Magyar Nemzet, 1974. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-03 / 1. szám

Csütörtök, Tini, január 3., A munka éve Losonczi Pál újévi köszöntője A hagyományokhoz illően elbúcsúztattuk az óévet, és kö­szöntöttük az újat. Az óesz­tendőnek búcsút mondva, visszaemlékeztünk az eltelt háromszázhatvanöt napra és elgondolkodtunk, hogy mit is hoz számunkra ez az újabb tizenkét hónap! Mérleget ké­szítettünk végzett munkánk­ról, hogy felkészültebben lát­hassunk idei teendőinkhez. Az országos számvetést el­készítette és az új feladatokat kimunkálta pártunk Központi Bizottságának novemberi ta­nácskozása, valamint ország­­gyűlésünk decemberi üléssza­ka. A jól végzett munka tuda­tával nézhetünk vissza 1973- ra, amelynek során népünk a fizikai és szellemi munka min­den területén becsülettel helytállt. Jó eredménnyel zár­tuk ötéves tervünknek harma­dik évét. A nemzeti jövede­lem, az ipari és a mezőgazda­­sági termelés szintje, a mun­ka termelékenységének alaku­lása meghaladja a tervezettet, és felülmúlja várakozásainkat. Gazdasági eredményeink le­hetővé tették az életszínvonal — elsősorban a nagyüzemi munkásság életszínvonala — gyorsabb ütemű emelését, a la­kásviszonyok javulását, az egészségügyi, szociális és kul­turális ellátás bővülését. Népünk teljesítményei kiáll­ják az összehasonlítást a fej­lettebb országokéval is. A szo­cialista országokból érkező ba­rátaink és a világ minden tá­járól ide látogatók is tanúsít­ják ezt. Ez persze nem azt je­lenti, hogy gondtalan az éle­tünk. Az elmúlt évben is az ipar korszerűsítésének problé­máival, az utóbbi évek legna­gyobb aszályával, nagyarányú száj- és körömfájás által oko­zott kárral kellett megküzde­­nünk. Társadalmunk életét mégis a kiegyensúlyozottság és a biztonságérzet jellemzi. Nin­csenek politikai kitérők, és nem fenyeget bennünket a tő­kés világgazdaság egészét meg­rázó pénzügyi és energiavál­ság, az utol nem érhető ár­emelkedés és a nyomukban jár­­ó munkanélküliség mind ijesztőbb réme. Számunkra nem volt „kiemelkedő”, „kü­lönleges” esztendő. Munkás hétköznapok váltották egy­mást, a munka éve volt. Munkánknak köszönhetjük, hogy kedvezőek a­ feltételek nemzetünk felemelkedését szolgáló terveink megvalósítá­sához. Elmondhatjuk, hogy si­keresen munkálkodunk pár­tunk X. kongresszusa határo­zatának végrehajtásán, a szo­cializmus magasabb szinten történő építésén. Lelkesítő, al­kotó program ez munkásosz­tályunk, parasztságunk, értel­miségünk, egész népünk szá­mára. A nagyobb feladatok­hoz nagyobb erővel kell hoz­zálátnunk. Mindannyiunk kö­zös erőfeszítésével elégíthet­jük ki az egyén, a család, a kis és a nagy közösség igé­nyeit. Továbbra is csak szor­galmas munkával érhetjük el, hogy az eddiginél több csa­lád juthasson lakáshoz, hogy könnyebb legyen a nagycsalá­dosok sorsa és a dolgozó nők helyzete, hogy gyermekeink élete mind tartalmasabb le­gyen. Azért, hogy jobban bol­doguljunk, gyümölcsöztetnünk kell a szocialista demokráciá­ban, milliók tevékeny részvé­telében, társadalmunk egyre erősödő szocialista jellegében rejlő lehetőségeket. Az óesztendőt búcsúztatva elmondhatjuk: 1973-ban is ad­va volt számunkra a legfon­tosabb, a teremtő, az alkotó munkához szükséges béke. Megvalósul az a