Magyar Nemzet, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

Ára* 80 fillérMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONTL­APJA Szerda 1972. november­­ XXVIII. évfolyam 258. szám V­endégköszöntő Bizonyára roppant tudo­mányos apparátust igényel­ne annak pontos feltárása, hogy a majd évezredes ma­gyar—lengyel szálak mikép­pen sodródtak össze erős, téphetetlen kötelékké. Ha­talmas felkészültség kellene ehhez, mivel két nép kap­csolataira seregnyi erő és ellenerő hat: a történelmi, társadalmi, földrajzi, pszi­chológiai, szociológiai, iro­dalmi, művészeti tényezők sokasága formálja sajátos jellegűvé és határozza meg, hogy miképpen viszonylik egymáshoz adott pillanatban két, különböző nyelven be­szélő közösség. Ha a felso­rolt — és nem említett — szaktudományok művelői mégis nekirugaszkodnának e mérhetetlen feladatnak, valószínű, hogy a népek „vonzódás­ versenyében” az élen járó pártok között lenne hazánk és Lengyelország. Amikor tehát Henryk Jab­lonski, a Lengyel Népköz­­társaság Államtanácsának elnöke hazánkba látogató két olyan nép magas rangú és felelős vezetői találkoznak, kezdenek fontos tárgyaláso­kat, amelyet mind a múlt­ban, mind a jelenben ezer­nyi kapocs fűzött és fűz ösz­­sze. Említsük-e ezeket? Lehe­tetlenség fölsorolni őket. Szóljunk Nagy Lajosról és lányáról, Báthory Istvánról, vagy a XV. századi Krakkó­ban tanuló magyar diákok­ról, az egymáshoz kapcsoló­dó közös küzdelmek kultu­száról, Bem és Petőfi barát­ságáról? Vagy azokról a lengyelekről, akik a máso­dik világháború idején több éven át kerestek és találtak menedéket hazánkban a Lengyelországot elözönlő ná­ci hadigépezet elől? E he­lyütt, a történelem jórészt ismeretes eseményeit csak felvillanthatjuk, s a magyar —lengyel kapcsolatokat — Jablonski államelnök és kí­séretének látogatása alkal­mából — elsősorban a jelen­kor társadalmi mozgásai felől közelítjük meg. A hagyományok, az érzel­mi mozzanatok, a barátság régi kereteit ma új tartalom tölti ki. Szocialista társa­dalmi rendszerben él és dol­gozik mind a magyar, mind a lengyel nép, s ez meghatá­rozó fontosságú a két ország viszonylatában. Ebből fakad, hogy a második világháború óta a szocialista építés szá­mos közös tapasztalatot és tanulságot eredményezett, a következtetések is a leg­többször egy irányba mu­tattak. Jablonski államfő olyan nép képviselőjeként érkezik hazánkba, amely az ipari termelést és a népes­séget tekintve, a szocialista szövetségi rendszer második legnagyobb állama. Összeköt bennünket e rendszer, an­nak szerkezete, s elsősorban az a tény, hogy mindkét ál­lam legfontosabb szövetsé­gese a világ vezető szocia­lista nagyhatalma, a Szov­jetunió. Olyan időszakban kezdőd­nek magas szintű magyar— lengyel tárgyalások az együttműködésről és nem­zetközi kérdésekről, amikor a hazai és a világtérképeken fontos folyamatok figyelhe­tők meg. A szocialista tár­sadalom gazdasági „épületé­be” lengyel barátainknál, is új „intenzív” módszerek köl­töztek be. A Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottsága 1971 elején ho­zott határozatot a gazdasági irányítási rendszer tökélete­sítésére. Ennek két fő irá­nya: a központi tervezés ja­vítása és erősítése, illetve a vállalati önállóság növelé­se. Természetes, hogy a két ország gazdasági fejlesztése, a módszerek szerkezete nem egyezhet meg minden rész­letben. Mégis a