Magyar Nemzet, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-01 / 77. szám

­­asárnap, 1973. április 1. Magyar Nemzet Tíz év­e négy millió Eredményes beruházások a Borsodi Vegyi Kombinátban A hazai nehézvegyiparban egy olyan igazgatót ismerek, ki a fiatal korosztályhoz tar­­tzik, közelebb van a negyven­­et, mint az ötödik ikszhez. Szé­j­ük tartozik Körtvélyes Itván, a Borsodi Vegyi Kom­­inát vezérigazgatója. Dr. Pá­­nszky Károly Kossuth-díjas, mszékvezető egyetemi tanár , rektor irányításával tanult Veszprémi Vegyipari Egye­tmen, és jövőre lesz éppen­úsz éve, hogy megkapta dip­­lmáját. Végigjárta a­ nehéz­­egyiparban a „lépcsőfokokat”, mjd nyolc éven át irányította­­mérnökként a Borsodi Vegyi Ömbinát beruházásait, két év­­a tölti be a vezérigazgatói munkakört. Ollári István országgyűlési épviselővel gyakran találk­o­­zik a Parlament épületében , legutóbb azzal fogadott­­an néhány érdekesség Kazinc­­arcikán, érdemes megnézni. Az országgyűlés tavaszi ta­­ácskozásán Fock Jenő, a Mi­­isztertanács elnöke a kor­­mányexpozéban foglalkozott az „al kedvező irányú szerkezeti­­alakításának eredményeivel,­­ ennek kapcsán említette: három év alatt a műtrágya­­emelés 29 százalékkal emel­­ődik”. Nehézvegyipari üze­­meink sorában a Borsodi Ve­ri Kombinát a nitrogén mű­ágya egyik előállító bázisa. Hazánk legfiatalabb szocia­­sta városainak egyike, Ka­­nebarcika jövőre lesz húsz­éves, a Borsodi Vegyi Kombi­ét pedig az első gyári kapa­­rgás huszonötödik évforduló­ihoz érkezik. Eredmények Az utóbbi tíz év alatt négy­­milliárd forintot fordítottak a­orsodi Vegyi Kombinát bőví­tőre. Megvalósult az évi 5000 tnna kapacitású kaprolaktám sem, a nitrogén műtrágyagyá­­rt kétszer bővítették, a PVC gáz előbb évi 6000, majd 1­000 tonna kapacitású lett. Figyelmet­ érdemel, hogy n­égy nagy beruházásnál nem épték túl az előzőekben meg­­alapított költségeket, de az is,­ogy minden gyár ma már ma­­ssabb teljesítményű az eredő­­leg tervezettnél. A beruhá­­­si fegyelem szigorú betartása saját beruházó szervezet ér­öme. A magasabb teljesítmé­­yek pedig a belső műszaki ijlesztés javára írhatók. Az ,5000 tonnás kaprolaktám­zem például az elmúlt évben már 6800 tonna alapanyagot álított elő a hazai műszállal olgozó könnyűipari vállala­­ik részére, a nitrogén műtrá­­pagyár 133 000 tonna helyett 572-ben 140 000 tonnát száb­­­ott a mezőgazdasági nagy­­zemeknek. A PVC gyár ta­­aly kétszáz tonnával haladta meg a kapacitását, az idén már 1­000 tonnát állítanak elő. A belső intenzifikálás reális ok­, dicséri szakembereink elkészültségét — így össze­­ezi a sikereket Körtvélyes­­tván vezérigazgató. " Hazánk első nagy nehézvegy­­tári beruházásaként indult el felszabadulás után Kazinc­­arcikán a munka. 1955­­au­­­sztusban avatták a nitrogén fsltrágyagyárat, és ez az üzem négyszeresét termeli az 555-ös mennyiségnek. Az elmúlt évben a termelés­övekedését ugyanazzal a lét­­sámmal 15 százalékkal emel­ik, az idén ugyancsak 15 szá­­­lékos termelésemelést tervez­ek. A nyereség 1971-ben 93 mil­­ó forintot tett ki, 1972-ben leg­sikeresebb évet zártak, 50 millióra növelték. A gyár érmékeiből exportra is jut, a mojetunióba, Lengyelország- Csehszlovákiába, a Német­emokratikus Köztársaságba, tvábbá­ a Német Szövetség K­öztársaságba, Ausztriába,­innországba, Iránba. A tőkés vitel 1968-ban még csak 1 000 dollárt