Magyar Nemzet, 1973. október (29. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

Szombat, 1973. október 27. Fock Jenő fogadta Peter Walkert Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke pénteken délután hivatalában fogadta Peter Walker angol kereskedelem- és iparügyi csúcsminisztert. Az eszmecserén részt vett dr. Ajtai Miklós, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az OMFB elnöke, valamint John Wilson Anglia budapesti nagy­követe is. Az angol miniszter a nap folyamán dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszterrel is találkozott. Megbeszélésükön jelen volt dr. Szalai Béla kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes, és John Wilson nagykövet. Peter Walker pénteken a győri Vagon- és Gépgyárba lá­togatott. Elkísérte vidéki út­jára dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Szalai Béla külkereskedelmi minisz­terhelyettes, valamint John Wilson nagykövet. Nemes Dezső Békéscsabán Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja pénteken egynapos látogatás­ra Békés megyébe érkezett Délelőtt az MSZMP Békés me­gyei bizottságának székházá­ban Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára tájé­koztatta a megye gazdasági, politikai és kulturális életéről. A tájékoztatón ott voltak dr. Szabó Sándor, Engedi G. Sán­dor és Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkárai, továbbá Klaukó Mátyás, a megyei ta­nács elnöke. Délután Frank Ferenc és Klaukó Mátyás tár­saságában Nemes Dezső ellá­togatott a Békéscsabai Kötött­árugyárba. Az üzemlátogatás után Nemes Dezső elbeszélge­tett a gyár szocialista brigád­vezetőivel. Dr. Tímár Mátyás a Ganz-MÁVAG-ban Dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese pén­teken a Ganz-MÁVAG-ba lá­­togatott. A kormány elnökhe­lyettesét­ Csergő János, a vál­lalat vezérigazgatója és az üzem más vezetői tájékoztat­ták a vállalat tervének telje­sítéséről. Megbeszélést folytat­tak a vállalati termékszerkezet átalakításának jelenlegi hely­zetéről és a vállalat távolabbi feladatairól. V. J. Pavlov kitüntetése A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendjé­vel tüntette ki ötvenedik szü­letésnapja alkalmából Vlagyi­mir Pavlovot, a Szovjetunió budapesti nagykövetét, a dip­lomáciai munkában szerzett érdemeiért. Fogadás az osztrák nemzeti ünnep alkalmából Dr. Friedrich Frölichsthal, az Osztrák Köztársaság buda­pesti nagykövete az osztrák nemzeti ünnep alkalmából pénteken fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Kis­házi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Biró József külkereskedelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter, dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Miniszter­­tanács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke, Pója Frigyes kül­­ügyminisztériumi államtitkár. Kitüntetés Kertész Istvánnak, a fővá­rosi tanács vb ipari főosztálya vezetőjének, nyugállományba vonulása alkalmából és több évtizedes munkásmozgalmi te­vékenysége elismeréséül, az Elnöki Tanács a Munka Ér­demrend arany fokozatát ado­mányozta. A kitüntetést Szép­völgyi Zoltán, a fővárosi ta­nács elnöke nyújtotta át. A LÁTÓHATÁR októberi SZÁMÁBÓL: Király István: Hazafiság és internacionalizmus Levendel László: Orvosokról — orvosi etikáról A mundér becsülete (rádióvita) 240 oldal Ara: 10,— FI AKADÉMIAI KIADÓ Magyar Nemzet Pénteken délelőtt került sor az Ajkai Timföldgyár és Alu­míniumkohó új üzemének fel­avatására. Az ünnepségen megjelent Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak­­ tagja, a Minisztertanács elnöke, dr. Szekér Gyula ne­hézipari