Magyar Nép­­köztársaságot és a Lengyel Népköztársaságot összekötő kapcsok gyarapodtak azzal is, hogy mindkét államban új, az eddiginél fejlettebb eszközökkel fáradoznak a szocialista gazdasági rend építésén. Az 1975-ben befe­jeződő lengyel ötéves terv folyamán olyan feladatokat kell megoldani, mint a kor­szerű, a tudományos-techni­kai forradalom igényeit ki­elégítő gazdasági szerkezet létrehozása, ezzel egyide­jűen az életszínvonalat szün­telenül emelik, figyelembe veszik a demográfiai „da­gályt” (1975-ig 3,5 millió fia­tal lép munkaképes korba). A két ország gazdasági együttműködését a közös vonások serkenthetik, s a lengyel államfő budapesti tárgyalásain lényeges helyet kap majd a korszerű együtt­működés. A világpolitika bonyolult folyamatában is hasonló módon vesz részt a két állam. Szem előtt tartva az alapvető szövetségesi kapcsolatokat, mind a ma­gyar, mind a lengyel diplo­mácia rendkívül kitartóan fáradozott és fáradozik az európai együttműködés új korszakának megteremté­séért. A békés egymás mellett élés szellemében törekszik Lengyelország is a más tár­sadalmi rendszerű államok­hoz fűződő kapcsolatok javí­tására. A lengyel—nyugat­német diplomáciai viszony, a lengyel külügyminiszter washingtoni tárgyalásai és Edward Gierek párizsi útja szervesen beleilleszkedik a szocialista­­ közösség általá­nos külpolitikai koncepció­jának keretébe, abba a kö­vetelményrendszerbe, amely a realitások elismerését kér­ve számon, a realitásokat helyezi előtérbe. A tragikus történelmi múlt tudatában szorgalmazzuk az olyan Európa megteremtését, amelyben az erőszak helyét az együttműködés válthatná fel. Kétségtelen, hogy ez gi­gászi feladat, egyik napról a másikra nem valósítható meg, az akadályok és be­idegződések felettébb na­gyok. Ezért fokozottan fon­tos, hogy a szövetségesek tisztázzák a tennivalókat és kijelöljék a cselekvés útját. A soron következő magyar —lengyel tárgyalások bizo­nyára e szempontból is lé­nyegesek lesznek. Jablonski államelnököt és kíséretét hazánkban kö­szöntve, kívánjuk,­­­hogy a megbeszélések új ösztönzést adjanak a régi és új célok valóra váltását meghatározó összetett folyamatoknak. Meleg szeretettel köszöntjük kedves lengyel vendégeinket! Serdecznie witamy naszych drogich polskich gosci! Allende chilei elnök új kormányt alakít A külpolitikai helyzet A MAGYAR DIPLOMÁCIA aktivitását tanúsítja, hogy a Bengáli Népi Köztársaság külügyminisztere megkezdte tárgya­lásait Budapesten, s ma érkezik hazánkba Henryk Jablonski lengyel államfő. Mint az MTI varsói tudósítója beszámolt róla, a Trybuna Ludu, a Zycie Warszawy külön kommentárban foglalkozott a budapesti út jelentőségével. A Trybuna Ludu leszögezte: „A magyar—lengyel kapcsolatok gazdag krónikája Henryk Jablonski államelnök látogatásával újabb kiemelkedő jelentőségű eseménnyel bővül. Olyan országba látogat el Henryk Jablonski, amelyhez szoros politikai, gazdasági és kul­turális együttműködés kapcsolja hazánkat." A fejlett kétoldalú kapcsolatok megkövetelik a legmagasabb szintű kontaktusokat is, ilyen szempontból nagy jelentőségű volt Edward derek és Piotr Jaroszewicz múlt évi magyarországi útja. A Zycie War­szawy kommentárjában azt emelte ki, hogy Jablonski profesz­­szor államelnöki tisztségében éppen Magyarországra utazik először. A varsói napilap hozzáfűzte: „Országainkat sok évszá­zados barátság