Magyar Nemzet, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

Szerda, 1972. március 1. ) Új alternatíva Itáliában Az új olasz kormány tulajdonképpen azért alakult meg február 18-án, hogy minél előbb lemondjon. Ez úgy hangzik, mint egy commedia dell’arte. Miért ne? Az olaszok már annyira hozzászokhattak politikai rendszerük válságaihoz, hogy szinte kedvüket lelhetnék a rögtönzött drámaiságban, hiszen a végén úgyis rendbejön minden, vagy legalábbis megy a maga szabványos útján. Most is ez a helyzet? Vajon a szokássá vált válságok nem tompították el a közvélemény és a megfigyelők politikai érzékét? Sajnálatos volna, ha így lenne. A jelek szerint ugyanis egy újabb korszak zárult le a háború utáni olasz politikai életben. Felbomlott a tíz évvel ezelőtt kezdeményezett „középbal” kormánykoalíció (centro sinistra), s új alternatívát vetettek fel az események. Kevés a remény arra, hogy egy kis intermezzóval folytatódik a balközép irányzat (persze előfordulhat), legalább ugyanennyi esélye van azonban a „jobbközép” kormányzatnak is. Lehetséges, hogy teljesen jobboldali kormány alakul, de megtörténhet, hogy a baloldali népfront koncepciója kerekedik fölül. Hová, merre tart tehát Itália? A Colombo-kormány lemondása után 33 nap múlva alakult meg a háború utáni Olaszország 33-ik kormánya, Giulio Andreottival, a Democrazia Crisctiana parlamenti csoportjának vezetőjével az élén. A választás nem csupán azért esett az 53 éves politikusra, mert ő még nem volt miniszterelnök Itália eddigi kormányaiban — noha több kabinetben vállalt tárcát, mi több, hadügyminiszterként az ő főrendezésében került sor az 1960. évi római olimpiai játékokra — karrierjének tiszavirágéletű csúcspontját azonban elsősorban annak köszönheti, hogy közismerten jobboldali politikus, a legmegfelelőbb ember arra a manipulációra, ami ugyancsak először fordul most elő az olasz polgári demokráciában. A balközép kormány teljes összeomlásának kellett bekövetkeznie, hogy Andreotti miniszterelnök legyen átmeneti időre. Az alkotmány értelmében ötévenként tartanak parlamenti választásokat Itáliában. A jelenlegi törvényhozók megbízatása 1973-ban járt volna le. Giovanni Leone köztársasági elnök azonban egy évvel korábban feloszlatta a parlamentet. A parlament idő előtti feloszlatására utoljára a monarchiában került sor, 1924- ben, Beni,o Mussolini kívánságára. A mai időket természetesen nem hasonlíthatjuk a fasizmus korához, a hatalmi összefüggések és a jobboldali tendenciák azonban most is kimutathatók. Leone — a szakértők egyöntetű értékelése szerint — a kereszténydemokraták jobbszárnyának, valamint a jobboldali liberálisoknak és a neofasiszta Olasz Szociális Mozgalomnak köszönhette elnökségét az elmúlt év decemberében. Az olasz jobboldalsegítette az elnöki székhez. Viszonzásként most ő szeretné beemelni a jobboldalt a hatalomba. Ezért bízta meg Andreottit egy olyan kisebbségi kormány alakításával, amely kizárólag kereszténydemokratákból áll, és amelyről eleve tudta mindenki, hogy már első bemutatkozása után azonnal megbukik. Ez eddig megfelelne a polgári demokrácia szabályainak. A trükk vagy manipuláció — másnak nem nevezik Itáliában és a polgári sajtóban sem — abban áll, hogy Andreotti az előre kitervelt szándék szerint kormányt alakított, azután lemondott, a köztársasági elnök feloszlatta a parlamentet, hogy azután felkérje Andreottit és hivatalnokkormányát az államügyek vitelére a május 7. és 8-án sorra kerülő új választásokig. Ez azt jelenti, hogy a köztársasági elnök helyzeti előnyt biztosított a kereszténydemokrata pártnak. Andreotti és kormánya szervezi meg egyedül ezt a választást. A kereszténydemokrata adminisztráció birtokon belül került. ,A politikai leleményességnek ebben a hagyományos országaiban számos módszer alkalmazható a választások technikai lebonyolítására. A központi propagandaszerveket a szervezők irányítják. Előnyösebben rendelkeznek az anyagi eszközökkel, mint mások. Befolyásuk érvényesülhet a jelöléseknél ugyanúgy, mint a szavazatok összeszámlálásánál és ellenőrzésénél. Ami most