Magyar Nemzet, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
•A Magyar Nemzet m V A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Hit a jövendőben Az óesztendő búcsúzásakor Petőfi azon tűnődött, hogy ilyenkor meg kellene bocsátani mindenkinek. Aztán elvetette ezt a gondolatot. „Csak a zsarnok és szol-galélek, / E kettő az én ellenem,” És ezeknek nem volt hajlandó megbocsátani még szilveszterkor sem. József Attila pedig ezt kívánta: „Jusson végre igazság / Bő kenyeréhez a munka s eszme.” . A távozó esztendő eredményeinek méltatásánál és a kezdődő útnak köszöntésekor e két gondolat mellé még Ady Endre vészkiáltását idézném: „Harc kell, mely igaz békét szüljön.” Országunk és ípünknek a múlt esztenda során kifejtett munkáját és erőfeszítését tömörebben aligha jellemezhetnénk, de agy költőink vágyai, megérzései besugározzák a most következő tizenkét hónap tennivalóit is. A munka és az eszme bővebb kenyérhez jutott, ezt mutatta az a képsor, amelyet az országgyűlés legutóbbi ülése vetített az államháztartás lencséin keresztül a nép elé. Hosszú ideje meglevő gondunk, a termelékenység szorítása enyhült nemzeti jövedelmünk növekedését szinte teljes egészében a termelékenység javulása eredményezte, ai ■. egyben bizonyítéka gazdálkodásunk folyamatos korszerűsödésének. A kenyérgabona gondját lényegében megszűntnek terkinthetjük, hiszen termésátlagaink magas szinten stabilizálódtak Fejlődésünket megnöveltés két vállalkozó kedv, kezdeményező készség és fokozott dinamizmus jellemezte, sőt ez helyenként, mint a beruházásoknál a megengedett határ fölé is ugrott és egyensúlyi zavarokat idézett elő. Az év végén készített röntgenkép elsősorban országunk fizikai-anyagi állapotáról szolgáltatott adatokat, hiszen a gondolatok, eszmék tartományában végbement változások a röntgenernyőn nem hagynak árnyékot. Feltárásukra csak a tudomány és a művészet képes. S ha a társadalomtudományi elemzéseket, kutatásokat vizsgáljuk, abból arra a következtetéshez juthatunk, hogy tovább szilárdult a népi-nemzeti egység, a közgondolkodásban erősödtek az egészséges, az új társadalom építésének gyorsítását szolgáló elemek. S mivel egyetlen ország belső eredményei sem választhatók el nemzetközi tevékenységétől, belső fejlődésünk tovább erősítette és szélesítette azt az alapot, amelyre külpolitikai munkánkénál. Jobb és kedvezőbb körülmények között folytatnk azt a harcot, „faj -igaz békét szül” s a „hátország” szilárdsága lehetővé tette külpolitikai aktivitásunk fokozását az eddigieknél szélesebb területeken is. Elegendő lenne itt állami, párt és kormányküldöttségeink utazásai kalendáriumát felapozni, vagy a hozzánk 1 -1ogatott magas ran's'í vendég ek listáiét áttekinteni, hogy így az új év küszöbén számszerű adatokkal is kidomborítsuk nemzetköz tevékenységünk táguló dimenzióit. Bár ezzel korántsem válna teljessé a kép, hiszen társadalmi mozgalmaink és szervezeteink, a népfront, a szakszervezetek, az Országos Béketanács, az ifjúsági és nőmozgalom, tudományos és művészeti intézményeink és nem utolsó sorban külkereskedelmi hálózatunk a maguk területén derekasan kivették részüket a kapcsolatok fejlesztésének, a békés együttműködés erősítésének feladataiból. Kétoldalú és többoldalú kormányszintű tanácskozások mellett itt csupán a Béke-világtanács budapesti közgyűlését, illetve az európai biztonság ésegyüttműködés magyar nemzeti bizottságának életre hívását és munkáját említeném. Feladatunkhoz és hivatásunkhoz hűségesen megkülönböztetett, az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítottunk Európára, nemcsak azért, mert e földrészen élünk, hanem, mert az átfogó kölcsönhatások rendszerében a világ egyik s ily fontos részének kedvező irányú fejlődése mindenképpen befolyást gyakorol más térségek helyzetére is, előmozdíthatja a kölcsönös érdekeken alapuló megoldások létrejöttét. Túlzás és kétkedés nélkül állítható, hogy szövetségeseinkkel, a Szovjetunióval és a szocialista országok nagy többségével együtt történelmi fontosságú előrehaladást sikerült elérni Európában. Olyan évtizedek óta rendezetlen kérdések, mint a két Németország viszonya, Nyugat-Berlin