelmese bizonyára paradicsomban érezte volna magát a könyvtárban. Ma már pontosan nem tisztázható, hogy Széchényi Ferenc miért zárkózott el a nehéz sorsú poéta ajánlata elől. Udvarias hangú, megindokolt de elutasító választ ad Csokonainak. A kérés megtagadásának indoka az, hogy a bibliotékában levő helyek gyermekei nevelőinek vannak fenntartva. Nem bizonyos azonban, hogy ez egyetlen indoka, volt az elzárkózásnak. Az okok közt szerepelhetett Csokonai tekintélyt nem mindig tisztelő temperamentuma, a debreceni Collégiummal való vitái, peréi, Festetics György vele szembeni, tanítói minőségben való, elégedetlensége. Mindezek közre játszhattak az elutasításban, de ezek csak feltevések. Tény csak a Sopronból november 10-én írt levél. Jóindulatát, érdeklődését, sőt anyagi segítségét ezután sem vonja meg Csokonaitól, és „könyvtárháza” katalógusát megküldi neki, Csokonai tudomásul veszi a szép terv élestét. 1803. január 19-én írt levelében írja Széchényinek, hogy a katalógust megkapta, elolvasta és örömére szolgált. Egyben elmondja, hogy miket hiányol. Például: Apáczai Csere János Encyclopaediáját, a debreceniek által kiadott görög és deák klaszsákusokat, amelyeken Ma A Magyar Nemzet február 18-i számában az Endre Béla festőművész kiállításáról írottakat néhány adattal szeretném kiegészíteni. Endre Bélát már kortársai igen jó művésznek tartották. „Kiváló magyar ízlésű ember volt, akinek sokkal tartozik még a világ, elismeréssel és dicsőséggel” — mondotta róla Rudnay Gyula. Hasonló szellemben emlékezett rá Kiss Lajos, aki szerint „mindnyájan tőle tanultunk, ő volt a kovász”. „Ha Vásárhelyre mentem — vallotta Medgyessy Ferenc —, főképp ő volt az, aki oda vonzott.” A vásárhelyi művészek íróbarátja, Móricz Zsigmond így méltatta: „Sosem láttam a magyar pusztának egy ilyen álomszerű, különös, egyéni színskálájú megrögzítését... Egy új világot kaptam, egy teremtő léleknek lehelletfinom és mégis magyar sárba ragadt különös világát” És így lehetne folytatni a sort Tornyai János, Lyka Károly, Nagy Zoltán, Pogány G. Gábor elismerő méltatásain keresztül, egészen a Magyar Nemzet elmélyült szép és igaz kritikájáig Ez utóbbi teljes joggal nehezményezi, hogy Endre Béla művészetét halála után csend vette körül, azonban az igazság az, hogy ez a csend nem negyvenhárom, hanem huszonkét esztendeig tartott, alföldi festészetünknek a felszabadulás után megindult rehabilitálásáig. Ekkor — 1950-ben — a Múzeumok és Műemlékeik Országos Központja rendezte meg Hódmezővásárhelyen az Endre Béla életművét bemutató kiállítást, amelynek anyagát a budapesti közönség is megismerhette 1951-ben, a Fényes Adolf teremben. Ezen a tárlaton festményei mellett kerámiái, népi motívumokat gyűjtő rajzai, saját, az író-, költő- és festőkartársaknak művészetéről szóló írásai, és egyéb dokumentumok is szerepeltek. E kiállításon már azok a világviszonylatban korszerű didaktikus rendezési módszerek érvényesültek, amelyek akkoriban az egyik legjelentősebb angol szakfolyóirat, „The Museums Journal” kritikusát — Ortutay Gyulával, a múzeumi központ akkori elnökével készített interjú kapcsán. — a magyar múzeumok és kiállítások nemzetközi Jeróbi György, Szilágyi Sámuel, Sinai Miklós, Budai Kasaiás professzorok munkálkodtak. Ajánlja a „Museumnak” D. Földi Jánosnak „Linné sistémája” szerint irt állattanát, s felhívja a figyelmet Földi összegyűjtött anyagára, amelyet már nem tudott feldolgozni. A szép álom, a kedvező hivatal tehát elesett, de Csokonai érdeklődése, lelkesedése a nemzeti könyvtár iránt — két évvel később bekövetkezett haláláig —nem csökkent. Centgraf Károly Országos Levéltár lentőségét lelkesen méltató cikk írására indították. Az újszerű rendezés, a múzeumi, kiállítási anyag raktárszerű felsorakoztatásán túl, a közönség tanítására, gyönyörködtetésére törekedett, de sohasem mechanikusan ismételt módszerrel, hanem mindenkor a kiállítandó anyag sajátos természetének megfelelően. Ez történt Endre Béla említett vásárhelyi kiállításán, is és így ismertté vált, hogy ő festészeti célkitűzésein túlmenően arra is törekedett, hogy megmentse a jövőnek a magyar népművészet formakincsét. A mesterségeket a szépnek, a művészetnek a szolgálatába akarta állítani és harcba hívta az ipari dolgozókat is. ,,Valamikor — mondotta Endre Béla — a művész, a mester és az iparos indulása közt nem is volt különbség. Sok világhírű művész, mint iparos kezdte a mesterségét és ebben növekedett, finomodott, művésszé. Művészeinknek össze kell olvadniuk iparosainkkal, új testi, szellemi, új erkölcsi rendezésekkel fogni munkához, hogy új, nemes ipart, iparművészetet teremtsünk.” 1911-ben, a vásárhelyi cserepesipar feltámasztása céljából megalapította — Rudnay Gyulával, Pásztor Jánossal és Kallós Edével — a Művészek Majolika Telepét Fáradhatatlanul gyűjtötte az Alföld ősi motívumkincsét, tanulmányozta a népi díszítőművészet színeit és formáit szemmel tartotta a népi cserepesek munkáját. E tanulmányait hasznosította a majolikatelep számára készített tervrajzaiban. Vállalkozásának nagy hírű utóda a mai — nemzetközi tekintélynek örvendő — Hódmezővásárhelyi Majolikagyár. Cikkeiben, előadásaiban fáradhatatlanul agitált a nép kulturális felemelkedése érdekében, de éppen úgy az utcák, terek, kertek rendezéséért és az ízléses, egészséges munkáslakások építéséért is. Endre Béla művészete, művészetszervező munkássága, embersége elválaszthatatlanul eggyé forr össze, ami sokszorosan igazolja a Magyar Nemzet cikkének azon megállapítását, hogy „piktúrájának kulcsát ebben a teljes emberi életre figyelő magatartásban lelhetjük meg". Bényi László Egy régi festő korszerű magatartása Káros szemlélet az utakról A Magyar Nemzet Tisztelt Szerkesztőség rovatában ezzel a címmel megjelent olvasólevélre a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a következő választ adta: Kormányhatározat alapján a III. ötéves terv kezdetétől fogva folyik az egész ország területén a bekötőút-építési program megvalósítása. Ennek keretében a IV. ötéves tervidőszak végéig, 1975-ig bekötő úttal kell ellátni a 200- nál több lakosú és 40-nél több lakóházból álló községet. A bekötőút-építéseknél nem a gazdasági hatékonyság, hanem a lakosság kommunális szükségleteinek kielégítése az elsődleges szempont A közúttal bekötendő települések nagyságának alsó határát mégis meg kellett szabni a fent említett értékekben, mivel az ennél kisebb települések megtartása és kommunális létesítményekkel való ellátása (bekötőút, iskola, villanyáram, orvosi rendelő, üzlethálózat stb.) a népgazdaság erőforrrásait meghaladó és az elérendő céllal