Magyar Nemzet, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

Vasárnap, 1973. július 1.: Magyar Nemzet ARAT AZ ORSZÁG 13 500 kombájn és 3500 aratógép za­pant­ja be az idei termést Az egész országban megkez­dődött a kalászosok betakarítá­sa, vágják már az őszi árpát, egyes helyeken a rozstáblák­ban is megindultak a kombáj­nok. Az idén a betakarításra váró egymillió 780 ezer hektár kalászos gabonának­ csaknem minden tábláját gépek aratják le. Csak azokon a helyeken lesz szükség kaszásokra, ahol az időjárás, a nagy esőzések vagy a vihar megdöntötte a szalmát. A gépek száma ismét szapo­rodot, sok új kombájn érkezett az utóbbi hetekben és az ara­tásba indulók száma eléri a 13 ezer 500 darabot. Ezek mel­lett még 3500 kévekötő és rendrearató gép is munkába indul. Ennek ellenére az idei aratás is, mint eddig vala­mennyi, igazi próbatétele lesz a mezőgazdaságnak. Még ak­kor is, ha ilyen kedvező ma­rad az időjárás, mint a mosta­ni. Az utóbbi napokban esett eső jó hatással volt a gabonák fejlődésére. Teltebbek lesznek a szemek. Ez nemcsak növeli a termést, de a minőséget is be­folyásolja: az idén jobb lesz a kenyerünk. Termésbecslésekbe még ko­rai lenne bocsátkozni, hiszen csak az első rendek dűltek a tarlókra. A kilátások azonban nagyon biztatóak. Egy jelentés szerint a forráskúti Haladás Tsz-ben az őszi árpa 30 mázsás termést hozott hektáronként. A búza aratását néhány na­pon belül szintén megkezdik­ Először az olasz búza kerül ka­sza alá, utána, a hét végére, a többi is beérik. Az idei aratásra a szokottnál is gondosabb volt a felkészülés, összehangolták a feladatokat, megszervezték a szállítást, az átvételt, az üzemanyag- és al­katrészellátást, hogy egy perc­re se álljon a munka. Egy ara­tócséplőre átlagosan 126 hek­tár gabona betakarítása jut. De hogy a gépek sehol se áll­janak kihasználatlanul, gon­doskodnak az átcsoportosítás­ról is. Vannak ugyanis olyan termelőszövetkezeteink, ahol nincs még elegendő gép. Ezek majd kölcsön­géppel végzik el a nagy nyári munkát. Számolni kell azzal is, hogy az időjárás esetleg csapadékos­sá válik. Emlékezetes, milyen nagy gondot okozott tavaly a gabona betakarítása a Dunán­túlon : országos intézkedések váltak szükségessé, hogy mag­tárakba kerüljön a kenyérnek­­való. A múlt esztendő is azt bi­zonyítja, hogy a jó szervezés a legfontosabb teendő, hiszen minden percet ki kell használ­ni az aratásban részt vevőknek, traktorosoknak, komba­jnosok­­nak, szállítóknak, átvevők­nek, szárítóknak. A gazdasá­gokban egyébként több gabo­nát tudnak szárítani az idén. A tárolótér azonban nem lesz elegendő, ezért bér- és ideigle­nes raktározási lehetőségekkel oldják meg a tárolási gondo­kat. Azok a gazdaságok, ame­lyek augusztus 15-ig megkez­dik és az év végéig befejezik új raktárak építését, 30 száza­lékos állami támogatást kap­nak. Az alktarészhiány okozta ré­gebben a legtöbb bosszúságot a mezőgazdaságban. Előfordult, hogy napokig álltak az arató­­cséplők, a rendrevágók, vagy a szállítást lebonyolító erőgé­pek. Nem kaptak alkatrészt. Ma már ez sem lesz gond, az idén alkatrészhiány miatt egyetlen gép sem áll — jelen­tették ki az illetékesek. Szer­vizkocsik járják a határt, a kisebb hibákat a helyszínen el­végzik. Az alkatrészekre adott megrendelést pedig munkaszü­neti napokon is felveszik és nyomban teljesítik. Állandó ügyeletet tartanak és minden kívánságnak soron kívül eleget tesznek, ha az aratásról van szó. Hogy a gabona átvétele is zökkenőmentes legyen, a Ga­bonatröszt megfelelő intézke­déseket tett. Már régebben ki­jelölték azokat az embereket, akik