Magyar Nemzet, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-08 / 133. szám
4 A HÉT FILMJE I Harkály Szürrealista eszközökkel dolgozott e lengyel vígjáték rendezője, Jerzy Groza. Leginkább Andrzej Wajda Légyfogóját vallhatja ihletőjéül. A Harkály azonban gyengébb a Légyfogónál. A történet egy pipogya férjről szól, aki nem meri megcsalni a feleségét, habár nagy kedve volna. Az erélyes aszszony szenvedélyes sportlövész, versenyre készül, s vidékre utazik. A férj, Stefan Waldek számára tehát eljön a „szabadság” ideje. Tehet, amit akar. Azaz mégsem egészen, mert rendkívül értelmes kisfia is a lakásban tartózkodik, s ezenkívül is számos akadály jön közbe. Ezek az akadályok teszik, hogy a szatirikus vígjáték bohózatba csap át. A szalmaözvegy sokfelé kötelezi el magát e rövid időre, minden alkalmat megragad, azaz megragadna, ha lenne elég bátorsága, hogy elképzeléseit megvalósítsa. A látszat szerint Stefan Waldek balszerencsés fickó. Valójában inkább megalkuvó, gyáva kispolgár. Folyvást hazugságba keveredik, hogy egyik bajból kikerüljön, másik bajt támaszt. Állandó zavart kavar maga körül. Élete öszszekuszálódik, a nőket pedig sorra elveszíti. A szalmaözvegyi történet cselekménye meglehetősen zavaros. Több részlete mélyebb tartalmat sejtet. Abban a jelenetben például, amelyben a hazatérő feleség, a lakást ellepő szeretőjelöltek társaságában, lelövi Stefan Waldeket, alighanem a társadalom ítéletét közli a rendező. Ugyancsak nyilvánvalóan jelkép is a szemben levő lakásban szünet nélkül zajló házibuli. Egyszer Waldek is betéved ide, menekülvén valamelyik kellemetlen kalandjából. A mármár időtlen ivás, mulatozás, flörtölés világába jut, vagyis egy másik, dekadens életformával kerül szembe. A kalandvágyó férj dolgozik is. Egy jt. élelmiszer-áruházban rejtett kamerákkal figyeli a tolvajokat s közben reklámszöveget mond a mikrofonba. Amikor feje fölött összecsapnak a hullámok, s fellázad, néhány percre birtokba veszi a mikrofont, de ekkor is ostobaságokat beszél, hazugsággal lázát. Lázadása épp olyan meggondolatlan és ostoba, mint udvarlása, kalandozása a női nem körül. A kispolgár portréját formálja meg a Harkály, olyan emberét, aki vágyik a döntés lehetőségére, de képtelen dönteni, vagy rosszul dönt. Ezt a portrét azonban a film nehézkesen bontja ki. A rendezés jelképrendszere sem fejthető meg könnyen. Wajda Légyfogójában a sznobizmus bűvöletében vergődő kispolgár kitűnő rajzát láttuk A Harkályban némiképp hasonló eszközökkel a kispolgári gyávaság és megalkuvás felett mondanak ítéletet, de a „vádirat” korántsem oly átfogó, alapos és érvelő, sőt nem is annyira szórakoztató. A hiba forrása leginkább a forgatókönyvben rejlik. A szatírába kevert bohózati sémák nem használnak a filmnek. V. A. Vér és liliom A liliom, ez magától értetődik, a tisztaságot jelképezi a francia film címében. Az ártatlanságot jelképezi testi mivoltában is, a szép Blanche kezében. Igaz, a szép Blanche nem férjének, hanem daliás mostohafiának ajándékozza e poétikus világot, de ez alig csodálható, ha meggondoljuk, hogy férje aggastyán, a két fiatal szerelme pedig plátói. A vér Blanche feddhetetlen erényességéért folyik. Három férfi esik áldozatul ellenállhatatlan bájainak, de az igazságtalan vád súlya alatt az asszonyka maga is öngyilkos lesz. A Vér és liliom valamikor a középkorban játszódik, nem lehet tudni, pontosan mikor