Magyar Nemzet, 1972. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-01 / 153. szám

Sa­mbat, 1972. július 1. Vályi Péter a Chinoinba látogatott Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese dr. Szita János miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok titkárságának veze­tője társaságában pénteken a Chinoin Gyógyszer- és Vegyé­szeti Gyárba látogatott. Mezei Barna, a gyár igazgatója, va­lamint a pártbizottság és a szakszervezeti bizottság titká­ra tájékoztatást adott az üzem fejlesztési terveiről, bemutat­ta a gyógyszeripari technoló­giák korszerűsítését az üze­mekben. A vállalatok, Állami gazdaságok, TERMELŐSZÖVETKEZETEK, KÉSZ-EK FIGYELEM! A Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, Törökszentmiklós, Bethlen út 45—49. felajánlja eladásra elfekvő készletéből az alanti anyagokat, az időközben történő értékesítés jogá­nak fenntartása mellett: 1400 kg elosztalein fekete festék á: Ft 35,20 400 kg elosztalein szürke festék á: Ft 31,76 223 kg elosztalein sárga festék á: Ft 37,50 82 kg elosztalein gyorsító á: Ft 41,­ 350 kg toluol hígító á: Ft 33,89 2892 kg „I” idomacél 200-as (4 és 2 m hosszméret között) á: kg 6,39 Ft 12 753 kg „I” idomacél 300-as (6 és 3,30 hosszméret között) á: kg 6,39 Ft 17 024 kg „I” idomacél 400-as (4,50 és 4,20 hosszméret között) á: kg 6,39 Ft 7005 kg „I” idomacél 260-as (6 és 3,75 hosszméret között) á: kg 6,39 Ft 10 150 kg „II” idomacél 260-as , (3,05 és 2,60 hosszméret között) á: kg 6,39 Ft 6420 kg betonvas nyílbordás 12 mm átm. B 60—40 á: kg 6,21 Ft 1850 kg­ betonvas nyílbordás 18 mm átm. 35 G—SZ á: kg 5,66 Ft 1100 kg betonvas nyílbordás 20 mm átm. 35 G—S á : kg 5,86 Ft 3360 kg betonvas nyílbordás 10—12—14 mm átm. vegyes á: kg 7,50 Ft ÉRDEKLŐDÉS­TÖRÖKSZENTMIKLÓS 114/108. Ügyintéző: KISS ANDRÁS anyaggazdálkodó Ésszerűbb, hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást Tanácselnökök értekezlete az Országházban Időszerű munkaügyi kérdé­sekről tartott tájékoztatót Lá­zár György munkaügyi minisz­ter a tanácselnökök értekez­letén, pénteken, az Országház Gobelin-termében. A miniszter a munkaerő­­helyzet várható alakulásával kapcsolatban elmondotta: a foglalkoztatottság előrelátható­lag nem növekszik olyan mér­tékben, mint amivel számol­tak. A jelek szerint a mező­­gazdaságból a munkaerő­vándorlás csökken és az ipar­ban sem érik el a tervezett 140 000-es létszámnövekedést. Bár 1973-tól a demográfiai apály nyomán csökken a mun­kába lépő fiatalok száma is, a népgazdaságnak a jelenlegi öt­éves tervben előirányzott fej­lődési ütemét azonban ez sem zavarhatja. Biztató jelenség, hogy 1972- ben folytatódnak a múlt évi kedvező tendenciák: az ipar­ban a termelékenység növeke­désének üteme meghaladja a termelés növekedési ütemét, a mezőgazdaságban is gyorsa­b­ban nő a termelés a lét­számnál, s tovább mérsék­lődik a káros munkaerőmoz­gás. A bérek és a termelékeny­ség alakulása között is elfo­gadható az arány. A kedvező irányzatok közé sorolta a miniszter még, hogy reálisabbá vált a vállalatok munkaerőigénye. Ezt igazolja: amíg 1971 első negyedévében a munkaközvetítő irodáknál 228 000 személyre jelentettek be igényt, addig 1972 első ne­gyedében 187 000 személyre. Hazánkban ma lényegében csak relatív munkaerőhiány­ról beszélhetünk. Az egyen­súly megteremtésének első