Magyar Nemzet, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

4 Csütörtök, 1972. június 8. A HÉT FILM JE I Harkály Szürrealista eszközökkel dol­gozott e lengyel vígjáték ren­dezője, Jerzy Grúza. Legin­kább Andrzej Wajda Légyfo­góját vallhatja ihletőjéül. A Harkály azonban gyengébb a Légyfogónál. A történet egy pipogya férj­ről szól, aki nem meri meg­csalni a feleségét, habár nagy kedve volna. Az erélyes asz­­szony szenvedélyes sportlövész, versenyre készül, s vidékre utazik. A férj. Stefan Waldek számára tehát eljön a „szabad­ság” ideje. Tehet, amit akar. Azaz mégsem egészen, mert rendkívül értelmes kisfia is a lakásban tartózkodik, s ezen­kívül is számos akadály jön közbe. Ezek az akadályok teszik, hogy a szatirikus vígjáték bo­hózatba csap át. A szalmaöz­vegy sokfelé kötelezi el magát e rövid időre, minden alkal­mat megragad, azaz megragad­na. ha lenne elég bátorsága, hogy elképzeléseit megvalósít­sa. A látszat szerint Stefan Waldek balszerencsés fickó. Valójában inkább megalkuvó, gyáva kispolgár. Folyvást ha­zugságba keveredik; hogy egyik bajból kikerüljön, másik bajt támaszt. Állandó zavart kavar maga körül. Élete ösz­­szekuszálódik, a nőket pedig sorra elveszíti. A szalmaözvegyi történet cselekménye meglehetősen za­varos. Több részlete mélyebb tartalmat sejtet. Abban a jele­netben például, amelyben a hazatérő feleség, a lakást elle­pő szeretőjelöltek társaságá­ban. lelövi Stefan Waldeket, alighanem a társadalom ítéle­tét közli a rendező. Ugyan­csak nyilvánvalóan jelkép is a szemben levő lakásban szü­net nélkül zajló házibuli. Egy­szer Waldek is betéved ide, menekülvén valamelyik kelle­metlen kalandjából. A már­­már időtlen ivás, mulatozás, flörtölés világába jut, vagyis egy másik, dekadens életfor­mával kerül szembe. A ka­landvágyé férj dolgozik is. Egy jt. élelmiszer-áruházban rejtett kamerákkal figyeli a tolvajo­kat s közben reklámszöveget mond a mikrofonba. Amikor feje fölött összecsapnak a hul­lámok, s fellázad, néhány percre birtokba veszi a mikro­font, de ekkor is ostobaságo­kat beszél, hazugsággal lázát. Lázadása épp olyan meggon­dolatlan és ostoba, mint ud­varlása. kalandozása a női nem körül. A kispolgár portréját for­málja meg a Harkály, olyan emberét, aki vágyik a döntés lehetőségére, de képtelen dön­teni, vagy rosszul dönt. Ezt a portrét azonban a film nehéz­kesen bontja ki. A rendezés jelképrendszere sem fejthető meg könnyen. Wajda Légyfo­gójában a sznobizmus bűvöle­tében vergődő kispolgár kitű­nő rajzát láttuk A Harkály­ban némiképp hasonló eszkö­zökkel a kispolgári gyávaság és megalkuvás felett monda­nak ítéletet, de a „vádirat” korántsem oly átfogó, alapos és érvelő, sőt nem is annyira szórakoztató. A hiba forrása leginkább a forgatókönyvben rejlik. A szatírába kevert bo­­hózati sémák nem használnak a filmnek. V. A. Vér és liliom A liliom, ez magától érte­tődik, a tisztaságot jelképezi a francia film címében. Az ár­tatlanságot jelképezi testi mi­voltában is, a szép Blanche kezében. Igaz, a szép Blanche nem férjének, hanem daliás mostohafiának ajándékozza e poétikus virágot, de ez alig csodálható, ha meggondoljuk, hogy férje aggastyán, a két fiatal szerelme pedig plátói. A vér Blanche feddhetetlen erényességéért folyik. Három férfi esik áldozatul ellenállha­tatlan bájainak, de az igaz­ságtalan vád súlya alatt az asszonyka maga is öngyilkos lesz. A Vér és liliom valamikor a középkorban játszódik, nem lehet tudni, pontosan mikor