Magyar Nemzet, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-16 / 13. szám
A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • A Hazafias Népfront Országos Tanácsának KONGRESSZUSI LEVELE A Hazafias Népfront V. kongresszusára készülvén számadással tartozunk mindazoknak, akik a népfrontmozgalom munkáját az elmúlt négy esztendőben részvételükkel, alkotó gondolataikkal, munkájukkal, szabad idejük egy részének feláldozásával segítették. Az Országos Tanács a kongresszuson beszámol a közösen végzett munkáról és a további tervekről, elgondolásokról is mindazoknak, akik a népfrontpolitika lényegét megértették és cselekvően szolgálták a nemzeti egység erősítését, a párttagok és pártonkívüliek, a különböző világnézetű állampolgárok alkotó együttműködését nagy nemzeti célunk, a szocialista Magyarország felépítése és békéjének megőrzése érdekében. Az új feladatokat az V. kongresszus hivatott meghatározni, de már most is látható, hogy a következő négyesztendős ciklusban tovább növekszik a népfront mozgalmi tevékenysége, közéleti szerepe, s bővül hatóköre az élet minden területén. Indokolt tehát, hogy az Országos Tanács a mozgalom előtt álló legfontosabb tennivalókat már most jelezze, állásfoglalásával, ajánlásaival már a kongresszusi felkészülés időszakában bátorítsa és gazdagítsa az országos eszmecserét. 1. Az Országos Tanács megítélése szerint mind a Hazafias Népfront társadalmunkban elfoglalt helye, közéletünkben betöltött szerepe, mind a társadalmi életünkben bekövetkezett fejlődés újabb előrelépésre nyújt lehetőséget: — a társadalom osztályainak és egyes rétegeinek öszszetételében és egymáshoz való viszonyában bekövetkezett változások a szövetségi politika újabb lehetőségeit tárják fel, és újszerű tennivalókat igényelnek; — a választási törvény továbbfejlesztése növeli a mozgalom közjogi szerepét és felelősségét. Fokozottabb feladatokat jelent a képviselői és a tanácsi választások elkülönítése; — az új tanácstörvényen alapuló és jogszabályokban is rögzített tanács—népfront kapcsolat az eddiginél nagyobb lehetőséget biztosít; — a szövetkezetek helyének, létének, szerepének rendezése társadalmunkban, ennek törvénybe foglalása a népfront számára új, bővülő társadalmi kapcsolatok forrása; — a demokrácia növekvő kiterjedése a gazdasági élet területére, s ennek hatása a közéleti demokratizmusra ugyancsak előrelépésre biztat; — a nőkre és a fiatalokravonatkozó párthatározatok részben új feladatokat adnak, részben új erők bevonásának és a hatókör bővítésének lehetőségeit teremtik meg; — a városiasodás tendenciái új igényeket vetnek fel a város- és községpolitikai munkában, de a többi munkaterületeken is. 2. A népfrontmozgalom céljai tiszták és világosak, helyességüket a történelmi tapasztalatok igazolják. Változatlanul érvényes az alapelv, hogy a népfront a legszélesebb tömegmozgalom, amelynek keretében megvalósul a társadalom mindkét osztályának és valamennyi rétegének összefogása a szocializmus teljes felépítése érdekében. Az Országos Tanács ajánlja, hogy a népfrontbizottságok és a vezető testületek újjáválasztásánál mindenütt tartsák szem előtt azt az elvet, hogy a népfront olyan politikai tömörülés, amelyben részt vesznek a Magyar Szocialista Munkáspárt, a tömegszervezetek és mozgalmak. A választások előkészítői, a népgyűlések résztvevői gondoljanak tehát arra, hogy a különböző szervezetek és mozgalmak képviselői is megfelelő helyet kapjanak a népfront testületeiben. A népfrontmozgalom legfőbb feladata