Magyar Nemzet, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-09 / 84. szám
Péntek, 1971. április 9., Minisztertanács a KGST-országokkal folytatott tervegyeztetés eredményei Munkaprogram a pártkongresszus határozataiból adódó állami feladatokra Beszámolók nemzetközi tárgyalásokról A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: . A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány munkaprogramot fogadott el azokról a központi állami feladatokról, amelyek az MSZMP X. kongresszusának határozatából, a kongresszuson elhangzott referátumból és hozzászólásokból adódnak. A kormány felkérte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az elfogadott munkaprogramban szereplő feladatok kidolgozásáról, a javaslatok benyújtásáról folyamatosan gondoskodjanak, s a kongresszus anyagait irányító munkájuk során tartsák szem előtt. A kormány évente áttekinti a munkaprogramban szereplő feladatok végrehajtását. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság IX. ülésszakáról, amelyet március 29—31. között Bukarestben tartottak. A bizottság az országaink közötti barátság és a kölcsönös érdekek alapján az együttműködés további kiterjesztésében állapodott meg a gépipar, a vegyipar, a kőolajipar, az energiaipar, az építő- és építőanyagipar, az öntözéses gazdálkodás és más ágazatok terén. Ugyancsak megállapodás született a termelési kooperációs és szakosítási kapcsolatok fejlesztésére." A kormány a jelentést és a tárgyalásokról készített jegyzőkönyvben foglaltakat jóváhagyólag tudomásul vette, egyben utasította az illetékes minisztereket, hogy gondoskodjanak a kooperációs és szállítási lehetőségek maradéktalan valóba váltásáról. "Év ... Dr. Tímár Mátyás, a* Minisztertanács elnökhelyettese a vállalati felügyelő bizottságok munkájának értékeléséről nyújtott be előterjesztést. A kormány megállapította, hogy a felügyelő bizottságok működése is hozzájárult az irányítási és ellenőrzési tevékenység javításához. E hasznos munka tartalmasabbá és eredményesebbé tétele érdekében a kormány határozatban rögzítette azokat az irányelveket, amelyeket a felügyelő bizottságok működésének továbbfejlesztése során az érdekelt minisztereknek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelembe kell venniük. A külügyminiszter beszámolt Ivan Basev bolgár külügyminiszter március 22 és 26 között Magyarországon tett hivatalos látogatásáról és a vele folytatott tárgyalásokról. A baráti légkörben lefolytatott megbeszéléseken — amelyek a kétoldalú kapcsolatokon kívül felölelték a szocialista országok együttműködésével, a Varsói Szerződés erősítésével, a KGST-országok gazdasági integrációjának továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, továbbá a legfontosabb nemzetközi problémákat is — a felek álláspontját az érintett kérdésekben nézetazonosság jellemezte. A kormány megelégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a tárgyalások jelentősen hozzájárultak a két nép hagyományos, testvéri barátságának további elmélyítéséhez. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a KGST-országokkal folytatott 1971 —1979. évi kétoldalú tervegyeztetés eredményeiről, tapasztalatairól és a további feladatokról. A beszámoló megállapítja: a tervegyeztetés keretében 1975-re, 1970-hez képest mintegy 50 százalékos forgalomnövekedés várható. A Szovjetunió kiemelkedő szerepet tölt be mind az alapvető nyersanyagokkal és energiahordozókkal való ellátottságunk, mind exporttermékeink értékesítése szempontjából. A gépipari exportszállítások egyeztetése — összhangban központi programjainkkal — kedvezően befolyásolja fejlesztési elképzeléseinket. A gépkivitelen belül növekszik az autóbuszok, a műszerek és a számítástechnikai eszközök részaránya. Komplett berendezésekből az 1971—1975. évekre másfélszer több importot egyeztettünk, mint az előző ötéves tervben. Mezőgazdasági, élelmiszeripari és könnyűipari termékeink exportlehetőségei kedvezően bővülnek. Az alapanyagok területén