Magyar Nemzet, 1972. október (28. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

Vasárnap, 1972. október 1., Magyar Nemzet Kádár János beszéde az Országos Tervhivatal ju­bileumi ünnepségén Az Országos Tervhivatalban Ipsomihaton ünnepséget tartot­tak a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra a Politikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós és Vályi Pé­ter, a Minisztertanács elnök-A tervgazdálkodás jubileu­mi ülésszaka­­után most azért tartjuk e szőkébb körű meg­emlékezést — mondotta —, mert a tervgazdálkodás beve­zetésének jubileuma egyben az Országos Tervhivatal létreho­zásának is évfordulója Az Országos Tervhivatal megala­kításával 25 évvel ezelőtt új típusú, a már meglevő köz­igazgatási szervektől eltérő központi szervezet jött létre, amely működése kezdetétől védelmezte és erősítette az államigazgatásban a munkás­­hatalmat. A Tervhivatal mun­kája mindenkor a párt ideoló­giája társadalmi vezető szere­pe és a tervgazdálkodás közöt­ti szoros kapcsolaton, alapul és ez lesz az alapja továbbra is. A magas politikai követelmé­nyeiknek egyre alaposabb szak­mai tudással igyekeznek ele­get tenni a Tervhivatal dolgo­sói. A Tervhivatal kollektívája arra törekszik, hogy a fejlett szocialista társadalom építésé­vel járó nagy feladatoknak megfeleljen. Minden lehetősé­gük megvan arra, hogy folya­matosan korszerűsítsék, maga­sabb színvonalra emeljék a tervezést, segítsék népgazda­ságunk központi tervszerű irá­nyítását, a vállalatokkal közös tervezőmunka szüntelen erősí­tésével is egyre tökéletesebben szolgálják a párt gazdaságpo­litikájának céljait. A tervezőgárdának legfőbb feladata, hogy töretlenül, alko­tó módon segítse pártunk poli­tikájának megvalósulását. Ez nem új követelmény, de tel­jesítése mindenkor elvi szi­lárdságot, állhatatosságot, az élet valóságának sokoldalú is­meretét követeli meg. E fel­adat magában foglalja azt is, hogy tovább javuljon a káde­rek kiválasztása, neveléses to­vábbképzése, hogy még felké­szültebben végezzék munkáju­kat a­­tervezőgárda vezetői. A társadalmi fejlődés előmozdí­tásában is egyre nő a tervezés jelentősége. Ezért még szoro­sabban kell összekapcsolni a tervezés gazdasági és társa­dalmi vonatkozásait. A fejlett szocialista társadalom felépí­tésének gazdasági követelmé­nyeit a tervezőmunka számára is értelmezhetővé kell tenni, s e munkában a hosszú távú tervezés során már megtették az első lépéseket. Nem elegen­dő azonban csak hosszabb tá­von megtervezni a társadalmi követelményeket, törekedni kell arra, hogy az ötéves, sőt az éves tervek is reálisabban számoljanak a társadalomban végbemenő változásokkal, azok legidőszerűbb kérdéseivel. A tervezési módszerek fej­lesztésében az utóbbi 25 évben érdemleges haladást értünk el, nem állíthatjuk azonban, hogy a központi tervezés ma már hasznosítja mindazt a szervezési, közgazdasági és számítástechnikai tudást, ame­lyet a tudomány és a KGST- országok gyakorlati tapaszta­latai számunkra nyújtanak. Ezek minél teljesebb haszno­sítása annál is fontosabb, mert csak ezekkel az eszközökkel lehet gazdaságpolitikánkat reá­lis tervekbe foglalni és a gaz­dasági élet fejlődésében a ma­gasabb fokú tervszerűséget ér­vényesíteni. Teendőink van­nak még a lakosság életkörül­ményeivel kapcsolatos terve­zési módszerek fejlesztésében, s végül, de nem utolsósorban a központi koordináció fejlesz­tésében, ami a döntések heve­sebb előkészítését teszi lehe­tővé. Szocialista gazdaságunkban a népgazd­asá­gi terv­­ állami terv, amely aktív hatá­s­t gya­korol a gazdaság fejlestésére. Ezért nagy felelősséget tartó­helyettesei, Bálint József, a Központi Bizottság osztályve­zetője, Lázár György munka­ügyi miniszter és dr. Kurucz Imre, az