Magyar Nemzet, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • A Hazafias Népfront Országos Tanácsának KONGRESSZUSI LEVELE A Hazafias Népfront V. kongresszusára készülvén számadással tartozunk mind­azoknak, akik a népfront­mozgalom munkáját az el­múlt négy esztendőben rész­vételükkel, alkotó gondola­taikkal, munkájukkal, sza­bad idejük egy részének fel­áldozásával segítették. Az Országos Tanács a kongresszuson beszámol a közösen végzett munkáról és a további tervekről, el­gondolásokról is mindazok­nak, akik a népfrontpoli­tika lényegét megértették és cselekvően szolgálták a nemzeti egység erősítését, a párttagok és pártonkívüliek, a különböző világnézetű ál­­­lampolgárok alkotó együtt­működését nagy nemzeti célunk, a szocialista Magyar­­ország felépítése és békéjé­nek megőrzése érdekében. Az új feladatokat az V. kongresszus hivatott meg­határozni, de már most is látható, hogy a következő négyesztendős ciklusban to­vább növekszik a népfront mozgalmi tevékenysége, köz­életi szerepe, s bővül ha­tóköre az élet minden terü­letén. Indokolt tehát, hogy az Országos Tanács a moz­galom előtt álló legfonto­sabb tennivalókat már most jelezze, állásfoglalásával, ajánlásaival már a kong­resszusi felkészülés idősza­kában bátorítsa és gazda­gítsa az országos eszmecse­rét. 1. Az Országos Tanács meg­ítélése szerint mind a Ha­zafias Népfront társadal­munkban elfoglalt helye, közéletünkben betöltött sze­repe, mind a társadalmi éle­tünkben bekövetkezett fej­lődés újabb előrelépésre nyújt lehetőséget: — a társadalom osztályai­nak és egyes rétegeinek ösz­­szetételében és egymáshoz való viszonyában bekövet­kezett változások a szövet­ségi politika újabb lehetősé­geit tárják fel, és újszerű tennivalókat igényelnek; — a választási törvény továbbfejlesztése növeli a mozgalom közjogi szerepét és felelősségét. Fokozottabb feladatokat jelent a képvi­selői és a tanácsi választá­sok elkülönítése; — az új tanácstörvényen alapuló és jogszabályokban is rögzített tanács—népfront kapcsolat az eddiginél na­gyobb lehetőséget biztosít; — a szövetkezetek helyé­nek, létének, szerepének rendezése társadalmunkban, ennek törvénybe foglalása a népfront számára új, bő­vülő társadalmi kapcsolatok forrása; — a demokrácia növekvő kiterjedése a gazdasági élet területére, s ennek hatása a közéleti demokratizmusra ugyancsak előrelépésre biz­tat; — a nőkre és a fiatalokra­­vonatkozó párthatározatok részben új feladatokat ad­nak, részben új erők bevo­násának és a hatókör bőví­tésének lehetőségeit terem­tik meg; — a városiasodás tenden­ciái új igényeket vetnek fel a város- és községpoli­tikai munkában, de a többi munkaterületeken is. 2. A népfrontmozgalom cél­jai tiszták és világosak, he­lyességüket a történelmi ta­pasztalatok igazolják. Válto­zatlanul érvényes az alap­elv, hogy a népfront a leg­szélesebb tömegmozgalom, amelynek keretében megva­lósul a társadalom mindkét osztályának és valamennyi rétegének összefogása a szo­cializmus teljes felépítése érdekében. Az Országos Tanács ajánl­ja, hogy a népfrontbizott­ságok és a vezető testületek újjáválasztásánál mindenütt tartsák szem előtt azt az el­vet, hogy a népfront olyan politikai tömörülés, amely­ben részt vesznek a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt, a tömegszervezetek és mozgalmak. A választások előkészítői, a népgyűlések résztvevői gondoljanak te­hát arra, hogy a különböző szervezetek és mozgalmak képviselői is megfelelő he­lyet kapjanak a népfront testületeiben. A népfrontmozgalom leg­főbb feladata továbbra is a párt szövetségi