Magyar Nemzet, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-02 / 230. szám

Kedd, 197­3. október 2. Washingtoni tudósítónk hírmagyarázata ki alelnök magányossága Washington, október 1. Szenvedélyesen kétszer is belekiáltotta a mikrofonba: „Ha vád alá helyeznek, sem mondok le!” Agnellr alelnök szombati, az NBC tévéhálózat által élőben közvetített Los Angeles-i beszédében megpró­bált ellentámadást indítani. Már nem is a politikai jövőjét, inkább az 1976-os elnöki esé­lyeit védve, noha azok már Agnew környezete szerint is semmivé zsugorodtak, így im­már pusztán személyi önvéde­lemről van szó. Ha ugyanis az alelnök lemondana, minden alkotmányos védelem nélkül állna a vádakkal szemben. „Megvan a bizonyíték” Észbontó helyzet — szeretik a kifejezést az amerikai kom­mentátorok, nos, ami most Amerikában kialakult, való­ban az. Egy alelnök személy szerint megvádolj­a­ az igazság­ügyi miniszternek­ a vizsgála­tot vezető helyettesét, Henry Petersont — mégpedig azzal, hogy az ellene, azaz az Agnew ellen folytatott eljárást rossz­indulatúan kezeli. Agnew-t — a hetek óta kiszivárogtatott bűnvádak áradatában — főleg az „borította ki”, hogy a CBS- tévé tudósítója szó szerint idézte Petersontól a következő, kétségtelenül vészjósló kije­lentést: „Megvan a bizonyíték, fehéren-feketén.” A felbőszült — és némileg riadt — Agnew erre indítja meg az ellenoffen­­zívát. A múlt hét keddjén fel­megy a képviselőház elnöké­hez, Cári Alberthoz. Azóta ki­derült, hogy Albert azt hitte: Agnew le akar mondani... Ehelyett az alelnök felkérte a képviselőházat, hogy annak rendje-módja szerint „vonja felelősségre” Agnew-t. Ez az alkotmányos eljárás elnevezé­se. Ez annyit jelent, hogy a vizsgálatot a kongresszus ve­gye át a baltimore-i és szövet­ségi vádhatóságoktól. Hír sze­rint Albert hamar váltott az ünnepélyesből a kenetteljesre, résztvevőn meghallgatta Ag­new-t, majd másnap — a de­mokrata többség vezéreinek tanácskozása után — vissza­dobta a labdát, elutasította a képviselőházi eljárás megin­dítását. A jogi érv: A Capito­­lium elnökkel és alelnökkel szembeni felelősségrevonási hatalma az illető hivatali tény­kedésének időszakára korláto­zódik, s Agnew ellen az al­­elnökség előtti időből szárma­zó vádakat hangoztatnak. Valójában sokkal inkább az lehet a dolog mögött, hogy a demokrata többség dehogy is akarja beleártani magát poli­tikailag a republikánusok ver­gődésébe, s főként nem egy mindenképpen hálátlan dön­tést igénylő ügyben. A visszautasítás nyomán szánta el magát Agnew a be­szédre. Az őt — és ártatlan­sága hangoztatását — lelkesen ünneplő republikánus nőkon­ferenciának az alelnök kifej­tette: mivel a vádak olyan marylandi üzletemberektől származnak, akik — az ameri­kai törvények szerint — bizo­nyos mentességet kapnak az eljárás során, ha magasabb rangú személy ellen bizonyíté­kot szolgáltatnak, e bőrüket mentő — és hamisan esküdő — emberek szavára való vád­emelés nem lehet olyan értékű, hogy amiatt neki, Agnew-nek le kellene mondania. „A vádat még bizonyítani is kell, engem is megillet a jogvédelem, e bi­zonyításig még egy alelnök is ártatlannak minősül” — érvelt Agnew, felháborítónak találva, hogy a vádhatóság megszegi a reá nézve is kötelező titoktar­tást és „kiszivárogtatásokhoz” folyamodik. A Fehér Ház hallgat­ ható igaz, nem az ártatlan­ságot, hanem a bűnösséget kell bizonyítani. De hogy az adott esetben a helyzetre jól illik az errefelé kedvelt észbontó jelző, azt egy vasárnapi tévévitában jól láthattuk, az egyik demok­rata elnökreménységnek. Mon­dale szenátornak feltették a kérdést, vajon maradhat-e al­elnök valaki, ha egyszer vád alá helyezik? Mondale nem volt hajlandó egyenes választ adni (híven tükrözve pártja dilemmáját), mire a Washing­ton Post első számú belpoliti­kai kommentátora, David Bro­­der feltette — a szenátornak és Amerikának egyaránt — kínos szónoki kérdést: fenn­tartható-e egy helyzet, misze­rint valaki bármely percben az elnök helyébe léphet, s köz­ben ő maga vádlott, és