V. kerületi pártbi­zottság első titkára is. Az ünnepséget dr. Szlame­­niczky István, az Országos Tervhivatal pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd Párdi Imre, az Országos Terv­hivatal elnöke mondott ünne­pi beszédet. ránk, hogy terveink a gazda­sági szabályozás számára vilá­gos útmutatást adjanak. A ter­vek akkor reálisak, ha azokat Kádár János felszólalásában átadta a Központi Bizottság szívélyes üdvözletét és jókí­vánságait az Országos Tervhi­vatal és a tervezéssel foglal­kozó más szervek vezetőinek és munkatársainak, köszön­tötte a kitüntetett dolgozókat, majd a tervgazdálkodás beve­zetésének történelmi jelentő­ségéről szólt. — Ez olyan időpont volt né­pünk és az ország történeté­ben, amikor hatalomra jutott a munkásosztály, kezdetét vet­te a szocialista átalakulás, és az elmélet gyakorlattá vált. Ezzel a nagy történelmi kez­dettel az ellentmondásos és anarchikus kapitalista fejlő­dést Magyarországon felvál­totta a jövő szocialista, tudo­mányos megtervezése. A tár­sadalmi összefogás oldaláról megvilágítva, a gazdálkodás alapja, indító és mozgató ere­je, célja a tőkésprofit helyett a társadalom általános érdeke, a felszabadult dolgozó nép ér­­deke lett ■— mondotta. — A szocialista tervgazdál­kodás a szocializmus építésé­nek nemzetközi, közös tör­vényszerűsége. Munkásforra­dalmat, szocialista forradal­mat győzelemre vinni, annak céljait megvalósítani, a szo­cialista társadalmat felépíteni tudományos, szocialista terv­­gazdálkodás nélkül nem lehet. Olyan történelmi korban élünk, amelyben mind több és több nép lép a szocializmus útjára. Az átmenet formái a szocializ­musba a nemzeti sajátosságok­tól függően változatosak, de mindazokra a népekre, ame­lyek már ezen az úton járnak, és azokra is, amelyek a jövő­ben erre az útra lépnek érvé­nyes, hogy szocializmus tudo­mányos tervezés és tervszerű gazdálkodás nélkül nem lehet­séges. — A szocialista tervgazdál­kodás valamikor elmélet volt, a gyakorlatban először a Szovjetunióban vezették be. Emlékszem a Szovjetunió első ötéves tervének nemzetközi fogadtatására. A szocialista tervgazdálkodás bevezetése és megvalósítása osztályharc, és a Szovjetunió első ötéves tervét ennek megfelelően, a maguk módján kétkedéssel fogadták az imperialisták. Azóta viszont a világ megtanult egy új fo­galmat, új szót, a szocialista tervgazdálkodás eszméje és ereje az egész nemzetközi köz­vélemény előtt győzött. — A szocialista tervgazdál­kodás döntő sikerét bizonyítja hazánk 25 éves tapasztalata is — mutatott rá Kádár János, és kiemelte, hogy a tervgazdál­kodás segített eltüntetni a há­borús pusztítások nyomait, döntő szerepet játszott a szo­cialista társadalom gazdasági alapjainak lerakásában, meg­szilárdításában és szerves al­kotóeleme a szocialista tár­sadalom teljes felépítéséért fo­lyó munkának.­­ Hazánkban a munkás­hatalom, a­z önhatalom a szo­cialista tervgazdálkodás ered­ményeként erősödött. Lenin a Naiy Októberi Szocialista For­radalom kezdeti szakaszában hangsúlyozta, hogy a népgaz­a célok és eszközök összhangja a lehető leghatékonyabb gaz­dasági szabályozók kialakítá­sa és alkalmazása is igazolja, ily módon segítheti tehát elő a tervező kollektíva a gazda­sági szabályozók tökéletesíté­sét is. A központi tervezésben távlatokban kell gondolkodni, ugyanakkor a terveknek min­dig az élet valóságán kell ala­pulniuk. A csütörtökön zárult terve­zési tudományos ülésszak ta­nulságait az Országos Tervhi­vatal is elemzi, s közülük mindazt, ami adottságainknak megfelel, alkalmazza a hazai tervezésben. Az­ országgyűlés a közeljö­vőben megtárgyalja a terve­zésről szóló törvényt. Alkaz­dasági terv a párt második programja. A terv mélyen érinti a párt politikáját, az or­szág politikai és társadalmi fejlődését. Az eszmét a széles milliók gondolkozásukban úgy mérik, ahogyan az a gyakor­latban megvalósul. Kádár János elismeréssel be­szélt a tervezés tudományos megalapozottságának, módsze­reinek, technikájának fejlődé­séről, és hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítás reformja hozzájárult a tervszerűség, a szocialista tervgazdálkodás erősödéséhez. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy nagyfon­tosságú a számítástechnika, de az nem pótolja a marxista mó­don gondolkozó, kommunista meggyőződésű, a szocialista rendszerrel és célokkal rokon­szenvező alkotó emberek szel­lemi munkáját. — A tudomány és a szocia­lizmus — hogy hasonlattal él­jek — egy test, egy lélek, nem lehet egymástól elválasztani. Ha valahol, akkor itt érvényes az, hogy az elméletet és gya­korlatot állandóan fejleszteni kell. Ez elengedhetetlen nem­csak az ötéves tervek készíté­se idején, hanem a tervezés minden fázisában. A Tervhivatal előtt álló fel­adatokra és a magasabb szín­vonalú tervezésire utalva ki­emelte, hogy az Országos Terv­hivatal legyen a Központi Bi­zottság, a kormány és egész né­pünk számára is olyan mérő­műszer, amely népgazdasági összefüggésekben ellenőrzi, ho­gyan valósulnak meg a tervek. A közeljövőben a parlament elé kerülő terv-törvényjavas­latról szólva Kádár János el­mondta, hogy a tapasztalatok szerint az Országos Tervhiva­tal hatáskörét növelni kell. Ál­lami munkánk korszerűsítésé­vel összhangban ez lehetséges és szükségszerű. Kádár János emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizott­ság foglalkozik a kongresszusi határozatok végrehajtásának tapasztalataival. " Ha most pillanatfelvételt készítünk fő tevékenységünk­ről, annak irányáról, nyugod­tan megállapíthatjuk, hogy az országban a hatalom szilárd, érvényesül a párt vezetése, a szocialista népgazdaság alapjai erősek, a szocialista termelési viszonyok megbízhatóan mű­ködnek, az emberekben meg­van a munkakészség, a biza­kodás, s ha az anyagi eszkö­zök nem is elegendőek, a leg­szükségesebbekkel rendelke­zünk. Most már reális alapja van annak, hogy arról beszél­hessünk, hogyan tud Magyar­­ország még előbbre lépni a kö­zepesen fejlett országok sorá­ból. Kádár János elismerően be­szélt a gazdasági eredmények­­ről, a beruházási intézkedések kedvező hatásáról. Rámutatott, hogy a szocialista mezőgazda­ság ma már érezteti erejét. Az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezeti parasztok a kedvezőtlen időjárási nehéz­ségeket is leküzdötték, biztató eredmények ígérkeznek. Szólt arról, hogy világmére­tekben mindinkább a szocializ­mányunk több mint két évti­zede megszabta, hogy nép­gazdaságunk tervszerűen, terv alapján fejlődik. Most majd külön törvényben rögzítjük tervgazdálkodásunk állandó, kialakult jellemzőit. Ezután Párdi Imre jubileu­mi emlékérmeket és kiváló dolgozó kitüntetéseket adott át számos dolgozónak. Elsőként dr. Illyés Éva, az Országos Tervhivatal osztályvezető-he­lyettese és Szinai Jolán admi­nisztrátor kapta meg az em­lékérmet, vagyis az a két dol­gozó, aki 25 év óta az Orszá­gos Tervhivatalban végzi mun­káját. Az­ emlékérmek és a kitün­tetések­ átadása után Kádár János beszédet mondott más javára alakulnak az erő­viszonyok. Ez is kedvező körül­ményeket teremt a tervgazdál­kodás történelmi tapasztalatai­nak további hasznosításához, céljaink eléréséhez, népünk boldogulásához.