miniszter, N. F. Oszi­­pov, a szovjet nagykövetség tanácsa és Pap János, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára. A városi művelő­dési házban dr. Tóth Béla igaz­gató üdvözölte a kormány el­nökét és a vendégeket, majd a gyár makettjén ismertette a régi és az új ajkai gyárat. Az ismertetés után a kormány elnöke az iránt érdeklődött, hogy a Szovjetunióból milyen értékű berendezést vásárol­tunk. Dr. Tóth Béla igazgató elmondotta, hogy 4 és fél mil­l­lió rubel értékben rendeltünk szovjet gyáraktól berendezése­ket, és a szovjet gépi berende­zés aránya a teljes beruhá­zásban negyedrészt képvisel. A miniszterelnök további kér­dése így hangzott: — A KISZ milyen feladato­kat vállalt a beruházásból? — Több millió forint értékű munkát végeztek a fiatalok. A munkaigényes feladatok, teen­dők sorát végezték el dicsére­tesen — mondotta dr. Tóth Béla igazgató. Ezután került sor az üzemlá­togatásra. Áthaladtak a régi gyáron, majd sorra megtekin­tették az új gyár egységeit. Az egyik helyen Fock Jenő mi­niszterelnök­ elbeszélgetett szo­cialista brigádvezetőkkel és a Ságvári Endre, Eötvös Loránd és a Feltárás szocialista bri­gádok naplóiba emléksorokat írt. Ezután a vendégek az új timföldgyár szerelőcsarnokába vonultak, ahol dr. Szekér Gyu­la nehézipari miniszter mon­dott ünnepi beszédet. — Két esztendő leforgása alatt ma a negyedik alumí­niumipari létesítmény ünne­pélyes felavatására jöttünk össze — mondotta a miniszter. — Évek óta tartó nagy munka fejeződött be, amellyel tim­földtermelő kapacitásokat állí­tunk népgazdaságunk, szol­gálatába. Olyant, amely euró­pai méretben is számottevő. A korszerű gyár hozzájárul a párt X. kongresszusán elhang­zott gazdaságpolitikai céljaink mielőbbi megvalósításához, a negyedik ötéves terv eredmé­nyes végrehajtásához. Ezután arról szólt, hogy a népgazdaság-fejlesztési tervek fontos részét képező központi programokkal együtt dolgoz­ták ki az alumíniumipar fej­lesztési programját is. A kor­mány 1970-ben hagyta jóvá az alumíniumipari központi fej­lesztési programot. Ennek egyik jelentős létesítménye va­lósult meg az ajkai új, évi 240 ezer tonna kapacitású tim­földgyár felépítésével. — A gyár építésének célja — mondotta ezután —, hogy az egyre növekvő hazai és külföl­di alumíniumigényeket foko­zottabb mértékben elégíthes­sük ki. A berendezés alapját képezték a kielégítően rendel­kezésre álló bauxitkészletek és a magyar timföldgyártás több évtizedes tapasztalatai, vala­mint az alumíniumipart érin­tő államközi egyezmények, mindenekelőtt az 1962. novem­ber 16-án megkötött magyar— szovjet timföld—alumínium­egyezmény. Az egyezmény megkötése óta eltelt tíz esz­tendő igazolta, hogy az együtt­működés mindkét országa szá­mára kölcsönösen előnyös. Arról szólt a miniszter a to­vábbiakban, hogy az egyez­mény hatására az alumínium­­ipar szerkezete kedvezően ala­kult. A felhasználás is nagyon ütemesen fejlődött. Hazánkban az egy személyre jutó alumí­niumfelhasználás az 1962. évi 4 kilogrammról több mint 10 kilogrammra emelkedett. Ezzel elértünk olyan fejlett tőkés or­szágokat, mint Anglia, Fran­ciaország, Ausztria és Olaszor­szág. A felavatásra kerülő tim­­földgyár fejlesztési költsége az előirányzatnak megfelelően mintegy 2,3 milliárd forintba került. Itt egy tonna timföld­­kap­icitás létrehozása megegye­zik a gazdaságilag fejlett or­szágok hasonló adataival. Dr. Szekér Gyula miniszter hangsúlyozta a továbbiakban, hogy a korszerű üzemet hazai és a szocialista gépipar beren­dezéseivel, gépeivel szerelték fel.