Magyar Nemzet, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

s A Magyar Nemzet vitafóruma Halászat, horgászat a Balatonon Meghökkentő és elgondol­koztató az a szemlélet, amely a balatoni halászat, illetőleg a biológiai egyensúly fenntar­tásánál?, kérdéseire reagált. Nem a Balatoni Halgazdaság­ról van szó. Amíg az létezik, halfogási tervet kell teljesíte­nie. Mentegetni szükségtelen magát. De vannak egyéb il­­­letékes tényezők, amelyeknél­ feladata volna rendet csinál­ni a természetvédelem terüle­tén általában és a vízvédelem területén kölcsönösen. Mivel lehet egyebek közt megma­gyarázni, hogy az illetékesek képtelenek voltak addig betil­tani a motorcsónakok haszná­latát a Balatonon; hogy a víz­gazdálkodásban gyakorlatilag mellőzik az alapvető bioló­giai szempontokat; hogy a B. H. képtelen belátni, hogy a vállalat feladatai — és nem dolgozói vagy azok szaktudá­sa — a szálka a hosszú távon gondolkodók szemében. Az, hogy a B. H. vezetője szándékosan behunyja a sze­mét a tények előtt és gyakor­latilag a jelenlegi helyzet fenntartása mellett tör lán­dzsát, nem sok jóval biztat a jövőre nézve. Nem kellenek statisztikai adatok a helyzet romlásával kapcsolatban. Elég a Balaton ismerőit megkér­dezni. Családom apai ágról a Balaton mellől származik és szép számmal találhatók ben­ne volt halászok, és majdnem mindenki horgászik. De el­mondhatom ezt a családi is­merősökre is. A véleményük lesújtó. Én magam gyermek­korom óta minden nyarat ott töltök, természetesen horgá­szással is. Másfél évtizede azonban a természetkutató és biológus egyre tapasztaltabb szemével is figyelem a Ba­latont, mint a környezet egyik fontos, megvédenivaló tényezőjét A tapasztalatok gyászosak. A B. H. „kiigazít­ja” Antalffy Gyula ama meg­állapítását, hogy „jól jellemzi a nyomorúságos balatoni hely­zetet, hogy az idén már a ke­szegfogás mennyiségét is kor­látozni kellett”, azzal, hogy ez „nyilván téves értesülés”. A nagy, az elsöprő érv aztán az, hogy a 13/1968. (IV. 9.) MIM-rendelet állapította meg az 5 kg-os mennyiséget. Az a kitétel pedig, hogy a keszeg­fogás korlátozásáról szót ej­teni „hangulatkeltés”, csak burkolt presszionált fogható fel. Ebben az országban a köz érdekében hangulatot kelteni nemcsak lehet, hanem köte­lesség is. És a B. H. nem azo­nos sem a népgazdasággal, sem a szocialista társadalmi renddel. A keszegkorlátozás­­ ügyé­ben: szabad legyen a vállalat figyelmét felhívni arra, hogy a keszegállomány csökkenése mellett, amelyről nyilván tud­nak, veszélyes mértékben csökken a kusz állománya is, pedig gyakorlatilag ez az egyetlen takarmányhala a sül­lőnek saját magán kívül. És csökken a gazdahalállomány is. Nem nehéz az összefüg­gést a fehérhalak mennyisé­gének csökkenése és az angol­natelepítés között megtalál­ni. Az angolna veszélyes ik­rafaló. Megfelelő mennyiség­ben képes kiirtani hosszú tá­von a Balaton teljes halállo­mányát Ha a gazdaságnak nem homályosítaná el a látá­sát a kg-onkénti 1 dolláros ár, ők is látnák. Minden va­lamirevaló szakkönyvben megtalálható. A „tengeri méretű” hálók­hoz. Az idézőjel nyilván iró­niát indikál. Ez nagyon fur­csa akkor, amikor néhány évvel ezelőtt még be akarták vehetni a Keleti-tengeren használatos nagyvarsákat (több száz méteres szárnyú, a víz fölé is nyúló varsák) és ez jórészt azon bukott meg, hogy akadályoznák a hajózást és nem biztosítható az őrzé­se. Én több hónapot töltöttem a Keleti-tenger mellett, és amikor olvastam erről, eltű­nődtem azon, hogyan lehet a Balatont ennyire egyoldalúan szemlélni. Senki sem akarja hazai halászati