tett ki, 1972-ben ötmillió dollárra nőtt. A ter­­mékek kifogástalan minősége s a Chemolimpex szakembe­rnek jó munkája is közrejut­­­ott a tőkés kivitel ilyen mérv­ű emelkedésében. Úttörő szerep A Borsodi Vegyi Kombinát­­ új technológia alkalmazásb­­an hazai és európai viszony­­aiban egyaránt úttörő szere­pet vállalt. Itt rakták le ha­zánkban elsőnek a petrolké­miai alapokat, amikor a kohó­koksz felhasználásról áttértek a földgázalapra. Ebben a szov­jet tapasztalatok adtak sok se­gítséget. A vegyipar egyik leg­fiatalabb főmérnöke, Körtvé­lyes István „bábáskodott” az új korszerű technológia beve­zetésén és sikeres alkalmazá­sán. Európában is az elsők kö­zött alkalmazták a földgázt a nitrogén műtrágya előállításá­ra. A szaktudás mellé — ame­lyet dr. Polinszky Károly pro­fesszortól és a többi tanártól szerzett Veszprémben — me­részség is kellett, de ebben sem volt hiány. Ezt a szakma is nagyra értékelte, és erköl­csi elismerésként tavaly a Ma­gyar Kémikusok Egyesülete ál­tal alapított Wartha Vince Em­lékéremmel jutalmazták. A Borsodi Vegyi Kombinát­ban korszerű berendezések dol­goznak. Példaként említjük, hogy az acetiléngyárban 300 automatizált és távvezérelt be­rendezés működik." Kikkel? Beszélgetésünkben a vezér­­igazgató többször hangsúlyoz­ta: , , Az eredményekben az em­bereknek, szakmunkásoknak, betanított dolgozóknak, tech­nikusoknak, mérnököknek döntő szerepük van, de az új technikának is. Kazincbarcika negyedszázaddal ezelőtt 6000 lakosú falu volt, jelenleg már 30 000 a lakosa. A legkorszerűbb technikát kellett elsajátítaniuk a helyből kikerült munkások­nak és az ideérkezetteknek a gyárban. Tíz évvel ezelőtt 1500 volt a létszám, ma 5200, ebből szakmunkás 2000, egyetemet, főiskolát végzett 350, techni­kumot 700. Kazincbarcikán vegyipari szakközépiskola mű­ködik és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem műszer­automatika önálló kara. A fejlődést így jellemzi a vezérigazgató: — Szédületes a tempó a fej­lődésben. A város és a gyár szimbiózisban — a kettő együtt — él, kölcsönösen hat egymás­ra. A szocialista alkotó lendü­let talán nálunk érzékelhető a legjobban. A gyárnak van egy harminc­­perces filmje, amelyet gyak­ran levetítenek: vendégeknek, az idelátogatóknak. A régi filmhíradókból vágták ki egyes részeit, és új felvételekkel egé­szítették ki. A történelmi koc­kák az építés első időszakát mutatják be, amikor mindenki gumicsizmában járt. Taposta a sarat az építők hada, de talán még a „szőr-dömperek” — az akkori bordélyt cipelő lovak — is ebben vonszolták vízben­­latyakban az építőanyagot, a földet. Bemutatja a film a rende­zett, szép várost, amely to­vább épül. Szeretném itt a tisz­taságot kiemelni. Az úttesten, a járdán, az üzletek előterei­ben, de nem sorolom, sehol nem láttam csikket, papírhul­ladékot, szemetet. A lakosság ilyen vontkozásban is kitűnik. A gyárban fehérköpenyes mun­kások, főleg fiatalok dolgoz­nak. Az átlagkor alig haladja meg a húsz évet. Az építők tíz évvel ezelőtt még barakkok­ban laktak, ma már öt szállo­dája van a gyárnak. A dolgo­zók itt élnek, amíg lakáshoz jutnak. Havonta 250 forintot fizetnek személyenként és ezért kényelmet, teljes szállo­dai ellátást kapnak. Lapát és gép A hatékonyság kerül terí­tékre beszélgetésünkben. — Többet és még gazdasá­gosabban akarunk termelni. Az üzemszervezőknek nemrég