és legfontosabb feltétele az ész­szerűbb, hatékonyabb munka­erő-gazdálkodás, amelynek pá­rosulnia kell a munkaerő he­lyesebb arányú elosztásával. Vannak valóságos munka­erőhiányok is — a fővárosban és néhány vidéki ipari cent­rumban —, de ezeket is első­sorban olyan szakmákban le­het tapasztalni, ahol nehezek a munkakörülmények. Ezek­ben az ágazatokban javulást főleg a technika korszerűsíté­sével és a megfelelő bérezési gyakorlat kialakításával lehet elérni. , A negyedik ötéves terv to­vábbi időszakában gazdaság­­politikai és munkaerő-gazdál­kodási szempontból új irányok kialakítására, újabb lényeges elhatározásokra nincs szükség. A munkaerőhelyzetet a gazda­sági folyamatokban kell javí­tani. Ennek ismertek a felté­telei, s ezekre érvényes párt- és kormányhatározatok van­nak. A tanácsok munkaügyi te­vékenységével kapcsolatban Lázár György rámutatott ar­ra, hogy tovább növekszik a tanácsok szerepe a munkaügyi irányításban, a pályaválasztá­si tevékenység segítésében. Második napirendi pontként dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­tala elnöke adott tájékoztatót a tanácsok káderhelyzetéről. Felbocsátották az Interkozmosz—7 mesterséges holdat A szocialista országok űrku­tatási együttműködéséről szó­ló program keretében a Szov­jetunióban június 30-án Föld körüli pályára juttatták az Interkozmosz—7 jelzésű mes­terséges holdat. A szputnyik segítségével folytatják a Napból származó ibolyántúli és röntgensugarak együttes vizsgálatát és annak megfigyelését, hogyan hatnak ezek a sugarak a Föld légkö­rének felső rétegeire. Az Interkozmosz S7 fedélze­tén elhelyezett tudományos berendezést a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Szov­jetunió és Csehszlovákia szak­emberei tervezték és készítet­ték. A szputnyik rátért pályájára. Tudományos berendezése kifo­gástalanul működik. Magyar Nemzet Megkezdődött a munka- és üzemszervezés korszerűsítése A kormány Tájékoztatási Hi­vatalának rendezésében pénte­ken, a Parlament épületében Buda István munkaügyi mi­niszterhelyettes tájékoztatta az újságírókat a munka- és üzem­­szervezés fejlesztésének kérdé­seiről. A tájékoztatót a kohó- és gépipar tapasztalataival egé­szítette ki Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Buda István hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a mun­ka- és üzemszervezés tervszerű feljesztése. A legfontosabb te­endő a vállalatokra hárul, de a jövőben az állami szervek is fokozottan segítik és ellen­őrzik a munka- és üzemszer­vezés korszerűsítését. A külön­böző tárcák összesen 90 válla­latot jelöltek ki, ahol már az idén megkezdődött, illetve megindul a szervezés fejlesz­tésének munkája. 1973-ban or­szágosan ki kell bontakoznia a munka és üzemszervezés fej­lesztését szolgáló sokrétű te­vékenységnek. Országos közlekedési kiállítás Pécsett Pécsett pénteken délután nyílt meg az országos közle­kedési kiállítás. A megnyitás alkalmából ünnepséget ren­deztek a Köztársaság téren, ahol dr. Csanádi György köz­lekedési és postaügyi minisz­ter mondott beszédet.