Magyar Nemzet, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-09 / 262. szám

Péntek, 1973. november 9.. Ma megnyílik a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Ma délelőtt 10 órakor nyílik meg a Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza. Az újjáépült Semmelweis utcai palotában csütörtök délelőtt I. I. Bagyul, a szovjet nagykövetség első titkára sajtótájékoztatón is­mertette az újságírókkal a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programját A faburko­latú kis terem, amelyben a sajtótájékoztatót tartották, a későbbiek folyamán továbbra is nyitva áll magyar és szov­jet újságírók előtt — ebben a teremben működik majd ugyanis az újságíróklub. Az épület teljes felújítása mintegy másfél évet vett igénybe. A Lakóterv tervei alapján a Középülettervező Vállalat szakemberein kívül még mintegy 50 kisebb válla­lat dolgozott rajta. V. G. Szer­­gejev, az intézmény igazgatója elmondta, ez az épület arra hivatott, hogy elősegítse a szovjet és a magyar nép ba­rátságának további erősödését, megism­ertes­se az érdeklődő­ket a szovjet tudomány és technika eredményeivel, iro­dalmi és művészeti alkotások­kal, a szovjet emberek életé­vel. Az épület átadását fokoza­tosan követik majd azok a programok, rendezvények, amelyek az ország valameny­­nyi rétegének érdeklődését fi­gyelembe veszik. A zenei szalon 60—80 sze­mélyes. Itt tartják majd a kamarazenei koncerteket, szov­jet zeneművészek hangverse­nyeit. A szovjet kulturális központ újdonsága a nyelvi laboratórium. Ez a legkülön­bözőbb audiovizuális eszkö­zökkel felszerelt laboratórium Magyarország legkorszerűbb nyelvi stúdiója lesz, sőt egész Európában is eddig csak a Szovjetunió idegen nyelvű főis­koláján van párja. A labora­tórium elsősorban a magyar felsőoktatási intézmények, kö­zép- és általános iskolák taná­rainak oktatásához nyújt mód­szertani segítséget. Azt terve­zik, hogy három-négy havon­ként módszertani kiadványok­kal rendszeres segítséget nyúj­tanak az orosz nyelv tanárai­nak. Ez a segítségadás kiterjed majd orosz gyermekdajok és a gyermekköltészet ismerteté­sére, oktatására is. A tapasz­talatok szerint ugyanis taná­raink viszonylag kevésbé jára­tosak ezen a két területen. Fél év múlva megindítják a nyelv­tanulók tanfolyamait is, ahol 150—200 érdeklődő sajátíthat­ja el az orosz nyelvet. A szovjet filmeket a 212 sze­mélyes vetítőteremben mutat­ják majd be. Ez az előadóte­rem szinkron-tolmácsolásra is alkalmas. Hetente egyszer be­mutató előadást tartanak a szovjet filmtermés legújabb alkotásaiból. Havonta vetíte­nek azoknak, akik orosz nyel­ven értenelő nyelvgyakorlás céljából. Évente mintegy száz tudományos-ismeretter­jesztő filmet mutatnak be, elsősorban a szakembereknek. De felújítják a sikeres régebbi filmeket és a szovjet film­művészet kiemelkedő alkotá­sait. A szovjet kultúra háza ezenkívül segítséget nyújt üze­meknek, kultúrházaknak is egy-egy film kölcsönzésével. A nagyterem színpadán művész­­együttesek lépnek fel. A földszinti lépcsőfelt­áró mögött márványpadozatos kiál­lító teremben jelenleg a szov­jet üvegművészet legszebb darabjait állították ki, a ké­sőbbiekben pedig rendszeresen kiállításokat, képzőművészeti, iparművészeti bemutatókat rendeznek. Minden vasárnap 10-től 14 óráig a gyerekeké a ház. Ilyen­kor matinékat, rajzfilmvetíté­seket, különböző műsorokat és találkozókat rendeznek gyere­kek számára. Ilyenkor szovjet