Magyar Nemzet, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-16 / 13. szám

14 A Magyar Nemzet vitafóruma Egyetértés az „ellenjavaslattal" Előrebocsátom, hogy útépí­téshez és hasonló tudomá­nyokhoz nem is konyítok, de gyakran üdülök Visegrádon, s ezért szívügyem minden, ami a Dunakanyarral összefügg. Esztendők óta kísérem fi­gyelemmel az út rendezését, és látom, hogy nem képes ki­szolgálni a szaporodó kocsik­kal növekvő forgalmat Szakmai szempontból ter­mészetesen nem tudom elbí­rálni Diai Dezső „ellenjavas­latát”, ezt tegyék meg a hoz­záértők, de mint egyszerű Dunakanyar-rajongó nagyon meggyőzőnek tartom érvelé­sét amely szerint az út le­rövidülne, ezenkívül elkerül­né a lakott területeket A szigeten átvezető úttal kap­csolatban nem kértem­­ szót ezen a társadalmi fórumon, de voltak aggályaim Csak azt említem meg, hogy a több híd bizonyára lassítaná a forgalmat még ha széleseb­bek lennének is, mint a Pokol­csárdához vezető szörnyűséges híd Tahiban. Egy másik nagy előnyét is látom a Pilisszentlászlón ke­resztül javasolt megoldásnak. Visegrádon üdülve mindig fájlaltuk, hogy a nem túl messzire fekvő Dobogókőre autóval csak úgy juthatunk el, ha körbeutazzuk a vidé­ket. Turisták részére van út de kevésbé edzett vándorok­nak, akik nem tudnak gyalo­golni, körülményes az oda­­jutás. Az „ellenjavaslat” nagy­szerű közlekedést biztosít Visegrádról Dobogókőre is. Ez azért sem megvetendő szempont mert a nemrég épült Silvanus szálló vendé­gei is bizonyára szívesen oda­látogatnának egy kellemes ki­rándulás keretében. Hogy végül is hol létesüljön a Dunakanyarba vezető új út azt remélhetőleg az éssze­rűség legnagyobb mértékű fi­gyelembevételével döntik majd el a szakemberek. Sz. M. Nem kívánatos a pilisi átvezetés A Magyar Nemzet Dúl De­zső építészmérnök ellenjavas­­latát közli a Dunakanyar közúti forgalmának megoldá­sára Az eredeti terv a szent­endrei—esztergomi közút túl­zsúfoltságát a Szentendrei­sziget igénybevételével kíván­ja megoldani, Dúl Dezső pe­dig ugyanezt a célt a Pilis­hegységen keresztülvezető út­tal kívánja elérni Az ellen­­javaslat hibája, csupán fo­rintban és kilométerekben ve­szi figyelembe a megoldandó problémát s figyelmen kívül hagyja a lényeget, nevezetesen azt, hogy a Pilis-hegység tel­jes egészében parkerdő, tehát jóléti erdő, aminek a rendel­tetése meghatározott Éspedig az, hogy a turistáknak és ál­talában a kirándulóiknak jó levegőt csendet és nyugalmat biztosítson a munkaszüneti napokon. Egyáltalán nem kí­vánatos tehát nagy forgalmú út létesítése a Pilisben, mert az a levegő szennyeződésnek (por, gáz) és a zajnak jelen­tős növekedéséhez vezetne. (Egyébként már van rövid út a Pilisen keresztül de ezt csak zárójelben említem meg: Szentendre, Szabadság-forrás, Paprét Visegrád. Erdőgazda­sági autóút szerencsére, nem mindig vehető igénybe ma­gánközlekedésre­ . Nézetem szerint a gyalogos turisták vannak többségben, tehát már csak ezért is en­nek a csoportnak az érdekeit kellene elsősorban szem előtt tartani. Véleményem szerint a természetben gyönyörködni, élvezni annak