nagyszabású, világméretű békeprogram, amelyet a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXIV. kongresszusa dolgozott ki: előbbre jutottunk a két világ­­rendszer kapcsolatainak ren­dezésében, a nemzetközi hely­zet alapvető normalizálásában. A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok együttes erőfeszítései nyomán — a bé­kés egymás mellett élés elve alapján — kezdenek kibonta­kozni az­ európai biztonsági rendszer körvonalai. Az elmúlt esztendőt úgy fogja­­ számon­­ tartani az emberiség, mint a békéért küzdő erők nagy győ­zelmeinek évét. Oly hosszú szenvedés, hősi küzdelem és pusztítás után a vietnami nép győzelmével, az amerikai csa­patok kivonulásával véget ért Délkelet-Ázsiában a jelen tör­ténelem hosszú és véres hábo­rúja. És úgy tűnik, hogy egy újabb, nagyon súlyos, az egész világ békéjét fenyegető vál­ság után, a Közel-Keleten is lehetőség nyílt a békés rende­zés előkészítésére. Szálljanak most gondola­taink a világ azon tájaira, ahol a népeknek még tovább kell folytatniuk küzdelmüket sza­badságukért, függetlenségü­­­­kért. Köszöntjük az elnyomás ellen harcoló chilei népet, kö­szöntjük a gyarmati elnyomás ellen harcoló szabadságharcom sokat, köszöntjük az öt világ­részben küzdő haladó erőket. Nemcsak hisszük, hanem meg is vagyunk győződve, hogy a társadalmi haladás törvény­­szerű folyamatát feltartóztatni csak ideig-óráig lehet, megál­lítani pedig sohasem. Hazánk mindenkor cselek­vően kivette részét a szocia­lista közösség külpolitikai te­vékenységéből, a békéért fo­lyó harcból. • L lehetőségeinkhez mérten, a jövőben is mindent megteszünk a béke zálogának, a szocializmus erőinek tömö­rítéséért, egységének megszi­lárdításáért. Hagyomány, hogy az új év első napja a jókívánságoké. Magam is csatlakozom ehhez a jó szokáshoz. Szívből kívá­nom, hogy kísérje siker és sze­rencse népünk minden jó szán­dékú törekvését. Kívánom, hogy boldoguljon és szeretettel gondoljon a szülőhazára min­den becsületes, a haladást tá­mogató magyar, bárhova ve­tette is a sors. Külön szere­tettel és megbecsüléssel kö­szöntöm testvéreinket, a szo­cializmust építő népeket. Bol­dog és békés új esztendőt kí­vánok önöknek, egész népünk­nek, minden barátunknak! Vidáman ért véget az óesztendő, s így jött az új év is Nem kell a jókedvnek út­levél, akik meg a környező országokból hozzánk jöttek szilveszterezni, társas útlevél­lel érkeztek, és társaságukat magyar vendéglátókkal soka­­sították — erről adnak hírt az oszág minden tájáról küldött és kétségtelenül vidám jelen­tések. A nevetés, a móka, a ha­gyományok felelevenítése, jó italok, jó ételek — egymást érő, ismétlődő kifejezések a beszámolókban. Mulatott az ország, s velük sok szomszéd ország megannyi vidám kép­viselője. Nemzetközi társaság szilveszterezett Székesfehér­várott és Dunaújvárosban, Kőszegen és a Kisalföldön, meg számos más vidékünkön. Ami a zenét illeti, beatmu­­zsika, cigánynóta, sramlizene búcsúztatta az óesztendőt, s „hangszerelte” a beköszöntő 1974-et. A hejehuját aligha lehetne és lenne érdemes fel­sorolni — hiszen határtól ha­tárig tartott a vidámság —, ehelyett (túl az italokon) né­hány ételkülönlegességet idé­zünk inkább. Ezerszámra fo­gyott a korhelyleves a szom­bathelyi Claudius Szállóban, a