arányban nem álló anyagi megterhelést jelentene. A bekötőút-építés és az egyéb kommunális létesítmények költsége ugyanis nagyságrendben sokszorosa az ilyen kis településeken meglevő — többnyire már egyébként is elöregedett — lakóházak értékének. A cikkben említett Gyűrűfű település 10 km-es bekötő útjának megépítése például mintegy 20 millió forint költséget jelentene, szemben a meglevő lakóházak mintegy 5 millió forintra becsülhető összes értékével, nem említve az egyéb kommunális létesítmények költségét. Az egyéb társadalmi és közgazdasági szempontok mellett a fent említett körülmények alapján mind gazdasági, mind társadalmi szempontból az ilyen kis települések fokozatos áttelepítése jelenti a reális fejlődés irányát a bekötőút-építés megvalósítása helyett Csermendy László főosztályvezető-h Madar Nemzet Faházak a Balatonnál Lapjuk szívesen ad nyilvánosságot olyan leveleknek, amelyek egyéni problémán túlmutató, nagyobb közösséget érintő ügyről szólnak. Ez alapján kérem önöket, foglalkozzanak azzal a sok balatoni kistelek-tulajdonost sújtó rendelkezéssel, amely nem engedélyezi faházak telepítését a Balaton körül számos helyen. Ez a rendelkezés abból az időből származik, amikor a faházakat szó szerint magánerőből, családi vállalkozásként építették, egyéni „tervek és kivitelezés” formájában. Ezek között igen sok inkább csak sufninak volt nevezhető. Ma viszont, amikor az ÉRDÉRT is és más vállalatok is nagy számban és választékban forgalmaznak (s igen sokat exportra) tetszetős megjelenésű faházasat, ez a rendelkezés már idejét múlta. Emiatt maradt beépítetlen igen sok kis telek, miközben nehézség nélkül adnák építési engedélyt számos, a környezethez nem illő téglaépítményre. Véleményem szerint a Balatoni Intéző Bizottságnak meg kellene változtatnia álláspontját, hogy az építést engedélyező hatóságnak (a tanácsok építési osztályának) módja legyen a nem kifogásolható faházak, tehát az előre gyártottak felépítését engedélyezni. Ezt a jelenlegi választék is indokolja, de még inkább időszerűtlen lesz a jelenlegi gyakorlat, amikor a megvalósulás előtt álló svéd—magyar kooperáció tovább emeli mind a választékot, mind a minőségi színvonalat. Bürg Károly Budapest .Vasárnap, 19T2 váremus 7. Divatfőpróba Szeles, hideg időt, mínusz 2 ,mínusz 7 fokot jósolt a meteorológia, március 4-én reggel, amikor az OKISZ Tervező Laboratóriuma a Hotel Duna- Intercontinentálban bemutatta tavaszi-nyári nagy kollekcióját Az első modellek a fehérkék kockás kiskosztüm, rakott midiszoknyával, derékig érő kabátkával (a rajzon látható), a piros kockás kabát és kosztüm bizony a tavaszt hívogatták. A MODELLEKET színcsoportokban mutatták be. Két-három manöken vonult fel egyszerre, sötétkékben, lilában, sárgában, fehérben, bordóban, zöldben, e divatszínek árnyalatai váltakoztak az új modelleken. Az OKISZ Labor tervező művészei azt mondják, hogy a mini, a midi s a maxi tovább csatáznak egymással Ők a midi javára döntöttek, legalábbis ezt láttuk a sajtó főpróbán, ahol a nagy kollekció kiválogatott újdonságai szerepeltek. Elsősorban az anyagokról kell beszélnünk, a kockás, a csíkos, a tweed és a nyomott minták a legdivatosabbak, és mondjuk meg mindjárt, hogy nagyon szépek is. A kéziszövők anyagai éppen úgy teszettek, mint az angol jersey, a