Magyar Nemzet, 1973. szeptember (29. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-01 / 204. szám

--- laán Nemzet \ ... rv—v ~A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • /■ Földrészünk emlékezik Európa ismét távolabb ke­rült egy esztendővel a máso­dik világháború kitörésének pillanatától, 1939. szeptem­ber 1-től. Az eltávolodás nemcsak időbeli. Kontinen­sünk a legutóbbi tizenkét hónapban sokat tett annak érdekében, hogy minél mesz­­szebbre kerüljön, maga mö­gött hagyva azokat a feszült­séggel terhes körülménye­ket, amelyek lehetőséget vagy okot adhatnának egy újabb katasztrófa előidézésé­re. Most, a náci Németország világégést kirobbantó táma­dásának 34. évfordulóján szükségszerű az emlékezés, a gondolkodó elméknek újra és újra el kell töprengeniük a múlt tanulságain. Az az Európa, amely hosszú törté­nelmi korszakon át a világ szellemi értékeinek fő letéte­ményese volt, csupán ebben az évszázadban kétszer vált színterévé a népeket megosz­tó és egymás ellen ugrasztó érdekeknek. A történelem így hát bőven nyújt módot az el­mélkedésre és késztet haté­kony tettekre mindenkit. Hi­szen egy fél évszázada éppen úgy felmerült az igény a földrész békéjének biztosí­tására, az államok közötti kapcsolatok elveinek rögzí­tésére. Földrészünk népei méltán remélik, hogy a szándék ez­úttal mindenki részéről ko­moly. A szocialista országok számos alkalommal egyértel­mű tanújelét adták, hogy e törekvésnek megfelelően ké­szek mindent megtenni az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében. A szándék ugyanis önmagában kevés. Tettekre van szükség, hogy az államok közötti kap­csolatok szilárd pillérekre épüljenek. A történelem lapjaira bi­zonyára bevonul a helsinki külügyminiszteri tanácsko­zás. Első ízben fordult ugyan­is elő, hogy Európa vala­mennyi államának képvise­lője — nem győzők és legyő­zöttek, hanem egyenjogú partnerek — a­­kontinens tartós békéjének biztosítása érdekében ült a tárgyalóasz­talhoz. Nem illúziókeltés ez? Hiszen különböző társadalmi rendszerű országok találkoz­nak, s nyilvánvaló, hogy né­zeteik sok kérdésben elté­rőek. Napjainkban mégis megvan a reális remény ar­ra, hogy éppen a múlt kese­rű tapasztalatai alapján, az érdekeltek, Európa vala­mennyi nemzete tudatosan felkutatja és magára nézve kötelezően betartja az álla­mok politikai kapcsolatai­nak, a gazdasági és kulturá­lis együttműködésnek közö­sen rögzítendő alapelveit. A békés egymás mellett élés el­vének, normáinak érvényesí­tése jelenti ugyanis az egye­düli biztosítékot az újabb vi­lágháború megelőzésére. Helsinki után most Genfre tekint Európa közvéleménye. A biztonsági és együttműkö­dési értekezlet második sza­kaszára vár a feladat, hogy kidolgozza azokat a doku­mentumokat, amelyek hiva­tottak szolgálni a valóban tartós európai békét. Reményt keltő tervek Több mint négyezer lakás épült fel tanácsi beruházás­ból a fővárosban, az első fél­évben. Nem mellékes körül­mény, hogy a lakásátadás ütemes: az idén 8750 ilyen lakás épül Budapesten. A fő­város új középületekkel is gazdagodott, több fontos in­tézmény tervei pedig most készülnek a Középületterve­ző Vállalatnál. A hírek sze­rint a tanulmányterv és a beruházási program elfoga­dása után a KÖZTI szakem­berei hozzákezdtek a pest­­erzsébeti dél-pesti kórház kiviteli terveinek