továbbra is a párt szövetségi politikájának szolgálata, népünk szocialista nemzeti egységének erősítése. A nemzeti egység alapja a munkás-paraszt szövetség. Az Országos Tanács úgy látja, hogy a munkás-paraszt szövetség elmélyítésére a népfrontmozgalom további jó lehetőségeket nyújt. Az új népfrontbizottságok összetételének kialakításánál, a célok meghatározásánál gondolni kell arra, hogy a két nagy termelő osztály kapcsolatai a mozgalomban is erősödjenek, nyíljon mód egymás életének, gondjainak jobb megismerésére, a véleménycserére. A népfrontbizottságoknak alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy feltárják azokat a helyi jelenségeket, amelyek befolyásolják a két osztály közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok fejlődését. Terveiket összeállítva már most gondoljanak arra, hogy a szakszervezetekkel közösen alakítsák ki a munkás-paraszt találkozások, eszmecserék új, még termékenyebb, életszerűbb formáit. A választások jó lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy mind a népfront vezető szerveiben, mind az akcióiban következetesebben biztosítsuk a munkások jelenlétét, s a lakóterületeken is fokozzuk tevékenységüket az ipari munkásság körében. Arra is törekednünk kell, hogy új falusi bizottságaink alkalmasak legyenek a változó helyzet tükrözésére, elemzésére, a falusi és tanyai lakosság igényeinek, gondjainak felmérésére, az eredményes, közös akciók szervezésére. Az Országos Tanács megállapítja, hogy az értelmiség, amely történelmi érdemeket szerzett a népfrontmozgalom kibontakoztatásában, ma is jelentős szerepet tölt be a mozgalomban. Továbbra is biztosítanunk kell a hasznos közéleti tevékenység fórumait a tudósok, a művészek, az orvosok és a műszaki értelmiség számára. És úgy érezzük, bizton számíthatunk a több mint 120 ezer pedagógus részvételére, segítőkészségére, akik gyermekeink, ifjúságunk nevelése mellett a művelődéspolitikai, a társadalmi feladatok megoldásából is mindenkor szívesen részt vállalnak. A súlyában és tekintélyében egyaránt növekvő mezőgazdasági értelmiség is megtalálta a helyét a népfrontmozgalomban, és tevékenysége messze túlterjed a szorosan vett szakmai feladatokon. Fokozottabban vonjuk be a mozgalomba, a közéletbe a kisiparosokat, kiskereskedőket. Közhasznú tevékenységüket támogatjuk, szakmájuk becsületes, dolgos művelőit megvédjük a közvélemény néha igazságtalanul általánosító ítéletétől. A jogos felháborodást az üzérkedők, nyerészkedők ellen kell fordítani. A szövetségi politika árnyaltabb megvalósítása érdekében fokozottan számolnunk kell a társadalom nem és kor szerinti rétegződésével is. A nők sajátos gondjaival való törődés az egész népfrontmunka része. Javítani kell a népfrontelnökségek nőbizottságaikat irányító munkáját, a népfront lakóterületeken szerzett befolyását pedig jobban fel kell használni arra, hogy a nők társadalmi és családon belüli helyzete tovább javuljon. A népfront ig. kongreszszusa egyik kezdeményezője volt ifjúságpolitikánk néhány kérdése megvitatásának és megoldásának. Mozgalmunk azonban még nem merítette ki mindazokat a lehetőségeket, amelyeket az ifjúság neveléséért, pályakezdésének támogatásáért, közéleti tevékenységének fejlesztéséért tehet. A KISZ-szel szorosan együttműködve szorgalmazzuk a fiatalok fokozottabb részvételét mozgalmunkban. Hazánkban több mint kétmillió olyan ember él, aki elérte a nyugdíjkorhatárt. Ők is joggal igénylik a társadalom figyelmét és gondoskodását. Jó közérzetük kialakítása, a bennük