Magyar Nemzet, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-22 / 94. szám
Vasárnap, 1973. április 22., Kiválók között a FIM A siker titka Hír: A Finomkerámia-ipari Műveket az 1972-ben végzett eredményes és példamutató munka elismeréseként az építésügyi és városfejlesztési miniszter, az építők szakszervezetének elnöksége, „Kiváló vállalat” címmel tüntette ki. * Beszélgető partnereink: Habuda Ádám vezérigazgató, és dr. Szigetvári Sándor igazgatási és jogi osztályvezető. — Most különösen értékesnek tartjuk a kitüntetést. Tavaly elnyertük a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. Ez általában akkora erőfeszítést igényel, hogy a kitüntetést a vállalatoknál rendszerint „visszaesés” követi. Mi azonban nem dolgoztunk éjjelnappal, túlórákkal, nem adtunk „mindent bele”, hogy megszerezzük a vándorzászlót. Többször megkérdezték már tőlünk, mi a sikereink titka? Könnyű is, nehéz is válaszolni. Úgy gondoljuk, az egyik fontos tény, hogy már a párt- és kormányhatározat előtt az átlagosnál többet foglalkoztunk az üzem- és munkaszervezéssel. — Mit jelent a „foglalkozás”? — Úgy kezdődött, hogy a vállalat legokosabb embereiből csoport alakult, team, ahogyan mostanában mondják szakmai körökben. Feladatuk volt, hogy a még korszerűbb vezetés érdekében egy-egy fontos vállalati ügyben feltárják a pontos helyzetet és hosszú távra meghatározzák a tennivalókat. Ez volt a rendteremtés alapja. Kipróbáltuk a provizor-eljárást: egy-egy gyárunkban minden vezető feltárta a problémákat a maga háza táján, azután kerekasztal-konferenciákon igyekeztünk az általánosan jellemző hiányosságokat megtalálni. Igazgatók, osztályvezetők végezték ezt a munkát, külső szervező szakemberek segítségével. Miért túlterheltek a vezetők? — Mit állapítottak meg? — Azelőtt például azt gondoltuk, a vezetők túlterheltsége „istencsapás”, nem lehet ellene védekezni, bizonyos mértékig természetes. Pedig a munkák, döntések jelentős részét nem nekik kellene elvégezniük. Az egyik gyárunkban a dolgozók az igazgatót keresték fel, ha negyedosztályú árut akartak vásárolni, egy másik vezető a gépkocsik irányítását magának tartotta fenn. Ezek mind értékes perceket vesznek el a vezető munkaidejéből. A belső vizsgálati jelentések, javaslatok ide-oda „utazgattak” a vezérigazgatói és osztályvezetői szobák között. Most, ha egy osztály jelentést készít, akkor előre kidolgozzák a legjobbnak látszó megoldást vagy megoldásokat is, így kevesebb idő telik el a döntéstől a megvalósulásig. Márpedig az idővel jól kell gazdálkodni. Az is tény, hogy az ember nem tudja pontosan, mikor gondolkozik feleslegesen. Mint az igazgatási és jogi osztály vezetője, a napi munkában nem fáradok el. Abban fáradtam el, hogy fejben tartottam, mikor, kitől, mit kell számonkérnem. Végül is a vállalati központ minden önálló egysége munkatervet készített, névre szólóan; tudjuk, ki, hogyan kapcsolódik a vállalat munkájához. A feladatokat személyre, határidőre szólóan elosztották. A vezetőknek nem kell többé törniük a fejüket, mikor, kit kell beszámoltatniuk, a „felelősök” meghatározott időben jelentést tesznek magukról is. Mit mutatott a fénykép? — Az első időkben a fizikai munkát is „górcső alá” vettük. A film- és fotótechnika segítségével lefényképeztük a munkavégzést, rejtett