történt, valóban nem egyéb, mint manipuláció a polgári demokráciával és parlamentarizmussal. A volt elnök, a szociáldemokrata Giuseppe Saragat alkotmányellenesnek nevezte ezt a manipulációt. Ami az olasz alkotmány idevonatkozó cikkelyeit illeti, nehéz jogi véleményt nyilvánítani, mert azok nem elég pontosak és világosak. Azonkívül, mint mondottuk, eddig még nem fordult elő ilyen eset a sok kormányt megélt háború utáni olasz politikai életben. Viszont az is kézenfekvő, hogy ilyen súlyos belpolitikai válság idején Itália utolsó törvényes kormányának, Colombo koalíciós kabinetjének kellett volna hivatalban maradnia az új választásokig. Ez a kormány képviselte lemondása után is Olaszországot a nemzetközi fórumokon. A lemondott miniszterelnök vett részt például a Közös Piacbrüsszeli tanácskozásán, amikor aláírták Anglia és a másik három ország csatlakozását. Törvényes jogát erre a parlamenttől kapta, s ez az utolsó érvényes mandátum mindaddig, amíg a törvényhozók nem bíznak meg mást az ország kormányzásával. A kísérleti kormányoknak nincs törvényhozó hatalmuk a népképviselet jóváhagyása nélkül. Persze, ha Colombo lemondott kormánya marad hivatalban, akkor a választások rendezésébe a volt koalíció többi tagjai, a kereszténydemokratákon kívül a szocialisták, szociáldemokraták és republikánusok is beleszólhatnak. Most e vitatott helyzetben Andreotti egyedül intézkedhet. A problémák persze ennél súlyosabbak Olaszországban. "Egy új, idő előtti választás sem oldhatja meg ugyanis az állam és a társadalom bajait. Ezek rendkívül sokrétűek. A gazdasági élet stagnál. Az árak 7,1 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben, s a bérharc következtében kiesett munkaidőt körülbelül 200 millió órára becsülik. A kis- és középüzemek egész sora ment tönkre, visszaesett a termelés, egyre nagyobb akadályokba ütközik az export, a beígért szociális reformok elmaradtak, s csak a hivatalos munkanélküliek száma meghaladja az egymilliót, amiben nincsenek benne a félnapos, úgynevezett „rövid munkára” ítélt dolgozók és idényszaki munkások. Kevés szó hangzott azután el arról, hogy Itáliában az elmúlt évtizedben valóságos népvándorlás történt. Nem észak- déli irányban, mint a skandináv országokban, hanem megfordítva, délről északra, a mezőgazdasági nincstelenségből az iparvárosokba. Nem tíz- vagy százezrek hagyták el megszokott otthonukat, hanem milliók. Az elmúlt évtizedben Itália lakosságának majdnem egynegyede, körülbelül 15 millió ember változtatta meg lakhelyét. Ez olyan új szociális problémákat vet fel, amelyek következményei egyelőre még fel sem mérhetők. Az Olasz Kommunista Párt egyik vezetője, Giorgio Amendola e problémákra célzott, amikor egyik beszédében figyelmeztetett: „Ne felejtsük el, hogy Hitler részben azért került hatalomra, mert kihasználta az elképesztő gazdasági helyzetet és irányítani tudta a munkanélküliek nagy tömegét.” Amendola képletesen a kétségtelenül észlelhető jobbratolódásra célzott, az újfasiszta szervezkedésekre, a bombamerényletekre, a Reggio Calabriában történt zavargásokra, az egyházban befolyással rendelkező visszahúzó erőkre és az újfasiszták előretörésére a legutóbbi (1971 június) részleges közigazgatási és tartományi választásokon. Ez a jobboldali felfejlődés jellemzi a mai hivatalnokkormány megbízatását is a választások megrendezésére. Figyelmeztető jel egyszersmind a baloldali erők számára, hogy fűzzék szorosabbra kapcsolataikat, és — ha a részletekben ellentétek is mutatkoznak köztük — az általános nagy kérdésekben teremtsék meg az akcióegységet, mert csak ez akadályozhatja meg a jobboldal szervezett és veszélyes előrenyomulását. .Vámos Imre Madar Nemzet • Kicserélik a gépjárművezetői igazolványokat A gépjárművezetői engedélyről, a villamos- és trolibuszvezetői igazolványról és azok visszavonásáról adott ki rendeletet a belügyminiszter. A vezetői engedély csak olyan járműkategóriába tartozó gépjármű vezetésére jogosít, amelyre azt érvényesítették. Intézkedik a rendelet a gyakorló vezetői igazolvány kiadásáról. Ilyen igazolvány csak annak