akként esetleg bűnösnek is bizonyul? Amint Amerikában mondják, az alelnököt mindössze egyet­len szívdobbanás választja el az elnöki széktől. S jelen eset­ben nemcsak a mindig számí­tásba veendő biológiai lehető­ség izgatja a kedélyeket, ha­nem az is, hogy még Nixon el­nök ügye sincs lezárva, s ha az elnök a legfelsőbb bíróság döntését sem fogadná el a magnószalagok kérdésében, a kongresszus nyilván megfon­tolná az alkotmányos eljá­rást ... Mivel a Watergate- és az Agnew-ügy miatt immár poli­tikai bolondokházának mond­ható Washingtonban a több­ség hitelt adott a „bőrüket mentő kisemberek” vádjainak — melyeket valóban céltuda­tosan megismertettek az alel­nök ellenfelei a sajtóval —, hetek óta várta mindenki, hogy a fenti helyzet tarthatat­lanságát látva, Agnew végül is „bedobja a törülközőt”. Két hete robbant a Broder-bomba: a mértékadó hírlapíró „egy vezető republikánusra” hivat­kozva jelentette, hogy „kilenc­venkilenc és fél százalékra biztosra vehető Agnew lemon­dása”. Persze minden repub­likánus korifeus cáfolta, mint­ha tőle származnék az értesü­lés, de Brodernek nemcsak ál­talában van hitele, hanem ki­fejezetten az Agnew-ügyek­­ben: 1968-ban ő jelezte első­nek, hogy Nixon alelnökjelölt­­ként számításba vette az akkor jóformán ismeretlen marylan­di kormányzót. Ráadásul a Fe­hér Ház szóvivője ezúttal sem sietett a vergődő alelnök se­gítségére. „No comment”, nincs megjegyzés — hangzott a szóvivői válasz a Broder­­sztori kapcsán feltett kérdé­sekre. Az alelnök környezete elkeseredetten reagált erre a közömbösségre, amit még gya­­núsabbá tettek a nyilvánva­lóan fehér házi körökből ter­jesztett Agnew-ellenes híresz­telések. Victor Gold, az alel­nök korábbi sajtótitkára, aki ma publicista és változatlanul Agnew bizalmasa, mint „füg­getlen hírlapíró” egyre szóki­mondóbban firtatja a Fehér Ház és jelesen az Ehrlich­­man—Haldeman duó helyébe lépett Laird—Haig kettős sze­repét, s felháborodva írja — nyilatkozgatja: „A lojalitás a Nixon-kormányzatban a jelek szerint egyirányú utca”, már­mint Agnew-nek korántsem viszonozzák azt a támogatást, amit ő adott Nixonnak­­ a Watergate-ügyben... Gold szerint mindenesetre különös, hogy amíg pár hete „mindenki az elnök lemondá­sáról beszélt, ma az alelnök lemondását emlegetik ...” Két­ségtelen, hogy az Agnew-ügy háttérbe szorította a Water­­gate-ügyet. Különös részvétnyilvánítások A helyzet sajátossága, hogy az alelnök magányosságát olyan „objektív” részvétnyil­vánítások enyhítik, mint pél­dául Edward Kennedyé, aki szintén felháborítónak tartja a kiszivárogtatásokat; azt, amit Agnew a rá jellemző szo­katlan szóhasználattal „kengu­rupernek” minősít. A demok­raták ugyanis az előtt a hely­zet előtt állnak, hogy az alel­nök távozása, vagy eltávolítá­sa esetén — a mindkét házban levő többségük következtében — nekik kell jóváhagyniuk Nixon új alelnökjelöltjét. Az elnök hír szerint ezért aktivi­zálta Connallyt, s a texasi „erős ember” emiatt indította el 1976-os elnökjelölti kampá­nyát ilyen korán. De ha Nixonnak jelenlegi belpoliti­kai helyzetében jól is jönne egy erős alelnök, s Connally­­nak ez volna a legkiválóbb el­nökjelölti ugródeszka, a de­mokrata többség aligha akar jóváhagyni egy veszélyes el­lenfelet­­ 1976-ra. Nixon egyébként semmikép­pen sem kényszerítheti lemon­dásra alelnökét. Ha tehát Ag­new a harcot választja, ellen­felei csakis a bírói eljárásra hagyatkozhatnak, illetve foly­tatódhat a politikai aknamun­ka, avégett, hogy Agnew „hát­ha belátja”, ez nem mehet to­vább ..Avar János Magar Nemzet Tiltakozunk a junta egyre fokozódó terrorja miatt A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának nyilatkozata A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságát, a magyar kommunistákat, dol­gozó népünket mélységesen felháborítja a chilei jobboldali katonai junta kegyetlen irtó­hadjárata a chilei hazafiak el­len. A chilei demokratikus erők a népi egység kormányá­nak hároméves fennállása alatt következetesen és önfel­­áldozóan