Magyar Nemzet, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-12 / 292. szám
4 Masar Nemzet. ülést tartott az Akadémia anyanyelvi bizottsága Megvitatták az 1973-as munkatervet — Nyelvművelő folyóirat indul — Segítenek az államigazgatási nyelv egyszerűsítésében Javaslatok az anyanyelvi oktatás gyökeres reformjára A Magyar Tudományos Akadémia anyanyelvi bizottsága, amelynek Illyés Gyula az elnöke és Lőrincze Lajos a társelnöke, Lőrincze elnökletével az Akadémia tanácstermében igen jelentős napirenddel ülést tartott. Lőrincze és Grétsy László, a bizottság titkára beszámolt az 1973-as munkatervről, amelyet a bizottság megvitatott, majd Szende Aladár ismertette egy öttagú munkacsoport felméréseit és javaslatait az anyanyelvi oktatás gyökeres reformjára. Szende előadásához és javaslataihoz Bencédy József, Éder Zoltán és Szépe György szólt hozzá.. Az anyanyelvi bizottság, anyanyelvünk ápolásának, gondozásának legfőbb akadémiai testülete és tanácsadó szerve, olyan soron következő feladatokat vitatott meg, mint az államigazgatás nyelvének egyszerűsítése, az iskolai anyanyelvi oktatás küszöbönálló jelentős reformja, s ezen belül az iskolai oktatás hozzásimítása, hozzáidomítása ahhoz a felgyorsult korhoz, amelyben élünk. Az egyszerűség dicsérete Lőrincze Lajos megnyitójában és az új munkaterv ismertetése során Petőfit és Illyés Gyulát idézte. Költői szavakat, költői sorokat a legfőbb törvény, az egyszerűség dicséretéről. Ezt a költői örökséget teszi magáévá ezt a költői tanítást követi az anyanyelvi bizottság minden munkájában. — Már megalakult és megkezdte munkáját — ismertette a bizottság munkatervét Lőrinccze — a beszédművelő munkabizottság, amelynek MolnárJózsef kandidátus, egyetemi docens az elnöke, előkészületben van a terminológiai (szaknyelvi) munkabizottság megalakítása és az új tervben szerepel a névbizottság megszervezése is. Az MSZMP állásfoglalása értelmében „népünk általános színvonalának emelése, a gyors ütemben növekvő tudományos és technikai ismeretek terjesztése, a szocialista kultúra alkotásainak népszerűsítése megköveteli közművelődési rendszerünk továbbfejlesztését...” Ezt a nagyszabású tervet az anyanyelvi bizottság a maga eszközeivel úgy igyekszik a megvalósításihoz segíteni, hogy kritikailag tanulmányozza az ismeretek átadásának, a kultúra terjesztésének nyelvi akadályait, megvizsgálva egy-egy fontosabb területet, s az itt nyert tapasztalatok általános tanulságait felhasználva, segítséget nyújt abban, hogy ismeretterjesztő, kulturális intézményeink, államigazgatási szerveink és népünk közt valóban létrejöjjön a szükséges kapcsolat Lőrincze közbevetette, hogy államigazgatási nyelvünk nehézkes, rendeleteinket nem értik vagy félreértik, az államigazgatási nyelv homályos, rossz sémákat alkalmaznak, ezért szükségessé vált a nyomtatványok, az államigazgatási nyelv egész gyakorlatának felülvizsgálata. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter javaslatára legelőször az Államigazgatási Szervezési Intézettel közösen dolgozunk ki átfogó munkatervet. Az anyanyelvi bizottság elnöke ezután jó néhány jelentős, fontos tervet ismertetett. A műszaki nyelv magyarítása A bizottság mindenkinek segítséget nyújt, aki ezt kéri és igényli. Nemcsak az államigazgatási nyelv egyszerűsítésére törekszenek. Az MTESZ vezetőségi tagjaival, a Műszaki Élet szerkesztőségével és más illetékes szakemberekkel való tanácskozás után életre hívják a terminológiai bizottságot, amelynek feladata lesz a műszaki nyelv egyszerűsítése, magyartása. Lőrincze Lajos bejelentette: 1974-ben, esetleg Édes anyanyelvünk címmel, új, kis nyelvművelő folyóirat indul. Az új folyóirat már 1973-ban próbaszámot vagy próbaszámokat jelentet meg. A lapindítást a minden magyar művelődési törekvést olyan egyetértően támogató Akadémiai Kiadó segítsége teszi lehetővé. A folyóirat nem lesz olyan bő terjedelmű, mint jelenlegi nyelvművelő lapjaink, de a kis terjedelem ellenére is közérthető módon, egyszerű nyelven, mindenki számára érthetően el fog majd igazítani valamenynyiünket az anyanyelv törvényeinek és szellemének helyes alkalmazásában. Lőrincze egy másik bejelentése ez volt: 1974-ben országos nyelvtudományi konferenciát rendezünk. A konferenciát az anyanyelvi bizottság készíti elő. Új utak keresése Nagy érdeklődés kísérte Szende Aladár előadását, amelyet az anyanyelvi bizottság ülésén tartott az anyanyelvi oktatás új útjainak kereséséről. Szende Aladár főiskolai docens, tankönyvíró, tanár, a Magyar Nyelvőr segédszerkesztője öttagú munkabizottságot képviselt ezen az ülésen, e bizottság felméréseit ismertette. Az előzmények a következők : az Akadémia első osztálya Szabolcsi Miklós akadémikus kezdeményezésére öttagú munkacsoportot kért fel és bízott meg azzal, hogy segítsék előkészíteni az új anyanyelvi oktatási rendszert.. A bizottság tagjai lettek Szendén kívül Szépe György, a Nyelvtudományi Intézet tudományos csoportvezetője, Temesi Mihály pécsi főiskolai tanár, Hernádi Sándor budapesti tanítóképző intézeti tanár és Takács Etel, az ELTE neveléstudományi tanszékének az adjunktusa. Szende kifejtette az ülésen, hogy feladatuk ez volt: vázolják fel a jövendő tantervi elképzelések alapelgondolásait Abból indultak ki, hogy az anyanyelvi oktatás ügyében már nemcsak a nyelvtudomány illetékes véleményt mondani, hanem a pszichológus, a matematikus, a fizikus, a társadalomtudós is. Körülbelül negyven-ötven forrásból merítettek, hogy felmérjék a valóságot. Ezek a tanulmányok olyan tanulságok levonására késztették őket, hogy a kevéssé kiművelt nyelv már nem alkalmas a társadalmitechnikai forradalom új fogalmainak a megjelölésére. A Színművészeti Főiskola például olyan véleményt mondott, hogy a középiskolából kikerült diákok beszédkultúrája nem haladja meg az egyszerű családi szintet. Ami nagyonnagyon kevés. Általános tanulság az, hogy a tematika kibővült, új fogalmak zuhannak napról napra ránk, ugyanakkor nem szélesedett az igény, s az anyanyelv kulturális fegyelme csökken. Ez súlyos ellentmondás. Megrekedt iskola? -Az ókortól a könyvnyomtatásig az emberi érintkezés legfőbb eszköze, a műveltség befogadásának fő eszköze a szóbeliség volt. A könyvnyomtatással új kor köszöntött ránk: az ismeretterjesztés legfőbb eszközévé a nyomtatott betű vált. Az írásbeliség lett a művelődés terjesztője. Sajnos, az iskola még ezt az állapotot tükrözi, követi, holott a szóbeliség, majd az írásbeliség nagy korszakai után új világ küszöbére értünk. Itt van — csúnya szó, de tartalma nagyon is élő-eleven — a tömegkommunikáció, a rádió, a televízió, a magnó. Az iskola megrekedt az írásbeliségnél, pedig a kommunikációs