politikájá­nak szolgálata, népünk szo­cialista nemzeti egységének erősítése. A nemzeti egység alapja a munkás-paraszt szövetség. Az Országos Tanács úgy látja, hogy a munkás-pa­raszt szövetség elmélyítésé­re a népfrontmozgalom to­vábbi jó lehetőségeket nyújt. Az új népfrontbizottságok összetételének kialakításá­nál, a célok meghatározásá­nál gondolni kell arra, hogy a két nagy termelő osztály kapcsolatai a mozgalomban is erősödjenek, nyíljon mód egymás életének, gondjai­nak jobb megismerésére, a véleménycserére. A nép­frontbizottságoknak alkal­masaknak kell lenniük arra, hogy feltárják azokat a he­lyi jelenségeket, amelyek befolyásolják a két osztály közötti gazdasági és társa­dalmi kapcsolatok fejlődé­sét. Terveiket összeállítva már most gondoljanak arra, hogy a szakszervezetekkel közösen alakítsák ki a mun­kás-paraszt találkozások, eszmecserék új, még termé­kenyebb, életszerűbb for­máit. A választások jó lehetősé­get nyújtanak ahhoz, hogy mind a népfront vezető szerveiben, mind az akciói­ban következetesebben biz­tosítsuk a munkások jelen­létét, s a lakóterületeken is fokozzuk tevékenységüket az ipari munkásság köré­ben. Arra is törekednünk kell, hogy új falusi bizott­ságaink alkalmasak legye­nek a változó helyzet tük­rözésére, elemzésére, a fa­lusi és tanyai lakosság igé­nyeinek, gondjainak felmé­résére, az eredményes, kö­zös akciók szervezésére. Az Országos Tanács meg­állapítja, hogy az értelmi­ség, amely történelmi érde­meket szerzett a népfront­mozgalom kibontakoztatásá­ban, ma is jelentős szere­­pet tölt be a mozgalomban. Továbbra is biztosítanunk kell a hasznos közéleti tevé­kenység fórumait a tudósok, a művészek, az orvosok és a műszaki értelmiség szá­mára. És úgy érezzük, biz­­ton számíthatunk a több mint 120 ezer pedagógus részvételére, segítőkészségé­re, akik gyermekeink, ifjú­ságunk nevelése mellett a művelődéspolitikai, a társa­dalmi feladatok megoldásá­ból is mindenkor szívesen részt vállalnak. A súlyában és tekintélyében egyaránt növekvő mezőgazdasági ér­telmiség is megtalálta a helyét a népfrontmozga­lomban, és tevékenysége messze túlterjed a szorosan vett szakmai feladatokon. Fokozottabban vonjuk be a mozgalomba, a közéletbe a kisiparosokat, kiskereske­dőket. Közhasznú tevékeny­ségüket támogatjuk, szak­májuk becsületes, dolgos művelőit megvédjük a köz­vélemény néha igazságtala­nul általánosító ítéletétől. A jogos felháborodást az üzérkedők, nyerészkedők el­len kell fordítani. A szövetségi politika ár­nyaltabb megvalósítása ér­dekében fokozottan számol­nunk kell a társadalom nem és kor szerinti rétegződésé­vel is. A nők sajátos gondjaival való törődés az egész nép­­frontmunka része. Javítani kell a népfrontelnökségek nőbizottságaikat irányító munkáját, a népfront lakó­területeken szerzett befo­lyását pedig jobban fel kell használni arra, hogy a nők társadalmi és családon be­lüli helyzete tovább javul­jon.­­ A népfront ig. kongresz­­szusa egyik kezdeményezője volt ifjúságpolitikánk né­hány kérdése megvitatásá­nak és megoldásának. Moz­galmunk azonban még nem merítette ki mindazokat a lehetőségeket, amelyeket az ifjúság neveléséért, pálya­kezdésének támogatásáért, közéleti tevékenységének fejlesztéséért tehet. A KISZ-szel szorosan együtt­működve szorgalmazzuk a fiatalok fokozottabb részvé­telét mozgalmunkban. Hazánkban több mint kétmillió olyan ember él, aki elérte a nyugdíjkorha­tárt. Ők is joggal igénylik a társadalom figyelmét és gondoskodását. Jó közérze­tük kialakítása, a bennük felhalmozódott tapasztala­tok hasznosítása