Magyar Nemzet, 1972. november (28. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-01 / 258. szám
Ára* 80 fillérMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONTLAPJA Szerda 1972. november XXVIII. évfolyam 258. szám Vendégköszöntő Bizonyára roppant tudományos apparátust igényelne annak pontos feltárása, hogy a majd évezredes magyar—lengyel szálak miképpen sodródtak össze erős, téphetetlen kötelékké. Hatalmas felkészültség kellene ehhez, mivel két nép kapcsolataira seregnyi erő és ellenerő hat: a történelmi, társadalmi, földrajzi, pszichológiai, szociológiai, irodalmi, művészeti tényezők sokasága formálja sajátos jellegűvé és határozza meg, hogy miképpen viszonylik egymáshoz adott pillanatban két, különböző nyelven beszélő közösség. Ha a felsorolt — és nem említett — szaktudományok művelői mégis nekirugaszkodnának e mérhetetlen feladatnak, valószínű, hogy a népek „vonzódás versenyében” az élen járó pártok között lenne hazánk és Lengyelország. Amikor tehát Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke hazánkba látogató két olyan nép magas rangú és felelős vezetői találkoznak, kezdenek fontos tárgyalásokat, amelyet mind a múltban, mind a jelenben ezernyi kapocs fűzött és fűz öszsze. Említsük-e ezeket? Lehetetlenség fölsorolni őket. Szóljunk Nagy Lajosról és lányáról, Báthory Istvánról, vagy a XV. századi Krakkóban tanuló magyar diákokról, az egymáshoz kapcsolódó közös küzdelmek kultuszáról, Bem és Petőfi barátságáról? Vagy azokról a lengyelekről, akik a második világháború idején több éven át kerestek és találtak menedéket hazánkban a Lengyelországot elözönlő náci hadigépezet elől? E helyütt, a történelem jórészt ismeretes eseményeit csak felvillanthatjuk, s a magyar —lengyel kapcsolatokat — Jablonski államelnök és kíséretének látogatása alkalmából — elsősorban a jelenkor társadalmi mozgásai felől közelítjük meg. A hagyományok, az érzelmi mozzanatok, a barátság régi kereteit ma új tartalom tölti ki. Szocialista társadalmi rendszerben él és dolgozik mind a magyar, mind a lengyel nép, s ez meghatározó fontosságú a két ország viszonylatában. Ebből fakad, hogy a második világháború óta a szocialista építés számos közös tapasztalatot és tanulságot eredményezett, a következtetések is a legtöbbször egy irányba mutattak. Jablonski államfő olyan nép képviselőjeként érkezik hazánkba, amely az ipari termelést és a népességet tekintve, a szocialista szövetségi rendszer második legnagyobb állama. Összeköt bennünket e rendszer, annak szerkezete, s elsősorban az a tény, hogy mindkét állam legfontosabb szövetségese a világ vezető szocialista nagyhatalma, a Szovjetunió. Olyan időszakban kezdődnek magas szintű magyar— lengyel tárgyalások az együttműködésről és nemzetközi kérdésekről, amikor a hazai és a világtérképeken fontos folyamatok figyelhetők meg. A szocialista társadalom gazdasági „épületébe” lengyel barátainknál, is új „intenzív” módszerek költöztek be. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága 1971 elején hozott határozatot a gazdasági irányítási rendszer tökéletesítésére. Ennek két fő iránya: a központi tervezés javítása és erősítése, illetve a vállalati önállóság növelése. Természetes, hogy a két ország gazdasági fejlesztése, a módszerek szerkezete nem egyezhet meg minden részletben. Mégis a Magyar Népköztársaságot és a Lengyel Népköztársaságot összekötő kapcsok gyarapodtak azzal is, hogy mindkét államban új, az eddiginél fejlettebb eszközökkel fáradoznak a szocialista gazdasági rend építésén. Az 1975-ben befejeződő lengyel ötéves terv folyamán olyan feladatokat kell megoldani, mint a korszerű, a tudományos-technikai forradalom igényeit kielégítő gazdasági szerkezet létrehozása, ezzel egyidejűen az életszínvonalat szüntelenül emelik, figyelembe veszik a demográfiai „dagályt” (1975-ig 3,5 millió fiatal lép munkaképes korba). A két ország gazdasági együttműködését a közös vonások serkenthetik, s a lengyel államfő budapesti tárgyalásain lényeges helyet kap majd a korszerű együttműködés. A világpolitika bonyolult folyamatában is hasonló módon