kapcsolja össze. Ez a barátság napjainkban egyre mélyül és erősödik. Kétoldalú árucsere-forgalmunk pél­dául 1950 óta több mint ötszörösére növekedett." Ugyancsak a szocialista országok hírkrónikájához tartozik, hogy megkezdődött a csehszlovák parlament ülésszaka. Chnou­­pek külügyminiszter beszámolójában a többi között lehetséges­nek mondotta a kapcsolatok megjavítását az Egyesült Álla­mokkal is, amely — mint mondotta — az utóbbi időben reáli­sabb irányvonalat követ az európai szocialista országokhoz fűződő kapcsolatokban. A külügyminiszter állást foglalt a cseh­szlovák—nyugatnémet rendezés mellett. Nagy teret szentelt az európai biztonságnak. Chnoupek nyomatékkal szögezte le, hogy bővülnek a szocialista országokkal, közöttük a Magyar Nép­­köztársasággal fennálló testvéri kapcsolatok is. A külfölddel kialakított széles körű együttműködés — mondotta — egyér­telműen cáfolja azokat az elméleteket, amelyek 1963 augusz­tusa után Csehszlovákia „teljes nemzetközi elszigetelődését” jósolták. A nyugatnémet fővárosban a mind hevesebb választási kam­pányról ideiglenesen elterelte a figyelmet a vasárnapi géprab­lás. Hivatalos bonni állásfoglalások átmenetinek tekintik az izraeli—nyugatnémet viszony megromlását. Brandt kancellár átfogó intézkedéseket sürgetett a nemzetközi légiforgalom biztonságának fokozására. A kiszabadult palesztin terroristák Líbiában sajtóértekezletet tartottak. A nemzetközi érdeklődés középpontjában természetesen to­vábbra is az indokínai tűzszünet lehetősége áll. Az Egyesült Államok a VDK által követelt időpontban nem írta alá a meg­állapodást. Nyugati távirati irodai találgatások szerint elképzel­hető, hogy Kissinger és Le Duc Tho hamarosan felújítja a bi­zalmas eszmecseréket, s ezután talán megtörténik az aláírás. A Pravda hírmagyarázója hangsúlyozta, „csak az Egyesült Ál­lamok magatartása miatt folytatódnak a hadműveletek Viet­namban” A hírmagyarázó rámutatott arra, a Thieu-rezsim magatartása okozta „nehézségekre” való washingtoni hivatko­zás nem szolgáltathat olyan meggyőző érvet, amely a halogató taktikát igazolja. E napokban a világ közvéleményének legszé­lesebb körei követelik a vállalt kötelezettségek teljesítését, azt, hogy az Egyesült Államok írja alá a háború megszüntetéséről szóló egyezményt.. Ma érkezik hazánkba a lengyel államfő Az MTI jelenti: Losonc­i Pálnak, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnöké­nek és feleségének meghívásá­ra szerdán hivatalos baráti lá­togatásra hazánkba érkezik Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja és felesége. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatainak fejlődésében újabb, jelentős állomás a len­gyel államfő magyarországi lá­togatása. A mostani magas szintű találkozó a testvéri ba­rátság újabb kiejezője s egy­ben meggyőzően bizonyítja: a két ország viszonyában ér­vényre jutó alapelvek egyaránt megfelelnek hazánk és a Len­gyel Népköztársaság nemzeti érdekeinek, határozottan hoz­zájárulnak a szocialista orszá­gok egységét szolgáló törekvé­sekhez. Közös érdekeink jut­nak kifejezésre többek között a két országnak a Varsói Szer­ződés szervezetében és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsában kifejtett konstruktív tevékenységében, s a két or­szág együttesen munkálkodik az európai biztonság megte­remtésén is. Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke 1909. december 27-én Wali­­szewben, munkáscsaládban szüle­tett. A varsói tudományegyetem humanisztikai szakán egyetemi ta­nulmányokat folytatott és 1934-ben megszerezte a történelemtudomá­nyok doktora címet. 1931-ben belépett a Lengyel Szo­cialista Pártba. A második világ­háború idején részt vett az 1939 szeptemberi harcokban, majd a podhalai brigád soraiban Narvik­­nál harcolt. Ezt követően Dél-Fran­­ciaországban részt vett a lengyel ellenállási mozgalomban. Hazatérése után, 1945-ben az Or­szágos Nemzeti Tanács, majd a szejm képviselője lett. 1946—1948 között a Lengyel Szocialista Párt központi végrehajtó bizottságának titkára, majd a párt alelnöke volt. 1952 óta nemzetgyűlési képviselő. E tisztségek betöltésével párhuza­mosan folytatta tudományos tevé­kenységét. A XXX. század, az első világháború és a két háború közöt­ti időszak különböző témáiról több történelmi munkát irt. Ezek közé tartozik „A Lengyel Szocialista Párt politikája az 1914—1918-as világhá­ború idején” és „A második köz­társaság létrejötte” című műve. A politikai tudományok akadémiájá­nak, majd a varsói egyetemnek a professzora volt. 1952-ben a Z­en­­nyel Tudományos Akadémia leve­lező tagrja lett, 1956-ban pedig aka­démiai rendes taggá választották. 1955—1965 között a Lengyel Tudo­mányos Akadémia tudományos tit­kára, majd az akadémia alelnöke volt. Henryk Jablonski a Szovjet­ unió tudományos akadémiájának, a csehszlovák tudományos akadé­miának, és a román tudományos akadémiának is tagja. 1947 és 1953 között a művelődésügyi minisztérium államtitkáraként te­vékenykedett. 1965-ben felsőoktatá­si miniszterré, 1966-ban pedig köz- és felsőoktatási miniszterré nevez­ték ki 1948 óta tagja a LEMP Központi Bizottságának. 1970. december 20-i KB-plénum a Politikai Bizottság póttagjává választotta. A LEMP VI. kongresszusán megválasztott Köz­ponti Bizottság beválasztotta a párt Politikai Bizottságába. 1972. március 28-án a szejm meg­választotta a Lengyel Népköztársa­ság államtanácsának elnökévé. Henryk Jablonski a Népi Lengyel­­ország Építője Érdemrend, a Mun­ka Zászlórend 1. fokozata, a Len­gyelország Újjászületése Érdem­rend parancsnoki keresztje és a Grünwald Kereszt kitüntetések tu­lajdonosa. Kedden este elutazott hiva­talos baráti látogatásra Buda­pestre Henryk Jablonski és felesége. Az államelnököt ma­gyarországi útjára elkíséri Ka­­zimierz Olszewski miniszter­elnök-helyettes, Stanislaw Ko­­walczyk, a LEMP KB titkára, Wincenty Krasko, az államta­nács tagja, Kazimierz Se­­comski, az Állami Tervbizott­ság első elnökhelyettese, Ed­­mund Boratynski, az államta­nács irodájának vezetője, Józef Czyrek külügyminiszter-he­lyettes, Marian Dmochonoski külkereskedelmi miniszterhe­lyettes és Roman Paszkotwski altábornagy. Losonczi Pál Fogadta Bangla Desh külügyminiszterét Abdusz Szamod Azad, a Bangla Desh Népi Köztársaság külügyminisztere, aki Péter János külügyminiszter meghí­vására hivatalos baráti láto­gatásra érkezett hazánkba , kedden délelőtt a Hősök terén kíséretének tagjaival együtt megkoszorúzta a Magyar Hő­sök emlékművét. A koszorúzá­­si ünnepségen jelen volt Garai Róbert külügyminiszter-he­lyettes, Pesti Endre vezér­őrnagy, a­ budapesti helyőrség parancsnoka. Kertész István, a fővárosi tanács főosztályve­zetője. A koszorúzás után Abdusz Szamad Azad megkezdte tár­gyalásait a