felhalmozódott tapasztalatok hasznosítása társadalmi, mozgalmi feladat is. A népfrontmozgalomnak folytatnia kell tevékenységét a nemzetiségi szövetségek segítségével, a hazánkban élő nemzetiségek körében. Növelnünk kell a lehetőségét, hogy a nemzetiségi dolgozók mozgalmunk munkájába fokozottabban bekapcsolódhassanak. A mozgalom keretei lehetőséget nyújtanak arra, hogy az egyházak és a vallásos érzületű emberek eredményesen tevékenykedhessenek szocialista célkitűzéseink megvalósításáért. A Hazafias Népfront törekedjék arra, hogy a hívők körében növelje a politikánk iránti bizalmat és cselekvő hozzájárulást. Mindezek mutatják, hogy a népfrontmozgalom úgy tudja megoldani a reá háruló feladatokat, ha országosan és helyileg egyaránt tükrözi a társadalom összetételét és megszemélyesítője a nemzeti egységnek. Bár az állampolgárok zöme ma már különböző osztály- és rétegszervezetekhez tartozik, s képviseletük a népfrontban ily módon is biztosítva van, mégis bizottságaink újjáválasztása során gondoskodni kell arról, hogy társadalmunk osztályainak és különböző rétegeinek, a párttagoknak és pártonkívülieknek egysége tovább erősödjék. 3. Az Országos Tanács véleménye szerint a népfrontmozgalomnak az elkövetkezendő esztendőkben is egyik alapvető feladata lesz a szocialista demokrácia fejlesztése. A Hazafias Népfront közjogi szerepe tovább növekszik. A módosított választási törvény, az új tanácstörvény, az a megfogalmazott igény, hogy a népfront közéletünkben betöltött szerepét az Alkotmány is rögzítse — arra kötelez, hogy a választott testületeink körültekintően éljenek növekvő, közjogi lehetőségeikkel a választások előkészítésében és lebonyolításában, a választók és a választottak kapcsolatának szervezésében, a törvények és rendelkezések előzetes megvitatásában. Értesse meg a népfrontmozgalom azt is: a jogok bővülése nagyobb felelősséggel, egyéni kötelezettséggel jár. A tanácsok megnövekedett önállósága, népképviseleti-önkormányzati tevékenysége, tovább szélesíti a népfront-tanács együttműködést. A tanácsokkal együttműködve meg kell teremtenünk a közös gondolkodás és cselekvés lehetőségeit. Az együttműködés erősítése és gazdagítása a tanács, a népfront, a lakosság közös ügye, érdeke s egyben új erők forrása. 4. A népfrontbizottságok eredményesen támogatták a gazdasági kérdések megoldását, ismertették a párt agrárpolitikáját, a gazdaságirányítás reformját s ezzel hozzájárultak azok sikeréhez. Az Országos Tanács javasolja, hogy a népfrontbizottságok a gazdaságpolitikai tevékenységben törekedjenek a helyesebb arányok kialakítására. Értékelve a szocialista mezőgazdaság szolgálatában eddig elért eredményeket, teremtsenek lehetőséget, hogy a korábbiaknál nagyobb figyelmet kapjanak az ipar, a kereskedelem, a kommunális szolgáltatás ágazatai is. Legfontosabb, feladatunk: elősegíteni a IV. ötéves terv fő célkitűzéseinek megvalósítását. Támogassuk a kormányzatot a népgazdasági egyensúly erősítésében, a hatékonyabb termelési szerkezet kialakításában. Segítsük elő, hogy állampolgáraink egységesen értelmezzék alapvető gazdaságpolitikai feladatainkat, és készek legyenek azokért saját területükön is mindent megtenni. A népfrontmozgalom eddig is sokat tett a szövetkezeti gondolat elterjesztéséért. Szorgalmazza ezután is a szövetkezetek fejlesztését, s ezen belül a munkásellátó, lakásépítési s más hasonló szövetkezetek létrejöttét. Az Országos Tanácsjavasolja, hogy az időszerű tennivalókon túl a népfrontmozgalom segítse a helyes közgondolkodás kialakulását. Mindenekelőtt arra törekedjünk, hogy erősödjön az alkotó, termelő, dolgozó ember tisztelete. Lépjünk fel a közpénzek herdálói, az ügyeskedők, a paragrafusok réseit kereső, protekcióból, összeköttetésekből élő felelőtlen elemek ellen. Teremtsünk közhangulatot a társadalmi visszásságok, az önzés elítélésére. . 5. A népfrontmozgalom egyik hagyományos munkaterülete a város- és községpolitika. Felhívjuk a népfrontbizottságokat, hogy az eddig tapasztalt lelkesedéssel vegyenek részt a különböző társadalmi akciókban. Szorgalmazzák és segítsék elő az óvodák, bölcsődék, a kollégiumok tervezését és építését. A népfrontbizottságok tegyenek meg mindent a levegő és a víz szennyeződése, a zajártalom csökkentésére. Tűzzenek napirendre minden olyan közérdekű kérdést, ami a lakosságot az adott területen érinti. Az Országos Tanács helyesli, hogy a népfrontbizottságok egyre behatóbban foglalkoznak a városiasodás időszerű kérdéseivel, tanulmányozzák a mai falu életének, arculatának formálódását, megfelelő tájékozottságot szereznek a helyi üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek fejlesztési terveiről, s ezek ismeretében politizálnak a lakóterületen. A népfrontmozgalom csaknem egész működése az aktívák önként vállalt, szabad időben végzett munkájára épül. Tekintse a népfront továbbra is céljának, hogy mindenki megtalálja a maga társadalmi munkáját, a társadalom pedig becsülje meg ezt a munkát, amely gazdagítja, szépíti életünket, környezetünket. 6. A népfrontmozgalom művelődéspolitikai tevékenysége tradíciókban és eredményekben egyaránt gazdag, ám a tudományostechnikai fejlődés azt igényli, hogy tegyük hatékonyabbá a népfront művelődéspolitikai tevékenységét. Legfontosabbnak tartjuk a nép általános műveltsége megalapozását. Alapvető kötelességünk annak szorgalmazása és segítése, hogy a tanköteles korú gyermekek az általános iskola nyolc osztályát elvégezzék. Az oktatási rendszer megismertetése, a pedagógiai műveltség növelése, a pályaválasztás segítése, a munkás- és parasztgyermekek felkészültségének növelése is a népfrontbizottságok fontos feladata. Megtisztelő kötelezettségünk a szülői munkaközösségek társadalmi irányítása. A család és iskola kapcsolatában a régi gondok egy része megszűnőben van, de a harmonikusabb együttműködésért —s ezen belül az édesapák nagyobb arányú részvételéért — még sokat kell tennünk. Továbbra is törődnünk kell a felnőtt lakosság iskolai és iskolán kívüli továbbképzésének segítésével. Minden népfrontbizottság tekintse legsajátabb gondjának azt is, hogy az emberek okosabban éljenek a növekvő szabad idő adta lehetőségekkel. A művelődés, a kulturált szórakozás tárgyi feltételei lényegesen javultak mind a városokban, mind a falvakban. Az értékes hagyományok ápolása mellett a népfrontbizottságok vállaljanak részt az igényes társas együttlét, a társas élet új formáinak és feltételeinek kialakításából. Felhívjuk bizottságainkat: a korábbi évek aktivitásával vegyenek részt a helyi közművelődési programok kimunkálásában. Az Olvasó Népért-mozgalom az első években nem hozott látványos eredményeket, de egyik napról a másikra nem is várhattunk teljes sikert. Az Országos Tanács a tapasztalatokat összegyűjtve megvizsgálja, hogyan segítse elő a gyorsabb haladást. A népfrontbizottságok törekedjenek a művészeti ízlés fejlesztésére. Továbbra is megtisztelő kötelességünk, hogy közreműködjünk nemzeti ünnepeink tartalmas és méltó megünneplésében, országosan és helyileg egyaránt