rendszereket éppen úgy tanítani és alkalmazni lehetne és kellene mint az írást vagy az olvasást Furcsa, sajátos ellentmondások alakulnak ki és jelzik a változtatás szükségét. Egyetlen ilyen ellentmondás a sok közül: későn érkeznek az ismeretek. A diák televíziós földrajzi ismeretei például frissebbek és gyorsabbak, mint iskolai földrajzi ismeretei. Az iskola kullog a televízió után. Szende nagy érdeklődéssel fogadott előadásának leglényege ez volt: az anyanyelv oktatása az iskolában nem egyetlen elszigetelt tantárgy oktatása csupán. Az anyanyelvet egyetlen tárgy elszigeteltségéből ki kell emelni majd. A magyar nyelvet a jövőben nem tantárgyként kell majd tanítani, hanem központi tárgyként. Mert az anyanyelv a személyiségformálás, s a változó világ befogadásának a legfőbb eszköze. A RÁDIÓ MELLETT Olvassunk együtt Balogh László felszólítása ezúttal József Attila-versekre vonatkozik, négy alkalommal, húszperces műsorokban egyegy vers világának felderítésére. A négy vers: Ady emlékezete, Elégia, Eszmélet, Kései sirató. Minden hasonló válogatásnál lehet jobbat vagy mást javasolni, ez a legegyszerűbb : e négy vers mindenesetre négy korszak költői és életrajzi változásainak demonstrálására rendkívül alkalmas. Márpedig egy ilyen rövid sorozat célja nem lehet csupán egy-egy vers analízise — a feltárt anyagnak jellemeznie kell a megfogalmazott költői stáció környezetét is, fényudvarát, elő- és utóéletét. A hét költője JózsefAttila volt. A műsorok közül azért emelem ki Balogh Lászlóét, mert a műsorforma nagyon jó és ápolandó. Az ilyen „olvassunk együtt” nyomozás fokozottan felkelti a hallgató figyelmét nemcsak a versre, amit sokan valamiféle elillanó, megfoghatatlan csodának szeretnek látni, hanem rádöbbent, hogy a versnek természetrajza van. Egyfelől, ha nem is mindent, de nagyon sokat ki lehet elemezni a hatásból, amit egy vers kivált belőlünk, másfelől egy vers születésének körülményei, az életrajzi valóság, mely körülötte és benne sűrűsödik,nemcsak magyarázza, jegyzeteli az olvasottakat, hanem atmoszférát is teremt és szinte felidézi a viszahozhatatlan pillanatot, mint egy régi fénykép. Balogh László nem annyira a vers belső, inkább a körülötte tornyosuló valóság világát rajzolta fel, kinyomozva és dokumentálva, ami a négy verssel jelzett korszakban a legfontosabb volt József Attila életében és életművében. Rendszerező és megvilágító párhuzamai, mint például az Ady emlékezete című vers idején keletkezett Ady-tanulmány és az Ady-értékelés körül zajló vita ismertetése, a versek kisugárzását is erősítették. Új utak a magyar kórusművészetben # Bevallom, a száraz, tanáros cím nem keltette fel a figyelmemet, a műsort meg sem hallgattam volna, ha nem olvasom, hogy díjat nyert Brnóban. Pedig kár lett volna elmulasztani, amiből nem az a tanulság, hogy díj kell a publicitáshoz, sokkal inkább az ősrégi, nem elhanyagolandó tapasztalat, hogy a vonzó cím elhanyagolása publikumpazarlás. Ez minden rossz, amit a műsorról mondhatok, mert valóban, kitűnő, érdekes vállalkozás. Mai zeneszerzők útját követi egy-egy kórusművükhöz, felfedve az indítékot, kapcsolódásukat, vagy éppen ihletforrásukat az irodalmiköltői anyaghoz — mindezt rövid, vallomásszerű beszélgetésekben. És természetesen, a lényeget, az új, magyar kórusművészet tág színskálát