az átvételt intézik. Ezek rövid tanfolyamon sajátították el a szükséges tudnivalókat. A gabonát ünnepnapokon is át­veszik, ha a termelőszövetke­zet úgy kívánja. És nemcsak szárítva, hanem úgy, ahogy a kombájnoktól érkezik, nedve­sen. Ezt a gabonát a Tröszt szárítja majd meg, de termé­szetesen levonja belőle a ned­vesség 1 százalékot. A szervezés az aratási mun­ka legapróbb részletére is ki­terjed, a kombájnosok, a szál­lítómunkások, raktárosok ét­keztetésére például, a hűsítő- és védőitalokra, zsákok és ponyvák beszerzésére, a tisz­tálkodási és pihenési lehetősé­gek megteremtésére. Az aratást nagy és alapos felkészülés előzte meg. A gé­pezet most lendült munkába. A szombaton érkezett jelenté­sek arról számolnak be, hogy az ország legészakibb vidékén is folyik a betakarítás. A szombatra virradóra meg­érkezett csapadék sokfelé le­lassította a munkát. Hajdú-Bihar megyében állnak a kom­bájnok, várják, hogy felszá­radjon a talaj. A búza aratá­­tását a Hortobágy vidékén a jövő hét végén kezdik meg. Békés megyéből viszont arról érkezett a legfrissebb jelentés, hogy sokfelé már a búza ara­tása is megkezdődött. Elsőnek az orosházi Új Élet Tsz búza­földjén láttak munkához a kombájnok. Aratják a búzát a medgyesbodzási Egyetértés, a nagyszénási Dózsa és a Le­nin Tsz-ben, valamint Békés­­szentandráson is. 200 ezren vannak Többet kell törődni a budapesti munkásfiatalokkal Több mint 200 ezer ifjú­munkás dolgozik Budapest ipa­ri üzemeiben, 50 százalékuk szakmunkás. Róluk, a legif­jabb munkásnemzedékről volt szó a budapesti pártbizottság ülésén, amelyen a Központi Bizottság ifjúságpolitikai hatá­rozatának végrehajtását vitat­ták meg. Kifogásolták, hogy az ifjúság érdekében született ha­tározat valóra váltásában eddig nem kapott kiemelt helyet a munkásifjúság ügye. Az állami és társadalmi vezetőtestüle­tekben megnőtt a fiatal mun­kások száma, az ifjú tisztség­­viselők azonban még nem kap­tak elegendő támogatást meg­bízatásuk ellátásához. A szocialista brigádokban dolgozó fiatalok száma Buda­pesten több mint 35 ezerre emelkedett, a szakma ifjú mes­tere mozgalom résztvevőinek száma 1969-es adathoz viszo­nyítva csaknem megkétszere­ződött. A fiatal generáció egy­re nagyobb részt vállal a köz­érdekű feladatok megoldásá­ból, fokozottabban kapcso­lódnak be a helyi feladatok megvitatásába, a munkahelye­ket közvetlenül érintő teendők eldöntésébe. Kiosztották a veszprémi tévétalálkozó díjait A vegyipari egyetem aulájá­ban szombaton befejeződött a II­. veszprémi tévétalálkozó. Az egy hétig tartó vetítések során a televízióban tavaly su­gárzott húsz drámai és zenés drámai produkció közül vá­lasztotta ki a zsűri a díjazásra legérdemesebb alkotásokat. A tévétalálkozó záróestjén Fábri Zoltán, a zsűri elnöke elismerő szavakkal­ szólt a ta­lálkozó sikereiről. Ekkor ad­ták át Borsos Miklós Balatoni szél című szobra bronzba ön­tött, kicsinyített mását a leg­jobb három televíziós mű al­kotójának, Horváth Ádámnak az Egy óra három arc című film­­ rendezéséért, Szőn­yi G. Sándornak, a Jó estét nyár, jó estét szerelem című film ren­dezőjének és Esztergályos Ká­­rolynak a Diagnózis című film rendezéséért. A zsűri ezenkívül különdíja­­kat is kiosztott, így Palotai Boris a Két reszelő című film forgatókönyvéért, Mihályfi Im­re a Főnök című film rende­zői munkájáért, Dajsza Mar­git, a Fekete macska című filmben nyújtott alakításáért, Avar István, a György barát című film főszerepéért és Haumann Péter, a Főnök cí­mű filmben nyújtott alakítá­sáért kapott díjat. A tévétalálkozó kereskedel­mi vetítéseit 14 ország 