Magyar Nemzet, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
- Magyar Nemzet , A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA ! Fock Jenő beszéde a tatabányai választási nagygyűlésen Szorgalmas és fegyelmezett munkával haladunk tovább gazdasági és társadalmi felemelkedésünk útján A kormány elnöke bejelentette: június 1-től felemelik a pedagógusok, orvosok, gyógyszerészek, oktatási és egészségügyi alkalmazottak fizetését, a fegyveres erők hivatásos állományának illetményét A város képe ünnepi hangulatot áraszt, a felszabadulás évfordulójára kitűzött zászlókat sok épületen kint hagyták, a Népház környékén is lobogókat lenget a szél. A környező üzemekből már kora délután érkeznek a dolgozók, hogy elfoglalják helyüket a nagyteremben, s a mellette levő több kisebb helyiségben, ahová hangszórók közvetítik majd a nagygyűlést. Három óra után már több mint ezren vannak a hallgatók, a nagygyűlés részvevői: a Szénbányászati Vállalattól, a Cement- és Mészművektől, az Alumíniumkohóból, a Komárom megyei Építőipari Vállalattól, a Bányagépgyártó Vállalattól, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárból, a Gyapjúfonóból, a Fémipari Vállalattól, kisebb-nagyobb más üzemekből. Munkások, értelmiségiek, a megye, a járás vezetői, vájárok, hegesztők és tervezőmérnökök, tanárok, orvosok. Megérkezik Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, lelkes taps köszönti. Felhangzik a Himnusz a tatabányai bányász zenekar intonálásában, piros nyakkendős úttörők jönnek virággal, egy-egy szál jut a 36 fős elnökségnek. Kreszner László vb-elnök megnyitja a nagygyűlést, majd Fock Jenő lép a mikrofon elé. Még következetesebben és magasabb színvonalon Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a népköztársaság kormánya nevében üdvözölte a nagygyűlés részvevőit, Tatabánya választópolgárait, s hozzátette: nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy Tatabánya-Újváros országgyűlési képviselőjelöltje lehet; olyan nagy múltú munkásvárosé, amely város és bányavidék az osztályküzdelem nagy, nyílt összecsapásainak idején, úgyszintén a békés alkotómunka, az egykori széncsaták és a későbbi, mindig talpig embert kívánó helytállás időszakában is példát mutatott. Érzem a felelősséget, hogy e történelmi nevezetességű munkásváros jelölt országgyűlési képviselőnek — mondotta, majd a közelgő választásokra utalva kifejezte meggyőződését, hogy népünk szavazataival támogatja majd a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott célkitűzéseket, s bizonyítja akaratát, készségét, hogy még következetesebben és magasabb színvonalon folytassuk a szocializmus teljes felépítésének munkáját. Hozzáfűzte: hazánkban a belpolitikai helyzet nyugodt, a politikai közhangulat kiegyensúlyozott. Társadalmi rendszerünk és ezen belül a politikai hatalom az eltelt négy esztendő során tovább erősödött. Országunkban szilárd a közrend és a törvényesség, minden becsületes, törvénytisztelő állampolgár biztonságban él és dolgozik. Államhatalmi szerveink a dolgozó nép érdekében fellépnek a törvénysértőkkel szemben, és azon leszünk, hogy a jövőben még következetesebben védjék a társadalom és az egyes állampolgárok érdekeit egyensúlyának biztosítása érdekében a mostani tervidőszakban a gazdasági növekedés ütemét az egyensúlyi követelményeknek megfelelően szabályozzuk. Elsősorban a beruházások terén mutatkozó feszültségeket akarjuk végérvényesen megszüntetni. A beruházások valamennyi szakaszában, a tervezés előkészületeitől a kivitelezés befejezéséig szigorú fegyelmet fogunk meghonosítani. • Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdaságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mértékben termelésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlődik. A termelékenység ötévi növekedése, az 1970. évi jó eredmény ellenére 20 százalék volt, a tervezett 