harcoltak az ország nemzeti érdekeiért, az egész chilei nép javát szolgáló tár­sadalmi és gazdasági átalaku­lásáért. A chilei hazafiak küz­delmük során mindvégig tisz­teletben tartották az alkot­mány előírásait, a demokrati­kus szabadságjogokat, az erő­szakkal hatalomra jutott kato­nai junta viszont a kegyetlen leszámolás szellemét, a véres terror gyakorlatát szabadította az ország népére. A katonai junta napról nap­­­­­a nagyobb bűnöket követ el. A terror áldozatául esett Sal­­i­vador Allende elnök és a ha­zafiak ezrei. Tömegével verije­­börtönbe a chilei nép legjobb­jait, üldözik a demokrácia és a haladás minden hívét. Le­tartóztatták. Luis Corvalan elvtársat, a Chilei Kommunis­ta Párt főtitkárát, a törvény­­telenül feloszlatott chilei par­lament szenátorát, a nemzet­közi kommunista- és munkás-­­ mozgalom kiemelkedő harco­sát, a chilei nép hű fiát. A jun­ta kegyetlen leszámolásra ké­szül vele szemben. A világ valamennyi kommu­nistájával, a szocializmus, a haladás, a demokrácia minden hívével együtt felháborodá­sunkat és tiltakozásunkat fe­jezzük ki a junta egyre foko­zódó terrorja miatt, mélysége­sen aggódunk Corvalan elv­­társ és minden chilei hazafi életéért. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a magyar nép követeli: azonnal helyezzék szabadlábra Luis Corvalan elvtársat, a kommu­nista, szocialista radikális pár­ti és más haladó gondolkodá­sú chilei hazafiakat, haladék­talanul vessenek véget a chi­lei demokratikus erők elleni embertelen hajtóvadászatnak. _____________ /■ A világ ifjúsága Luis Corvalan életéért A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség hétfőn nyilatko­zatban ítélte el a chilei jobb­oldali katonai junta fasiszta módszereit és felhívta a világ ifjúságának figyelmét arra a közvetlen életveszélyre, amely a chilei börtönökben az ország demokrata hazafiait, köztük Luis Corvalant, a Chilei Kom­munista Párt főtitkárát fenye­geti. A DÍVSZ több mint 100 mil­lió fiatal nevében határozottan követeli Luis Corvalan és a többi chilei demokrata hala­déktalan szabadon bocsátását és az országban élő több mint tízezer politikai emigráns éle­tének és jogainak tiszteletben tartását. A világ demokratikus ifjúsága növekvő felháborodás­sal ítéli el, a jobboldali pucs­­csisták kegyetlenkedéseit és megsokszorozza erőfeszítéseit, hogy egyre hatékonyabban tá­mogassák a chilei hazafiak harcát a demokrácia és a tör­vényesség helyreállításáért ha­zájukban — fejeződik be a DÍVSZ nyilatkozata. Moszkvai pártküldöttség Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottságá­nak meghívására hétfőn ha­zánkba érkezett az SZKP moszkvai bizottságának dele­gációja. A küldöttséget R. F. Gyementyeva, a moszkvai pártbizottság titkára vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Somogyi Sándor és Nagy Richárd, a budapesti pártbizottság titkárai, Gérnyi Kálmán, a pártbizottság osz­tályvezetője, Csikesz Józsefné és Gittner Andor, a fővárosi tanács elnökhelyettesei fogad­ták. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Diplomáciai hírek Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Ahmed Sekou Touré köz­­társasági elnököt, Guinea nemzeti ünnepe alkalmából. Péter János külügyminiszter Fily Cissoko külügyminiszter­nek küldött üdvözlő táviratot. Losonczi Pál táviratban üd­vözölte Juan Domingo Peron altábornagyot, az Argentin Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. Fogadás a kínai nemzeti ünnep alkalmából Li Ce-vang, a Kínai Népköz­­társaság budapesti nagykövete a kínai nemzeti ünnep alkal­mából hétfőn fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Marjai József külügyminiszter-helyet­tes, Szili Géza nehézipari mi­niszterhelyettes, dr. Rosta Endre a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnöke, s a gazdasági, a kulturális, a társa­dalmi élet több képviselője. Jelen volt a fogadáson a bu­dapesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője és tagja is. Csanádi György Helsinkiben Lazarev és Makarov a