Magyar Nemzet, 1971. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-01 / 127. szám
Kedd, 1971. iunia* 1----------------------------------------------------—---------------Ma£Wí\(«t -------------A SALT Hetven ülés után Bitesben pénteken befejeződött a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások negyedik fordulója. 1969 novembere óta — amikor Helsinkiben első ízben ültek a tárgyalóasztalhoz — 70 alkalommal találkozott hivatalosan a két nagyhatalom küldöttsége. A tárgyalásokat mindvégig fokozott nemzetközi érdeklődés övezte, annak ellenére, hogy a megbeszélések érdemi részéről szinte semmi sem szivárgott ki. A SALT iránti különleges figyelem teljesen érthető, hiszen az esetleges minimális eredmény is hosszabb távon befolyásolhatja a nemzetközi helyzetet, s önmagában a közvetlen, tárgyalás ténye is kedvezően hat a légkörre. A témakör rendkívüli horderejével magyarázzák a megfigyelők azt is, hogy a két küldöttség még olyan esetekben is folytatta az eszmecserét, amikor a nemzetközi színtéren egyéb kérdésekben nyilvánvaló feszültség volt tapasztalható a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Az általános légkör alakulásától azonban mégsem szakítható el teljesen a SALT. Nem véletlen, hogy a mostani bécsi fordulón olyan időszakban adtak ki előrehaladásról tanúskodó nyilatkozatot, amikor a két nagyhatalom, illetve az általuk képviselt katonai szervezetek között is előtérbe került az európai fegyveres erők korlátozásának lehetősége. Az események ilyen összefonódása következik abból is, hogy a SALT tematikája felölel néhány olyan kérdést, amely közvetlenül érinti az európai biztonságot, illetve a NATO és a Varsói Szerződés közötti erőviszonyokat. Elsősorban így a Nyugat-Európában állomásoztatott amerikai nukleáris fegyverzetet kell említeni, amely közvetlenül fenyegeti a Szovjetunió térségét is. Megfordítva a kér dést, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Leonyid Brezsnyev által Tbilisziben javasolt kölcsönös csapatcsökkentések közvetve érintik a SALT témakörét. S ha tovább haladunk ezen a gondolatmeneten, a nyugati álláspont szerint mindez áttételesen, Nyugat- Berlin problematikáját is érintve, összefügg a Varsói Szerződés tagországai által kezdeményezett összeurópai biztonsági értekezlet megtartásával is. Valamennyi vitás kérdés egyidőben történő megoldására, éppen a kérdések rendkívül bonyolult s szerteágazó összefüggései miatt: aligha van lehetőség, de a párhuzamos előrehaladásra igen. A nemzetközi közvélemény ezért fogadja örömmel az egyes részterületeken kibontakozó rendezési lehetőségét, így éppen a SALT bécsi fordulójával egyidőben tett moszkvai és washingtoni bejelentést. Május 20-án a két fővárosban hivatalosan közölték, hogy miután „legmagasabb szinten” is megvizsgálták a stratégiai fegyverek korlátozásáról folytatott tárgyalások menetét, arra a közös elhatározásra jutottak: ebben az évben a két fél elsősorban a rakétaelhárító rakétarendszerek (ABM) terén elérhető egyezményre koncentrálnak. Ha visszatekintünk még a SALT-ot megelőző időszakra, úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok visszatért eredeti kiindulópontjához. Johnson elnök kezdeményezett ugyanis tanácskozást a rakétaelhárító rendszerek korlátozására. Amint a Zeil nyugatnémet hetilap legutóbbi számában megjegyezte, annak idején ,ez a javaslat logikusan következett az amerikai érdekekből, azaz a két szuperhatalom közötti nukleárisszintkülönbségből. Az Egyesült Államok akkor még biztos volt támadó jellegű fegyverrendszerei fölényében, s az ABM korlátozása mellett szólt, hogy a szenátus vonakodott megadni az összeget a Safeguard-program kibővítéséhez. Mikor két évvel később a stratégiai erőviszonyok egyensúlyi állapotot mutattak. Nixon már a támadó és védelmi célokat szolgáló fegyverrendszerek egyidejű korlátozása mellett szállt síkra. A