vesz részt a két állam. Szem előtt tartva az alapvető szövetségesi kapcsolatokat, mind a magyar, mind a lengyel diplomácia rendkívül kitartóan fáradozott és fáradozik az európai együttműködés új korszakának megteremtéséért. A békés egymás mellett élés szellemében törekszik Lengyelország is a más társadalmi rendszerű államokhoz fűződő kapcsolatok javítására. A lengyel—nyugatnémet diplomáciai viszony, a lengyel külügyminiszter washingtoni tárgyalásai és Edward Gierek párizsi útja szervesen beleilleszkedik a szocialista közösség általános külpolitikai koncepciójának keretébe, abba a követelményrendszerbe, amely a realitások elismerését kérve számon, a realitásokat helyezi előtérbe. A tragikus történelmi múlt tudatában szorgalmazzuk az olyan Európa megteremtését, amelyben az erőszak helyét az együttműködés válthatná fel. Kétségtelen, hogy ez gigászi feladat, egyik napról a másikra nem valósítható meg, az akadályok és beidegződések felettébb nagyok. Ezért fokozottan fontos, hogy a szövetségesek tisztázzák a tennivalókat és kijelöljék a cselekvés útját. A soron következő magyar —lengyel tárgyalások bizonyára e szempontból is lényegesek lesznek. Jablonski államelnököt és kíséretét hazánkban köszöntve, kívánjuk,hogy a megbeszélések új ösztönzést adjanak a régi és új célok valóra váltását meghatározó összetett folyamatoknak. Meleg szeretettel köszöntjük kedves lengyel vendégeinket! Serdecznie witamy naszych drogich polskich gosci! Allende chilei elnök új kormányt alakít A külpolitikai helyzet A MAGYAR DIPLOMÁCIA aktivitását tanúsítja, hogy a Bengáli Népi Köztársaság külügyminisztere megkezdte tárgyalásait Budapesten, s ma érkezik hazánkba Henryk Jablonski lengyel államfő. Mint az MTI varsói tudósítója beszámolt róla, a Trybuna Ludu, a Zycie Warszawy külön kommentárban foglalkozott a budapesti út jelentőségével. A Trybuna Ludu leszögezte: „A magyar—lengyel kapcsolatok gazdag krónikája Henryk Jablonski államelnök látogatásával újabb kiemelkedő jelentőségű eseménnyel bővül. Olyan országba látogat el Henryk Jablonski, amelyhez szoros politikai, gazdasági és kulturális együttműködés kapcsolja hazánkat." A fejlett kétoldalú kapcsolatok megkövetelik a legmagasabb szintű kontaktusokat is, ilyen szempontból nagy jelentőségű volt Edward derek és Piotr Jaroszewicz múlt évi magyarországi útja. A Zycie Warszawy kommentárjában azt emelte ki, hogy Jablonski profeszszor államelnöki tisztségében éppen Magyarországra utazik először. A varsói napilap hozzáfűzte: „Országainkat sok évszázados barátság kapcsolja össze. Ez a barátság napjainkban egyre mélyül és erősödik. Kétoldalú árucsere-forgalmunk például 1950 óta több mint ötszörösére növekedett." Ugyancsak a szocialista országok hírkrónikájához tartozik, hogy megkezdődött a csehszlovák parlament ülésszaka. Chnoupek külügyminiszter beszámolójában a többi között lehetségesnek mondotta a kapcsolatok megjavítását az Egyesült Államokkal is, amely — mint mondotta — az utóbbi időben reálisabb irányvonalat követ az európai szocialista országokhoz fűződő kapcsolatokban. A külügyminiszter állást foglalt a csehszlovák—nyugatnémet rendezés mellett. Nagy teret szentelt az európai biztonságnak. Chnoupek nyomatékkal szögezte le, hogy bővülnek a szocialista országokkal, közöttük a Magyar Népköztársasággal fennálló testvéri kapcsolatok is. A külfölddel kialakított széles körű együttműködés — mondotta — egyértelműen cáfolja azokat az elméleteket, amelyek 1963 augusztusa után Csehszlovákia „teljes nemzetközi elszigetelődését” jósolták. A nyugatnémet fővárosban a mind hevesebb választási kampányról ideiglenesen elterelte a figyelmet a vasárnapi géprablás. Hivatalos bonni állásfoglalások átmenetinek tekintik az izraeli—nyugatnémet viszony megromlását. Brandt kancellár átfogó intézkedéseket sürgetett a nemzetközi légiforgalom biztonságának fokozására. A kiszabadult palesztin terroristák Líbiában sajtóértekezletet tartottak. A nemzetközi érdeklődés középpontjában természetesen továbbra is az indokínai tűzszünet lehetősége áll. Az Egyesült Államok a VDK által követelt