nyomott selyem jersey, vagy a nehéz selyem. Kedvvel terveznek a színes, mintás, puha hazai műbőrből. A KISNADRÁG 1971 tavaszi-nyári divatjának a sztárja. Az OKISZ mutatott kisnadrágot maxi szoknyával, kisnadrágot rövidke rakott szoknyával, kis nadrágot hosszú mellénnyel. Újdonság a nadrág anyagából készült magasszárú fűzős cipő. Aki még a nem unta el a téli csizmát, biztosan örülni fog neki. A KABÁTOK jól karcsúsított redingort szabása továbbra is divatos. A kabát mindig hosszabb a szoknyánál, amint ezt rajzunkon is látják. A modell érdekessége a szoknya alján és a kabát zsebein a hosszú rojtozás. Nagyon tetszett egy trencskó vonalú kabát, alatta sötét és világosbarna színöszszeállítású kötött ruhával. S nagy tapsot kapott a barna nehéz selyem alkalmi kosztüm, arany filterrel kivarrt széles övvel. Az ötletes kollekciót Barát Péter, Balassi Klára, Góth Katalin, Légrádi Netti, Rózsa Tünde, és a művészeti vezető, Várnai Zsóka tervezte, stb.) 8CIRiSZTRiJT¥ÍNY LASSAN JÁRJ .. . A francia közlekedési szakemberek a minap megállapították, hogy amíg a múlt század végén a lovas bérkocsik Párizsban mintegy kilenc kilométeres óránkénti átlagsebességgel közlekedtek, jelenleg a központi városrészekben az autó átlagsebessége már alig éri el ezt a szintet. Az egyik kiváncsi újságíró megkérdezte erre vonatkozóan az illetékes minisztert, aki így válaszolt: vízszintes 1. és függőleges 60. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: TO, IG, DE, DB). 18. Norvég férfinév. 19. Apró, töltött csokoládészem. 20. Skót, 111. angol királyi család. 21. Következtében, általa. 22. Közép-olaszországi tó, amelyből Caligula római császár két elsüllyedt diszhajóját emelték ki 1950—31. években. 34. Szakképzett iparos. 26. Kritérium. 28. Igaz. 29. A német irodalom és tudomány kiváló testvérpárja. Közös munkájuk eredménye az egyik, Európaszerte legnépszerűbb mesegyűjtemény. 31. Angol város. VI. Henrik alapította kollégium (1440-ben) Anglia legelőkelőbb fiúnevelő intézete. 32. Termelőszövetkezet. SS. Esetleg. 34. Világifjúsági találkozó. 36. Rendellenesen emelkedett hőmérséklet. 37. Napszak. 38. Pezsgőboráról híres olasz város. 39. A leégett étel jelzője. 40. Súlyok. 42. Hibát csinál. 43. Kúp alakú, fürtös, összetett virágzat. 44. Puccini: Bohémélet c. operájának női főszerepe. 46. Az érzékelt benyomásra való visszahatás. 48. Idegen férfinév. 50. Német költő (1772—1801), a romantika képviselője. 53. A kalciumkarbonát egyik ásványa. 54. Hegység a Dunántúlon. 56. Önmagában folytatott beszéd. 58. Félrokon, névelővel. 60. Az áriához hasonló, de kisebb igényű, ismétlés nélküli szólódal (olasz zenei műszó). SI. A pedagógus tudománya. 63. Inás név. 65. Papírból készült és puskaporral töltött, sorozatosan robbanó töltények (a tűzijátékokhoz). 87. Idegen női név. 88. Vívótér. 89. Kenyérkészitő iparos. 71. Finom ser■tesíiús. 72 apó, Agathca Christie híres belga detektívje. 73. Termékeny síkság Csehszlovákiában. 74. A régi versek gyakori rímszava. 75. Krémes étel. 77. Soha, németül. 78. Ógörög törzs. 79. Kukucskál. 80. Téli utcai folyadék. 82. A nehézfémek kénsavjainak régies neve. 83. Keresztül. 85. Közlekedési eszköz, névelővel. 88. Spanyolországi város. Építészeti nevezetessége az Alhambra nevű mór királyi kastély. 91. Eger várának hős kapitánya (István). 