Magyar Nemzet, 1973. november (29. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-09 / 262. szám
' I S M r J Bm MF ¥ T 1 a im::kb: kitolásiax ^ jL A pb ffpff 0 ¥ E & f||| Korda György — Mátrai Zsuzsa — Vári nővérek — Payer András W __ .f®' M W MjijEe f A W ffiij Sankó László — és a Fővárosi Operettszínház táncművészei: wn T ” 7 / 1 M Szabó Éva, Maurer Erika, Nagy Margit, Szirbek Ildikó, ■V ” ' uV ^ A M Ramshorn Gizella, Pattantyús Anikó, Richter Károly, Kurta András ym, a IMSimL -A áfiB A Ml M ' ' Telefon: 123—530 I . I . Péntek, 1973. november 9.. A városi rang visszanyerése után Gondok és eredmények Sárospatakon Az idén hatodik éve, hogy a sokáig közigazgatásilag nagyközségnek nyilvánított Sárospatak visszanyerte városi rangját. Igaz, hogy Sárospatak mindig mint város élt az ország köztudatában. Főleg mint „iskolaváros”. Város volt már akkor is, amikor Petőfi 1847- ben vándorlása során Patakra ért „Szent föld. E város volt a forradalmak oroszlánbarlangja” — írja az Úti levelekben. Új létesítmények Tizenhat tantermes új általános iskola a költő nevét hirdeti. Jóleső örömmel hivatkozott erre beszélgetésünkkor Tóth József, Sárospatak fiatal tanácselnöke, aki azelőtt maga is pedagógus volt. Tiszakarádon volt az általános iskola igazgatója, amikor városi tanácselnöknek hívta meg szülővárosa, öt éve tölti be ezt a tisztséget, hivatástudattal. — Az állítságból kezdünk ki, tömi — mondja a tanácselnök. — Azt hiszem, csakugyan dinamikusnak nevezhetném a fejlődést a városi rang visszanyerése óta. Amit eddig építettünk, nem volt látványos, éveken át a „föld alá” mentek a felhasznált millió forintok, csatornázásra, szennyvízhálózat építésére, közművesítésre. De ebben az évben, amikor összegezhettük az elmúlt öt évben végzett munkák eredményét, már jelentkezett a „föld feletti” rész. Azt javasolom, tegyünk egy kis körsétát a városban. A tanácselnök készségesen mutatja be mindazokat a változásokat, amelyek az utóbbi években oly jellemzően meghatározták a városban a fejlődést. — A közművesítés első üteme 1971 végén fejeződött be. Most dolgozunk második ütemének megvalósításán, ezt 1974 közepéig kívánjuk befejezni. Ennek nyomán épülnek a belterületeken és a külterületeken a korszerű útvonalak, aszfaltozott utak. A városban néhány nagyon szép új létesítménnyel ismerkedünk meg. A „Bodrog” áruházat csak néhány hónapja adták át rendeltetésének. Egyedi terv alapján épült, mintegy huszonkétmillió forint értékű beruházással. Tervezője Makovecz László, a SZÖVOSZ tervezőmérnöke. Kevés vidéki városunkban van ilyen korszerűen megépített áruház, ennyire gazdag árukészlettel. A nap minden órájában tele van vásárlókkal, a környék falvai közül is nagyon sok vevő keresi fel. Nemrégiben adták át rendeltetésének az új száz férőhelyes óvodát. Ebbe a nagyon szép mintaintézménybe szinte a város minden lakójának áldozatkészsége is beleépült egy kissé. Sárospatakon még 1971-ben ,,Dolgozz egy napot városodért” néven mozgalmat indítottak, melynek keretén belül minden dolgozó öt éven keresztül egy napi keresetét fizeti be városfejlesztési célra, a fizikai társadalmi munkán felül. Az új, emeletes óvodaépület több mint hárommillió forint költséggel épült meg Pénzes Gézáné, a Borsod Megyei Tervező Vállalat mérnökének tervei alapján, mindössze kilenc hónap alatt. Állami támogatással és társadalmi összefogásból