írókkal, zeneszerzőkkel, tudó­sokkal vagy hasonló korú szovjet pionírokkal találkoz­hatnak. V. G. Szergejev igazgató el­mondta, hogy a szovjet kultú­ra háza szívesen fogadja tár­sadalmi szervezetek, iskolák, üzemek programjavaslatait, ötleteit. A változatos program össze­állításában a ház gazdái szo­rosan együttműködnek majd a Művelődésügyi Minisztérium, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete, a Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az MTESZ és a TIT vezetőivel. A Szovjet Tudomány és Kul­túra Házának Kossuth Lajos utcai frontján Nyírfácska el­nevezéssel ajándékboltot és könyv- és lemezszaküzletet nyitnak meg. A központ Bajkál nevű 80 személyes éttermében pedig orosz nemzeti ételeket és italokat szolgálnak fel a ven­dégeknek. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének IV. kongresszusa Csütörtökön az MSZMP Pest megyei bizottsága oktatá­si igazgatóságának épületében megkezdte munkáját a Ma­gyarországi Németek Demok­ratikus Szövetségének , IV. kongresszusa. A megnyitó előtt dr. Orbán László művelődés­­ügyi államtitkár állami és kor­mánykitüntetéseket adott át a szövetség keretében a hazánk­ban élő németajkúak érdeké­ben kifejtett tevékenységért a szövetség több munkatársának. Az ünnepségen dr. Orbán László dr. Wild Frigyesnek, a szövetség főtitkárának a nyug­állományba vonulása alkalmá­ból — átnyújtotta a művelő­désügyi miniszter köszönő le­velét és ajándékát. A szövetség munkájáról a kongresszus elé terjesztett re­ferátumhoz dr Wild Frigyes főtitkár fűzött szóbeli kiegészí­tést. A két kongresszus közötti munka mérlegét megvonva hangsúlyozta, hogy a szövet­ség teljesítette legutóbbi, III. kongresszusának határozatát. A beszámolót követő vitában felszólalt Bencsik István, a HNF Országos Tanácsának fő­titkára. Kiemelte, hogy az el­múlt években jelentősen fej­lődtek a HNF és a Magyaror­szági Németek Demokratikus Szövetségének kapcsolatai. A családjogi törvénytervezet társadalmi vitája Napirendre került és rövide­sen az országgyűlés témája lesz a családjogi törvény módosítá­sa. Családjogi törvényünket több mint két évtizeddel ezelőtt, 1952-ben alkotta meg az or­szággyűlés. Az Igazságügyi Mi­nisztérium felkérte a Hazafias Népfrontot, hogy széles körben ismertesse a törv­énymódosítás tervezetét. A fővárosban ezek­ben a napokban valamennyi kerületi népfrontbizottságnál jogászok részvételével, s egye­bek között a bírósági tapaszta­latok közreadásával megvitat­ják a születőben levő jogsza­bály részeit. Pénteken vitatja meg a törvénytervezetet a Ha­zafias Népfront budapesti al­kotmányjogi munkabizottsága. Kiállítás Budapestről Párizsban Csütörtökön Párizsban a Galliera-múzeumban ünnepé­lyes keretek között megnyitot­ták a „Budapest bemutatkozik Párizsban” című kiállítást. A megnyitó ünnepségen Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke hangsúlyozta, hogy e kiállításon, amely vi­szonzása a három évvel ezelőtt Budapesten „Párizs tegnap, ma és holnap” címmel megren­dezett kiállításnak, a magyar főváros jellegzetes vonásait, la­kóinak mindennapi életét, va­lamint azt a munkát és azokat az alkotó erőfeszítéseket kí­vánják bemutatni, amelyeket a budapesti emberek és széle­sebb értelemben az ország ösz­­szes lakosai tettek a főváros fejlesztéséért. Jacques Dominati, a párizsi városi tanács elnöke Párizs la­kóinak nevében köszönetet mondott a kiállítás megrende­zéséért. Magyar Nemzet Az ellenőrzés nem volt hasztalan Beszélgetés a közlekedésrendészet vezetőjével A közlekedési morál további megszilárdítása érdekében ok­tóber 1-től 31-ig a rendőrség Budapesten fokozott figyelem­mel ellenőrizte a közúti for­galmat. Nem azért volt szük­ség erre az általános és folya­matos és közúti ellenőrzések­nél is szervezettebb rendőri akcióra, mintha az utóbbi hó­napokban több baleset történt volna, hiszen általában éppen csökkent a balesetek száma. 