92. A Fogarasi-havasok legmagasabb csúcsa (2544 m). 93. Nyelvtani fogalom (mint szófaj). 94. A részletes tervezést megelőzően készített program. 96. Pontfajta. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: YP, SS, EM, ZM, SG, EA, AA, AN, IL, JE, VE, VZ). 1. Kiváló francia fizikus (Paul), felfedezte az ultrahangot, és azt a tengeralattjárók felkutatására alkalmazta. 2. Feszült figyelem, vigyázás. 3. Más helyen. 4. A mersz közepe. 5. Kötszerül, használt nedvszívó, laza szövet. 6. Fiziológia. 7. Pereskedéssel kapcsolatos, gyakori jelző. 8. Az ismeretlen adakozó ionét, névbetűi. 9. Rag (-nál párja). 10. Becézett női név. 11. Virslitartozék. 12. Gyermekjelző. 13. Női név. 14. Út, idegen rövidítése. 15. Mű, a költők szép nyelvén. 16. Délafrikai folyó, az Oranje mellékvize. 17. Valamely helyzetet, rejtett összefüggést teljes egészében felfog. 23. Mutatószó. 25. Barack- és divatfajta. 27. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat havi folyóirata. 30. Nyugat-afrikai köztársaság. 32. Jászai-díjas, kitűnő színészünk.44. Befelejtő. 35. A bürokrata ténykedése az aktákkal kapcsolatban. 39. Kivesz. 40. Az a bizonyos csúnya Musztafa. 41. A dallamot több, egymás után induló szólamban megszólaltató forma. 43. Közép-Európa legnagyobb tava. 44. Budapesti nagyvállalat névbetűi. 45. Dionysos köpcös, kedélyes, pohos, öreg nevelője ott a régi írásmóddal). 47. Könnyeit hullatja. 48. Mesterember, kisiparos. 49. Baromfi. 51. Katonai rövidítés. 32. Rántás nélküli babfőzelék. 54. Író (Károly), a modern magyar novella sajátos hangú, kiváló művelője. 55. Növényi szár. 57. A függőleges ötös farunk, kiejtve. 59. Ínyenceknek való, kiváló csemege. 62. Jugoszláv város, Dalmácia legnagyobb adriai kikötője (Split). 64. Megtévesztő, csalóka ábrándkép. 66. Erdélyi társadalomtudományi és irodalmi folyóirat. 67.szemcse: Tolna megyei község. 69. Díszes épület. 70. A malájok rágcsálással fogyasztott élvezeti és izgatószere. 72. Lengyel város, régebbi nevén. 73. Magas értékű ütőkártya. 74. Az ügyész képviseli. 76. Nemesi apród, vagy egyenruhás inasfiú (francia szóval). 78. A Szovjetunióhoz tartozó sziget a Baltitengerben. 80. Alj, megállj, németül. 81. Kedveskedő megszólítás. 84. Ugyanaz, mint az 51. számú sorunk. 86. Jókedvű. 87. Évszak 89. A rettegés kezdete. 90. Idegen művészet. Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 60. számú sorok megfejtése. Határidő: március 17. A február a-i számunk keresztrejtvényének megfejtése. Egy hónap múlva az ápoló tíz kilót hízott, a kis majom éppolyan sovány maradt, mint korábban volt. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Bernáth Judit, Cserti István, Gedeon Ibolya, Hutter János, Kerekes Andorné, Kovács Ibolya, László Gyula, László Magda, Németh István, Varga István. Vidékiek: Árkosi Gyula. Esztergom. Baranyi Ferenc, Kiskunfélegyháza. Gazdag Mihályné, Kővágóőrs. Herendi Éva, Barcs. Jámbor Miklós, Pannonhalma, Koráth Jenő, Győr, Kódor Rózsa. Mezőtúr, Mózer Jenőné, Und, Tóth Sarolta, Siófok, Vigh Miksé Sándor, Sopron. A nyerteseknek a lottószelvényeket postán küldjük el. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy megfejtéseiket nyílt levelezőlapon küldjék be. A jövőben csak az ily módon beküldött megfedésseket áll módunkban elbírálni.