20 tele­víziós társaságának mintegy 60 szakembere tekintette meg, el­ismeréssel nyilatkozva a látot­­t­­akról. A kereskedelmi tárgya­­l­­ásokra később kerül sor. Elő­­­­zetes megbeszélések kezdődtek­­ Veszprémben külföldi partne­­­­rekkel koprodukciós filmek­­ forgatásának lehetőségeiről. Tájékoztató a forint kiviteli és behozatali szabályairól Az utóbbi időben több kül­földre utazó fordult a pénz­ügyi szervekhez azzal a kérés­sel, hogy adjanak tájékozta­tást a forint kivitelére vonat­kozó szabályokról. Ezzel kap­csolatban az illetékes pénzügyi szervek az alábbiakat közöl­ték: Személyenként összesen leg­feljebb 400 forint, a határszéli forgalomban pedig 50 forintot szabad kivinni Magyarország­ról, vagy behozni az országba. A határszéli forgalomban ki­vitt vagy behozott belföldi pénz együttes értéke szemé­lyenként egy hónap alatt a 200 forintot nem haladhatja meg. Száz forintnál nagyobb címle­tű belföldi pénz nem vihető ki és nem hozható be. A kivihető forintösszeg azt a célt szolgálja, hogy vissza­téréskor a Magyarországon fel­merülő költségeket fedezni le­hessen. A vámokmányokon nem kötelező, s nem is szük­séges feltüntetni a fent em­lített forintösszeg kivitelét, il­letve behozatalát. A KGST-országok központi bankjai között létrejött meg­állapodás alapján ez az összeg kinntartózkodáskor beváltható az illető ország pénznemére (pl. Szovjetunióban rubelre, Lengyelországban zlotyra, stb.). Csehszlovákiában, a je­lenleg ott érvényes rendelke­zések szerint 130 forintot le­het koronára átváltani. A ban­kok a beváltáskor megkíván­hatják a magyar vámokmá­nyok bemutatását. Külön fel kell hívni a fi­gyelmet arra, hogy az érvényes rendelkezések szerint a Ma­gyar , Nemzeti Bank által köz­zétett hivatalos árfolyamtól eltérő árfolyamon nem, szabad forintot külföldi fizetőeszközre átváltani. Apró Antal befejezte szabolcsi látogatását Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke — aki a hét második felét Szabolcs- Szatmár megyében töltötte — szombaton dr. Tar Imrének, a megyei pártbizottság első tit­kárának, és dr. Pénzes János­nak, a megyei tanács elnöké­nek társaságában Kisvárdára látogatott. A vendégeket Lipők András, a városi pártbizott­ság titkára és Szabó Ferenc, a városi tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a város fejlődésé­ről, terveiről, majd bemutatták az épülő villamosszigetelő- és műanyag gyárat, a kórházat, az új lakótelepet, a várat és környékét. Az országgyűlés el­nöke ezt követően felkereste a Kisvárdai Szeszipari Vállala­tot. Szabolcs-Szatmár megyei látogatásának utolsó állomása a többszörösen kitüntetett kis­várdai Rákóczi Termelőszövet­kezet volt. Parancsnoki és törzskari gyakorlat A magyar néphadsereg ki­képzési terveinek megfelelően 1973. június 25—29. között ma­gasabb törzsek és csapatok­ — köztük szövetséges szovjet csa­pattörzsek részvételével — pa­rancsnoki és­­törzskari gyakor­lat levezetésére került sor. A gyakorlatot Oláh István vezérőrnagy, a magyar nép­hadsereg vezérkari főnöke, miniszterhelyettes vezette. A Végrehajtott parancsnoki és törzskari gyakorlat eredmé­nyes volt. A részvevő parancs­noki állomány, törzsek és csa­patok bonyolult körülmények között gyakorolták a korszerű összfegyvernemi harc megter­vezésének, megszervezésének és vezetésének kérdéseit, to­vábbá a szövetséges törzsekkel való együttműködést. Egyetemi tanári kinevezések átadása A kormány felhatalmazása alapján dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter­­ július 1-ji hatállyal kinevezte dr. Áros Bélát és dr. Barta