megbeszélést tartottunk. A többet ésszel, mint erővel — magyar közmondás alapján tűztük ki a feladatokat a haté­konyság emelésére két irány­ban: a gépek, berendezések jobb kihasználására és az élő­munkával való takarékosság­ra. Nem a „hó­ rukk”-módszer hívei vagyunk, nem az a cél, hogy például a vagonkirakás­nál a lapátot kétszer gyorsabb ütemben használja a rakodó, vagy pláne egy lapáttal több dolgozzék. Erre ma már nem kapunk munkaerőt Az anyag­mozgatás gépesítését az egyes üzemek között már megoldot­ták. A gyárból az idén félmillió tonna műtrágyát szállítanak el, bentonitporból 5000 tonnát. Ed­dig PVC-zsákokban. Az idén a zsákolás elmarad, munkát költséget, időt takarítanak meg, mert tartály­au­tókban történik a szállítás. Az iparvállalatoknak 500 ezer oxigénnel­aekot szállíta­nak évente. Egy palack 80 kiló súlyú, a le- és a felrakás igény­­be veszi az izmokat, az erőt. Legnagyobb vásárlójuk, a Le­nin Kohászati Művek számára új szállítási módszert vezettek be. A pótkocsikra felrakott pa­lackokat battériává kapcsolták össze. A pótkocsi most megáll az üzem előtt, a nyertesvon­­tató továbbmegy, a pótkocsin levő oxigén palackokból veze­téken kerül az oxigén a mű­helybe. Készül a vállalat az olefin­program beruházásaira. Az el­ső ütemben Leninvárosban fo­lyik majd a munka, a második ütem már a BVK-é, ahol 9 mil­liárdos beruházásra kerül sor. Az 50 tagú beruházási részleg — mérnök, közgazdász, pénz­ügyi szakember — az elmúlt tíz évben kitűnően oldotta meg feladatát. Többen közülük ma­gas kormánykitüntetésben, mi­niszteri elismerésben részesül­tek. Ez a gárda kapta meg az új feladatot is. Egy mondatban A nőkről szóló határozatot következetesen alkalmazzák, már korábban is nők töltöttek be fontos posztokat, nő irá­nyítja a bonamidüzemet, a számviteli főosztályt, a gyár­tásközi ellenőrzési osztályt, a munkavédelmi osztályt, sokan töltenek be csoportvezetői munkakört. A műtéteknél legtöbbször szükséges a beteg altatása, az országban a Borsodi Vegyi Kombinát állítja elő az altató­gázt. Az önképzés, továbbtanulás igen jellemző a dolgozókra. A műszaki könyvtárban 12 000 kötet és 180 szakfolyóirat áll rendelkezésükre. A szocialista brigádok száma meghaladja a 220-at. Az üzemi demokráciáról Ol­lári István országgyűlési kép­viselő, a BVK pártbizottságá­nak titkára példákat sorolt, de az új az volt, hogy a gyárban vezető és beosztott közös ál­láspontja: csináljuk együtt, formáljuk közösen a feladatot, hamarabb érünk célba. Így dolgoznak. Nagy ered­ményekkel. Vig István Április 4. Nagygyűlések, koszorúzási ünnepségek, új létesítmények avatása Április 4-e, felszabadulásunk 28. évfordulójának megünnep­lésére készülődnek a városok­ban és a falvakban, külsősé­gekben is rangot adva a törté­nelmi sorsfordulónak, fellobo­gózzák a lakóépületeket, nem­zetiszínű és vörös zászlókkal díszítik az utcákat és tereket, s az ünnepet köszöntő felira­tokkal, dekorációkkal ékesítik a középületek, állami intézmé­nyek homlokzatát. A fővárosban kígyóznak majd az esti díszkivilágítás nagy fényerejű reflektorai, lát­ványos fényköntösbe öltözte­tik Budapest központi épüle­teit, a Duna-hidakat, a gellért­hegyi felszabadulási emlékmű­vet és a Felvonulás téri Lenin­­szobrot. Április 3-án ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonják az állami zászlót az Országház előtti