­­ Az országgyűlés által jó­váhagyott közlekedéspolitikai koncepció közlekedésünk egész arculatának átformálását tűz­te ki célul — mondotta. — En­nek során korszerűsítjük a vasút törzshálózatát, megte­remtjük az összes települést összekötő autóbuszhálózatot, tovább javítjuk az áruszállítás technnikai feltételeit és fokoza­tosan kialakítjuk a személy­­gépkocsik tömegközlekedését szolgáló objektumok hálóza­tát. Dinamikusan fejlődő köz­lekedésünk igényes bemutatá­sát vállalta a pécsi kiállítás, amely a fővároson kívül az eddigi legnagyobb szabású ilyen rendezvény. A kiállításon ötven közleke­dési vállalat és intézmény mu­tatja be járműveit, műszaki technikai eszközeit, szemlél­teti fejlődését és ismerteti ter­veit. Emellett több érdekes, régi közlekedési eszközt is be­mutatnak.'' Hétszázféle áru negyven országból settebb import élelmiszerek beszerzése, készletezése, illet­ve előcsomagolása. A beruhá­zási program megvalósítása­ként 12 ezer négyzetméter hasznos alapterületű raktár- és feldolgozó telepet hoztak létre, ahol 600 vagon árut lehet tá­rolni. A dolgozó nők munká­ját kívánják megkönnyíteni a kész- és félkész termékek be­szerzésével, előcsomagolásá­­val. A DÉLKER minden árucikk megvásárlása előtt alapos piackutatást végez, tájékozó­dik a beszerzési, illetve az ér­tékesítési lehetőségekről. Az üzletfelek között egyre jelen­tősebb helyet foglalnak el a fejlődő országok. Tíz év alatt a vállalat forgalma megnégy­szereződött, a múlt évben már meghaladta a kétmilliárd fo­rintot. Az ellátás javult, már 700 féle árucikket hoznak be negyven országból. Hazánk évente egymillió hektoliter sört importál, ebből 300 ezret — főleg az NDK-ból, Jugoszlá­viából és az Egyesült Arab Köztársaságból — a DÉLKER szerez be. Az idén először egész éven át lehet majd kap­ni a közkedvelt banánt. A Gazdasági Bizottság hatá­rozata alapján tíz évvel ez­előtt hozták létre a Déligyü­mölcs- és Élelmiszerkereske­delmi Vállalatot. A jubiláló vállalat célja az egyre kere­ Losonczi Pál és Ajtai Miklós fogadta Marcel Naville-t Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken az Or­szágházban fogadta Marcel Naville-t, a Vöröskereszt Nem­zetközi Bizottságának hazánk­ban tartózkodó elnökét és Melchior Borsingert, a Nem­zetközi Bizottság európai fő­delegátusát. A találkozón je­len volt dr. Gegesi Kiss Pál, a Magyar Vöröskereszt elnöke és Rostás István főtitkár. Dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese ugyancsak pén­teken fogadta hivatalában a Vöröskereszt vendégeit és szí­vélyes eszmecserét folytatott velük a magyar, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt te­vékenységéről. A Szövetkezeti Tudományos Tanács ülése Pénteken, az MTA felolvasó­termében tartotta ülését a Szövetkezeti Tudományos Ta­nács. Az ülésen részt vett és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Dr. Atom­ár Frigyes, a SZÖ­­VOSZ elnöke ünnepi megem­lékezésben méltatta a magyar és a nemzetközi szövetkezeti mozgalom sokrétű társadalmi és gazdasági kapcsolatait a kü­szöbönálló 50. nemzetközi szö­­­vetkezeti nap alkalmából. Ezt követően Gyenes Antal, a Szövetkezeti Kutató Intézet igazgatója a tudományos ta­nácskozás elé terjesztette az intézet teljes kutatási prog­ramját, majd dr. Csendes Bé­la, az MTA Közgazdaságtudo­mányi Intézetének tudomá­nyos főosztályvezetője és dr. Marillás Vilmos, a Szövetke­zeti Kutató Intézet tudomá­nyos igazgatóhelyettese szá­molt be a szocialista országok múlt év végén Budapesten megtartott II. nemzetközi kon­ferenciájáról. Elutazott hazánkból a bolgár belkereskedelmi miniszter