Magyar Nemzet, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

•A Magyar Nemzet m V A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Hit a jövendőben Az óesztendő búcsúzása­kor Petőfi azon tűnődött, hogy ilyenkor meg kellene bocsátani mindenkinek. Az­tán elvetette ezt a gondola­tot. „Csak a zsarnok és szol-­­­galélek, / E kettő az én el­lenem,” É­s ezeknek nem volt hajlandó megbocsátani még szilveszterkor sem. Jó­zsef Attila pedig ezt kíván­ta: „Jusson végre igazság / Bő kenyeréhez a munka s eszme.” . A távozó esztendő ered­ményeinek méltatásánál és a kezdődő útnak köszöntése­kor e két gondolat mellé még Ady Endre vészkiáltá­sát idézném: „Harc kell, mely igaz békét szüljön.” Országunk és í­pünknek a múlt esztenda során kifejtett munkáját és erőfeszítését tömörebben aligha jellemez­hetnénk, de agy költőink vágyai, megérzései besugá­rozzák a most következő ti­zenkét hónap tennivalóit is. A munka és az eszme bő­vebb kenyérhez jutott, ezt mutatta az a képsor, ame­lyet az országgyűlés leg­utóbbi ülése vetített az ál­lamháztartás lencséin ke­resztül a nép elé. Hosszú ideje meglevő gondunk, a termelékenység szorítása enyhült nemzeti jövedel­münk növekedését szinte teljes egészében a termelé­kenység javulása eredmé­nyezte, ai ■. egyben bizonyí­téka gazdálkodásunk folya­matos korszerűsödésének. A kenyérgabona gondját lé­nyegében megszűntnek ter­­kinthetjük, hiszen termés­átlagaink magas szinten sta­bilizálódtak Fejlődésünket megnö­veltés két vállalkozó kedv, kezdem­ényező készség és fokozott dinamizmus jel­lemezte, sőt ez helyenként, mint a beruházásoknál a megengedett határ fölé is ugrott és egyensúlyi zava­rokat idézett elő. Az év vé­gén készített röntgenkép elsősorban országunk fizi­kai-anyagi állapotáról szol­gáltatott adatokat, hiszen a gondolatok, eszmék tarto­mányában végbement vál­tozások a röntgenernyőn nem hagynak árnyékot. Fel­tárásukra csak a tudomány és a művészet képes. S ha a társadalomtudományi elemzéseket, kutatásokat vizsgáljuk, abból arra a kö­vetkeztetéshez juthatunk, hogy tovább szilárdult a népi-nemzeti egység, a köz­­gondolkodásban erősödtek az egészséges, az új társada­lom építésének gyorsítását szolgáló elemek. S mivel egyetlen ország belső eredményei sem vá­laszthatók el nemzetközi te­vékenységétől, belső fejlő­désünk tovább erősítette és szélesítette azt az alapot, amelyre külpolitikai mun­kánk­énál. Jobb és kedve­zőbb körülmények között folytatn­k azt a harcot, „faj -igaz békét szül” s a „hátország” szilárdsága le­hető­vé tette külpolitikai ak­tivitásunk fokozását az ed­digieknél szélesebb terüle­teken is. Elegendő lenne itt állami, párt és kormány­­küldöttségeink utazásai ka­lendáriumát f­elapozni, vagy a hozzá­nk 1 -1­o­gatott magas ran's­'í vendég e­k listáiét át­tekinteni, hogy így az új év küszöbén számszerű ada­tokkal is kidomborítsuk nemzetköz tevékenységünk táguló dimenzióit. Bár ez­zel korántsem válna tel­jessé a kép, hiszen társa­dalmi mozgalmaink és szer­vezeteink, a népfront, a szakszervezetek, az Országos Béketanács, az ifjúsági és nőmozgalom, tudományos és művészeti intézményeink és nem utolsó sorban külkeres­kedelmi hálózatunk a ma­guk területén derekasan ki­vették­ részüket a kapcsola­tok fejlesztésének, a békés együttműködés erősítésének feladataiból. Kétoldalú és többoldalú kor­mányszintű tanácskozások mellett itt csupán a Béke-vil­ágtanács budapesti