elkészítésé­hez is. A 800 ágyas, kilenc­­emeletes kórház mellett épül majd fel a 252 személyes nő­vérszállás és a véradóállo­más. A kőbányai új vásárvá­rost is e vállalat mérnökei tervezik. Az ország legna­gyobb, 23 ezer négyzetméte­res kiállítócsarnokát a jövő évi BNV megnyitására fel is építik. Régóta vajúdó ügy a zuglói Pascal-fürdő gyógy­vizének hasznosítása. A KÖZTI-ben most új gyógy­fürdő tanulmánytervein dol­goznak. Örvendetes, hogy ezeknél a létesítményeknél is elju­tottunk már idáig. A terve­kig. Akad azonban sajnos fővárosi példa arra is, hogy a terv után újabb terv ké­szül — építés helyett —, s a reménykedést csalódás váltja fel. Ilyen például a margitszigeti gyógyszálló ügye. A kérdés minden alka­lommal felvetődhet: ki a hi­bás? A tervező, mert nem megfelelően tervezett, mert a valóság fontos részletei hiányoznak a tervekből? Vagy a megrendelő, mert igényeit nem tudta pontosan meghatározni, pótlólag újabb és újabb változásokat kér, követel? A dél-pesti kórház is rég­óta „téma”. Az ügyet még kényesebbé teszi az a tény, hogy erre az évek óta terv­állapotban „élő” közintéz­ményre égetően szüksége van a fővárosnak. Évekkel ezelőtt készült már egy beruházási program. A tervezés folyamata halad­hatott volna tovább annak rendje-módja szerint, ha tör­ténetesen megfelelő tapasz­talatok alapján határozhat­ták volna meg az­ ország első ilyen nagyságú, „vezető” kórházának költségeit. A vi­ták , ha jogosak voltak is, az egy kórházi ágyra jutó összegről, igényszintről — évekkel kitolták az építke­zés megkezdését. Amikorra aztán megérett a helyzet a diskurzus lezárására, emel­kedett az építőanyagok ára, az új technológiák is drágáb­bak lettek a régieknél és a kórházberendezések költsége felett sem múlt el nyomta­lanul az idő. A közvéleményt nem érin­tik kellemesen az ehhez ha­sonló események. Többféle következtetést vonhatnak le belőlük, azt is például, hogy szellemi veszteségforrások ezek is, megszüntetésük pe­dig népgazdasági „tartalék”. A skandináv külügyminiszterek Stockholmban üdvözölték az európai enyhülést A külpolitikai helyzet __ AZ EURÓPAI ÉRTEKEZLET előkészítésével megbízott koor­dinációs bizottság Genfben folytatta munkáját. A „második szakasz” hivatalos nyitánya előtt kedvező fejleményként érté­kelhető a skandináv országok külügyminisztereinek stockholmi tanácskozása, amelynek részvevői üdvözölték az európai eny­hülés általános irányvonalát. Az Hum­anité vezércikke ugyan­akkor kevésbé derűlátóan ítéli meg a francia kormány hozzá­járulását az európai enyhüléshez. A lap hangsúlyozza, hogy e folyamat kezdeteihez „de Gaulle tábornok idején Francia­­ország hozzájárult és ez csak növelte nemzetközi tekintélyét”, míg a mai francia kormány — úgy tűnik — fél az enyhüléstől, lépten-nyomon annak veszélyeit hangoztatja és minden terü­leten igyekszik fékező hatást kifejteni. A genfi megbeszéléseken ismét felvetődött Málta helsinki javaslatának kérdése, vagyis hogy Tunézia és Algéria (általá­ban pedig a Földközi-tenger térségének nem európai államai) részt vehetnek-e, illetve milyen minőségben a biztonsági érte­kezleten. Olaszország már benyújtott indítványának, illetve a még várható javaslatoknak elbírálására munkabizottság alakult. Miközben Waldheim ENSZ-főtitkár folytatja közel-keleti körútját, a Frankfurter