Kossuth-téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobo­góját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gel­lérthegyen. Április 4-én délben az Országház előtt az állam­i zászlónál zenés őrségváltás lesz, miközben a Gellérthegyen felállított lövegek össztűzzel köszöntik a felszabadulás ün­nepét. Az évforduló ünnepségsoro­zata már hétfőn megkezdődik: az Elnöki Tanács, a Miniszter­­tanács és a magyar fegyveres erők nevében megkoszorúzzák azoknak a román, lengyel, an­gol és amerikai katonáknak a síremlékét, akik életüket ál­dozták a hazánk felszabadu­lásáért vívott csatákban. Elhe­lyezik a kegyelet virágait Har­kányban a bolgár, Pécsett a jugoszláv hősök emlékművén is. Hétfőn adják át a Parla­mentben az Állami Díjakat és a Kossuth-díjakat, köszöntik a Fészek-klubban azokat, akik az ünnepen különböző művé­szeti díjakban részesültek. Kedden délelőtt az MSZMP Központi Bizottsága, a Minisz­tertanács és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa rendez koszorúzási ünnepséget a Sza­badság téri szovjet hősi emlék­műnél és a Hősök terén. Dél­ben a Parlamentben azoknak nyújtanak át kitüntetéseket munkájuk elismeréséül, akik kiemelkedőt alkottak a szocia­lista építésben. A rádióban és a televízióban délután hangzik el Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak ünnepi beszéde, este az Operaházban díszelőadást ren­deznek a felszabadulási évfor­duló tiszteletére. A főváros fiataljai a forra­dalmi ifjúsági napok program­jában köszöntik országépítő munkánk eredményeit, ren­dezvényeik leglátványosabb­ja az idén is a legifjabb, mosta­nában fogadalmat tett KISZ- tagok nagygyűlése lesz április 4-én a Felvonulási téren. Ko­szorúzási ünnepségeket tarta­nak a fővárosi kerületekben, virággal díszítik a szovjet hő­si emlékműveket, a hazánk szabadságáért életüket áldo­zott szovjet katonák sírjait. Az ünnep rangjához méltóak a vidéki rendezvények, meg­emlékezések is. Pécsett az év­forduló alkalmából avatják fel a Misinatetőn épült csaknem 200 méter magas tévétornyot, Kékestetőn, az ország legma­gasabb csúcsán hálatüzet gyúj­tanak a Heves megyei fiata­lok, Miskolcon nemzetközi út­törő-találkozót rendeznek. A Vas megyei Nemesmedvesen ismét megkondítják azt a ha­rangot, amely 1945. április 4- én 11 órakor szólalt meg, hir­detve Magyarország teljes fel­szabadítását. Pályázat Gárdony lakó- és üdülőterületének tervezésére A Velencei-tó és környékére vonatkozó regionális rendezési terv Gárdony községet az erő­teljesen fejlesztendő települé­sek közé sorolja. Az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium a Velence-tavi Intéző Bi­zottsággal és az Agárdi Állami Gazdasággal közösen most pá­lyázatot írt ki a Gárdony nagy­község központjához csatlako­zó lakó- és üdülőterület ren­dezési terveire. Tizenöt éves távlatban Gár­dony lakosainak számát 12 000, az állandó üdülő lakosok szá­mát 40 000, a hétvégi üdülő­kö­zönség számát 24 000 főben tervezik. Ezeknek az állandó és ideiglenes lakásoknak az elhelyezésére megfelelő számú lakást kell majd építeni. Meg kell keresni azt a beépítési formát, amelynek ütemezése követni tudja az urbanizálódá­­si folyamat igényeinek válto­zását. A lakások mellett ter­mészetesen gondoskodni kell üzletek, élelmiszer- és ipar­cikkboltok, vendéglátóhelyek, sportpályák, négyezer fürdő­­zőt befogadó strand, iskolák, kollégium, óvoda, bölcsőde, művelődési ház építéséről. Szükség lesz játszóterekre, szó­rakozóparkra. Meg kell olda­ni a község zavartalan közle­kedését, figyelembe véve a községet átszelő vasútvonalat. A legjobb tervek jutalmazá­sára és megvásárlására 330 ezer forintot biztosítanak. A pályaművek benyújtásának határideje június 11. A terve­ket a Velence-tavi Intéző Bi­zottság agárdi titkárságához kell benyújtani. Magyar-jugoszláv nehézipari együttműködés Budapesten befejezte há­romnapos ülését a magyar— jugoszláv nehézipari és ener­getikai ipari együttműködési albizottság. A két delegációt dr. Lőrincz Imre, a nehézipari miniszter első helyettese és Lázár Vukota jugoszláv szö­vetségi gazdasági miniszter­helyettes vezette. Az ülésen a két ország kőolaj- és földgáz­ipari, timföld- és alumínium­­ipari, vegyipari és villamos­energiaipari együttműködésé­nek kérdéseit vizsgálták meg. Lázár Vukotát fogadta dr. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bi­zottság magyar tagozatának elnöke. A jugoszláv küldött­ség vezetője eszmecserét foly­tatott dr. Kocsis Józseffel, a kohó- és gépipari miniszter első helyettesével és Sárosi Sándorné könnyűipari minisz­terhelyettessel is. Lázár Vukota szombaton délután visszautazott Jugo­szláviába. Nagy összegű üzletkötések a lipcsei tavaszi vásáron A lipcsei tavaszi vásár le­zajlásával, az elért eredmé­nyek összegezése után, beszél­gettünk néhány külkereske­delmi vállalatunk vezetőjével, mit jelentett számukra az 1973. évi lipcsei tavaszi vásár. A Transelektro lipcsei kiál­lítását az NDK-beli partnere­ken kívül szovjet, bolgár, len­gyel, nyugatnémet,­­ angol és holland szakemberek tekintet­ték meg. Nagy érdeklődés mu­tatkozott a Transelektro új cikkei iránt. A külkereskedel­mi vállalat az NDK-vállala­­tokkal erre az évre történő szállításra exportban 970 ezer importban 326 ezer rubel érté­kű, a jövő évi szállításra ex­portban 1 654 000, importban 1 288 000 rubel értékű szerző­déseket kötött. Főként vendég­látóipari, illetve hűtőberende­zések, eszpresszógépek, világí­tó berendezések, lámpatestek szerepelnek az exportban. Az ARTEX kiállításán külö­nösen nagy sikert arattak a divattáskák és cipők. Nagyon tetszett a bútorszövet kollek­ció is. Sok nyugati cég ajánla­tot kért a kiállításon nem sze­replő, de általuk , hírből már , ismert cikkekre, például hét­végi házakra. A Magyar Optikai Művek bemutatta a legújabban kifej­lesztett geodéziai és laborató­riumi műszereit. Nagy igény nyilvánult meg a MOM labo­ratóriumi műszerei iránt is. Ez évi szállításra 50 ezer, jövő évi teljesítésre 123 ezer rubel ér­tékű szerződést írtak alá. Az Elektromodul is sikert jelenthet a tavaszi vásáron va­ló részvételről. Az AHB Elekt­­rotechnik berlini céggel koráb­ban kötött 2,7 millió rubeles szerződésen kívül ez évi telje­sítésre 330 ezer, a jövő évi szállításra 1,2 millió rubel ösz­­szegű szerződést kötöttek sty­­roflex kondenzátorok, magne­tofonfejek és potenciométerek exportjára. A METALIMPEX a tavalyi­nál lényegesen nagyobb sikert könyvelt el. Az NDK partne­rekkel több szerződés került aláírásra, részben acél, részben alumínium termékek szállítá­sára. A METRIMPEX három vá­sárházban állította ki műsze­reit. Nagy volt az érdeklődés az elektronikus és automatika műszerek iránt. Külön delegá­ció kereste fel a csarnokban a környezetvédelemmel kapcso­latban