Magyar Nemzet, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-27 / 252. szám
Szombat, 1973. október 27. Fock Jenő fogadta Peter Walkert Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke pénteken délután hivatalában fogadta Peter Walker angol kereskedelem- és iparügyi csúcsminisztert. Az eszmecserén részt vett dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, az OMFB elnöke, valamint John Wilson Anglia budapesti nagykövete is. Az angol miniszter a nap folyamán dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterrel is találkozott. Megbeszélésükön jelen volt dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, és John Wilson nagykövet. Peter Walker pénteken a győri Vagon- és Gépgyárba látogatott. Elkísérte vidéki útjára dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint John Wilson nagykövet. Nemes Dezső Békéscsabán Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja pénteken egynapos látogatásra Békés megyébe érkezett Délelőtt az MSZMP Békés megyei bizottságának székházában Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a megye gazdasági, politikai és kulturális életéről. A tájékoztatón ott voltak dr. Szabó Sándor, Engedi G. Sándor és Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkárai, továbbá Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke. Délután Frank Ferenc és Klaukó Mátyás társaságában Nemes Dezső ellátogatott a Békéscsabai Kötöttárugyárba. Az üzemlátogatás után Nemes Dezső elbeszélgetett a gyár szocialista brigádvezetőivel. Dr. Tímár Mátyás a Ganz-MÁVAG-ban Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken a Ganz-MÁVAG-ba látogatott. A kormány elnökhelyettesét Csergő János, a vállalat vezérigazgatója és az üzem más vezetői tájékoztatták a vállalat tervének teljesítéséről. Megbeszélést folytattak a vállalati termékszerkezet átalakításának jelenlegi helyzetéről és a vállalat távolabbi feladatairól. V. J. Pavlov kitüntetése A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki ötvenedik születésnapja alkalmából Vlagyimir Pavlovot, a Szovjetunió budapesti nagykövetét, a diplomáciai munkában szerzett érdemeiért. Fogadás az osztrák nemzeti ünnep alkalmából Dr. Friedrich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete az osztrák nemzeti ünnep alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Biró József külkereskedelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Pója Frigyes külügyminisztériumi államtitkár. Kitüntetés Kertész Istvánnak, a fővárosi tanács vb ipari főosztálya vezetőjének, nyugállományba vonulása alkalmából és több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége elismeréséül, az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. A kitüntetést Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke nyújtotta át. A LÁTÓHATÁR októberi SZÁMÁBÓL: Király István: Hazafiság és internacionalizmus Levendel László: Orvosokról — orvosi etikáról A mundér becsülete (rádióvita) 240 oldal Ara: 10,— FI AKADÉMIAI KIADÓ Magyar Nemzet Pénteken délelőtt került sor az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó új üzemének felavatására. Az ünnepségen megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter, N. F. Oszipov, a szovjet nagykövetség tanácsa és Pap János, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára. A városi művelődési házban dr. Tóth Béla igazgató üdvözölte a kormány elnökét és a vendégeket, majd a gyár makettjén ismertette a régi és az új ajkai gyárat. Az ismertetés után a kormány elnöke az iránt érdeklődött, hogy a Szovjetunióból milyen értékű berendezést vásároltunk. Dr. Tóth Béla igazgató elmondotta, hogy 4 és fél milllió rubel értékben rendeltünk szovjet gyáraktól berendezéseket, és a szovjet gépi berendezés aránya a teljes beruházásban negyedrészt képvisel. A miniszterelnök további kérdése így hangzott: — A KISZ milyen feladatokat vállalt a beruházásból? — Több millió forint értékű munkát végeztek a fiatalok. A munkaigényes feladatok, teendők sorát végezték el dicséretesen — mondotta dr. Tóth Béla igazgató. Ezután került sor az üzemlátogatásra. Áthaladtak a régi gyáron, majd sorra megtekintették az új gyár egységeit. Az egyik helyen Fock Jenő miniszterelnök elbeszélgetett szocialista brigádvezetőkkel és a