és hol. A színhely egy várkas­tély, amely leginkább egv rosszul sikerült mesekönvv­­illusztrációra hasonlít. A ha­lálnemek változatosságában Walerian Borowczyk rendező és forgatókönyvíró Hitchcock találékonyságát is felülmúlja. A mérgezés, ló farkához kötte­­tés, befalazás, szíven szúrás, fejbe sújtás ellenére a film meglehetősen vontatott. Pedig a rendező mindent elkövet., hogy a nézőt szórakoztassa. Hogy Blanche helyzetét teljes mélységében felfoghassuk, többször is megjelenik a vász­non egy kalitkába zárt verde­ső gerle. Hogy a férfiak epe­kedésének nagyságát átérez­­hessük, már a film elején ta­núi vagyunk annak, amint a szép Blanche mindössze né­hány vízcseppbe öltözötten ki­lép fürdőkádjából, illetőleg az ezt helyettesítő dézsából. Pom­pás jelmezek és tizenharmadik századi zene szolgálja a kor­hűséget. A film hatásvadász érzelgősségén azonban sem ez. sem Ligia Branice és Michel Simon kitűnő játéka nem vál­toztat. K. Zs. Így született a Hyppolit A Hyppolit, a lakáj sikere indította meg valójában 1931. november 27-i bemutatójával a magyar hangosfilmgyártást. Témájával, mondanivalójával szinte rányomta bélyegét a háború előtti évtized film­gyártására Ez a siker adta a magyar filmnek Kabos Gyu­lát és megörökítette Csortos Gyula művészi egyéniségét. A MOKÉP 1957 óta statisztikát vezet arról, hogy melyik film­jét hányszor adták elő. A há­ború előtt készült magyar fil­mek sorának élén a Hyppolit áll, amelyet az elmúlt tizenöt év alatt 16 943 előadáson vetí­tettek. Ha ezt az adatot kissé sematizáljuk, megállapíthat­juk, hogy évenként több mint ezer előadást, vagyis naponta átlag három előadást ért el ez a film; a — statisztikailag — tizenöt év alatt nem múlt el nap, hogy valahol ne játszot­ták volna az arisztokrata la­káj és a félénk kispolgár ko­médiáját. Ez a nagy siker furcsa vé­letlenek során született meg. A kék bálvány című első ha­zai hangosfilm előkészülése és bukása után nem akadt ma­gyar filmre vállalkozó. A So­­nor-film prágai—berlini film­­: vállalatot végre sikerült kü­­: lönféle kedvezmények nyújtá­sával rábeszélnie Bingert Já­nosnak, a Hunnia állami film­gyár vezérigazgatójának, hogy egy magyar vállalattal kopro­dukcióban készítsen filmet Bu­dapesten magy ar és német vál­tozatban. Albert Samek, a So­­nor-film igazgatója Berlinben megvásárolta erre a célra Új­helyi Nándor, Berlinben élő magyar író Őfelsége kalapja című vígjátékát. Újhelyi Nándor könnyű, ol­vasmányos elbeszéléseket, re­gényeket és ugyancsak nem nagy igényű, de ügyesen bo­nyolított vígjátékokat írt a há­ború alatt. Később más mű­fajra tért át. Egymás után je­lentek meg erotikus regényei, amelyekért azután perbe fog­ták. A büntetés elől Bécsbe menekült, majd átköltözött Berlinbe, Párizsba, Londonba és Franz Kammerlohr néven sikeres színművekkel látta el a nj’ugat-európai színpadokat. Színre került Berlinben es Párizsban az Őfensége kalapja is, amelyet a siker alapján vá­lasztott ki a koprodukció szá­mára a Sonor-íilm. A forga­tókönyvet elküldték Budapest­re, s kibérelték a műtermet is 1931 júniusára. Ekkor derült ki, hogy Franz Kammerlohr azonos Újhelyi Nándorral, aki még tartozik néhány hónapi börtönbüntetéssel. Ilyen körül­mények között szó sem lehe­tett a forgatókönyv megfilme­sítéséről. Ekkor következett be a for­dulat, amely a Hyppolitot a műterembe juttatta. Z ágon István hasonló című novellá­jából készült a forgatókönyv. Zágon István, az akkori idők egyik népszerű