Allgemeine Zeitung arról ad hírt, hogy az Egyesült Államok új javaslatot tett a konfliktus megoldá­sára. Sisco külügyi államtitkár egy jordániai lapnak adott nyi­latkozatában kifejtette: Washingtonnak szándékában áll köz­vetett megbeszélésekre felszólítani az arab államokat és Izraelt, s e tanácskozásoknál az amerikai kormányzat játszaná a közvetítő szerepet. A lap szerint Egyiptom és Izrael már tudatta is Washingtonnál, hogy nincs kifogása a tárgyalások ilyen formája ellen. Az amerikai politika közel-keleti elképzeléseit ugyanakkor megzavarhatja az a nyilatkozat, amelyet Fejszál szaúd-arábiai király adott az NBC tévétársaságnak. A térség egyik legna­gyobb olajkincse felett rendelkező uralkodó mindeddig a leg­biztosabb „ütőkártyának” számított a kőolajért folyó világmé­retű, s Washingtonnak különösen kockázatos játszmában. Fejszál most kijelentette: „Nem kívánjuk ugyan korlátozni az Egyesült Államokba irányuló olajexportunkat, de a cionizmus fenntartás nélküli amerikai támogatása rendkívül nehézzé teszi számunkra, hogy folytassuk az amerikai olajszükségletek kielégítését és fenntartsuk barátságunkat Washingtonnal.” Szükségesnek látszik bizonyos összefüggés megállapítása a szaúd-arábiai állásfoglalás, s a tény között, hogy Szadat egyip­tomi elnök a múlt hét végén — teljes titoktartás közepette — találkozott Fejszállal. Szadat előre be nem jelentett arabközi megbeszélései (amelyek miatt Kadhafi líbiai elnök Kairóban várakozni kényszerült) az Al Ahramot idéző Neue Zürcher Zeitung szerint azt a célt szolgálták, hogy az arab államok egységes akcióban mozgósítsák kőolaj- és valutatartalékaikat az Egyesült Államok támogatta Izrael ellen. Ha Fejszál nyilat­kozata valóban kapcsolatban áll a Szadat-látogatással, akkor Kairó kétségkívül jelentősen megerősítette pozícióit az utóbbi napokban. Sokatmondó a legújabb Newsweek rövid híre, mi­szerint James Akins ismert amerikai olajszakértő személyében új ember kerül a szaúd-arábiai amerikai nagykövetség élére, akinek első és legfőbb feladata: rá kell beszélnie Fejszált, hogy ne lassítsa a jelenleg napi 8,9 millió barreles termelés koráb­ban tervbe vett jelentős fokozását. A tágabb értelemben vett közel-keleti térséggel kapcsolatban még egy hír érdemel figyelmet. A hosszabb ideje látszólag csöndes Szudánból kormányellenes diáktüntetésekről és letar­tóztatásokról érkezett jelentés. A khartúmi egyetemet meghatá­rozatlan időre bezárták. A skandináv állásfoglalás Tájékozódó munkacsoport foglalkozik Genfben Algéria és Tunézia részvételével Stockholmban véget ért Dá­nia, Svédország, Finnország, Izland és Norvégia külügymi­nisztereinek konferenciája. A részvevők üdvözölték az euró­pai enyhülés általános irány­vonalát, és elégedetten nyilat­koztak az államközi kapcsola­tok alakulásáról. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet má­sodik szakaszát előkészítő koordinációs bizottság, amely szerdán kezdte meg munkáját Genfben, a csütörtök délutáni ülés folyamán megkezdte an­nak a kérdésnek megvitatását, milyen formában nyilváníthat­ják nézeteiket a konferencia egyes napirendi pontjaival kapcsolatban a Földközi-ten­ger térségének Európán kívüli országai. Ezzel kapcsolatban tájékozódó munkacsoport ala­kult, amely az előterjesztendő javaslatokat elbírálja majd és azokról jelentést