Magyar Nemzet, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-12 / 292. szám

4 Kedd, 1972. december i­Masar Nemzet. ülést tartott az Akadémia anyanyelvi bizottsága Megvitatták az 1973-as munkatervet — Nyelvművelő folyóirat indul — Segítenek az államigazgatási nyelv egyszerűsítésé­ben - Javaslatok az anyanyelvi oktatás gyökeres reformjára ismeretek. A diák televíziós földrajzi ismeretei például frissebbek és gyorsabbak, mint iskolai földrajzi ismeretei. Az iskola kullog a televízió után. Szende nagy érdeklődéssel fogadott előadásának leglénye­ge ez volt: az anyanyelv okta­tása az iskolában nem egyet­len elszigetelt tantárgy okta­tása csupán. Az anyanyelvet egyetlen tárgy elszigeteltségé­ből ki kell emelni majd. A magyar nyelvet a jövőben nem tantárgyként kell majd tanítani, hanem — központi tárgyként. Mert az anyanyelv a személyiségformálás, s a vál­tozó világ befogadásának a legfőbb eszköze. A Magyar Tudományos Aka­démia anyanyelvi bizottsága, amelynek Illyés Gyula az elnö­ke és Lőrincze Lajos a társel­nöke, Lőrincze elnökletével az Akadémia tanácstermében igen jelentős napirenddel ülést tar­tott. Lőrincze és Grétsy László, a bizottság titkára beszámolt az 1973-as munkatervről, ame­lyet a bizottság megvitatott, majd Szende Aladár ismertette egy öttagú munkacsoport fel­méréseit és javaslatait az anyanyelvi oktatás gyökeres reformjára. Szende előadásá­hoz és javaslataihoz Bencédy József, Éder Zoltán és Szépe György szólt hozzá.. Az anya­nyelvi bizottság, anyanyelvűnk ápolásának, gondozásának leg­főbb akadémiai testületé és ta­nácsadó szerve, olyan soron következő feladatokat vitatott meg, mint az államigazgatás nyelvének egyszerűsítése, az iskolai anyanyelvi oktatás kü­szöbönálló jelentős reformja, s ezen belül az iskolai oktatás hozzásímítása, hozzáidomítása ahhoz a felgyorsult korhoz, amelyben élünk. Az egyszerűség dicsérete Lőrincze Lajos megnyitójá­ban és az új munkaterv ismer­tetése során Petőfit és Illyés Gyulát idézte. Költői szavakat, költői sorokat a legfőbb tör­vény, az egyszerűség dicséreté­ről. Ezt a költői örökséget teszi magáévá ezt a költői taní­tást követi az anyanyelvi bi­zottság minden munkájában. — Már megalakult és meg­kezdte munkáját — ismertette a bizottság' munkatervét Lő- rinceze — a beszédművelő mun­kabizottság, amelynek Molnár .József kandidátus, egyetemi docens az elnöke, előkészület­ben van a terminológiai (szak­nyelvi) munkabizottság meg­alakítása és az új tervben sze­repel a névbizottság megszer­vezése is. — Az MSZMP állásfoglalása értelmében „népünk általános színvonalának emelése, a gyors ütemben növekvő tudományos és technikai ismeretek terjesz­tése, a szocialista kultúra al­kotásainak népszerűsítése meg­követeli közművelődési rend­szerünk továbbfejlesztését...” Ezt a nagyszabású tervet az anyanyelvi bizottság a maga eszközeivel úgy igyekszik a megvalósításihoz segíteni, hogy kritikailag tanulmányozza az ismeretek átadásának, a kultú­ra terjesztésének nyelvi akadá­lyait, megvizsgálva egy-egy fontosabb területet, s az itt nyert tapasztalatok általános tanulságait felhasználva, segít­séget nyújt abban, hogy isme­retterjesztő, kulturális intéz­ményeink, államigazgatási szerveink és népünk közt va­lóban létrejöjjön a szükséges kapcsolat Lőrincze közbevetette, hogy államigazgatási nyelvünk ne­hézkes, rendeleteinket nem ér­tik vagy félreértik, az állam­igazgatási nyelv homályos, rossz sémákat alkalmaznak, ezért szükségessé vált a nyom­tatványok, az államigazgatási nyelv egész gyakorlatának fe­lülvizsgálata. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter javaslatára legelőször az Államigazgatási Szervezési Intézettel közösen dolgozunk ki átfogó munkatervet. Az anyanyelvi bizottság el­nöke ezután jó néhány jelen­tős, fontos tervet ismertetett. A műszaki nyelv magyarítása A bizottság mindenkinek se­gítséget nyújt, aki ezt kéri és igényli. Nemcsak az államigaz­gatási nyelv egyszerűsítésére törekszenek. Az MTESZ veze­tőségi tagjaival, a Műszaki Élet szerkesztőségével és más ille­tékes szakemberekkel való ta­nácskozás után életre hívják a terminológiai bizottságot, amelynek feladata lesz a mű­szaki nyelv egyszerűsítése, ma- gyantása. Lőrincze Lajos bejelentette: 1974-ben, esetleg Édes anya­nyelvűnk címmel, új, kis nyelvművelő folyóirat indul. Az új folyóirat már 1973-ban próbaszámot vagy próbaszá­mokat jelentet meg. A lapindí­tást a minden magyar műve­lődési törekvést olyan egyetér­tőén támogató Akadémiai Ki­adó segítsége teszi lehetővé. A folyóirat nem lesz olyan bő terjedelmű, mint jelenlegi nyelvművelő lapjaink, de a kis terjedelem ellenére is közért­hető módon, egyszerű nyelven, mindenki számára érthetően el fog majd igazítani valameny- nyiünket az anyanyelv törvé­nyeinek és szellemének helyes alkalmazásában. Lőrincze egy másik bejelentése ez volt: 1974-ben országos nyelvtudo­mányi konferenciát rendezünk. A konferenciát az anyanyelvi bizottság készíti elő. Új utak keresése Nagy érdeklődés kísérte Szende Aladár előadását, ame­lyet az anyanyelvi bizottság ülésén tartott az anyanyelvi oktatás új útjainak keresésé­ről. Szende Aladár főiskolai docens, tankönyvíró, tanár, a Magyar Nyelvőr segédszer­kesztője öttagú munkabizott­ságot képviselt ezen az ülésen, e bizottság felméréseit ismer­tette. Az előzmények a követke­zők : az Akadémia első osztálya Szabolcsi Miklós akadémikus kezdeményezésére öttagú mun­kacsoportot kért fél és bízott meg azzál, hogy segítsék elő­készíteni az új anyanyelvi ok­tatási rendszert.. A bizottság tagjai lettek Szendén kívül Szépe György, a Nyelytudo- mányi Intézet tudományos csoportvezetője. Tcmesi Mi­hály pécsi főiskolai tanár, Hernádi Sándor budapesti ta­nítóképző intézeti tanár és Takács Etel, az ELTE neve­léstudományi tanszékének az adjunktusa. Szende kifejtette az ülésen, hogy feladatuk ez volt: vázol­ják fel a jövendő tantervi el­képzelések alapelgondolásait Abból indultak ki, hogy az anyanyelvi oktatás ügyében már nemcsak a nyelvtudo­mány illetékes véleményt mondani, hanem a pszicholó­gus, a matematikus, a fizikus, a társadalomtudós is. Körül­belül negyveq-ötven forrás­ból merítettek, hogy felmérjék a valóságot. Ezek a tanulmá­nyok olyan tanulságok levoná­sára késztették őket, hogy a kevéssé kiművelt nyelv már nem alkalmas a társadalmi­technikai forradalom új fo­galmainak a megjelölésére. A Színművészeti Főiskola például olyan véleményt mon­dott, hogy a középiskolából ki­került diákok beszédkultúrája nem haladja meg az egyszerű családi szintet. Ami nagyon- nagyon kevés. Általános tanul­ság az, hogy a tematika ki­bővült. új fogalmak zuhan­nak napról napra ránk. ugyan­akkor nem szélesedett az igény, s az anyanyelv kultu­rális fegyelme csökken. Ez súlyos ellentmondás. Megrekedt iskola?