SALT-on azonban vita tárgya volt— és nehezítette az offenzív jellegű rakéták esetében a potenciális megegyezést —, hogy az Európában állomásoztatott, és washingtoni felfogás szerint „taktikainak” minősülő amerikai arzenált valójában melyik kategóriába sorolják. A szovjet fél teljes joggal követelte, hogy ezeket — beleértve a stratégiai bombázókat — támadó jellegű fegyvereknek minősítsék, hiszen közvetlen fenyegetést jelentenek a Szovjetunió területei ellen. Ez a vita magyarázta egyrészt, hogy a Szovjetunió az ABM-rendszerek területén vélte kivitelezhetőnek a megállapodást. Másrészt pedig az, hogy az Egyesült Államok másfél éve még valamivel előbb tartott a nukleáris fegyverzet , „új családjának”, a több töltetű robbanófejekkel ellátott, úgynevezett MIRV-rakétáknak tervezésében, s nyilvánvaló: Washington ezt fíz előnyét kívánta volna tartósítani a megegyezéssel. Néhány megfigyelő a különböző felfogásból arra következtetett, hogy megrekedtek a SALT-tárgyalások. Ezekre a véleményekre azonban rácáfolt a mostani bécsi forduló. Feltétlenül közrejátszott ebben a Szovjetunió politikája; az SZKP kongresszusán vetette fel először a csapatcsökkentések kérdését Brezsnyev, illetve javaslatot tett a nukleáris nagyhatalmak tárgyalására. Majd az SZKP KB főtitkára a Tbilisziben tartott beszédében részletesen is vázolta a kölcsönös csapatcsökkentések lehetőségét. Május 10- én Bécsből hazautazott New Yorkba Smith, az amerikai küldöttség vezetője, ső s ezt követte a hivatalos bejelentés. A londoni Times SALT-szakértője, Leonard Beaton szerint az ABM- rendszerek korlátozására három lehetőség kínálkozott: így a meglevő rendszerek teljes leépítése, mindkét ország meghatározott körzetekre korlátozza a védelmi szisztémát; végül a felek folytatják ajelenleg elhatározott programok kiépítését. Jólértesült kommentátorok szerint végül is a középső megoldás mellett foglalt állást mind a szovjet, mind az amerikai küldöttség. E szerint a Moszkva környéki —nyugati megfogalmazás szerint — Galash-rendszerre, valamint a washingtoni rendszerre korlátozzák a rakétaelhárító rakétákat. Az amerikai lapok szerint ez a bejelentés ugyanakkor nem jelenti, hogy a támadó jellegű rakétákról beszüntetnék a tárgyalásokat. A Christian Science Monitor vezető kommentátora azt írja, az eljárási kérdésben hozott bejelentést hivatalos vélemények szerint úgy kell „helyesen értelmezni”, hogy egyidejűleg folynak tanácskozások mindkét fegyverrendszer korlátozásáról. Erre valóban szükség is van, hiszen a támadó jellegű rakétarendszerek — így a MIRV-ek — gyors továbbfejlesztése jelenti a fő veszélyt a stratégiai fegyverkezési verseny folytatása tekintetében. A SALT bécsi fordulóján történt előrehaladás ellenére is óvakodni kell a túlzott derűlátástól. A Zeit például már az 1973-as elnökválasztással magyarázza, hogy Nixon nem tért ki az egyszerre több témára is vonatkozó szovjet kezdeményezések elől. A nyugatnémet hetilap utal arra is, hogy a SALT nem választható el teljesen a csapatcsökkentések kérdésétől. A szovjet álláspont ismerete után még hátra van a NATO válasza. S ha a lisszaboni miniszteri tanácson a hadügyminiszterek álláspontja dominál majd, akkor nemigen lehet érdemi változásra számítani a NATO ülésétől. Hiszen a katonai vezetők múlt heti tárgyalásainak hangnemét nem az enyhülés, hanem mind a hagyományos, mind a nukleáris fegyverzet erősítésének törekvése határozta meg. Ugyanakkor kedvező jelnek tekinthető, hogy a SALT tárgyalások „őszi” fordulóját ezúttal július 8-án kezdik Helsinkiben. Lovas Gyula Elölről a lengyel külkereskedelmi miniszter Vasárnap elutazott Budapestről Kazimierz Olszewski lengyel külkereskedelmi miniszter, aki megtekintette a BNV-t és megbeszéléseket folytatott dr. Biró József külkereskedelmi miniszterrel a magyar —lengyel árucsere-forgalom időszerű kérdéseiről. Kazimierz Olszewskit