szakembereink tudását kevesbíteni, hiszen nemzetközi hírük van a hal­tenyésztés és szaporítás terü­letén, azonban ami a nyíltvízi, külterjes halászatot illeti, óha­tatlanul a következő kínai pa­rabola jut az ember eszébe: „Ping Mua, Fu Csennél tanul­ta a sárkányölés mesterségét. Hat esztendei nehéz munka után tökéletesen elsajátította ezt a művészetet, de sehol sem volt alkalma kipróbál­ni...” Nem lesz sárkány, azaz ha­ Hacsak nem növényevő ha­lak. A Balaton ugyanis még nincsen teljesen tönkretéve. Meg kell hát kísérelni nö­vényevő halak betelepítését. Azt a kárt, amit majd okoz­nak, statisztikai adatok mögé lehet bújtatni, felruházni a „korszerű” jelzővel, megma­gyarázni, hogy az a kis el­pusztult nád össze sem mér­hető a bevétellel. Azzal a be­vétellel, amelyre ilyen áron nincs szüksége az országnak. Tógazdasági dogmákra a Balatonon nagyon ráfizethe­tünk. Persze, nem a B. H., hanem a lakosság. Horgász­pártinak látszom. Az vagyok. Azért, mert egyedül a horgá­szat tölthet be természetvédő funkciókat. A horgászat hal­­telepítésre ösztönöz és a visz­­szafogás szabályozható, mert nem köti gazdasági terv. De ha az egyensúly helyreállítá­sához a horgászat beszünteté­sére volna rövid vagy hosz­­szabb időre szükség, akkor azt is elfogadnám. Mindent, ami biztosítja, hogy a gyere­keim és unokáim is ugyanúgy szép természeti környezetben tölthessenek nyaralásként hosszabb-rövidebb időt, mint mi tehettük gyerekkorunkban. Dr. Horváth Sándor mikrobiológus. Nemdohányzók! Szívjuk el a békepipát! Figyelemmel kísértem a Ma­gyar Nemzet hasábjain folyó vitát a dohányzás etikájáról. A vita egyoldalúsága miatt le kell szögeznem: nem a jók és a gonoszak harcáról van itt szó, hiába véli így egy-egy he­vesebb vérmérsékletű nemdo­hányzó. Aki figyelemmel kí­sérte a vitát, emlékezhet rá: néhány levélíró „nikotin-van­dalizmusról” beszélt, összefüg­gést vélt felfedezni az erősza­kossági hajlam és a dohány­zás között, a nikotin megszál­lottjait már-már az alkoholis­tákhoz hasonlította, kétségbe­vonta erkölcsi érzéküket, mi­vel szerinte — szinte kivétel nélkül — gátlástalanul ember­társaik egészségére törnek. A dohányfüsttől felháboro­dott és megmámorosodott vi­­tázók erélyes intézkedéseket követeltek, már-már olyasmi is eszükbe jutott, nem kelle­­ne-e karanténba zárni a do­hányzók veszedelmes töme­geit. Persze, jómagam sem hiszem azt, hogy a dohányzás egész­séges dolog. De hiszem azt, hogy magánügy, amely közös­ségi üggyé válik azáltal, hogy a dohányzók és a nemdohány­zók is felettébb sokan van­nak. Mondom: magánügy, mindenki maga hivatott el­dönteni, megéri-e dohányoz­nia, de ez a döntés valameny­­nyiünket megillet. Mivel a dohányzás szép múltra tekinthet vissza, kiala­kultak társadalmi szokásai is. Ki, hol, hogyan gyújt rá — olyan helyen, ahol ezt rendel­kezés nem tiltja —, ezt már etikettbeli, udvariassági szem­pontok döntik el Az, aki egy nemdohányzó ember szobájá­ban mint vendég, kérdezés nélkül rágyújt, viselkedésbeli vétséget követ el, de aki az udvarias kérés elhangzása után — különös indok nélkül — az engedélyt megtagadja, ugyan­úgy udvariatlan, s ugyanúgy erőszakos. Senkit sem mérgez meg távolról egy-egy cigaret­ta, de ha egészségére mégis káros a füst, akkor kérje meg látogatóját, ne gyújtson rá; szemtelen ember az, aki ez­után mégis megteszi. Dohá­nyosnak értekezleten megtilta­ni a dohányzást, jófajta kín­zással lehet egyenlő, ha tehát egy osztályvezető éppen aller­giás természetű, válogasson ki nemdohányzó munkatársakat. Sajnos, ha a főosztályvezetője véletlenül