24—27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esztendőkben ez a javulás folytatódik. Erre minden lehetőségünk meg is van. A termelékenység emelése az egyetlen lehetősége az ismert munkaerő-probléma megoldásának is. A termelésbe bevonható új munkaerő létszáma korlátozott, s úgy tűnik, hogy a vállalati anyagi ösztönzés önmagában nem elég és hatékony eszköze az élőmunkával való takarékosságnak. Erősítenünk kell tehát azokat a közgazdasági ösztönzőket, amelyek lendületet adhatnának a gépesítésnek, az automatizálásnak is. A következő öt—tíz esztendő várható fejlődéséről szólva a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban előirányzott szerkezeti változtatásokról — mint például a kemizálás, az alumíniumipar fejlesztése, a számítástechnikai eszközök gyártása és alkalmazásának elterjesztése, a járműprogram megvalósítása, a korszerű építőipari módszerek meghonosítása, nem utolsósorban pedig népgazdaságunk energiastruktúrájának korszerűsítése , majd a szénbányászat jövőjével foglalkozott. Rámutatott, hogy a hazai széntermelés a negyedik ötéves terv során évi 27—28 millió tonna marad. Annak ellenére, hogy energiaellátásunkban a szén százalékos részesedési aránya csökken, a szénbányászat feladata a hazai ellátásban, a fogyasztói igények kielégítésében változatlanul jelentős. Mivel az utóbbi évek során a gazdasági prognózishoz viszonyítva lényegesen nagyobb az energiaigény, biztosítani fogjuk, hogy a szénbányászat megnövekedett feladatait zavartalanul elláthassa. Ezek a feladatok nincsenek ellentétben a hazai szénhidrogénprogrammal, a kőolaj- és a gázkitermelés intenzív fejlesztésével Helytelenül vélekednek, akik szembeállítják a két kérdést . A szénbányászaton belül is sajátos szerkezetváltozás ment végbe. A jobb minőségű szenek kitermelése került mindinkább előtérbe, s az öszszes szénfelhasználáson belül nőtt az erőművek szénfelhasználásának aránya. Ezért mielőbb hozzá kell látni olyan bányanyitási munkálatokhoz, a termelékenységet növelő fejlesztéshez és a széntermelő kapacitásoknak olyan pótlásához, amelyek révén biztosítható — az egyébként kedvezően alakuló energiastruktúra változásai mellett is — a korszerű, az igényekhez igazodó széntermelés. A bányászokat pedig ezután is megkülönböztetett erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesíteni. — Népgazdaságunk jelenlegi és távlati igényeit alapul véve, a kormány már korábban intézkedéseket tett a jó minőségű szenet termelő szénmedencék rekonstrukciójának folytatására. A kormányhatározatban külön hangsúlyt kapott a tatabányai, a dorogi és az oroszlányi szénmedencék új bányatelepítési lehetőségeinek vizsgálata. Új bányák nyitására van szükség, mert a készletek fogynak, egyes aknák kimerülnek s ezek kiesését pótolnunk kell. — A kormány a bányászlétszám stabilizálására és a többlettermelés ösztönzésére jelentős — mintegy 260 millió forint összegű — bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Rendezték a föld alatt dolgozók pótszabadságát, a hosszabb ideje ilyen szolgálatot ellátók évi fizetett szabadsága 24 napnál is több lehet. A termelő dolgozók évi összes szabadsága — az engedélyezett pótszabadságokkal — elérheti a 36, a kiszolgáló dolgozókéba 30 napot. Egyszóval a szénbányászatnak országunkban van jövője, bányászainknak van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek. Arról is beszámolhatok, hogy a kormány 1971-ben, még az év első felében megtárgyalja a további 10—15 éves időszak energiafejlesztési programját és meghatározza energiaszükségletünk kielégítésének legfontosabb feladatait. Kédése az eddiginél még következetesebben kapcsolódik majd a végzett munka tényleges eredményéhez. A munkások és az alkalmazottak reálbére öt év alatt várhatóan 16—18 százalékkal, az egy főre számított reáljövedelem 25 —27 százalékkal emelkedik. Arra törekszünk, hogy az elvégzett munka szerint változzanak