vígjátékírója ma így emlékezik a Hyppolit születésére: — A Hyppolit nemcsak no­vella volt, hanem vígjáték is. Eszembe jutott, hogy a lakáj MaöyarNomzet A Vidám Színpad vendégjátéka Bécsben Meghalt Jan Cieplinski balettraester és koreográfus Az idősebb operakedvelők bizonyára emlékeznek még Jan Cieplinski nevére és műveire. A felszabadulás előtti másfél évtizedben nagy szerepet ját­szott az Operaház balettéleté­ben: 1930 és 1935 között folya­matosan ott dolgozott, majd 1943—44 közt ismét több ki­­sebb-nagyobb balettet, balett­betétet alkotott és tanított be. Egy időre visszatért 1945 után is a színházhoz, amely utolsó itteni műveit 1948-ban mutat­ta be. Cieplinski a varsói balettis­kolában tanult, az ottani Nagy Színház szólistája lett, majd tagja volt a Gyagilev vezette Orosz Balettnek, illetve az An­na Pavlova balett-társulatnak. Balettmesteri és koreográfust tevékenységét főként Varsóban és Stockholmban folytatta, de dolgozott számos más főváros­ban is, köztük Buenos Aires­ben és Londonban. Budapesti munkássága fontos szakaszát jelenti a modern ma­gyar balett történetének. Egyé­ni megformálásban, folyama­tosan közvetítette a balettfor­radalmat kezdeményező Gya­­gilev-együttes koreográfiái eredményeit. Nálunk bemuta­tott húsz darabja a legkülön­bözőbb régi és XX. századi, külföldi és magyar zeneszer­zők muzsikájához kapcsolódott. Köztük szerepel Bartók Béla neve is. akinek Fából faragott királyfiját az ősbemutató után tizennyolc évvel, 1935-ben Cieplinski újította fel először, nagy sikerrel. Kiváló stílusérzékű, színes fantáziájú, táncban gondolko­dó és igen muzikális koreográ­fus volt. Különösen a Faust, az Aida, a Carmen és a Sába ki­rálynője című operákhoz ké­szített táncbetétei, valamint a József legenda, a Csongor és Tünde, a Magyar ábrándok, a Játékdoboz és a még ma is ját­szott Bolero című balettjei si­kerültek jól — és hosszú ideig szerepeltek a színház reper­toárján. Cieplinski sikeresen „rándult ki” a magyar tánc­folklór világába is, és a Ma­gyar ábrándok bemutatásában már hasznosította a Gyöngyös­bokréta által színpadra rende­zett magyar néptáncot. A mester 1959-től az Egye­sült Államokban élt, New Yorkban volt balettstúdiója, s néhány hete halt meg Brook­­lynban, 71 éves korában. K. G. A bécsi nemzetközi ének­versenyen Gáti István barito­nista második díjat nyert. A franciaországi Royan modern zenei versenyen Matuz István és Benkő Zoltán fuvola-zon­gora kettősét díjazták, a jú­nius 19-ig tartó lipcsei Bach­­versenyeken tizenkét fiatal magyar művész szerepel. szerepe nagy sikert hozna Csortosnak. A vígjátékot 1931 telén benyújtottam a Magyar Színházhoz, Csortossal való előzetes megbeszélés alapján. A színház a darabot elfogadta és Csortossal a főszerepben azonnal ki is írták a próbá­kat. Egy napon azonban Csor­tos — mint máskor is — vá­ratlanul átszerződött a Nem­zeti Színházhoz. Megnyugta­tott: a darabot viszi magával, a szerepet el akarja játszani. Hevesi Sándor azonban nem vállalta a darabot. Azt mond­ta: a Nemzeti Színház, amely­nek bérlői és látogatói az Or­szágos és Nemzeti Kaszinó tagjai, ilyen keményen nem gúnyolhatja ki a saját közön­ségét. — Néhány héttel később fel­keresett dr. Bingert János, áld mindig tudta, melyik író mit ír, megnézett minden magyar darabot és ismert minden ma­gyar regényt. Tudott a Hyp­polit kálváriájáról is. Amikor elmondta, mi a terve, bele­egyeztem, csak azt kértem, hogy Csortossal játszassák a lakájt. Nóti Károly