Magyar Nemzet, 1971. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-21 / 275. szám
It Egy kísérleti iskola Bulgáriában Hajót kapott a technikum Egy év egy iskola életében sem nagy idő, ezalatt alig lehet értékelni egy kísérlet eredményét, vagy talán fölépíteni néhány tantermet, műhelyt. Úgy látszik azonban, hogy a burgaszi tengeri és óceánhalászati technikumban másképpen mérik az időt. Egy esztendeje jártam ott utoljára, riportot írtam az iskoláról. Azóta a vártnál is több esemény történt Encso Marinov igazgató, aki hivatására nézve a halak tudományával foglalkozó szakember, és nyolc éve vezeti ezt az — egész Bulgáriában egyedülálló — technikumot, így felel a változásról érdeklődő kérdésre: — A nyáron határozat született arról, hogy az itt tanuló diákok idejét katonai szolgálatnak tekintik. Ha elvégezték a technikum négy esztendejét ezzel katonaidejüket is kitöltik, és mehetnek nyomban a tengerre, hajózni. Navigálni tanulni kell Ez az iskola arra képesíti végzett diákjait, hogy halászhajón szolgáljanak kapitányként, illetve hajógépészek, hajózási és kikötői technikusok legyenek. Ezt a sok ismeretet nem lehet csupán a tantermekben, kabinetekben elsajátítani, bár tavaly beszámoltam róla, hogy ezekben a gazdagon fölszerelt kabinetekben mindaz a gép, fölszerelés megtalálható, amire egy hajón csak szükség lehet. Hajózni is kell azonban ahhoz, hogy valaki később ura lehessen az óceánnak. Eddig különféle idegen hajókon végezték kötelező gyakorlatukat a fiúk. Most azonban — és talán a legnagyobb változás a bolgár tengerpart különleges technikumában — 700 tonnás hűtőtranszport-hajót kaptak. A sajátjuk lett, örökre. — Néhány hónappal ezelőtt kaptuk meg a hajót — mondja Marinov —, és a nyáron már dolgoztak rajta a diákok. Szíriában, Libanonban, Törökországban járt az egyik csoport, a másik a Fekete-tenger mentén szovjet kikötőket keresett föl. Most éppen Bejrútban van a hajónk. Húsz napig tart általában egy gyakorlat, és ezalatt nemcsak gyakorlati-fizikai munkát végeznek, hanem tanulnak is. Nem történelmet, irodalmat persze — ezt a tantermekben tanítják —, hanem például navigációs elméletet. A gyakorlatot vezető szakembereken, tengerészeken kívül ezért utazik a hajóval néhány tanár is. Nem öncélú játék, nem luxusutazás ez, hanem anyagi hasznot hajtó, komoly foglalkozás. Árut visznek a távolba, és árut hoznak haza is. Az első három hónapban nem kevesebb, mint húszezer dollár értéket termelt ez az iskolai vállalkozás. A pénz nagy része természetesen az államé, de az iskola is szépen részesül belőle. A fiúkéldául külföldön fél dollár, ináraik másfél dollár napidíjt kapnak, azonkívül persze, hogy a szállásuk, étkezésük biztosítva van a hajón. Igazgató a tengeren Alighanem ez a burgaszi ichnikum nemcsak a legértekesebb, de az egyik legtehetősebb iskola is az országban. Van a hajónak kapitánya is, az iskola eddigi tanára, Sztojan Sztojcsev. Az első bolgár óceánhajón, a Phoenixen is ő volt a kapitány, és bejárta már a világnak szinte valamennyi tengerét. — Vele akár a világ végére is elmennék — mutat egy amatőr fényképet a hajóról és zömök, katonás tartású kapitányáról az igazgató. — Utazott is már vele? — Természetesen, egész nyaramat a hajón töltöttem. Én vezettem a csoportokat. — És a család? — Ők a tenger partjára mentek nyaralni, én a tengerre. Ennyi a különbség. Igaz, szeretem is a tengert, de illendő is, hogy az igazgató, amikor csak teheti, együtt legyen a diákjaival. Van egy jelszavunk: erős