és hol. A színhely egy várkastély, amely leginkább egy rosszul sikerült mesekönyvillusztrációra hasonlít. A halálnemek változatosságában Walerian Borowczyk rendező és forgatókönyvíró Hitchcock találékonyságát is felülmúlja. A mérgezés, ló farkához köttetés, befalazás, szíven szúrás, fejbe sújtás ellenére a film meglehetősen vontatott. Pedig a rendező mindent elkövet, hogy a nézőt szórakoztassa. Hogy Blanche helyzetét teljes mélységében felfoghassuk, többször is megjelenik a vásznon egy kalitkába zárt verdeső gerle. Hogy a férfiak epekedésének nagyságát átérezhessük, már a film elején tanúi vagyunk annak, amint a szép Blanche mindössze néhány vízcseppbe öltözötten kilép fürdőkádjából, illetőleg az ezt helyettesítő dézsából. Pompás jelmezek és tizenharmadik századi zene szolgálja a korhűséget. A film hatásvadász érzelgősségén azonban sem ez, sem Ligia Branke és Michel Simon kitűnő játéka nem változtat. K. Zs. Így született a Hyppolit A Hyppolit, a lakáj sikere indította meg valójában 1931. november 27-i bemutatójával a magyar hangosfilmgyártást. Témájával, mondanivalójával szinte rányomta bélyegét a háború előtti évtized filmgyártására Ez a siker adta a magyar filmnek Kabos Gyulát és megörökítette Csortos Gyula művészi egyéniségét. A MOKÉP 1957 óta statisztikát vezet arról, hogy melyik filmjét hányszor adták elő. A háború előtt készült magyar filmek sorának élén a Hyppolit áll, amelyet az elmúlt tizenöt év alatt 16 943 előadáson vetítettek. Ha ezt az adatot kissé sematizáljuk, megállapíthatjuk, hogy évenként több mint ezer előadást, vagyis naponta átlag három előadást ért el ez a film; a — statisztikailag — tizenöt év alatt nem múlt el nap, hogy valahol ne játszották volna az arisztokrata lakáj és a félénk kispolgár komédiáját. Ez a nagy siker furcsa véletlenek során született meg. A kék bálvány című első hazai hangosfilm előkészülése és bukása után nem akadt magyar filmre vállalkozó. A Sonor-film prágai—berlini filmvállalatot végre sikerült különféle kedvezmények nyújtásával rábeszélnie Bingert Jánosnak, a Hunnia állami filmgyár vezérigazgatójának, hogy egy magyar vállalattal koprodukcióban készítsen filmet Budapesten magyar és német változatban. Albert Samek, a Sonor-film igazgatója Berlinben megvásárolta erre a célra Újhelyi Nándor, Berlinben élő magyar író Őfelsége kalapja című vígjátékát. Újhelyi Nándor könnyű, olvasmányos elbeszéléseket, regényeket és ugyancsak nem nagy igényű, de ügyesen bonyolított vígjátékokat írt a háború alatt. Később más műfajra tért át. Egymás után jelentek meg erotikus regényei, amelyekért azután perbe fogták. A büntetés elől Bécsbe menekült, majd átköltözött Berlinbe, Párizsba, Londonba és Franz Kammerlohr néven sikeres színművekkel látta el a nyugat-európai színpadokat. Színre került Berlinben és Párizsban az Őfensége kalapja is, amelyet a siker alapján választott ki a koprodukció számára a Sonor-film. A forgatókönyvet elküldték Budapestre, s kibérelték a műtermet is 1931 júniusára. Ekkor derült ki, hogy Franz Kammerlohr azonos Újhelyi Nándorral, aki még tartozik néhány hónapi börtönbüntetéssel. Ilyen körülmények között szó sem lehetett a forgatókönyv megfilmesítéséről. Ekkor következett be a fordulat, amely a Hyppolitot a műterembe juttatta. Zágon István hasonló című novellájából készült a forgatókönyv. Zágon István, az akkori idők egyik népszerű vígjátékírója