társadal­mi, mozgalmi feladat is. A népfrontmozgalomnak folytatnia kell tevékenysé­gét a nemzetiségi szövetsé­gek segítségével, a hazánk­ban élő nemzetiségek köré­ben. Növelnünk kell a lehe­tőségét, hogy a nemzetiségi dolgozók mozgalmunk mun­kájába fokozottabban be­kapcsolódhassanak. A mozgalom keretei lehe­tőséget nyújtanak arra, hogy az egyházak és a val­lásos érzületű emberek eredményesen tevékenyked­hessenek szocialista célkitű­zéseink megvalósításáért. A Hazafias Népfront töreked­jék arra, hogy a hívők kö­rében növelje a politikánk iránti bizalmat és cselekvő hozzájárulást. Mindezek mutatják, hogy a népfrontmozgalom úgy tudja megoldani a reá há­ruló feladatokat, ha orszá­gosan és helyileg egyaránt tükrözi a társadalom össze­tételét és megszemélyesítője a nemzeti egységnek. Bár az állampolgárok zöme ma már különböző osztály- és réteg­­szervezetekhez tartozik, s képviseletük a népfrontban ily módon is biztosítva van, mégis bizottságaink újjává­­lasztása során gondoskodni kell arról, hogy társadal­munk osztályainak és kü­lönböző rétegeinek, a párt­tagoknak és pártonkívüliek­­nek egysége tovább erősöd­jék. 3. Az Országos Tanács véle­ménye szerint a népfront­mozgalomnak az elkövetke­zendő esztendőkben is egyik alapvető feladata lesz a szo­cialista demokrácia fejlesz­tése. A Hazafias Népfront köz­jogi szerepe tovább növek­szik. A módosított válasz­tási törvény, az új tanács­­törvény, az a megfogalma­zott igény, hogy a népfront közéletünkben betöltött sze­repét az Alkotmány is rög­zítse — arra kötelez, hogy a választott testületeink kö­rültekintően éljenek növek­vő, közjogi lehetőségeikkel a választások előkészítésében és lebonyolításában, a vá­lasztók és a választottak kapcsolatának szervezésé­ben, a törvények és rendel­kezések előzetes megvitatá­sában. Értesse meg a nép­frontmozgalom azt is: a jo­gok bővülése nagyobb fele­lősséggel, egyéni kötelezett­séggel jár. A tanácsok megnöveke­dett önállósága, népképvise­leti-önkormányzati tevé­kenysége, tovább szélesíti a népfront-tanács együttmű­ködést. A tanácsokkal együttmű­ködve meg kell teremte­nünk a közös gondolkodás és cselekvés lehetőségeit. Az együttműködés erősítése és gazdagítása a tanács, a népfront, a lakosság közös ügye, érdeke s egyben új erők forrása. 4. A népfrontbizottságok eredményesen támogatták a gazdasági kérdések megol­dását, ismertették a párt agrárpolitikáját, a gazdaság­­irányítás reformját s ezzel hozzájárultak azok sikeré­hez. Az Országos Tanács javasolja, hogy a népfront­bizottságok a gazdaságpoli­tikai tevékenységben töre­kedjenek a helyesebb ará­nyok kialakítására. Érté­kelve a szocialista mezőgaz­daság szolgálatában eddig elért eredményeket, teremt­senek lehetőséget, hogy a korábbiaknál nagyobb fi­gyelmet kapjanak az ipar, a kereskedelem, a kommuná­lis szolgáltatás ágazatai is. Legfontosabb, feladatunk: elősegíteni a IV. ötéves terv fő célkitűzéseinek megvaló­sítását. Támogassuk a kor­mányzatot a népgazdasági egyensúly erősítésében, a hatékonyabb termelési szer­kezet kialakításában. Segít­sük elő, hogy állampolgá­raink egységesen értelmez­zék alapvető gazdaságpoli­tikai feladatainkat, és ké­szek legyenek azokért saját területükön is mindent megtenni. A népfrontmozgalom ed­dig is sokat tett a szövetke­zeti gondolat elterjeszté­séért. Szorgalmazza ezután is a szövetkezetek fejleszté­sét, s ezen belül a munkás­ellátó, lakásépítési s más hasonló szövetkezetek létre­jöttét. Az Országos Tanács­­java­solja, hogy az időszerű ten­nivalókon túl a népfront­mozgalom segítse a helyes közgondolkodás kialakulá­sát. Mindenekelőtt arra tö­rekedjünk, hogy erősödjön az alkotó, termelő, dolgozó ember tisztelete. Lépjünk fel a közpénzek herdálói, az ügyeskedők, a paragrafusok réseit kereső, protekcióból, összeköttetésekből élő fele­lőtlen elemek ellen. Teremt­sünk közhangulatot a tár­sadalmi visszásságok, az ön­zés elítélésére. . 