Ságvári Endre, Eötvös Loránd és a Feltárás szocialista brigádok naplóiba emléksorokat írt. Ezután a vendégek az új timföldgyár szerelőcsarnokába vonultak, ahol dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter mondott ünnepi beszédet. — Két esztendő leforgása alatt ma a negyedik alumíniumipari létesítmény ünnepélyes felavatására jöttünk össze — mondotta a miniszter. — Évek óta tartó nagy munka fejeződött be, amellyel timföldtermelő kapacitásokat állítunk népgazdaságunk, szolgálatába. Olyant, amely európai méretben is számottevő. A korszerű gyár hozzájárul a párt X. kongresszusán elhangzott gazdaságpolitikai céljaink mielőbbi megvalósításához, a negyedik ötéves terv eredményes végrehajtásához. Ezután arról szólt, hogy a népgazdaság-fejlesztési tervek fontos részét képező központi programokkal együtt dolgozták ki az alumíniumipar fejlesztési programját is. A kormány 1970-ben hagyta jóvá az alumíniumipari központi fejlesztési programot. Ennek egyik jelentős létesítménye valósult meg az ajkai új, évi 240 ezer tonna kapacitású timföldgyár felépítésével. — A gyár építésének célja — mondotta ezután —, hogy az egyre növekvő hazai és külföldi alumíniumigényeket fokozottabb mértékben elégíthessük ki. A berendezés alapját képezték a kielégítően rendelkezésre álló bauxitkészletek és a magyar timföldgyártás több évtizedes tapasztalatai, valamint az alumíniumipart érintő államközi egyezmények, mindenekelőtt az 1962. november 16-án megkötött magyar— szovjet timföld—alumíniumegyezmény. Az egyezmény megkötése óta eltelt tíz esztendő igazolta, hogy az együttműködés mindkét országa számára kölcsönösen előnyös. Arról szólt a miniszter a továbbiakban, hogy az egyezmény hatására az alumíniumipar szerkezete kedvezően alakult. A felhasználás is nagyon ütemesen fejlődött. Hazánkban az egy személyre jutó alumíniumfelhasználás az 1962. évi 4 kilogrammról több mint 10 kilogrammra emelkedett. Ezzel elértünk olyan fejlett tőkés országokat, mint Anglia, Franciaország, Ausztria és Olaszország. A felavatásra kerülő timföldgyár fejlesztési költsége az előirányzatnak megfelelően mintegy 2,3 milliárd forintba került. Itt egy tonna timföldkapicitás létrehozása megegyezik a gazdaságilag fejlett országok hasonló adataival. Dr. Szekér Gyula miniszter hangsúlyozta a továbbiakban, hogy a korszerű üzemet hazai és a szocialista gépipar berendezéseivel, gépeivel szerelték fel. A gyárban megvalósult a hazai timföldgyártásban közel negyven év alatt felhalmozódott tudás, tapasztalat. A beruházás tervezésében jól hasznosították a Szovjetunió alumíniumiparának tapasztalatait. Kiemelkedő munkát végeztek a Fémipari Kutató Intézet és az ALUTERV szakemberei. A beruházásban és a kivitelezésben elismerés illeti az Ajkai Timföldgyár kollektíváját, az ALUTERV-et, a 22. sz. Állami Építőipari Vállalatot, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozóit és a többi közreműködő üzem dolgozóit. A miniszter hangsúlyozta, az új létesítménynek fontos szerep jutott a szocialista gazdasági integráció elősegítésében. Ami itt megvalósult, az jól képviseli a hazai timföldgyártási ismeretek magas színvonalát és a közreműködők igyekezetét. Mintegy 25 ország szakemberei és üzememberei fordultak már meg és nyilatkoztak elismerően az itteni tapasztalatokról. Befejezésül a miniszter mégegyszer köszönetet mondott a tervező, beruházó és kivitelező vállalatok kollektíváinak áldozatos és eredményes munkájáért. Az avató ünnepségen felszólalt Fock Jenő, a kormány elnöke is. Ezután kitüntetések átadására került sor. V. I. Fogták az Ajkai Timlösozáj szemét 13 milliárd forint a mezőgazdasági üzemek fejlesztésére Dr. Pálos Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese pénteken újságíróknak konzultációt tartott a mezőgazdaságnak nyújtott hitelekről. Elmondotta, hogy a mezőgazdaság beruházásainak alakulása összhangban van a termelés ütemével. Mint ismeretes, a mezőgazdasági termelés fejlődése az idén gyorsabb a tavalyinál, s a tervezett beruházásokat is mintegy 300—400 millió forinttal túlteljesítik. Az év végéig várhatóan 13 milliárd forintot költenek saját erőből, illetve hitelből az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztésükre. A beruházások struktúrája annyiban változott, hogy