szépségeit, csak gyalogosan lehet A múltban szó esett arról is, hogy a motorosok és az autósok egyáltalán meddig mehessenek be a parkerdő­be. Erre vonatkozóan a vé­leményem az, csak azokat az útvonalakat vehessék igénybe, amelyeken most is van MÁVAUT-forgalom, az egyéb utakon pedig a járművön közlekedők is csak gyalogo­san járhassanak. Dr. Markovits Károly Egy harmadik javaslat A­ Magyar Nemzetben két javaslat jelent meg a Duna­kanyar, illetőleg a 11-es műút forgalmának megoldására. A közlemények hangsúlyozzák, milyen nagy fontosságú ez a kérdés, hiszen­ a szóban forgó utat a fővárosi lakosok száz­ezrei használják. Én, aki már húsz éve a szentendrei üdülő­­területen lakom, szentendrei tanácstag is vagyok, régebben pedig magam is a fővárosban éltem, ezeket a javaslatokat olyanoknak tartom, amelyek eléggé elkerülik a reális és a népgazdasági lehetőségeket. Szorosan csatlakozik a kér­déshez az 1971. évi december hó végén a szentendrei városi tanácsülésen tárgyalt általá­nos rendezési terv, mert eszerint az utat mégis a vá­ros területén kell keresztül­vezetni. A tanácsülési előter­jesztés szerint a 11-es műút a város északnyugati szaka­szán épül meg, s a Duna­­parti út kikapcsolásával új nyomvonalon megy át a vá­roson. Ez a terv a szentendrei lakosság körében nagy nyug­talanságot keltett, mert a vá­rost ketté vágná egy gyors forgalmú autóút, amely út­­formánál átkelés csak aluljá­rókon történhetne, amellett az útépítés számtalan ház le­bontását tenné szükségessé. A Dunakanyar Intéző Bi­zottság elnökségének ülésén ismertetett javaslat azért ro­mantikus, mert a 11-es mű­utat a Szentendrei-szigeten keresztül vezetné két híddal, ugyanakkor figyelmen kívül hagyja,­ hogy súlyos millió­kat költöttünk és fogunk köl­teni a skanzenre, amellett a szentendrei és leányfalui, je­lenleg még kevéssé kihasznált kempingek helyett a szigeten kellene újat létesíteni,­­ de a szentendrei és leányfalui nagy anyagi beruházásokkal létesí­tett fürdőktől, vendéglátó­helyektől is elterelné az ide­genforgalmat Dúl Dezső javaslata hason­lóképp romantikus. Ő is, mint a városi rendezési terv, az utat a szentendrei elágazástól északnyugati irányba vezetné, a közölt térkép szerint a vá­ros most kialakulóban lévő lakóterületét vágná át vi­szont — mivel a Bükkös­patak völgyében haladna — nem érintené Szentendre leg­gyorsabban fejlődő üdülőterü­letét, amely Szarvashegy— Daru piac—Határ­csárda kö­zött fek­szik, mintegy 4000 holdon. Csak néhány éve kezd fejlődni, de már a telektulaj­donosok száma a családtag­jaikkal együtt elérte a 12 000-et Ennek a nagy üdü­lőterületnek mondhatni az ölében van a skanzen. Az autós közlekedés a hét­végeken e terület felé egyre nehézkesebb. A múlt évben a Barackos utat öt és fél méte­res autóúttal tovább folytat­ták ugyan, de a skanzenig még két kilométeres út­­ épí­tése lenne szükséges. A skan­zentől aztán már alig egy kilométerre van a pilisszent­­lászlói s egyben visegrádi erdei út, a Pilisi Állami Park­erdőgazdaságtól kiépítve és fenntartva. Ha ezt a három kilométernél alig nagyobb út­szakaszt