időpontban nem írta alá a megállapodást. Nyugati távirati irodai találgatások szerint elképzelhető, hogy Kissinger és Le Duc Tho hamarosan felújítja a bizalmas eszmecseréket, s ezután talán megtörténik az aláírás. A Pravda hírmagyarázója hangsúlyozta, „csak az Egyesült Államok magatartása miatt folytatódnak a hadműveletek Vietnamban” A hírmagyarázó rámutatott arra, a Thieu-rezsim magatartása okozta „nehézségekre” való washingtoni hivatkozás nem szolgáltathat olyan meggyőző érvet, amely a halogató taktikát igazolja. E napokban a világ közvéleményének legszélesebb körei követelik a vállalt kötelezettségek teljesítését, azt, hogy az Egyesült Államok írja alá a háború megszüntetéséről szóló egyezményt.. Ma érkezik hazánkba a lengyel államfő Az MTI jelenti: Losonci Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és feleségének meghívására szerdán hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja és felesége. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatainak fejlődésében újabb, jelentős állomás a lengyel államfő magyarországi látogatása. A mostani magas szintű találkozó a testvéri barátság újabb kiejezője s egyben meggyőzően bizonyítja: a két ország viszonyában érvényre jutó alapelvek egyaránt megfelelnek hazánk és a Lengyel Népköztársaság nemzeti érdekeinek, határozottan hozzájárulnak a szocialista országok egységét szolgáló törekvésekhez. Közös érdekeink jutnak kifejezésre többek között a két országnak a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában kifejtett konstruktív tevékenységében, s a két ország együttesen munkálkodik az európai biztonság megteremtésén is. Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke 1909. december 27-én Waliszewben, munkáscsaládban született. A varsói tudományegyetem humanisztikai szakán egyetemi tanulmányokat folytatott és 1934-ben megszerezte a történelemtudományok doktora címet. 1931-ben belépett a Lengyel Szocialista Pártba. A második világháború idején részt vett az 1939 szeptemberi harcokban, majd a podhalai brigád soraiban Narviknál harcolt. Ezt követően Dél-Franciaországban részt vett a lengyel ellenállási mozgalomban. Hazatérése után, 1945-ben az Országos Nemzeti Tanács, majd a szejm képviselője lett. 1946—1948 között a Lengyel Szocialista Párt központi végrehajtó bizottságának titkára, majd a párt alelnöke volt. 1952 óta nemzetgyűlési képviselő. E tisztségek betöltésével párhuzamosan folytatta tudományos tevékenységét. A XXX. század, az első világháború és a két háború közötti időszak különböző témáiról több történelmi munkát irt. Ezek közé tartozik „A Lengyel Szocialista Párt politikája az 1914—1918-as világháború idején” és „A második köztársaság létrejötte” című műve. A politikai tudományok akadémiájának, majd a varsói egyetemnek a professzora volt. 1952-ben a Zennyel Tudományos Akadémia levelező tagrja lett, 1956-ban pedig akadémiai rendes taggá választották. 1955—1965 között a Lengyel Tudományos Akadémia tudományos titkára, majd az akadémia alelnöke volt. Henryk Jablonski a Szovjet unió tudományos akadémiájának, a csehszlovák tudományos akadémiának, és a román tudományos akadémiának is tagja. 1947 és 1953 között a művelődésügyi minisztérium államtitkáraként tevékenykedett. 1965-ben felsőoktatási miniszterré, 1966-ban pedig köz- és felsőoktatási miniszterré nevezték ki 1948 óta tagja a LEMP Központi Bizottságának. 1970. december 20-i KB-plénum a Politikai Bizottság póttagjává választotta. A LEMP VI. kongresszusán megválasztott Központi Bizottság beválasztotta a párt Politikai Bizottságába. 