kamerákkal. Számunkra is meglepetést hozott ez a vizsgálódás. Például két, egymás mellett dolgozó matricázónő munkáját is figyeltük. Egyikük akkora lendülettel dolgozott, hogy folyt róla a veríték, úgy járt a keze mint a villám, fel sem nézett, amikor fényképeztük őt. Társnője kényelmesen végezte a munkát. Kiderült, hogy a látszólag lassabban dolgozó munkásnő többet termelt. A film és a fotók segítségével, a mozdulatok lefényképezése után az is kiderült, miért? Társnője gyorsaságát az váltja ki, hogy jó néhány felesleges mozdulatot is tesz, azután pedig automatikusan gyorsabb mozdulatokat végzett, nehogy lemaradjon a termeléssel. A képeket, filmeket megmutattuk a dolgozóknak. ők is csodálkoztak rajta, hogy a kamerának jobb a „szeme”, mint az embernek. — Mi történt ezután? — Világossá vált: a dolgozók környezetét is úgy kell kialakítanunk, hogy a célszerű mozdulatok tárgyi feltételei meglegyenek. A szervezők technológiai változtatásokra is javaslatot tettek. Megállapíthattuk azt is, valójában menynyire leterheltek a dolgozók, ezt tudva kidolgozhattuk a munkás és a munka igazságosabb besorolását. A vizsgálat alapján gépek biztonsági berendezésén változtattunk, kiderítettük, hogy ott, ahol látszólag egy gombostű sem fért már el, még egy munkahelyet kialakíthattunk, megfelelő átrendezés után. Az eredmények persze nemcsak a szervezésnek köszönhetők, nem szabad ellfelejtkeznünk kitűnő törzsgárdánkról, szocialista brigádjainkról és arról sem, hogy célkitűzéseinket megbeszéltük a dolgozókkal. — Kérem, beszéljenek az eredményekről. Hogyan emelkedett a bérszínvonal? — Tavaly 11 százalékkal több terméket állítottunk elő, mint 1971-ben. Árbevételünk 14 százalékkal nőtt, a tőkés export 15 százalékkal, a szocialista export 12 százalékkal, a munka termelékenysége 9 száza- l lékkal magasabb volt. A ter- melésnövekedés 85 százalék- bán a termelékenység emelke- déséből adódott. Ennek nyomán emelkedett a bérszínvonal, a kollektívszerződésben vállalt három százalék helyett két év átlagában csaknem öt százalékkal. — Kevesebb most a nehéz fizikai munka? — Az égetési technológia fejlesztésével tettük a legtöbbet az utóbbi tíz évben a nehéz fizikai munka csökkentéséért. A pécsi Zsolnay-gyár kivételével minden gyárunkban megszűnt a fa- és széntüzelés, nem kell többé fát vágni a gyár udvarán, a dolgozóknak nem kell többé bemenniük a kemencébe, nem kell cipelniük a forró tokot, az áru kocsin kerül ki a kemencéből. Amikor a mindennapok munkájává vált a szervezés, önálló szervezési apparátust alakítottunk ki a központban és megfelelő hálózatot gyárainkban. Egy-egy feladatra ezt az egész hálózatot is mozgósíthatjuk, koncentrálhatjuk a szellemi erőket. Sok előnye van a nagyvállalatnak. Pécsi gyárunkban olyan selejteződés adódott az aranyozás miatt, hogy az áru java része eladhatatlanná vált. A vállalat legjobb dekorégető specialistája utazott Pécsre és megoldotta a problémát. Egy másik példa: a korszerű tüzelőanyagok elterjedése miatt háttérbe szorult a cserépkályha kereslete. A romhányi gyárban le kellett állni a kályhagyártással. Teljes profilváltás történt, korszerű fal- és padlóburkoló csempe termelésére álltunk át. A nagyvállalat „kibírta”, hogy ez a gyára egy ideig veszteséget „produkált.” — Az idén bevezettük a fakultatív