helyzete megállapodások aláírásával nyugvópontra kerültek s ezáltal szabaddá vált az út a kontinens egészét magában foglaló új politikai és biztonsági rendszer kialakításához. A folyamatot megállítani tehát nem lehet, de késleltetni még igen, az amerikai elnök és a nyugatnémet kancellár legutóbb egyetértett abban, hogy az elnökválasztás előtt ne üljön öszsze a konferencia. Az európai népektől a jövő esztendő tehát újabb erőfeszítéseket követel, a közvélemény olyan megmozdulását, amellyel hatásosan szembe lehet szállni a halogató törekvésekkel. A zsarnokság és szolgaság ellen, vagyis a mai külpolitika nyelvére fordítva, a vietnami háború befejezéséért, a közel-keleti válság megoldásáért folytatott küzdelem hevessége nem csökkent. A legutóbbi amerikai tömegbombázások is arra figyelmeztetnek, hogy az indokínai háború jövőre is a nemzetközi enyhülés legfőbb akadálya marad. Bel- és külpolitikánk egysége szép eredményekhez vezetett a múlt esztendőben, újabb megbecsülést hozott országunknak, növelte tekintélyünket a más társadalmi-gazdasági rendű országokban is. Ha költőkkel kezdtük, fejezzük be Arany János két újévi köszöntésével: „Kívül belül maradjon Békében az ország” — „Legyen egység, türelem, Hit a jövendőben.” Pethő Tibor " A népgazdaság 1972. évi terve Hetvenötezer lakás épül — 106 milliárdot fordítanak beruházásra A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1972. évi népgazdasági tervet, amelyet a IV. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok és az 1971. évi gazdasági fejlődés tapasztalatainak figyelembevételével dolgoztak ki. A kormány megállapította, hogy 1971-ben a kitűzött célok nagy részét sikerült elérni. A társadalmi termék mintegy 7,8 százalékkal emelkedett, a nemzeti jövedelem ennél némileg gyorsabban nőtt. A népgazdaságban a foglalkoztatottak száma a tervezett mértékben, 1,6 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés 5,5—6 százalékkal haladja meg a tavalyit. Az építési-szerelési teljesítmény 11—12 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt viszonylag alacsony 1970. évi színvonalhoz képest — 9—10 százalékkal emelkedett. Javult a termelékenység. Az iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5,5—6 százalékkal nőtt. Az ipari termelés emelkedését teljes egészében a termelékenység növekedése biztosította. A munkaerő-vándorlás mérséklődött. Az építőiparban az egy munkásra jutó termelés, körülbelül 7 százalékkal több, mint tavaly. Az építőipari termelés növekedésének mintegy kétharmad része a termelékenység emelkedéséből származik. Jóllehet a termelő ágazatok a tervnek megfelelően fejlődtek és számos területen kedvező tendenciák mutatkoznak, néhány területen a fejlődés eltért a tervezettől. A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél gyanúbban emelkedett, aminek fő oka a beruházásoknak az előirányzatot meghaladó növedése. A tervezettnél gyorafjteltemben emelkedtek apspcetek is. Emellett a fogyasztás növekedési üteme és volumene is meghaladja a tervezett mértéket. A behozatal mind szocalista, mind tőkés viszonylatban a kivitelnél és a tervezettnél gyorsabban emelkedett. A kivitel és a behozatal eltérő fejlődése következtében a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege kedvezőtlenebb, mint ahogy azt az éves terv előirányozta. A lakosság életkörülményeit meghatározó tényezők 1971- ben az ötéves tervnek megfelelően alakultak. Az életszínvonal növekedése összességében meghaladja a tervezettet. A lakosság egy főre jutó reálbére mintegy 3 százalékkal, egy főre jutó reáljövedelme körülbelül 6 százalékkal emelkedett. A lakosság pénzbevételei körülbelül 10 százalékkal haladják meg a múlt évit. A jövedelmek növekedése és a teljesítmények emelkedése között a kapcsolat szorosabb, mint a korábbi években volt. A munkaviszonyból származó jövedelmek növekedése nagyobb részben az átlagkeresetek emelkedéséből, a mezőgazdasági jövedelmek növekedése pedig az áruértékesítés bővüléséből származik. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 2 százalékkal — a számítottal megegyező mértékben — emelkedett. 