1972. március 28-án a szejm megválasztotta a Lengyel Népköztársaság államtanácsának elnökévé. Henryk Jablonski a Népi Lengyelország Építője Érdemrend, a Munka Zászlórend 1. fokozata, a Lengyelország Újjászületése Érdemrend parancsnoki keresztje és a Grünwald Kereszt kitüntetések tulajdonosa. Kedden este elutazott hivatalos baráti látogatásra Budapestre Henryk Jablonski és felesége. Az államelnököt magyarországi útjára elkíséri Kazimierz Olszewski miniszterelnök-helyettes, Stanislaw Kowalczyk, a LEMP KB titkára, Wincenty Krasko, az államtanács tagja, Kazimierz Secomski, az Állami Tervbizottság első elnökhelyettese, Edmund Boratynski, az államtanács irodájának vezetője, Józef Czyrek külügyminiszter-helyettes, Marian Dmochonoski külkereskedelmi miniszterhelyettes és Roman Paszkotwski altábornagy. Losonczi Pál Fogadta Bangla Desh külügyminiszterét Abdusz Szamod Azad, a Bangla Desh Népi Köztársaság külügyminisztere, aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos baráti látogatásra érkezett hazánkba , kedden délelőtt a Hősök terén kíséretének tagjaival együtt megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. A koszorúzási ünnepségen jelen volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. Kertész István, a fővárosi tanács főosztályvezetője. A koszorúzás után Abdusz Szamad Azad megkezdte tárgyalásait a Külügyminisztériumban. Losonci Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Abdusz Szamad Azadot. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese is. A tárgyalások után Púja Frigyes ebédet adott a külügyminiszter és kísérete tiszteletére. A tárgyalások után Pója Frigyes ebédet adott a külügyminiszter és kísérete tiszteletére. Lemondott a chilei kormány Allende tanácskozott a pártok vezetőivel A chilei Népi Egység kormánya közösen benyújtotta lemondását. A chilei kormány tagjai azért mondtak le, hogy az államfők Salvador Allende köztársasági elnök számára teljes akciószabadságot biztosítanak egy új kormány megalakításához — közölte a hír bejelentésekor Orlando Millas pénzügyminiszter. Salvador Allende köztársasági elnök kedden a lemondott koalíciós kormányban részt vett pártok vezetőivel találkozott, hogy az új kormány megalakításával kapcsolatos kérdésekről tanácskozzék. A kormány szóvivője közölte: a Népi Akció Forradalmi Pártja javaslatot terjesztett elő, hogy a rend helyreállítása érdekében két katonatisztet vegyenek be az új kormányba. A javaslatot Salvador Allende, valamint a kommunista és a radikális párt vezetői kedvezően fogadták, de a Szocialista Párt és a Keresztény Baloldali Mozgalom vezetői elutasították — mondta a szóvivő. A kormányhoz közelálló források szerint a három fegyvernem vezetői között sem alakult ki egyetértés a javaslattal kapcsolatban. Szabotázsakciók A magánfuvarozók, a kiskereskedők és néhány más szakma immár harmadik hete tartó törvénytelen sztrájkja több mint hárommilliárd escudo kárt okozott az országnak és egyre nehezebb feladatok elé állítja a Népi Egység kormányát. A dolgozók egységes központja (CUT), plenáris ülésén felhívással fordult a chilei munkásosztályhoz és hangsúlyozta, hogy a reakció rohama elleni leghatásosabb fegyver az ipar és a mezőgazdaság termelésének fokozása, a szabotőrakciók megelőzése, a munkásegység megszilárdítása az országban. Újabb zavargások Carlos Matus gazdaságügyi miniszter hétfő éjjel beszédet mondott az országos rádióhálózatban, s Allende elnök nevében kijelentette: a kiskereskedelem és a szállítás továbbra is a gazdaság magánszektorában marad, azzal a változtatással, hogy a két területen állami tevékenység is folyik majd. Rámutatott, hogy a kormány nem kíván megsemmisíteni vagy szétzülleszteni egyetlen szakmai szövetséget sem, hiszen programja világosan érthető: demokratizálni szeretné a gazdaságot és a társadalmat, véget akar vetni a nyomornak és a törvénytelenségeknek. Dániel Vergara belügyminiszter-helyettes tájékoztatója szerint az utóbbi napokban a jobboldal több mint 70 szabotázsakciót hajtott végre a vasútvonalak ellen, súlyos károkat okozott a távíró- és telefonvonalakban, s diverzáns akciókat szervezett fontos iparvállalatoknál. Radomiro Törnie, volt kereszténydemokrata elnökjelölt nyíltan elítélte Eduardo Frei volt elnöknek azt a követelését, hogy a márciusi törvényhozási választásokkal egyidőben tartsanak népszavazást a Népi Egység kormányának törvényességéről. Törnie szavai szerint ez alkotmányellenes eljárás lenne. A Lan légitársaság pilótái szerdától bizonytalan ideig terjedő sztrájkot terveznek. A jobboldali befolyás alatt álló pilóták tiltakozni kívánnak