építkezésekre kevesebbet, gépek vásárlására pedig jóval többet költenek, mint amenynyit terveztek. A 3,5 milliárd forint körüli hitelen belül körülbelül 870 milliót folyósítanak építkezésekre, ennek az összegnek körülbelül egynegyedét a szarvasmarhatartással kapcsolatos épületek, 38 százalékát takarmánykeverők és szárítók, 20 százalékát a sertéstenyésztést szolgáló épületek létesítésére. A többit kertészeti telepek, baromfitelepek és élelmiszerfeldolgozó üzemek építkezéseihez veszik igénybe a gazdaságok. Megnyílt a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének IV. kongresszusa Pénteken a Békés megyei Gyulán megnyílt a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének IV. kongresszusa. A kongresszust Márk László, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének elnöke nyitotta meg, majd Banadics Márton, a Hazafias Népfront gyulai városi bizottságának titkára köszöntötte a részvevőket. Ezután Szilágyi Péter, a szövetség főtitkára tartott beszámolót a két kongresszus között végzett munkáról. Tisztább lesz a víz a soroksári Duna-ágban Fontos környezetvédelmi berendezést adtak át pénteken az ÁFOR csepeli bázistelepén. Az ipari vízszennyeződés problémáinak megoldásával foglalkozó, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetének irányításával dolgozó munkacsoport kidolgozta az olajtartalmú szennyvizek tisztításának technológiáját, az új, eredményesen működő berendezést mutatták be a szakembereknek, meghívott vendégeknek. A külsőre is tetszetős, naponta átlagosan 500 köbméter szennyvizet tisztító technológiai sort megtekintette Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Hétezer idős kisiparos nyugdíjba ment Ülést tartott a KIOSZ A KIOSZ országos választmányának pénteki ülésén az országos vezetőség beszámolóját dr. Gervai Béla, a KIOSZ elnöke terjesztette elő. Elmondotta: tovább szélesedik a „Kisiparosok a lakosság szolgálatában” mozgalom. A kisiparosok létszáma szeptember végén 89 827 volt, 1100-zal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. országos választmánya Tavaly több mint hétezer idős kisiparos ment nyugdíjba. 26 016-an munkaviszony, illetve nyugdíj mellett végzik a kisipari szolgáltatást. Az ülésen Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese több, a szolgáltatásokban élen járó kisiparosnak nyújtotta at „A könnyűipar kiváló dolgozója” kitüntetést. ÜZEMEK, BERUHÁZÓK, FIGYELEM! ÉPÍTŐIPARI MUNKÁKRA 1974-BEN KAPACITÁST BIZTOSÍTUNK Megrendelésre vállalunk: Kőműves, betonozó, hidegburkoló, festő, mázoló, asztalos, tetőfedő, gépészeti, villanyszerelési egyedi és generál munkákat, valamint mélyépítési és azzal összefüggő beton és térbetonozási munkákat. XIV., ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Budapest, Thököly út 171. — Telefon: 632—054. __5 Sikeres volt a kormányközi bizottság ülésszaka A szovjet küldöttség vezetőjének nyilatkozata Pénteken délben elutazott hazánkból a szovjet küldöttség, amely Mihail Leszecskónak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével részt vett a magyar —szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság 13. ülésszakán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Huszár István államtitkár, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség több munkatársa. Elutazása előtt Mihail Leszecsko kiemelte: — Nagyon elégedettek vagyunk az ülésszak munkájával, mert a tárgyalások eredményei kedvező hatást gyakorolnak az 1976—80-as évi tervek koordinációs munkájának menetére. Egyezmény született Magyarország részvételéről a Szovjetunióban épülő azbesztkombinát létesítésében, ami azt jelenti, hogy Magyarország bizonyos termékek szállításával járul hozzá a kombinát építéséhez, s ennek fejében azbesztet és különféle azbesztcikkeket kap a kombinát termékeiből. Egy másik egyezmény a lakk- és festékipari anyagok gyártástechnológiai együttműködéséről és a termékeket készítő berendezések gyártásának szakosításáról intézkedik. Magyarország tízféle komplett lakk- és festékipari üzem berendezésének gyártására szakosodik. További egyezmény született, amely a petrolkémiai termékek gyártásának szakosítását és hosszú távra a kölcsönös áruszállításokat szabályozza. Magyarország az épülő olefin üzemében keletkező