gemenci erdő keselyűsi Szarvascsárdájában az ünne­pi menüt fácánleves, vaddisz­nósült, szarvaspörkölt „spé­­kelte”, és csülkös babgulyás volt az újévköszöntő ebéd. Merőben kilátástalan vállal­kozás lenne megszámlálni a szilveszteri tombolákon kisor­solt malacokat, vagy valami­lyen mérőegységgel „szondáz­ni” — még utólag is — az évet váltó vidám mulatságok hangulatát. „Szilveszterkor sokat nevess, s aztán vár a korhelyleves” — ilyen meg hasonló rigmusok születtek a derűs dínomdánomokon. Magyar Nemzet Községi népfrontvezetők tanácskozása Nyíregyházán Szerdán a nyíregyházi me­zőgazdasági főiskolán meg­kezdődött Szabolcs-Szatmár megye községi népfrontveze­­tőinek háromnapos téli tan­folyama. Országos és megyei vezetők tájékoztatója alapján 280 községi és tanyai nép­frontvezető ismerkedik meg a legidőszerűbb politikai, gaz­dasági, kulturális és mozgal­mi feladatokkal. Az első elő­adást dr. Molnár Béla, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára tartotta a VIII. magyar békekongresz­­szusról, valamiint a moszkvai béke-világkongresszusról. A továbbiakban dr. Szentistvá­­nyi Gyuláné, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára és a megye vezetői tartanak előadást. Várkonyi Péter Kubába és Peruba utazott Orlando Fundora, a kubai forradalmi orientációs bizott­ság elnöke, a Kubai Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának osztályvezetője és Augusto Zimmermann, a perui országos tájékoztatási hivatal elnöke meghívására dr. Vár­konyi Péter államtitkár, a kormány Tájékoztatási Hiva­talának elnöke Kubába, illetve Peruba utazott. Meghalt Prinz Gyula Életének kilencvenkettedik esztendejében meghalt Prinz Gyula földrajztudós, a föld­rajztudományok doktora, a po­zsonyi, a pécsi, a kolozsvári, majd a szegedi egyetem egy­kori professzora. Ahhoz a nagy geográfus nemzedékhez tarto­zott, amelyet még Lóczy Lajos nevelt föl. Szakirodalmi mun­kássága a földrajz sok ágára terjedt ki. Belső-ázsiai, főként a Tien-san hegységben végzett kutatómunkája igen értékes új eredményeket hozott, ugyan­akkor a Kárpát-medence ki­alakulását és morfológiai ké­pét is több alapvető­­jelentő­ségű műben rajzolta meg. A településföldrajznak szintén hazai úttörője volt Prinz Gyu­la, akiben a magyar földrajz­tudomány egyik klasszikusát vesztettük el. Temetéséről később történik intézkedés. Korszerűbb lesz Kőbánya közlekedése Kőbánya tömegközlekedési helyzetéről, a további fejlesz­tési elképzelésekről a főváro­si és a kerületi tanács szak­emberei részletes felmérést és feladattervet készítettek. A vizsgálat átfogó képet ad a Kőbánya vérkeringését biz­tosító 36 autóbusz- és 13 vil­lamosvonal kihasználtságáról. A lakosság kifogásolta, hogy a 85-ös és 85 Y jelzésű autó­buszok indítása rendszerte­len, felmerült olyan javaslat, hogy célszerű lenne a 85/Y útvonalát meghosszabbítani. A Kőbánya-Újhegy lakótelep építésével egy időben kiépül a Harmat utcának a Kada ut­cától a Sibrik Miklós utcáig terjedő két kilométeres sza­kasza, ezután módosítják a 85-ös és a 85/Y jelzésű jára­tok útvonalát is. Kőbánya­városközpont átépítésével pár­huzamosan a Korponai utcá­ban új autóbusz-pályaudvart létesítenek: itt lesz az összes autóbusz végállomása. A fogyasztó védelmében A