Lajost, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, dr. Csaba Imrét és dr. Gáti Istvánt, a Pécsi Or­vostudományi Egyetemre egye­temi tanárrá, dr. Cserháti Ist­vánt és dr. Földes Vilmost, a Szegedi, dr. Elődi Pált, a Deb­receni Orvostudományi Egye­temre, dr. Horváth Istvánt a Semmelweis, dr. Kulin End­rét a Pécsi, dr. Lampé Lász­lót a Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetemre, dr. Orsós Sán­dort az Orvostovábbképző In­tézetbe és dr. Zalányi Sámuelt a Szegedi Orvostudományi Egyetemre tanszékvezető egye­temi tanárrá. A kinevezéseket a miniszter szombaton adta át az egészség­­ügyi tárca vezetőinek jelenlé­tében a minisztériumban. Tíz pályamű kapott díjat Gárdony fejlesztési pályázatán Gárdony nagyközség köz­ponti lakó- és üdülőterületé­nek rendezésére és fejleszté­sére tervpályázatot írt ki az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Velencei­tavi Intéző Bizottság. A táv­lati elgondolások szerint ugyanis Gárdony nagyközség a 12 ezer állandó lakos mel­lett 44 ezer főnyi üdülővendé­­get és 24 ezer hétvégi kirán­dulót fogad majd, és ezek el­helyezésére megfelelő számú új lakást, ellátásukra korsze­rű üzleteket, vendéglátóhelye­ket, 4 ezer férőhelyes stran­dot, iskolákat, kollégiumokat, művelődési házat kell építeni. Szükség lesz játszóterekre, szórakozóparkra, garázsra, zöldterületekre, egészségügyi intézményekre. A tervpályázat iránt élénk érdeklődés mutatkozott. Több mint százan vették ki a pá­lyázati feltételeket, és a kitű­zött határidőre 29 pályamű ér­kezett be. A bíráló bizottság megállapítása szerint a terv­­pályázat eredményes volt, s a pályázók többsége megfelelő műszaki színvonalon oldotta meg a feladatot. A pályamű­vek értékes és jól felhasznál­ható javaslatokat adtak a részletes rendezési terv elké­szítéséhez. A bíráló bizottság 60 ezer forintos első díjjal jutalmazta Kotányi Zoltán—Locsmándi Gábor pályamunkáját. Egyen­ként 50 ezer forintos második díjjal tüntették ki Teőke Lász­ló, valamint Darnyik Sándor— Kertész Beáta terveit. Egyen­ként 40 ezer forintos harma­dik díjban részesült Fial­a Ist­ván—S. Zsamár Hana—Somo­gyi Botond, továbbá Molnár Attila—Zoltai István terve. Egyenként 20 ezer forintos ne­gyedik díjat kapott Bognár László—Meggyesi Tamás, Se­bestyén Ágnes—Puskás Ta­más, továbbá Gyüre Zsolt— Gyüre Zsoltné—Csejtei György terve. Egyenként 15 ezer fo­rintért megvásárolták Fort­­wingler László és munkatársai, továbbá Weress Kálmán,We­­ress Kálmánná pályamunká­ját. ___* Kiváló és érdemes orvosok, gyógyszerészek kitüntetése Szombaton a Szentkirályi utcai Semmelweis-teremben ünnepséget rendeztek a nagy magyar orvostudós, Semmel­weis Ignác születésének év­fordulója alkalmából. A ko­rábbi évek hagyományának megfelelően ezúttal került sor a kiváló orvos, érdemes or­vos, illetve a kiváló gyógysze­rész, érdemes gyógyszerész kitüntetések, valamint az egészségügy kiváló dolgozója jelvények átadására, összesen 97-en részesültek a megtisztelő elismerésben. Az ünnepi esemény részve­vőit — akik között ott volt Nagy Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője, Baradzsej Lászlóné, a SZOT alelnöke, dr. Darabos Pál az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára is — dr. Tóth Béla egészség­­ügyi miniszterhelyettes kö­szöntötte, majd dr. Szabó Zol­tán egészségü­gyi miniszter mondott beszédet. Bevezetőben méltatta Sem­melweis Ignác,, a kiváló és fel­fedező orvostudós munkássá­gát. A továbbiakban hangsú­lyozta: az egészségügy dolgo­zóinak legfőbb feladata a szo­cialista egészségügy megvaló­­sí­tása, azoknak a feladatoknak a megoldása, amelyeket