emberekre van szükség, akik nem félnek semmitől, és ismerik jól a tengert. Az iskola jelszava az enyém is. Egyébként is, felelős vagyok mindenért: igazgató, kapitány, parancsnok, kereskedő vagyok egy személyben. A diákok egy részét, a másodéves hajótechnikusokat az iskolaépület melletti uszodában találjuk, nem a vízben, csak az üres medence közepén és partjain. Az ország egyik legnagyobb uszodája lesz, ha teljesen elkészül. Most még befejezésre vár, és a fiúk surrogó kefékkel tisztítják az uszoda épületét, a környékét, vendéget várnak mára, egy kubai minisztert Másutt játék, sport az úszás, itt kötelező gyakorlat, munka, az uszoda pedig műhely. Végtére is úszni tudás nélkül az óceánt sem lehet átszelni. Ez az egyetlen technikum ellátja-e elegendő gépésszel Bulgária tengeri hajóit? — Minden bizonnyal ellátja — feleli Marinov a tágas udvaron, miközben diákjai fekete munkaruháját mustrálgatja, igazítja —, hiszen most már nyolcszázan járnak hozzánk. Épül számukra az étterem mellett egy nyolcemeletes internátus: 600 személyes lesz. Tervek szerint 1972 végén kell elkészülnie. — Ez a technikum és ez a romantikus pálya bizonyára vonzza a bolgár fiatalokat. Sok-e a jelentkező? — Természetesen szinte minden burgaszi gyerek ide szeretne járni. Általában öt-hatszor annyian jelentkeznek, mint amennyi hely van, így legalább válogathatunk: évről évre egyre értékesebb, egyre tehetségesebb fiatalokat veszünk fel, és ezek közül nagyon kevesen maradnak ki az iskolából, leginkább csak betegség miatt. Mert, ha ritkán is, de előfordul, hogy csak itt derül ki: nem bírja a szervezet a megpróbáltatásokat. Mert igaz, hogy ezen a pályán sok a romantika, de még több a nehéz, megerőltető munka. A tengeren nincs telefon — Ha ilyen sokan akarnak bejutni ebbe az iskolába, akkor valószínűleg az igazgatót is gyakran ostromolják kéréssel ... — Mit gondol, miért utazom el nyáron a tengerre? A vízben nincs telefon, nincs kérés és protekció. Igaz, hogy amikor visszaérkezem, a hajóállomáson már vár néhány reménykedő szülő... Az igazgató közben a fiúk munkáját figyeli, hogy minden készen van-e már a kubai vendég fogadására. — Azt hiszem, az lesz a látogatás célja, hogy ide jön tanulni néhány kubai diák. Van már kapcsolatunk a Szovjetunióval, az NDK-val, Lengyelországgal, más országokkal is, ott vannak a zászlóik az igazgatói irodámban. őszintén örülnék, ha a magyar zászló is köztük lehetne, ha magyar diákok is tanulnának nálunk. Azt mondja Marinov igazgató: két, legföljebb három év múlva mindaz fölépül itt, amit elterveztek. Hatalmas park, zöld gyep lesz a környéken, és az új internátusban akad majd hely az olyan bátor, erős magyar fiatalok számára is, akik hajótechnikusok szeretnének lenni. Gábor István Magyar Nemzet A közéleti költészet ünnepe Győrött Biennále Radnóti emlékére Nemcsak a magyar költészet sajátossága, hanem általában a kis népek irodalmáé, hogy nagyobb társadalmi szerepet vállalnak, mint a szerencsésebb történelmű országok művészei. A magyar nyelv érett formáját éppúgy költők alakították ki, mint ahogy a magyar nemzeti tudatot, a hazafiság fogalmát is költők tették elevenné, ők tudatosították nemzedékek hosszú során. Radnóti Miklós neve összeforrt ezzel a hagyománnyal, mert — Juhász Ferenc szép szavait idézve — „nagy tudatosító! Sorsával tudatosító. Akaratával tudatosító. Vállalásával tudatosító. Énekével tudatosító. Sorsa útjával tudatosító. Ez a költő, aki maga is a legtitokzatosabb és legrejtelmesebb metamorfózison