Magyar Nemzet, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-13 / 86. szám

6 Magyar Nemzet NAPI KRÓNIKA luintnMUMtttUÜÜlltUliilUtú -Áa/asu/ Mar erősen szürkült, amikor csomagokkal megrakodva ha­zafelé igyekeztem. Az utca ki­halt volt, csupán mögöttem baktatott valaki. Ha gyorsítot­tam, tempósabban kocogtak a léptek, tehát semmi kétség — gondoltam — aszfaltbetyár követ. Egy lámpaoszlop alatt telefonfülke állt, ide belépek — jött a mentőötletem —, és így elválik majd, hogy gya­núm alapos-e, avagy képze­lődöm. Az ismeretlen megállt a telefonfülke előtt — most­­már semmi kétségem —,várt, én pedig telefonáltam. Amikor az üvegkalitkát elhagytam, ő nyomban belépett, de szinte semmi egérutat nem nyertem, máris újra mögöttem loholt. Futólépésben iramodtam to­va, üldözőm pedig a nyomom­ban fújtatott. — Álljon meg , kérem, ne rohanjon — kiabált kifullad­va. — Hohó — gondoltam —, még hogy meg is látják. — Nézzen csak hátra, csu­pán egy pillanatra — szólt most már parancsolóan —, mert különben nagyon meg­bánja. — Ez aztán több a soknál — mormogtam, és át akartam rohanni az utca túlsó oldalára, mert láttam, hogy ott többen jönnek. De egy autó keresz­tezte utamat, így meg kellett állnom egy pillanatra. Köve­tőm beért, és mellém ugorva, karját magasba lendítve or­rom elé tartotta retikülömet, amelyet nagy izgalmamban a telefonfülkében felejtettem. Aztán kalapját megemelve, sarkon fordult és gyors lép­tekkel elindult vissza, a tele­fonfülke irányába. —érté— — Losonca Pál, az Elnöki Tanács elnöke fogadta Dinh Ba Thit, a Dél-vietnami Köz­társaság budapesti nagyköve­tét, aki átadta kormánya üze­netét. Az Elnöki Tanács el­nöke ennek kapcsán a magyar nép és a kormány teljes támo­­gatásáról biztosította a Dél­vietnami Köztársaság ideigle­nes forradalmi kormányát. — Wolfgang Rauchfuss, az NDK miniszterelnök-helyette­se Berlinben fogadta dr. Hor­gos Gyula kohó- és gépipari minisztert. Az NDK és Ma­gyarország gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműkö­dése intenzívebbé tételével összefügó kérdések kerültek megvitatásra. — Ifjúsági delegáció utazott szerdán a Szovjetunióba, a le­nini Komszomol ideológiai munkájának tanulmányozására és a két testvérszervezet együttműködésének továbbfej­lesztésére, dr. Gombár József­nek, a KISZ kb titkárának vezetésével. — Agrártudományi együtt­működési megállapodás rész­letes tematikájáról tárgyaltak a Magyar Tudományos Aka­démián szerdán négy ország: Bulgária, az NDK, a Szovjet­unió és Magyarország tudo­mányos delegációi. A négyol­dalú eszmecsere része annak az együttműködési megállapo­dásnak, amelyet 1970-ben kö­töttek a résztvevő országok mezőgazdasági minisztériumai. A delegációkat szerdán hiva­talában fogadta Erdey-Grúz Tibor, az MTA elnöke.­­ Solohov­eszt o­roszul Klein J­e­­nő előadásával, Berthold Brecht­­est németül, Fodor Judit tanár elő­adásával, Himankel angolul a he­ti tomokrot Lőrinczi Dénes veze­­t­ésével, pénteken 5 órától az V., Deák Ferenc utca 5. alatti Fej­lesztési Bánik Klubban, a k­iszisták szervezésében. Megismételve szom­baton 4 órától a XII., Győri út 9. alatti Testnevelési Főiskola klub­jában és vasárnap 5 órától a IX., Kinizsi u. 2. alatti egyetemi kollé­giumban. Az előadások után szó­rakozás, zene, tánc, kizárólag ide­gen nyelvek gyakorlásával. Hétfőn és kedden színház- és mozilátoga­tás, amelyet megbeszélés követ. — „Szovjet hős városok” címmel dokumentációs kiállí­tás nyílt szerdán a dunaújvá­rosi tanács dísztermének elő­csarnokában.