itt tartózkodása során fogadta Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese. Diplomáciai hírek Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait a Tunéziai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Habib Burgiba köztársasági elnöknek. * Az Elnöki Tanács Sztankovics Imre rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet — guineai megbízatásának érintetlenül hagyásával — megbízta a Magyar Népköztársaság képviseletével a Szenegál Köztársaságban. * Budapestre érkezett Georges Micael Mazarakis, a Görög Királyság új magyarországi nagykövete. Aláírták a magyar-iraki kulturális munkatervet A magyar—iraki tudományos és kulturális együttműködés 1971—72. évre szóló munkatervét hétfőn aláírták a Kulturális Kapcsolatok Intézetében. A szellemi élet csaknem minden területén tovább bővül a két ország közötti együttműködés. Kultúrházak, népművelési intézmények tervdokumentációinak átadásával nyújt segítséget a magyar fél az iraki népművelési hálózat kiépítéséhez. Több kiállítás kölcsönös cseréjére kerül sor: népművészeti alkotásokból kiállítást rendezünk Irakban s viszonzásként iraki népművészeti kiállítást láthat majd a hazai közönség . Az iraki kulturális küldöttséget fogadta dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. A kollektív szerződések előkészületeiről tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, s a többi között az új kollektív szerződések előkészületeiről tárgyalt. Mint ismeretes, az 1971—75-re szóló kollektív szerződéseketjúlius 1-ig, vagyis egy hónapon belül mindenütt meg kell kötni, illetveki kell hirdetni. Az elnökség a szakszervezeti üdültetés helyzetét is megvizsgálta.Az idén 269 700 felnőttet és 67 800 gyermeket üdültetnek kedvezményesen. A SZOT elnöksége megtárgyalta a lakásépítés menetét is. Nemzetközi olajkongresszus Június 13-án kezdődik és hat napig tart a 3. nemzetközi kőolajkongresszus, amelynek ünnepélyes megnyitójára a Kreml kongresszusi palotájában kerül sor. A kongreszszus az olajipari szakemberek, tudósok információ- és tapasztalatcseréjének nagyszabású fóruma lesz. A tudományos vitatémák felölelik az olaj kutatásának, fúrásának, felszínre hozásának és feldolgozásának összes időszerű kérdéseit. A kongresszuson elhangzó több mint 150 tudományos beszámolóból a szovjet szakemberek harmincégye, az amerikaiak pedig ötvenhármat fognak tartani. A tanácskozás munkájában részvevő szovjet szakemberek száma ezerre tehető, az Egyesült Államokból 850 olajipari szakember lesz jelen. A kongresszusra eddig mintegy hatvan ország jelentette be részvételét, köztük Magyarország is, ahonnan 138 delegátust várnak. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter A vásár a külgazdasági kapcsolatok új formáinak kibontakozását segítette Hétfőn este befejeződött az 1971. évi Budapesti Nemzetközi Vásár, és ebből az alkalomból dr. Biró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozott a sajtónak. Világszerte több mint ezer állandó jelleggel megrendezett nemzetközi vásárt, illetve szakmai kiállítást tartanak számon és ezek sorában egyre tekintélyesebb helyet foglal el a BNV — mondotta. — Az idei vásárra 22 országból érkeztek hozzánk hivatalos vendégek, akik valamenynyien elismerően nyilatkoztak a vásár rendezéséről, árukínálatáról, s kifejezték szándékukat, hogy bővíteni kívánják gazdasági kapcsolataikat Magyarországgal. A vásár külföldi és hazai látogatói a magyar ipar csaknem teljes exportskálájával megismerkedhettek. Kiállításaink képet adtak arról, hogyan akarják a vállalatok végrehajtani a negyedik ötéves terv feladatait, a kiemelt programokat és milyen irányban halad a gyártmány- és műszaki fejlesztés. A külföldi kiállítók már jó előre tanulmányozták negyedik ötéves tervünk beruházási programjait és ahhoz kapcsolódva állították össze árukínálatukat. A magyar szakemberek is felmérhették, hogy a beszerzésnél milyen új konstrukciókra, új importpiacokra számíthatnak. A külkereskedelmi vállalatok a pavilonokban és a külföldiek klubjában az előző vásárokénál is élénkebb üzleti tevékenységet fejtettek ki. A BNV alkalmat adott arra is, hogy több, korábban már megkezdett és jól előkészített üzleti tárgyalás szerződéskötéssel záruljon. A kiállított gépek, berendezések közül számos itt marad, ezek vásárlásához meggyorsítottuk az engedélyezési, a hivatalos ügymeneti eljárást. — A vásár legtöbb eredménye — folytatta nyilatkozatát a külkereskedelmi miniszter — mégis az, hogy a szélesebb értelemben vett külgazdasági kapcsolatok új formáinak kibontakozását segítette. Sok helyen találkozhattunk a kooperációban gyártott termékekkel, a külföldiek meggyőződhettek arról, hogy a magyar ipar jó kooperációs partner lehet számos iparcikk gyártásában. A magyar üzemek, kutatóintézetek szakértői pedig összehasonlíthatták, hogy gyártmányaik mennyiben felelnek meg a nemzetközi piac követelményeinek. Ezért is kísérték nagy figyelemmel a vásár szakmai programjának eseményeit. Hasznosnak bizonyult ezúttal is az öt szakmai nap, amelyet jelez, hogy az előző évi 80 ezerrel szemben idén 160 ezren keresték fel a vásárt a szakmai napok délelőttjein. A BNV iránti nagy érdeklődést tükrözi, hogy a látogatók száma azúttal is meghaladta az 1 milliót. Az ilyen vásárokkal szemben világszerte támasztott kereskedelmi, szakmai, információs igények még inkább megerősítik azt a szándékunkat, hogy fokozottabban haladjunk előre a vásár szakosításában, cialista országbeli partnereikkel. Igen sikeresek az Ikarusgyár autóbuszai, amelyek közül az egyik típus nemrég nemzetközi díjat nyert. A legújabb követelményeknek felelnek meg a konténerek szállítására is alkalmas gépkocsik. A járműipar kiállításán látottak valóban a világszínvonalat reprezentálják. Az UNIBO segítsége a fejlődő országoknak Másodszor vett részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron az UNIDO, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete, amely most árubemutatót is szervezett. Hétfőn délelőtt, a vásár utolsó napján Roberta Lusardi asszony, az UNIDO bécsi irodájának képviselője tájékoztatta az újságírókat a szervezet működéséről, feladatairól. Az idei ENV-n az UNIDO égisze alatt hat fejlődő ország: Ceylon, Cyprus, India, Málta, Mauritánia és Uganda mutatta be exportképes termékeit, amelyek iránt mind magyar részről, mind a harmadik országok részéről érdeklődés nyilvánult meg, és komoly tárgyalások kezdődtek üzletkötésekről. Üzletkötések a vásár utolsó napján Hétfőn több jelentős üzletkötésre került sor. A BUDAVOX kubai partnerének 2,2 millió dollár értékben adott el híradástechnikai alkatrészeket. A MOGÜRT a román Autotraktor vállalat vezetőivel 100 csuklós Ikarus autóbusz eladására írt alá szerződést. Az NDK-pavilonban szintén Ikarus autóbuszok eladásáról és személygépkocsik, teherautók, pótkocsik vásárlásáról kötöttek megállapodást. A szerződés értéke meghaladja a 45 millió rubelt. A Mineralimpex a Szojuzpromexport külkereskedelmi egyesüléssel szerződést, kötött 18 ezer tonna azbeszt jövő évi importjára, 2,6 millió rubel értékben. Ezzel a szerződéssel biztosítva van a Selypen idén üzembe lépő új azbesztcementgyár és a nyergesújfalui Eternitgyár azbesztszükséglete. A járműipari kiállítás a világszínvonalat képviseli Hétfőn délelőtt dr. Ajtai Miklós és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei meglátogatták a Budapesti Nemzetközi Vásárt. A pavilonok és a szabad területen rendezett kiállítások megtekintése után Vályi Péter a következőkben összegezte tapasztalatait :• Sok kedvező tapasztalatot szereztünk a vásáron nemzetközi együttműködésünk fejlődéséről. Ennek nagy jelentőségére utaltak a mezőgépipari, a járműipari kiállításon látott gépek, a vegyipari, építő- és útépítő gépeket gyártó