csillagvárosban Vaszilij Lazarev és Oleg Ma­­karov vasárnap visszatért a Moszkva környéki Csillagvá­rosba. A Szojuz–12 sikeres út­ja alkalmából a Csillagváros­ban megtartott gyűlésen Geor­­gij Beregovoj tábornok, a szov­jet űrhajósokat előkészítő köz­pont vezetője méltatta Lazarev és Makarov munkáját. — A Szojuz—12 legénysége kétnapos útjával újabb lépést tett a Szovjetunió űrkutatási programjának megvalósítása felé — mondotta. — A rövid, de igen tartalmas és megfeszí­tett repülőút során a kozmo­nauták magasfokú szakmai tu­dásról tettek tanúbizonyságot. A legénység sikeresen hajtotta végre a tökéletesített fedélze­ti rendszerek kipróbálását és ellenőrzését, a kézi és automa­tavezérlés további kidolgozá­sát. Ezenkívül népgazdasági feladatok megoldása érdeké­ben elvégezték a földfelület egyes részeinek színképelem­zését — mondotta Beregovoj tábornok. 1 'I Átadta megbízólevelét a VDK új magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke hétfőn fogadta Nguyen Manh Cam rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Marjai József külügyminiszter-helyet­tes, Nagy Lajos, a Külügymi­nisztérium protokollosztályá­­nak vezetője és Pesti Endre vezérőrnagy. Nguyen Manh Cam nagykö­vet, a vietnami vezetők üd­vözletének és jókívánságainak tolmácsolása után méltatta a hazánkban az MSZMP veze­tésével folyó szocialista építő munkát, majd így folytatta: " A Vietnami Demokra­tikus Köztársaság népe és kor­mánya, valamint a Dél-vietna­mi Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya szigo­rúan betartja és korrekten végrehajtja a párizsi megálla­podást. Ezzel szemben az Egyesült Államok és a saigoni bábadminisztráció — folytatva rossz szándékú és áruló manő­vereit — súlyosan és rendsze­resen megsérti a párizsi meg­állapodást és az 1973. június 13-i közleményt. — A vietnami nép harca a párizsi megállapodás szigorú végrehajtásáért hosszúnak és bonyolultnak ígérkezik, de minden bizonnyal győzedelmes lesz, mert ez a vietnami nép megingathatatlan akarata és ez a harc egybeesik századunk visszafordíthatatlan fejlődési irányzatával. — A vietnami nép az ame­rikai agresszió ellen, a haza üdvéért vívott harcában és a szocializmus építésében min­dig élvezte a magyar párt és kormány, a testvéri magyar nép őszinte támogatását, a proletár internacionalizmus nemes szellemében nyújtott segítségét. — A magyar párt és kor­mány, a magyar nép ettől a szellemtől áthatva ismételten megerősítette támogatását a Vietnamról szóló párizsi meg­állapodás aláírása után a viet­nami nép forradalmi harcának új szakaszában. A magyar párt és kormány, a magyar nép határozottan támogatja a viet­nami népnek a párizsi meg­állapodás végrehajtásáért, dé­len a függetlenség és a de­mokrácia teljes megvalósítá­sáért, a haza békés újraegye­sítéséért folytatott harcát. To­vábbra is támogatja a viet­nami népet a háború marad­ványainak felszámolásában és a VDK szocialista építésében. Magyarország a nemzetközi el­lenőrző bizottság tagjaként a párizsi megállapodás előírásai­nak maradéktalan végrehajtá­sán munkálkodik. Losonczi Pál a nagykövet beszédére válaszolva a többi között hangsúlyozta: a Nagykövet elvtárs olyan időszakban kezdi meg felelős­ségteljes munkáját hazánkban, amikor a szocialista országok és az egész világ haladó erői támogatását élvező hős viet­nami nép az antiimperialista honvédő háborúban aratott történelmi jelentőségű győzel­me eredményeként a béke megszilárdításán munkálkodik. A háború megpróbáltatásai különösen megedzették a viet­nami és jó magyar nép barát­ságát és internacionalista együttműködését. Népünk a háború folyamán mélységesen átérezte a vietnami nép szen­vedéseit, s most őszintén kí­vánja, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaság fej­lődése békés és zavartalan le­gyen.