adható, aki orvosi, illetve pályaalkalmassági szempontból megfelel. Villamos- és trolibuszvezetői vizsgát tett személyek e kategóriába tartozó járművek vezetésére három ellenőrző lappal ellátott igazolványt kapnak, ha járművezetésre közbiztonsági szempontból megfelelnek. Az engedély kiadásának díja 20 forint, elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott okmány helyett kiadott új vezetői engedély díja 60 forint. A jelenleg érvényben levő gépjárművezetői igazolványok továbbra is érvényben maradnak, de ez év december 31-ig lehet gépjárművezetői engedélyre kicserélni. A ki nem cserélt igazolványok ez időpont után érvényüket vesztik. A Pravda a kozmikus automaták eredményeiről Elméletileg teljesen kész egy olyan automata hold-obszervatórium terve, amely különböző megfigyeléseket és kutatásokat végez, a Földről irányítják és rádió-, illetve televízió segítségével nagy menynyiségű információt juttat a Földre. „A tudomány és a technika fejlődésének jelenlegi állapota és irama mellett ez a nem is olyan távoli jövőben már teljes mértékben elérhető” — írja a keddi Pravdában Alekszandr Mihajlov akadémikus. A szovjet tudós rámutat, hogy az elmondottak még inkább vonatkoznak a Vénuszra, a Marsra és más bolygókra. Ezeknek a bolygóknak elérése űrhajós által és az űrhajósok életfunkciójának megőrzése a több hónapig tartó űrrepülés során, óriási erőfeszítéseket és anyagi ráfordításokat követel. Mihajlov véleménye szerint a sikert ezen a területen szemlátomást még igen sokáig az automaták hozhatják meg. Az akadémikus hangsúlyozza, hogy az automatika és a távvezérlés további fejlődése mellett, az űrhajós-expedíciók indítása a bolygókra és a kockázattal, valamint óriási kiadásokkal járó űrrepülések háttérbe szorulnak és végső soron kiegészítő, de nem alapvető funkciót tölthetnek be. Mindez természetesen — írja a tudós — nem vonatkozik az orbitális állomásokra, amelyeken az ember jelenléte elengedhetetlen. A Luna—20 szovjet automata állomás pontos repülése még inkább megerősíti ezt a véleményt — állapítja meg a továbbiakban Mihajlov. A Luna—20 újabb kőzetmintákat szállított a Hold hegyes vidékéről a Földre. Ez jelentős mértékben kiszélesíti bizonyítékainkat a Hold ásványtanáról és földtanáról, mivel eddig csupán az úgynevezett holdtengeri területekről voltak adataink — hangsúlyozza a szovjet akadémikus, majd megállapítja: a kozmikus automaták új eredményének tudományos jelentősége lehetővé teszi a szovjet tudomány számára, hogy újabb fontos lépést tegyen előre a naprendszer tanulmányozásában. A Luna—20 útjának nemzetközi visszhangja A tudományos világ és a nemzetközi sajtó képviselői változatlanul széleskörűen kommentálják a Luna—20 szovjet automata űrállomás sikerét. Tatomir Andzselics profeszszor, a jugoszláv űrhajózási társaság elnöke a TASZSZ tudósítójával folytatott beszélgetésen kijelentette: „a Luna— 20 segítségével a Hold felületén végzett kísérletek olyan bonyolultak voltak, hogy úgy tűnt, ember jelenléte nélkül azokat nem is lehet végrehajtani. A Luna—20 azonban — az automatika valóságos csodája.” Kenneth Gatland, a brit bolygóközi távközlési társaság alelnöke, a szovjet hírügynökség tudósítójának adott nyilatkozatában egyedülállónak minősítette a Luna—20 teljesítményét. Kijelentette, mivel a Holdon történt talajmintavétel hihetetlenül nehéz feladat, e talajminták értéke a tudomány számára felbecsülhetetlen. A francia lapok is bő terjedelemben méltatják a Luna— 20 automatikus űrállomás sikeres útját. A l’Humanité rámutat: „ez az esemény az űrhajózás történetében fényesen illusztrálja azokat a lehetőségeket, amelyek a Holdnak és más kongóknak automatikus űrállomásokkal történő tanulmányozásában rejlenek”. Tanácskozás a Balaton déli partjának fejlesztéséről A Somogy megyei tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén a Balaton déli partja komplex fejlesztésének negyedik ötéves tervéről tárgyalt. A vonatkozó kormányhatározat értelmében a balatoni központi fejlesztési programban 539 millió forintot irányoznak elő az északi és a déli part fejlesztésére. Ebből az összegből a déli part számára 222,4 millió forint jut. Ezenkívül a Balaton-parti tanácsok fejlesztési terve 320 millió forinttal számol, míg a nem tanácsi szervek a fontosabb fejlesztési célokra 1,3 milliárd forintot terveztek a negyedik ötéves tervidőszakban. Ezekből az összegekből a siófoki Ezüst-parton, Zamárdiban partfeltöltést, parkosítást, út-, járda- és közműépítést végeznek, strandolási lehetőséget teremtenek. Az Ezüst-parton például négyezer személyes strandot létesítenek. Az 1,3milliárd forintból megépül a nyugat-balatoni és a kelet-balatoni regionális vízmű. Siófokon, Balatonföldváron, Balatonlelén, Balatonbogláron, Fonyódon szennyvíztelep és csatorna épül., Megkezdik a siófoki vasútállomás rekonstrukcióját és több Balaton-parti vasútállomást korszerűsítenek. Több mint ötezer négyzetméter alapterülettel növelik abolti és a vendéglátóipari hálózatot. Balatonföldváron és Fonyódon fejlesztik a szállodai hálózatot i. Hogyan dolgoztak az elmúlt évben a kohó- és gépipari vállalatok, tevékenységükben milyen tendenciák érvényesültek, és milyen feladatokat kell megoldaniuk ebben az évben? Ezekre a kérdésekre kaptak választ a gazdaságpolitikai újságírók az Országház Gobelin-termében tartott sajtótájékoztatóig Dr. Várkonyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának vezetője nyitotta meg a tanácskozást, majd dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter a bevezetőben arról szólt, hogy a kohászati vállalatok termelése tavaly 3,2 százalékkal emelkedett az előző esztendőhöz képest. A vállalatok általában kielégítették a feldolgozó ipar alapanyagszükségletét. Kivételt képeztek az öntvények és a kovácsolt termékek, amelyekből az ellátás nem volt zavartalan. Kilencszázzal csökkent a kohászati vállalatok létszáma és a termelés növekedésének 100 százaléka a termelékenység növelésével valósult meg. A képződő részesedési alap nem éri el az előző évi színvonalat, öt kohászati vállalat részesedési alaphiánnyal zár. Év végi részesedésként mintegy 86 millió forintot fizet dolgozóiknak, ez körülbelül 11 napi bérnek felel meg. Ez átlagszám, de lesz olyan vállalat, amely nem fizet nyereségrészesedést. Autóbuszaink nemzetközi sikere A legdinamikusabban fejlődött a közúti járműipar, a híradástechnikai és a műszeripar termelése. A közúti járműprogramban részt vevő vállalatok lényegében teljesítették előirányzott termelési feladataikat. Az Ikarus-gyár 6360 autóbuszt állított elő. Megkezdte a 200-as típusú autóbuszcsalád fejlesztését és gyártását. Egyes típusai jelentős nemzetközi elismerést váltottak ki. Lipcsében aranyéremmel, Monacóban pedig nagydíjjal utalmazták az Ikarus autóbuszt. A kormányprogramban szerreplő számítástechnikai fejlesztés kedvező változást irányoz elő a híradástechnikai és a műszeripar gyártmánystruktúrájában. Javaslatokat dolgoztak ki és a kormány elé terjesztették a Ganz-MÁVAG és a Magyar Hajó- és Darugyár strukturális és egyéb gazdasági problémájának rendezésére. A gépipari vállalatok 11 napi bérköltségnek megfelelő részesedést terveznek, de 12 vállalatnál mutatkozott részesedési alaphiány. Magyar—szovjet együttműködés Az idei feladatokkal kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: " Lényegesen magasabb exportforgalom-növekedést kell elérnünk. A leggyorsabban növekszik a Szovjetunióba irányuló gépexport. Elsősorban a közúti járművek, és ezek alkatrészei, a komplex vegyipari és élelmiszeripari berendezések, orvosi műszerek és eszközök kivitele emelkedik. A közúti járműkooperáció keretében különféle hátsóhidakat szállítanak a Szovjetunióba. Nagy figyelmet igényel a Zsiguli személyautóhoz gyártott alkatrészek ütemes szállítása, annál is inkább, mert a szállítandó mennyiség a múlt évi 165 ezer készlethez képest az idén 300 ezer készletre emelkedik, tehát csaknem megkétszereződik. A tőkés piacokra az idei terv a kohászatnál 10, a gépiparnál pedig 15—16 százalékos exportnövekedést irányoz elő. Lényegében tehát már ebben az évben el kell érni az 1974-re előirányzott tőkés export színvonalát a gépiparban. Dr. Horgos Gyula ezután a KGST gazdasági integráció jelentőségével foglalkozott. — Jelentősen szélesedtek — mondotta — a kétoldalú gyártásszakosítási egyezmények előkészítésére vonatkozó munkák. Magyar—szovjet viszonylatban öt gyártásszakosítási egyezményt kötöttünk, amelyek erősáramú ipari termékeket, traktorokat, mezőgazdasági gépeket, gumi- és műanyagipari gépeket és berendezéseket, valamint komplett laboratóriumokat érintenek. 