-Az ókortól a könyvnyomta­tásig az emberi érintkezés leg­főbb eszköze, a műveltség be­fogadásának fő eszköze a szó­beliség volt. A könyvnyomta­tással új kor köszöntött ránk: az ismeretterjesztés legfőbb eszközévé a nyomtatott betű vált. Az írásbeliség lett a mű­velődés terjesztője. Sajnos, az iskola még ezt az állapotot tükrözi, követi, holott a szó­beliség, majd az írásbeliség nagy korszakai után új világ küszöbére értünk. Itt van — csúnya szó, de tartalma na­gyon is élő-eleven — a tömeg­kommunikáció, a rádió, a te­levízió, a magnó. Az iskola megrekedt az írásbeliségnél, pedig a kommunikációs rend­szereket éppen úgy tanítani és alkalmazni lehetne és kellene mint az írást vagy az olva­sást Furcsa, sajátos ellent­Olvassunk együtt Balogh László felszólítása ezúttal József Attila-versekre vonatkozik, négy alkalommal, húszperces műsorokban egy- egy vers világának felderítésé­re. A négy vers: Ady emléke­zete, Elégia, Eszmélet. Kései sirató. Minden hasonló válo­gatásnál lehet jobbat vagy mást javasolni, ez a legegysze­rűbb : e négy vers mindeneset­re négy korszak költői és élet­rajzi változásainak demonstrá­lására rendkívül alkalmas. Márpedig egy ilyen rövid so­rozat célja nem lehet csupán egy-egy vers analízise — a fel­tárt anyagnak jellemeznie kell a megfogalmazott költői stáció környezetét is, fényudvarát, elő- és utóéletét. A hét költője József 'Attila volt. A műsorok közül azért emelem ki Balogh Lászlóét, mert a müsorforma nagyon jó és ápolandó. Áz ilyen „olvas­sunk egvütt” nyomozás foko­zottan felkelti a hallgató fi­gyelmét nemcsalt a versre, amit sokan valamiféle elillanó, megfoghatatlan csodának sze­retnek látni, hanem rádöbbent, hogy a versnek természetrajza van. Egyfelől, ha nem is min­dent, de nagyon sokat ki lehet elemezni a hatásból, amit egy vers kivált belőlünk, másfelől egy vers születésének körül­ményei. az életraizi valóság, mely körülötte és benne sűrű­södik, -nemcsak magyarázza, jegyzeteli az olvasottakat, ha­nem atmoszférát is terem! és szinte felidézi a viszahozhatst- lan pillanatot, mint egy régi fénykép. Balogh László nem annyira a vers belső, inkább a körü­lötte tornyosuló valóság vilá­gát rajzolta fel. kinyomozva és dokumentálva, ami a négy verssel jelzett korszakban a legfontosabb volt József Attila életében és életművében. Rendszerező és megvilágító párhuzamai, mint például az Ady emlékezete című vers Ide­jén keletkezett Ady-tanulmány és az Ady-értékelés körül zaj­ló vita ismertetése, a versek kisugárzását is erősítették. Új utak a magyar kórusművészetben # Bevallom, a száraz, tanáros cím nem keltette fel a figyel­memet. a műsort meg sem hallgattam volna, ha nem ol­vasom, hogy díjat nyert Bmó- ban. Pedig kár lett volna el­mulasztani. amiből nem az a tanulság, hogy díj kell a publi­citáshoz, sokkal inkább az ős­régi. nem elhanyagolandó ta­pasztalat, hogy a vonzó cím el­hanyagolása publikumpazar­lás. Ez minden rossz, amit a műsorról mondhatok, mert valóban, kitűnő, érdekes vál­lalkozás. Mai zeneszerzők út­ját követi egy-egy kórusmű- vükhöz. felfedve az indítékot, kapcsolódásukat, vagy éppen ihletforrásukat az irodalmi­költői anyaghoz — mindezt rö­vid. vallomásszerű beszélgeté­sekben. És természetesen, a lé­nyeget, az új. magyar kórus­művészet tág színskálát mutór tó opusait nvú.jtva át a hall­gatónak. ; Számomra zerte és költészet ma is elö. szoros kap­csolata volt a legörömtelibb felfedezés e műsor