Georgi Karamanov bolgár belkereskedelmi és ellátásügyi miniszter hivatalos, baráti lá­togatása után pénteken eluta­zott Budapestről. A bolgár miniszter Szurdi István belkereskedelmi mi­niszterrel részletesen megtár­gyalta a két ország kereske­delmének időszerű kérdéseit, az áruellátás módszereit. A megbeszéléseken hangsúlyoz­ták az import növekvő jelen­tőségét mindkét ország belke­reskedelmi forgalmában, s kí­vánatosnak tartották a hosz­­szabb távú együttműködési megállapodás kialakítását. A választékcsere fejlesztése ér­dekében a két miniszter ugyancsak kívánatosnak tar­totta a korszerű termékek fo­kozottabb cseréjét és a piac­kutatás bővítését Georgi Karamanevet ma­gyarországi tartózkodása so­rán fogadta Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. M­agyar—lengyel belkereskedelmi választékcsere Tadeusz Miciak lengyel bel­kereskedelmi és szolgáltatás­­ügyi miniszterhelyettes és az általa vezetett küldöttség jú­nius 19—23. között Budapesten tárgyalt Boross László belke­reskedelmi miniszterhelyet­tessel a magyar—lengyel vá­lasztékcsere helyzetéről. A két ország kereskedelme az idén mintegy hétmillió rubel érté­kű közvetlen árucserét bonyo­lít le. A két miniszterhelyet­tes megbeszélte az 1973. évi választékcsere és műszaki-tu­dományos együttműködés főbb kérdéseit is. A lengyel belkereskedelmi küldöttség pénteken elutazott hazánkból. ­ LAKOSSÁG RÉSZÉRE ÉPÍTKEZÉSI ANYAGOK (SÓDER, HOMOK, TÉGLA STB.) SZÁLLÍTÁSÁT SORON KÍVÜL VÁLLALJUK Ügyintéző: Ritter József, Telefon: 144—704. Budapest, IX., Berzenczey utca 20. BUDAPATENT 72 Országos találmányi kiállítás a Városligetben Az Országos Találmányi Hi­vatal jelenleg 6500 szabadalmi bejelentéssel foglalkozik. Az elmúlt esztendőben az elfoga­dott újítások 1,8 milliárd fo­rint hasznot eredményeztek, és ezért a feltalálóknak 109 mil­lió forint újítási díjat fizettek ki. Az­ Országos Találmányi Hivatal munkája jelentős mér­tékben megnövekedett,­­ évről évre mind nagyobb és nagyobb lesz. Ez jó hír, de ürömmel vegyes: sajnos, döntően a kül­földről hazánkba bejelentett találmányok száma nő, a ha­zaiaké inkább stagnál. — Éppen ezért most olyan kiállítást rendezünk — mon­dotta pénteki sajtótájékozta­tóján Tasnádi Emil, az Orszá­gos Találmányi Hivatal elnö­ke —, amelynek segítségével a találmányok megkedveltetése, az iparjogvédelmi ismeretek elterjesztése a célunk. A kiál­lítás elnevezése BUDAPA­TENT '72, és a Budapesti Nem­zetközi Vásár 8/A pavilonjá­ban — a Magyar Tudományos Akadémia kiállítócsarnokában — július 7. és 14. között ren­dezzük meg. Negyven magyar gyár, üzem, vállalat, kutatóin­tézet 160 találmányát mutat­juk be. Valamennyi már meg­valósult szellemi alkotás, amely a gyakorlatban is bevált, és si­keresnek bizonyult.­­ Célunk továbbá, hogy megismertessük a műszaki fej­lesztést, a hatékonyság növe­lését elősegítő műszaki, szel­lemi alkotásokat; de nemcsak a megismertetésük a célunk, hanem az elterjesztésük is. Ez a kérdés most különösen idő­szerű, hiszen a párt Központi Bizottságának decemberben megtartott ülése foglalkozott a gazdasági, termelési munka hatékonyságának növelésével, és ezzel kapcsolatban megál­lapította: a találmányok szé­les körű felhasználására, a feltalálók ösztönzésére mind nagyobb szükség van. A kiállított 160 találmány gazdái közül díjat kapnak