1973 első kilenc hónapjában 12 százalékkal kevesebb sze­mélyi sérüléses baleset tör­tént, mint 1972 hasonló idő­szaka alatt. A balesetek szá­mának — a halálos balesetek növekedésének kivételével — jelenlegi kedvezőbb alakulá­sa, az általában csökkenő ten­denciát mutató adatok azon­ban, bár perspektívát nyújta­nak, erőt adnak a megelőzést, elhárítást szolgáló állandó és folyamatos munka végzésére , de megnyugvással még­sem tölthetik el a közlekedés biztonsága érdekében fárado­­zókat, mert az emberi élete­ket nem lehet statisztikai ada­tokkal mérni. A megelőzés érdekében Ez az ősz eleji, már második éve visszatérő, egy hónapon át tartó fokozott közúti ellen­őrzés éppen a megelőzést, a felderítést szolgálta. Az egész­ségügy területén is azért tart­ják például a rendszeresen is­métlődő, kötelező tüdőszűrő vizsgálatokat, mert az ideje­korán felfedezett fertőzéseket könnyebben lehet gyógyítani, hathatósabban lehet védekez­ni ellenük. Ehhez hasonlóan, ha a közlekedésben ezekkel a már rendszeresen visszatérő, „szűrővizsgálatokkal” felderí­tik a baleseteket előidéző, a forgalom biztonságát veszé­lyeztető szándékos vagy dur­va módon elkövetett szabály­­sértéseket, valamint a gépko­csivezetők és a gyalogosok között tapasztalható kedvezőt­len jelenségeket, hatékonyab­ban tudunk védekezni az el­len, hogy elhatalmasodjanak ezek a „fertőző gócok”, és za­varják a közlekedés egészséges ritmusát. — A főváros közönsége tu­lajdonképpen már el is várja tőlünk ezeket az időszakon­ként visszatérő fokozott közúti ellenőrzéseket — mondja dr. Makovecz István ezredes, a BRFK Közlekedésrendészeté­nek vezetője. — A budapes­tiek nagy része — amely a közlekedési erkölcsöt komo­lyan veszi — ma már nagyon jól tudja, hogy ezek az in­tézkedések az ő életüket, tes­ti épségüket védik. Emlékszem, hogy az első, a tavaly februári fokozott közúti ellenőrzés al­kalmával a gépkocsivezetők­ben még volt bizonyos feszült­ség, szorongás, és átesve „a ló túlsó oldalára”, olyan túl­zottan óvatosan és lassan ve­zettek, hogy már-már ez lehe­tett volna balesetet előidéző ok. Ez a feszültség ma már nincs, feloldódott, mert tudják, hogy az ellenőrzés célja a közle­kedés biztonságának növelése. Nem volt hiábavaló a megelő­zés érdekében a sok és folya­matos ellenőrzés, a számos balesetelhárítást felvilágosító előadás. Mert mindezek ked­­vező hatására már tavaly meg­indult egy jó irányú válto­zás, amely az emberek szem­léletében is kifejezésre jut. Mindinkább partnert látnak a biztonságos közlekedést segítő rendőrben.