tesz a koor­dinációs bizottságnak. Olaszország máris három­pontos javaslatot nyújtott be: Algéria és Tunézia írásban já­rulhassanak hozzá a konferen­cia munkájához, de képvisel­tethessék magukat nagyköve­tek által; a konferencia titkár­sága tájékoztassa erről a dön­tésről a két ország kormányát; ugyanez az eljárás legyen al­kalmazandó a Földközi-tenger partján elterülő többi ország vonatkozásában is, amelyek­nek meghallgatási kérelmét a konferencián részt vevő vala­melyik tagország közvetíti a konferencia titkárságának. Algéria és Tunézia részvé­teli kérelmét még Helsinkiben Málta terjesztette elő. A chilei kormány kész felújítani a párbeszédet A kisikereskedők befejezték a sztrájkot Santiagóból jelenti az AFP és a UPI. A chilei kereskedők és kisiparosok szövetsége be­fejezte a szabotőr teherautó­tulajdonosokat támogató sztrájkját és pénteken Chilé­ben ismét felhúzta a redőnyt a 140 ezer kiskereskedő. Allende elnök bejelentette, hogy egy miniszteri bizottság pénteken megkezdte a fuvaro­zósztrájk lezárására vonatkozó megállapodás megszövegezését. Hozzáfűzte, hogy a tervezet a fuvarozók és a kormány kép­viselői között megtartott tár­gyalások eredményeire épül. A péntek délutánig számí­tott 24 órában Chilében tu­catnyi merényletre és pokol­gépes akcióra került sor. A hivatalos jelentések szerint a terrorcselekményeket a Pat­ria y Libertad nevű fasiszta szervezet követi el, amely „ál­talános offenzívát” hirdetett „a kommunizmus ellen”. San­tiago külvárosában egy szá­guldó gépkocsiból lövéseket adtak le a nemzeti megbéké­lést hirdető, haladó érzelmű Raul Silva chilei bíboros háza előtt posztoló őrszemre. A fő­város másik pontján egy had­nagyot ért halálos lövés. An­­tofagastában egy rendőrtisztet támadott meg egy garázda csoport, Puente Altóban a kormányzó lakását érte dina­­mitos támadás. Carlos Briones, a Népi Egy­ség kormányának szocialista párti belügyminisztere Santia­go­ban közölte: a kormány ké­szen áll az ellenzéki keresz­ténydemokratákkal való pár­beszéd felújtására. A dialó­gus a hónap elején szakadt meg, mert a keresztényde­mokraták teljesíthetetlen kö­veteléseket állítottak a Népi Egység elé. A kormánnyal folytatott konstruktív párbeszéd felújítá­sára és az országban kialakult­ helyzet rendezésének elősegí­tésére szólította fel sajtónyilat­kozatában párthíveit Radomiro Törmie, az ellenzéki Keresz­ténydemokrata Párt egyik ve­zetője. Felhívását a keresztény­­demokrata balszárny több tag­ja nyilvánosan támogatásáról biztosította. Az MTI párizsi jelentése szerint Etienne Fajon, az FKP Politikai Bizottságának tagja, aki a közelmúltban látogatást tett Chilében. Párizsba vissza­térve sajtóértekezleten szá­molt be tapasztalatairól. Mindenekelőtt azt hangsú­lyozta, hogy a reakciós erők legutóbbi kísérletei sorra ku­darcot szenvedtek ugyan, de a reakció még mindig nem mon­dott le arról, hogy államcsínyt hajtson végre. Tisztában van ugyanis azzal, hogy az idő el­lene dolgozik, a gazdasági ne­hézségeken minden bizonnyal lényegesen enyhít majd a kedvezőnek ígérkező termés, valamint a réz világpiaci árá­nak emelkedése és az ipari termelés jobb megszervezése. Ugyanakkor olyan jelek is mutatkoznak, hogy bomlóban van a jobboldali erők egység­frontja és a keresztényde­mokrata képviselők egy része nem hajlandó követni a