Magyar Nemzet, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-22 / 94. szám

Vasárnap, 1973. április 22., Kiválók között a FIM A siker titka Hír: A Finomkerámia-ipari Műveket az 1972-ben végzett eredményes és példamutató munka elismeréseként az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter, az építők szakszerveze­tének elnöksége, „Kiváló vál­lalat” címmel tüntette ki. * Beszélgető partnereink: Ha­­buda Ádám vezérigazgató, és dr. Szigetvári Sándor igazga­tási és jogi osztályvezető. — Most különösen értékes­nek tartjuk a kitüntetést. Ta­valy elnyertük a Miniszterta­nács és a SZOT Vörös Vándor­zászlaját. Ez általában akkora erőfeszítést igényel, hogy a ki­tüntetést a vállalatoknál rend­szerint „visszaesés” követi. Mi azonban nem dolgoztunk éjjel­nappal, túlórákkal, nem ad­tunk „mindent bele”, hogy megszerezzük a vándorzászlót. Többször megkérdezték már tőlünk, mi a sikereink titka? Könnyű is, nehéz is válaszolni. Úgy gondoljuk, az egyik fontos tény, hogy már a párt- és kor­mányhatározat előtt az átla­gosnál többet foglalkoztunk az üzem- és munkaszervezéssel. — Mit jelent a „foglalko­zás”? — Úgy kezdődött, hogy a vállalat legokosabb embereiből csoport alakult, team, ahogyan mostanában mondják szakmai körökben. Feladatuk volt, hogy a még korszerűbb vezetés érdekében egy-egy fontos vál­lalati ügyben feltárják a pon­tos helyzetet és hosszú távra meghatározzák a tennivalókat. Ez volt a rendteremtés alapja. Kipróbáltuk a provizor­-eljá­­rást: egy-egy gyárunkban min­den vezető feltárta a problé­mákat a maga háza táján, az­után kerekasztal-konferenciá­­kon igyekeztünk az általáno­san jellemző hiányosságokat megtalálni. Igazgatók, osztály­­vezetők végezték ezt a munkát, külső szervező szakemberek segítségével. Miért túlterheltek a vezetők? — Mit állapítottak meg? — Azelőtt például azt gon­doltuk, a vezetők túlterheltsége „istencsapás”, nem lehet ellene védekezni, bizonyos mértékig természetes. Pedig a munkák, döntések jelentős részét nem nekik kellene elvégezniük. Az egyik gyárunkban a dolgozók az igazgatót keresték fel, ha negyedosztályú árut akartak vásárolni, egy másik vezető a gépkocsik irányítását magának tartotta fenn. Ezek mind érté­kes perceket vesznek el a ve­zető munkaidejéből. A belső vizsgálati jelentések, javasla­tok ide-oda „utazgattak” a ve­zérigazgatói és osztályvezetői szobák között. Most, ha egy osztály jelentést készít, akkor előre kidolgozzák a legjobbnak látszó megoldást vagy megol­dásokat is, így kevesebb idő te­lik el a döntéstől a megvaló­sulásig. Márpedig az idővel jól kell gazdálkodni. Az is tény, hogy az ember nem tudja pon­tosan, mikor gondolkozik feles­legesen. Mint az igazgatási és jogi osztály vezetője, a napi munkában nem fáradok el. Abban fáradtam el, hogy fej­ben tartottam, mikor, kitől, mit kell számonkérnem. Végül is a vállalati központ minden ön­álló egysége munkatervet ké­szített, névre szólóan; tudjuk, ki, hogyan kapcsolódik a vál­lalat munkájához. A feladato­kat személyre, határidőre szólóan elosztották. A vezetők­nek nem kell többé törniük a fejüket, mikor, kit kell be­számoltatniuk, a „felelősök” meghatározott időben jelentést tesznek magukról is. Mit mutatott a fénykép? — Az első időkben a fizikai munkát is „górcső alá” vettük. A film- és fotótechnika se­gítségével lefényképeztük a munkavégzést, rejtett kame­rákkal. Számunkra