14 milliárd befizetés — Kiemelt feladatként határozta meg a minisztérium 1972-re a vállalati munkaerőgazdálkodás javítását. Az eddigi elemzések arra utalnak, hogy az intézkedések csak részben oldották meg a problémákat. Elkerülhetetlenül szükség van olyan vállalati belső intézkedésekre, mint a munkaerőképzés, a belső erőforrások igénybevétele, a vállalaton belüli munkaerőátcsoportosítás, ésszerűsítés, a szervezettség növelése. A Központi Bizottság december 1-i határozatában foglalt feladatokról szólva, a miniszter hangsúlyozta: " A vezetők egy jó része tud élni a gazdasági reform új lehetőségeivel, megfelel a magasabb követelményeknek. Ezekre a vezetőkre építhetünk, segítségükkel felszámolhatjuk azt az ellentmondást, amely a termelőerők fejlettsége és a vállalatok szervezettségi színvonala között mutatkozik. A szervezés a vezetésnek egyik fontos funkciója. Ha a gazdasági vezető a dolgozók széles körére támaszkodva magasabbra emeli a vezetésszervezés színvonalát, ha megteremti a dolgozók munkájához a szükséges feltételeket, akkor a gazdasági hatékonyság jelentős javulása sem marad el. A miniszter tájékoztatója után az újságírók kérdéseket tettek fel. A Magyar Nemzet munkatársa a többi között megkérdezte: a kohó- és gépipari vállalatok előreláthatólag milyen összeget fizetnek be az állami költségvetésbe? — Az 1970. évi eredmények alapján körülbelül 14 milliárd forintot fizettek be vállalataink az állami költségvetésbe, ez az összeg a múlt évi eredmények alapján azonos lesz. A Magyar Nemzet további kérdése így szólt: a nagy beruházásokhoz, továbbá a lakásépítési programhoz szükséges gépeket, berendezéseket, felszereléseket idejében adták-e át? Hidas István, a KGM kereskedelmi főosztályának vezetője elmondotta, hogy a kiemelt beruházások gépeit határidőre leszállították. A lakásprogramhoz az idén nagyobb mennyiségű szerelvényt készítenek. Előtérben a gépkivitel növelése és a szervezés színvonalának emelése Dr. Horgos Gyula miniszter aGM-vállalatok feladatairól Dinamikus növekedés várható a kisipari szövetkezeti vállalatoknál A kisipari szövetkezeti vállalatok 1975-re 42,6 milliárd forintos termeléssel számolnak, amivel szemben az OKISZ választmánya 45,7 milliárdos előirányzatot fogadott el. Különösen kiemelkedő fejlődést várnak a vegyi, gumi- és műanyagiparban, a közlekedési eszközök gyártásában és a faiparban. Mérsékeltebb fejlődésre számítanak a műszeriparban, a textilruházatban és a fémtömegcikk-iparban. A terv szerint a vidéki szövetkezetek súlyának emelkedésével egyidejűleg csökkenne a budapesti szövetkezetek termelésének aránya. Igen dinamikus fejlődést irányoznak elő a lakossági javító-szolgáltató tevékenységben. Például a gépjárműjavítás fejlődését 374, a háztartási készülékek javítását 260, a lakáskarbantartást 240, a mosás, vegytisztítás ágazatát 246 százalékkal kívánják növelni Jelentős növekedést várnak a szövetkezeti Lakásépítkezés területén, amely másfélszerese lenne a III. ötéves tervben teljesített mennyiségnek. A kisipari szövetkezetek exporttevékenysége a tervperiódusban erőteljesen emelkedikés 1975-ben az előirányzat szerint 75 százalékkal lenne több, mint 1970-ben, összegszerűen az export elérné a 7,7 milliárd forintot. A szövetkezetek a termeléstöbblet nagy részét termelékenységből és csak kisebb részét végeznék létszámnövelésből. Az eddig készített tervek 8 milliárd forint értékű beruházást tartalmaznak, ami lényegesen magasabb, mint amennyit a felsőbb fórumok reálisnak tartanak. Épp ezért szükségesnek tartják, hogy a beruházási terveket újból vizsgálják felül és csak a reálisan megvalósítható javaslatokat tartsák fenn.