megírta a da­rabból és a novellából a for­gatókönyvet. Schneider úr alakját kissé bohózatibbá tet­te, mint az eredeti volt. Szé­kely Istvánt szerződtették ren­dezőnek, hazahívták Berlinből, Székely fedezte fel a magyar film számára Kabos Gyulát, aki addig egy kis néma- és még kisebb hangosfilmszere­pet kapott. Ez a harmincas évek egyet­len filmje, amelyet 1945 jú­liusában már felújítottak és most ismét felújítanak. Radn István Nagy sikerű vendégszereplést bonyolított le a Vidám Színpad társulata a bécsi Collegium Hungaricumban. Bárány Ta­más Payer András zeneszerző és S. Nagy István szövegíró társaságában írt, a Révay ut­cában már száznál több elő­adást megért A szülő is ember című vígjátéka iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy nemcsak a bécsi magyarok töltötték meg zsúfolásig az öt­száz személyes színháztermet mindkét alkalommal, hanem sokan nyolcszáz, ezer kilomé­tert tettek meg Ausztria kü­lönböző vidékeiről és Nyugat- Németországból, hogy láthas­sák a produkciót. Sőt, egyidő­sebb házaspár egyenesen Ame­rikából repült az osztrák fő­városba, hogy a második es­tén két pótszéken megnézhes­se az előadást. A Vidám Színpad együttese minden tekintetben rászolgált a rendkívüli előzetes biza­lomra. A színészek Kazal Lászlóval, Kabos Lászlóval, Géczt Dorottyával, Gálcsi­­ky Jánossal, Pálffy Gabi­­val, Balogh Erzsivel és Zó­na Józseffel az élen, nem csu­pán többet nyújtottak egy át­lag előadásnál, hanem a szí­nészként is kimagasló teljesít­ményt nyújtó Horváth Tivadar folyamatos rendezői munkájá­nak eredményeként a hosszú sorozat alatt tovább érlelték sz eredetileg is jól kimunkált produkciót. Ennek volt kö­szönhető, hogy a nézőteret megtöltő külföldi magyarok is a sajátjukként foghatták fel a szülő—gyermek kapcsolat ko­moly problémáit vidám tonná­ban tárgyaló vígjáték alapgon­dolatát : feszült figyelemmel, odaadással kísérték a cselek­ményt, sokat nevettek a mu­latságos fordulatokon és végül nagy tapssal köszöntötték az Megkezdődtek az előkészü­letek az idei felvételi vizsgák­ra a felsőoktatási intézmé­nyekben. Az idén több mint 25 ezren jelentkeztek nappali tagozatokra. A felvételi vizs­gák valamennyi tagozaton jú­nius 26-án kezdődnek és július 31-ig tartanak. Évről évre visszatérő gond, hogy egyes szakok rendkívül divatosak, ezekre sokszoros a túljelentkezés, míg más sza­kokon a keretszámot is alig haladják meg a jelentkezések. A tudományegyetemek felvé­teli kérelmeit már összegezte a Művelődésügyi Miniszté­rium, és kiderült, hogy az idén az egyik legdivatosabb szak a pszichológia. Az igények sze­rint mindössze tíz új elsősre van szüksége a népgazdaság­nak, ezzel szemben 155-en je­lentkeztek. A budapesti böl­csészkaron hétszeres, a deb­receni és pécsi bölcsészkaro­kon pedig több mint három­szoros a túljelentkezés. Válto­zatlanul divatosak a jogi fa­kultások is. , A fővárosban és Szegeden csak minden ötödik. Pécsett minden negyedik je­lentkezőt tudják majd' felven­ni. A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem 50 he­lyére 1724-en pályáztak. A fi­\ együttest és a jelenlevő írót. Kijutott az elismerésből Lórán Lenkének, Zentay Ferencnek, Csonka Endrének, Komlós Andrásnak, Berényi Ottónak is. A Vidám Színpad eddigi há­rom vendégszereplése során kabaréműsort mutatott be a Collegium Hungaricumban. Most, a zenés vígjáték előadá­sával bebizonyosodott, hogy egy egész estét betöltő színda­rabbal is le tudják kötni a külföldi közönség