külkereskedelem intézkedései a tőkés világpiac árhatásainak csökkentésére Áruforgalmunk kétharma­dát a szocialista országokkal bonyolítjuk le, ezért népgaz­daságunk kevésbé van kitéve a tőkés piaci helyzet szélsősé­geinek, jóllehet e világpiaci hatásoktól népgazdaságunkat sem lehet elszigetelni. A Kül­kereskedelmi Minisztériumban tájékoztatást adtak arról, hogy a tőkés világpiaci árak emel­­­kedései milyen mértékben hat­nak a magyar külkereskede­lemre, s milyen intézkedések­kel csökkentik e kedvezőtlen hatásokat.­­ Mint a minisztériumban el­mondták, a tőkés országok belső inflációjának gyorsulása, valutáris bizonytalansága, az olajválság, számos fontos alap­anyag hiánya, minden eddigi­nél nagyobb áremelkedést idé­zett elő a világpiacon. Az árak 1973 eleje óta mintegy 80 szá­zalékkal emelkedtek. Óriási mértékben drágultak például az energiahordozók. Egy tonna gázolaj most 180 dollárért kapható, míg tavaly január­ban ára csak 37 dollár volt. Emelkedett a cukor, a kávé, a citrom, s egész sor más fon­tos cikk ára is. A miniszté­rium támogatja azt a módszert is, hogy a felhasználók rende­léseinek összevonásával egy­­egy alkalommal nagyobb mennyiségű árut vásárolnak külföldön, mert ezzel bizonyos engedményeket érhetnek el. Kereskedelmünk — közölték a minisztériumban — a helyes piackutató munka segítségé­vel olyan beszerzési for­rásokat igyekezett feltárni, ahol lehetőleg kedvezőbb áron vásárolhatják meg a különbö­ző termékeket. Az intézkedé­sek ellenére a nem szocialista országokból származó magyar import árszínvonala tavaly mintegy 15 százalékkal maga­sabb volt, az 1972. évinél, ezen belül az energiahordozók, kü­lönféle élelmiszeripari anya­gok, élelmiszerek ára 40—45 százalékkal emelkedett. Természetesen nemcsak az importcikkek, hanem a Ma­gyarországról a nem szocialis­ta országokba exportált termé­kek átlagos árszínvonala is nö­vekedett. Lehetőségeiket a ma­gyar külkereskedelmi vállala­tok is igyekeznek kihasználni. A korábbiaknál jóval maga­sabb áron sikerült elhelyez­niük olyan magyar exportter­mékeket, mint a feketefém hengerelt áruk, az alumínium, különféle élelmiszerek, élőál­latok. Ennek ellenére export­termékeink árszínvonala csak 12—14 százalékkal volt maga­sabb 1973-ban, az előző évinél, tehát nem érte el az import­cikkek árának 15 százalékos növekedését sem. A világpiaci árak okozta veszteségek mérséklésére a magyar külkereskedelem to­vábbra is élni kíván az úgy­nevezett taktikai vásárlások­kal, vagyis kedvezőbb időpont­ban hosszabb időszakra is megvásárol különféle cikke­ket. Ehhez megfelelő hitelke­retek is rendelkezésre állnak. Ugyanakkor a külkereskedel­mi vállalataink további erő­feszítéseket tesznek, hogy a magyar exporttermékeket a le­hető legjobb áron értékesítsék. Az importárak emelkedésé­nek hatásaitól az állami költ­ségvetés hazánkban jórészt megkíméli a lakosságot. Erre a célra az állam 1973-ban 5,3 milliárd forintot fordított, 1974-re pedig ennek kétszere­sét irányozza elő. Ezen intéz­kedések nélkül a fogyasztói árak 1974-ben legalább 6,7 százalékkal emelkednének. Az állam beavatkozása teszi lehe­tővé tehát, hogy a világpiaci áremelkedések ellenére a fo­gyasztói árak emelkedése idén nálunk 2 százalékon belül ma­rad. A KÉZIMUNKA