­­ Az első, Magyarországon megjelent lengyel lap, a Ty­godnik Polski századik évfor­dulója alkalmából kiállítás nyílik meg péntek délben a Lengyel Kultúrában, a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetsége és a Lengyel Kultúra közös rendezésében. A kiállí­tást Siklósi Norbert, a MÚOSZ főtitkára nyitja meg, a ma­gyarországi lengyel sajtó tör­ténetéről dr. Stanislaw A. So­­chacki tart előadást.­­ A magyar nyelv hetét is­mét megrendezi április 24 és 30-a között a TIT budapesti szervezete. A nyelvművelő so­rozatot, amelyet a Kossuth Klubban tartanak, április 24-én Grétsy László előadása nyitja meg „A magyar nyelv gazdagsága és szépsége” cím­mel.­­ Leváltották a Poznan melletti Luboni Keményítő­­gyár igazgatóját, műszaki igaz­gatóját, főtechnológusát, és több részleg vezetőjét, miután a kormány különbizottsága megállapította, hogy a válla­latnál nem tartották meg a tűzrendészeti előírásokat. Ez okozta a gyár dextrinüzemé­­ben történt robbanást, amely­nek 16 halálos áldozata volt, s súlyos anyagi károk kelet­keztek. A miniszter fegyelmi intézkedéseitől függetlenül a robbanás ügyében a rendőrség tovább folytatja a nyomozást.­­ KÉT KISFIÚ ÉLETÉBE KE­RÜLT a figyelmetlen átszaladá­s az úttestein. Budapesten, a XVI., Sza­badság útja és Fuvallat utca ke­reszteződésében a 16 éves Dörgő Ferenc tanuló féktávolságon belül került egy teherkocsi elé, amely elgázolta. A fiú a mentőautóban meghalt. Debrecenben Sípos Lász­ló hétéves kisdiákot ütötte el ha­sonló okból egy motorkerékpár. Sípos László kórházba szállítása után halt meg. — A párizsi gengsztertrió — Christian Jubin és a Lé­­gard házaspár —, amely hét­főn túszok kíséretében meg­szökött a vizsgálóbíró hivata­lából, szerdán horogra került. A trió újabb személykocsit próbált rabolni, a kocsi női vezetőjének segélykiáltásaira azonban rendőrjárőr érkezett a helyszínre. A banditák némi harc után megadták magukat.­­ NEM DOLGOZOTT, S LOPÁ­SOKBÓL TARTOTTA FENN MA­GÁT Gyülvészi Barnabás 19 éves pusztaszabolcsi lakos. A székesfe­hérvári megyei bíróság fellebbezé­si tanácsa közveszélyes munkake­rülésért, személyi igazolvány meg­hamisításáért, öt rendbeli lopásért és magánlaksértésért jogerősen egyévi és tízhónapi szabadságvesz­tésre ítélte Gyülvészi Barnabást. — Tizenkét spanyol ejtőer­nyős vált a Kanári-szigetek térségében tartott hadgyakor­latok áldozatává kedden, 60 társuk pedig sérüléseket szen­vedett. — SZEMÉLYVONAT GÁZOLTA HALÁLRA Szekszárd és Bátaszék között Vincze Józsefné decsi la­kost, aki a sínek között haladt. — Beomlott egy hegyi út kedden a kolumbiai—ecuadori határ közelében és egy arra haladó autóbusz az útmenti, 150 méter mély szakadékba zuhant. A szerencsétlenség kö­vetkeztében tizenketten meg­haltak, 15 személy pedig meg­sebesült. — A televízió műsora csütörtö­kön. 11.55: Iskoláiévá. 