közgyűlését, illet­ve az európai biztonság és­­együttműködés magyar nem­zeti bizottságának életre hívását és munkáját emlí­teném. Feladatunkhoz és hivatá­sunkhoz hűségesen megkü­lönböztetett, az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítot­tunk Európára, nemcsak azért, mert e földrészen élünk, hanem, mert az át­fogó kölcsönhatások rend­szerében a világ egyik s ily fontos részének kedvező irányú fejlődése minden­képpen befolyást gyakorol más térségek helyzetére is, előmozdíthatja a kölcsönös érdekeken alapuló megoldá­sok létrejöttét. Túlzás és kétkedés nélkül állítható, hogy szövetségeseinkkel, a Szovjetunióval és a szocia­lista országok nagy többsé­gével együtt történelmi fon­tosságú előrehaladást sike­rült elérni Európában. Olyan évtizedek óta ren­­dezetlen kérdések, mint a két Németország viszonya, Nyugat-Berlin helyzete megállapodások aláírásával nyugvópontra kerültek s ezáltal szabaddá vált az út a kontinens egészét magá­ban foglaló új politikai és biztonsági rendszer kialakí­tásához. A folyamatot megállítani tehát nem lehet, de késlel­tetni még igen, az amerikai elnök és a nyugatnémet kancellár legutóbb egyetér­tett abban, hogy az elnök­­választás előtt ne üljön ösz­­sze a konferencia. Az euró­pai népektől a jövő esz­tendő tehát újabb erőfeszí­téseket követel, a közvéle­mény olyan megmozdulását, amellyel hatásosan szembe lehet szállni a halogató tö­rekvésekkel. A zsarnokság és szolga­ság ellen, vagyis a mai kül­politika nyelvére fordítva, a vietnami háború befejezé­séért, a közel-keleti válság megoldásáért folytatott küz­delem hevessége nem csök­kent. A legutóbbi amerikai tömegbombázások is arra fi­gyelmeztetnek, hogy az in­dokínai háború jövőre is a nemzetközi enyhülés leg­főbb akadálya marad. Bel- és külpolitikánk egy­sége szép eredményekhez vezetett a múlt esztendő­ben, újabb megbecsülést hozott országunknak, növel­te tekintélyünket a más tár­sadalmi-gazdasági rendű or­szágokban is. Ha költőkkel kezdtük, fejezzük be Arany János két újévi köszönté­sével: „Kívül belül marad­jon Békében az ország” — „Legyen egység, türelem, Hit a jövendőben.” Pethő Tibor " A népgazdaság 1972. évi terve Hetvenötezer lakás épül — 106 milliárdot fordítanak beruházásra A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter­­tanács megtárgyalta és jóvá­hagyta az 1972. évi népgaz­dasági tervet, amelyet a IV. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok és az 1971. évi gazdasági fejlődés tapasztalatainak figyelembe­vételével dolgoztak ki. A kormány megállapította, hogy 1971-ben a kitűzött cé­lok nagy részét sikerült el­érni. A társadalmi termék m­int­­egy 7,8 százalékkal emelkedett, a nemzeti jövede­lem ennél némileg gyorsabban nőtt. A népgazdaságban a fog­lalkoztatottak száma a terve­zett mértékben, 1,6 százalék­kal emelkedett. Az ipari termelés 5,5—6 szá­zalékkal haladja meg a tava­lyit. Az építési-szerelési telje­sítmény 11—12 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — a kedvezőtlen időjárási viszo­nyok miatt viszonylag ala­­csony 1970. évi színvonalhoz képest — 9—10 százalékkal emelkedett. Javult a termelékenység. Az iparban az egy foglalkozta­tottra jutó termelés 5,5—6 szá­zalékkal nőtt. Az ipari terme­lés emelkedését teljes egészé­ben a termelékenység növeke­dése biztosította. A munka­erő-vándorlás mérséklődött. Az építőiparban az egy munkásra jutó termelés­, körül­belül 