­­ A hős vietnami nép kép­viselőinek magyarországi lá­togatása tovább mélyítette né­peink testvéri szolidaritását, országaink együttműködését. Nagyra értékeljük és teljes támogatásunkról biztosítjuk következetes erőfeszítéseiket, az egész vietnami nép harcát a béke megszilárdításáért, északon a szocializmus épí­téséért, délen a függetlenség és a demokrácia megvalósítá­sáért, amely az ország békés újraegyesítésére összpontosul. Egyetértünk nagykövet elv­társsal abban, hogy ez jelentős hozzájárulás a béke megerő­sítéséhez, tartóssá tételéhez egész Indokínában, Délkelet- Ázsiában és kedvezően befo­lyásolja a nemzetközi enyhü­lés és együttműködés, a hala­dás és a világbéke érdekében a szocialista országok és a vi­lág haladó erői közös küzdel­mét. — Engedje meg, nagykövet elvtárs, hogy ezen ünnepélyes alkalomból ismételten megerő­sítsem: a VDK pártja, kor­mánya és népe a jövőben is bizton számíthat pártunk, kor­mányunk és dolgozó népünk internacionalista szolidaritásá­ra és cselekvő támogatására abban a tevékenységben, amely a párizsi megállapodás­ban, a párizsi nemzetközi Viet­­nam-konferencia okmányai­ban és a június 13-i közös közleményben foglaltak ma­radéktalan végrehajtására irá­nyul Elutazott Budapestről a belga parlamenti küldöttség Hétfőn reggel elutazott Bu­dapestről az a belga parlamenti küldöttség, amely a magyar Országgyűlés meghívására egy hetet töltött hazánkban. A par­lament két házának tagjaiból álló delegációt Hervé Brouhon, a belga szocialista párt képvi­selőházi csoportjának vezetője, az interparlamentáris unió bel­ga—magyar tagozatának elnö­ke vezette. Hazaérkezett Kubából népfrontküldöttségü­nk A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának küldöttsége, amely Nagy Józsefné alelnök vezetésével részt vett a kubai testvérszervezet, a kubai for­radalom védelmére alakult bi­zottság (CDR) ünnepségein, vasárnap hazaérkezett Kubá­ból. s Dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter a Finn Köztársaság közleke­dés- és közmunkaügyi minisz­tere meghívására, a két orszá­got kölcsönösen érintő idősze­rű közlekedési és távközlési kérdések megtárgyalására Hel­sinkibe érkezett. A Csongrád és Békés megyei képviselőcsoport együttes ülése Hétfőn együttes ülést tar­tott az országgyűlési képvise­lők Csongrád és Békés megyei csoportja. A rendhagyó ülésen, amelyet Csongrádról indulva a Tiszán egy hajó fedélzetén tar­tottak, részt vett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az országgyűlés elnöke, Szeged országgyűlési képviselője is. A Csongrádtól Szegedig tartó hajóút közben a két képviselő­­csoport megtárgyalta az or­szággyűlés soron következő ülésszakának fontosabb kérdé­seit, valamint Csongrád és Bé­kés megye vízügyi helyzetét. A képviselők ezután Tarján városnegyedbe, majd az olaj­mezőre látogattak el. Apró An­tal képviselőtársai nevében is sok sikert kívánt az olaj­mező dolgozóinak. Apró Antal délután ellátoga­tott a Szeged városi pártbi­zottságra. A városi pártbizott­ság, valamint a városi tanács vezetőinek jelenlétében a la­kásépítkezés kérdéseiről ta­nácskoztak. Magyar S NDK könnyűipari tárgyalások Keserű Jánosné könnyűipa­ri miniszter meghívására Bu­dapestre érkezett dr. Karl Bettin, a Német Demokratikus Köztársaság könnyűipari mi­nisztere. A két miniszter hét­főn megkezdte tárgyalásait a Könnyűipari Minisztériumban az együttműködés eddigi ala­kulásáról és továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről. Dr. Karl Bettin rövid magyarországi tartózkodása során fölkeres néhány textil- és kötszövő­­ipari vállalatot is. A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfői ülésén megvitatta a szakszer­vezetek gazdaságpolitikai te­vékenységével kapcsolatos fel­adatait és úgy határozott, hogy az erről készült írásos je­lentést a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának október 10-i ülése elé terjeszti. Ezután az elnökség a szakszervezetek és a Hazafias Népfront együtt­működésének időszerű kérdé­seiről tárgyalt. E napirendi vitájában részt vett Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra is. Végül az elnökség a szakszervezeteknek a testne­velésben betöltött helyéről, szerepéről és feladatairól ta­nácskozott.

Next