ma így emlékezik a Hyppolit születésére: — A Hyppolit nemcsak novella volt, hanem vígjáték is. Eszembe jutott, hogy a lakáj szerepe nagy sikert hozna Csortosnak. A vígjátékot 1931 telén benyújtottam a Magyar Színházhoz, Csortossal való előzetes megbeszélés alapján. A színház a darabot elfogadta és Csortossal a főszerepben azonnal ki is írták a próbákat. Egy napon azonban Csortos — mint máskor is — váratlanul átszerződött a Nemzeti Színházhoz. Megnyugtatott: a darabot viszi magával, a szerepet el akarja játszani. Hevesi Sándor azonban nem vállalta a darabot. Azt mondta: a Nemzeti Színház, amelynek bérlői és látogatói az Országos és Nemzeti Kaszinó tagjai, ilyen keményen nem gúnyolhatja ki a saját közönségét. — Néhány héttel később felkeresett dr. Bingert János, áld mindig tudta, melyik író mit ír, megnézett minden magyar darabot és ismert minden magyar regényt. Tudott a Hyppolit kálváriájáról is. Amikor elmondta, mi a terve, beleegyeztem, csak azt kértem, hogy Csortossal játszassák a lakájt. Nóti Károly megírta a darabból és a novellából a forgatókönyvet. Schneider úr alakját kissé bohózatibbá tette, mint az eredeti volt. Székely Istvánt szerződtették rendezőnek, hazahívták Berlinből, Székely fedezte fel a magyar film számára Kabos Gyulát, aki addig egy kis néma- és még kisebb hangosfilmszerepet kapott. Ez a harmincas évek egyetlen filmje, amelyet 1945 júliusában már felújítottak és most ismét felújítanak. Radó István Magyar Nemzet Meghalt Jan Cieplinski balettmmester és koreográfus Az idősebb operakedvelők bizonyára emlékeznek még Jan Cieplinski nevére és műveire. A felszabadulás előtti másfél évtizedben nagy szerepet játszott az Operaház balettéletében: 1930 és 1935 között folyamatosan ott dolgozott, majd 1943—44 közt ismét több kisebb-nagyobb balettet, balettbetétet alkotott és tanított be. Egy időre visszatért 1945 után is a színházhoz, amely utolsó itteni műveit 1948-ban mutatta be. Cieplinski a varsói balettiskolában tanult, az ottani Nagy Színház szólistája lett, majd tagja volt a Gyagilev vezette Orosz Balettnek, illetve az Anna Pavlova balett-társulatnak. Balettmesteri és koreográfusi tevékenységét főként Varsóban és Stockholmban folytatta, de dolgozott számos más fővárosban is, köztük Buenos Airesben és Londonban. Budapesti munkássága fontos szakaszát jelenti a modern magyar balett történetének. Egyéni megformálásban, folyamatosan közvetítette a balettforradalmat kezdeményező Gyagilev-együttes koreográfiai eredményeit. Nálunk bemutatott húsz darabja a legkülönbözőbb régi és XX. századi, külföldi és magyar zeneszerzők muzsikájához kapcsolódott. Köztük szerepel Bartók Béla neve is, akinek Fából faragott királyfiját az ősbemutató után tizennyolc évvel, 1935-ben Cieplinski újította fel először, nagy sikerrel. Kiváló stílusérzékű, színes fantáziájú, táncban gondolkodó és igen muzikális koreográfus volt. Különösen a Faust, az Aida, a Carmen és a Sába királynője című operákhoz készített táncbetétei, valamint a József legenda, a Csongor és Tünde, a Magyar ábrándok, a Játékdoboz és a még ma is játszott Bolero című balettjei sikerültek jól — és hosszú ideig szerepeltek a színház repertoárján. Cieplinski sikeresen „rándult ki” a magyar táncfolklór világába is, és a Magyar ábrándok bemutatásában már hasznosította a Gyöngyösbokréta által színpadra rendezett magyar néptáncot. A mester 1959-től