7 százalékkal több, mint tavaly. Az építőipari termelés növekedésének mintegy két­harmad része a termelékeny­ség emelkedéséből származik. Jóllehet a termelő ágazatok a tervnek megfelelően fejlőd­tek és számos területen ked­vező tendenciák mutatkoznak, néhány területen a fejlődés el­tért a tervezettől. A belföldi felhasználás a nemzeti jöve­delemnél gyan­úbban emelke­dett, aminek fő oka a beruhá­zásoknak az­­ előirányzatot meghaladó növ­­edése. A ter­vezettnél gyor­afjteltemben emelkedtek a­­pspcetek is. Emellett a fogyasztás növeke­dési üteme és volumene is meghaladja a tervezett mérté­ket. A behozatal mind szocalis­­ta, mind tőkés viszonylatban a kivitelnél és a tervezettnél gyorsabban emelkedett. A ki­vitel és a behozatal eltérő fej­lődése következtében a külke­reskedelmi áruforgalom egyen­lege kedvezőtlenebb, mint ahogy azt az éves terv elő­irányozta. A lakosság életkörülményeit meghatározó tényezők 1971- ben az ötéves tervnek meg­felelően alakultak. Az életszín­vonal növekedése összességé­ben meghaladja a tervezettet. A lakosság egy főre jutó reál­bére mintegy 3 százalékkal, egy főre jutó reáljövedelme körülbelül 6 százalékkal emel­kedett. A lakosság pénzbevételei körülbelül 10 százalékkal ha­ladják meg a múlt évit. A jö­vedelmek növekedése és a tel­jesítmények emelkedése között a kapcsolat szorosabb, mint a korábbi években volt. A mun­kaviszonyból származó jöve­delmek növekedése nagyobb részben az átlagkeresetek emelkedéséből, a mezőgazda­­sági jövedelmek növekedése pedig az áruértékesítés bővü­léséből származik. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal nagyobb a ta­valyinál. A fogyasztói árszín­vonal körülbelül 2 százalékkal — a számítottal megegyező mértékben — emelkedett. 1971-ben mintegy 73—74 ezer lakás épült, ami 3—4 százalékkal több a tervezett­nél. A fő feladat Az 1971. évi tapasztalatok alapján a kormány a gazda­ságirányítás 1972. évi fő fel­adatát a fejlődés kedvező vo­násainak erősítésében és ezen keresztül a gazdasági egyen­súly javításában jelölte meg Ennek megfelelően az 1972 évi népgazdasági terv a tár­sadalmi-gazdasági előrehala­dás és az életszínvonal folya­matos növelésének tartós meg­alapozása érdekében a terme­lés egyenletes fejlesztését és a felhasználásnak a lehetőségek­kel összhangban álló növelé­sét irányozza elő. Nemzeti jövedelem A terv szerint 1972-ben a nemzeti jövedelem 5—6 szá­zalékkal emelkedik. Ez lénye­gében megfelel a IV. ötéves tervben számított éves növe­kedési ütemnek. A nemzeti jövedelem fel­­használásának növekedési üte­me az 1971. évihez képest mér­séklődik. Ezen belül a fogyasz­tás 5 százalékkal, az ötéves tervvel megegyezően nő. A felhalmozás volumene (beru­házások, készletek) az 1971 évi szinten marad, így a fel­­használás aránya ki­nértésé­­ben a fogyasztás javára vál­tozik. Beruházások 1972-ben 106 milliárd forint értékű beruházás megvalósítá­sára van lehetőség. A terv a beruházási eszközöket a fo­lyamatban lévő beruházások befejezésének meggyorsítására összpontosítja, következéskép­pen az 1971. évinél kevesebb új beruházás kezdhető meg. A terv az állami eszközök­ből megvalósuló beruházá­sokra 49—50 milliárd forintot, az ötéves tervben az ez évre számítottnál 5—6 milliárd fo­rinttal és az 1971. évinél 2— 2,5 milliárd forinttal nagyobb összeget irányoz elő. A válla­lati és a szövetkezeti dönté­sektől függő beruházások ér­téke 56—57 