egyes termékeket szállít, amelyeket a Szovjetunióban szintetikus kaucsuk gyártásához használhatnak majd fel, ennek ellenértékeként a Szovjetunió évente mintegy 9000 tonna szintetikus kaucsukot küld Magyarországra. Mihail Leszecsko elmondotta, hogy rendkívül hasznos eszmecserét folytatott Fock Jenővel. A Minisztertanács elnöke sok értékes javaslatot tett, amelyek a két ország közötti kooperációt, a szakosítást, a komplex integrációs program végrehajtását segítik elő. Befejeződött a tanácsi hatáskörök felülvizsgálata Ülést tartott a tanácsi Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken a Parlamentben ülést tartott a tanácsi koordinációs bizottság. Az értekezleten megvitatták a Tolna megyei tanács végrehajtó bizottságának munkájáról szóló jelentést. A 260 000 lakosú országrész az elmúlt esztendőben sokat fejlődött, különösen szembeötlőek az iparfejlesztési eredményei. A tanács úgy döntött, hogy 120 millió forintos iparfejlesztési alapot területileg koncentráltan, Szekszárdon, Dombóváron „költi el”, s ebből a tetemes summából 15 ipari beruházást részesít támogatásban. A tanácskozás másik témájaként dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese számolt be az államigazgatás továbbfejlesztéséről szóló kormányhatározat tanácsi vonatkozású előírásainak végrehajtásáról. Elmondotta egyebek között, hogy lényegében befejeződött a tanácsi hatáskörök felülvizsgálata, több ezer hatáskört, illetve egyéb jogi szabályozást változtattak meg. Demokratikusabb lett, s népképviseleti ellenőrzés alá került az ügyintézés, a döntések gyorsabban születnek, szorosabbá vált a hatóság és a lakosság kapcsolata, az állampolgárok könnyebben igazodnak el a paragrafusok között. A Minisztertanács határozata alapján az illetékes minisztériumok megvizsgálták a felügyeletük alá tartozó vállalatok, intézmények hatósági jogkörét, s általában ragaszkod- koordinációs bizottság naka jelenlegi helyzet fenntartásához. Ez magyarázza, hogy hatáskör-módosításra eddigcsupán a pénzügyi és a közlekedési igazgatás területén került sor; megszűnt az Országos Takarékpénztár, az Állami Biztosító, és a MALÉV hatósági jellegű jogköre. A bizottság végezetül állásfoglalást alakított ki az állampolgárokat leginkább érintő ügyekben az eljárási szabályok, és az ügymenet egyszerűsítésére. A koordinációs bizottság ülése dr. Papp Lajos zárszavával ért véget. AZ ÉRTESÍTI tisztelt ÜGYFELEIT, hogy hallásjavító készülék szaküzletét áthelyezi A Budapest VI., Népköztársaság útja 36. szám alatt levő szaküzlet 1973. október 31-én megszűnik A jobb kiszolgálás érdekében szervizzel kibővített szaküzletünk 1973. november 8-tól Budapest VII., RózsaFerenc utca 29. sz. alatt (Dob utca sarok) ÁLLT. ÜGYFELEINK RENDELKEZÉSÉRE Fogadás az iráni nemzeti ünnep alkalmából Houshang Moghadam, az Iráni Császárság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a Margitszigeti Nagyszállóban. A fogadáson megjelent Karakas László munkaügyi miniszter, Pója Frigyes külügyminisztériumi államtitkár, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, Veress Péter külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, s a politikai, a gazdasági, a kulturális élet számos más ismert személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. Centenáriumi faültetési akció Eredményes volt a centenárium alkalmából szervezett fásítási mozgalom, amelynek folytatására novemberben és 1974 tavaszán kerül sor. Az eddig elültetett növényeknek több mint a 60 százaléka meggyökeresedett. Dr. Mőcsényi Mihály, a fásítási és favédelmi bizottság elnöke a Hazafias Népfront budapesti bizottságában tartott sajtótájékoztatón ismertette az eddigi eredményeket és a fák védelmét célzó további javaslatokat. Elmondotta, hogy a fásítás során egymillió növényt ültetnek el. Az idén ősszel az igénylők a következő rendszer szerint vehetik át a növényeket: hétfőtől szerdáig a közületek jelentkezhetnek növényekért a Budapesti Erdészet, Budakeszi út 91. szám alatti telepén, csütörtökön és pénteken pedig a magánkert-tulajdonosok kapják meg ugyanitt a facsemetéket. Az akcióba bekapcsolódtak a fiatalok is. A faültetéssel azonban még nem zárult le az akció, mert fontos feladat a növények védelme. Ebben segítséget adhatnak a nyugdíjasok is.