17.25: Hí­rek. 17.30: Cirkusz mindenhol. Amerikai film összeállítás. 17.50: Rólad van szó! Fiatalok önismere­ti műsora. 18.20: Memória, 1. rész. 19.13: Esti mese. 19.30: TV-Hiradó. 20.00: Érdekházasságok. Vladimír Neff regényének tévéfilm-változa­­ta, m. rész. 21.23: Toulouse-Laut­­rec. Francia képzőművészeti kis­­film. 21.40: Műszakváltás .. . Kör­­kapcsolásos élő közvetítés egy ke­nyérgyárból, egy textilüzemből és a Dunai Vasműből. 22.30: TV-Hír­­adó — 2. kiadás. — Tudományos ülést rende­­­­zett szerdán a Szegedi Tanár­képző Főiskola és a TIT Csongrád megyei szervezete Petőfi születésének közelgő 150. évfordulója alkalmából. A tanácskozás témája: Petőfi költészetének korszerű oktatá­sa az általános iskolában. A bevezető előadást Hegedűs András tanszékvezető főiskolai tanár, a Szegedi Tanárképző Főiskola főigazgatója tartotta. — József Attila emlékpla­kettel jutalmazta a makói ta­nács vb. Szalma István álta­lános iskolai igazgatót, a ma­kói József Attila Emlékbizott­ság titkárát, aki ebben a tár­sadalmi tisztségében a város­ban öt éve szervezi és irá­nyítja a József Attila ünnep­ségeket. A makói városi ta­nács képzőművészeti emlékér­mét művészeti tevékenységéért és szervező munkájáért Dér István festőművésznek ítélték oda. A vízhiánnyal kell számolni áp­rilis 14-én, pénteken 7—17 óra kö­zött a XX., Vécsey úti lakótelep területén, hálózatátalakítási mun­kák mia­tt, közli a Fővárosi Víz­művek.­­ A tudományos diákkörök 10. országos konferenciája élelmiszer- és fagazdasági szekciójának háromnapos ülés­szaka szerdán befejeződött a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. A hat agrár al­­szekció mindegyikében egy­­egy fődíjat osztottak ki, ame­lyeket májusban, a tudomá­nyos diákkörök 10. konferen­ciájának országos értékelése­kor kapnak kézhez a legjobb dolgozatok készítői. A MÉM által alapított Nyisztor György díjat a Budapesti Kertészeti Egyetem tudományos diákköre nyerte.­­ Vágányépítési munkát végez­nek április 13-ról 14-re virradó éj­jel 23 órától 4 óráig a XIV.. Er­zsébet királyné úton a Rákos-pa­tak—Fűrész út között. A munkáik ideje alatt a 67-es és 67/a villa­mosok Szarvas tér, illetve Baross tér—Rákos-patak (a 44-es végállo­mása) között, a 62-es villamosok Örs vezér tér, Erzsébet királyné útja között közlekednek. A MÁV- telep és a Thököly út között a Ko­lozsvár utca—Erzsébet királyné út­ja—Mexikói út útvonalon villa­­mosviteldíjjal autóbuszokkal biz­tosítják az utazóközönség elszállí­tását.­­ Budapestről ezer fiatal vehet részt az NDK üzemei­ben szakmai gyakorlaton, kö­zölték a fővárosi tanács mun­kaügyi főosztályán. A jelent­kezés április 18-án kezdődik a XIII., Katona József utca 25. szám alatti munkaerő-gazdál­kodási hivatalnál és három hónapig tart. A kiutazásokra előreláthatóan ősszel kerül sor. A KÉT SZABÁLYOSAN HALA­DÓ GYALOGOST GÁZOLT EL a IX., Közraktár utca és Boráros tér torkolatában Dancsó Károly gép­kocsivezető, aki személy­kocsijával nem adta meg nekik az elsőbbsé­get. A mentők Sebők Annát sú­lyos, Sebők Juliannát pedig köny­­nyebb sérüléssel szállították