ment át, metamorfózisra kényszerítette létünket, az utánajövőkét.” Ezért határozta el a nemrég megalakult Radnótiemlékbizottság, hogy a közéleti költészet ünnepét Radnótira emlékezve rendezze meg, és Radnóti-emlékéremmel jutalmazza azokat a költőket, előadóművészeket, akik az ő útját követik. Győri iskolák diákjai és tanárai vesznek részt azokon az évente megrendezett békemeneteken, amelyek Radnóti halálának színhelyét fölkeresik, s ott róják le kegyeletüket a mártírhalált halt költő emléke előtt. Győrben negyedszázados hagyomány immár a Radnótikultusz. Most, amikor Győr városi létének hétszázéves jubileumát ünnepli, aligha találhattak volna méltóbb alkalmat a város és megye vezetői, intézményei az ünneplésre, mint az első költői biennálét, Radnóti emlékezetére. Két napon át verseket hallgattak és verseket mondtak a költészet szerelmesei, Radnótira emlékezve léptek pódiumra az ország legiőbb amatőr versmondói, költők találkoztak olvasóikkal iskolákban és klubokban. Régi és új hagyomány és új kezdeményezés tette jelentőssé az amatőr versmondók szépen kidolgozott szavalatait, nemes vetélkedését. Két verset kellett elmondaniuk. Radnóti valamelyik költeményét és egy mai magyar költő versét. Választásuk azt bizonyította, hogy nemcsak a versmondáshoz értenek, hanem a versolvasáshoz is. Az ismert Radnóti-versek mellett előkerültek töredékek, kevésbé ismert fiatalkori versek is, a mai magyar költők közül pedig a legkülönbözőbb irányzatok képviselői szerepeltek a versmondók műsorán. Egy fodrásznő — elvált asszony, két gyermeke van — Pilinszky János Apokrif című versét mondta el. Sokan válogattak Illyés Gyula gondolati verseiből, de Rónay György és Szécsi Margit, Vas István és Ladányi Mihály. Nagy László és Kálnoky László éppúgy szerepelt a versmondók műsorán, mint a legfiatalabbak: Dobai Péter és Veress Miklós. A győri Tanítóképző Intézet, két gimnázium és a Radnóti Klub látta vendégül a városba látogató költőket. Ágh Istvánt, Buda Ferencet, Bella Istvánt, Csorba Győzőt, Fodor Andrást, Kiss Benedeket, Kormos Istvánt, Somlyó Györgyöt, Takáts Gyulát és Takács Imrét. Takáts Gyula még személyes barátjának mondhatta Radnóti Miklóst. Csorba Győző viszont Takáts Gyulát tiszteli tanárjaként és mestereként. A tanítóképző intézet hallgatói felfigyeltek, erre a folyamatosságra, Radnóti emberi alakjára is kíváncsiak voltak, de a mai irodalmi életre is. Az író-olvasó találkozók sűrű légkörében sok szó esett arról a költői és emberi felelősségvállalásról, amely nemcsak Radnóti Miklóst jellemezte, hanem minden kor minden valódi költőjét, Radnóti Miklóst ünnepelte az úttörők sorfala a költő szobránál, rá emlékeztek a kegyeletes beszédek. De a Kisfaludy Színházban rendezett díjkiosztó ünnepségen már a mai magyar költészeté volt a főszerep. Simó Jenő művelődésügyi miniszterheyettes adta át a biennálé költői díjait; a nagydíjat Juhász Ferencnek, a másik két költői díjat Buda Ferencnek és Kiss Benedeknek. Az előadóművészi díj Avar Istvánnak jutott, politikai, társadalmi mondanivalóid és hazafias versek tolmácsolásáért. Az amatőr művészeti mozgalomhoz kezdettől fogva hozzátartoznak a versenyek, de Győrben került sor eg "szór arra, hogy irodalomtanárok, amatőr irodalmi színpadok vezetői között is díjat osszanak ki. Pintér Tibor veszprémi és Z. Szabó László győri irodalomtanárt Radnóti-emlékéremmel és díjjal jutalmazták az amatőr művészeti mozgalomban elért eredményeikért. A díszünnepségen adták át a díjat és a Radnóti-emlékérmet