dohányzik, akkor a vele való tárgyalás során kény­telen lesz időnként eltűrni a kellemetlen bagószagot. Mert hát, ugye, a helyes viselkedés­hez az effajta tűrés is hozzá­tartozik. Tudományos megállapításoi­ bizonyítják, a dohányzás az egészségre káros. De úgy gon­dolom, amíg vannak „megszál­lottak”, akik vállalják a koc­kázatot, a jelenlegi vitás hely­zet fennmarad. Egy antiniko­­tinistának elég sok esélye van, hogy kitérjen a nikotinisták elől — azt hiszem, nem kell ebből a szempontból kétfelé osztani a társadalmat, s intéz­kedéseket, törvényeket, elkü­lönülést sürgetni a nemdo­hányzók védelmében. Nem jo­gi, erkölcsi, társadalmi kérdés ez, hanem egyéni magatartá­si, udvariassági kérdés, s egyetlen tennivaló van: az ér­dekeket, óhajokat kölcsönösen tiszteletben tartani. Az az igazság, normális em­berek között ebben az ügyben sem merül fel nézeteltérés, egy-egy munkahelyen, társa­ságban jól megférnek egymást becsülő, nem erőszakos, jóin­dulatú dohányzók és nem do­hányzók, mondhatnám: elszív­ják a békepipát­­! Korszerű és gyors HRBR ételkészítéshez vásároljon TISZTÍTOTT LEVESZÖLDSÉGET ÉS BURGONYÁT SZELETELT . FEHÉR ÉS VÖRÖSKÁPOSZTÁT. Kapható ZÖLDÉRT üzletekben! ÁLLANDÓAN az alábbi boltokban: cSín V., Szt. István körút 29. VII., Lenin körút 28. , Vm.József körút 10. KÉNYELMES! GAZDASÁGOS! • ÍZLETES! 9 Magyar Nemzet Lósport versenynaptár: Január 30. vasárnap, délután 2 órakor ÜGETŐVERSENY Február 2. szerda, délután fél 5 órakor ÜGETŐVERSENY S­PORT Az asztalitenisz Európa-ligában: Csehszlovákia—Magyarország 5:2 A magyar asztalitenisz-válo­gatott csütörtökön délután, Prágában Európa-liga mérkő­zést játszott Csehszlovákia együttese ellen. A legjobb összeállításában asztalhoz lé­pő magyar csapat meglepetés­re 5:2 arányú vereséget szen­vedett. Rosszul kezdődött: Jónyer, majd utána Klampár a döntő játszmában 19-re kikapott Orlowskitól, illetve Kunztól (Klampár 15:10-re vezetett!). Utána Kisházi 2:0-ra nyert Vostova, majd a Klampár, Jó­nyer pár ugyanennyire a Túrás, Orlowski kettős ellen, ezután azonban már csaló ha­zai győzelmeknek tapsolha­tott az egyre lelkesebb hazai közönség: az Orlowski, Vos­tova vegyes páros 2:1-re nyert a Jónyer, Magos páros ellen, Orlowski 2:0-ra Klampár és Kunz ugyanennyire Jónyer ellen. A ligában 4 mérkőzés­ből szerzett 6 pontjával Ma­gyarország vezet Csehszlová­kia (2—4) és a Szovjetunió (3—4) előtt. Szombaton Pozsonyban nem­zetközi verseny kezdődik 15 ország legjobbjainak részvéte­lével. Első nap a csapatverse­nyekre kerül sor, vasárnap és hétfőn lesznek az egyéni és párosviadalok. A férfi egyes­ben Jónyer és Klampár, női egyesben Kisházi, férfi pá­rosban a Klampár, Jónyer és a Börzsei, Schöler (NSZK) kettős, női párosban a Magos, Szendy, vegyes párosban a Jónyer, Magos és a Klampár, Szendi kettős van a kiemeltek listáján. A téli olimpia híreiből: Huszonhat ország versenyzői már Sapporóban készülnek Kilencszeres „védősáv” a női tábor körül Noha az olimpia megnyitá­sáig még egy hét hátravan, hu­szonhat ország 1217 küldötte már Sapporóban folytatja to­vább felkészülését. Csütörtö­kön verőfényes napfényben Finnország, Franciaország, Norvégia, Svédország, az Egye­sült Államok és a Szovjetunió lobogóját húzták fel a zászló­­rudakra, kellő ünnepélyesség mellett. Lenn a várósban mínusz 6 —10 fokot mértek, a magasla­ti versenyhelyeken mínusz 16 fokig is leszállt a hőmérő hi­ganyszála. Megérkezett Japánba Marc Hodler, a nemzetközi Sí Szö­vetség elnöke, s már repülőté­ren rögtönzött sajtótájékozta­tót tartott. Kijelentette: nem veszítette el a reményét, hogy