kór­házba. Dancsó ellen a rendőrség eljárást indított. — A letenyei határátkelő­állomást a jelenlegi kétszere­sére bővítik. — A REVIVAL-EGYÜTTES (Scholtz Annamária és Tornai Pé­ter gitár, Véghelyi Béla fuvola, Szabó István gordonka és Leonch Boldizsár ének), a régi muzsika kedvelőinek és előadóinak egyik legjobb társasága. Április 21-én es­te 8 órakor a Budai Vár Gótikus termében hangversenyt adnak. A középkor énekes dallamaitól a mind gazdagabb hangszeres iro­dalomig, angol, francia, németal­földi, spanyol és magyar művek szerepelnek műsoraikon. A régi zenét mai hangszereken játsszák. Ezzel az elgondolással a korai remekművek szép megszólaltatását kívánják szolgálni. Jegyek a hely­színen válthatók.­­ — Szolnok megye egészség­­ügyi helyzetéről tájékoztatta a megyei képviselőket dr. Lell­ei Gábor megyei főorvos az or­szággyűlési képviselők Szolnok megyei csoportjának szerdán Szolnokon megtartott ülésén. Az országgyűlés következő ülésszakára való felkészülés jegyében tartotta meg szerdán Szegeden ülését a Csongrád megyei képviselőcsoport is. — A bolgár elektronikus számológép- és írógép-bemu­tatót Mladen Sztancsev, a bol­gár kereskedelmi kirendeltség igazgatóhelyettese nyitotta meg szerdán a Bolgár Kultúrköz­­pontban. — Országos tanulmányi pá­lyázatot hirdet a Belkereske­delmi Minisztérium a keres­kedelmi és vendéglátóipari szakközépiskolák tanulói ré­szére különböző kereskedelmi és vendéglátóipari témákról. — Alsóörs község üdülő­hellyé nyilvánított területét az egészségügyi miniszter kiter­jesztette. — Majormúzeumot rendez­nek be Keszthelyen, a magyar mezőgazdasági felsőoktatás nagy múltú központjában.­­ A csebokszári Jakovlev Állami Pedagógiai Főiskola 25 tagú művészeti csoportja szer­dán hazautazott Egerből. A Csuvas ASZSZK fővárosának tanárjelöltjei a testvérkapcso­latok jegyében 10 napot töltöt­tek Heves megyében. A csuvas művészegyüttes fellépett a fel­sőoktatási intézmények egri országos folklór fesztiválján, s több Heves megyei községben is bemutatta műsorát. A VI. bélyegaukció kiállítását szerdán nyitotta meg a Bizományi Áruház Várradjat Kinizsi utcai köz­pontjában. A bélyegek április 15-ig tekinthetők­ meg. Az árverést va­sárnap 10 órától tartják a BÁV Kinizsi utcai nagy term­ében.­­ Az ifjúvezetők II. orszá­gos parlamentjének harmadik napján, szerdán befejeződött az úttörőcsapatoknál tevé­kenykedő ifjúvezetők négy szekcióban lezajlott tanácsko­zása. — Mongóliába utazott a Mecseki Ércbányászati Válla­lat geológusainak és geofizi­kusainak egy csoportja, hogy a baráti országban államközi szerződés keretében kutató­munkát végezzenek. — „Spanyol antológia­’ cím­mel Müller Miklós Spanyolor­szágban élő magyar szárma­zású művész fényképeiből kiállítás nyílt meg szerdán a KKI Dorottya utcai kiállító­­termében. A megnyitót dr. Or­­tutay Gyula akadémikus tar­totta. A megnyitón megjelent hazai kulturális életünk szá­mos kiválósága. Ott volt a bu­dapesti spanyol konzulátus képviseletében Carlos Gámir meghatalmazott miniszter is. — HALÁLOZÁS. Fájdalommal tudatjuk, hogy özv. dr. Gyulai Lászlóné, sz. Richard Rostoczil Mária, életének 61-ik évében el­hunyt. Temetése április 19-én fél 12-kor lesz a Farkasréti temető­ben. Gyászolja: fia Glócz Ferenc és családja. X — Pallaghy Levente hosszas szenvedés után elhunyt. Temetési búcsúztatása, uma elhelyezése, 15-én, szombat de. 11-kor lesz a Gödöllői temetőben. X — Asztalos Gyula festőművész, hosszas betegség után 1972. ápr. 1-én elhunyt. Temetése Farkasré­ti temetőben április hó 13-án, du. fél 3-kor lesz. A gyászoló csa­lád.