5. A népfrontmozgalom egyik hagyományos munkaterü­lete a város- és községpoli­tika. Felhívjuk a népfrontbi­zottságokat, hogy az eddig tapasztalt lelkesedéssel ve­gyenek részt a különböző társadalmi akciókban. Szor­galmazzák és segítsék elő az óvodák, bölcsődék, a kollé­giumok tervezését és építé­sét. A népfrontbizottságok tegyenek meg mindent a le­vegő és a víz szennyeződése, a zajártalom csökkentésére. Tűzzenek napirendre min­den olyan közérdekű kér­dést, ami a lakosságot az adott területen érinti. Az Országos Tanács he­lyesli, hogy a népfront­bizottságok egyre behatób­ban foglalkoznak a városia­sodás időszerű kérdéseivel, tanulmányozzák a mai falu életének,­­ arculatának for­málódását, megfelelő tájé­kozottságot szereznek a he­lyi üzemek, vállalatok, ter­melőszövetkezetek fejlesz­tési terveiről, s ezek ismere­tében politizálnak a lakó­területen. A népfrontmozgalom csak­nem egész működése az aktívák önként vállalt, sza­bad időben végzett munká­jára épül. Tekintse a népfront to­vábbra is céljának, hogy mindenki megtalálja a maga társadalmi munkáját, a tár­sadalom pedig becsülje meg ezt a munkát, amely gazda­gítja, szépíti életünket, kör­nyezetünket. 6. A népfrontmozgalom mű­velődéspolitikai tevékeny­sége tradíciókban és ered­ményekben egyaránt gaz­dag, ám a tudományos­technikai fejlődés azt igény­li, hogy tegyük hatéko­nyabbá a népfront művelő­déspolitikai tevékenységét. Legfontosabbnak tartjuk a nép általános műveltsége megalapozását. Alapvető kötelességünk annak szor­galmazása és segítése, hogy a tanköteles korú gyerme­kek az általános iskola nyolc osztályát elvégezzék. Az ok­tatási rendszer megismerte­tése, a pedagógiai műveltség növelése, a pályaválasztás segítése, a munkás- és pa­rasztgyermekek felkészült­ségének növelése is a nép­frontbizottságok fontos fel­adata. Megtisztelő kötelezettsé­günk a szülői munkaközös­ségek társadalmi irányítása. A család és iskola kapcso­latában a régi gondok egy része megszűnőben van, de a harmonikusabb együttmű­ködésért —­s ezen belül az édesapák nagyobb arányú részvételéért — még sokat kell tennünk. Továbbra is törődnünk kell a felnőtt lakosság isko­lai és iskolán kívüli tovább­képzésének segítésével. Minden népfrontbizottság tekintse legsajátabb gondjá­nak azt is, hogy az emberek okosabban éljenek a növek­vő szabad idő adta lehetősé­gekkel. A művelődés, a kulturált szórakozás tárgyi feltételei lényegesen javultak mind a városokban, mind a falvak­ban. Az értékes hagyomá­nyok ápolása mellett a nép­frontbizottságok vállaljanak részt az igényes társas együttlét, a társas élet új formáinak és feltételeinek kialakításából. Felhívjuk bi­zottságainkat: a korábbi évek aktivitásával vegyenek részt a helyi közművelődési programok kimunkálásában. Az Olvasó Népért-mozga­­lom az első években nem hozott látványos eredmé­nyeket, de egyik napról a másikra nem is várhattu­nk teljes sikert. Az Országos Tanács a tapasztalatokat összegyűjtve megvizsgálja, hogyan segítse elő a gyor­sabb haladást. A népfront­bizottságok törekedjenek a művészeti ízlés fejlesztésére. Továbbra is megtisztelő kötelességünk, hogy közre­működjünk nemzeti ünne­peink tartalmas és méltó megünneplésében, országo­san és helyileg egyaránt

Next