több terméknél sikerült kölcsönös érdekekre alapozott elgondolásokat megvalósítani, egyes anyagoknál öt évnél hosszabb időszakra biztosítani beszerzéseinket. A tervegyeztetés során néhány hosszabb távú tartós termelési együttműködés alakult ki, s előrehaladás történt a gyártásszakosítás területén is. A nehézipari miniszter jelentést tett a március 26 és április 2 között folytatott iraki tárgyalásairól. A magyar és az iraki delegáció — mindkét fél közös érdekeinek megfelelően — megbeszéléseket folytatott a két ország közötti olajipari együttműködés kiszélesítéséről. A kormány a jelentést tudomásul vette. A külügyminiszter és az Országos Atomenergia Bizottság elnökének közös előterjesztése alapján a kormány megvitatta a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, úgynevezett atomsorompó-szerződés végrehajtásával kapcsolatos teendőket. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette, s az Országos Atomenergia Bizottság elnökét megbízta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel kötendő biztosítéki (ellenőrzési) egyezmény létrehozására irányuló tárgyalások folytatásával, és a hazai feladatok koordinálásával -v. v.. .... • “ AKözlekedés- és postaügyi miniszter arról számolt be, hogy az „Életbiztonság a tengeren" elnevezésű nemzetközi egyezményből — amelyhez hazánk is csatlakozott — milyen feladatok ellátása hárul a kormányra. A Minisztertanács megbízta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy a belföldi és — a külügyminiszterrel egyetértésben — külföldi intézmények, szervezetek és személyek részére meghatalmazást adjon műszaki és üzembiztonsági vizsgálat, valamint ellenőrzés gyakorlására, továbbá e körben bizonyítványok kiadására. A belügyminiszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott az államtitok és a szolgálati titok védelmének újabb szabályozására. A rendelet az államtitkok körének korszerűsített meghatározását adja, egységesen rendezi az államtitok, illetve a szolgálati titok védelmének elveit, összefoglalja, módosítja és kiegészíti az erre vonatkozó korábbi kormányrendelkezéseket. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke közös javaslatot terjesztett elő a tanácsok információs rendszerének továbbfejlesztéséről. Az új tanácstörvény, valamint a területi tervezés és tervek rendszerére vonatkozó korábbi kormányhatározat végrehajtása szükségessé teszi, hogy a tanácsok feladataik ellátásához megfelelő információkkal rendelkezzenek. Ennek érdekében a kormány határozatot hozott, amely részletesen megszabja az információszolgáltatás rendjét, s az egyeztetett adatok alapján lehetőséget nyújt arra, hogy a tanácsok a tények ismeretében hozzanak döntéseket, dolgozzák ki fejlesztési, területrendezési terveiket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt megfelelően alakul, vagyis kivitelünk növekszik közúti járművekből, főleg autóbuszokból, továbbá műszerekből és számítástechnikai eszközökből. Bővülnek exportlehetőségeink mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint könnyűipari termékekből is. Szorosabbá válik a lakosságot közvetlenül érintő együttműködés is. Hazánkban öt év alatt 29—30 százalékkal nő a fogyasztási alap, s ennél gyorsabb ütemben mintegy 40 százalékkal bővül a fogyasztási cikkek egyeztetett importja. Személygépkocsiból például öt év alatt 315 000-et szerzünk be a KGST-országokból, kétszázezerrel többet, mint 1966 és 1970 között. Legfontosabb partnerünk továbbra is a Szovjetunió, a szocialista országokból származó nyersanyagoknak több mint kétharmadát itt szerezzük be. A Szovjetunióból származó kőolajimportunk például az 1970. évi 4 millió tonnáról 1975-re hat és fél millió tonnára nő, földgázból 1975- ben egymilliárd köbmétert szállít a Szovjetunió. Bulgáriából a hagyományos termékeken kívül nagy mennyiségű szódát — 1975-ben már 120 000 tonnát — importálunk. Csehszlovákiából és Lengyelországból továbbra is jelentős menynyiségű kokszot és kokszolható szenet, az