kilencven férőhellyel bővítettük és korszerűsítettük a régi, mindössze háromcsoportos óvodát. Az új óvoda megépítésével elértük, hogy míg négy évvel ezelőtt az óvodás korú gyermekeknek mindössze 14,2 százalékát tudtuk óvodában elhelyezni, addig most már az óvodás korú gyermekek 48 százaléka járhat óvodába. Természetesen további óvodaépítésre van szükség, 1971 óta a születésekkel hatszáz fővel emelkedett Patak lakosságának száma. Sárospatakon eddig nem épültek lakások állami erőből. A Comenius utcában az idén költöztek be az elkészült, a város életében első állami bérlakásokba a lakók. A lakásokat zömében nagy családos munkások kapták. Az új lakások közelében épül az új egészségház, amely első ütemében még ez év decemberében átadásra kerül. A város több pontján ugyancsak nagy építkezési munkáknak lehettünk tanúi. Épül a kétszáz gyerek befogadására alkalmas tanyai kollégium és mellette a hat tantermes szakmunkásképző iskola is. Most végzik az alapozási munkákat az új lakótelepen, ahol a központi kazánház és húsz lakás építése már megkezdődött. Női munkaerőt lekötő üzemet — A bontakozó eredmények mellett nagy gondunk a női munkaerők foglalkoztatásának biztosítása — mondja a városi tanácselnök. — Valamelyik kitelepülő fővárosi ipari üzem jöhetne Sárospatakra. A városban mintegy ötszáz, 18—35 éves nőnek volna munkahelyre szüksége. Harminc százalékuk érettségizett. Szívesen fogadnánk női munkaerőt lekötő ipari üzem letelepedését a városban. Erre a célra a város tudna megfelelő közművesített területet adni. Iskoláinkban évente átlag nyolcvan leány érettségizik, számukra kevés az elhelyezkedési lehetőség a városban. Ezért keressük a megoldást. Sárospatak a negyedik ötéves tervidőszakban központi támogatásra kijelölt iparfejlesztési terület. Nem kételkedünk abban, hogy a tanács vezetői előbbutóbb sikeresen megoldják ezt a kérdést is. A város további fejlődése megkívánja, hogy részese legyen bizonyos mértékű iparosításnak. Erről beszélgetünk az új városi pártház épületében Bujdos Jánossal, a városi pártbizottság első titkárával is. Sárospataknak ugyan van egy-két kisebb ipari üzeme, de az kevésnek bizonyul. A Csepeli Kerékpár- és Varrógépgyár 1969-ben letelepedett gyáregysége foglalkoztat női dolgozókat. Új létesítmény a városban az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat sárospataki üzemigazgatósága is. A Ruházati Szövetkezet és főleg a parkettát gyártó Faipari Vállalat az a két ipari üzem még, amely nőket foglalkoztat, de ezek együttesen sem oldják meg a nők foglalkoztatásának gondjait a városban. Sárospataknak minden adottsága megvan, hogy olyan város legyen, ahová egy ipari üzem — dolgozói jó közérzetéért is — szívesen telepedhetne le. Ezek között az adottságok között meg kell említenünk a „Bodrog-parti Athén” gyönyörű környezetét, a Zempléni-hegység táji szépségeit, a kitűnő fürdőzési lehetőséget a város 48 Celsius-fokú, gyógyhatású vízzel táplált fürdőmedencéiben, s persze mindenekelőtt a kulturális adottságokat, az iskolákat, a könyvtárakat, a történelmi emlékű Rákóczivár és a város múzeumait. Béres Ferenc „sárospataki öregdiák”, a kitűnő népdalénekes művész nagylelkű ajándékozása és a Sárospatakot szerető művészek adományaiból létrejött a Sárospataki Galéria, amely szintén nagy látogatottságnak örvend. Sárospatak mindig táji művelődési központ volt, s ma is igyekszik