üzenet­anyagából. Tetszettek a zene­szerzőkkel beszélgető Földes Imre célratörő kérdései. Szer­kesztő: Szirányi János, zenei rendező: Balassa Sándor. Görgey Gábor A Rapsodia Roma na népi együttes megkezdte vendégszereplését December 11-től 15-ig ha­zánkban turnézik a Rapsodia Romana, a Román Szocialista Köztársaság állami népi ének-, zene- és táncegyüttese. A tár­sulatról, műsorukról — amely a Magyar Állami Népi Együt­tes idei vendégjátékának vi­szonzása — Eugeniu lonita igazgató és Constantán Arvinte művészeti vezető tartott sajtó- tájékoztatót, amelyen megje­lent Rábai Miklós, a Magyar Állami Népi Együttes veze­tője is. A román együttes hétfő esti, Erkel színházbeli bemutatko­zása után, 12-én a csepeli Munkásotthonban, 14-én a debreceni Csokonai Színház­ban és 15-én Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Ház­ban áll közönség elé. NAPLÓ December 12 Pest, Buda és Óbuda egyesí­tésének 100. évfordulója alkal­mából hétfőn a Szabó Ervin Könyvtár központjában doku­mentációs kiállítást rendeztek. A kiállítás a többi között az első polgármesterek képeit, a város látványosságait, a Nyu­gati pályaudvar, a Margithíd építkezési munkáit mutatja. oo Kner Imréről készített bronz­plakettet Kunvári Lilla szobrász- művész, a mapvar nyomdaipar 500 éves évfordulójának tiszteletére. A plakett a fiatal Kner Imrét ábrázol­ja. Ez a legendás hírű ember, akit 54 éves korában megölt a fasizmus, ma már jelkép. A nlakett egvik ol­dala a portré, a másik sugaras hát­tér előtt elröppenő fóliánst mutat, igen érdekes felületű mintázással, mely a természetben előforduló ás­ványi rétegeződéssel tart szép és hatásos rokonságot. A Féner Tamás fotókiállítását pénteken délután a Savaria Múzeumban Schaár Erzsébet nyitja meg. m Kovács Imre grafikáiból nyí­lik meg kiállítás a Stúdió Ga­lériában szerda délután 5 óra­kor. A Breznay József festményé­ből nyílik meg kiállítás péntc ken délben a Műcsarnokbav. Megnyitót mond Balogh And­rás egyetemi docens. A Művészeti Alap 1972. évi zenetudományi díját hétfőn adták át Bárdos Lajos Kossuth- díjas kiváló művésznek szisz- tematikus zeneelméleti-tudo­mányos nevelő munkájáért, az élő gyakorlatból leszűrt nagy­szabású új zeneelméleti rend­szer létrehozásáért, valamint az Éneklő Magyarország meg­teremtése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként. oo Petőfi vándorkiállítást ren­deznek tavasszal Finnország­ban. A finn—magyar társaság védnökségével készülő, kiállí­tást Helsinkin kívül még Uz finn városban mutatják be. •i* A Zenei nevelés műhelyében című hangversenysorozat má­sodik előadását ma este 6 óra­kor tartják az I. kerületi ta­nács Művelődési Ház kamara­termében (I. kerület, Bem rak­part 6.). O Mesék a mese ellen címmel Somlyó György szerzői estjét szombat este 8 órakor tartják a Fészek Klubban. Bevezetőt mond Nemes Nagy Ágnes. A műsorban közreműködik Bá­lint András, Bánfi Zsuzsa, Csernus Mariann, Ronyec Má­ria és Szersén Gyula. A PÉCSI ÉNEK- ÉS ZENEKAR SZABÓ FBRENC-EMLEKEST BREITNER TAMÁS vezény­letével Haydn G-dúr (úgyne­vezett „üstdobütés”) szimfó­niáját, valamint Sugár Rezső Hunyadi-oratóriumát adta elő vasárnap a Zeneakadémián a Pécsi Filharmonikusok zeneka­ra, valamint a Liszt Ferenc- kórus (karigazgató Antal György). Az oratórium utolsó tételében a Fazekas Mihály ál­talános iskola fiúkórusa műkö­dött közre (karigazgató Lukin László). Érzésünk szerint jó