­­ — Fájó szívvel tudatom mind­azokkal, akik is­mert­ék. Édesapám Kisdi Bernét 1972. ápri­l1-ém hosz­­szú szenvedés után meghalt. Te­metése 1972. IV. 13-ám, du. 2 óra­kor az óbudai temetőben. Gyászol­ják: lánya, veje, unokája, testvé­rei. X — Fájdalommal tudatjuk mind­azokkal, akik ismerték és szeret­ték, hogy Valentin Ottóné sz. Haj­nal Ella, április 8-án hosszú szen­vedés után elhunyt. Temetése áp­rilis 14-én, fél 10 órakor a Rákos­­keresztúri temetőben lesz. (Kozma utca 6.). X — A Gabona Tröszt Vezetősége, Pártszervezete és Szakszervezeti Bizottsága mély fájdalommal tu­datja, hogy Horváth József elvtárs, csoportvezető, az Élelmezésipar Ki­váló Dolgozója, életének 49. évé­ben, rövid szenvedés után elhunyt. Szeretett Elvtársunkat, munkatár­sunkat, saját halottunknak tekint­jük. Búcsúztatása és temetése 1972. április 18-án, 15 órakor lesz, a gyá­szoló család kívánságának megfe­lelően a Rákoskeresztúri temető­ben.­­ — A gyászoló család értesíti mindazokat, akik ismerték és sze­rették, hogy Májer Henrikné, szül. Czeizler Ida, életének 86 év­ében­ el­hunyt. Temetése április 14-én, dé­li 1 órakor lesz a Rákoskeresztúri temetőben. (Kozma u. 6.). X — Köszönetnyilvánítás: Köszöne­tet mondunk mindazoknak, akik férjem, Takács Pál búcsúztatásán részt vettek, személyesen vagy írásban fejezték ki részvétüket. Takács Paine és Családja,­­ L. László világéletében a légynek sem ártott. Öthónapos korában agyhártyagyulladást kapott, s gyógyulásától fogva már csak mint gyengeelméjűt ismerte meg a környezet. Vol­tak, akik egyenesen szeretetre méltónak tartották. L. László felcseperedvén, koldulni és egyben inni kez­dett. A kocsmákban kedvelték. Részeg szénhordók, lumpenek borgőzös tréfáinak céltáblája lett, akik leitatták, s amikor az italtól megjött a hangja, ki­hívták a rendőrséget. Laci sze­retett így élni, de hát — amint azt a kalendáriumból tudjuk — minden gyöngyéletnek vége szakad egyszer. Családját üldözte a balsze­rencse. 1963-at írunk, amikor L. László édesanyja meghal. 1965-ben apját, aki nyugdíjas villamoskalauz, beszállítják a kórházba az érszűkülete miatt és egyik lábfejét bokától azon­nal amputálják. Ahogy a kórházból kikerül, egy albérletben lakó özvegy­asszonyt ajánlanak neki gon­dozóul. Az öreg beszél az ille­tővel, özvegy H. Ádámnéval, aki még lányát is elhívja, hogy együtt szemléljék meg a la­kást. Végül mindhárman úgy döntenek, hogy menni fog a dolog. H.