NDK-ból az eddiginél kétszerte nagyobb mennyiségű káli műtrágyát, PVC-t, polietilént és műgumit szerzünk be. Románia továbbra is szállít földgázt, évente mintegy 200 millió köbmétert. Ezenkívül megkétszerezi Magyarország számára faáruexportját. Hazánk a Szovjetunióba sokféle félkész- és késztermék között közúti járművet és jelentős mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt, Bulgáriába gépeket, fogyasztási cikkeket, Csehszlovákiába az eddiginél jóval több alumíniumárut, Lengyelországba főleg gépipari cikkeket, az NDK-ba mezőgazdasági és élelmiszeripari, ezenkívül alumíniumipari árukat, Romániába hengerelt acélokat, alumíniumipari cikkeket szállít. Mongóliában magyar szakemberek továbbra is részt vesznek geológiai kutatásokban, a természeti kincsek feltárásában. Az együttműködés további lehetőségeinek kérdését is vizsgálják. Ezenkívül valamennyi KGST-ország kívánatosnak tartja, hogy , a tervegyeztetés folyamatosságának kialakítása érdekében már 1971-ben megkezdjék tárgyalásaikat az 1975 utáni együttműködés megalapozására. KGST-tervegyeztetés Termelési kooperáció és a gyártásszakosítás Az Országos Tervhivatal elnöke csütörtökön jelentést terjesztett a kormány elé a KGST-országokltal folytatott tervegyeztetések eredményeiről és a további feladatokról. Mint az Országos Tervhivatalban az MTI munkatársának elmondották, a tervegyeztető tárgyalások valamennyi KGST-országgal sikeresen befejeződtek. A mostani tárgyalások több szempontból újabb előrelépést jelentettek. A tervegyeztetések koncepcióinak kidolgozásába mindenütt bevonták az érdekelt ágazatokat. Ez elősegítette a piackutatást, s lehetővé tette, hogy a vállalatok összehangolják elképzeléseiket a többi KGST-ország igényeivel, exportlehetőségeivel. Az országaink közötti együttműködés rugalmasabbá vált. Ahol annak feltételei megértek, időnyerés céljából már a tervegyeztető tárgyalások befejezése előtt konkrét államközi megállapodásokat is aláírtak, például a magyar— lengyel kénegyezményt, a magyar—bolgár szódaegyezményt. Közvetlenül a tervegyeztetések befejezése után létrejött a magyar—szovjet együttműködési megállapodás a papírkarton, az azbeszt és a foszfortartalmú nyersanyagok gyártó kapacitásainak létesítéséről, s aláírták a két ország klefingyártási egyezményét is. Az új ötéves tervben egyébként is előtérbe került a KGST-országok között a termelési kooperáció és a gyártásszakosítás. A tervegyeztetések alapján 1971 és 1975 között, mintegy 50 százalékkal nő a forgalmunk a többi KGST-országgal. A megállapodások lényegében biztosítják a következő öt évre hazánk energia- és energiahordozó szükségletét, mégpedig olyan összetételben, ami lehetővé teszi energiastruktúránk további korszerűsítését. Kohászati alapanyagokból is többet vásárolhatunk a KGST-országokból, mint eddig. Az együttműködés elősegíti a hazai alumíniumipar és a petrolkémia nagyarányú továbbfejlesztését is. Gépipari beruházásainkhoz az 1971 és 1975 közötti időszakra másfélszer annyi komplett berendezés importját egyeztettük, mint amennyi az előző ötéves tervben realizálódott. Jelentős mennyiségű tehervagont és tehergépkocsit, ezenkívül korszerű mezőgazdasági gépeket is vásárolunk a baráti államokból. Gépipari exportunk a gyártmányszerkezet változásainak Masar Nemzet Intézkedések az atomsorompó-szerződés végrehajtására Hazánk részt vesz az előkészítő munkában Mint ismeretes, hazánk is csatlakozott az atomsorompószerződéshez, amelynek célja a nukleáris fegyverek további terjedésének megakadályozása. A szerződésben — más atomfegyverrel nem rendelkező államok között — hazánk is vállalta, hogy a szerződés betartásának ellenőrzéséről egyezményt köt a Bécsben székelő nemzetközi atomenergia ügynökséggel. Az atomsorompó-szerződés ugyanis előír az atombombák és más nukleáris robbanószerkezetek létrehozásához szükséges hasadóanyagokkal kapcsolatos korlátozásokat és ellenőrzéseket. Ilyen hasadóanyagokkal — uránnal, plutóniummal, tóriummal — az atomfegyverélküli országok is rendelkeznek, mi például békés célokra, kísérletekhez használjuk fel ezeket az anyagokat. Hazánk kinyilvánította készségét a biztosítéki egyezmény megkötését szolgáló tárgyalások megindítására. A nemzetközi atomenergia ügynökség kormányzótanácsának külön bizottsága elkészítette a tárgyalás alapként szolgáló egységes mintaszöveget. E bizottság munkájában tevékenyen részt vett Straub F. Brúnó professzor, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, aki a tárgyalások során számos ülésen a bizottság elnöki tisztét töltötte be. A bizottság végül is olyan szöveget terjesztett az ügynökség kormányzótanácsa elé, amely biztosítja a nukleáris anyag feletti ellenőrzés kellő hatékonyságát, ugyanakkor az érintett országokra nem ró túlzott terheket. Hazánk is e mintaszöveg alapján folytatja a közeljövőben az érdemi tárgyalásokat az atomenergia ügynökséggel. A nukleáris anyagokra vonatkozó kötelezettségvállalások egyébként szükségessé teszik az anyagok nyilvántartására és mozgásuk ellenőrzésére alkalmas hazai rendszer kiépítését. E rendszer megteremtésével, továbbá a biztosítéki egyezmény létrehozását szolgáló tárgyalások folytatásával bízta meg a csütörtöki ülésen a kormány az országos atomenergia bizottság elnökét. Választási nagygyűlést rendezett csütörtökön délután a Hazafias Népfront budapesti bizottsága a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házban. A nagygyűlés szónoka Bugár Jánosné képviselőjelölt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese volt. Bevezetőjében foglalkozott a kerület és a MOM fejlődésével, a gazdaságirányítás eredményeivel és kiemelte, hogy érdemes volt fáradozni, mert új szakasz kezdődött a gazdasági építőmunkában. — Gazdasági építőmunkánk alapvető eredményei között tartjuk számon — mondotta —, hogy jelentős mértékben bővültek hazánk kapcsolatai a Szovjetunióval, a KGST-országokkal, a többi szocialista országgal Beszélt arról, hogy akár az ipar, akár a mezőgazdaság, vagy a tudományos, kulturális élet területéről esik szó kisebb vagy nagyobb tanácskozásokon, munkaértekezleteken, mindig az őszinte bizalom, a jogos büszkeség, a tenni, alkotnivágyás, a jobbító szándékú bírálat, az egészséges alkotó türelmetlenség sok-sok biztató megnyilvánulásával találkozunk. Ma már alkotó közösségeink zömében harmonikus egységben jelentkezik a közösségért végzett munka, az országépítésben való részvétel és az egyéni boldogulás vágya is. Foglalkozott beszédében a jelölőgyűlésekkel, és kifejtette, népünk nagy felelősségtudatot, politikai érettséget tanúsítva élt a megnövekedett lehetőségekkel. — Napjainkban a szocialista demokratizmus megvalósításának módja egyike a leggyakrabban vitatott témáknak és a hétköznapok munkájában sokféle értelmezésével találkozhatunk. Az MSZMP elvi állásfoglalásaiból és gyakorlati munkájából egyaránt leszűrhetjük, hogy a szocialista demokratizmus erősítése nem politikai divat és nem taktika, hanem egy jól átgondolt, elvileg megalapozott, az adott valóság helyes értelmezéséből adódó program, amelynek végrehajtásához a munkásosztály alapvető érdeke fűződik. A szocializmus teljes felépítése ugyanis csak a szocialista demokratizmus gazdag kibontakoztatásával valósítható meg. Ehhez meg kell nyerni mindenkit, s nem elég csupán a jóindulatú figyelem, cselekvő hozzájárulásra is szükség van. A szövetségi politikának érvényt kell szerezni a mindennapok gyakorlatában, gazdasági és társadalmi életünk különböző területein. A közös célok jegyében kikovácsolt nemzeti egység erősítése, ápolása a legfontosabb feladata a Hazafias Népfront-mozgalomnak is. A szocialista demokrácia kibontakoztatása alapozza meg a szocialista közgondolkozást, az állampolgárok felelősség- és kötelességtudatát. Megemlékezett a szónok a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusáról, amely a szocialista országoknak, a világ haladó népeinek is fontos eseménye. A Magyar Népköztársaság törekvése is arra