megépítjük, elindí­tottunk egy új fejlődési sza­kaszt, a skanzent oda sorol­tuk, ahová való, az üdülőte­rületek közé. A Papréten át Visegrádig vezető erdei út pe­dig megfelelő kiszélesítés után lebonyolíthatná a megoszló forgalmat Azt javaslom, hogy a kér­dést a népgazdasági érdekek­re való tekintettel s az állami teherbírás figyelembevételé­vel a szakemberek dönt­sék el. Dr. Szűk Ödön Szentendre, Törökhegy Magyar Nemzet Elengedhetetlen­­ a latin nyelvtudás? A közlekedés és a hírszolgá­lat fejlődésével a népek kö­zelebb kerülnek egymáshoz. Érintkezésük előfeltétele a nyelvismeret. A latin nyelvnek már bizo­nyos mértékű ismerete is bér­let a nyelvek gyors megtanu­lására. Hiszen sok ezer latin szó csak végződésében válto­zik nyelvről nyelvre, ki csak közepes ismeretekkel rendel­kezik is, latin szókincs birto­kában könnyebben tanul nyel­veket; ne essék tévedés, szláv nyelveket is! Egy példa: Rég elhunyt osztályvezetőm magyar anya­nyelvén kívül egy szót sem tudott, de a gimnáziumban jó latinos volt. Angol szak­­folyóiratok atomszakos cik­keit pedig folyékonyan olvas­ta. Már egy angol regény 10 szava közül legalább 6 nyil­vánvalóan latin, egy atom­­szakos (vagy orvosi, jogi) könyv minden 10 szava közül pedig mind a tíz! A latin szókincs gimnázium­beli terjesztésénél sajnos, le kell mondani a latin kultúra olyfokú ismertetéséről, mint ahogy azt a mi korosztályunk kapta. Erre a mai fiatalok­nak nincs idejük. De el lehet látni őket oly szókönyvekkel (nem szoros értelemben vett szótárakkal), amelyekben a szavakat származásuk szerint csoportosítják és ismertetik, fordítják. Ezt a szókönyvet meg kellene tanulni, mert erre szükségük lesz az életben. Vidor Pál Budapest Színészek és a dohányzás Megelégedéssel olvasom hét­ről hétre az M. N. vitafóru­mában a dohányosok, illetve nem dohányosok, most már fi­gyelmet érdemlően kialakult problémáját. Évek óta foglalkozom e kér­dés felvetésével, most már csak bekapcsolódom e folya­matba és a legmesszebbmenő­kig egyetértek az elhangzottak­kal. Eddig ugyanis csak a do­hányzás ellen, a jó levegő ér­dekében olvastam felszólaláso­kat, javaslatokat A dohányo­sok nem védekeztek, úgy lát­szik, titokban belátják, hogy a helyzet ma már valóban tart­hatatlan, dohányrudacskáik füstjével minden épület legki­sebb zugába is behatoltak, száműzve onnan a viszonylag tiszta levegőt, ezzel lehetetlen­né téve a dohányzásra aller­giás, jó levegőt szerető, vagy egyszerűen egészségesen élni vágyó emberek helyzetét. A megjelent cikkek sok munkaterülettel foglalkoztak már és javaslatokat is tettek, de mi a helyzet egy színház­nál? — Ahol kifejezetten szel­lemi munkát végző, gondolko­zó és fokozottabb idegi életet élő emberek tudvalevőleg még intenzívebben hódolnak e ká­ros szenvedélynek. Azonban itt is vannak nem dohányzók, úgynevezett antinikotinisták, kb. 1:3 arányban a dohányo­sok javára. Hihető tehát, hogy minden helyiség szinte állan­dóan füstös, függetlenül attól, hogy tűzrendészetileg tilos-e vagy sem. Legrosszabb a h­elyzet a táj-, buszon, melyben sokszor 40-en is vagyunk, az amúgy