hely­re jön az egyetértés a szö­vetség és a Nemzetközi Olim­piai Bizottság között, s az olimpia a legnagyobb rend­ben bonyolódik le. Az ausztrál Hugh Weir el­nökletével összeült az a bi­zottság, amelynek feladata a téli játékokon részt vevő spor­tolók „felülvizsgálata”. Ők döntik el, hogy kik felelnek meg az amatőrséget előíró sza­bályzatoknak. A bizottság utá­na a NOB végrehajtó bizott­sága elé terjeszti jelentését. Sajnos, hír érkezett újabb balesetről is: az amerikai Hany Peterson bobversenyző az egyik kanyarban „kiszállt” a pályáról, s bal karját törte. Nem indulhat el az olimpián. A rendezők nagyon komo­lyan veszik a férfi és női spor­tolók elkülönítését. A női szál­lást szinte hermetikusan elzár­ták az olimpiai falu többi rész­legétől. Kilenc ellenőrzésen kell annak keresztülmennie, aki a női tábort szeretné meg­látogatni. Az „átcsúszás” ed­dig senkinek sem sikerült. Nem ízlik a külföldieknek az erősen klóros vízből főzött tea. A legtöbben hamar rájöt­tek azonban az „ízesítés” mód­jára. A recept, vagy egy üveg Bourbon whiskyt, minden csé­sze teába csöpögtess belőle né­hány cseppet, s már nincs is panaszod... Rosszul járt az a küldöttség, amely tetemes mennyiségű sza­lámit szeretett volna magával vinni Sapporóba. A vámnál el­kobozták tőlük az egész kész­letet azzal, hogy húsárukra és egyéb termékekre beviteli ti­lalom van Japánban. A sváj­ciak egy kőszáli kecske szarvát vitték ajándékba a házigaz­dáknak. A szigorú vámőrök ezt is a tiltott áruk közé so­rolták és elvették. A súlyemelő sportban ismét fellángolt a vita: szükség van-e a nyomásra és a kilenc súlycsoportra? A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség vezérkara Mün­chenben ülésezett az­­ elmúlt napokban. Az ülésen — ame­lyen részt vett Aján Tamás, a magyar szövetség főtitkára is — terítékre került néhány olyan téma, amelyben nagy harc várható az elkövetkező hónapokban. Már jó ideje akció indult például a nyomás eltörléséért. A legutóbbi, perui VB idején megszavaztatták a kongresz­­szust, s mindössze 5—6 vokson múlt ennek a fogásnemnek a léte. Azóta a jelek szerint nö­vekedett az eltörlés mellett pálcát törők tábora. Ebben a kérdésben München dönt vég­leg, s ha az olimpián bármi­lyen probléma merül fel a nyomással kapcsolatban, ak­kor képtelenség megakadá­lyozni a törlését. A magyar szövetség álláspontja, hogy nem a nyomást kell megszün­tetni, hanem a szabályokat kell világossá tenni. Az 1896-os olimpiai játékokon még öt fogásnemben hirdettek bajnokot, helytelen lenne, ha háromról is tovább szűkítenék a számokat Káros lenne szak­mai vonatkozásban is a nyo­más eltörlése, mert olyan izomcsoportokat fejleszt, ame­lyek a másik két fogásnem fejlődésére is kihatással van­nak. A másik, ugyancsak nagy vitát kiváltó téma a súlycso­portok száma körül alakult ki. Mint ismeretes, rövid ideje hétről kilencre emelték a súlycsoportok számát, s most a nemzetközi szövetség illeté­kesei a régi rend visszaállítá­sát javasolták. Az indok: a kilenc súlycsoport megtartása nagy költségeket hárít a világ­­versenyeket rendező országok­ra. A tervezet szerint teljesen megváltoztatnák az eddigi súlycsoporthatár­okát is: 55 kló lenne a lég-, 60 kiló a pehely-, 67,5 kg a könnyű- és 77,5 kiló a váltósúly határa. A magyar álláspont az, hogy maradjon meg a kilenc súlycsoport. Bóbis Gyula birkózó olimpiái bajnok temetése február 2-án, szerdán 14 órakor lesz a Farkasré­ti temetőben. .Péntek, 1972. Jannskr Labdarúgó-válogatottunk Curitibában is vereséget szenvedett A magyar labdarúgó-válo­gatott hazai idő