betölteni ezt a szerepkört, annak ellenére, hogy még mindig nincs a várost megillető művelődési háza. Pataki diákok „világtalálkozóia" Sárospatak fejlődésének néhány éve élénk figyelője és segíteni akarója a sárospataki öreg diákok baráti társasága. Egyik szép kezdeményezésük tervével éppen a napokban foglalkozott a városi szervező bizottsági A jövő évben, 1974. június 28-tól július 1-ig négynapos általános nagy pataki diáktalálkozót rendeznek, amelyre hivatalos valamennyi volt pataki diák, függetlenül attól, hogy melyik pataki iskolának és meddig volt a tanulója, hallgatója. A találkozóra a volt jogakadémiai és a teológiai akadémiai hallgatókat éppen olyan szeretettel várja a rendezőség, mint a gimnázium, a tanítóképző intézet, a mezőgazdasági iskolák, technikumok, iparitanuló-iskolák, általános iskolák, valamint a régebbi népfőiskolai tanfolyamok volt tanulóit és hallgatóit A találkozóra mindenkit hívnak, aki akárcsak néhány napig volt pataki diák, vagy aki pataki diák leszármazottja, akár Magyarországon, akár külföldön él. Az ismét városi rangú Sárospatak ezen a „világtalálkozón” kíván bemutatkozni volt diákjainak, neveltjeinek és családtagjaiknak, hogy egyúttal feltárja fejlődésének további lehetőségeit, de gondjait is, s hogy kérje volt diákjaitól a város fejlesztését szolgáló további segítségüket. A sárospataki öreg diákok baráti társaságának e kezdeményezését — mint a megalakult szervező bizottság összetételéből is következtethetünk erre — a városi pártbizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága mellett támogatja munkájában a Magyarok Világszövetsége, az MSZMP megyei bizottsága, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács vezetői, valamint a Hazafias Népfront megyei bizottsága is. A négynapos találkozóra igen sokrétű, színvonalas kulturális programot dolgoztak ki, előadásokkal, kiállításokkal, hangversenyekkel, kirándulásokkal és más szórakozásokkal egybekötve. A pataki diákok jövő évi nagy találkozójának részvevői, ifjúságuk emlékei között járva, örömmel állapíthatják meg majd azt a fejlődést, amelyet a város az utóbbi években elért, s lesz miben gyönyörködniük az ősi város régi és új szépségeiben. S bizonyára újabb nemes elhatározásokat vált ki majd belőlük a további segítésre, hogy gyorsabbá váljon a város fejlődése, s mielőbb elérje más városok fejlődési ütemét. Hiszen évtizedek stagnálását kell behoznia Pataknak. Környei Elek Magyar Nemzet Népfrontfórumok novemberben A Hazafias Népfront budapesti bizottságának helytörténeti fórumán november 20-án 16 órakor Várostörténet-várospolitika címmel a főváros centenáriuma alkalmából rendezett várostörténeti tudományos konferenciáról dr. Ságvári Ágnes, a Fővárosi Levéltár igazgatója tart vitaindító előadást. Az egészségügyi fórumon november 19-én 17.30 órakor az új családjogi törvényről, Felelősség utódainkért címmel dr. Körmendy István, a fővárosi tanács vb. egészségügyi főosztályának csoportvezető főorvosa vezet vitát. Rákos Sándor: Az emlék jelene című verseskötetéről rendez vitát az irodalmi fórum november 12-én fél hatkor. Vitavezető: Bata Imre irodalomtörténész. Molnár Zoltán: Civil élet című könyvéről Illés Lajos, a Kozmosz sorozat főszerkesztője vezet vitát november 26-án, fél hatkor. Ezeket a vitákat a Hazafias Népfront budapesti bizottsága székházában (Budapest, VI., kerület, Népköztársaság