A MINDENNAPOK MŰVÉSZETE A TEMAFORG TEXTILHASZNOSÍTÓ VÁLLALAT felhívja a kézimunka-pályázaton részt vevők figyelmét, hogy a pályamunkák beküldési címe: NÉPMŰVELÉSI INTÉZET GONDNOKSÁGA 1251 Budapest, Corvin tér 8. félemelet 6. Beküldési határidő: 1974. január 31. (Személyes átvétel szombat és vasárnap kivételével naponta 9—16 óráig) Jégtorlasz és levonuló árhullám a Tiszán A Felső-Tisza vidékén hul­lott december végi csapadék, valamint az enyhe idő követ­keztében előállott hóolvadás árhullámot idézett elő a Ti­szán és mellékfolyóin. A fo­lyó magyarországi alsó szaka­szán az utóbbi napokban több mint két méterrel emelkedett a vízszint. A következő né­hány nap alatt további, de már mérsékeltebb ütemű ára­dásra számítanak. Az áradás a Tisza alsó szakaszán nem okozott gondot, mivel az ala­csony vízállás következtében a víztömeg úgyszólván „sza­bad medret” talált. Nehéz munkát végeznek az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Hivatal árvízvédelmi szervezetének szakemberei a Felső-Tiszán, ahol Balsa köz­ség térségében két, csaknem egybefüggő jégtorlasz alakult ki. A robbantócsoportok a Szilveszter napját is a folyón töltötték, és nagy erejű rob­bantásokkal, valamint jégtö­rő hajókkal bontják a 8—10 méter vastagságú, összetorló­dott jégdugót. Áldozatos mun­kájuk ellenére szerdán dél­után még csaknem 27 kilomé­ter hosszúságú jégtorlasz duz­zasztotta a Tisza felső szaka­szának vízszintjét. Szerencsé­re a Szamoson és a Tisza északi részén a zajlás meg­szűnt, ezért a torlasz már nem kap újabb „jégutánpótlást”. Csak havonta egyszer változtatták a menüösszeállítást Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség több megyei felügyelőség közreműködésével vizsgálatot végzett 1602 keres­kedelmi üzletben, amelyek között állami vállalatok, szö­vetkezetek, magánkereskedők is szerepeltek. A vizsgálatok keretében többnyire a minő­ségellenőrzés volt a fő szem­pont. A revízió alkalmával 114 esetben szabtak ki pénzbírsá­got, több büntető feljelentést tettek és 238 ezer forint több­letbevétel elvonását indítvá­nyozták. Az élelmiszerszakma terüle­tén 44 állami vállalat és szö­vetkezet 684 üzletét vizsgálták m­eg. Az adott időben a hús­­készítmények választéka nem volt kielégítő, elégtelen volt az üzletek hűtőberendezés-el­látottsága. A minták 18 száza­léka esett minőségi kifogás alá. Az üzletekben a mérlegek több helyen pontatlanul vol­tak beállítva sőt hitelesítet­len mérlegeket is használtak. Nyolcvan társadalmi ellenőr bevonásával vizsgálta a Buda­pesti Kereskedelmi Felügyelő­ség az üzletek záróra előtti kenyér-, péksütemény- és ter­­készlet alakulását. Mintegy 600 üzletben megállapították, hogy a zárás előtt egy órával még elegendő mennyiségű kenyér­rel rendelkeztek a boltok. A peremkerületek egyes szövet­kezeti üzleteiben azonban nem mindig jutottak a vásárlók záróra előtt kenyérhez. Néhány helyen belső utasításra az üz­letvezetők elsősorban a zsúr­­kenyér és a zsemlecipő eladá­sát szorgalmazták. Az egyik belvárosi üzletben például nem szolgáltak ki kenyeret, holott a raktárban 54 kiló volt felhalmozva. A vizsgált üzletek 24 száza­lékában nem volt kapható zsemle és tejeskifli sem. Sok üzletben jóval a záróra előtt már nem­ tudtak tejet adni