is megle­petést hozott ez a vizsgálódás. Például két, egymás mellett dolgozó matricázónő munkáját is figyeltük. Egyikük akkora lendülettel dolgozott, hogy folyt róla a veríték, úgy járt a keze mint a villám, fel sem nézett, amikor fényképeztük őt. Társnője kényelmesen végezte a munkát. Kiderült, hogy a lát­szólag lassabban dolgozó mun­kásnő többet termelt. A film és a fotók segítségével, a mozdula­tok lefényképezése után az is kiderült, miért? Társnője gyor­saságát az váltja ki, hogy jó néhány felesleges mozdulatot is tesz, azután pedig automa­tikusan gyorsabb mozdulato­kat végzett, nehogy lema­radjon a termeléssel. A képeket, filmeket megmu­tattuk a dolgozóknak. ők is csodálkoztak rajta, hogy a kamerának jobb a „szeme”, mint az embernek. — Mi történt ezután? — Világossá vált: a dolgo­zók környezetét is úgy kell ki­alakítanunk, hogy a célszerű mozdulatok tárgyi feltételei meglegyenek. A szervezők technológiai változtatásokra is javaslatot tettek. Megállapít­hattuk azt is, valójában meny­nyire leterheltek a dolgozók, ezt tudva kidolgozhattuk a munkás és a munka igazságo­sabb besorolását. A vizsgálat alapján gépek biztonsági be­rendezésén változtattunk, ki­derítettük, hogy ott, ahol lát­szólag egy gombostű sem fért már el, még egy munkahelyet kialakíthattunk, megfelelő át­rendezés után. Az eredmények persze nemcsak a szervezés­nek köszönhetők, nem szabad ellfelejtkeznünk kitűnő törzs­gárdánkról, szocialista brigád­jainkról és arról sem, hogy célkitűzéseinket megbeszéltük a dolgozókkal. — Kérem, beszéljenek az eredményekről. Hogyan emelkedett a bérszínvonal? — Tavaly 11 százalékkal több terméket állítottunk elő, mint 1971-ben. Árbevételünk 14 szá­zalékkal nőtt, a tőkés export 15 százalékkal, a szocialista­­ export 12 százalékkal, a mun­­­­ka termelékenysége 9 száza- l lékkal magasabb volt. A ter-­­ melésnövekedés 85 százalék-­­ bán a termelékenység emelke-­­ déséből adódott. Ennek nyo­mán emelkedett a bérszínvo­nal, a kollektív­­szerződésben vállalt három százalék helyett két év átlagában csaknem öt százalékkal. — Kevesebb most a nehéz fizikai munka? — Az égetési technológia fejlesztésével tettük a legtöb­bet az utóbbi tíz évben a ne­héz fizikai munka csökkenté­séért. A pécsi Zsolnay-gyár ki­vételével minden gyárunkban megszűnt a fa- és széntüzelés, nem kell többé fát vágni a gyár udvarán, a dolgozóknak­­ nem kell többé bemenniük a­­ kemencébe, nem kell cipelniük­­ a forró tokot, az áru kocsin kerül ki a kemencéből.­­ Amikor a mindennapok munkájává vált a szervezés, önálló szervezési apparátust alakítottunk ki a központban és megfelelő hálózatot gyá­rainkban. Egy-egy feladatra ezt az egész hálózatot is moz­gósíthatjuk, koncentrálhatjuk a szellemi erőket. Sok előnye van a nagyvállalatnak. Pécsi gyárunkban olyan selejteződés adódott az aranyozás miatt, hogy az áru java része eladha­tatlanná vált. A vállalat leg­jobb dekorégető specialistája utazott Pécsre és megoldotta a problémát. Egy másik példa: a korszerű tüzelőanyagok el­terjedése miatt háttérbe szo­rult a cserépkályha kereslete. A romhányi gyárban le kellett állni a kályhagyártással. Tel­jes profilváltás történt, kor­szerű fal- és padlóburkoló csempe termelésére álltunk át. A nagyvállalat „kibírta”, hogy ez a gyára egy ideig vesztesé­get „produkált.” — Az idén bevezettük a fa­kultatív­ osztályvezetői