a jövedelmeik. A családi körülmények azonban ma még nagymértékben befolyásolják a jövedelmi különbségeket. Azok a családok, ahol sok a már nem kereső idős, illetve a még nem kereső fiatal eltartott, jóval nehezebben élnek, mint mások. A társadalomnak nagyobb részt kell vállalnia az eltartottak számával arányosan növekvő többletkiadásokból. A sokgyermekes családokra a gyermekkevelés költségei aránytalanul nagy terheket rónak. Ezért népgazdasági terveinkkel összhangban rendszeresen emelnünk kell majd a családi pótlékot úgy, hogy 10—15 éven belül a gyermekek nevelésével kapcsolatos anyagi terhek jelentős hányadát az állam közvetlenül vállalja magára. A nyugdíjak automatikus emelkedése is enyhít némileg a nagy családok gondjain. Ezenkívül fejlesztjük bölcsődei, óvodai és kollégiumi hálózatunkat. A negyedik ötéves terv során 39 ezer új óvodai és 37 ezer 400 új diákotthoni helyet létesítünk. Ez is hatékony segítség lesz a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához. Egészségügyi ellátásunk is tovább fejlődik. Mindez együttesen éreztetni fogja hatását azokban a nagy családokban, ahol az egy főre jutó jövedelem átlaga ma még alacsony. — Büszkék lehetünk szociálpolitikai eredményeinkre is. Az eltelt fél évtized alatt a pénzbeli társadalmi juttatásokon belül a családi pótlék és a gyermekgondozási segély, valamint a nyugdíjak növekedése volt a legszámottevőbb. A családi pótlékban részesülő családok száma 600 000-ről 700 000-re, a kifizetett összes családi pótlék pedig az 1965. évi 1600 millió forintról tavaly 2800 millió forintra emelkedett. A gyermekgondozási segélyre az elmúlt esztendőben 1200 millió forintot fizettek ki. A nyugdíjra folyósított összeg 5 év alatt 69 százalékkal nőtt, és 1970-ban 13100 millió forint volt. Foglalkoznunk kell olyan emberi problémákkal is, amelyek csak társadalmi gondoskodással oldhatók meg. A nyugdíjban és járadékban részesülők száma 1970 végén 1 millió 453 ezer, tehát 300 000- rel több volt, mint 5 évvel korábban. Statisztikai adataink szerint a nyugdíjaskorúak mintegy 30 százalékának nincs közvetlen hozzátartozója. Érdekükben teszem szóvá és hívom fel e helyről is az üzemek, vállalatok, intézmények és a termelőszövetkezetek figyelmét, törődjenek jobban az idős, egyedül-álló nyugdíjasaikkal. Ez természetes emberi kötelességük. Szüntelenül figyelni a dolgozók szavára Hazánkban a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata a demokratizmus továbbfejlesztése, kiterjesztése. A szocialista demokrácia fejlesztése elképzelhetetlen az üzemi, vállalati demokratizmus erőteljes fejlődése nélkül. Minden vezető kötelessége szoros, személyes kapcsolatot tartani, alkalmat biztosítani a dolgozóknak álláspontjuk kifejtésére. A vezetők kötelessége szüntelenül figyelni a dolgozók szavára, véleményére, építeni javaslataikra, cselekvőkészségükre. A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista építői munkájának eredményeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerére való áttérés a tervidőszak harmadik esztendejében. A reform elősegítette szocialista tervgazdálkodásunk továbbfejlesztését és azt, hogy céltudatosabban juttathassuk érvényre alapvető társadalmi érdekeinket. Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben önállóan alakítják ki 5 éves terveiket. Felelősséggel kell mérlegelniük, dönteniük fontos, közvetve a népgazdaság fejlődésére, közvetlenül pedig saját jövőjükre rendkívül nagy hatást gyakorló ügyekben. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredményekre, a népgazdaság különböző ágazatainak fejlesztésében született sikerekre, s azokra a feladatokra is, amelyeket a következő időszakban kell megoldanunk. Hangsúlyozta: " Alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok. Az építőmunka üteme esztendők óta töretlen, s mindannyiunk közös érdeke, hogy ez a jövőben is így legyen. Ezután is a társadalmi termelő tevékenység intenzív fejlesztésére törekszünk. A jogos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése .■ Egyaránt fejleszteni kívánjuk az ipart és a mezőgazdaságot. Elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük kooperációs kapcsolatainkat. Szükségesnek tartjuk a szocialista integráció magasabb fokára való eljutás módjainak kimunkálását A nemzeti jövedelem felosztásában továbbra is fenn akarjuk tartani a felhalmozás és a fogyasztás eddigi helyes arányát, s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gazdaság gyorsuló növekedésének és a népgazdaság tartós egyensúlyának alapvető feltételeit . A népgazdaság tartós IV A népes családokért, a nyugdíjasokért Jövedelempolitikánk kérdéséről szólva a kormány elnöke nagy fontosságúnak mondta a termelt javak és a bérek szocialista elvek szerinti elosztását s nyomatékosan aláhúzta, hogy a negyedik ötéves terem időszakában a keresetek növe A nemzeti jövedelem elosztása Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével. Rámutatott: a Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhasználás irányát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. — A munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel és egyetértésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét, így például a következő 5 esztendőben a nemzeti jövedelemnek hozzávetőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75— 77 százalékát fogyasztásra fordítani. Ismeretes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást alapvetően meghatározó kormányzati szintű döntéseknél vannak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem felosztásában. A központi tervezésnek összhangot kell teremtenie a jövedelmek pénzbeli elosztása és a termelés anyagi szerkezete között. Köznapi nyelven arról van szó, hogy csak azt tudjuk elosztani, amit megtermeltünk. Másrészt csak akkor zavartalan az elosztás, ha vállalataink olyan cikkeket termelnek, amelyekre a társadalomnak, a belföldi és a külföldi fogyasztóknak szükségük van. Ha ezt az összhangot nem tudjuk megteremteni, áruhiány keletkezik, vagy növekszenek az elfekvő készletek, sőt mindkettő egyidőben is előfordulhat. Az életszínvonal egyik legfontosabb jellemzőjeként említette a miniszterelnök a lakosság anyagi javakkal történő ellátását. Megállapította, úgy az elmúlt esztendőben a lakosság áruellátása sokat javult, a hazai termelés és a fogyasztási cikkek importja lehetővé tette, hogy a legtöbb árucsoportban az azonos rendeltetésű olcsóbb és drágább termékekből egyaránt folyamatos legyen az ellátás. Korántsem vagyunk azonban mindennel elégedettek, s termékeink minőségével kapcsolatban gyakran hangzanak el jogos bíráló megjegyzések és észrevételek. — A kormány az irányító szervek kötelességévé tette, hogy az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítsanak az ármozgások valódi okainak feltárására és szigorúbban járjanak el azokkal szemben, akik tisztességtelen haszonszerzéssel akarnak eredményt elérni. — Árhatóságaink — az Országos Anyag- és Árhivatal, a minisztériumok, a tanácsok — és a népi ellenőrzés társadalmi munkásai tavaly több mint 30 ezer árellenőrzést tartottak és a szükséges intézkedések mellett — mint például árkiegyenlítések, árkorrekciók — 14 vállalatra szabtak ki jelentős gazdasági bírságot jogtalan áremelés miatt. — Örvendetes, hogy a fejlődés olyan fokára értünk el, amikor a termelést meghaladó ütemben növekszenek a szolgáltatások — folytatta. A szolgáltatás azonban nem szívesség, hanem kötelesség, nem valamiféle kegy gyakorlása, hanem a dolgozó nép munkájával megteremtett jobb életkörülmények, magasabb életszínvonal szükségleteinek kielégítése. A szolgáltatásra hivatott vállalatok, intézmények ne játsszanak hatóságot, hanem a szolgáltatóhoz illő módon megbecsüléssel és tisztelettel kezeljék a dolgozó embert.