Mohai Gábor debreceni, Koncz Károly budapesti és Nagy Gabi győri amatőr versmondónak. A nagydíjas Juhász Ferenc Radnótiról szóló prózai költeményét Nagy Attila mondotta el a Kisfaludy Színház színpadán. A legjobb versmondók műsora felidézte a kétnapos verseny legjobb teljesítményeit. Az első győri költészeti biennálé hagyományt teremtő, szép kezdeményezésnek bizonyult. ..A világ újraépül , bár tiltják énekem, az új falak tövében felhangzik majd szavam” — írta Radnóti Miklós. A hétszáz éves Győr újra és újra épülő falai között hangzott most fel Radnóti szava, és azoké, akik megértették szavát. Karta Zsuzsa jjj^^ »fémmunkés« VÁLLALAT /agyja? ANGYALFÖLDI GYÁRAK&T BUDAPEST, XIII., ▼ FRANGEPÁN UTCA 7—11. 1971. ÉVI SZÁLLÍTÁSRA VÁLLAL ALUMÍNIUM ÉS ACÉLLEMEZEK SINUS ÉS TRAPÉZHULLÁMOSÍTÁSÁT KÜLÖNFÉLE BURKOLÓELEMEK (Lv = 0,8—1,5 mm) ÉS IDOMOK (Lv = 0,8—6 mm) SAJTOLÁSÁT Ezen munkákra 1972. évi megrendeléseket is elfogadunk ÜGYINTÉZŐ: VÉGH TIBOR kereskedelmi osztályvezető Telefon: 205—510, 205—931—935/155 melék. 366 festmény a decemberi aukción A napokban fejezték be az év utolsó művészeti aukciójára felajánlott alkotások felvételét. A beérkezett és a zsűrizés után árverezésre kerülő anyag szám szerint és értékben igen gazdag. A művészeti szakértők 366 képet válogattak ki és ezek több mint 3 millió forintra becsült kikiáltási áron indulnak az aukción. Az értékes műalkotások között szerepel Lotz Károly 6, Mednyánszky László 17, Perlmutter Izsák 7, Rudnay Gyula 10, Szőnyi István 10, Vaszary János 11 kiváló festménye. Ezenkívül sok német és olasz mester műremekét bocsátják az aukcióra. Az anyagot december 4-től 11-ig kiállítják a MOM Szakasits Árpád Művelődési Házának kupolatermében. Ugyanott a színházteremben tartják december 14-én és 15-én az árverezést A Rádióban először címmel új opera-sorozat kezdődik november 27-én. Négyhetenként lemezről vagy külföldi felvételen a magyar rádióban eddig elő nem adott műveket sugároznak. Elsőként Paisello XVIII. századi szerző Teodoro király Velencében című operáját adják. A tervezett sorozatban a többi között Donizetti, Adam, Rachmaninov és Britten műveket adnak. .Vasárnap, 1971. november 21. NAPLÓT November 21 Varsóban a napokban kongresszus kezdődik a szocialista országok operaházainak együttműködéséről. A tanácskozáson részt vesz és előadást tart Mikó András, az Operaház főrendezője. Mikola Nándor és Veikko Takala festőművész kiállítása november 24-én délelőtt nyílik meg a debreceni Egyetem galériájában. ov November 27-én Szegeden vendégszerepel a világhírű szovjet Pjatnyickij-együttes. A Munka Vörös Zászlórendjével kitüntetett népi ének-, zene- és táncegyüttes a Hős szovjet városok sorozat keretében lép fel a Szegedi Nemzeti Színházban. Szentesen új művelődési központot építenek. Itt kap helyet a négyszáz személyes filmszínház, ahol 70 milliméteres filmeket is vetíthetnek. Eddig nyolcvanezer látogatója volt a Párizsi múzeumok remekművei című kiállításnak a Szépművészeti Múzeumban. A kiállítást december 5-ig tartják nyitva. A milánói Scala december 7-én kezdi meg új évadát. A Simone Boccanegrát Claudio Abbado vezényli. A Scala új művészeti igazgatója Massimo Bogianchini. A Bach kantátákat ad elő a Lutheránia énekkar ma este 6 órakor a Deák téri templomban. Közreműködik Berczelly István, Kovács Erzsébet, Marik Péter, Melis György, Peskó György és Tódy Éva. Vezényel Wekler Jenő. A lengyel televízió megkezdte a színes adásokat, egyelőre minden csütörtökön közvetítenek négyórás műsort. A varsói üzletekben megjelentek a „Rubin—401—1” színes szovjet tévékészülékek, 26 ezer zlotys áron.