érte­kezleteket. Az első értekezle­ten megkérdeztük, kinek van olyan mondanivalója, problé­mája, amit plénum elé akar vinni? Az ügyeket rangsorol­tuk. Ezeken a tanácskozásokon csak az beszél, akinek gondo­lata van, s a téma felelőse megvédheti anyagát, észrevé­teleit. — Milyen ügyekről tanács­koztak? — A fiatal mérnökökkel való foglalkozásról, a műszaki munka hatékonyságáról, a bértömeg-gazdálkodás beveze­tésének lehetőségeiről. Az újabb feladatokat most „fel­parcellázzuk”. „Ugrásra készen" — Mi a titka még a vállalat sikereinek? — Korábban a személyes kapcsolatok szerepét másod­­rangúnak tekintettük. Most kül- és belföldi partnereink­kel igyekszünk jó munkakap­csolatot kialakítani. Ennek köszönhető például az is, hogy beruházásaink általában határidőre, költségtúllépés nélkül, olyan műszaki szinten készülnek el, hogy már a pró­baüzemelés idején teljes ér­tékű terméket tudunk gyár­tani. A minisztérium vezetői­nek véleménye szerint a vál­lalat jól kapcsolódik a nép­gazdaság és az ágazat felada­taihoz. E feladatok megoldá­sának részeként épültek, il­letve alakulnak ki egészség­­ügyi kerámia-, porcelánedény- és csempegyáraink, üzemeink, padlóburkoló kerámiaüze­münk. Amikor „jelzéseket” kapunk, hogy valamelyik ter­mékünknél „előbbre lehet lép­ni”, nem kell azon tépelőd­­nünk, mit kell tennünk, mert tudjuk már, hogy mit csinál­junk. Elképzeléseink készen vannak, már eleve olyan alap­ról „startolhatunk”, hogy min­den esetben azt is tudjuk, kik­kel végeztetjük el a munká­kat. A népgazdaság helyzetét, a szükségleteket ismerve a várható döntést prognoszti­zálni tudjuk. Kötelezettség nélküli előszerződéseket is kö­tünk. A terv jóváhagyásakor már elég egy telexüzenet a partnernek: „Minden rendben van.” Ugyanilyen a kapcsola­tunk belföldi partnereinkkel is. Azt hiszem, az sem lényeg­telen, hogy nálunk minden fejlesztésnek „egyszemélyi” fe­lelőse van, aki a tervezéstől a próbaüzemelés befejezéséig irányítja, szervezi a beruhá­zást. — Újdonság még nálunk, hogy FIM művészeti stúdió és bemutatóterem nyílik az Apáczai Csere János utcában, ahol gyáraink termékeiből be­mutatókat rendezhetünk. A stúdió veszi át a formatervezői feladatok meghatározását, irá­nyítását, ellátja az új termé­kek házi zsűrizését, külső szakértők segítségével. Fóru­mot teremt majd a vállala­tunknál foglalkoztatott ipar­művészeknek, akik kiléphet­nek a személytelenségből. Sze­retnénk elérni, hogy a termék­ről kialakított értékítéletben az eddiginél nagyobb szerep­hez jusson a művészi tartalom. Tóth Erzsébet Masvai sí­ vizet A gáz- és olajtüzelés károsítja a kéményeket A gáz- és olajtüzelésre törté­nő áttérés egyre terjed és ez az új tüzelési mód veszéllyel fenyegeti a budapesti házak kéményeit. A régi házak kémé­nyei természetesen a hagyomá­nyos szilárd tüzelőanyagok füstgázainak elvezetésére épül­tek. A szén- és fafűtésnél lé­nyegesen több füstgáz keletke­zik, mint a folyékony tüzelő­anyagoknál. A szilárd tüzelő­anyag hidrogéntartalma vízzé ég el, amely vízgőz formájá­ban a füstgázokkal együtt tá­vozik a kéményből. A gáz- és olajtüzelésnél az égéstermék még a kéményben harmatpont alá hűl és így a víz a kémény­ben csapódik ki. A kémény fa­la, vakolata a savas oldatokat beszívja, a kémény átnedvese­dik, a vakolat elhorlik s a ké­mény előbb-utóbb tönkre­megy. További következménye, hogy a lakások falán vízfol­tok