osztályvezetői értekezleteket. Az első értekezleten megkérdeztük, kinek van olyan mondanivalója, problémája, amit plénum elé akar vinni? Az ügyeket rangsoroltuk. Ezeken a tanácskozásokon csak az beszél, akinek gondolata van, s a téma felelőse megvédheti anyagát, észrevételeit. — Milyen ügyekről tanácskoztak? — A fiatal mérnökökkel való foglalkozásról, a műszaki munka hatékonyságáról, a bértömeg-gazdálkodás bevezetésének lehetőségeiről. Az újabb feladatokat most „felparcellázzuk”. „Ugrásra készen" — Mi a titka még a vállalat sikereinek? — Korábban a személyes kapcsolatok szerepét másodrangúnak tekintettük. Most kül- és belföldi partnereinkkel igyekszünk jó munkakapcsolatot kialakítani. Ennek köszönhető például az is, hogy beruházásaink általában határidőre, költségtúllépés nélkül, olyan műszaki szinten készülnek el, hogy már a próbaüzemelés idején teljes értékű terméket tudunk gyártani. A minisztérium vezetőinek véleménye szerint a vállalat jól kapcsolódik a népgazdaság és az ágazat feladataihoz. E feladatok megoldásának részeként épültek, illetve alakulnak ki egészségügyi kerámia-, porcelánedény- és csempegyáraink, üzemeink, padlóburkoló kerámiaüzemünk. Amikor „jelzéseket” kapunk, hogy valamelyik termékünknél „előbbre lehet lépni”, nem kell azon tépelődnünk, mit kell tennünk, mert tudjuk már, hogy mit csináljunk. Elképzeléseink készen vannak, már eleve olyan alapról „startolhatunk”, hogy minden esetben azt is tudjuk, kikkel végeztetjük el a munkákat. A népgazdaság helyzetét, a szükségleteket ismerve a várható döntést prognosztizálni tudjuk. Kötelezettség nélküli előszerződéseket is kötünk. A terv jóváhagyásakor már elég egy telexüzenet a partnernek: „Minden rendben van.” Ugyanilyen a kapcsolatunk belföldi partnereinkkel is. Azt hiszem, az sem lényegtelen, hogy nálunk minden fejlesztésnek „egyszemélyi” felelőse van, aki a tervezéstől a próbaüzemelés befejezéséig irányítja, szervezi a beruházást. — Újdonság még nálunk, hogy FIM művészeti stúdió és bemutatóterem nyílik az Apáczai Csere János utcában, ahol gyáraink termékeiből bemutatókat rendezhetünk. A stúdió veszi át a formatervezői feladatok meghatározását, irányítását, ellátja az új termékek házi zsűrizését, külső szakértők segítségével. Fórumot teremt majd a vállalatunknál foglalkoztatott iparművészeknek, akik kiléphetnek a személytelenségből. Szeretnénk elérni, hogy a termékről kialakított értékítéletben az eddiginél nagyobb szerephez jusson a művészi tartalom. Tóth Erzsébet Masvai sí vizet A gáz- és olajtüzelés károsítja a kéményeket A gáz- és olajtüzelésre történő áttérés egyre terjed és ez az új tüzelési mód veszéllyel fenyegeti a budapesti házak kéményeit. A régi házak kéményei természetesen a hagyományos szilárd tüzelőanyagok füstgázainak elvezetésére épültek. A szén- és fafűtésnél lényegesen több füstgáz keletkezik, mint a folyékony tüzelőanyagoknál. A szilárd tüzelőanyag hidrogéntartalma vízzé ég el, amely vízgőz formájában a füstgázokkal együtt távozik a kéményből. A gáz- és olajtüzelésnél az égéstermék még a kéményben harmatpont alá hűl és így a víz a kéményben csapódik ki. A kémény fala, vakolata a savas oldatokat beszívja, a kémény átnedvesedik, a vakolat elhorlik s a kémény előbb-utóbb tönkremegy. További következménye, hogy a lakások falán vízfoltok keletkeznek. Ma már Budapesten több mint 15 ezer lakás kéménye károsodott. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület foglalkozik ezzel a kérdéssel és külön bizottságot hozott létre a megoldást illetően. A szakértők álláspontja szerint, a régi elavult kéményszabványok helyett újakat kell létrehozni, megfelelő műszaki előírásokkal, tervezési irányelvekkel. Az ÉVM rendelkezése alapján a Fővárosi Kéményseprő Vállalat irányításával megkezdték a károsodások statisztikai felmérését, vizsgálják, hogy a gáz- és olajtüzelés milyen hatással van a kémények szerkezetére. Ezt a vizsgálatot a jövő évben fejezik be. Ellenőrzések Vastól Szabolcsig Javítani kell az olcsó cikkek kínálatát A vállalati árpolitikával szemben elsőrendű követelmény, hogy a termelők és a kereskedelmi vállalatok a tömegfogyasztási igényeket szolgáló, viszonylag olcsó, jó minőségű árucikkekből megfelelő választékot nyújtsanak és ezeknek a cikkeknek az árát lehetőleg ne emeljék. A Belkereskedelmi Minisztérium 1970-ben határozta meg és tette közzé a fontos és olcsó cikkek listáját. Két év tapasztalatai alapján 1973 januárjában módosították és bővítették ezt az árulistát. A minisztérium felhívta a vállalatok és szövetkezetek figyelmét arra is, hogy az árulistában szereplő cikkeken kívül saját hatáskörükben is kijelölhetnek és bevonhatnak különböző termékeket a „keresett és olcsó” cikkek sorába és a lakosság keresletének megfelelő kielégítése érdekében bővíthetik a kínálatot. Fél siker a megvalósításban Az Országos Anyag- és Árhivatal az év első negyedében operatív ellenőrzéseket folytatott Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár, Győr-Sopron, Komárom és Vas megyében, valamint a főváros tizennégy ÁFÉSZ-boltjában az olcsó cikkek ellátásának helyzetéről. Az ellenőrzés a felsorolt megyékben 28 városra és nagyközségre terjedt ki és eléggé lehangoló eredményt hozott: az ellenőrzött 501 üzlet közül 220 boltban (a vizsgált üzletek 40 százalékánál!) állapítottak meg hiányosságokat az olcsó cikkek bolti kínálatában. Az Árhivatal árellenőrzési osztályának tájékoztatása szerint a nagyarányú vizsgálatot az árhatóságok kötelező ellenőrzésein kívül a lakosságtól érkezett panaszos levelek is indokolttá tették. A jó határozat tehát — amint azt a Vizsgálat eredményei mutatják — csak fél sikerrel valósult , meg. Az olcsó cikkek forgalmazásának vizsgálatakor általános tapasztalatként szűrték le az árellenőrzést végző hatóságok, hogy sok kiskereskedelmi vállalat bővítette ugyan saját hatáskörében az olcsó termékek listáját, az üzletek ellátása mégis hiányos, a vásárlók tehát joggal panaszkodnak. Különösen rossz a helyzet Győr- Sopron megye üzleteiben, ahol az ellenőrzött boltok ötven százalékánál állapítottak meg hiányosságokat. Szomorú, hogy Vas megyében tavaly az ellenőrzött üzletek 22 százalékánál, az idén pedig már 44 százalékánál nem volt minden rendben az olcsó, keresett cikkek forgalmazásánál. Kannatej, szalonna, tepertő Az élelmiszertermékeknél a leggyakoribb a hiány a kannatejből — főként idősek, kisnyugdíjasok panaszkodtak erre —, Liga margarinból, füstölt kenyérszalonnából, kéttojásos száraztésztából. Az ellenőrzött üzletek vezetői általában arra hivatkoznak, hogy „nincs kereslet ezekből a termékekből !” Időszakos