­­ A gyárban megvalósult a hazai timföldgyártásban kö­zel negyven év alatt felhalmo­zódott tudás, tapasztalat. A beruházás tervezésében jól hasznosították a Szovjetunió alumíniumiparának tapaszta­latait. Kiemelkedő munkát vé­geztek a Fémipari Kutató In­tézet és az ALUTERV szak­emberei. A beruházásban és a kivite­lezésben elismerés illeti az Aj­kai Timföldgyár kollektíváját, az ALUTERV-et, a 22. sz. Álla­mi Építőipari Vállalatot, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozóit és a többi közremű­ködő üzem dolgozóit. A miniszter hangsúlyozta, az új létesítménynek fontos szerep jutott a szocialista gaz­dasági integráció elősegítésé­ben. Ami itt megvalósult, az jól képviseli a hazai timföld­gyártási ismeretek magas szín­vonalát és a közreműködők igyekezetét. Mintegy 25 ország szakemberei és üzem­embe­rei fordultak már meg és nyi­latkoztak elismerően az itteni tapasztalatokról. Befejezésül a miniszter még­­egyszer köszönetet mondott a tervező, beruházó és kivitelező vállalatok kollektíváinak áldo­zatos és eredményes munká­jáért. Az avató ünnepségen felszó­lalt Fock Jenő, a kormány elnöke is. Ezután kitüntetések átadásá­ra került sor. V. I. Fogták az Ajkai Timlösoz­áj szemét 13 milliárd forint a mezőgazdasági üzemek fejlesztésére Dr. Pálos Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese pénteken újságíróknak kon­zultációt tartott a mezőgazda­ságnak nyújtott hitelekről. Elmondotta, hogy a mező­­gazdaság beruházásainak ala­kulása összhangban van a ter­melés ütemével. Mint ismere­tes, a mezőgazdasági termelés fejlődése az idén gyorsabb a tavalyinál, s a tervezett beru­házásokat is mintegy 300—400 millió forinttal túlteljesítik. Az év végéig várhatóan 13 mil­liárd forintot költenek saját erőből, illetve hitelből az álla­mi gazdaságok és a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek fejlesztésükre. A beruházások struktúrája annyiban változott, hogy építkezésekre kevesebbet, gépek vásárlására pedig jóval többet költenek, mint ameny­­nyit terveztek. A 3,5 milliárd forint körüli hitelen belül körülbelül 870 milliót folyósítanak építkezé­sekre, ennek az összegnek kö­rülbelül egynegyedét a szarvas­­marhatartással kapcsolatos épületek, 38 százalékát takar­mánykeverők és szárítók, 20 százalékát a sertéstenyésztést szolgáló épületek létesítésére. A többit kertészeti telepek, baromfitelepek és élelmiszer­feldolgozó üzemek építkezései­hez veszik igénybe a gazdasá­gok. Megnyílt a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének IV. kongresszusa Pénteken a Békés megyei Gyulán megnyílt a Magyaror­szági Románok Demokratikus Szövetségének IV. kongresszu­sa. A kongresszust Márk László, a Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szövet­ségének elnöke nyitotta meg, majd Banadics Márton, a Ha­zafias Népfront gyulai városi bizottságának titkára köszön­tötte a részvevőket. Ezután Szilágyi Péter, a szövetség fő­titkára tartott beszámolót a két kongresszus között végzett munkáról. Tisztább lesz a víz a soroksári Duna-ágban Fontos környezetvédelmi be­rendezést adtak át pénteken az ÁFOR csepeli bázistelepén. Az ipari vízszennyeződés prob­lémáinak megoldásával fog­lalkozó, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetének irányí­tásával dolgozó munkacsoport kidolgozta az olajtartalmú szennyvizek tisztításának tech­nológiáját, az új, eredménye­sen működő berendezést mu­tatták be a szakembereknek, meghívott vendégeknek. A külsőre is tetszetős, na­ponta átlagosan 500 köbméter szennyvizet tisztító technoló­giai sort megtekintette Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Hétezer idős kisiparos nyugdíjba ment Ülést tartott a KIOSZ A KIOSZ országos választ­mányának pénteki ülésén az országos vezetőség beszámoló­ját dr. Gervai Béla, a KIOSZ elnöke terjesztette elő. El­mondotta: tovább szélesedik a „Kisiparosok a lakosság szol­gálatában” mozgalom. A kisiparosok létszáma szep­tember végén 89 827 volt, 1100-zal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. országos választmánya Tavaly több mint hétezer idős kisiparos ment nyugdíjba. 