­­­ A belső és külső feltéte­lek tehát jók. Nyugodtan dol­gozhatunk és kell is dolgoz­nunk. Népünk szocialista jövő­je biztosítva van — jelentette ki Kádár János, akinek beszé­dét nagy tapssal fogadták az ünnepség részvevői. Párdi Imre a tervezés jelentőségéről és feladatairól KÁDÁR JÁNOS: Tervgazdálkodás nélkül nem lehet felépíteni a szocialista társadalmat Aczél György látogatása Baranyában Aczél György,­­az M­SZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság­­titkára, kétnapos látogatást tett Bara­nyában. Pénteken részt vett a Baranya és a Bács-Kiskun me­gyei képviselők Harkányban tartott együttes csoportértekez­­letén, majd megtekintette Pé­csett a misinai tévétornyot és az adóberendezést. Ezt köve­tően látogatást tett a Technika Házában, ahol az országos ke­rámia biennálét nézte meg. Aczél György szombaton mű­vészpolitikai aktívát tartott Baranya megye és Pécs város párt-, állami, kulturális és mű­vészeti vezetői részére a párt­­székházban. Dr. Bíró József Bagdadban Befejeződtek dr. Bíró József külkereskedelmi, miniszter és az általa vezetett kereskedel­mi delegáció gazdasági tár­gyalásai Teheránban. Látoga­tása utolsó napján külkereske­delmi miniszterünk aláírta az Irán és Magyarország közötti vegyes bizottsági tárgyalások záró okmányát. A jegyzőkönyv szabályozza a következő évek kölcsönös árucsere-forgalmát. Fontos helyet kapott a záró­okmányban a kooperáció kér­dése, valamint vegyes vállala­tok alapításának elősegítése. Dr. Biró József Teheránból Irakba érkezett, ahol vasárnap részt vesz a bagdadi nemzet­közi vásár megnyitásán. Magyar-bolgár könnyűipari együttműködés Szombaton hazaérkezett Bul­gáriából az a magyar delegá­ció, amely Keserű Jánosné könnyűipari miniszter vezeté­sével megtekintette a plovdivi nemzetközi vásárt. Keserű Já­nosné repülőtéri nyilatkozatá­ban a többi között elmondotta, hogy tárgyalt a Bolgár Nép­­köztársaság könnyűipari mi­niszterével, Sz. Zsuljevvel. Az eddig is gyümölcsöző együtt­mr­­kodás továbbfejlesztését irál­ozták elő a textilipar, va­lamint a könnyűipari gépal­katrészek, továbbá bútoralkat­részek gyártásában és szállítá­sában. Fock Jenő távirata Csou En-lajnak Fock­ Jenő, a Magyar Nép- I Csou En-lajhoz, a Kínai Nép­köztársaság kormányának elnök­i köztársaság Államtanácsa el­­ke az alábbi táviratot intézte­­ nökéhez: A Magyar Népköztársaság kormánya, a magyar nép és a ma­gam nevében üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a nagy kínai nép­nek nemzeti ünnepük, a Kínai Népköztársaság megalakulásá­nak 23. évfordulója alkalmából. Őszintén kívánom, hogy országaink kapcsolatai a proletár nemzetköziség elvei alapján fejlődjenek. Meggyőződésem, hogy ez elősegíti a szocializmus, a béke és a haladás közös ügyét. Az évforduló alkalmából fejt, a Kínai Népköztársaság Péter János külügyminiszter külügyminiszterét táviratban üdvözölte Csi Peng- Losonczi Pál az országgyűlési képviselők Somogy megyei csoportjának ülésén Szombaton tartotta ülését Barcson a járási pártbizottság épületében az országgyűlési képviselők Somogy megyei csoportja. Az ülésen részt vett és felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Németh Ferenc, a Somogy megyei párt­bizottság első titkára és dr. Gosztonyi János művelődés­­ügyi miniszterhelyettes. Szoko­­la Károlyné dr., a képviselő­­csoport vezetője ismertette a felkészülést az országgyűlés őszi ülésszakára, majd Hor­váth Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője a megye általános iskoláinak helyzetéről. Sugár Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese pedig Barcs térségének ipar­­fejlesztéséről tájékoztatott. Somogyban az iskolaépüle­tek negyvenöt százaléka 50— 100 évvel ezelőtt épült és az elkövetkező évek súlyos prob­lémája lesz az iskolák korsze­rűtlensége, állaguk nagymérvű romlása. A helyzet következ­ménye az oktatás színvonalá­nak csökkenése, ezért sürgős intézkedésre van szükség. A községi tanácsok az új iskolák építését tízéves teljes bevéte­lükből sem képesek megolda­ni, sőt a megyei tanács sem rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel. Ezért a negyedik ötéves tervben biztosított be­ruházási összegen felül köz­ponti támogatás szükséges. Október 4-től Chilében ülésezik a Béke-világtanács elnöksége Sebestyén Nándornénak, az OBI főtitkárának nyilatkozata Santiago de Chilébe hívták össze a Béke-világtanács el­nökségének ülését, amelyen dr. Sik Endre nyugalmazott kül­ügyminiszternek, az Országos Béketanács Lenin-békedíjas elnökének, a BVT elnökségi tagjának személyes képviselő­jeként vesz részt Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács főtitkára. Elutazása előtt az október 4-én kezdődő tanácskozásról adott nyilatko­zatában elmondta: A napirend szerint a tanácskozás arra hi­vatott, hogy a békemozgalom eredményeinek összegezése, értékelése alapján kidolgozza a ne­mzetközi békemunka programját a következő idő­szakra. Ebben a legfontosabb eseménynek ígérkezik az 1973- ban megrendezendő béke­világkongresszus, amelynek színhelye — a nemrégiben szü­letett döntés szerint — a szov­jet főváros lesz. — Növeli a BVT elnökségi ülésének jelentőségét az a tény — mondta Sebestyén Nándorné —, hogy a nemzet­közi békemozgalom vezérkara most első alkalommal rendez ilyen nagyszabású tanácsko­zást Latin-Amerikában. Olyan időszakban ülésezik az elnök­ség, amikor Chile céltáblája az amerikai imperialisták és reakciós körök összeesküvései­nek. Ezért úgy ítéljük meg: a jelenlegi politikai helyzetben nagy fontossága van annak, hogy a béke-világmozgalom és a BVT a tanácskozás tényével is szolidaritásáról biztosítja a chilei kormányt. Hazaérkezett Rómából a magyar delegáció a­z Interparlamentáris Unió 60. értekezletéről Szombaton délután hazaér­kezett Rómából az Interparla­mentáris Unió 60. értekezleté­ről az a delegáció, amely a magyar országgyűlést képvi­selte a tanácskozáson. Nagy Miklós, az Interparla­mentáris Unió magyar csoport­jának alelnöke megérkezésük után adott nyilatkozatában a többi között elmondotta, hogy az értekezletre 72 országból több mint hétszázan­ érkeztek Rómába. Siker koronázta a szocialista országok évek óta folytatott erőfeszítéseit: az NDK-t felvették az IPU tagjai sorába. Így az unió az első olyan jelentős nemzetközi po­litikai szervezet, amelyben az NDK és az NSZK egyenlő jog­gal foglal helyet. Ugyancsak az IPU tagja lett a Bengáli Népi Köztársaság is. A napirenden szereplő té­mák között Nagy Miklós meg is említette a fegyverkezési ver­­­­seny csökkentéséről folytatott vitát és határozatot. Rendkívül progresszívnek ítélhető meg az a határozat is, amely a közel­­keleti helyzet alakulásával foglalkozik. A kialakult állás­pont az arab ügy számára ked­vezőbb az eddigieknél. Az ér­tekezlet elítélte a terroriz­must és felhívta a tagországo­kat, lépjenek fel az ilyen esz­közök alkalmazása ellen, ugyanakkor rögzítette a gyar­mati uralom, illetve idegen megszállás alatt élő népek jo­gát szabadságukhoz és függet­lenségükhöz. A magyar delegáció tevéke­nyen részt vett az értekezlet munkájában. Barcs Sándor az általános vitában szólalt fel, Darvasi István pedig „A poli­tikai nyomás új formái” című napirend kapcsán fejtette ki nézetünket — zárta nyilatko­zatát Nagy Miklós. FILM CsinMi MUZSIKA KRITIKA RIPORT SOROZAT, SOK KÉPPEL... Megjelenik minden szombaton Kapható az újságárusoknál Elutaztak az európai fővárosok küldöttségei A Pest, Buda és Óbuda egye­sítésének 100. évfordulója al­kalmából megtartott budapes­ti találkozón részt vett polgár­­mesterek szombaton elutaztak hazánkból. A vendégeket Szép­völgyi Zoltán, a fővárosi ta­nács elnöke és a fővárosi ta­nács végrehajtó bizottságának több vezetője, valamint a Bu­dapesten akkreditált diplomá­ciai képviseletek több vezető­je és tagja búcsúztatta.

Next