kezek­ben van a pécsi zenekari kul­túra. Breitner Tamás a Haydn- szimfóniában egyrészt kitűnő előadóművésznek bizonyult, másrészt — ami legalább eny- nyire lényeges — az együttes hangzásképe igényes betanító­munkáról tanúskodott. Már a rövid lassú bevezető megfogta a közönséget, szép, kiegyenlí­tett fúvós-állásaival, a Vivace- feliratú gyorsrész pedig értel­mes és igen természetes he­gedűhangzást hozott. Az egész szimfónia erőszakoltság nél­küli egyszerűségével hatott. Ebben nem kis szerepet ját­szik a zenekar fegyelmezett basszus-vonós-részlege, vala­mint az üstdob finom és tiszta játéka. Breitner vezénylésének egyik legnagyobb pozitívuma, hogy nem törekszik valamiféle személyes virtuóz sikerre, ha­nem együtt játszik zenekará­val és mindenekelőtt arra ügyel, hogy együttese jól érez­ze magát. Egyetlen tanácsot szeretnénk adni neki: az elő­adás közben fordítson nagyobb gondot a basszusra, mivel fő­ként ezen alapul a tiszta hang­zás és a lendületes ritmus. Sugár Rezső immár húsz­éves remekét, a Hunyadi-ora­tóriumot nagy örömmel hall­gattuk, hiszen ritkán van ré­szünk benne. Az előadás szép volt és lelkes, mégis, egyet­len, alig észrevehető, de mégis érezhető hiányosságára rá kell mutatnunk. A Pécsi Liszt Ferenc Kórust régóta ismerjük és szeretjük. Fiatalos és lelkes hángzáskép élményében részesültünk ko­rábbi koncertjeik alkalmával — ezúttal azonban kisebb visz- szaesést állapíthattunk meg. Nemcsak arról van szó, hogy férfikari szólamaik meglehe­tősen kis létszámúak, hanem arról, hogy az egész kórus vi­vőereje csökkent. Mintha a pécsieknél is a kóruséneklés ősellensége, a finomkodás ju­tott volna uralomra. Ezt azon­ban — zenekari koncertről lé­vén szó — inkább aggodalmas kérdőformában, mintsem tény­megállapításként pendítjük meg. szólisták közül ezúttal is Réti Józsefet kell kiemelnünk, de Németh Alice — egy-két kevéssé sikerült magas hang­ját leszámítva — szenvedélyes és általában tiszta éneke szint­úgy sok örömet hozott. Jámbor László nagy hittel és lelkese­déssel, az oratórium igazi szel­lemét megragadva énekelt. Mészöly Katalin igen szép alt­hangja kissé fátyolosán cseng és ez csökkenti szárnyalását, de ő is kitűnő volt. A fiúkó­rus tisztán énekelt és lelkesítő hatást tett a közönségre, SZABÓ FERENC (1902— 1969) hetvenedik születésnap­ját zeneéletünk két est kereté­ben ünnepli meg. December 27-én Ferencsik János fogja vezényelni a Ludas Matyi szvitet, valamint a Föltáma­dott a tengert. Vasárnap, de­cember 10-én, a Zeneművé­szeti Főiskola növendékei Sza­bó Ferenc kórus- és kamara­műveinek előadásával emlé­keztek alkotóművészetére. Dr. Vjfalussy József rövid és lényegretapintó előadása ve­zette be az estét, nagyszerűen vázolván fel Szabó Ferenc küz­delmes fiatalságát, tanulmá­nyi éveit, találkozását a ma­gyar népdallal és azt a folya­matot, melynek során belenőtt a munkásmozgalomba. Hiteles emberi és művészi portrét kap­tunk. Ezután Bitskey Tibor szavalta el Petőfi „Ha férfi vagy, légy férfi” kezdetű ver­sét. A Felszabadult melódiák cí­mű zongoraciklus elsp és utolsó tételét Kiss Krisztina IX. osztályos előkészítős nö­vendék játszotta — főként az Ajánlás sikerült szingazdagon és összefogottan. Ezután Laka­tos Tamás adta elő Szabó Fe­renc fiatalkori termésének egyik legszebb darabját, a gor­donka-szólószonátát. Ha játéka talán nem is volt mindenütt tökéletes, de sikerült megcsen­dítenie a szerzőre