26 016-an munkaviszony, illet­ve nyugdíj mellett végzik a kisipari szolgáltatást. Az ülésen Földi László, a könnyűipari miniszter első he­lyettese több, a szolgáltatá­sokban élen járó kisiparosnak nyújtotta at „A könnyűipar kiváló dolgozója” kitüntetést. ÜZEMEK, BERUHÁZÓK, FIGYELEM! ÉPÍTŐIPARI MUNKÁKRA 1974-BEN KAPACITÁST BIZTOSÍTUNK Megrendelésre vállalunk: Kőműves, betonozó, hidegburkoló, festő, mázoló, asztalos, tetőfedő, gépészeti, villanyszerelési egyedi és generál munkákat, valamint mélyépítési és azzal összefüggő beton és térbetonozási munkákat. XIV., ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Budapest, Thököly út 171. — Telefon: 632—054. __5 Sikeres volt a kormányközi bizottság ülésszaka A szovjet küldöttség vezetőjének nyilatkozata Pénteken délben elutazott­­ hazánkból a szovjet küldött­ség, amely Mihail Leszecskó­­nak, a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa elnökhelyettesének ve­zetésével részt vett a magyar —szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság 13. ülés­szakán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lázár György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Huszár István államtitkár, az Orszá­gos Tervhivatal elnökének el­ső helyettese, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete és a nagykö­vetség több munkatársa. Elutazása előtt Mihail Le­­szecsko kiemelte: — Nagyon elégedettek va­gyunk az ülésszak munkájá­val, mert a tárgyalások ered­ményei kedvező hatást gyako­rolnak az 1976—80-as évi ter­vek koordinációs munkájának menetére. Egyezmény született Magyarország részvételéről a Szovjetunióban épülő azbeszt­kombinát létesítésében, ami azt jelenti, hogy Magyaror­szág bizonyos termékek szál­lításával járul hozzá a kom­binát építéséhez, s ennek fe­jében azbesztet és különféle azbesztcikkeket kap a kom­binát termékeiből. Egy másik egyezmény a lakk- és festék­ipari anyagok gyártástechnoló­giai együttműködéséről és a termékeket készítő berendezé­sek gyártásának szakosításá­ról intézkedik. Magyarország tízféle komplett lakk- és fes­tékipari üzem berendezésének gyártására szakosodik. Továb­bi egyezmény született, amely a petrolkémiai termékek gyár­tásának szakosítását és hosszú távra a kölcsönös áruszállítá­sokat szabályozza. Magyaror­szág az épülő olefin üzemében keletkező egyes termékeket szállít, amelyeket a Szovjet­unióban szintetikus kaucsuk gyártásához használhatnak majd fel, ennek ellenértéke­ként a Szovjetunió évente mintegy 9000 tonna szintetikus kaucsukot küld Magyarország­ra. Mihail Leszecsko elmondot­ta, hogy rendkívül hasznos eszmecserét folytatott Fock Jenővel. A Minisztertanács el­nöke sok értékes javaslatot tett, amelyek a két ország kö­zötti kooperációt, a szakosí­tást, a komplex integrációs program végrehajtását segítik elő. Befejeződött a tanácsi hatáskörök felülvizsgálata Ülést tartott a tanácsi Dr. Papp Lajos államtitkár­nak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésé­vel pénteken a Parlamentben ülést tartott a tanácsi koordi­nációs bizottság. Az értekezle­ten megvitatták a Tolna me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának munkájáról szóló je­lentést. A 260 000 lakosú országrész az elmúlt