az egyes szakmai területen leg­eredményesebbnek bizonyult feltalálók, valamint azok a vállalatok is, amelyek a leg­többet törődnek a feltalálók­kal, a találmányokkal. A Kül­kereskedelmi­­ Minisztérium díját a Híradástechnika Ktsz kapja majd. Ez a szövetkezet az elmúlt két esztendő alatt 200 millió forintért exportált tévé-szinkrongenerátort, amely egyébként a kiállításon is lát­ható lesz. A Találmányi Hiva­tal díját annak a vállalatnak ítélik oda, amely élen jár az iparjogvédelmi munkában: a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kutató Intézetnek, amelynek jelenleg 150 élő szabadalma van. Befejeződtek az írásbeli felvételi vizsgák Az egyetemi, főiskolai fel­vételi vizsgák első szakasza pénteken országszerte véget ért. Június 26. és 30. között a nappali, esti és levelező tago­zatokra több mint 60 ezer pá­lyázó írta meg dolgozatát. Ál­talában két tárgyból tettek írásbeli vizsgát. Azokat a pá­lyázókat, akik két tárgyból írtak elégtelen dolgozatot, nem bocsátják szóbeli vizsgára. Ak­ik kivételes indok — beteg­ség, hivatalos külföldi tartóz­kodás és hasonlók — miatt nem tudtak a kijelölt időpont­ban az írásbeli vizsgán megje­lenni és ezt igazolni tudják, kérhetik a vizsga elhalasztását a pótvizsgák időpontjára. A szóbeli felvételi vizsgákat valamennyi tagozaton várha­tóan július közepéig, de legké­sőbb 31-ig befejezik. Ezután döntenek a felvételről. A je­lentkezőket július végén, augusztus elején értesítik a felvételi bizottság döntéséről. A sikeresen vizsgázott, de el­utasított pályázók a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül fellebbezhetnek az illetékes miniszterhez. A fel­lebbezéseket augusztus máso­dik felében bírálják el. ÖNÁLLÓ ÉPÜLETET VAGY ÉPÜLETRÉSZT AZONNAL ÁTVENNE MEGEGYEZÉS SZERINT VAGY FOLYAMATBAN LEVŐ ÉPÍTKEZÉSHEZ BETÁRSUL KÖNNYŰIPARI GÉPI ADATFELDOLGOZÓ VÁLLALAT TELEFON: 154—844. ­ Több fontos határozatot hozott az ICOMOS III. kongresszusa Pénteken befejezte munká­ját az ICOMOS (az UNESCO műemléki szervezete) III. kongresszusa, amelyet az MTA Országház utcai termében tar­tottak meg. A világ minden tájáról hazánkba érkezett több mint félezer műemlékvédelmi szakember nagy­szabású nem­zetközi találkozójának mérle­gét pénteken az Országos­ Mű­emléki Felügyelőség székházá­ban tartott sajtótájékoztatón vonták meg a szervezet veze­tői. A kongresszus megerősítette azt a közös meggyőződést, hogy a műemlékvédelemben legfon­tosabb a múlt történelmi em­lékeinek megóvása, a helyre­­állítás tudományos megalapo­zottsága. Kétnapos kollokviu­mon tanácskoztak arról, hogy a műemléki környezetben mi­lyen eszközökkel érvényesülhet harmonikusan a mai kor épí­tészete. Mint azt Piero Gaz­­zola, az ICOMOS elnöke és Raymond Lemaire, a szervezet főtitkára elmondotta: a kong­resszus betöltötte feladatát. A továbblépés érdekében több határozat született, egyebek között a műemlék károsodását megelőző védekezésről, a régi műemlékeknek az új városkép­be való beillesztésének köve­tendő módszereiről. Az ICOMOS vezetőségének több más tagja is kifejezést adott elégedettségének és kö­szönetét nyilvánította azért, hogy a találkozó helyszínéül Budapestet választhatták. Pél­damutatónak ítélte ugyanis azt a műemlékvédelmi gyakorla­tot, amelyet egyebek között ép­pen a budai várnegyedben ta­nulmányozhattak.

Next