milliárd forint le­het. A beruházások tervszerű végrehajtását szolgálják az 1972. január 1-én életbe lépő kormányzati intézkedések. Ipar — építőipar Az ipari termelés 1971-hez képest 5—6 százalékkal emel­kedik. A növekedés a belföldi igények jobb­­kielégítése mel­lett biztosítja a tervezett ex­portot is. A terv számításai szerint — a negyedik ötéves tervben elő­irányzott szerkezeti változá­soknak megfelelően — az át­lagosnál gyorsabban növekszik a vegyipar, a villamosenergia­ipar, valamint az építőanyag­ipar termelése. A terv előirányozza a kapa­citások eddigieknél hatéko­nyabb kihasználását, a mun­kaerő-gazdálkodás javítását, a termelés és az értékesítési le­hetőségek jobb összehangolá­sát . Az iparban foglalkoztatottak létszáma körülbelül 0,5 száza­lékkal, mintegy 8­ 9 ezer fő­vel bővül. A műszaki intézke­dések, a munkaszervezés javí­tásának eredményeképpen a munka termelékenysége a ter­meléssel közel hasonló ütem­ben emelkedik. Az építőipar termelése 3—4 százalékkal lesz nagyobb, mint 1971-ben. A kapacitás­­növekedést elsősorban a köz­műépítő vállalatok fejlesztése, továbbá a könnyűszerkezetes építési program folytatása se­gíti. Az építőipari munka ter­melékenysége a mérsékelt ter­melési előirányzattal összefüg­gésben körülbelül 4 százalék­kal nő. Mezőgazdaság A terv 1972-ben a mezőgaz­dasági termelés 2—3 százalé­kos­­emelkedésével számol. A növénytermelés mintegy 3—4 százalékkal nő. Szántóföldi nö­vényekből a terv — tekintet­tel az 1971. évi jó eredmé­nyekre — terméshozam emel­kedéssel nem számol, míg zöldségfélékből 23—24, szőlő­ből 12—13, gyümölcsből pedig 21—22 százalékos növekedést irányoz elő. Az állattenyésztésben a ter­melés mérsékelten, mintegy 1 —2 százalékkal nő.­­ Hasonló ütemben emelkedik a vágó­állat-termelés is. A terv a sertésállomány 1971. évi szint­jével és a szarvasmarha-állo­mány növekedésével számol. A mezőgazdasági termelés és a tervezett import ehhez meg­felelő takarmányellátást bizto­sít. A vágóbaromfi termelés a keresletnek megfelelően to­vább növekszik. A mezőgazdasági és élelmi­szeripari termelés 1972-ben is kiegyensúlyozott belföldi ellá­tást tesz lehetővé. A húsellá­tás az 1971. évihez hasonló lesz. A feldolgozott, csomagolt élelmiszerek mennyisége to­vább bővül. Közlekedés A közlekedés teljesítménye az áruszállításban körülbelül 3, a személyszállításban mintegy 2 százalékkal nagyobb lesz. Ezen belül a vasúti áruszállítás cse­kély mértékben, a közúti köz­lekedés mintegy 9 százalékkal növekszik. A személyszállítás­ban a vasút igénybevétele kis­mértékben csökken, míg a közúti közlekedés körülbelül 5 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolít le. A fővárosi közlekedésben 1972 végén teljes hosszában üzembe lép a metró kelet— nyugat irányú, valamint a szentendrei HÉV hozzácsatla­kozó vonala. A metró észak— dél irányú vonalának építése meggyorsul. A hírközlés területén a táv­beszélő főközpontok kapacitá­sa bővül; mintegy 28 ezer al­központi állomás belépése vár­ható. Mindezek ellenére a táv­beszélőigényeket teljes mér­tékben még nem lehet kielé­gíteni. Külkereskedelem Az 1972. évi népgazdasági terv a külkereskedelmi mér­leg javulását irányozza elő. Ennek megfelelően a behoza­tal növekedése mérséklődik, a kivitel jelentősen nő. A szocialista országokba irá­nyuló kivitel 13—15, az onnan történő behozatal 6—7­­száza­lékkal emelkedik. A szocialista viszonylatú