útja 125.) tartják. A Fővárosi Művelődési Házban tartják a népfront filmfórumát. November 14-én 17 órakor Gyarmathy Lívia: Álljon meg a menet, november 28-án 17 órakor Sándor Pál: Régi idők focija című filmjét vetítik és vitatják meg. GUMIÁRU SZAKÜZLETÜNKBEN. ÖN IS MINDENT MEGTALÁL, AMIRE SZÜKSÉGE VAN! — Gumioldatok, ragasztók, — gumijavító anyagok, futó javítók, kötő javítók, — gumi padlóburkolók, PALMA-TEP faltól falig szőnyegek több színben — laticel lemezek és csíkok, gumiszőrök, — csúszásgátló szőnyegek, — autó, motor és kerékpár abroncsköpenyek és tömlők, — betétes és betét nélküli gumilemezek, — azbeszt gumilemezek, — ékszíjak és hajtószíjak, — gumikesztyűk, gumidugók, gumigolyók, — kemény gumirudak, profilszalagok, — locsoló és egyéb speciális gumitömlők KAPHATÓK A ■ BUDAPEST VIII., JÓZSEF KÖRÚT 33. SZÁM ALATTI SZAKÜZLETBEN Telefon: 340—713 KÖZÜLETEKET IS KISZOLGÁLUNK! Vízgazdálkodás és környezetvédelem Fényképek Nyugat-Afrikából Fölrepedezett földek, elhullott állatok, elgyötört emberek , pusztító szárazság, vízhiány. Medrükből kilépett, tengerré duzzadt folyók a világ más részein, Olaszországban vagy Szabolcs megyében, most éppen Spanyolországban — pusztító árvizek — és más képek: öntözőcsatorna, vízi erőmű, a munkába fogott, megzabolázott energia. A nagy számok titka Földünk felszínét 1,3 milliárd köbkilométer víz borítja. Fölfoghatatlanul, félelmetesen nagy mennyiség. Ki gondolna arra, hogy ebből az óriási tömegből éppen neki ne jutna személyes szükségleteire néhány liter. A nagyon nagy és nagyon kis számok titka az is, hogy a veszélyekkel szemben eltompítja érzékeinket, pazarló bőséggel bánunk olyan anyagokkal, amelyeket a természet segítsége nélkül önerőből nem tudunk pótolni. Bolygónk hatalmas vízkészletének ugyanis csak 0,5 százaléka a közvetlenül hasznosítható édesvíz, és ez a még mindig jelentős mennyiség is kisebbre zsugorodik, ha figyelembe vesszük, hogy ennek nagy része szennyezett, térben és időben egyenlőtlen eloszlása pedig már ma komoly gondokat okoz az emberiségnek. H2O, két hidrogén és egy oxigén atom. Milyen egyszerű, mennyire létfontosságú képlet. Az általános iskolában tanulunk már a víz természetes körforgásáról, de csak újabban kezdtünk foglalkozni képletben nem rendezhető, fizikai fogalmakkal nem magyarázható másik tulajdonságával. — Ha a vizet hasznosítás céljából kiemeljük a természeti körfolyamatból, új, társadalmi körfolyamat keletkezik, s e kettő egymásra hatása meghatározója az emberi lét, a földi élet alakulásának — mondta Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese egy, a vízgazdálkodás és környezetvédelem kapcsolatával foglalkozó előadásában. " Az emberiségnek mindkét folyamatba be kell avatkoznia, küzdenie kell azért, hogy a természetes vízviszonyokat a maga számára kedvezőbbé tegye, s törekednie kell arra, hogy az elhasznált vizeket ártalommentesen vezesse vissza a természet körforgásába. 