érdeklődé­sét: a nézők jól fogadták a sa­játosan hazai viszonyainkra utaló részleteket, bemondáso­kat is, de elsősorban a vígjá­ték általános emberi gondokat érintő vonatkozásait. Úgy lát­szik. az önző gyermekek és a maguk módján joggal saját életüket élni akaró szülők konfliktusa határainkon túl sem ismeretlen. A szünetben és az előadás végén sokan je­gyezték meg, hogy ez a szín­darab fordításban biztosan si­kert aratna a külföldi közön­ség előtt is. Abody Béla a második estét követő, a rendező szervek, a Magyarok Világszövetsége és a bécsi magyar kolónia által adott vacsorán, amelyen Kur­tán Sándor bécsi nagyköve­tünk is megjelent, joggal mondhatta el, hogy — úgy vé­li — a vezetése alatt álló szín­ház vendégszereplésével a ma­ga módján jól teljesítette sze­rény diplomáciai küldetését: hazai levegőt és ízeket hozott azoknak a külföldön élő ma­gyaroknak, akik nem akarnak elszakadni őshazájuktól. A társulat az időközben ka­pott újabb meghívásoknak csak ősztől tud eleget tenni, mert a közeljövőben Jugoszlá­viába utazik, ahol a magyar­lakta területeken három ízben ugyancsak Bárány Tamás víg­játékát mutatja be. —a a— zikai foglalkozású szülők gyermekeinek aránya a böl­csészettudományi karokra je­lentkezők között 20—30 száza­lékos. a természettudományi karokon 10—40 százalék, a jogi karokon pedig 27—32 százalék. NAPIÓ I Mnms8 Jacqueline Rayet, a párizsi nagyopera táncművésze szer­dán Budapestre érkezett. Első budapesti vendégszereplésére június 10-én kerül sor: a Giselle című balett főszerepét táncolja az Operaházban. Ugyancsak Budapesten van már Ramon Calzadilla, a ha­vannai operaház baritonistája. Június 11-én az Erkel Szín­házban az Aida Amonastróját énekli. o Bohus Zoltán szobrászmű­vész és Varsányi Árpád festő­művész kiállítása pénteken nyílik meg a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében. V „Környezetünk” címmel kép­zőművészeti kiállítás nyílik meg június 15-én a TIT-stúdió (XI. kerület. Bocskai út 37.) kiállító helyiségében. + Fekete Tamás szobrászmű­vész kiállítását péntek délután a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének kiállító termében Vas István nyitja meg. oo Ünnepélyesen átadták a syd­neyi magyar főkonzulátuson a 83 éves Lóránt Vilmosnak, a Fővárosi Operettszínház egykori főrendezőjének azt a levelet, amelyben Nádasdy Kálmán, a Színházművészeti Főiskola rektora, elküldte ne­ki a főiskola gyémántdiplomá-Budapesten töltött néhány napot Tábori György és Tábo­ri Pál, a külföldön élő magyar írótestvérpár. Tábori György Pinkville című zenés tragédiá­ját a Nemzeti Színház kötötte le. A darab a vietnami hábo­rúról szól, a misztériumjáté­kot a tervek szerint Marton Endre rendezésében mutatják be. Tábori Pál koprodukciós filmtárgyalásokat folytatott és előkészítette magyarországi útikönyvének 1973-as kiadását. Az útikönyvet 1969 óta éven­te megjelentetik. Túljelentkezések az egyetemeken és a főiskolákon Június 26-án kezdődnek a felvételi vizsgák Tanácskozás a társadalmi-állampolgári ismeretek iskolai oktatásáról Pedagógusok, filozófusok, szociológusok, közgazdászok, jogászok és az ideológiai tu­dományok képviselői tanács­koztak szerdán az Országos Pedagógiai Intézetben arról, hogy önálló tantárgy legyen-e az iskolában a társadalmi­állampolgári ismeretek okta­tása. A jelenlegi iskolai okta­tás, ha szétszórtan is, de vál­tozatos formában és nem lebe­csülendő mennyiségben nyújt társadalmi és állampolgári is­mereteket. A