a vevőknek. Megvizsgálták a kereskedel­mi felügyelőség szakemberei a palackozott borok és egyéb szeszes italok forgalmát is. Komárom megyében 125 ezer palack borból 23 265 kifogásolt minőségűnek bizonyult. Az erős borkő- és fehérjekiválás, valamint egyéb üledékesség miatt ezek eladását letiltották. Az ellenőrzés kiterjedt az iparnál csomagolt élelmisze­rekre is. A mintaként meg­vizsgált 1878 csomagolt áru közül, 1179 csomagnál kisebb eltérés mutatkozott a vevők kárára. A Borsod—Heves me­gyei vizsgálatok során az egy kilogrammos kristálycukor csomagoknál észleltek súly­hiányt. Nagyarányú vizsgálatot tar­tottak a vendéglátó szakmá­ban. 197 vendéglátó üzletben 136 vizsgált tétel közül 43 eset­ben találtak eltérést a fogyasz­tók kárára. A minőségvizsgá­latok 40 százaléka mutatott ki hibát. Az osztályba sorolás utóvizsgálatánál is találtak hi­bát. A felügyelőség az újból kifogásolt nyolc üzlet műkö­dési engedélyének visszavoná­sát kezdeményezte és intézke­dett a helytelen besorolásból származó árdrágítás összegé­nek visszatéríttetése és a fele­lősségre vonás iránt. Tolna megyében a menüi­­szolgáltatási rendelet végre­hajtását ellenőrizték. Az ada­tok vizsgálatánál kitűnt, hogy a menüknél a kalkuláltnál ke­vesebb nyersanyagot használ­tak fel, ezért 40 üzlet közül 22-nél felelősségre vonást al­kalmaztak. Az egyik földmű­vesszövetkezeti vendéglőben a rendelet életbe lépése óta az étlapokon állandóan ugyanaz a kétféle menü szerepelt, egy másik szövetkezeti étteremben csak havonta változtatták a menüösszeállítást. Az ételek és italok adagolásánál több egységben megkárosították a fogyasztókat. _________ G. J. 3 Az ország legnagyobb gyűjtő- és tranzitraktára Felépült az ország legna­gyobb gyűjtő- és tranzitrak­tára Csepelen. Az új létesít­mény importgyűjtőraktárát a hozzá tartozó egységekkel az 1974-es év első munkanapján, szerdán adták át. A mintegy 20 ezer négyzetméteres alap­­területű raktárban az át­adást követően nyomban megindult a munka, s már a déli óráktól várták az első kamionszállítmányokat. Szerdán még csak a teher­gépkocsikkal szállított áruk gyűjtőforgalma kezdődött meg, de a tervek szerint a kö­vetkező hetektől kezdve már a vasúton érkező importter­mékeket is raktározzák. Ké­sőbb pedig „beindul” az ex­­port-gyűjtőforgalom és a tranzitraktározás is. Korai öntözésre lesz szükség az Alföldön Hiányzik a Tisza vidékén a hótakaró — állapították meg a Szolnok megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint a Kö­zép-tiszai Vízügyi Igazgató­ság szakemberei. Az adatok szerint a múlt évben 200 mil­liméter volt a csapadékhiány a Tisza vízgyűjtőjén, ahol ja­nuár első napjáig alig hullott eső vagy hó. A megye vízügyi szervei ezért felkészülnek arra, hogy már március végén elegendő öntözővizet tudjanak biztosí­tani a gazdaságoknak, első­sorban rétek, legelők, gabo­nafélék öntözésére. Szolnok megyében mintegy 100 ezer hektár mezőgazdasági terület öntözését készítik elő. G­yermekszálloda T­atabányán Gyermekszállodát nyitottak Tatabányán, a város egyik bölcsődéjében. A gyermek­­szálloda délután négy órától másnap reggelig fogad há­rom-tíz éves korú gyerekeket, akiknek otthoni őrzése a szü­lők távollétében valamilyen okból nem oldható meg.

Next