mutató opusait nyújtva át a hallgatónak. Számomra tette és költészet ma is élőg szoros kapcsolata volt a legörömtelibb felfedezés e műsor üzenetanyagából. Tetszettek a zeneszerzőkkel beszélgető Földes Imre célratörő kérdései. Szerkesztő: Szirányi János, zenei rendező: Balassa Sándor, Görgey Gábor A Rapsodia Romana népi együttes megkezdte vendégszereplését December 11-től 15-ig hazánkban turnézik a Rapsodia Romana, a Román Szocialista Köztársaság állami népi ének-, zene- és táncegyüttese. A társulatról, műsorukról — amely a Magyar Állami Népi Együttes idei vendégjátékának viszonzása . Eugeniu Ionita igazgató és Constantin Arvinte művészeti vezető tartott sajtótájékoztatót, amelyen megjelent Rábai Miklós, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője is. A román együttes hétfő esti, Erkel színházbeli bemutatkozása után, 12-én a csepeli Munkásotthonban, 14-én a debreceni Csokonai Színházban és 15-én Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Házban áll közönség elé. NAPLÓ December 12 Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából hétfőn a Szabó Ervin Könyvtár központjában dokumentációs kiállítást rendeztek. A kiállítás a többi között az első polgármesterek képeit, a város látványosságait, a Nyugati pályaudvar, a Margit híd építkezési munkáit mutatja. Ho Kner Imréről készített bronzplakettet Kunvári Lilla szobrászművész, a magyar nyomdaipar 500 éves évfordulójának tiszteletére. A plakett a fiatal Kner Imrét ábrázolja. Ez a legendás hírű ember, akit 54 éves korában megölt a fasizmus, ma már jelkép. A plakett egyik oldala a portré, a másik sugaras háttér előtt elröppenő fóliánst mutat, igen érdekes felületű mintázással, mely a természetben előforduló ásványi rétegeződéssel tart szép és hatásos rokonságot. A Féner Tamás fotókiállítását pénteken délután a Savaria Múzeumban Schaár Erzsébet nyitja meg.A Kovács Imre grafikáiból nyílik meg kiállítás a Stúdió Galériában szerda délután 5 órakor.A Breznay József festményéből nyílik meg kiállítás pénteken délben a Műcsarnokban. Megnyitót mond Balogh András egyetemi docens. A Művészeti Alap 1972. évi zenetudományi díját hétfőn adták át Bárdos Lajos Kossuthdíjas kiváló művésznek szisztematikus zeneelméleti-tudományos nevelő munkájáért, az élő gyakorlatból leszűrt nagyszabású új zeneelméleti rendszer létrehozásáért, valamint az Éneklő Magyarország megteremtése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként. oo Petőfi vándorkiállítást rendeznek tavasszal Finnországban. A finn—magyar társaság védnökségével készülő, kiállítást Helsinkin kívül még az finn városban mutatják be. •* A Zenei nevelés műhelyében című hangversenysorozat második előadását ma este 6 órakor tartják az I. kerületi tanács Művelődési Ház kamaratermében (I. kerület, Bem rakpart 6.).A Mesék a mese ellen címmel Somlyó György szerzői estjét szombat este 8 órakor tartják a Fészek Klubban. Bevezetőt mond Nemes Nagy Ágnes. A műsorban közreműködik Bálint András, Bánfi Zsuzsa, Csernus Mariann, Ronyec Mária és Szersén Gyula. Kedd, 1972. december 1- A PÉCSI ÉNEK- ÉS ZENEKAR SZABÓ FERENC-EMLÉKEST BREITNER TAMÁS vezényletével Haydn G-dúr (úgynevezett „üstdobütés”) szimfóniáját, valamint Sugár Rezső Hunyadi-oratóriumát adta elő vasárnap a Zeneakadémián a Pécsi Filharmonikusok zenekara, valamint a Liszt