irányul, hogy erősítse békés építőmunkánk nemzetközi feltételeit. Hazánk, lehetőségeihez mérten továbbra is hozzájárul a béke, a demokrácia, a szocializmus világméretű erőinek növeléséhez. Következetesen fejlesztjük szövetségünket a Szovjetunióval, a világ haladó erőinek fő támaszával és a többi szocialista országgal. E szövetség tartóoszlopa nemcsak hazánk függetlensége megvédésének, hanem belső társadalmi, gazdasági előrehaladásunknak is. — Szövetségeseinkkel együtt folytatjuk erőfeszítéseinket a békés egymás mellett élés elvének megvalósításáért, az európai biztonsági konferencia megtartásáért, a háborús tűzfészkek megszüntetéséért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Bugár Jánosné. A nagygyűlésen felszólalt Szabó Margit, a MOM fiatal dolgozója, tanácstagjelölt, majd dr. Beresztóczi Miklós képviselőjelölt is, kiemelve a választási felhívásnak azt a gondolatát, hogy a bizalom és a közös munka fűzi össze a párttagokat és a pártonkívülieket, a hívőket és nem hívőket, minden búzáját szerető dolgozó embert. A szocializmus építése cselekvő hozzájárulást kíván mindenkitől Bogár Jánosné beszéde a MOM Művelődési Házban tartott választási nagysülésen Választási nagygyűlések vidéken Dr. Ajtai Miklós, a kormány elökhelyettese csütörtökön Zalaegerszegre látogatott. Délután a Hazafias Népfront zalaegerszegi városi bizottsága választási nagygyűlést rendezett, amelyen megjelentek a város és Zala megye párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői is. A nagygyűlésen részt vevő több ezer zalaegerszegi lakos előtt dr. Ajtai Miklós mondott beszédet. A Hazafias Népfront ózdi városi bizottsága, valamint a városi-üzemi KISZ-bizottság az első választó fiatalok részvételével rendezett nagygyűlést a Liszt Ferenc Művelődési Központban. A nagygyűlés szónoka, dr. Horváth István, a KISZ központi bizottságának első titkára, Borsod megye 15. választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje volt. Választási nagygyűlést tartottak Ajkán, a városi művelődési központban is, ahol jelen volt a Veszprém megye 11. választókerületéhez tartozó Ajka, Halimba, Nyírád, Öcs, Szőc és Padragkút lakosságának több mint 700 képviselője. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, országgyűlési képviselőjelölt mondott beszédet. A Hazafias Népfront Vas megyei bizottsága Gencsapátiban rendezett nagygyűlést, Kovács Antal, a Vas megyei pártbizottság első titkára, a megye 4. számú választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje találkozott a választókkal. Celldömölkön dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes, országgyűlési képviselőjelölt a pedagógusokkal, művelődésügyi dolgozókkal találkozott, s a közoktatás- és művelődésügy idő- szerű kérdéseiről tartott tájékoztatót. Népesek és aktívak a választási nagygyűlések Békés megyében is. Csütörtökön Pusztaföldváron Klaukó Mátyás, Békés megye 9. választókerületének képviselőjelöltje tartott választási nagygyűlést. A magyar—román lakosságú Lőkösházán Sebesi Lászlóné, az 5. számú választókerület képviselőjelöltje találkozott termelőszövetkezeti asszonyokkal. Választási nagygyűlés zajlott le Békéscsabán a Széchenyiligetben is. Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter mondott választási beszédet, majd felszólalt Kovács Pál, Szkaliczki Károlyné, és Bozsó Lajosné országgyűlési képviselőjelölt. Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője csütörtökön Egerbe látogatott, a Finomszerelvénygyár művelődési házában rendezett választási nagygyűlésen mondott választási beszédet. Ezután felszólalt Pusztai Lászlóné, Heves megye 1. számú választókerületének képviselőjelöltje. Aczél György előadása az I. kerületben Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, előadást tartott időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Az előadáson részt vettek a főváros I. kerületének pártszervezeti titkárai, párt- és KISZ- propagandistái, valamint szakszervezeti aktivistái.