1,2 milliárd köbméter szennyvíz Magyarországon évente 5 milliárd köbméter víz jut el a lakossághoz, de a használat ugyanakkor évi 1,2 milliárd köbméter szennyezett vízzel terheli élővizeinket. A természet biológiai egyensúlyának fenntartása érdekében folytatott okszerű vízgazdálkodás, az ember mesterséges és természetes környezetének védelme a romboló hatásoktól, és a környezetalakítása vízügyi létesítmények hálózatának bővítésével vízgazdálkodásunk kiemelkedően fontos feladata. Nem új, nem ismeretlen ez a munka nálunk. Ki ne ismerné például Vásárhelyi Pál, Kvassay Jenő nevét. A múlt században meginduló nagy folyószabályozási munkálatok — ha nem is használták a fogalmat — már a környezetvédelemért folytak. Ma ezeken a területeken él hazánk lakosságának 30 százaléka, és mintegy 300 milliárd forint népgazdasági vagyon halmozódott itt fel. A változó korral változtak a feladatok is, s bár az elmúlt másfél évtizedben jelentős intézkedések történtek, a megnövekedett igényekkel az árvédelmi művek képessége nem tart lépést. Hozzájárul ehhez, hogy időközben mások lettek a hidrológiai viszonyok, magasabban tetőznek az árhullámok. Az ebben rejlő veszélyek csökkentésére az új követelményeknek megfelelően kell tovább építeni a töltésrendszereket, javítani a nagy vizek, a jég gyorsabb levonulásának feltételeit Az elvégzendő munka nagyságára és ugyanakkor az emberi felelősségre figyelmeztető adat: síkvidéki területeinknek csaknem negyedét időszakosan még mindig elönti a belvíz. Védelmi mintaterületek A fejlődés tényei, a felsoroltak ellenére is, letagadhatatlanok. Tizenöt évvel ezelőtt kétmillió ember részesült vezetékes ivóvízellátásban, számuk ma öt és fél millió. A következő 15 esztendőben még hárommillió ember éltének egészségesebbé, könnyebbé tétele a cél. S hogy ez mit jelent a vízszolgáltatásban? Napi 2,1 millió köbméter helyett 5 millió köbméter vizet a lakosságnak. Vízvezeték, csatornahálózat, szennyvíztisztító berendezés — szinte visszaköszönő szavak a lapok hasábjain, mégis mindig megújuló érdeklődéssel olvassuk a híradásokat, hiszen rólunk, ismerőseink, barátaink életéről szólnak. — Első alkalommal 1961-ben vizsgálta a kormány a vízszennyezés elleni védelem kérdését, s ezt követően átfogó rendelkezéssel szabályozta a vízminőség-védelmet — mondta az OVH helyettes vezetője. — Megkezdődött az összehangolt védelmi rendszerek kialakítása, 12 vízügyi igazgatóságunknál most a váratlan károk elhárítását szolgáló szervezetek kialakítása van folyamatban. Jelentősek azok az eredmények, amelyeket a szocialista országok a KGST keretében megvalósított vízügyi együttműködés során már eddig elértek, fontosságát még inkább hangsúlyozza az elkövetkező 15 évre vonatkozó előrejelzés: a szennyvizek mennyisége naponta 3 millió köbméterről 7 millióra növekszik. Korszerű vízminőségvédelmi rendszerünk megalapozását szolgálja az ENSZ Fejlesztési Alap támogatásával a Duna magyarországi vízgyűjtőjén és a Sajó völgyében épülő két vízminőségvédelmi mintaterület. A később kialakítandó, távjelző és távirányító berendezésekkel felszerelt komplexrendszernek ez a két terület lesz a modellje. A vízgazdálkodás távlati fejlesztésének koncepcióját a kormány a közelmúltban hagyta jóvá. Végrehajtása során különös figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, az egészségesebb, szebb, rangosabb emberi környezet alakítására. S. M. Jöv KELENFÖLDIEK FIGYELEM! STATISZTIKAI KIADÓ VÁLLALAT KELENFÖLDI NYOMDAÜZEMÉBE Budapest XI., Thán Károly utca 12. AZONNAL FELVESZ — OFSZET GÉPMESTEREKET, — KÖNYVKÖTŐKET, VÁGÓT, — BERAKÓNŐKET, — CSOMAGOLÓKAT, — SEGÉDMUNKÁSOKAT, — TAKARÍTÓNŐKET! — VILLANYSZERELŐKET Magas kereseti lehetőség! Kéthetenként szabad szombat! Jelentkezés: Budapest XI., Thán Károly utca 12. Gálig Ferencné elvtársnőnél Telefon: 664—701 7