szél­sőjobboldal erőszakos politi­káját. Waldheim Kairóban Kairóból jelenti az AFP és a Reuter. Pénteken délután kétnapos látogatásra Kairóba érkezett Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. A világszer­vezet vezetőjét a repülőtéren Hasszán El-Zajjat egyiptomi külügyminiszter fogadta. A főtitkár hivatalos prog­ramja csak ma kezdődik meg, amikor Szadat elnök is fogad­ja Waldheimet. Az ENSZ kai­rói irodája közölte, hogy a fő­titkár egyiptomi tartózkodása során nem tart sajtóértekezle­tet. Kurt Waldheim délelőtt még Tel Avivban tárgyalt Abba Eban izraeli külügyminiszter­rel. Elutazása előtt tartott saj­tóértekezletén kijelentette, hogy közel-keleti körútjának mérlegét természetesen csak annak befejezése után von­hatja meg. Az ENSZ főtitkára Egyiptomból Jordániába uta­zik tovább. Golda Meir izraeli minisz­terelnök magára vállalta a fe­lelősséget a libanoni repülő­gép augusztus 10-én történt eltérítéséért, ugyanakkor ci­nikus logikával erélyesen til­takozott a nemzetközi polgári repülésügyi szervezet elítélő határozata miatt. Meir azt ál­lította, hogy „éppen az ilyen határozatok bátorítják a légi­kalózokat újabb akciókra”. Magas rangú egyiptomi kor­mányküldöttség utazott Líbiá­ba, hogy részt vegyen a líbiai forradalom 4. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnep­ségeken, amelyeken egyben Egyiptom és Líbia korábban bejelentett uniójáról is meg­emlékeznek. A küldöttséget Abdel Káder Hatem minisz­terelnök-helyettes vezeti és tagja Mamdug Szalem bel­ügyminiszter is. Líbiai tartóz­kodása során a delegáció tár­gyalni fog a két ország egye­sítésével összefüggő problé­mákról. A TDK Minisztertanácsa értékelte Pham Van Dong szocialista országokban tett látogatását Hanoiból jelenti a VNA. Ha­zaérkezett Hanoiba Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára. Le Duan a VDK párt­os kormányküldöttségének élén baráti látogatást tett a Szov­jetunióban, majd az SZKP Központi Bizottságának ven­dégeként szabadságát is ott töl­tötte. Hazatérőben, Hoang Van Hoannak, a VDK Központi Bi­zottsága titkárának kíséreté­ben két napot Pekingben idő­zött. Augusztus 30-án fogadta őket­­Csou En-laj, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának alelnöke és tá­jékoztatást adott a KKP X. kongresszusáról. Le Duan csütörtök reggel pekingi rezidenciáján felkeres­te Norodom Szihanukot, a Kambodzsai Nemzeti Egység­front elnökét. Megbeszélést tartott Penn Nouthtal, az egy­ségfront politikai bizottságá­nak elnökével, a kambodzsai királyi nemzeti egységkormány miniszterelnökével is. A VDK Minisztertanácsa leg­utóbbi ülésén meghallgatta és jóváhagyta Pham Van Dong miniszterelnök és Le Thanh Nghi miniszterelnök-helyettes jelentését a VDK párt- és kor­mányküldöttségének a közel­múltban a Szovjetunióban, Kí­nában, Mongóliában, Koreá­ban, Magyarországon, Lengyel­­országban, Romániában és Bul­gáriában tett látogatásáról, a látogatások eredményeiről. A Minisztertanács szívből jövő őszinte köszönetet mon­dott a meglátogatott szocialista országok pártjainak, kormá­nyainak és népeinek azért az értékes segítségért és támo­gatásért, amelyet a vietnami népnek az Egyesült Államok ellen vívott nemzeti ellenállási háborúban, a szocializmus észak-vietnami építésében nyújtottak és nyújtanak. A Minisztertanács konkrét intéz­

Next