az egy évvel ezelőtt, éppen­­Semmel­weis születésnapján hatályba lépett egészségügyi törvény foga­lmazott meg, a szocialista egészségügy eszméit, elveit, gyakorlatát, az egészségügyi törvény előírásait érvényesíte­ni — hatalmas feladat. A miniszter azután átnyúj­totta a kitüntetéseket. Kiváló orvos kitüntetést, kapott: dr. Ari Lajos kórházi osztályve­zető főorvos­ (Zalaegerszegi, dr. Czirner József kórházi osztályve­zető főorvos (Eger), dr. Csákány György intézeti igazgató fő­orvos­helyettes (Budapest), dr. Cserey­­ Pochány Éva mikrobiológiai ku­­­­tató laboratórium vezetője (Bud­a­­­­pest), dr. Garazsi Mária (dr. De­­me Istvánné) gondozóintézet ve­­­­zető főorvosa (Békéscsaba), dr. György Domokos ren­dőrorvos ez­redes, dr. György Ferenc körzeti főorvos (Vése), dr. Juhász Pál egyetemi tanár (Budapest), dr. Hargitai Katalin (dr. Láng Ist­vánnál városi főorvos (Sárvár), dr. Kálmán Péter intézeti igaz­gató főorvos (Budape­st), d­r. Klein Zsuzsa rendelőintézeti főorvos (Budapest), dr. Márton Zoltán kór­házi osztály vezető főorvos (Pécs), dr. Pitulyák Pál megyei főorvos (Miskolc), dr. Rácz Zsuzsa kórhá­zi osztályvezető főorvos (Debre­cen), dr. Rózsahegyi István tudo­mányos osztályvezető (Budapest­­dr. Skarupinszky Nándor kórházi osztályvezető, főorvos (Budapest), dr. Szomolányi Károly üzemi fő­orvos (Győr) dr. Szőnyi Katalin (dr. Lóska Györgyné) felülvizs­gáló főor­vos (Tatabánya), dr. Ta­kács László orvos ezredes. Érdemes orvos kitüntetést kapott: dr. Barcza István kórházigazgató főorvoshelyettes (Balatonfüred), dr. Bertók Katalin körzeti orvos (Nagykálló), dr. Bódi Sándor egyetemi adjunktus (Budapest), dr. Bognár Géza kőörzeti főorvos (Csepreg), dr. Bonin Alfréd ellen­őrző főorvos (Budapest), dr. Bor­bély Patronella laboratóriumi szakorvos (Miskolc), dr. Egervári Magda (dr. Kolta Ferencné) gyer­mekkörzeti orvos (Tatabánya), dr. Fábry László kórházi főor­vos (Budapest), dr. Felkai Tamás az Országos Mentőszolgálat vezető főorvosa (Budapest), dr. Hanny Irén (dr. Horváth Imréné) kerüle­ti főorvos (Budapest), dr. Hara­­bály Mária (dr. Balzás Miklósné) járási főorvos (Salgótarján), dr. Kabdecó Ilona (dr. Bacsó Károly­­­né) rendelőintézeti csoportvezető főorvos (Kecskemét), dr. Katona Gyula körzeti orvos (Szentendre), dr. Keresztes Nagy Franciska in­tézeti osztályvezető főorvos (Deszk), dr. Kovács József egye­temi adjunktus (Szeged), dr. Ko­vács Pál körzeti orvos (Nagyve­­nyim), dr. Lányi Béla tudományos csoportvezető (Budapest), dr. Len­­ner Aladár kórházi főorvos (Szek­szárdi), dr. Márkus Magdolna gon­dozóintézet vezető főorvosa (Szol­nok), d­r. Pályi Margit (dr. Cser- Velika Istvánná) kórházi főorvos (Veszprém), dr. Pete László felül­vizsgáló főorvos (Debrecen), dr. Pogány István körzeti orvos (Bu­dapest), dr. Puskás Irén gondozó­intézeti főorvos (Pécs), dr. Pusztai János gondozóintézet igazgató fő­orvosa (Eger), dr. Radochay Lajos egyetemi adjunktus (Pécs), dr. Tombács Imre bányaüzemi kör­zeti orvos (Királd), dr. Ujvári Má­ria rendelőintézet­ főorvos (dr. Dobzsevics Sándorné) (Nagykani­zsa), dr. Uray Éva egyetemi ad­junktus (Debrecen), dr. Varga Kálmán kórházigazgató főorvos (Budapest), dr. Vigh Gyula ren­delőintézet igazgató főorvosa (Bu­dapest) . Kiváló gyógyszerész címet kapott: Végh Lászlóné (Barnabás Erzsé­bet)'vállalati főgyógyszerész' (tízoi­­rtok). Gombos Zoltán intézeti ve­zető főgyógyszerész (Budapest). Zsdánszky Kálmánné (Enge Luj­za) tudományos írómunkatárs (Bu­dapest). dr. Nikolics Károlyné (dr. Hartai Mária) gyógyszertárv­ezető (Sopron), Nagy Jenő