* Kodály születésének 89. évfordulója tiszteletére szülővárosa, Kecskemét ünnepségeket tervez. December 13-án emlékhangversenyt rendeznek a Katona József Színházban. Anouilh A buborék című színművét Magyarországon először a kecskeméti Katona József Színház mutatja be. A premier november 26-án lesz. A Nemzeti Galéria közreműködésével Vadászat a képzőművészetben címmel kiállítás nyílt meg szombaton a bajai Türr István Múzeumban. A tárlaton negyven festmény és rajz szemlélteti a különböző korok vadászéletét. # Balassa Imre 85. születésnapján, november 28-án zenei estet rendez a Fészek Művészklub és a Magyar PEN Club elnöksége. Bevezetőt mond Kunszery Gyula. 4* A XIX. Országos Amatőrfilm Fesztivált november 26 —28. között rendezik meg Székesfehérvárott. A beküldött 97 film közül az előzsűri 49-et bocsát a versenyre. Liszt Ferenc Szekszárdi, a bástyatornyos Augusz-házban lakott itteni vendégeskedései és hangversenye idején. A városközpont átépítése során a klasszicista stílusú kastélyt tatarozzák és egyik homlokzatát árkádosra képezik ki. Itt helyezik majd el a szekszárdi Liszt Ferenc zeneiskolát, a toronyszobában pedig emlékszobát rendeznek be Liszt-ereklyékkel. Az OIRT műsorpolitikai és szervezeti bizottsága Drezdában tartott ülésén elhatározta, hogy a közeljövőben különleges figyelmet szentel azoknak a rádió- és televízióműsoroknak, amelyek a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójával, a KGST-országok integrációjának komplex programjával és az 1973-as Világifjúsági Találkozóval kapcsolatosak. De Magyar Lajos szülőfalujában, a Somogy megyei Istvándiban emléktáblát helyeznek el a róla elnevezett könyvtár falán, november 25-én. A kiváló kommunista író és publicista ezen a napon volna 80 éves. Az Istvándi termelőszövetkezet az évfordulóra Magyar Lajos nevét veszi fel. Tanácskozás az iparművészet és a társadalom kapcsolatairól „Az iparművészet társadalmi küldetést vállal akkor, amikor a technika és tudomány iparilag realizált eredményeit a művészet szellemi tartalmával és eszközeivel magas szintű tárgyi egységgé formálja. A tervezőművész személye és munkája így lehet a szocialista fejlődés folyamatában fontos láncszem, az elgépiesedés, az elembertelenedés veszélyei közt érzékeny jelfogóként közbeiktatva. De ennél sokkal több is! Védelme lehet a civilizáció tárgyainak destrukciója ellen — a tárgyak kultúrájának.” Az idézet a Magyar Képzőművészek Szövetsége kiadványából való, amely abból az alkalomból jelent meg, hogy iparművészeti tanácskozást rendez a szövetség november 25 és 26-án a Fészek Klubban. A kétnapos megbeszélésre meghívták a Művelődésügyi Minisztérium, az MSZMP Központi Bizottsága, az Iparművészeti Tanács, az Iparművészeti Múzeum vezető munkatársait, mindazoknak az intézményeknek a képviselőit, amelyek kapcsolatban állnak az iparművészettel, vagy az iparművész tevékenységgel, iparágak, kutató- és tudományos intézetek, a belkereskedelem és kiadók illetékeseit. A tanácskozáson több témáról hangzik el előadás. Az iparművészet társadalmi, politikai és kulturális szerepéről Koczogh Ákos esztéta, Az iparművészet jelenléte a mai társadalomban címmel Búzás Árpád textiltervező, Az iparművészet lehetőségeiről és jövőjéről pedig Fekete György belsőépítész tart előadást. Hozzászólásra kulturális életünk számos vezetőjét felkérték. ARANY MOKKA S3/ KÜLÖNLEGES KÁVÉKEVERÉK