-né és a lánya állandó bejelentővel beköltöznek a nyugdíjashoz és becsülettel gondozzák, ahogy az a nagy­­könyvben meg van írva. Idő­sebb L. ezután még három hó­napig tengődik üszkösödő lá­bával, majd távozik az árnyék­­világból. Temetés után az elhunyt há­rom épelméjű gyermeke össze­gyűlt a lakásban, amelyet Laci örökölt, és mivel egyikük sem volt hajlandó vállalni a gyen­geelméjű öccs gondozásával, jogi képviseletével járó nehéz­ségeket, egyhangúan és nagy­lelkűen megállapodtak abban, hogy Laci hivatalból kineve­zett gondnoka özv. H. Ádámné lesz, aki — cserében a terhes megbízatásért — holtáig a kér­déses lakásban élhet. Az öz­vegy készséggel vállalta a gondnokságot. Aztán a rokonok elvonultak. Az elkövetkező hét év alatt az elmegyenge öccs sorsa iránt a leghalványabb érdeklődést sem tanúsították. Hogy a lakásban ezután hár­masban hogyan folyt az élet, annak csak az isten és H.-né a megmondhatója. A szomszé­dok, ismerősök, szemtanúk be­számolója szerint volt botrány, hangos jelenet és ordítozás elég. A nagylány két év múl­va férjhez ment és a férfi szü­leihez költözött D.-re, egy ve­randából átalakított külön szo­bába. Laci pedig, mint régen, koldulni járt, a pénzt hazaad­ta, tűrte a veréseket, általá­ban enni is kapott, és egy-egy kiadósabb ivászat után — szin­te menetrendszerűen — beke­rült a zártosztályra. 1971 nyarán viszont H.-né lánya és veje, az özvegy egész­ségi állapotára hivatkozva, fel­jöttek Pestre és beköltöztek a lakásba. Ettől fogva a csalá­dias idill máza alatt nőni kezd­tek a lappangó feszültségek. Laci november 26-án este nyolc óra tájban zörgette meg a lakás ajtaját. Hogy mi tör­tént és hogyan, azt pontosan nem tudni, a veszekedés min­­densetre kirobbant, Laci dü­höngött, a házmester pedig, aki eddig is atyaian pártfogolta a gyengeelméjűt (az atyai pofo­nokat is beleértve), telefonon kihívta az URH-t. H.-né másnap bement a XIV. kerületi tanács állami gondozottak osztályára, és egy vádaskodó hangvételű bead­ványban — hivatkozva saját betegségére és a gondozott tűrhetetlen magatartására — a gondnoki szerződést felbontot­ta. Ennek most kerek négy hó­napja. A gondozott az elme­gyógyintézetben, a gondnok és családja a kiverekedett lakás­ban tartózkodik. A ház emeletes, vedlett és sötét. Ragacsos titkokat, fej­felcsapó veszekedések vissz­hangját őrző kapualjában a paprikáskrumpli szaga ter­jeng. — Jöjjön beljebb, már vár­tuk magát — fűrészeli egy hang a konyha mélyrétegeiből a csengetésre, amikor az ajtó kitárul és egy ijesztően kifes­tett, fiatal női arccal találom szemközt magam. Duzzadt szemhéjain vastag, kefe festék- -réteg, ajka divatosnak vélt ró­zsaszín rúzzsal óriásira festve. Az arc mosolyog, kissé erősza­kosan, és akkor már tudom, hogy ez csak H.-né lánya le­het. A konyhában, karosszékből fabrikált ágya mellett, négy­éves forma kislány dörzsölgeti szeméből az álom utolsó ma­radékát. Aztán H.-né is előke­rül és vele együtt az első igazi meglepetés: özvegy H. Ádámné rikítóan festi a haját. A konyhaasztalhoz telepe­dünk, cigarettázunk. A mérkő­zés tulajdonképpen belépésem pillanatától lefutottnak tekint­hető. Mert a beszélgetés jófor­mán kimerül özvegy H. Ádám­né áradatszerű monológjában, amelyben részletesen beszá­mol furcsa gerincbetegségéről, a néhai katonatiszt, H. Ádám zegzugos pályafutásáról, a szomszédok mániákus rosszin­dulatáról, amellyel folyvást összeesküvést szőnek ellene. — ... És akkor este is nyolc­kor jött haza, részegen, pedig nem szabadna neki innia, mert agyilag is született gyenge, és mondtam neki, hol jártál me­gint, az anyád istenit, de akkor nem válaszolt, hanem bement a szobájába és lefeküdt. Na­gyon szép szobája van, mindig ott van benn, velünk egy asz­talnál nem ehet, mert olyan csúnyán eszik, hogy azt kibír­ni nem lehet. Akkor este be­adtam neki öt palacsintát, nem ette meg, hanem éjjel fél ket­tőkor kiült ide és nyögni kez­dett, hogy „jaj, jaj a fejem”, meg káromkodott... — Úgy tudom, ön úgy po­fonvágta, asszonyom, hogy ne­kiesett a falnak. Attól fájha­tott a feje. — Méghogy pofonvágtam! El ne higgye! — ugrik fel H.­­né és vádlón nem mutat. —* Igaz, én aztán szigorú voltam vele, azért is bírtam ki hét évig. Kapott az taslit, jobbról­­balról, de hát mindenki verte, aki boldogulni akart vele. Ak­kor éjjel, ahogy nyögött, mond­tam, Laci, mari lefeküdni, piszkos csirkefogó, s akkor még jobban elkezdett károm­kodni, és jött felém, hogy meg­fogja a nyakamat, én meg át­szaladtam a házmesterhez, aki az URH-nak telefonált. — És a gondnokság? — ... A gondnokság? A gondnokságot tovább nem vál­lalom. Beteg vagyok, kérem, egészen rokkant, akárki tanú­sítja. — És mi lesz a lakással ? Mi lesz Lacival? — Nézze, megmondom őszin­tén — szól közbe a lánya —, én többet D.-re nem megyek vissza. Akkor is nehéz volt megszokni, most még nehezebb lenne. Vissza nem megyek, nincs az a pénz, amiért meg­tenném. Sok mindenről beszél még az özvegy meg a lánya: gonosz rokonokról, izgága házmester­ről, aki nekik halálos ellensé­gük; egyszerre mondják védő- és vádbeszédüket az egész vi­lág ellen, zagyva kitérőkkel, mocskos pletykákkal tűzdelve az előadást — de engem ez már nem érdekel. A kórházban egyébként ta­lálkoztam L. Lászlóval. — Vigyél ki innen. Ki aka­rok menni. Segíts — mondta rögtön. — Nem tudok segíteni, Laci. — Menj el az OTI-ba. Első emelet jobbra. Ott ismernek engem. Mondd, hogy segítse­nek. — Majd beszélek velük. Laci rendelkezik bizonyos intelligenciával. Tudja, hol van. Gyűlöli az elmegyógyin­tézetet. A doktor szerint Laci alkal­mas arra, hogy emberi közös­ségben éljen. Ha akadna egy gondnok, aki pártfogásába venné, akár már ma kienged­nék. Ha akadna valaki, aki­nek lakásában van hely és egy kis emberség Laci számára is. Aztán a doktor hirtelen szaklapot tesz elém. Plasztikai sebészet. A vaskos füzet fény­képei azt a fantasztikus válto­zást példázzák, ahogyan nyúl­­ajkú, hörcsögkinézetű, vissza­taszítóan üres arcokból meg­nyerő emberi ábrázatokat fab­rikál az orvostudomány. — Hát nem csodálatos? — kérdi bölcs mosollyal a doktor. — Tényleg csodálatos — mondom neki, és értem már, miért mutatta. — Csak ami a fejekben van, doktor, azzal ne­héz boldogulnii, ugye? Seress Gábor Laci története NEVELJÜK KERTJEINKET Sokfelé eső Várható időjárás csütörtök es­tig, erősen félihős idő, sokfelé eső­vel. Mérsékelt északnyugati, észa­­k­i szél. Keleten is hűvösebb idő. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet: 13—18 fok között. A Duna vízállása szerdán Buda­pestnél: 213 centiméter volt. .Csütörtök, 1972. április 13.

Next