gyógyszer­tár-vezető (Veszprém). Érdemes gyógyszerész címet kapott: Heszti Károly­né (Andriska Er­zsébet) gyógyszertár vezető (Buda­pest), Pozsgay Gáborné (dr. Ko­vács Judit) gyógyszerész főelőadó (Budapest) Pesti Pál gyógyszertár­­vezető (Nyírmada), Szörényi Ká­­rolyné (dr. Petites Edit) egyetemi adjunktus (Budapest), Simor, Pál Sándor gyógyszertárvezető (Baja), dr. Tóth Zoltánná (Szabó Júlia) munkaügyi osztályvezető (Buda­pest), Szenes Zsuzsa vezető gyógy­szerész (Budapest), dr. Tarnai Rezsőné (Szepessy Katalin) gyógy­­szertárvezető (Nagykanizsa), dr. Pálovics Gyuláné (Tóth Ida) gyógyszertárvezető-helyettes (Bé­késcsaba), Tóth Lenke gyógysze­rész (Haj­dúdorog). Harminchárman kapták meg ..Az egészségügyi kiváló dolgozó­ja" jelvényt Szocialista országok textilipari vállalatainak együttműködése Több mint öt éve tart fenn műszaki-tudományos, gazdasá­gi együttműködési kapcsolatot a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat a VVB Technische Textilien Vállalattal. A fél év­tizedes együttműködés ered­ményei alapján a könnyűipari miniszter az NDK-partner ké­résére a Kenderfonó- és Szö­vőipari Vállalat vezérigazgató­ját bízta meg a len- és ken­derágazatba tartozó magyar vállaltok képviseletével­ az NDK-beli vállalattal való együttműködésben.­­ A kapcsolatok elmélyítése érdekében Manfred Schindel vezérigazgató vezetésével Sze­geden járt, az NDK-vállalat delegációja, a megállapodások aláírása mellett kicserélték­ ja­vaslataikat a termelési koope­ráció fejlesztéséről. Megálla­podtak többek között a ma­gyar és az NDK-vállalatok kö­zötti szakembercseréről. A bolgár—magyar vállalat­­közi együttműködés program­jának realizálása érdekében látták vendégül Szegeden a DSO Textilvállalat képviselőit, akik tanulmányozták a mű­szaki textíliák gyártásában al­kalmazott technológiákat, az új gépek és berendezések mű­ködését A megállapodás értel­mében bővítik a kooperációs lehetőségeket. A szegedi nagy­­vállalat folytatja a műszaki­tudományos és gazdasági együttműködést a lengyelor­szági Lenipari Egyesüléssel is. A gazdasági kooperáció hosszú távú fejlesztése érdeké­ben a Könnyűipari Miniszté­rium tervegyeztetést szerve­zett, az 1976—80. évi tervek megbeszélésén. Az előkészítő szakértői tanácskozásokon ma­gyar és NDK-vállalatok kép­viselői vettek részt. A Jugoszláviába utazók egészségügyi ellátásáról A magyar és jugoszláv tár­sadalombiztosító központi szer­veik között létrejött megálla­podás szerint a Jugoszláviába utazó magyar állampolgárok útlevelébe július 1-től magyar és szerb-horvát nyelven ké­szült díjmentes, „biztosítási igazolványt’- mellékelnek. En­nek alapján az útlevél tulajdo­nosa, s az útlevélben szereplő családtagok, Jugoszláviában sürgős szükség esetén orvosi, szakorvosi ellátást, kórházi ápolást és mentőszállítást ve­het igénybe díjtalanul. A ju­goszláviai tartózkodási hely szerint illetékes körzeti orvos, vagy rendelőintézeti szakorvos által felírt gyógyszer, kötszer, gyógyászati segédeszközök ki­váltásánál a jugoszláv biztosí­tottak részére előírt térítést kell fizetni. Az igazolvány az útlevél felmutatásával érvé­nyes. Az útlevél számát a tulajdonosnak az igazolvány mindkét oldalán levő rovatba be kell írnia. Azok a Jugoszláviába, illetve Jugoszlávián át utazó magyar állampolgárok, akik útlevelük kézhezvételekor a „biztosítási igazolványát még nem kapták meg, elutazásuk előtt kérjék annak pótlását az IBUSZ-iro­­dákban. .. sürgős egészségügyi szol­gáltatások díjtalan igénybevé­teléhez a többi európai ország­ban továbbra is elegendő az útlevél (útiokmány) felmuta­tása.

Next