hazai és a nem­zetközi helyzet elemzése alap­ján az Országos Pedagógiai Intézet több javaslatot dolgo­zott ki. A szakemberek úgy látják, hogy a többi szocialista országhoz hasonlóan nálunk is külön tantárgyként kellene oktatni a társadalmi és állam­­polgári ismereteket. Az látszik a legcélszerűbbnek, hogy az általános iskola VIII. osztályá­ban vezessék be az új tantár­gyat. majd magasabb fokon, gazdagabb tartalommal a kö­zépiskola III. osztályában. A vita tapasztalatait hamarosan összegezik és ezt követően döntenek arról, miként való­síthatják meg ennek a fontos tantárgynak az oktatását az eddiginél hatékonyabban a ha­zai iskolákban. Világszerte növekszik az érdeklődés a magyar népművészet iránt A Népi Iparművészeti Ta­nács sokrétű feladatot látott el fennállása tizennyolc éve alatt. Míg kezdetben a különböző tájegységek alkotó népművé­szeinek felkutatása és a szö­vetkezeti termelésbe való be­kapcsolása volt a döntő, ké­sőbb az egyes tájegységek dí­szítő művészetét és az ősi kis­mesterségeket kellett a mai igényekhez alakítani. Kereken ötven díszítőművészeti műfaj felújítását sikerült ez idő alatt megoldani és negyven házi­ipari és népművészeti szövet­kezetben meghonosítani. Dr. PiZíts Pálné, a HISZÖV és a NIT elnöke így tájékoztat az eddig elért eredményekről és a magyar népművészet nép­szerűsítése érdekében végzett munkáról. — A NIT megalakulása óta az elismert népi iparművészek száma meghaladja az ötszázat és hetvenegyen viselik a „Nép­művészet mestere” címet. Al­kotói díjban 1970-ben 198-an, az elmúlt évben 112-en része­sültek. A hagyományos nép­­művészeti mintakincs széles körű megismertetését célozza a Népi Iparművészeti Tanács dokumentációs mintatára. Húsz tájház létesült az ország­ban, amelyeket idegenforgalmi látványosságként tartanak számon. — A Né~i Iparművészeti Tanács pályázatokkal, kiállítá­sokkal, értékes díjak kiírásá­val is segíti az alkotókedvet. A NIT a pályadíjnyertes alkotá­sokat rendszerint megvásárol­ja gyűjteménye számára. — Az elmúlt év végén már megközelítette a kétmillió fo­rintot a felvásárolt mintada­rabokért kifizetett összeg. Ki­sebb néprajzi múzeummá ala­kul lassan át gyűjteményünk. A mestermunkákat hazai cs külföldi 1 állításokon tesszük közkinccsé. tavaly például több mint húsz alkalommal. A magyar népművészeti kiállítá­sok sikere világszerte lemér­hető. Bizonyítja ezt a növek­vő népszerűséget az is, hogy az elmúlt évben a népművészeti termékek ’.atvan százalékát igényelték exportvásárlók. (f. r.) SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Állami Operaház: Spartacus (Venczell béri. 9.) (7) — Erkel Színház: A Kigoletto mai előadása VI. 19-re halasztva! — Nemzeti Színház: Mózes (7) — Katona Jó­zsef Színház: A luzitán szörny (7) — Madách Színház: a hattyú (7) — Madách Kamara Színház: Te meg én (7) — Vígszínház: érzé­keny egyensúly (7) — Pesti Szín­ház: Viszontlátásra, drága (7) — József Attila Színház: ígéretek, ígéretek (Karinthy béri. 6.) (7) — Fővárosi Operettszínház: La Mán­­cha lovagja (7) — Vidám Színpad: Kiskapu (fél 8) — Irodalmi Szín­pad: Versenyt a szelekkel (fél 8) — Fővárosi Nagycirkusz: Ujjé a Ligetben! (fél 8) - Mikroszkóp Színpad: Aki néző akar lenni (fél 9) — Huszonötödik Színház: Hőség hava (8) — Zeneakadémia: Ma­gyar Állami Hangversenyzenekar. Budapesti Kórus (vez. Ma-rgittay Sándor, közr. Lajos Attila) (Tava­sza béri. B. n. sor.) (fél •).

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék