Magyar Nemzet, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-20 / 92. szám
Kedd, 1971. április 20. Új arab államszövetség A tervbe vett hármas föderáció az Egyesült Arab Köztársaság, Líbia és Szíria között újabb fejleménye az arab egységtörekvések folyamatának, amely még Nasszer idején kezdődött 1957-ben Egyiptom és Szíria uniójával. Hogy milyen bonyolult és ellentmondásokkal terhes probléma ez, mi sem jellemzi jobban, mint maga az a tény, hogy az említett egyesülés mindössze három évig tartott, 1961-ben bekövetkezett a szakadás. Az elmúlt esztendőben Tripoliban ugyancsak létrejött már egy hármas föderáció az EAK, Líbia és Szudán között, hozzájuk csatlakozott hamarosan Szíria is. Elvileg ez a szövetség fönnáll. Miért volt most szükség egy újabb föderatív államalakulat eltervezésére ? Mindenekelőtt: a most Benghaziban aláírt megállapodás már konkrétebben jelöli meg az államszövetség formáját és tartalmát, mint a tavalyi. Az elmúlt esztendőben éppen Kairóban tartózkodtam, amikor Asszad bejelentette Szíria csatlakozását a hármas föderációhoz. Kairóban, majd Szudánban és Líbiában utam egyik fő célja éppen az volt, hogy megismerkedjem a készülő szövetségre vonatkozó elképzelésekkel. Kairóban még csak tervekről beszéltek, Khartumban senkivel sem találkoztam, aki túlzottan lelkesedett a gondolatért (még a tájékoztatási és a déli ügyek minisztere sem), egyedül Tripoliban volt derűlátó a vélemény. A tavalyi összefogás laza szervezet volt, az egyezmény mindössze abból állt, hogy a tagországok államfői időközönként közös megbeszélést tartanak, s egyeztetik gazdaság- és katonapolitikájukat. Minden egyéb csak terv volt még, egész kezdeti állapotában. A föderáció lényegében kimerült abban, hogy a vezetők egyszer vagy kétszer találkoztak. Az új arab államszövetség ezzel szemben már határozottabb formában jelentkezik. Az egyesülés tervét ez év szeptemberében népszavazásra bocsátják a három országban. Az államalakulatnak egy fővárosa lesz, egy zászlaja és egy himnusza. Törvényalkotó szerve a közös parlament és közös kormány intézi az ügyeket. A szövetség legfőbb hatósága az elnöki tanács, amely a három köztársaság államfőiből áll. A tanács választja meg a föderáció elnökét. A Szadat, Kadhafi és Asszad által aláírt megállapodás szerint a föderáció „társadalmilag és politikailag a demokratikus szocializmus megvalósítására” törekszik. Egy új, modern államalakulat bontakozik ki e tervekből, amely több, mint a tavalyi, Nasszer halála utáni összefogás volt, ugyanakkor reálisabb és rugalmasabb szövetség is, mint Egyiptom és Szíria uniója volt. Miért maradt ki Szudán az államszövetségből? Szadat egyiptomi elnök rádióbeszédében azt mondotta, hogy Szudán is csatlakozik a föderációhoz, amint ezt körülményei megengedik. Nimeri szudáni elnök ugyancsak hangsúlyozta ezt, amikor üdvözölte a benghazi megállapodást. Nem valószínű, hogy politikai ellentétek lennének a távolmaradás hátterében. Nimeri volt az első, aki Nasszer halála után sürgette az arab országok összefogását. A benghazi találkozás időpontjában Moszkvában tartózkodott a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének meghívására. Úgy tűnik, a belső helyzet késztetheti arra, hogy óvatosan közeledjen a kérdéshez. Szudánban alapos fölvilágosító itunkéra van szükség, hogy tábora legyen a föderációnak. Ez az ország érzi talán legjobban a gyarmati elnyomás következményeit, utolsóként szabadult fel az arab országok közül, dátum szerint 1958-ban, lényegében azonban csak 1969 májusában, amikor fiatal tisztek egy csoportja a balodali pártokkal és szervezetekkel összefogva átvette a hatalmat és megszüntette a volt gyarmatosítók gazdasági uralmát. Az ország nehéz gazdasági helyzetben van, természeti kincsei javarészt még kiaknázatlanok, ráadásul a Szuezi-csatorna blokírozása őt sújtja legjobban, mert termelvényeit (elsősorban a gyapotot), csak Afrikát megkerülve juttathatja piacra, s a külföldi áru is, csak így jut az országba. Nagyobb gond azonban a mohamedán arab és a katolikus, vagy törzsi kultuszoknak hódoló néger lakosság békés együttélésének a biztosítása. (A lakosságnak körülbelül 40 százaléka néger.) Nimerinek tekintettel kell lennie arra, hogy a csatlakozás az államszövetséghez még jobban kiélezi a belső ellentéteket, a néger lakosság attól tart, hogy alámerül esetleg az „arab tengerben ". A szudáni elnök eddig jó taktikai érzékről tett tanúbizonyságot, amikor iparkodott országa kapcsolatait ápolni a környező néger lakosságú államokkal, nyilvánvalóan a „híd’ szerepét szeretné betölteni Afrikának e sorsvonalán az arab és a néger népek között. Hosszabb távon természetesen Szudánban is rájönnek, hogy a nagyobb egységek felé való törekvés korunk egyik áramlata, s a lakosságnak — araboknak, négereknek egyaránt —, előnyük származhat a föderációból. Az összefogás gyakorlati előnyeit nem szükséges külön hangsúlyozni, különösen ott, ahol a társuló országok szinte minden téren jól kiegészítik egymást. Társadalmi berendezkedésük nagyjából hasonló, vallásuk csakúgy. (Bár ez nem mindig összetartó erő, a mohamedán jordániai ugyanúgy gyilkolja a mohamedán Palesztináit, mint a mohamedán nyugat-pakisztáni a mohamedán kelet-pakisztánit.) Mindenesetre az államszövetség, amennyiben a megállapodás szerint komoly formában létrejön, nagy vonzerőt gyakorolhat a többi arab országra és ösztönözheti azokat az erőket, amelyek elsősorban nem faji vagy vallási, hanem társadalmi és politikai téren kívánják az arab egységet megvalósítani. Nem közömbös végezetül az államszövetség az arab népek harca szempontjából sem, az 1967-ben elrabolt területek visszaszerzéséért. Ez a harc eddig diplomáciai téren folyt a Szovjetunió és a szocialista országok támogatásával. Itt is beigazolódott, hogy a politikai rendezésre irányuló erőfeszítések hasznosabbak, eredményesebbek és természetesen ésszerűbbek, mint a kardcsörtetés vagy különösen a háború. Az elrabolt területeket ugyan még nem sikerült viszszaszerezni, de létrejött a tűzszünet, majd többszöri meghosszabbítás után a hallgatólagos csend az ideiglenes határokon. A diplomáciai offenzíva, amely elsősorban Kairóból indult meg, egyre nagyobb elszigeteltségbe szorította Izraelt, s a sorozatos egyiptomi javaslatok a békés rendezésre, valamint a Szuezi-csatorna megnyitására, nagy visszhangot keltett az egész világon. Ez érthető, hiszen a csatorna megnyitása érdekében áll szinte minden országnak, még azoknak is, amelyek nem rendelkeznek kereskedelmi flottával. Izrael elutasító magatartása éppen ezért nemcsak volt nyugateurópai szövetségeseit taszította el, de a tel-avivi politikát anyagilag, diplomáciáikig és fegyveresen támogató amerikai kormányt is idegesíti. Az államszövetség a jövőben még nagyobb hatálylyal léphet fel a békés rendezés érdekében. Több mint negyven millió ember, az arab népeknek majdnem a fele él majd a hármas arab föderációban, amely most már talán valóban az első fontos lépés lesz az egyesült arab országok köztársaságának megvalósításához. Vámos Imre 000 (Lausanne, Reuter) Hazaárulással és katonai titkok kiszolgáltatásával vádolt mérnök pere kezdődött meg Lausanne-ban. A. Frauenknecht a vádirat szerint két évvel ezelőtt átadta izraeli szerveknek a francia tervezésű Mirage vadászgép hajtóművének rajzait. A hajtóművet az a svájci cég állította elő, amelynek a mérnök — letartóztatásáig — műszaki igazgatója volt Mmsar Nemzet Bondor József Milánóban Bondor József építésügyi- és városfejlesztési miniszter és kísérete Mario Zagari külkereskedelmi miniszter meghívására rövid látogatást tett Milánóban. Szombaton meglátogatták a XIX. milánói nemzetközi árumintavásárt. Este az olasz külügyminisztérium képviselője vacsorát adott a magyar miniszter tiszteletére, aki itt találkozott Milánó városa és az építési iparág több vezetőjével. Bondor József Milánóban igen szívélyes hangú megbeszélést folytatott Belei olasz külkereskedelmi államtitkárral. A megbeszélésen dr. Bényi József, hazánk olaszországi nagykövete is részt vett. Hétfőn délelőtt a miniszter megtekintette több milánói lakóház és lakótelep építkezését, majd délután hazaindult Budapestre. A BVT budapesti közgyűlésének jelentőségéről nyilatkozott Romes főtitkár A három hét múlva Budapesten tanácskozó Béke-Világtanács közgyűlésének, e nagyszabású nemzetközi eszmecserének előkészületeiről és előzetes visszhangjáról hétfőn Romes Csabádra, a BVT főtitkára tájékoztatta az újságírókat. A néhány napig hazánkban tartózkodó főtitkár saját útiprogramjával érzékeltette azt a rokonszenves mozgást, amely a budapesti közgyűlést megelőzi. Elmondta, egy hét alatt Helsinkiben, Bukarestben, Budapesten tárgyalt, s tovább utazik Indiába, hogy optimális feltételeket teremthessenek a világ haladó erőinek e tanácskozásához. A sajtónak adott tájékoztatójában is azt emelte ki, hogy tartalmában, formájában és problémagazdagságában is nagyobb szabású közgyűlés lesz a budapesti, mint amit eredetileg a BVT tervezett. A változást az a nagy fokú érdeklődés idézte elő, amelyre a közgyűlés meghirdetésekor még nem számítottak. — Az érdeklődést fokozták azok az események, amelyek az utóbbi hetekben a világban bekövetkeztek — mondotta Romes Csandra. — Nixon elnök ismételt beszédei csak aláhúzták a békeerők összefogásának szükségességét: a február 25-i beszéde például deklaráció volt a függetlenségükért harcoló népek ellen. Indokínában a laoszi vereség után is fokozzák az agressziót, s ismételten elhangzik a fenyegetés, hogy amerikai segédlettel a saigoni kormánycsapatok inváziót kezdenek a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ismeretes, hogy a napokban újabb izraeli fegyverszállítási tervekről érkeztek jelentések, s míg Izraelben az amerikaiak a háborús törekvéseket politikailag, anyagilag segítik, az arab országokban az antiimperialista erőket igyekeznek megosztani. Tapasztaljuk, hogy a múlt évben a Szovjetunió és az NSZK, valamint Lengyelország és az NSZK között létrejött megállapodások ratifikálásának és az európai konferencia összehívásának útjába is újabb akadályokat gördítenek, az imperialista erők igyekeznek megsemmisíteni Chile, Peru, Bolívia eredményeit. A haladás és a függetlenség elleni támadásokat jelzik a pakisztáni és a ceyloni események is. Figyelemre méltó, hogy az imperialista törekvések megakadályozására különböző akciók bontakoznak ki, amelyek a budapesti közgyűlés kezdeményezéseitől kapnak majd újabb lendületet. Az április 24-én, az Egyesült Államokban kezdődő akció minden eddiginél nagyobb megmozdulás lesz az indokínai agresszió ellen, s amelyet programjában a háború és a szegénység elleni akcióvá szélesítenek. Azonos jellegű megmozdulások kísérik majd május 9—10-én a francia békeszervezetek akcióit is. A budapesti közgyűlés megrendezésére közvetlenül a fasizmus elleni győzelem napja után kerül sor, amelyről a világon mindenütt megemlékeznek. Ezt az évet az ENSZ a faji gyűlölet és a faji megkülönböztetés elleni harc évének minősítette. Az előkészületekkel egybeesik a május 6-án Potsdamban e témáról megrendezendő szeminárium programsorozata. A közgyűlés fontos hozzájárulás lesz az ősszel Új-Delhiben az újgyarmatosításról sorra kerülő tanácskozáshoz, és az év végén, vagy a jövő év elején a leszerelésről rendezendő konferenciához. Úgy látjuk, a politikai reprezentációt illetően minden eddigi nemzetközi tanácskozásnál szélesebb lesz a budapesti közgyűlés. Első esetben fordul elő, hogy az ENSZ apartheid bizottsága képviselteti magát ilyen jellegű tanácskozáson. Elfogadta a meghívást az Afrikai Egységszervezet is, s képviselteti magát a Békéért és igazságért harcoló új amerikai szervezet, és eljön Budapestre Martin Luther King utóda, Abemathy lelkész is. A részvevők közül igen sok személy és szervezet nem tagja a BVT-nek, csupán rokonszenvezett azokkal a nemzeti szervezetekkel, amelyek a BVT tagjai. A közgyűlésen megjelenők egyharmada pedig olyan szervezeteket képvisel, amelyek eddig nem támogatták a BVT munkáját, ma már azonban ezek a szervezetek is osztják aggodalmainkat és készek a BVT-vel közös akciókat kidolgozni a béke érdekében. Éppen ezért a közgyűlésen olyan javaslatokat kell kidolgozni, amelyek magasabb szintre emelik mozgalmunkat. A budapesti tanácskozásnak is egyik alapvető feladata lesz megkeresni a békeharc további szélesítésének módjait. Az imperializmus az időt használja fel, hogy megossza a haladó erőket. A mi válaszunk erre csak az lehet, hogy megszilárdítjuk egységünket. A közvélemény mozgósításában nagy segítséget jelent a Szovjetunió XXIV. kongresszusának a béke és a függetlenség érdekében hozott hatpontos programja, amely az emberiség nagy problémájára ad választ. A budapesti közgyűlés alkalom arra, hogy az elveket kifejthessük, de bízom abban, hogy kifejeződik majd a népek törekvése is a magasabb szintű együttműködésre. Új szovjet Föld körüli pályán A Szovjetunióban hétfőn Föld körüli pályára felbocsátották a „Szaljut” tudományos űrállomást. Az űrállomás felbocsátásának célja a konstrukciós elemek és a tudományos berendezések további tökéletesítése, tudományos kutatások és kísérletek elvégzése a világűrben. Az űrállomást az előzetes számításokhoz igen közel álló pályára vezérelték. Az űrállomás fedélzeti berendezései és rendszerei, a tudományos felszerelések normálisan működnek. A földi koordinációs számítóközpont folyamatosan végzi az űrállomásról érkező információ feldolgozását. A Lunohod—1. továbbra is sikeresen teljesíti feladatát. Eddig több mint 100 kitűnő minőségű panorámaképet, több ezer televíziós felvételt továbbított a Földre — írja Borisz Rogyionov professzor, a hétfői Pravdában. A szovjet önjáró új irányt szab a kutatások számára: olyan automatikus távirányítású berendezések megteremtéséről van szó, amelyek felhasználhatók földi térképészeti felvételek elkészítéséhez. Eljön az az idő, amikor az ilyen berendezések realitássá válnak. A világűrben elért eredmények alkalmazásra kerülnek a Földön. A Perui Kommunista Párt küldöttségének látogatása hazánkban Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására április 15—19. között Magyarországon tartózkodott a Perui Kommunista Párt küldöttsége, Jorge del Pradónak, a párt főtitkárának vezetésével. Tagja volt a küldöttségnek Mario Ugarte, a PKP Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja, a KB titkára. A perui testvérpárt küldöttségét fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára. A küldöttséggel megbeszélést folytatott Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és az MSZMP KB más képviselői. A szívélyes, elvtársi légkörben lefolyt találkozások során kölcsönös tájékoztatásra és eszmecserére került sor a két testvérpártot kölcsönösen érdeklő kérdésekről, így a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzetközi politika problémáiról. Megvitatták a két testvérpárt kapcsolatai fejlesztésének lehetőségeit is. Valamennyi érintett kérdésben teljes nézetazonosság nyilvánult meg. A perui küldöttség megismerkedett a Balaton-környék nevezetességeivel. A küldöttség hétfőn elutazott Magyarországról. 14 milliárd a könnyűipar rekonstrukciójára A könnyűipari miniszter felhívást intézett a vállalatok és szövetkezetek vezetőihez a középtávú tervek kidolgozására. Gondoskodni kell a lakosság növekvő igényeinek korszerű választék összetétellel történő kielégítéséről. Az exportban termékeink piaci versenyképességét fokozni kell. A munkahelyek számának növelése helyett a meglevő munkahelyeket kell korszerűsíteni. A textil- és ruházati iparnak számolnia kell a ruházati cikkek forgalmának mintegy 35 százalékos növekedésével. Az átlagosnál nagyobb lesz a termelés növekedése a kötszövő és a gyapjúiparban. A textilipar rekonstrukciójának teljes költsége a tervidőszakban 14—15 milliárd forint lesz, ehhez 1,6 milliárd forint támogatást ad az állam. A lakástextíliák előállításánál is jelentős fejlődés várható. A szőnyeggyártást 3,5 millió négyzetméterrel, a bútor- és a dekorációs szövetgyártást 6—7 millió négyzetméterrel, a függönytermelést 5—6 millió négyzetméterrel növelik. Felmérés készül a zalai nők helyzetéről Hétfőn ülést tartott a Hazafias Népfront országos nőbizottsága, amelynek napirendjén — többek között — a Zala megyei nőbizottság beszámolója is szerepelt. Páti Jenőné, a megyei nőbizottság titkára elmondotta: minden remény megvan arra, hogy a Hazafias Népfront keretében az eddiginél magasabb színvonalú munkát végezzenek. A nőbizottság máris több kezdeményezéssel kapcsolódott be a többi politikai ás társadalmi szerv munkájába. Ezek között kiemelkedő jelentősége van annak a felmérésnek, amelyet a nők lakóterületi gondjainak, nehézségeinek, foglalkoztatási, kulturális és egyéb igényeinek számbavételére készítenek. A kibocsátott kérdőíveken tájékozódnak ezenkívül a bölcsődei, óvodai és egyéb gyermekintézmények férőhelyeinek számáról, az áruválasztékról, a szolgáltatások helyzetéről és a nők közéleti tevékenységéről is. A nőbizottság „Korszerű játszótereket gyermekeinknek!” címmel akciót hirdetett meg, amely társadalmi erővel segíti elő a cél igényes megvalósítását s egyben részét képezi az „Építsükszépítsük városainkat, községeinket” versenymozgalomnak. ÁPRILIS 21-ÉN ESTE 8 ÓRAKOR A HÍRADÓ MOZI BEMUTATÓT TART A MÁJUSBAN KÖZÖNSÉG ELÉ KERÜLŐ MAGYAR RÖVIDFILMEKRŐL s A magyar—francia gazdasági együttműködési vegyes bizottság működése Közel három évvel ezelőtt alakult meg a magyar—francia gazdasági és ipari együttműködési vegyes bizottság, amelynek feladata a két ország gazdasági, ipari közös tevékenységének elősegítése. A vegyes bizottság legutóbbi ülésén megvizsgálta a magyar és francia vállalatok eddigi megállapodásait és 14 együttműködési megállapodást minősített kooperációnak. A tárcaközi bizottság szorgalmazza a magyar—francia műszaki szótár új kiadását, amely közvetve elősegítheti a szakemberek munkáját. Magyar—osztrák kereskedelmi tárgyalások Hétfőn Budapesten a Külkereskedelmi Minisztériumban magyar—osztrák árucsere-forgalmi vegyesbizottsági tárgyalások kezdődtek. Előkészítik az 1971. évi árulistákat és tárgyalnak a két ország közötti áruforgalom több kérdéséről. A néphadsereg művészegyüttesének hangversenye A magyar néphadsereg művészegyüttesének kórusa hétfőn este a Zeneakadémián adott hangversenyt. Jelen volt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, a néphadsereg vezérkari főnöke. Az este műsorán Liszt és Händel művek szerepeltek. A közönség ez alkalommal hallhatta először Szokolay Sándor „Vitézi ének” című szerzeményét, amelyet Balassi Bálint versére komponált. A művet a zeneszerző a magyar történelem hőseinek emlékére alkotta.