is leve­gőtlen kocsiban, szemet csípő, lélegzetelállító füst van, a ru­háimon napokig érződik az át­ható bűz. Ilyen körülmények között nemcsak az egészsége, de a vokális diszpozíciója is veszélyeztetve van egy füstre érzékeny színésznek, főként énekesnek. Tavaly télen az igazgató elrendelte, az autó­buszban nem lehet dohányoz­ni, mivel szellőztetni sem le­het (hosszabb utakon cigaretta­szünetet­­ kell tartani), a ren­delkezés 3 napig volt érvény­ben. A dohányosok nem voltak hajlandók kiszállni a kocsiból, hivatkozva megfázásra, pedig mi még a meghosszabbodott utazási időt is vállaltuk volna. Egy alkalommal megjegyzést tettem­ a rossz levegőre, mire egyik kolléganőm azt válaszol­ta: „ha nem tetszik, menj taxi­val”. Ha egy ablakot kinyi­tunk, azonnal becsukják. Min­dig, mindenütt nekünk, nem dohányosoknak kell alkalmaz­kodnunk, elfogadnunk a kész tényeket. Egy presszóból kime­hetek vagy be­ sem térek, ha rossz ott a levegő, de a mun­kahelyemet nem hagyhatom el. Sürgős megoldásra vár ez a kérdés, sok helyen javaslat hangzott el, én megtoldanám azzal, hogy zárt helyen, épü­letben, ahol kötelező a tartóz­kodás, csak a kijelölt helyen lehessen füstölni. Ahogy mun­ka- és balesetvédelmi felelősök vannak egy-egy üzemen, vál­lalaton belül, ugyanígy lehetne esetleg ideiglenesen, társadal­mi munkában elvégezni a fel­ügyeletet. Biztosan akad min­denütt erre is vállalkozó, fő­ként a nem dohányzók közül. Bede-Fazekas Csaba Kisfaludy Színház * Pénteki számunk Vitafóru­mának Mikszáth-cikkébe'- "hi­ba került: ez idén helyesen az író születésének 125. évfor­dulója van. Vasárnap, 1972. január 16 A kötött ruha 1972 téli divatjának verhe­tetlen kedvence. A kötés és a horgolás a legügyesebb és a leghasznosabb kézimunka. Aki jól és szépen köt vagy horgol, egész kis ruhatárat „gyárthat". Hiszen a sapkától a kosztümig mindent el tudunk készíteni otthon. FONAL nemcsak a rajzunkon látható, hanem kapható is, minden divatszínben, minden változatban, sima és különle­ges melírozott feldolgozásban. Igaz, hogy a szép fonalakért néha kicsit álldogálni kell a különlegességi fonalboltokban, de amint a kézimunkázok mondják, megéri a fáradságot. A fonalmaradékot bölcs do­log összegyűjteni. Ki tudja, milyen meglepetést hoz még a divat? Az idén feltűnt az újdonságok között a több szí­nű mini és maxi mellény, a változatos színekből és min­tákban összeállított szoknya, pulóver, sapka meg sál. A sokféle, sokszínű maradékfo­nal jó ötleteket adhat. Például elmondom Gabi barátnőm fe­kete kötött ruháját, amelynek az ujja, különféle színekből 5 cm szélesen keresztben csí­kos. A színek a válltól kezd­ve : sárga-kék-fekete-lila-na­rancspiros, innen kezdve is­métlődik a színskála. De mu­tatós Piri barátnőm rozsda­barna-fekete csíkos, rövid uj­jú minimellénye, amelyhez hosszú ujjú pulóvert visel. És nagyon szén bézsbarna melí­­rozott fonalból, bordásán kö­tött ruhája, újszerű madonna kivágással. A RAJZON prágai modellt muta­tunk be: modern szoknya és boleró összeállítást. A szoknya lefelé enyhén trapéz vonalú, a rövidke bolerót bojtokkal