vállalatok új konstrukciói, örvendetesnek tartjuk, hogy vállalataink termelési együttműködésre törekszenek, mind a szocialista, mind a nem szó íj ccincntfajtát, és vasbetonelemek Ülést tartott a KGST építésügyi állandó bizottsága Moszkvában hétfőn megnyílt a KGST építésügyi állandó bizottságának ülése. A tanácskozáson megtárgyalták, hogy a szocialista országok a következő ötéves terv során széles körben alkalmazzák a polimer műanyagokat az ipari és lakásépítkezéseken. A bizottság ülésén elnöklő Gerhard Koser, az NDK építésügyi miniszterhelyettese elmondotta, hogy a tagállamok együttműködésének eredményeként sikerült új cementfajtákat, vasbetonelemeket, üveg- és kerámiatermékeket előállítani. Az egyes műszaki újdonságok cseréjéről fokozatosan áttérnek a bonyolult problémák együttes megoldására, a KGST-országok javasolták, hogy a Szovjetunióban közös erővel építsenek egy azbeszt- és cementkombinátot, amely évente500 000 tonna alapanyagot állít majd elő. Budapesten tart ülést a tudományos szövetségek nemzetközi tanácsa Júliius 3—7 között Budapesten ülésezik a Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsának (ICSIU) vezetősége és több fontos testülete. A nemzetközi tudományos élet e nagy jelentőségű eseményéről hétfőn az Akadémia tudósklubjában Tigyi József akadémikus, az ICSU magyar nemzeti bizottságának elnöke tájékoztatta az újságírókat. Tigyi akadémikus elmondotta, hogy a tudományos világ legnagyobb jelentőségű szervezetének, az International Council of Scientific Unionsnak két fő célja van: az egyik: koordinálni és elősegíteni a nemzetközi tudományos szövetségek munkáját, az egzakt és természettudományok területén; a másik: betölteni a koordinációs központ szerepét az ICSU-hoz tartozó nemzeti szervezetek munkájában. Hazánk tudományos életének újabb nemzetközi elismerése, hogy az ICSU, amely tavalyi madridi közgyűlésen egyik alelnökévé Straub F. Brúnó akadémikust, az Akadémia alelnökét választotta, több fontos testületének tanácskozását Budapesten bonyolítja le. A tanácskozásokat az Akadémián zárt üléseken folytatják. A csütörtöki megnyitáson előreláthatólag jelen lesz az ICSU egész vezérkara, élén V. A. Ambarcumjan elnökkel, az Örmény Tudományos Akadémia világhírű csillagász-elnökkével. Ott lesz F. A. Stafley utrechti professzor, főtitkár, valaminta négy alelnök: J. Coulomb francia, F. J. Young angol, T. Malone amerikai professzor és Straub F. Brúnó akadémikus, továbbá a nemzetközi tudományos élet sok kiemelkedő személyisége. Egyetemisták a fővárosért Ebben az évben zárult — meghirdetése óta — harmadszor az „Egyetemisták a fővárosért — főváros az egyetemistákért” mozgalom. Hétfőn délben a Hazafias Népfront budapesti bizottságának székházában dr. Alföldy Árpád, a KISZ budapesti bizottságának titkára értékelte a mozgalom erednyeit. Ennek a mozgalomnak az a jelentősége, hogy az egyetemisták közhasznú társadalmi munkát végezhetnek. Az akciót a KISZ és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága, valamint a fővárosi tanács hirdette meg. Ez azt jelenti, hogy a főváros megfelelő munkalehetőséget biztosít az egyetemistáknak, és ezáltal a diákok szakmai gyakorlatot szerezhetnek. Különösen tevékenyen vett részt az akcióban a Budapesti Műszaki Egyetem, a Seimmelweis Orvostudományi Egyetem, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola csaknem ezer hallgatója. A teljesítményük: 20 ezer óra társadalmi munka. A KGST vaskohászati adandó bizottságának ülése A KGST vaskohászati állandó bizottsága május 25-től 29-ig Krakkóban tartotta meg 37. ülését. A bizottság jóváhagyta a KGST-tagországok és Jugoszlávia vaskohászati nyersanyagbázisa és a legfontosabb vaskohászati termelési ágak fejlesztési prognózisa kidolgozásának programját és rendjét és elfogadta az országok ajánlásait a vaskohászatot érintő gyártás-szakosítást és kooperációt illetően.