Ferenckórus (karigazgató Antal György). Az oratórium utolsó tételében a Fazekas Mihály általános iskola fiúkórusa működött közre (karigazgató Lukin László). Érzésünk szerint jó kezekben van a pécsi zenekari kultúra. Breitner Tamás a Haydnszimfóniában egyrészt kitűnő előadóművésznek bizonyult, másrészt — ami legalább enynyire lényeges — az együttes hangzásképe igényes betanítómunkáról tanúskodott. Már a rövid lassú bevezető megfogta a közönséget, szép, kiegyenlített fúvós-állásaival, a Vivacefeliratú gyorsrész pedig értelmes és igen természetes hegedűhangzást hozott. Az egész szimfónia erőszakoltság nélküli egyszerűségével hatott. Ebben nem kis szerepet játszik a zenekar fegyelmezett basszus-vonós-részlege, valamint az üstdob finom és tiszta játéka. Breitner vezénylésének egyik legnagyobb pozitívuma, hogy nem törekszik valamiféle személyes virtuóz sikerre, hanem együtt játszik zenekarával és mindenekelőtt arra ügyel, hogy együttese jól érezze magát. Egyetlen tanácsot szeretnénk adni neki: az előadás közben fordítson nagyobb gondot a basszusra, mivel főként ezen alapul a tiszta hangzás és a lendületes ritmus. Sugár Rezső immár húszéves remekét, a Hunyadi-oratóriumot nagy örömmel hallgattuk, hiszen ritkán van részünk benne. Az előadás szép volt és lelkes, mégis, egyetlen, alig észrevehető, de mégis érezhető hiányosságára rá kell mutatnunk. A Pécsi Liszt Ferenc Kórust régóta ismerjük és szeretjük. Fiatalos és lelkes hangzáskép élményében részesültünk korábbi koncertjeik alkalmával — ezúttal azonban kisebb viszszaesést állapíthattunk meg. Nemcsak arról van szó, hogy férfikari szólamaik meglehetősen kis létszámúak, hanem arról, hogy az egész kórus vivőereje csökkent. Mintha a pécsieknél is a kóruséneklés ősellensége, a finomkodás jutott volna uralomra. Ezt azonban — zenekari koncertről lévén szó — inkább aggodalmas kérdőformában, mintsem ténymegállapításként pendítjük meg, szólisták közül ezúttal is Réti Józsefet kell kiemelnünk, de Németh Alice — egy-két kevéssé sikerült magas hangját leszámítva — szenvedélyes és általában tiszta éneke szintúgy sok örömet hozott. Jámbor László nagy hittel és lelkesedéssel, az oratórium igazi szellemét megragadva énekelt. Mészöly Katalin igen szép althangja kissé fátyolosan cseng és ez csökkenti szárnyalását, de ő is kitűnő volt. A fiúkórus tisztán énekelt és lelkesítő hatást tett a közönségre. SZABÓ FERENC (1902— 1969) hetvenedik születésnapját zeneéletünk két est keretében ünnepli meg. December 27-én Ferencsik János fogja vezényelni a Ludas Matyi szvitet, valamint a Feltámadott a tengert. Vasárnap, december 10-én, a Zeneművészeti Főiskola növendékei Szabó Ferenc kórus- és kamaraműveinek előadásával emlékeztek alkotóművészetére. Dr. Újfalussy József rövid és lényegre tapintó előadása vezette be az estét, nagyszerűen vázolván fel Szabó Ferenc küzdelmes fiatalságát, tanulmányi éveit, találkozását a magyar népdallal és azt a folyamatot, melynek során belenőtt a munkásmozgalomba. Hiteles emberi és művészi portrét kaptunk. Ezután Bitskey Tibor szavalta el Petőfi „Ha férfi vagy, légy férfi” kezdetű versét. A Felszabadult melódiák című zongoraciklus első és utolsó tételét Kiss Krisztina IX. osztályos előkészítős növendék játszotta — főként az Ajánlás sikerült színgazdagon és összefogottan. Ezután Lakatos