dí­szítették. A minta: sima kötés. A boleró széle, valamint a szoknya díszítése lustakötéssel készült. A modell különös ér­dekessége, hogy horgolással is elkészíthető. A horgolásminta: egy láncszem, egy kispálca, a díszítés pedig láncszemso­rokkal összefogott bogyós hor­golás. Bármilyen színből szép. Az eredeti modell élénk­piros, fekete pulóverrel. Szép lehet ibolyalila vagy moha­zöld változatban is. A mi szakemberünk kötéshez a Szu­­zuki, horgoláshoz pedig a Pagoda fonalat ajánlja. A NADRÁGOS kötött kosztüm mind ta­vaszra, mind nyárra divatos lesz. Máris láttunk egy szép modellt: sötétkék egyenes szárú nadrág, arany gombos klasszikus vonalú kosztümka­báttal. A kötött nadrág érde­kessége, hogy nem övpontos, nem is gombolódik, hanem a derékon gumibefűzéses. Nem­csak szép, hanem kényelmes is. (f. b.) ■x 0C1H.ISZTH.EJTVÉÍNIY A NAGY PALÓC Éppen ma — január tizenhatodi­­kán — van százhuszonöt esztende­je, hogy Mikszáth Kálmán meg­született a hegyes-völgyes, szép Palócföldön, Szklabonyán. Mai rejtvényünkben tisztelettel emléke­zünk irodalmunknak erre a kivé­teles tehetségű nagy alakjára és rejtvényünk vízszintes 5., a függő­leges 44., valamint az 52. számú so­raiban egyik tréfás mondását idéz­zük. • VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: UR, EA, RA, Dl). 1. Gépkocsik ja­vításával, karbantartásával foglal­kozó vállalat röv. neve. 16. Kolla­­boráns francia miniszterelnök (Pierre). 17. Ez az „idő” a nebulók öröme. 18. Idegen adag. 19. Fáj­dalomtól gyötrődik 20. Kossuth-dí­­jas szobrász (Géza), a legismertebb alkotása a Kerepesi temetőbeli Ady-síremlék. 22. A külvilág inge­reinek tudomásulvételei. 23. Ren­delkezni valamivel. 24. MNN. 25. Gléda. 26. Szovjet ipari és kulturá­lis központ a Káma folyó partján. 28. Észak-Marokkóban élő nép. 29. Drágakövek mértékegysége. 30. He­víti. 31. Hosszú ideig való. 33. Tisz­togat. 34. Seregek. 35. Tagadás. 36. fordított és rövidre szabott bevé­tel. 38. Kossuth Lajos száműzetési helye Olaszországban. 40. Magas házak része. 42. Bitang. 44. Kikém­lel. 46. Spanyol férfinév. 48. Több angol folyó neve. 49. Repülőgépet más irányba kényszerít. 52. Heves megyei község, a közelében zajlott le 1849. február 28­.27-én a szabad­ságharc egyik híres ütközete. 53. Becézett női név. 54. A Föld leg­nagyobb kiterjedésű magasföldje Belső-Ázsiában. 56. A fiú párja. 57. Városrészek. 58. A XVII. században élt erdélyi orgonista és énekgyűjtő (János). Zenetörténetileg fontos kéziratok szerzője. 60. Kor, kor­szak, latinul. 62. DNA. 65. Erdei gyümölcs. 66. —Dixon-vonal: kelet —nyugati irányú határvonal az U­.Sz.-ban, melyet az Északi és a Déli államok határvonalának te­kintenek. 67. Árpád, becézve. 69. összeesik. 72. Ennivaló. 73. Itt pe­dig néhány jó innivaló található. 74. Csapásfajta. 76. Szóösszetételek előtagjaként az utótagnak tett mértékegység ezerszeresét jelöli. 77. Az egyik oldal. 78. Csaknem rengeteg. 79 A japán szigetek ős­lakó népe. 80. Andalúziai város, Federico García Lorca szülőhelye. 82. Hivatali dolgozó, fődolga az ik­tatás és a postázás. 