1971-ben mintegy 73—74 ezer lakás épült, ami 3—4 százalékkal több a tervezettnél. A fő feladat Az 1971. évi tapasztalatok alapján a kormány a gazdaságirányítás 1972. évi fő feladatát a fejlődés kedvező vonásainak erősítésében és ezen keresztül a gazdasági egyensúly javításában jelölte meg Ennek megfelelően az 1972 évi népgazdasági terv a társadalmi-gazdasági előrehaladás és az életszínvonal folyamatos növelésének tartós megalapozása érdekében a termelés egyenletes fejlesztését és a felhasználásnak a lehetőségekkel összhangban álló növelését irányozza elő. Nemzeti jövedelem A terv szerint 1972-ben a nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal emelkedik. Ez lényegében megfelel a IV. ötéves tervben számított éves növekedési ütemnek. A nemzeti jövedelem felhasználásának növekedési üteme az 1971. évihez képest mérséklődik. Ezen belül a fogyasztás 5 százalékkal, az ötéves tervvel megegyezően nő. A felhalmozás volumene (beruházások, készletek) az 1971 évi szinten marad, így a felhasználás aránya kinértésében a fogyasztás javára változik. Beruházások 1972-ben 106 milliárd forint értékű beruházás megvalósítására van lehetőség. A terv a beruházási eszközöket a folyamatban lévő beruházások befejezésének meggyorsítására összpontosítja, következésképpen az 1971. évinél kevesebb új beruházás kezdhető meg. A terv az állami eszközökből megvalósuló beruházásokra 49—50 milliárd forintot, az ötéves tervben az ez évre számítottnál 5—6 milliárd forinttal és az 1971. évinél 2— 2,5 milliárd forinttal nagyobb összeget irányoz elő. A vállalati és a szövetkezeti döntésektől függő beruházások értéke 56—57 milliárd forint lehet. A beruházások tervszerű végrehajtását szolgálják az 1972. január 1-én életbe lépő kormányzati intézkedések. Ipar — építőipar Az ipari termelés 1971-hez képest 5—6 százalékkal emelkedik. A növekedés a belföldi igények jobbkielégítése mellett biztosítja a tervezett exportot is. A terv számításai szerint — a negyedik ötéves tervben előirányzott szerkezeti változásoknak megfelelően — az átlagosnál gyorsabban növekszik a vegyipar, a villamosenergiaipar, valamint az építőanyagipar termelése. A terv előirányozza a kapacitások eddigieknél hatékonyabb kihasználását, a munkaerő-gazdálkodás javítását, a termelés és az értékesítési lehetőségek jobb összehangolását . Az iparban foglalkoztatottak létszáma körülbelül 0,5 százalékkal, mintegy 8 9 ezer fővel bővül. A műszaki intézkedések, a munkaszervezés javításának eredményeképpen a munka termelékenysége a termeléssel közel hasonló ütemben emelkedik. Az építőipar termelése 3—4 százalékkal lesz nagyobb, mint 1971-ben. A kapacitásnövekedést elsősorban a közműépítő vállalatok fejlesztése, továbbá a könnyűszerkezetes építési program folytatása segíti. Az építőipari munka termelékenysége a mérsékelt termelési előirányzattal összefüggésben körülbelül 4 százalékkal nő. Mezőgazdaság A terv 1972-ben a mezőgazdasági termelés 2—3 százalékosemelkedésével számol. A növénytermelés mintegy 3—4 százalékkal nő. Szántóföldi növényekből a terv — tekintettel az 1971. évi jó eredményekre — terméshozam emelkedéssel nem számol, míg zöldségfélékből 23—24, szőlőből 12—13, gyümölcsből pedig 21—22 százalékos növekedést irányoz elő. Az állattenyésztésben a termelés mérsékelten, mintegy 1 —2 százalékkal nő. Hasonló ütemben emelkedik a vágóállat-termelés is. A terv a sertésállomány 1971. évi szintjével és a szarvasmarha-állomány növekedésével számol. A mezőgazdasági termelés és a tervezett import ehhez megfelelő takarmányellátást biztosít. A vágóbaromfi termelés a keresletnek megfelelően tovább növekszik. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés 1972-ben is kiegyensúlyozott belföldi ellátást tesz lehetővé. A húsellátás az 1971. évihez hasonló lesz. A feldolgozott, csomagolt élelmiszerek mennyisége tovább bővül. Közlekedés A közlekedés teljesítménye az áruszállításban körülbelül 3, a személyszállításban mintegy 2 százalékkal nagyobb lesz. Ezen belül a vasúti áruszállítás csekély mértékben, a közúti közlekedés mintegy 9 százalékkal növekszik. A személyszállításban a vasút igénybevétele kismértékben csökken, míg a közúti közlekedés körülbelül 5 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolít le. A fővárosi közlekedésben 1972 végén teljes hosszában üzembe lép a metró kelet— nyugat irányú, valamint a szentendrei HÉV hozzácsatlakozó vonala. A metró észak— dél irányú vonalának építése meggyorsul. A hírközlés területén a távbeszélő főközpontok kapacitása bővül; mintegy 28 ezer alközponti állomás belépése várható. Mindezek ellenére a távbeszélőigényeket teljes mértékben még nem lehet kielégíteni. Külkereskedelem Az 1972. évi népgazdasági terv a külkereskedelmi mérleg javulását irányozza elő. Ennek megfelelően a behozatal növekedése mérséklődik, a kivitel jelentősen nő. A szocialista országokba irányuló kivitel 13—15, az onnan történő behozatal 6—7százalékkal emelkedik. A szocialista viszonylatú külkereskedelmi forgalomban a legnagyobb növekedést a gépexportban kell elérni, de jelentősen emelkedik az anyagok és alkatrészek, a gyógyszerek, a könnyűipari termékek és a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek kivitele is. Nagy mértékben bővül az energiahordozók, az anyagok, alkatrészek és a fogyasztási cikkek behozatala. Tőkés viszonylatban a kivitel mintegy 13 százalékkal, a behozatal pedig 5,6 százalékkal nő. Tőkés viszonylatban a leggyorsabb exportnövekedés a kohászatban, a gépiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban várható, de jelentősen emelkedik a könnyű- ipar exportja is. Az import növekedése megfelelő mértékű a népgazdaság anyag- és késztermék szükségletének biztosításához. ■ PÉletszínvonal, kiskereskedelmi forgalom, lakásépítés 1972-ben tovább nő a lakosság életszínvonala. Körülbelül 5 százalékkal emelkedik a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme. Az egy keresőre jutó— figyelembe véve Gyy.fyasztói árszínvonal tervezett változását is — körülbelül 3 százalékkal nő. Az 1972. évi társadalmi-gazdasági célok elérése érdekében bevezetett árpolitikai intézkedések következtében a gazdaság egyes ágazataiban termelői és fogyasztói áremeléssel, illetve csökkenéssel számol a terv, így az építőanyagipar területén egyes építőanyagok ára, valamint a fogyasztási cikkek közül a sör fogyasztói ára emelkedik. Ugyanakkor a kedvező áruellátási helyzet lehetővé teszi a mosószerek, szappanok és háztartási tisztítószerek fogyasztási árainak csökkentését. A tervezett árintézkedések hatására a fogyasztói árszínvonal legfeljebb 3 százalékkal emelkedik. A sokgyermekes családok anyagi gondjainak csökkentését szolgálja, hogy a három és több gyermekes családok, valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők gyermekenkénti családi pótléka havi 100,5 Ft-tal emelkedik. A lakosság nagyobb jövedelmével összhangban a terv a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 10 százalékos emelkedésével számol. Az 1972. évi ellátás az ideihez hasonlóan kiegyensúlyozott lesz, bár egyes cikkeknél adódhatnak nehézségek. A lakosság személygépkocsi állománya számottevően — 52 ezer darabbal — bővül. Az áruforgalom tervezett növekedése elsősorban a termelő vállalatok és a kereskedelem jó együttműködését, a termelés és az árukínálat szerkezetének a kereslethez való igazítását kívánja meg. 1972-ben 75 ezer lakás épül. Ebből 30 ezer állami erőből, 45 ezer a lakosság anyagi eszközeiből és állami kölcsöntámogatással valósul meg. A lakásépítés nagyipari módszereinek fejlesztését szolgálja a Szegedi Házépítő Kombinát üzembe helyezése és a Budapesti IV. számú Házépítő Kombinát kapacitásának bővítése. Megkezdődik a veszprémi és a kecskeméti házgyárak építése is. Egészségügy, szociális és kulturális ellátás Az egészségügyi ellátás továbbfejlesztése során a gyógyintézeti ágyak száma 1400-zal bővül, 115 új orvosi körzet létesül. A szociális otthonokban mintegy hétszázzal, a bölcsődékben ezerháromszázzal, az óvodákban pedig mintegy tízezerrel növelik a férőhelyek számát. Az általános iskolai tanulók száma demográfiai okok vetkeztében körülbelül 1 er fővel csökken. Részben a számcsökkenés, részben a vezett osztályterem-fejlesztés hatásaként enyhül az osztálytermi zsúfoltság. A terv szerint emelkedik a továbbtanul