Tamás adta elő Szabó Ferenc fiatalkori termésének egyik legszebb darabját, a gordonka-szólószonátát. Ha játéka talán nem is volt mindenütt tökéletes, de sikerült megcsendítenie a szerzőre mélyen jellemző, tisztaság utáni vágyat és a harmonikus megoldásra való magas rendű képességet. Bartha Mihály, a II. hegedűszólószonáta előadásával komoly és nagy tehetségű művésznek bizonyult. Játéka tiszta és ritmikus, a virtuóz utolsó tétel megoldása pedig magasan felette állott a legjobban sikerült növendékkoncertek színvonalának is. Befejezésül a József Attila verseire készült három kórusművet, valamint a Farkasok dala I. tételét hallottuk a főiskola kórusának előadásában, Párkai István tanár vezetésével. Tiszta és plasztikus előadás volt, nagy sikert aratott. „ Pernye András Kodály-emlékhangversenyek Kodály Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából több külföldi nagyvárosban rendeztek vasárnap emlékhangversenyt. Varsóban, a tiszti klubban, a KISZ vegyes karának kellett volna fellépnie a koncerten, de a magyar együttes repülőgépe a köd miatt késett. Mivel a meghívókat szétküldték, rögtönzött Kodály-ünnepséget szerveztek. Fellépett az éppen Lengyelországban tartózkodó Kis András, a budapesti Zeneakadémia tanára, Lakatos Katalin zongoraművész s a lengyel Stanislaw Kawalla hegedűművész. A műsor éppen véget ért, amikor Szófiából megérkezett a magyar kórust hozó repülőgép. A közönség türelmesen várt, amíg az énekkar tagjai a klubba hajtattak, majd végighallgatott és végigtapsolt egy újabb hangversenyt, ezúttal már az eredeti program szerint, a KISZ-együttes előadásában. Berlinben az NDK művelődésügyi minisztériuma, művészeti akadémiája és az Állami Operaház rendezett Kodályemlékhangversenyt az Operaház Ápoló-termében. A finn televízió egyórás műsorban emlékezett meg vasárnap délután Kodály Zoltánról. A programot R. Jyrkiainen zenetudós vezette be, majd részleteket sugároztak egy interjúból, amelyet Kodály még 1964- ben adott a finn televíziónak. A részletekben a többi között, a finn és a magyar nép rokonságáról és a magyarországi zenei nevelésről nyilatkozott a zeneszerző. Ezt követően Kodály 1915-ben írt cselló szólószonátáját mutatták be Petényi Miklós előadásában. E héten Kodály-hangversenyt rendeznek Helsinkiben a nevezetes Finlandia koncertteremben is. Lehel György vezényletével a többi között a Galántai táncokat, a Háry János szvitet és a Missa brevist adják elő. Kecskeméten, Kodály szülővárosában hétfőn este Ferencsik János vezényletével az Állami Hangversenyzenekar adott Kodály-koncertet a Katona József Színházban. Az emlékhangversenyen a Háry János szvit, a Kádár Kata és a Psalmus Hungaricus hangzott el. Közreműködött a Budapesti Kórus, amelynek karigazgatója Forrai Miklós. Szegeden koncertsorozattal emlékeznek meg az évfordulóról, vasárnap délelőtt a Nemzeti Színházban a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Zenebarátok Kórusa a Psalmus Hungaricust és a Budavári Te Deumot adta elő. A debreceni Bartók-teremben a Kodály-emléknapok keretében hétfőn rendeztek ünnepi hangversenyt. A József Attila Gimnázium dísztermében ma délután 3 órakor adnak koncertet az iskola növendékei Sass József vezényletével Kodály emlékére. Az évfordulóra kiállítást is rendeztek, amelyet ugyancsak ma nyitnak meg a gimnáziumban.