esztendőben sokat fejlődött, különösen szembe­­ötlőek az iparfejlesztési ered­ményei. A tanács úgy döntött, hogy 120 millió forintos ipar­­fejlesztési alapot területileg koncentráltan, Szekszárdon, Dombóváron „költi el”, s eb­ből a tetemes summából 15 ipari beruházást részesít támo­gatásban. A tanácskozás másik témá­jaként dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnökhelyettese szá­molt be az államigazgatás to­vábbfejlesztéséről szóló kor­mányhatározat tanácsi vonat­kozású előírásainak végrehaj­tásáról. Elmondotta egyebek között, hogy lényegében befe­jeződött a tanácsi hatáskörök felülvizsgálata, több ezer ha­táskört, illetve egyéb jogi sza­bályozást változtattak meg. Demokratikusabb lett, s nép­képviseleti ellenőrzés alá ke­rült az ügyintézés, a döntések gyorsabban születnek, szoro­sabbá vált a hatóság és a la­kosság kapcsolata, az állam­polgárok könnyebben igazod­nak el a paragrafusok között. A Minisztertanács határoza­ta alapján az illetékes minisz­tériumok megvizsgálták a fel­ügyeletük alá tartozó vállala­tok, intézmények hatósági jog­körét, s általában ragaszkod- koordinációs bizottság­ nak­­a jelenlegi helyzet fenn­tartásához. Ez magyarázza, hogy hatáskör-módosításra ed­dig­­csupán a pénzügyi és a közlekedési igazgatás területén került sor; megszűnt az Orszá­gos Takarékpénztár, az Állami Biztosító, és a MALÉV ható­sági jellegű jogköre. A bizottság végezetül állás­­foglalást alakított ki az állam­polgárokat leginkább érintő ügyekben az eljárási szabá­lyok, és az ügymenet egysze­rűsítésére. A koordinációs bi­zottság ülése dr. Papp Lajos zárszavával ért véget. AZ ÉRTESÍTI tisztelt ÜGYFELEIT, hogy hallás­javító­ készülék szaküzletét áthelyezi A Budapest VI., Népköz­­társaság útja 36. szám alatt levő szaküzlet 1973. október 31-én megszűnik A jobb kiszolgálás érde­kében szervizzel kibőví­tett szaküzletünk 1973. november 8-tól Budapest VII., Rózsa­­Ferenc utca 29. sz. alatt (Dob utca sarok) ÁLL­T. ÜGYFELEINK RENDELKEZÉSÉRE Fogadás az iráni nemzeti ünnep alkalmából Houshang Moghadam, az Iráni Császárság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a Margitszigeti Nagyszállóban. A fogadáson megjelent Ka­­rakas László munkaügyi mi­niszter, Pója Frigyes külügy­­minisztériumi államtitkár, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak alelnöke, Veress Péter külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intéze­tének elnöke, s a politikai, a gazdasági, a kulturális élet számos más ismert személyisé­ge. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képvise­letek sok vezetője és tagja is. Centenáriumi faültetési akció Eredményes volt a centená­rium alkalmából szervezett fá­sítási mozgalom, amelynek folytatására novemberben és 1974 tavaszán kerül sor. Az eddig elültetett növényeknek több mint a 60 százaléka meg­gyökeresedett. Dr. Mőcsényi Mihály, a fásítási és favédel­mi bizottság elnöke a Hazafias Népfront budapesti bizottságá­ban tartott sajtótájékoztatón ismertette az eddigi eredmé­nyeket és a fák védelmét célzó további javaslatokat. Elmondotta, hogy a fásítás során egymillió növényt ültet­nek el. Az idén ősszel az igény­lők a következő rendszer sze­rint vehetik át a növényeket: hétfőtől szerdáig a közületek jelentkezhetnek növényekért a Budapesti Erdészet, Budakeszi út 91. szám alatti telepén, csü­törtökön és pénteken pedig a magánkert-tulajdonosok kap­ják meg ugyanitt a facseme­téket. Az akcióba bekapcso­lódtak a fiatalok is. A faültetéssel azonban még nem zárult le az akció, mert fontos feladat a növények vé­delme. Ebben segítséget ad­hatnak a nyugdíjasok is.

Next