keletkeznek. Ma már Bu­dapesten több mint 15 ezer la­kás kéménye károsodott. Az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület foglalko­zik ezzel a kérdéssel és külön bizottságot hozott létre a meg­oldást illetően. A szakértők ál­láspontja szerint, a régi el­avult kéményszabványok he­lyett újakat kell létrehozni, megfelelő műszaki előírások­kal, tervezési irányelvekkel. Az ÉVM rendelkezése alap­ján a Fővárosi Kéményseprő Vállalat irányításával meg­kezdték a károsodások statisz­tikai felmérését, vizsgálják, hogy a gáz- és olajtüzelés mi­lyen hatással van a kémények szerkezetére. Ezt a vizsgálatot a jövő évben fejezik be. Ellenőrzések Vastól Szabolcsig Javítani kell az olcsó cikkek kínálatát A vállalati árpolitikával szemben elsőrendű követel­mény, hogy a termelők és a kereskedelmi vállalatok a tö­megfogyasztási igényeket szol­gáló, viszonylag olcsó, jó mi­nőségű árucikkekből megfele­lő választékot nyújtsanak és ezeknek a cikkeknek az árát lehetőleg ne emeljék. A Bel­kereskedelmi Minisztérium 1970-ben határozta meg és tet­te közzé a fontos és olcsó cik­kek listáját. Két év tapaszta­latai alapján 1973 januárjában módosították és bővítették ezt az árulistát. A minisztérium felhívta a vállalatok és szö­vetkezetek figyelmét arra is, hogy az árulistában szereplő cikkeken kívül saját hatáskö­rükben is kijelölhetnek és be­vonhatnak különböző terméke­ket a „keresett és olcsó” cik­kek sorába és a lakosság ke­resletének megfelelő kielégí­tése érdekében bővíthetik a kínálatot. Fél siker a megvalósításban Az Országos Anyag- és Ár­hivatal az év első negyedében operatív ellenőrzéseket folyta­tott Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár, Győr-Sopron, Komá­rom és Vas megyében, vala­mint a főváros tizennégy ÁFÉSZ-boltjában az olcsó cikkek ellátásának helyzetéről. Az ellenőrzés a felsorolt me­­­­gyékben 28 városra és nagy­községre terjedt ki és eléggé lehangoló eredményt hozott: az ellenőrzött 501 üzlet közül 220 boltban (a vizsgált üzletek 40 százalékánál!) állapítottak meg hiányosságokat az olcsó cikkek bolti kínálatában. Az Árhivatal árellenőrzési­­ osztályának tájékoztatása sze­rint a nagyarányú vizsgálatot­­ az árhatóságok kötelező ellen­őrzésein kívül a lakosságtól­­ érkezett panaszos levelek is indokolttá tették. A jó hatá­­­­rozat tehát — amint azt a Vizsgálat eredményei mutatják — csak fél sikerrel valósult , meg.­­ Az olcsó cikkek forgalmazá­sának vizsgálatakor általános tapasztalatként szűrték le az­­ árellenőrzést végző hatóságok,­­ hogy sok kiskereskedelmi vál­­­­lalat bővítette ugyan saját ha­táskörében az olcsó termékek listáját, az üzletek ellátása mégis hiányos, a vásárlók te­­hát joggal panaszkodnak. Kü­­­­lönösen rossz a helyzet Győr­­- Sopron megye üzleteiben, ahol­­ az ellenőrzött boltok ötven százalékánál állapítottak meg­­ hiányosságokat. Szomorú, hogy Vas megyében tavaly az el­lenőrzött üzletek 22 százaléká­nál, az idén pedig már 44 szá­zalékánál nem volt minden rendben az olcsó, keresett cik­kek forgalmazásánál. Kannatej, szalonna, tepertő Az élelmiszertermékeknél a leggyakoribb a hiány a kan­­natejből — főként idősek, kis­nyugdíjasok panaszkodtak er­re —, Liga margarinból, füs­tölt kenyérszalonnából, kétto­­jásos száraztésztából. Az el­lenőrzött üzletek vezetői álta­lában arra hivatkoznak, hogy „nincs kereslet ezekből a ter­mékekből !” Időszakos hiány­cikknek számítanak sokhelyütt a 40 forintos fogyasztói ár alatti húskészítmények és a tepertő, s ha van is belőlük, kicsi a választék. Több helyütt megállapították azt is, hogy nem mindig csak a boltvezető felelős a hiányokért. A szom­bathelyi ÁFÉSZ 109. számú üzlete például januárban és februárban is rendelt kéttojá­­sos száraztésztát, de márciusig egyetlen rendelésére sem ka­pott. Furcsa választ adtak az Árhivatal ellenőreinek a kis­­várdai 95. számú élelmiszer­­boltban, amikor kenyérszalon­nát és tepertőt kerestek: csak tavasztól őszig árusítja az üz­let ezeket az élelmiszereket, mert télen senki sem keresi! A háztartási vegyicikkek kö­zül leggyakrabban hiányzik a legolcsób típusú fogkefe, bo­rotvapenge, fürdőtabletta, tri­­só, habzószóda. Flóra-áztató A ruházati termékeknél pedig főként a gyenge választékot — színben, méretben — rótta fel az ellenőrzés. Sokhelyütt, például a Nyíregyházi Cent­rum Áruházban szinte soha sincs pamutszövetből készült férfi és fiú pantalló, műszálas gyermekkabát. A fővárosi Dél-Budai ÁFÉSZ 1. számú Ruházati Áruházában nem kapható női és férfi tréning­ruha, régóta nincs bébi és gyermek szálas bőrcipő. Mind­ezt az üzletvezetők általában a nagykereskedelmi vállalatok késedelmes szállításával indo­kolják, de, mint kiderült, a boltvezetők nem idejében fel­adott rendelése is oka annak, hogy késik a szállítás. A hiba üzleten belül van Sok üzletben állapították meg — és a lakosság is pana­szolta —, hogy a vegyes ipar­cikkek közül hosszú idő óta nem kapható a szilárd tüzelé­sű, 1000 forint alatti árú kály­ha, az 1700 forintnál olcsóbb gáztűzhely, 1000 forintnál ol­csóbb hálózati rádiókészülék, 100 forint alatt villanyvasaló. A közlekedésben rendkívül fon­tos ker­ékpár-kivilágító garni­túrák szinte állandó hiánycikk­nek számítanak. A budapesti 13. számú Horizont-üzletben például fél éve nincs 100 fo­rintnál olcsóbb villanyvasaló és — bár talán nevetségesnek hangzik — 15 forintnál ol­csóbb bögre egy esztendeje. Szinte hihetetlen, de igaz, hogy a XVIII. kerületi 7. számú Ho­rizont-papírboltban hat hónap­ja nem lehet kapni az isko­lásoknak szükséges l/1.-es rajz­táblát, vagy az, hogy a pest­­imrei 2. számú Horizont-üzlet­ben négy éve nincs kerékpár­kivilágító garnitúra. Itt már nem lehet magyarázkodni a nagykereskedelem késedelmes szállításával, az üzletben van a hiba. A Szivárvány Áruház XIX. kerületi 12. számú üzle­tében nem lehet kapni 3500 fo­rinton alul festett konyhabú­tort és 450 forintnál olcsóbb gyerekágyat. Az üzletvezető in­doklása: nincs raktározási le­hetőség, kicsi az eladótér. Ezek szerint csak a drágább bútorok férnek el szűkös helyen? ... Az Országos Anyag- és Ár­hivatal értesítette az ellenőrzé­sek eredményeiről az illetékes tanácsok kereskedelmi osztá­lyait és felkérte őket, intézked­jenek. Úgy véljük, a hatóság tettein kívül a kiskereskedelmi vállalatok szemléletváltozá­sára is szükség lenne a belke­reskedelmi rendelkezések ma­radéktalan végrehajtása érde­kében. A vállalati belső ellen­őrzési apparátusnak — amely eddig egyáltalán nem foglalko­zott ezzel a kérdéssel — kö­vetkezet­esen kellene vizsgál­nia, hogyan teljesítik az üzle­tekben az olcsó, keresett ter­mékek forgalomba hozásával kapcsolatos előírásokat. Rácz Judit Havazás Baranyában és Somogyban A Meteorológiai Intézettől kapott felvilágosítás szerint szombaton hajnalban, s még reggel 8 órakor is havazott Pé­csett, ami április 21-e lévén, sok évre visszamenően ritka jelenség. Havas eső hullott Pápán, s főként a Dunántúlon végre jelentősebb mennyiségű csapadékot kaptak a földek. A legszárazabb alföldi szántóföl­dek ezúttal sem kaptak ele­gendő esőt, most szombaton éppen ezek fölött a területek fölött megkezdődött a felhő­zet felszakadozása. Szombat reggelre — a pén­teki kiadós esőzés után — fe­hérbe öltözött a somogyi határ is. A sűrű, nagy pelyhekben hullott hó a nedves talajon rövid idő alatt el is olvadt. A további esőzés miatt a megyé­ben minden mezőgazdasági munka szünetelt. A csaknem hat hónapig tar­tó szárazság után áprilisban több mint hatvan milliméter eső hullott a hajdúsági földek­re. A hiány még mindig tete­mes, s ezért a Keleti-főcsator­na menti gazdaságokban állan­dóan dolgoznak az öntözőbe­rendezések. Mintegy 4500 hek­tár kapott eddig mesterséges esőt, négyszer annyi terület, mint a múlt év hasonló idősza­kában. A napok óta tartó, havazás­sal vegyes esős időjárás árvíz­­veszélyt okozott a Zala folyó alsó szakaszán. A zalaegerszegi vízügyi szakaszmérnökség ár­­vízvédelmi alakulatai Bóka­háza,Zalaapáti, valamint a Zala folyó balatoni torkolata között szombaton déltől má­sodfokú árvízvédelmi készült­ségben vannak, bár közvet­len veszély nincs, emberi tele­pülések a folyóvölgyben nin­csenek veszélyeztetve. A hűvös, borús és párás idő­járás nagyobb megterhelést okozott az érzékeny idegrend­szerűeknek és a betegeknek, így Budapesten különösen nagy forgalmat bonyolítottak le a mentők: az utóbbi 24 órában a szokásos 900 helyett 1203 esetben kellett igénybe venni a mentőkocsit. „Százezer órás" autószervizek Budapesten és vidéken Egy közelmúltban készült felmérés tanulsága szerint je­lentősek az eredmények az ipari szövetkezetek szolgálta­tásainak fejlesztésében. A ki­emelt ágazatok közül a gépjár­műjavítás fejlődik a legdina­mikusabban. A javító szervi­zek száma az elmúlt két év alatt 74-ről 81-re nőtt, s 1975- ig várhatóan 99-re emelkedik. Ezen felül 34 szervizállomáson hajtanak végre nagyobb re­konstrukciót. Mind több szö­vetkezeti szerviz éri el az évi százezer órás kapacitást, s ki­alakul az ipari szövetkezetek­nek egész országra kiterjedő javítóhálózata. Az elektroakusztikai cikkek és háztartási gépek javításá­nak fejlesztésében némileg csökentették az eredeti célo­kat. A negyedik ötéves terv el­ső két évében a szövetkezeti textiltisztító üzemek és szalo­nok száma 20-ról 33-ra nőtt, ezen belül vidéken 11, Buda­pesten két új üzem illetve sza­lon létsült. Az évi mosási ka­pacitás 1880 tonna textíliával, a vegytisztításé pedig évi 640 ezer tétellel bővült. A tervezettnél körülbelül 20 —24 százalékkal mérséklődik az építőipari javító tevékeny­ség fejlesztése. Okát abban lát­ják, hogy Budapesten az in­gatlankezelő vállalatok pénz­ügyi nehézségei miatt minimá­lisra csökkent a lakáskarban­tartási megrendelés. A lakosság igényeinek kielé­gítése érdekében 1970-ig a szö­vetkezetek 200 szolgáltatóhá­zat létesítettek, s további 26 építéséhez kezdtek hozzá. Most a legfontosabb feladatnak a már megkezdett beruházások mielőbbi befejezését, termelés­be állítását tartják. 5 A BUDAPESTI FILMSZÍNHÁZAK MŰSORÁVAL Filmismertetés, gazdag képanyag, rejtvény! Megjelenik minden szerdán Kapható az újságárusoknál és mozikban

Next