­­ Ez alatt az egy hónap alatt is, amíg az őszi ellenőr­zés tartott, a legfontosabb ta­pasztalatunk az, hogy a gép­kocsivezetők többsége általá­ban fegyelmezettebb mint ta­valy. Ez azért érdekes, mert annak ellenére is fegyelmezet­tebbek, hogy a tavalyinál ked­vezőtlenebb közlekedési körül­mények között, zsúfoltabb uta­kon, sűrűbb forgalomban — tavalyhoz képest mintegy 35 000 gépkocsival több fut Budapesten — sok útjavítás, úteltérítés közepette haladhat­nak csak. És október különben is az egyik legnehezebb hónap, átmeneti átállási időszak, rö­­videbbek a napok, rosszabbak a látási, időjárási viszonyok, síkosak az utak. De éppen azért tartjuk az őszi átállás nehéz időszakában az ilyen el­lenőrzéseket, hogy a közle­kedésben részt vevőket mint­egy, arra is figyelmeztessük: most már jobban kell vigyáz­notok, figyelnetek az uta­kon ...! Tizenötezer intézkedés — Az őszi ellenőrzés egy hónapja alatt 15 ezer gépjár­művezető ellen történt intéz­kedés, de túlnyomórészt figyel­meztetés jellegű. A szabálysér­tések között az átlagosnál ke­vesebb volt az ittas vezetés, a gyorshajtás és az elsőbbségi jog meg nem adása. Több volt viszont a szabálytalanul forgalmi sávot váltó, veszé­lyes cikcakk játékot folytató gépkocsivezető. Többen vol­tak az olyanok is, akik úgy közlekedtek, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyták a fi­gyelmeztető táblákat és az út­burkolat jelzéseket. Nagyon sokan úgy vezettek a város területén a délutáni szürkü­letben és a sötét estében is, hogy nem gyújtották fel a tompított fényű lámpákat. Pe­dig őszi időben az lenne cél­szerű, ha még a ködös, párás reggeleken is világítással köz­lekednének. Nagyon sokan futnak olyan rossz állapotú gumikerekekkel, amelyeken már a vászon is kilátszik, pe­dig így a legkisebb fékezés­nél is veszélybe kerülhetnek. Szinte törvényszerű volt, hogy több olyan felborulás történt, ahol a baleset éppen a kere­kek teljesen lekopott állapo­ta miatt következett be. Ezen a tapasztalaton okulva a jövő­ben sokkal szigorúbban fogjuk ellenőrizni a gumik állapotát, valamint a világítás bekap­csolását is. Nagyon elszapo­rodtak az olyan szabálytala­nul várakozó gépkocsik is, amelyek a mozgó járművek részére kijelölt forgalmi sáv­ban egyszerűen megállnak — vezetőjük közben elszalad be­vásárolni — és így leblokkol­nak egy egész kocsisort. Na­gyon veszélyes ez a „játék”, mert egy-egy ilyen szabályta­lanul várakozó gépkocsi lánc­­reakci­ószerűen több összekoc­­canásos balesetet idézhet elő. — A gépkocsivezetőket di­csértem, mert általában, a kedvezőtlen közlekedési körül­mények ellenére is, többsé­gükben fegyelmezettebbek, udvariasabbak, mint tavaly és az elmúlt években. Ám válto­zatlanul nagy gond és problé­ma, hogy van közöttük egy olyan agresszív réteg, amely­nek tagjai mindig „kilógnak a sorból, az összjátékból”, egyé­­nieskedve törtetnek, indulato­sak, mindenki felett uralkodni vágyva, mindenáron időt nyerve, állandóan felborítják a közlekedés egészének meg­szabott ritmusát, ők nem gondatlanul, hanem gátlásta­lanul önzően, szándékos, dur­va módon követik el a sza­bálysértéseket. Nagyon szigo­rúan lépünk fel ellenük, és a most lezajlott közúti ellenőr­zés során is sok ilyen agresz­­szív vezető jogosítványát von­tuk vissza, mégpedig hosszabb időre... És nem tartjuk titok­ban, hogy ezt a szigort egyre inkább fokozni fogjuk, s egy­re több jogosítványt veszünk el az ilyen személyektől. Első­rendű feladatunknak tartjuk annak megakadályozását, hogy az ilyen vezetők veszélyeztes­sék közlekedési partnereik tes­ti épségét. Az agresszív veze­tőknek nem­­ akarunk helyet adni az utakon! Sajnos, azon­ban ez az erőszakosan közle­kedő réteg folyton újrater­melődik és főleg a magán­gépkocsivezetők közül. Ná­luk ugyanis a jogosítvány megszerzése előtt az alkal­massági vizsgálatok során, semmiféle olyan vizsgálat nincs, amely