külkereskedelmi forgalomban a legnagyobb nö­vekedést a gépexportban kell elérni, de jelentősen emelke­dik az anyagok és alkatrészek, a gyógyszerek, a könnyűipari termékek és a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek kivi­tele is. Nagy mértékben bő­vül az energiahordozók, az anyagok, alkatrészek és a fo­gyasztási cikkek behozatala. Tőkés viszonylatban a kivi­tel mintegy 13 százalékkal, a behozatal pedig 5,6 százalék­kal nő. Tőkés viszonylatban a leggyorsabb exportnövekedés a kohászatban, a gépiparban, a mezőgazdaságban és az élel­­­miszeriparban várható, de je­lentősen emelkedik a könnyű-­ ipar exportja is. Az import növekedése megfelelő mérté­kű a népgazdaság anyag- és késztermék szükségletének biztosításához. ■ PÉletszínvonal, kiskereskedelmi forgalom, lakásépítés 1972-ben tovább nő a lakos­ság életszínvonala. Körülbelül 5 százalékkal emelkedik a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme. Az egy keresőre jutó­­— figye­lembe véve Gyy.fyasztói ár­színvonal tervezett változását is — körülbelül 3 százalékkal nő. Az 1972. évi tár­sadalmi-gaz­dasági célok elérése érdekében bevezetett árpolitikai intézke­dések következtében a gazda­ság egyes ágazataiban termelői és fogyasztói ár­emeléssel, il­letve csökkenéssel számol a terv, így az építőanyagipar­ te­rületén egyes építőanyagok ára, valamint a fogyasztási cikkek közül a sör fogyasztói ára emelkedik. Ugyanakkor a kedvező áruellátási helyzet le­hetővé teszi a mosószerek, szappanok és háztartási tisz­títószerek fogyasztási árainak csökkentését. A tervezett ár­­intézkedések hatására a fo­gyasztói árszínvonal legfeljebb 3 százalékkal emelkedik. A sokgyermekes családok anyagi gondjainak csökkenté­sét szolgálja, hogy a három és több gyermekes családok, va­lamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők gyer­mekenkénti családi pótléka havi 100,5 Ft-tal emelkedik. A lakosság nagyobb jövedel­mével összhangban a terv a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 10 százalékos emel­kedésével számol. Az 1972. évi ellátás az ideihez hason­lóan kiegyensúlyozott lesz, bár egyes cikkeknél adódhatnak nehézségek. A lakosság személygépkocsi állománya számottevően — 52 ezer darabbal — bővül. Az áruforgalom tervezett növekedése elsősorban a ter­melő vállalatok és a kereske­delem jó együttműködését, a termelés és az árukínálat szer­kezetének a kereslethez való igazítását kívánja meg. 1972-ben 75 ezer lakás épül. Ebből 30 ezer állami erőből, 45 ezer a lakosság anyagi esz­közeiből és állami kölcsöntá­­mogatással valósul meg. A la­kásépítés nagyipari módszerei­nek fejlesztését szolgálja a Szegedi Házépítő Kombinát üzembe helyezése és a Buda­pesti IV. számú Házépítő Kombinát kapacitásának bő­vítése. Megkezdődik a veszpré­mi és a kecskeméti házgyárak építése is. Egészségügy, szociális és kulturális ellátás Az egészségügyi ellátás to­vábbfejlesztése során a gyógy­intézeti ágyak száma 1400-zal bővül, 115 új orvosi körzet létesül. A szociális otthonok­ban mintegy hétszázzal, a böl­csődékben ezerháromszázzal, az óvodákban pedig mintegy tízezerrel növelik a férőhelyek számát. Az általános iskolai tanulók száma demográfiai okok vetkeztében körülbelül 1 e­r fővel csökken. Részben a­­ számcsökkenés, r­észben a­­ vezett osztályterem-fejlesztés hatásaként enyhül az osztály­­termi zsúfoltság. A terv sze­rint emelkedik a továbbtanul

Next