az Egyesült Államokban élt, New Yorkban volt balettstúdiója, s néhány hete halt meg Brooklynban, 71 éves korában. K. G. A bécsi nemzetközi énekversenyen Gáti István baritonista második díjat nyert. A franciaországi Royan modern zenei versenyen Matuz István és Benkő Zoltán fuvola-zongora kettősét díjazták, a június 19-ig tartó lipcsei Bachversenyeken tizenkét fiatal magyar művész szerepel. A Vidám Színpad vendégjátéka Bécsben Nagy sikerű vendégszereplést bonyolított le a Vidám Színpad társulata a bécsi Collegium Hungaricumban. Bárány Tamás Payer András zeneszerző és S. Nagy István szövegíró társaságában írt, a Révay utcában már száznál több előadást megért A szülő is ember című vígjátéka iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy nemcsak a bécsi magyarok töltötték meg zsúfolásig az ötszáz személyes színháztermet mindkét alkalommal, hanem sokan nyolcszáz, ezer kilométert tettek meg Ausztria különböző vidékeiről és Nyugat- Németországból, hogy láthassák a produkciót. Sőt, egy idősebb házaspár egyenesen Amerikából repült az osztrák fővárosba, hogy a második estén két pótszéken megnézhesse az előadást. A Vidám Színpad együttese minden tekintetben rászolgált a rendkívüli előzetes bizalomra. A színészek Kazal Lászlóval, Kabos Lászlóval, Géczi Dorottyával, Gálcsiky Jánossal, Pálffy Gabival, Balogh Erzsivel és Zóna Józseffel az élen, nem csupán többet nyújtottak egy átlag előadásnál, hanem a színészként is kimagasló teljesítményt nyújtó Horváth Tivadar folyamatos rendezői munkájának eredményeként a hosszú sorozat alatt tovább érlelték az eredetileg is jól kimunkált produkciót. Ennek volt köszönhető, hogy a nézőteret megtöltő külföldi magyarok is a sajátjukként foghatták fel a szülő-gyermek kapcsolat komoly problémáit vidám tomnában tárgyaló vígjáték alapgondolatát : feszült figyelemmel, odaadással kísérték a cselekményt, sokat nevettek a mulatságos fordulatokon és végül nagy tapssal köszöntötték az együttest és a jelenlevő írót. Kijutott az elismerésből Lórán Lenkének, Zentay Ferencnek, Csonka Endrének, Komlós Andrásnak, Berényi Ottónak is. A Vidám Színpad eddigi három vendégszereplése során kabaréműsort mutatott be a Collegium Hungaricumban. Most, a zenés vígjáték előadásával bebizonyosodott, hogy egy egész estét betöltő színdarabbal is le tudják kötni a külföldi közönség érdeklődését: a nézők jól fogadták a sajátosan hazai viszonyainkra utaló részleteket, bemondásokat is, de elsősorban a vígjáték általános emberi gondokat érintő vonatkozásait. Úgy látszik, az önző gyermekek és a maguk módján joggal saját életüket élni akaró szülők konfliktusa határainkon túl sem ismeretlen. A szünetben és az előadás végén sokan jegyezték meg, hogy ez a színdarab fordításban biztosan sikert aratna a külföldi közönség előtt is. Abody Béla a második estét követő, a rendező szervek, a Magyarok Világszövetsége és a bécsi magyar kolónia által adott vacsorán, amelyen Kurján Sándor bécsi nagykövetünk is megjelent, joggal mondhatta el, hogy — úgy véli — a vezetése alatt álló színház vendégszereplésével a maga módján jól teljesítette szerény diplomáciai küldetését: hazai levegőt és ízeket hozott azoknak a külföldön élő magyaroknak, akik nem akarnak elszakadni őshazájuktól. A társulat az időközben kapott újabb meghívásoknak csak ősztől tud eleget tenni, mert a közeljövőben Jugoszláviába utazik, ahol a