kiszűrné az erő­szakos, agresszív jellemű em­bereket­. Sok a gond a gyalogosokkal . Ez év márciusában, ép­pen az önnel folytatott beszél­getés alapján azt írtuk, hogy napjainkban a fő problémát a gyalogosok jelentik, hogy a gyalogosok közlekedési fegyel­me romlott. Nem kielégítő, különösen a nagyobb forgal­mú csomópontokon, az autó­busz- és villamos-végállomá­sokban, a pályaudvarok kör­nyékén, a fő útvonalakon, a jelzőlámpa által irányított ut­cakereszteződésekben. Gyako­ri jelenség a szabálysértések tömeges, csoportos elköveté­se is, egyszerűen „lefolynak” a járdáról a türelmetlen gya­logosok ... És az általában csökkenést mutató baleseti sta­tisztikán belül néhány na­gyon szomorú adat azt mutat­ja, hogy egyre több gyalogos veszti életét saját hibájából, saját fegyelmezetlensége, nem­törődömsége miatt. A gyalo­gostragédiák nagy részénél maguk az áldozatok voltak a bekövetkezett tragédia oko­zói. — Sajnos, sokkal jobb ké­pet most sem festhet erről a nagy gondokról. A gyalogosok közlekedési fegyelme nem ja­vult. Részben ennek is tulaj­donítható, hogy az idősebbek­nél a balesetek száma stagnál. A gyerekeknél azonban — szerencsére — van némi javu­lás. Az év első kilenc hónap­jában 16 százalékkal csökkent a gyermekbalesetek száma. A kicsik­ szabályosabb közleke­désében sokat jelent az is, hogy az iskolákban, az úttö­rőknél már többen foglalkoz­nak a KRESZ-szel. Az úttörő közlekedési őrsök tagjai is na­gyon vigyáznak kis pajtásaik­ra. A szülőknek viszont alap­vető kötelessége az, hogy gyermekeik élete, testi épsége védelmében, otthon is igye­kezzenek a kicsiket beavatni a közlekedés alapvető ismere­teibe.­­ A felnőtt gyalogosokat viszont nyomatékosan is sze­retném felkérni arra, hogy saját érdekükben igyekezze­nek szabályosabban közleked­ni, különösen a most követ­kező nedves, ködös, sötétes, őszi-téli időszakban. Mert sö­tét ruhájuk beleolvadván a háttérbe, a legjobb szándékú gépkocsivezető is nehezebben veszi őket észre, mint ta­vasszal vagy nyáron — és esetleg csak akkor tud fékez­ni, amikor már késő. A gép­kocsivezetőket pedig arra kér­jük, hogyha idős embereket látnak nekiindulni az úttest­nek, ne centizzenek, ne gon­dolják azt, hogy még átcsúsz­hatnak előtte vagy­ mögötte, mert az idős ember akkor sem biztos, hogy látja a 15—20 mé­terről közeledő gépkocsit, ha arrafelé néz. Segítsünk az idő­sebbeken, a gy­erekeken. A gy­alogos emberek vannak többségben az utakon, ők a védtelenebbek és — a helyze­tükből adódóan — nagy­obb veszélynek vannak kitéve. Ám — mondotta befejezésül dr. Ma­kovecz István ezredes —, ha közlekedési fegyelmük tovább­ra sem javul, a rendőrség is szi­gorúbb lesz velük szemben — éppen az ő érdekükben. Csákváry Margit Kiosztották az idei Hild János-emlékérmet Csaknem száz országban emlékeztek meg csütörtökön az építészek és a városrende­zőik az urbanisztikai világnap­ról. A Magyar Urbanisztikai Társaság székházában Sarlós­ István, a MUT elnöke emléke­zett meg a főváros centená­riumáról, s méltatta a világ­napot, amelyen immár 23 éve a városok tervszerű, összehan­golt fejlesztésére mozgósítják a szakembereket és a lakosokat egyaránt. A városfejlesztésben elért eredmények elismerésére ala­pította 1968-ban a Magyar Urbanisztikai Társaság a Hild János-emlékérmet, amellyel évente egy várost és egy szak­embert tüntetnek ki. Az idei emlékérmeket ezen az ünnep­ségen adta át Sarlós István. A városok közül az idén Buda­pest kapta az emlékérmet. Az egyéneknek adományozható emlékérmet Heim Ernő épí­tészmérnök kapta a városépí­tésben és főként a budapesti városfejlesztésben kifejtett ki­emelkedő munkásságáért. Az Urbanisztikai Társaság­ban egy­ébként csütörtökön tar­totta alakuló ülését a városok tagozata. A 83 magyar város képviselői megválasztották a tagozat vezetőségét; elnöke dr. Biczó György, Szeged megyei város tanácselnöke lett.­ Az Urbanisztikai Társaság alap­szabályainak megfelelően a tagozat legfontosabb feladata, hogy hatékonyan segítse a vá­rosok kiegyensúlyozott, dina­mikus fejlődését. Ennek érde­kében széles körű tapasztalat­­cserével járul hozzá a hazai és a nemzetközi városfejlesztési problémák és eredmények megismertetéséhez, s támoga­tást nyújt a városok közötti együttműködés erősítéséhez. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Áron Nagy Lajos fes­tőművésznek és Kollányi Ágostonnak, a Magyar Film­gyártó Vállalat Kossuth-díjas filmrendezőjének, a Magyar Népköztársaság kiváló művé­szének — 60. születésnapjuk alkalmából, eddigi művészi munkásságuk elismeréseként — a Munka érdemrend arany fokozata kitüntetést adomá­nyozta. A Minisztertanács Hegedűs Tibor nyugalmazott rendezőt, 75. születésnapja alkalmából, 50 éves rendezői munkássá­gáért a szocialista kultúra te­rén elért eredményei elisme­réseként a Magyar Népköztár­saság érdemes művésze cím­mel tüntette ki. _s Az állatösszeírás előzetes adatai A Központi Statisztikai Hivatal közleménye , Az állatösszeírás előzetes adatai szerint 1973. szeptem­ber 30-án 8 941 000 sertés volt az országban, 8 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt és 0,8 százalékkal több, mint az eddigi legmagasabb állomány. A kocák száma (744 000 darab) egy év alatt 20 százalékkal emelkedett. Az éves terv — a járványos megbetegedés hatá­sára való tekintettel — azzal számolt, hogy az 1973. év vé­gi sertésállomány valamivel (3—4 százalékkal) kisebb lesz az előző évinél. 1973 I—III. negyedévben a vágósertés-felvásárlás — az év eleji ragályos állatmegbete­gedésekkel és az állomány korösszetételével összefüggés­ben (a vágásra érett serté­sek száma csökkent) — 22 szá­zalékkal elmaradt az egy év­Az 1972. szeptember 30-i ál­lapothoz képest emelkedett a szarvasmarha-állomány is, 2,6 százalékkal, 1 978 000 darabra. Ennél valamivel nagyobb volt a tehénállomány gyarapodása, 3,7 százalék. A szarvasmarha­állományt illetően — év végi állományadatok alapján — a terv 1—2 százalékos növeke­déssel számolt. A sertés- és szarvasmarha­állomány 1973. szeptember 30-án é­vel korábbitól. A vágómarha­felvásárlás 5 százalékkal, a tejfelvásárlás 12 százalékkal meghaladta az 1972 I—III. ne­gyedévit. Az állatállomány el­ért növekedése a hústermelés jövőbeni emelkedését teszi le­hetővé. Sertésállomány Szarvasmarha-állomány 1000 Az előző évi 1000 Az előző évi darab százalékában darab százalékában 1072 8248 93 1928 100 1973 8941 108 1978 183 Ezen belül: Baranya 508 112 99 104 Bács-Kiskun 976 119 145 106 Békés 932 103 124 98 Borsod-Abaúj-Zemplén 365 104 153 102 Csongrád 599 112 95 103 Fejér 522 111 74 104 Győr-Sopron 431 112 124 103 Hajdú-Bihar 664 102 127 103 Heves 230 104 60 98 Komárom 201 102 42 100 Nógrád 127 114 45 105 Pest 613 110 102 104 Somogy 494 104 115 103 s­zabol­cs-Szatmár 495 1­03 135 103 Szolnok 652 109 122 98 Tolna 479 109 76 103 Vas 185 106 115 105 Veszprém 250 110 1­02 105 Zala 218 111 103 101

Next