hiánycikknek számítanak sokhelyütt a 40 forintos fogyasztói ár alatti húskészítmények és a tepertő, s ha van is belőlük, kicsi a választék. Több helyütt megállapították azt is, hogy nem mindig csak a boltvezető felelős a hiányokért. A szombathelyi ÁFÉSZ 109. számú üzlete például januárban és februárban is rendelt kéttojásos száraztésztát, de márciusig egyetlen rendelésére sem kapott. Furcsa választ adtak az Árhivatal ellenőreinek a kisvárdai 95. számú élelmiszerboltban, amikor kenyérszalonnát és tepertőt kerestek: csak tavasztól őszig árusítja az üzlet ezeket az élelmiszereket, mert télen senki sem keresi! A háztartási vegyicikkek közül leggyakrabban hiányzik a legolcsób típusú fogkefe, borotvapenge, fürdőtabletta, trisó, habzószóda. Flóra-áztató A ruházati termékeknél pedig főként a gyenge választékot — színben, méretben — rótta fel az ellenőrzés. Sokhelyütt, például a Nyíregyházi Centrum Áruházban szinte soha sincs pamutszövetből készült férfi és fiú pantalló, műszálas gyermekkabát. A fővárosi Dél-Budai ÁFÉSZ 1. számú Ruházati Áruházában nem kapható női és férfi tréningruha, régóta nincs bébi és gyermek szálas bőrcipő. Mindezt az üzletvezetők általában a nagykereskedelmi vállalatok késedelmes szállításával indokolják, de, mint kiderült, a boltvezetők nem idejében feladott rendelése is oka annak, hogy késik a szállítás. A hiba üzleten belül van Sok üzletben állapították meg — és a lakosság is panaszolta —, hogy a vegyes iparcikkek közül hosszú idő óta nem kapható a szilárd tüzelésű, 1000 forint alatti árú kályha, az 1700 forintnál olcsóbb gáztűzhely, 1000 forintnál olcsóbb hálózati rádiókészülék, 100 forint alatt villanyvasaló. A közlekedésben rendkívül fontos kerékpár-kivilágító garnitúrák szinte állandó hiánycikknek számítanak. A budapesti 13. számú Horizont-üzletben például fél éve nincs 100 forintnál olcsóbb villanyvasaló és — bár talán nevetségesnek hangzik — 15 forintnál olcsóbb bögre egy esztendeje. Szinte hihetetlen, de igaz, hogy a XVIII. kerületi 7. számú Horizont-papírboltban hat hónapja nem lehet kapni az iskolásoknak szükséges l/1.-es rajztáblát, vagy az, hogy a pestimrei 2. számú Horizont-üzletben négy éve nincs kerékpárkivilágító garnitúra. Itt már nem lehet magyarázkodni a nagykereskedelem késedelmes szállításával, az üzletben van a hiba. A Szivárvány Áruház XIX. kerületi 12. számú üzletében nem lehet kapni 3500 forinton alul festett konyhabútort és 450 forintnál olcsóbb gyerekágyat. Az üzletvezető indoklása: nincs raktározási lehetőség, kicsi az eladótér. Ezek szerint csak a drágább bútorok férnek el szűkös helyen? ... Az Országos Anyag- és Árhivatal értesítette az ellenőrzések eredményeiről az illetékes tanácsok kereskedelmi osztályait és felkérte őket, intézkedjenek. Úgy véljük, a hatóság tettein kívül a kiskereskedelmi vállalatok szemléletváltozására is szükség lenne a belkereskedelmi rendelkezések maradéktalan végrehajtása érdekében. A vállalati belső ellenőrzési apparátusnak — amely eddig egyáltalán nem foglalkozott ezzel a kérdéssel — következetesen kellene vizsgálnia, hogyan teljesítik az üzletekben az olcsó, keresett termékek forgalomba hozásával kapcsolatos előírásokat. Rácz Judit Havazás Baranyában és Somogyban A Meteorológiai Intézettől kapott felvilágosítás szerint szombaton hajnalban, s még reggel 8 órakor is havazott Pécsett, ami április 21-e lévén, sok évre visszamenően ritka jelenség. Havas eső hullott Pápán, s főként a Dunántúlon végre jelentősebb mennyiségű csapadékot kaptak a földek. A legszárazabb alföldi szántóföldek ezúttal sem kaptak elegendő esőt, most szombaton éppen ezek fölött a területek fölött megkezdődött a felhőzet felszakadozása. Szombat reggelre — a pénteki kiadós esőzés után — fehérbe öltözött a somogyi határ is. A sűrű, nagy pelyhekben hullott hó a nedves talajon rövid idő alatt el is olvadt. A további esőzés miatt a megyében minden mezőgazdasági munka szünetelt. A csaknem hat hónapig tartó szárazság után áprilisban több mint hatvan milliméter eső hullott a hajdúsági földekre. A hiány még mindig tetemes, s ezért a Keleti-főcsatorna menti gazdaságokban állandóan dolgoznak az öntözőberendezések. Mintegy 4500 hektár kapott eddig mesterséges esőt, négyszer annyi terület, mint a múlt év hasonló időszakában. A napok óta tartó, havazással vegyes esős időjárás árvízveszélyt okozott a Zala folyó alsó szakaszán. A zalaegerszegi vízügyi szakaszmérnökség árvízvédelmi alakulatai Bókaháza,Zalaapáti, valamint a Zala folyó balatoni torkolata között szombaton déltől másodfokú árvízvédelmi készültségben vannak, bár közvetlen veszély nincs, emberi települések a folyóvölgyben nincsenek veszélyeztetve. A hűvös, borús és párás időjárás nagyobb megterhelést okozott az érzékeny idegrendszerűeknek és a betegeknek, így Budapesten különösen nagy forgalmat bonyolítottak le a mentők: az utóbbi 24 órában a szokásos 900 helyett 1203 esetben kellett igénybe venni a mentőkocsit. „Százezer órás" autószervizek Budapesten és vidéken Egy közelmúltban készült felmérés tanulsága szerint jelentősek az eredmények az ipari szövetkezetek szolgáltatásainak fejlesztésében. A kiemelt ágazatok közül a gépjárműjavítás fejlődik a legdinamikusabban. A javító szervizek száma az elmúlt két év alatt 74-ről 81-re nőtt, s 1975- ig várhatóan 99-re emelkedik. Ezen felül 34 szervizállomáson hajtanak végre nagyobb rekonstrukciót. Mind több szövetkezeti szerviz éri el az évi százezer órás kapacitást, s kialakul az ipari szövetkezeteknek egész országra kiterjedő javítóhálózata. Az elektroakusztikai cikkek és háztartási gépek javításának fejlesztésében némileg csökentették az eredeti célokat. A negyedik ötéves terv első két évében a szövetkezeti textiltisztító üzemek és szalonok száma 20-ról 33-ra nőtt, ezen belül vidéken 11, Budapesten két új üzem illetve szalon létsült. Az évi mosási kapacitás 1880 tonna textíliával, a vegytisztításé pedig évi 640 ezer tétellel bővült. A tervezettnél körülbelül 20 —24 százalékkal mérséklődik az építőipari javító tevékenység fejlesztése. Okát abban látják, hogy Budapesten az ingatlankezelő vállalatok pénzügyi nehézségei miatt minimálisra csökkent a lakáskarbantartási megrendelés. A lakosság igényeinek kielégítése érdekében 1970-ig a szövetkezetek 200 szolgáltatóházat létesítettek, s további 26 építéséhez kezdtek hozzá. Most a legfontosabb feladatnak a már megkezdett beruházások mielőbbi befejezését, termelésbe állítását tartják. 5 A BUDAPESTI FILMSZÍNHÁZAK MŰSORÁVAL Filmismertetés, gazdag képanyag, rejtvény! Megjelenik minden szerdán Kapható az újságárusoknál és mozikban