magyarlakta területeken három ízben ugyancsak Bárány Tamás vígjátékát mutatja be. —a a— Túljelentkezések az egyetemeken és a főiskolákon Június 26-án kezdődnek a felvételi vizsgák Megkezdődtek az előkészületek az idei felvételi vizsgákra a felsőoktatási intézményekben. Az idén több mint 25 ezren jelentkeztek nappali tagozatokra. A felvételi vizsgák valamennyi tagozaton június 26-án kezdődnek és július 31-ig tartanak. Évről évre visszatérő gond, hogy egyes szakok rendkívül divatosak, ezekre sokszoros a túljelentkezés, míg más szakokon a keretszámot is alig haladják meg a jelentkezések. A tudományegyetemek felvételi kérelmeit már összegezte a Művelődésügyi Minisztérium, és kiderült, hogy az idén az egyik legdivatosabb szak a pszichológia. Az igények szerint mindössze tíz új elsősre van szüksége a népgazdaságnak, ezzel szemben 155-en jelentkeztek. A budapesti bölcsészkaron hétszeres, a debreceni és pécsi bölcsészkarokon pedig több mint háromszoros a túljelentkezés. Változatlanul divatosak a jogi fakultások is. , A fővárosban és Szegeden csak minden ötödik. Pécsett minden negyedik jelentkezőt tudják majd felvenni. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 50 helyére 1724-en pályáztak. A fizikai foglalkozású szülők gyermekeinek aránya a bölcsészettudományi karokra jelentkezők között 20—30 százalékos, a természettudományi karokon 10—40 százalék, a jogi karokon pedig 27—32 százalék. NAPIÓ I Maris. Jacqueline Rayet, a párizsi nagyopera táncművésze szerdán Budapestre érkezett. Első budapesti vendégszereplésére június 10-én kerül sor: a Giselle című balett főszerepét táncolja az Operaházban. Ugyancsak Budapesten van már Ramon Calzadilla, a havannai operaház baritonistája. Június 11-én az Erkel Színházban az Aida Amonastróját énekli. Bohus Zoltán szobrászművész és Varsányi Árpád festőművész kiállítása pénteken nyílik meg a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében. A „Környezetünk” címmel képzőművészeti kiállítás nyílik meg június 15-én a TIT-stúdió (XI. kerület, Bocskai út 37.) kiállító helyiségében. Fekete Tamás szobrászművész kiállítását péntek délután a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállító termében Vas István nyitja meg. oo Ünnepélyesen átadták a sydneyi magyar főkonzulátuson a 83 éves Lóránt Vilmosnak, a Fővárosi Operettszínház egykori főrendezőjének azt a levelet, amelyben Nádasdy Kálmán, a Színházművészeti Főiskola rektora, elküldte neki a főiskola gyémántdiploma-Budapesten töltött néhány napot Tábori György és Tábori Pál, a külföldön élő magyar írótestvérpár. Tábori György Pinkville című zenés tragédiáját a Nemzeti Színház kötötte le. A darab a vietnami háborúról szól, a misztériumjátékot a tervek szerint Marton Endre rendezésében mutatják be. Tábori Pál koprodukciós filmtárgyalásokat folytatott és előkészítette magyarországi útikönyvének 1973-as kiadását. Az útikönyvet 1969 óta évente megjelentetik. Csütörtök, 1972. június 8. Tanácskozás a társadalmi-állampolgári ismeretek iskolai oktatásáról Pedagógusok, filozófusok, szociológusok, közgazdászok, jogászok és az ideológiai tudományok képviselői tanácskoztak szerdán az Országos Pedagógiai Intézetben arról, hogy önálló tantárgy legyen-e az iskolában a társadalmiállampolgári ismeretek oktatása. A jelenlegi iskolai oktatás, ha szétszórtan is, de változatos formában és nem lebecsülendő mennyiségben nyújt