mélyen jel­lemző, tisztaság utáni vágyat és a harmonikus megoldásra való magas rendű képességet. Bartha Mihály, a II. hegedű­szólószonáta előadásával ko­moly és nagy tehetségű mű­vésznek bizonyult. Játéka tisz­ta és ritmikus, a virtuóz utol­só tétel megoldása pedig ma­gasan felette állott a legjob­ban sikerült növendékkoncer­tek színvonalának is. Befejezésül a József Attila verseire készült három kórus­művet, valamint a Farkasok dala I. tételét hallottuk a fő­iskola kórusának előadásában, Párkai István tanár vezetésé­vel. Tiszta és plasztikus elő­adás volt, nagy sikert aratott. „ Pernye András Kodály-emlékhangversenyek Kodály Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából több külföldi nagyvárosban rendeztek vasárnap emlék- hangversenyt. Varsóban, a tiszti klubban, a KISZ vegyes karának kellett volna fellépnie a koncerten, de a magyar együttes repülőgépe a köd miatt késett. Mivel a meghívókat szétküldték, rög­tönzött Kodály-ünnepséget szerveztek. Fellépett az éppen Lengyelországban tartózkodó Kis Ándrás, a budapesti Zene- akadémia tanára, Lakatos Ka­talin zongoraművész s a len­gyel Stanislaw Kawalla hege­dűművész. A műsor éppen véget ért, amikor Szófiából megérkezett a magyar kórust hozó repülő­gép. A közönség türelmesen várt, amíg az énekkar tagjai a klubba hajtattak, majd végig­hallgatott és végigtapsolt egy újabb hangversenyt, ezúttal már az eredeti program sze­rint, a KISZ-együttes előadá­sában. Berlinben az NDK művelő­désügyi minisztériuma, művé­szeti akadémiája és az Állami Operaház rendezett Kodály- emlékhangversenyt az Opera­ház Ápol !o-termében. A finn televízió egyórás mű­sorban emlékezett meg vasár­nap délután Kodály Zoltánról. A programot R. Jyrkiainen ze­netudós vezette be, majd rész­leteket sugároztak egy interjú­ból, amelyet Kodály még 1964- ben adott a finn televíziónak. A részletekben a többi között, a finn és a magyar nép rokon­ságáról és a magyarországi ze­nei nevelésről nyilatkozott a zeneszerző. Ezt követően Ko­dály 1915-ben írt cselló szóló­szonátáját mutatták be Peté­nyi Miklós előadásában. E héten Kodály-hangver- senyt rendeznek Helsinkiben a nevezetes Finlandia koncertte­remben is. Lehel György ve­zényletével a többi között a Galántai táncokat, a Háry Já­nos szvitet és a Missa brevist adják elő. Kecskeméten, Kodály szülő­városában hétfőn este Feren­csik János vezényletével az Ál­lami Hangversenyzenekar adott Kodály-koncertet a Ka­tona József Színházban. Az emlékhangversenyen a Háry János szvit, a Kádár Kata és a Psalmus Hungaricus hangzott el. Közreműködött a Budapesti Kórus, amelynek karigazgatója Forral Miklós. Szegeden koncertsorozattal emlékeznek meg az évforduló­ról, vasárnap délelőtt a Nem­zeti Színházban a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Ze­nebarátok Kórusa a Psalmus Hungaricust és a Budavári Te Deumot adta elő. A debreceni Bartók-terem- ben a Kodály-emléknapok ke­retében hétfőn rendez teli ün­nepi hangversenyt. A József Attila Gimnázium dísztermében ma délután 3 órakor adnak koncertet az is­kola növendékei Sass József vezényletével Kodály emléké­re. Az évfordulóra kiállítást is rendeztek, amelyet ugyancsak ma nyitnak meg a gimnázium­ban. mondások alakulnak ki és jel- . zik a változtatás szükségét. Egyetlen ilyen ellentmondás a sok közül: későn érkeznek az A RÁDIÓ MELLETT

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék