Magyar Nemzet, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-24 / 146. szám

14.Vasárnap, 1973. június 24. Mamar Nemzet „Mi lesz veled, Óbuda ?’* Örömmel értesültünk arról, hogy az óbudai Krúdy-ház le­bontását vita tárgyává teszik és remény van a megmentésé­hez. A Kéhli vendéglő, a Bró­­dy kávéház is fogalom volt Óbudán, tudomásom szerint ez utóbbi igen régi épület, és va­lamikor itt működött az első óbudai színkör. A közéjük ékelt házban lakott a híre­s „füves asszony”. Az említett házak lebontásával kapcsolat­ban a következőket javasolom: Ezek az épületek egy tömböt képeznek. A Krúdy-ház és a mögötte és mellette levő épüle­tek lebontásával a Krúdy-ház köré parkot, teret kellene léte­síteni, a Korvin Ottó térről át kellene építeni ebbe a park­részbe Krúdy szobrát, mert ott, ahol jelenleg is van, elég­­­­gé félreeső hely. Ezt a kis par­kot Krúdy térnek lehetne ne­vezni, és az épületben Krúdy és más volt neves, Óbudát sze­rető és a műveikben megörö­kítő írók emléktárgyait lehet­ne elhelyezni. A Bródy kávéház épülete maradna továbbra is a kultúr­­ház, mégpedig a nyugdíjasok ,öregek részére. Az ifjúság kap a Zichy-kastélyben impozáns kultúrlétesítményt, igazán na­gyon méltányos volna, ha az öregek részére is gondoskod­nának hasonlóról. A volt „fü­ves asszony”-házat át kellene alakítani hangulatos presszó­vá, a Kéhli-épületben a nyug­díjasok és magányos, lapos pénztárcájú öregek részére vendéglátó szolgáltatást kelle­ne szervezni. Ezt a kis parkot és az említett szolgáltatásokat mi, öregek nagy örömmel fo­gadnánk, itt,­ távol a közleke­déstől, csendes, elszigetelt he­lyen, távol a zajtól, a főútvo­naltól, nyugodtan lehetne pi­­­­henni, jó levegőt élvezni. Bár a tervek szerint, amit a lakos­ságnak is módjában volt an­nak idején megtekinteni, a Vörösvári út—Flórián tér kör­nyékén parkosítani akarnak, de ez beleesik a forgalomba, « a»jps és levegője minden bi­zonnyal szennyezett is lesz. Talán egy üde­s színfolt, de nem pihenésre­­ alkalmas. Játszótér van bőven, de egy nyugodt, csendes hely, egy kis zöldterü­let nagyon elkelne. Ezeknek a régi, fent emlí­tett épületeknek a megmara­dása nemcsak szociális, humá­nus célt szolgálna, hanem ha­gyománytiszteletre is nevelnék az ifjúságot. A Szóban forgó terület nem olyan nagy, hogy veszélyeztet­né az építkezés tervét, de hogy maradjon egy régi, kedves, idillikus hely Óbudából, meg­érné a terv módosítását és Krúdy emlékének is méltó rangot adnának. Soós Zoltánná­l A Krúdy-házzal kapcsolato­san, úgy érzem, hogy sokkal maradandóbban kell az író emlékét megőrizni. Ültessünk neki egy szép tölgyet, vagy egy szomorúfüzet, de a diófa talál, még alkalmasabb volna, mert hatalmas tere békés lombsáto­­rával, árnyat adó, 200 évig is elélő ágaival sok embernek nyújtana pihenést. Alá egy Krúdy-padot, ami kedves szín­foltja volna Óbudának. De le­hetne egy kis teret is ajándé­kozni neki, a fent említett fá­val és paddal, s megteremteni még a többi író . Gelléri An-A Magyar Nemzet Az utolsó tanú című cikke kapcsán tör­ténelemtanításunk hiányossá­­gai közül kettőre kívánok rá­mutatni. A történelmet for­máló társadalmi erővonalak hatóirányának kialakulását csak akkor érthetik meg jól a diákok, ha azt a tájat is jól ismerik, ahol az erők ébred­tek, hatóirányuk kibontakozott és az események lezajlottak. A táj és a társadalom kölcsö­nösen hatnak egymásra. Hazánkban a múlt század közepéig a terepviszonyok ké­pe lényegesen eltért attól, mint amilyennek ezt a tájat a ma élő emberek ismerik. Ha megnézzük a régi vízrajzi állapot térképét, akkor az em­bernek az a benyomása, mint­ha a magyar síkságok és dombvidéki völgyek tája egyetlen tenger lett volna, sok kisebb-nagyobb szigettel. Eze­ken élt a magyar nép jelen­tős hányada. Az árvizekkel gyakran elöntött síkság, a ren­geteg mocsár és tó kiterjedt a fél országra. Ez a táj befolyá­solta a településformát, a ter­melést, a közlekedést, az egészségi állapotot, a hadsere­gek manőverezési és a nép vé­dekezési, menekülési lehető­ségeit egyaránt. Történelemtanításunk szem­léltető segédeszközeként hasz­nált vékony térképfüzetből hiányzik ez a vízrajzi térkép,­­ illetve ebbe, mint alaptérkép­be belerajzolandó település- és úthálózat, az erődrendszer, az igazgatási és állami határ­vonalak, a történelmi esemé­nyek jelei, ábrái. Időszerű len­ne napirendre tűzni olyan tör­ténelmi térképfüzet megszer­kesztését és kiadását, amely dér Endre, Halász Gábor és Kassák Lajos — és köre park­ját. De szép is lenne! Ezzel a mai Óbuda sivárságát is fel­oldanák kissé. Béres Andrásné megfelel a korszerű pedagó­gia követelményeinek. Manapság, amikor az elő­adott tananyag ésszerű csök­kentése a cél, egyre fontosab­bá válnak az olyan könnyen áttekinthető, szemléltető se­gédkönyvek, amelyeket a diá­kok — de még a felnőttek is — szívesen és érdeklődéssel forgatnak. A modern térké­pészeti technika és a történel­mi statisztikai módszerek kí­nálta lehetőségekkel kidolgo­zott és szerkesztett történel­mi térkép- és kartodiagram füzet jelentős nagyságú tan­könyvi szöveget pótolhatna! A másik, amit hangsúlyoz­ni kívánok az, hogy ennek a hatalmas mocsárvilágnak a lecsapolása, a folyók, a pata­kok szabályozása, az árvédel­mi gátak megépítése nagy je­lentőségű munka volt, egy­részt a fizikai és az anyagi erőfeszítések nagysága, más­részt a népszaporulat elhelye­zéséhez szükséges újabb ter­mőföldek nyerése, a társada­lom anyagi bázisának kiszéle­sítése miatt. A magyar víz­ügyi építőmunka van olyan nagy jelentőségű, mint a hol­landoknak a tengertől elhódí­tott és hódítandó földekért folyó közismert — az egész világ által nagyra becsült — küzdelme, mégis a magyar népnek ezt a nagy országépítő munkáját, annak méreteit és értékét nemcsak külföldön nem ismerik, hanem a szűk körű szakági oktatás kivételé­vel, a magyar diákok sem ta­nulják. Pedig ez a „belső hon­foglalás” a magyar nép törté­nelmének eseményei közül azok közé tartozik amelyre az elfogultság vádja nélkül büsz­kék lehetünk. Hábel György Vadvízországból virágzó kultúrtáj Kényszerparkolásra ítélve Huba László „AIT hitellevél autósoknak” című cikkéhez szeretnék hozzászólni azzal a célzattal, hogy­ a szerkesztő­ség segítségét is kérjem. Rendkívül kellemetlen érzé­se lehet azoknak a gépkocsive­zetőknek és utasaiknak, akik­nek a Marseille mellett, a Gar­da-tó környékén, vagy éppen Salzburg előtt a sztrádáról fél­reállítva, állnak gépkocsijaik, melyeknek az a bűnük, hogy nem tudnak menni, mert vala­mijük eltörött stb ...” Nagyon együtt tudok velük érezni! De vajon együttéreznek-e velük és velünk azok a felelős illetékes szervek, akiknek fel­adatuk lenne a gépkocsi-alkat­részek jobb ellátásáról való gondoskodás? Nem kell külföldre menni ahhoz, hogy alkatrész hiányá­ban a gépkocsik hetekig vagy hónapokig kényszerparkolásra szoruljanak. Közöttük ma már egyre többen olyanok, akik sa­ját járművükkel kényszerül­nek elvégezni feladatukat, vagyis a gépkocsi nem luxus, hanem munkaeszköz. Én több mint három hete kényszerpar­kolásra vagyok ítélve, mert a Skoda MB 1000-es gépkocsim­hoz sehol nem lehet beszerez­ni a hajtókar csapágyakat — hogy más alkatrészekről ne is beszéljek! Engem a munkámban béní­tott meg, a Béke és barátság hónap kellős közepén, a ren­­dezvények előkészítésének és lebonyolításának időszakában. Vajon érez-e ezért felelősséget az a szerv, amelynek feladata lenne az alkatrészellátással való törődés. Mindenütt azzal fogadnak, hogy „sajnálom uram, nincs”. Ettől, sajnos, a gépkocsi nem fog m­enni, én pedig a munkám nem tudom kellőképpen elvégezni. Jó lenne, ha illetékes szer­vek egy kicsit jobban odafi­gyelnének, s a nagyobb dolgok mellett gondot fordítanának arra is, hogy az emberek min­dennapi gondjai gyorsabban megoldódjanak. Zsiga István, a Hazafias Népfront járási titkára, Encs EBBEN A HÓNAPBAN MÉG VÁSÁROLHAT OLCSÓBBAN EGYES SZÉNFAJTÁKAT MÁZSÁNKÉNT 10,— FORINTTAL, HAZAI BRIKETTET MÁZSÁNKÉNT 15,— FORINTTAL A TEHER-, TÜZÉP- És ÁFÉSZ-telepeken HITELAKCIÓS ÉS NYUGDÍJAS UTALVÁNNYAL RENDELKEZŐK IS IGÉNYBE VEHETIK A KEDVEZMÉNYT „A fák szomjaznak” Örömmel olvastam lapjuk­ban Sándor István agrármér­nök levelét. Szerintem sze­gény, elhanyagolt fáink szo­morúságán lehetne segíteni. Földszinten lakom, utcánk végig van ültetve fákkal. Ép­pen ablakom­ előtt az egyik fa száradni kezdett. Elhatároz­tam, hogy e fát sajátomnak te­­kintem és gondozom. Levágtuk a száraz ágakat és naponta kapott egy-két vödör vizet. Végre sikerült a fa körül a száraz, rögös földet meglazíta­ni, hogy a vizet jobban beszív­ja. Három hét után gyönyörű zöldellő fa állott ablakom előtt. Ma már olyan hajtásai van­nak, hogy amikor fúj a szél, a friss ágak ablakomig haj­longva köszönik meg a gon­doskodást. Nagy szárazság idején talán megtehetné ezt minden olyan földszinten lakó, növényked­velő ember, akinek ablaka, kapuja előtt fa áll. Természe­tesen a parkok növényeinek, fáinak öntözési gondja a Fő­városi Kertészeté marad. Molnár Béláné Budapest KERESZTREJTVÉNY ... Utolsó akaratom íme ez: Verseimet egy kötetben adják ki; címe Gyönyörű sors legyen ... — írta a tragikus életű SALAMON Ernő költői Végrendeletében. Meg­jelent a kötet a kívánt címmel a költő születésének hatvanadik év­fordulóján, benne a kiválasztott kilencvennégy verssel. Ezek egyi­kének, a feleségéhez írott szép versének első szakaszát idézzük mai rejtvényünk vízszintes L és a 12., valamint a függőleges 17.­ és a 43. számú soraiban. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: BD. IA, KL. ON). 17. Azonnali fel­hívásra felhívó szó. 18. őseink. 19. Amit kézzel vetettek papírra. 20. Valamely eseményt résztvevőként megtapasztal. 21. Egy nógrádi köz­ség lakója az illető. 22. Itt pedig egy európai állam lakójáról van szó. 23. A híres gyomai nyomda alapítója (az utolsó négyzetben személyneve első betűjével). 24. Idegen férfinév. 25. A régi Orosz­ország jelzője volt. 26. Vezető len­gyel államférfi (Edvrare). 27. Ker­tes lakóház. 28. Negyvennyolc hon­védtábornoka (Richárd), a bra­­nyiszkói győzelem hőse. 29. SMN. 30. Ipari alapanyag. 31. Kampós csőrű ragadozó madár. 32. Amiről messze földön ismernek. 33. Teljes, idegen szóval. 35. Raktár, id. szó­val. 37. A legrosszabb tanácsadó. 38. Ioe Valera ír köztársasági el­nök személyneve. 39. Tea betűi. 40. Hollandia egyik legrégibb és leg­szebb városa a Rajna egy deltaága mellett. 42. Csuklyával egybesza­bott rövid viharkábát. 44. A sas neve „ékes” német szóval. 45. Né­met író (Heinrich), a kritikai rea­lizmus kiváló képviselője, Nemze­ti-díjas. 46. Írásbeli értesítés. 47. Lángész. 48. A tök alsó egyik ne­ve. 49. Régi zsinóros férfi ruhada­rab. 50. Televízióban a műsor köz­lése. 51. A legkevesebb sem. 52. Valamely irányba fordítja. 53. Az ókori Itália egyik vidéke, a Ti­­berisztől a circei hegyfokig. 54. A birtokos eset latin rövidítése. 55. A mályvafélékhez tartozó egyéves rostnövény. 56. A férfiak megszó­lítása a spanyol nyelvű országok­ban. 58. Őrölt mogyoróból, man­dulából gyártott kakaóvajas édes­ség. 60. Az orosz kritikai realizmus legnagyobb festője (1844—1930). 61. Ilyen nagy címletű bankjegyünk nincsen. 62. Kopasz. 64. Passaunál torkollik a Dunáiba. 65. BIE. 66. Emberoszlop. 67. A kéziratnak egy szabványos gépelt lapja. 68. Két­kerekű jármű. 69. Amerikai film­színésznő (Lillán). 70. Folyami ka­vics. 71. Város a közép-olaszorszá­gi Toscanában. 72. Ellensége min­den újításnak. 73. Régi tőzsde. 74. Izmos. 75. Nem ezt! 76. Madár. 77. Futásra kényszerít. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: EC, MK, GT, AR, GT, KV). 2. Spanyol cigánytánc. 3. Régi kisvá­ros Belgiumban. 4. Olasz helyes­lés (a nyomaték kedvéért kétszer is). 5. Lármás felfordulás. 6. Kor­hadó fa. 7. Bőségesen szétterül. 8. Süteményjelző. 9. Becézett angol férfinév. 10. Végtelenül bénít. 11. Látszólag csupán. 12. Szeged nagy írója. 18. Becézett női név. 14. Mennyien? 15. A túlsó oldalra kényszerít. 16. Francia férfinév. 22. Férfinév. 23. Kitesz. 24. Szerző, író, különösen klasszikus ókori író. 26. Írógépen dolgozik. 27. A régi ma­gyar költészetben: szerelmi dal. 28. Város a Szovjetunióban. 30. Ta­karás. 32. Mata­ı, híres kémnő. 33. Az Észt SZSZK fővárosa. 34. Néger nép. 35. Államtanács a régi Törökországban. 36. Holland ten­gerész és felfedező, Ausztrália és Óceánia kutatója (1603—1659). 37. Hazai. 39. Oktat. 41. Holland szim­bolista költő és — ideggyógyász. 44. Levelez a hatóság. 45. A legtöbb földgázféleség fő alkotórésze. 47. Tetőpont. 48. Vaj­ jelző. 49.­­ Charta: Földnéküli János, angol király által aláírt szabadságlevél (1215). 51. Takarít. 52. Becézett női név. 53. Ez pedig egy olasz férfi­név. 55. Balatoni fürdőhely. 56. Nógrád megyei község. 57. Fővá­rosi szálloda. 59. Valahonnan ré­szenként elővesz. 60. Elzáró vagy elsötétítő berendezés. 62. Belső­ázsiai folyó, a róla elnevezett me­dence fő vízgyűjtője. 63. Kossuth­­díjas író (Sándor). 65. Gyapjas ál­lat, némi tájszólással. 66. Cigány férfi. 67. Olasz gépkocsimárka. 68. Könyen és kitűnően hasadó ás­vány. 69. Kartáncosnő. 71. Sem be­tűi. 72. MIÉ. 73. Egy kis béretés. Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1. és a 12., valamint a függőleges 17. és a 43. számú sorok megfejtése. Ha­táridő: július 4.* A június 10-i számunkban meg­jelent keresztrejtvény megfejtése. A férjem már két ízben küldött utánam­­ pénzt anélkül, hogy kértem volna tőle. Budapestiek: Barabás Istvánné, Dobai Jenő, Máté János, Monos Júlia, Nagy Dezső, Ritly Gyula, Lehner Éva, Stohl Mihályné, Sza­bó Eszter, Székely Imre. Vidékiek: Bibók László, Salgó­tarján; Harsányi Ferencné, Szol­nok; Juhász Nándor, Gyömrő: Király Bálintné, Kiskőrös; Leskó , Vilmosné, Balatonfüred; Somogyi Margit, Szeghalom: Szabó Lajos, Debrecen; Török Gáborné, Hé­víz; Vajay József, Szolnok; Vincze Lajos, Parád. A nyerteseknek a lottószelvé­nyeket postán küldjük el. EGYSZERŰ SZERELMES Ének BÉRBE ADUNK 20-TÓL 45 FÉRŐHELYIG AUTÓBUSZOKAT GÉPJÁRMŰVEZETŐ NÉLKÜL, VÁLLALATOKNAK, INTÉZMÉNYEKNEK ÉS SZÖVETKEZETEKNEK VOLÁN 22. sz. vállalat 1142. Budapest XIV., Erzsébet királyné útja 73. Személyforgalmi osztály. TELEFON: 837—924. Nyári arcápolás A modern kozmetika első­rangú nyersanyaga a termé­szetes vitamin. Egy kis ügyes­séggel házilag is üdítő arcpa­kolásokat készíthetünk. Újdon­ság a CSERESZNYE- VAGY EPER-pakolás: két szem cse­resznyét vagy két epret fok­hagymaprésen átpréselünk. Megszokott zsíros arckré­münkből egy kávéskanálnyit elkeverünk a gyümölcs levé­vel. Annyi magnéziumport adunk hozzá, hogy könnyű, puha krém legyen (a magné­ziumpor gyógyszertárban kap­ható). A keveréket egyenlete­sen az arcra kenjük és egy ne­gyed vagy egy fél óra múlva langyos vízzel lemossuk. Pi­henteti, üdíti az arcbőrt. Ugyanezt a pakolást elkészít­hetjük paradicsommal is, a gyümölcs helyett egy kis pa­radicsom levét préseljük ki. Uborkapakolás. A meghá­mozott és lereszelt uborkát hintőporral pépesre keverjük. Mint egy maszkot felkenjük az arcra, s félóra múlva langyos vízzel lemossuk. Az egrespakolás zsíros bőr­re való. Az egrest fokhagyma­présen átnyomjuk. A levét magnéziumporral krémszerűre keverjük. Felkenjük az arcra és 10—15 perc múlva langyos vízzel lemossuk. (Minden arc­pakoláshoz fontos tudnivaló, hogy óvatosan, vattával mos­suk le.) ROVATUNK kedves kozmetikus isme­rőse, Ilonka, a kozmetikusok részére rendezett előadáson érdekes nyári recepteket jegy­zett fel: Petrezselymes lemosó. Fél liter hideg vízben, egy csomó jól megmosott, apróra vágott petrezselyem zöldjét huszon­négy órán át áztatunk. Reggel és este lemossuk vele az arcot. A kapros arcvíz is újdonság. Két deka jól megmosott kap­rot apróra vágunk, s egy liter vízben félórát főzzük. Amikor kihűlt, öt deka glicerint és fél késhegynyi szalicilt keverünk hozzá. Naponta használjuk, zsíros bőrre és tág pórusra ki­tűnő arcápoló. Néhány napi használat után összehúzza, szárítja, fehéríti az arcbőrt. Tessék szépítkezni... (t. b )

Next