társadalmi és állampolgári ismereteket. A hazai és a nemzetközi helyzet elemzése alapján az Országos Pedagógiai Intézet több javaslatot dolgozott ki. A szakemberek úgy látják, hogy a többi szocialista országhoz hasonlóan nálunk is külön tantárgyként kellene oktatni a társadalmi és állampolgári ismereteket. Az látszik a legcélszerűbbnek, hogy az általános iskola VIII. osztályában vezessék be az új tantárgyat, majd magasabb fokon, gazdagabb tartalommal a középiskola III. osztályában. A vita tapasztalatait hamarosan összegezik és ezt követően döntenek arról, miként valósíthatják meg ennek a fontos tantárgynak az oktatását az eddiginél hatékonyabban a hazai iskolákban. Világszerte növekszik az érdeklődés a magyar népművészet iránt A Népi Iparművészeti Tanács sokrétű feladatot látott el fennállása tizennyolc éve alatt. Míg kezdetben a különböző tájegységek alkotó népművészeinek felkutatása és a szövetkezeti termelésbe való bekapcsolása volt a döntő, később az egyes tájegységek díszítőművészetét és az ősi kismesterségeket kellett a mai igényekhez alakítani. Kereken ötven díszítőművészeti műfaj felújítását sikerült ez idő alatt megoldani és negyven háziipari és népművészeti szövetkezetben meghonosítani. Dr. Piríts Pálné, a HISZÖV és a NIT elnöke így tájékoztat az eddig elért eredményekről és a magyar népművészet népszerűsítése érdekében végzett munkáról. — A NIT megalakulása óta az elismert népi iparművészek száma meghaladja az ötszázat és hetvenegyen viselik a „Népművészet mestere” címet. Alkotói díjban 1970-ben 198-an, az elmúlt évben 112-en részesültek. A hagyományos népművészeti mintakincs széles körű megismertetését célozza a Népi Iparművészeti Tanács dokumentációs mintatára. Húsz tájház létesült az országban, amelyeket idegenforgalmi látványosságként tartanak számon. — A Népi Iparművészeti Tanács pályázatokkal, kiállításokkal, értékes díjak kiírásával is segíti az alkotókedvet. A NIT a pályadíjnyertes alkotásokat rendszerint megvásárolja gyűjteménye számára. — Az elmúlt év végén már megközelítette a kétmillió forintot a felvásárolt mintadarabokért kifizetett összeg. Kisebb néprajzi múzeummá alakul lassan át gyűjteményünk. A mestermunkákat hazai és külföldi állításokon tesszük közkinccsé, tavaly például több mint húsz alkalommal. A magyar népművészeti kiállítások sikere világszerte lemérhető. Bizonyítja ezt a növekvő népszerűséget az is, hogy az elmúlt évben a népművészeti termékek hatvan százalékát igényelték exportvásárlók. (f. r.) SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Állami Operaház: Spartacus (Venczell béri, 9.) (7) — Erkel Színház: A Rigoletto mai előadása VI. 19-re halasztva! — Nemzeti Színház: Mózes (7) — Katona József Színház: A luzitán szörny (7) — Madách Színház: a hattyú (7) — Madách Kamara Színház: Te meg én (7) — Vígszínház: érzékeny egyensúly (7) — Pesti Színház: Viszontlátásra, drága (7) — József Attila Színház: ígéretek, ígéretek (Karinthy tér, 6.) (7) — Fővárosi Operettszínház: La Mancha lovagja (7) — Vidám Színpad: Kiskapu (fél 8) — Irodalmi Színpad: Versenyt a szelekkel (fél 8) — Fővárosi Nagycirkusz: Ujjé a Ligetben! (fél 8) - Mikroszkóp Színpad: Aki néző akar lenni (fél 9) — Huszonötödik Színház: Hőség hava (8) — Zeneakadémia: Magyar Állami Hangversenyzenekar. Budapesti Kórus (vez. Margittay Sándor, közr. Lajos Attila) (Tavasza béri. B. n. sor.) (fél 9).