Külügyminiszté­riumban. Losonc­i Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke kedden a Parla­mentben fogadta Abdusz Sza­mad Azadot. A szívélyes lég­körű megbeszélésen részt vett Púja Frigyes, a külügyminisz­ter első helyettese is. A­ tárgyalások után Púja Frigyes ebédet adott a külügy­miniszter és kísérete tisztele­tére. A tárgyalások után Pója Frigyes ebédet adott a külügy­miniszter és kísérete tisztele­tére. Lemondott a chilei kormány Allende tanácskozott a pártok vezetőivel A chilei Népi Egység kormá­nya közösen benyújtotta le­mondását. A chilei kormány tagjai azért mondtak le, hogy az államfő­k Salvador Allen­de köztársasági elnök számára teljes akciószabadságot bizto­sítanak egy új kormány meg­alakításához — közölte a hír bejelentésekor Orlando Millas pénzü­gy­miniszter. Salvador Allende köztársa­sági elnök kedden a lemondott koalíciós kormányban részt vett pártok vezetőivel találko­zott, hogy az új kormány megalakításával kapcsolatos kérdésekről tanácskozzék. A kormány szóvivője közölte: a Népi Akció Forradalmi Pártja javaslatot terjesztett elő, hogy a rend helyreállítása érdeké­ben két katonatisztet vegye­nek be az új kormányba. A javaslatot Salvador Allende, valamint a kommunista és a radikális párt vezetői kedve­zően fogadták, de a Szocialista Párt és a Keresztény Baloldali Mozgalom vezetői elutasították — mondta a szóvivő. A kor­mányhoz közelálló források szerint a három fegyvernem vezetői között sem alakult ki egyetértés a javaslattal kap­csolatban. Szabotázsakciók A magánfuvarozók, a kiske­reskedők és néhány más szak­ma immár harmadik hete tartó törvénytelen sztrájkja több mint hárommilliárd escudo kárt okozott az országnak és egyre nehezebb feladatok elé állítja a Népi Egység kormá­nyát. A dolgozók egységes köz­pontja (CUT), plenáris ülésén felhívással fordult a chilei munkásosztályhoz és hangsú­lyozta, hogy a reakció rohama elleni leghatásosabb fegyver az ipar és a mezőgazdaság ter­melésének fokozása, a szabo­­tőrakciók megelőzése, a mun­kásegység megszilárdítása az országban. Újabb zavargások Carlos Matus gazdaságügyi miniszter hétfő éjjel beszédet mondott az országos rádióháló­zatban, s Allende elnök nevé­ben kijelentette: a kiskereske­delem és a szállítás továbbra is a gazdaság magánszektorában marad, azzal a változtatással, hogy a két területen állami te­vékenység is folyik majd. Rá­mutatott, hogy a kormány nem kíván megsemmisíteni vagy szétzülleszteni egyetlen szak­mai szövetséget sem, hiszen programja világosan érthető: demokratizálni szeretné a gaz­daságot és a társadalmat, véget akar vetni a nyomornak és a törvénytelenségeknek. Dániel Vergara belügymi­niszter-helyettes tájékoztatója szerint az utóbbi napokban a jobboldal több mint 70 szabo­tázsakciót hajtott végre a vas­útvonalak ellen, súlyos káro­kat okozott a távíró- és tele­fonvonalakban, s diverzáns akciókat szervezett fontos iparvállalatoknál. Radomiro Törnie, volt ke­reszténydemokrata elnökjelölt nyíltan elítélte Eduardo Frei volt elnöknek azt a követelé­sét, hogy a márciusi törvény­hozási választásokkal egyidő­­ben tartsanak népszavazást a Népi Egység kormányának tör­vényességéről. Törnie szavai szerint ez alkotmányellenes el­járás lenne. A Lan légitársaság pilótái szerdától bizonytalan ideig ter­jedő sztrájkot terveznek. A jobboldali befolyás alatt álló pilóták tiltakozni kívánnak

Next