83. Huroköl­téssel öltöget, gomblyukat­­kivarr. 84. József Attila-díjas költő (Im­re). 85. Gárdonyi egyik regényalak­ja. 86. Szabad töltéssel rendelkező atomok. 87. Részére. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: MS, ES, RV, IV, GD, EA). 1. Vér­­tesdobozzal egyesített egykori Fe­jér megyei község. 2. Allé. 3. Rit­ka férfinév. 4. Szabolcs-szatmári község, a hegyaljai felkelés leve­rése után Esze Tamás vezetésével újabb felkelésre szervezkedő job­bágyok központja. 5. A magyar labdarúgás egyik fényes csillaga. 6. Hogyismondjam csak. 7. Magyar szabadsághős és olasz tábornagy (István). 8. Az élő sejtekben vég­bemenő anyagcserefolyamatokat serkentő fehérje. 9. Idegen jegyzet­füzet. 10. Erdei állatok. 11. Micso­dák? 12. Romantikus hírű arab törzs. 13. Angliai grófság. 14. Ör­mény romváros, amelynek virág­zása korában százezer háza volt. 15. Baba-altató szó. 18. Angol író (Dániel), a Robinson Crusoe világ­hírű szerzője. 19. Könnyeit potyog­­tatja utána. 21. Férfinév. 23. Német történelmi tartomány. 24. Épületek­nél gyakran használt borítóanyag. 27. A Duna jugoszláviai egyik mel­lékfolyója. 29. A hő mennyiségének egysége. 30. Aléltságából magához tér. 31. Olyan alsóbbrendű növé­nyek, amelyek teste nem tagozódik gyökérre, szárra és levélre (gom­bák, moszatok, zuzmók). 32. Egyen­letes felületű. 34. Melegít. 35. A Dél­afrikai Köztársaság egyik tartomá­nya. 36. Éljen! 37. Beskatulyáz. 39. A Kaukázus egyik türk-tatár ere­detű népe, a Káma alsó folyásánál. 41. Szerb mérnök, akinek özvegye később szerb királyné lett (Draga). 42. GLS. 43. Az erdők és a vadá­szat római istennője. 45. Tizenhá­rom, de legalább tizenkét ütés a bridzsben. 47. Műszál. 49. Megtör­tént dolgok. 50. Angol tinta. 51. Férfinév. 53. Nem ezek. 55. Arab vezér, akiről a Gibraltárt elnevez­ték. 58. Átölel. 59. Idegen női név. 61. Nap (az égen), franciául. 63. Barátságtalanul eltávolítja. 64. Gyű­rű alakú maláji korallzátony. 66. Pénz, angolul. 67. Maszk. 68. Át­alakulással fejlődő állatok (pl. ro­varok) teljesen kifejlődött alakja. 70. Kossuth-díjas kitűnő színészünk (Gyula). 71. Énekek. 73. Angol iparváros az íves jobb partján (­leswade). 74. Izmos. 75. Lefolyó korszakok. 77. Az Új­pesti Dózsa gólkirálya. 79. Román női név. 80. Gyergyai Elek. 81. Angyal rang: Valló Emil Beküldendő a vízszintes 5., a füg­gőleges 44. és az 52. számú sorok megfejtése. Határidő: január 26. * A január 1-i számunk kereszt­­rejtvényének megfejtése: Megyek, amerre visz az út / A friss hó, mint fehér pamut, / oly lágy, mint a me­sékben. Tíz—tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Hodászi Józsefné, Horváth János, Horváth Lajos, Hu­bai Aranka, Hubert Lajos, Kabók Imre, Kovács Jenőné, dr. Róna György, özv. Szabó Imréné, Zsille Zoltánná. Vidékiek: Balogh Józsefné, Gyú­ró; Csányi Ferenc, Szeged; Hor­­pácsy Béla, Salgótarján; dr. Illyés Lajosné, Eger; Kovács Sándor, Pécs; Pápay Gyuláné, Szolnok; Roehlitz György, Tatabánya; Sas Árpádné, Békéscsaba; Szőke Ju­lianna, Szegvár; Wieser Jenő, Du­naújváros. A nyerteseknek a lottószelvénye­ket pesten scüKWHc et

Next