felhasználható Turbo­­quant és Aquanal készülékek kiállítását. A tavaszi vásáron aranyérmet nyert a Műszer­ipari Kutató Intézet által konstruált rétegvastaságmérő készülékre 300 ezer rubel ér­tékű megrendelést írtak alá. A HUNGAROTEX bemuta­tóját nemcsak az NDK-cégek képviselői, hanem igen sok nyugati cég is felkereste. A Hungarotex állította ki a győ­ri Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat lángmentes kikészítésű védőruha-anyagát, am­ely a ta­vaszi vásáron aranyérmet nyert. További öt magyar tex­tilipari terméket részesített a vásár rendezősége dicséretben. , A KONSUMEX-nek a tava­szi vásáron 24,4 millió rubeles kliring-import előirányzata 90 százalékát sikerült lekötnie. Az Óra- és Ékszerkereske­­delmi Vállalat 80 ezer NDK-gyártmányú órát vásárolt, és mintegy 50 ezer különféle ajándékcikket, kerámiát, üveg­készleteket, úgy 300 ezer rubel értékben, öt külkereskedelmi vállalat 36 cégével kötöttek szállítási szerződést. A KOMPLEX szerződései­nek értéke megközelíti a 4 millió rubelt. Rendszeresen szállítunk az NDK-ba vágó­hídi berendezéseket. Az újabb megállapodások alapján Wei­­mar, Stendhal, Karl-Marx- Stadt és Wismar új vágóhíd­­jait is magyar vállalatok épí­tik fel. Jelentős exportunk van konzerv-feldol­gozóipari beren­dezésekből. Nagy jelentőségű a CGST-in­tegráció keretében a Blema gépgyárral közösen ki­állított csomagológép, amely­nek záróegységét az NDK gép­gyár, míg a palettizáló gép­részét a Nagykőrösi Gépjavító és Csomagológépgyár állította ki. Ez a berendezés aranyér­met nyert. A magyar élelmi­szer-feldolgozó ipar részére a legtöbb berendezést az NDK- ból vásároljuk, főleg a bor, sör-, édes- és dohányipar ellá­tására. A lipcsei vásáron az importkötések teljes értéke 3,5 m millió ribér volt. ” A Gamma Művek bemutatta az Analcont folyamatszabályo­zó rendszer egyes elemeit, ny­o­­mástávadót, szinttávadót, sza­bályozót, a kohóművek, szili­kát üzemek, vízművek, olaj- és gázvezetékek szabályozását, tartályainak szintmérését vég­ző készülékét. A Gamma Mű­vek szerződést kötött NDK partnereivel, elsősorban az új integrált áramkörös berende­zésekre, különböző klinikák orvosi felszerelésének korsze­rűsítésére. G. J. V. Sz. Fjdorov magyarországi látogatása V. Sz. Fjodorov, a Szovjet­unió kőolaj­fel­dolgozó-i­pari és petrolkémiai minisztere — aki a magyar kormány meghívásá­ra Magyarországon tartózko­dott — befejezte­ magyarorszá­gi látogatását. V. Sz. Fjodorov megbeszélé­seket folytatott dr. Szekér Gyula nehézipari miniszterrel a Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság kőolajfeldol­­gozó, petrolkémiai és gumi­ipara közötti együttműködés helyzetéről és az együttműkö­dés további kiszélesítésének lehetőségeiről. A miniszterek jóváhagyták a közelmúltban­­ Budapesten megtartott ma­gyar—szovjet kőolajfeldolgo­­zóipari és petrolkémiai gaz­dasági és műszak­i -tu­dom­ányos együttműködési állandó mun­kabizottság 5. ülése által ki­dolgozott javaslatokat. V. Sz. Fjodorov és dr. Szekér Gyula aláírták a magasabb zsíralko­holok gyártásának szakosítá­sára és kooperációjára vonat­kozó egyezményt. Az egyez­mény értelmében a Szovjet­unió ellátja a Magyar Nép­köztársaságot a mosószergyár­tás ezen fontos nyersanyagá­val. V. Sz. Fjodorovot fogadta Vályi Péter, a Magyar Nép­­köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese. 3.

Next