szerint csü­törtökön éjjel Curitibában — Sao Paulótól 500 km-re — játszotta le második dél-ame­rikai mérkőzését. A válogatott 10 000 néző előtt 0:0-ás fél­idő után 2:0-ás vereséget szenvedett. A jelentések szerint a euri­­tikai csapat keményen, időn­ként eléggé durván védeke­zett és rombolta a magyar támadásokat. A mérkőzés első gólját az 57. percben Pires lőtte, majd a 63. percben ugyanő volt eredményes. A magyar válogatott ezúttal Rothermel — Noskó, Kovács, Juhász P. — Szűcs, Vidáts — Szőke, Bene, Dunai, Zámbó, Tóth összeállításban játszott, s Illovszky szövetségi kapitány egyetlen cserét hajtott végre: a 78. percben Vidáts helyett Fábián lépett pályára. A válogatott már visszaér­kezett Sao Paulóba és legkö­zelebbi mérkőzését január 29-én, délután 5 órakor (ma­gyar idő szerint vasárnap éj­jel) a Palmeiras ellen játssza. SPORTNAPLÓ Hóh­ián­y miatt elmarad a Vasas vasárnapra tervezett szabadság­­hegyi tájékozódási sífutó versenye. Nagyszerűen szerepelnek a ma­gyar sakkozók a beverwijki ha­gyományos verseny különböző csoportjaiban. A nagymesterek között 13 forduló után Portisch 9.1 ponttal a mezőny élén áll, mögöt­te Hortnak és Pomatnak lös 1,a pontja van. A hátralevő két for­dulóban Portiscínnak már fél pont elég a végső győzelemhez. Ador­ján 5 ponttal a 14—16. helyen át. A mesterek A-csoportját Ribil Zoltán vezeti 11 ponttal, mögötte Enklaarnak 10 Hechtnek 8,5 pont­ja van. A mesterek B-csoportjá­­ban Portisch Ferenc 5 ponttal 2. helyen áll Reicher mögött A nők versenyében Ivánka ugyancsak két fordulóval a befejezés előtt 5­­ ponttal a negyedik (a szovjet Za­­tulovszkaja vezet 7 ponttal). A Nemzetközi Labdarúgó Szö­vetség az 1974. évi világbajnokság­ra új kupát ajánlott fel, miután a régit (a nímet kupát) Brazília harmadik győzelmével végleg el­nyerte. Az új „World Cup” 36 centi magas, 16 centi széles, súlya — tiszta aranyból — öt kiló és értéke 20 000 dollár. A díjat az olasz Silvio Gazzaniga tervezte és egy milánói céget bíztak meg az elkészítésével. Motoros jégversenyt rendezett Győrött a Városi Testnevelési és Sporttanács. A verseny húszkörös távját (csak 50 kcm-en aluli mo­torokkal indulhattak) a győri szabadtéri korcsolyapályán ren­dezték, sok száz érdeklődő jelen­létében. A győzelmet a győri Fi­nommechanikai Vállalat verseny­zője, Székely Tibor nyerte. Most vasárnap — ugyancsak a korcso­lyapálya jegén — autósok számá­ra rendeznek ügyességi versenyt. Megkötés, hogy a kocsikra nem szabad lánccal felszerelt, vagy szöges gumit tenni. A verseny a havas, csúszós utakon való biz­tonságos közlekedés jó próbája lesz. A Nemzetközi Atlétikai Szövet­ség tizenöt női és hat férfi­ világ­csúcsot hitelesített legutóbbi ülé­sén. Most hitelesítették többek kö­zött az amerikai Matzdorf 229 cm-es magasugró, a nyugatnémet Schmidt 76,40 m-es kalapácsvető csúcsát. A nőknél a szovjet Csi­­zova súlylökésben 20,43 m-rel, Melnyik diszkoszvetésben 64,88 m­­rel, az ausztrál Kilbum 200 m-es gátfutásban 26,1 mp-cel, az oszt­rák Gusenbauer magasugrásban 192 cm-rel, az NDK-beli Bumeleit 1500 m-en 4:08,6 perccel, az NSZK- ben Falck 800 m-en 1:58,5-tel ve­zeti a ranglistát. Villanyszerelőipari 1 | 1: I Vállalat 111 I Budapest, VR, III mm m TÁJT S,p utca 23* mm ■ ^ | ▼ Telefon: 221­^039 g | KORSZERŰ, GAZDASÁGOS, ÜZEMBIZTOS ÚJ GYÁRTMÁNYUNK. A 6,4 MS 250 A TÍPUSÚ MŰANYAG SÍ.VISATORXA, amely a fogyasztók helyének változtatása esetén lehetővé teszi a gyors hálózatra csatlakozást A rendeléseket felveszi A vív VÁLLALKOZÁSI osztálya Ügyintéző: GÁTI ENDRE KÉRJE GYÁRTMÁNYISMERTETŐNKET!

Next